Új Szó, 1991. december (44. évfolyam, 282-302. szám)

1991-12-05 / 285. szám, csütörtök

HÍREK - VÉLEMÉNYEK tÚJSZÓi 1991. DECEMBER 5. AZ ÚJVIDÉKI MAGYAR SZÓ ESETE A HATALOMMAL (Folytatás az 1. oldalról) jelentett. Ezenkívül az említett mozgalomnak az alelnöke, viszont nálunk alapelv, hogy egyetlen napilapunk, a Magyar Szó pártatlan legyen. Ez pedig nehezen elképzelhető Maróti úrról, aki ennyire exponált funkcionárius. • Jellemeznéd a kollektíva hangulatát? - Három hete tartottunk egy dolgozói gyűlést, amelyen Maróti úr is megjelent. A szerkesztőségnek állást kellett foglalnia, hogy elfogadná-e öt. A 131 jelenlévő munkatárs mindegyike szavazott, 129-en Maróti ellen, 2 szavazat érvénytelen volt. Ennek ellenére Maróti úr elvállalta a lap irányítását. Kár, hogy nem láthatod mai számunkat, de azért telefonba elmondom, hogyan néz ki az első oldal. Az első és az utolsó hasáb üresen maradt, középütt pedig A szerkesztőség aláírással jelent meg vezércikkünk, amelynek címe: Olvasóinkhoz! Ebből idéznék: „Mától kedve valószínűleg mi leszünk az egyetlen lap a világon, amelynek impresszumában a főszerkesztői név helyett egy csoport szerepel, a szerkesztőbizottság tagjai, Kubát Jánossal az élén. Erre a nem mindennapi lépésre azért kényszerültünk, mert a tartományi képviselőház valakinek a sugallatára szentesítette: olyan embert bízott meg a főszerkesztéssel, aki hivatásos újságíróként soha nem dolgozott. Ezt az arculcsapást és a szakma lealacsonyítását úgy végezte el, hogy a legdemokratikusabb úton megválasztott öt dolgozónk egyikét sem találta méltónak a 47 éves Magyar Szó vezetésére." • Mi következik ezután? -Tegnapi szerkesztőségi ülésünkön a kollektíva egyhangúlag úgy határozott, hogy nem vesszük figyelembe a parlament döntését. A mai nap folyamán még három gyűlésünk lesz különböző szinten és fórumokkal. Maróti Miklós úr ultimátumot intézett hozzánk, hogy a holnapi lapszámban az impresszumban már az ő neve szerepeljen, és a lap az első oldalon az ő vezércikkét közölje. Mi ebbe se megyünk bele, úgy szerkesztjük a lapot, mint eddiq. • A Magyar Szó anyagilag önálló? -Tizenhét százalékkal járul hozzá, a tartományi parlament a Magyar Szó összjövedelméhez. Tudni kell, hogy részvénytársaságot akartunk alapítani, de ezt nem engedték meg. Mi hisszük, hogy el tudnánk magunkat tartani. Előfordulhat, hogy Maróti úr megvétózza a holnapi lapszám megjelenését. Ezt akár karhatalommal is megteheti, ha nem teszünk eleget kérésének. • Akkor maradjunk annyiban, hogy holnap folytatjuk a sztorit, ismét felhívlak benneteket, hogy van-e új fejlemény. - Ha még itt leszünk, akkor nagyon szívesen tájékoztatlak az eseményekről. (malinák) SZÉKELY SZABÓ ZOLTÁN' SRIkurítáté A Berevoiesti-i ásatások csak megerősítették azt, ami eddig is nyilvánvalói volt: '89 decembere két korszakra osztotta az ország tödénelmét. Az első korszak uralkodó osztálya a Biztonsági Szolgálat, közismerten a Szekuritáté volt, az utóbbié a Román Hírszerző Szolgálat, tudományos nevén SRI. A térségben tehát két virágzó kultúra követte egymást: a Szekultúra és a SRI-kultúra. Az említett korszakok között az a jelentós különbség, hogy a Szekuritátét keresztelték át SRI-re, nem pedig fordítva. Könnyűszerrel elejét véve mindenféle későbbi meddő elmélkedésnek, hogy vajon melyik tojás volt előbb. Bár igazat adok az újfajta közmondásnak, miszerint szekusból lesz a legjobb SRI-s, mégsem tudok szabadulni a gondolattól: Vajon nem lett volna hasznosabb az egykori ,,nehézfiúkat" átirányítani taxisofőröknek? A legtökéletesebb szolgáltatást nyújthatnák: az utasnak meg se kellene szólalnia, a vezető eleve tudná a lakcímét. Vagy hogy hová igyekszik, kivel szándékozik találkozni és hol keresse az illetőt. No, de mit is ástak ki kotnyeles újságírók Berevoiesti mellett? Kincset. Eredeti kincset. Amilyet még sehol a világon. Feljelentéseket, besúgó nyilatkozatokat, vallatási és akcióprogramokat, le- és kihallgatási, ház- és véleménykutatási jegyzőkönyveket, kinyídak és bedolgozók, „népellenségek" és hatalombarátok gyászos névsorát. Amit még sehol a világon. Sokat. Teherautószámra. Amennyit még sehol a világon. • Gazdag múlt - gazdag lelet. Végre van Berevoiesti-jük a dicső ősíakóknak. Miként a görögöknek Athénjuk, az olaszoknak Rómájuk. Van egy szent földdarabjuk, mely gazdagon ontja magából a tavaly elkapad kultúrüzeneteket. A dák hieroglifákat: Szeku-jegyzeteket, SRI-dokumentumokat. Van egy beszédes tájacskájuk, mely pazarul tárja elő a múlt édékeit, a jövő ígéretét. Kies, büszke lankájuk. SRI-lankájuk. Egykori szekus támaszponttal. Innen már elindulhatnak lliescuék. Betörni Európába. Mint vakmerő vikingek. Bolsevikingek. * Ausztriában élő erdélyi magyar színész, publicista, akinek most jelenik meg első könyve Vatra arc! címmel Ezt is meaértük! E héttől a Galántai járásban is kapható a Csallóköz Žitný ostrov Minden csütörtökön a szülőföld híreivel. ÚP-1542 A KÖZPONTI PARLAMENT JÓVÁHAGYTA A SZÖVETSÉGI SZERZŐDÉS TERVEZETÉT Mihail Gorbacsov szövetségi államfő kedd esti televíziós beszédében ismét az új szövetségi szerződés aláírására szólított fel. A dokumentum tervezetét az államtanács megküldte a köztársasági parlamenteknek és a szövetségi parlamentnek, most az ő kezükben van a szerződés sorsa - hangsúlyozta Gorbacsov. Reményét fejezte ki, hogy a polgárok valamenynyi köztársaságban a megfelelő figyelmet fogják szentelni a dokumentumtervezet parlamenti vitájának. Kifejezésre juttatta meggyőződését, hogy a fő kérdést, legyen-e unió vagy sem, már a márciusi népszavazáson megválaszolták. A szövetségi parlament felsőháza, a köztársaságok tanácsa már kedden foglalkozott a dokumentumtervezettel, jóváhagyta azt, s egyben felhívást fogadott el a szuverén köztársaságok parlamentjeihez, amelyben a szövetségi szerződés mielőbbi megvitatását szorgalmazta. Tegnap a másik kamara, a szövetségi tanács is jóváhagyta a dokumentumot. Közben megoldódni látszik a hetek óta húzódó vita Borisz Jelcin orosz államfő és a köztársasági parlament vezetése között. Az ellentétek akkor kerültek felszínre, amikor a képviselők nem voltak hajlandóak jóváhagyni Jelcin rendeletét, mely szerint az orosz központi bankot a köztársaság kormányának felügyelete alá helyezték volna. Ezzel megakadályozták a gazdasági reformok első fontos lépésének megvalósítását is. Kedden megszületett a kompromisszum, mely szerint az Oroszországi Föderáció központi bankja a parlamentnek lesz alárendelve, de a reformok megvalósítása során szorosan és operatívan fog együttműködni a kormánnyal. Az ukrán függetlenségnek természetesen nemzetközi következményei is lesznek. Paul Wolfowitz, az amerikai védelmi miniszter politikai ügyekben illetékes helyettese bejelentette: Kijevben amerikai szakértők csoportja kezd rövidesen tárgyalásokat az új ukrán kormánnyal a köztársaság területén lévő szovjet atomfegyverek felszámolásáról. Amerikai források szerint 3-4 ezer hadászati és harcászati atomrakéta van a köztársaság területén, amely atommentessé akar válni. A Pentagont mindenekelőtt az érdekli, milyen konkrét tervei vannak Ukrajnának az arzenál megszüntetésére, s ebben milyen módon vehetne részt az Egyesült Államok. A NATO főtitkára is arra szólította fel Ukrajnát, hogy mondjon le az atomfegyverekről. Ukrán részről Anatolij Zlenko külügyminiszter, magyar részről Palágyi András ukrajnai ügyvivő írta alá kedden Kijevben a magyar-ukrán diplomáciai kapcsolatok felvételéről szóló nyilatkozatot. Lengyelország már hétfőn aláírt egy hasonló nyilatkozatot, s Kijev azt várja, hogy a két ország példáját rövidesen mások is követni fogják. IZRAEL NEM MENT EL WASHINGTONBA Közép-európai idö szerint tegnap délután 16 órakor kellett volna Washingtonban megkezdődnie az arab-izraeli béketárgyalások második fordulójának. A palesztin-jordán közös delegáció, valamint Szíria és Libanon küldöttsége már tegnap reggel Washingtonban volt, Izrael viszont bejelentette, ragaszkodik az ötnapos halasztáshoz A jordán-palesztin küldöttség közölte, várni fognak, amíg az izraeliek meg nem jönnek. Szíria és Libanon egyelőre nem nyilatkozott. Zalman Sóval Izrael washingtoni nagykövete tegnap dél körül megerősítette, hogy az izraeli delegáció csak hétfőn érkezik Washingtonba. A küldöttség összetételéről tegnapi ülésén kellett döntenie a kormánynak. A nagykövet szerint csak az a csoport utazik az Egyesült Államokba, amely a jordán-palesztin küldöttséggel fog tárgyalni. , Az Egyesült Államok és a Szovjetunió szerdán bejelentette: január 28~29-én Moszkvában külügyminiszteri konferenciát rendeznek a közel-keleti problémáról. A tanácskozás nyitott lesz, nemcsak a Közel-Kelet, de más országok külügyminiszterei is részt vehetnek rajta. Az amerikai külügyi szóvivő szerint kb. 35 ország vesz részt a tanácskozáson, melynek napirendjén a vízforrások hatékony kihasználása, a gazdaságfejlesztés, a fegyverzetellenőrzés, a menekültek és a környezetvédelem problémái fognak szerepelni. N

urszultan Nazarbajevnek nem volt vetélytársa a vasárnapi elnökválasztáson: senki sem mert vele szemben kiállni. Vagyis egynek lett volna mersze; Hoszen Kozsahmetov, a Nemzeti Demokrata Párt vezére megpróbálta jelöltetni magát, de nem tudta összegyűjteni az ehhez szükséges 100 ezer aláírást. Ez a tény azonban nem jelenti azt, hogy Nazarbajev jobb híján lett a kazahok első közvetlenül megválasztott elnöke. Bizonyíték erre, hogy a 10 millió választópolgár több mint 87 százaléka elment szavazni, s kb. 90 százalékuk támogatta az egyetlen jelöltet. Kazahsztánnak az unión belüli eddigi helyzetét, belső viszonyait ismerve - ez komoly győzelem. Tudni kell ugyanis, hogy Nazarbajev egy tipikus szocialista sikerkarriert futott be. A mese úgy kezdődik, hogy a szegény pásztor tehetséges fia a szovjethatalomtól módot és lehetőséget kapott a tanulásra, amit azzal hálált meg, hogy rendületlenül szolgálta a pártot - míg csak köztársasági első titkár nem lett. Majd amikor éppen az volt az okos dolog, hát nem lett. Mármint pártvezér. A parlament élére állt, újra az első ember lett. S ezen a poszton olyan jól politizált, hogy a közvetlen választásokban is megszerezte a köztársaság elnökének most már tényleges hatalommal járó posztját. Nazarbajev biztosra mehetett, az utóbbi másfél-két évben jó nevet szerzett magának Kazahsztánban, az unióban és külföldön egyaránt. Otthon azzal, hogy a köztársaság tényleges és nem névleges függetlenségére törekedett, s komoly eredményeket ért el. Nem erőszakosan, nem „szél ellen", de nagyon határozottan. Bezáratta a szemipalatyinszki nukleáris lőteret, gyakorlatilag államosította a bajkonuri űrközpontot és bejelentette: Kazahsztán nem akar nukleáris hatalom lenni, de igenis, bele akar szólni a területén levő atomfegyverekkel kapcsolatos kérdésekbe. Kettős ellenőrzést követelt, hasonlóan a Nyugat-Európába telepített amerikai atomfegyverek ellenőrzésének kettős kulcsához. S ami nem kis dolog, mindeddig sikerült megakadályozKAZAH KARRIER nia a nemzetiségi súrlódások kiéleződését, bár a kazahok saját köztársaságukban kisebbségben vannak, a lakosság kb. 40 százalékát teszik ki, ugyanúgy, mint az oroszok. Ezenkívül élnek itt jelentős számban ukránok, tatárok, üzbégek, belorusžok, meg több százezer német is, akiket Sztálin ide deportáltatott a Volga mellékéről. Többek között a liberális nemzetiségi politika, a még liberálisabb gazdasági reformok és a pártdiktatúra halódásának időben történt felismerése hozta nagyon közel egymáshoz Jelcint és Nazarbajevet. S ugyanekkor, ugyanilyen okok miatt Nazarbajevet és Gorbacsovot is. Jelcin szövetségest talált a kazah elnökben a konzervatívokkal szemben, Gorbacsov segítséget a forró fejek lehűtéséhez. Az új szövetségi szerződés, majd a puccs után az új gazdasági közösség előkészítése során több ízben Nazarbajev volt a kulcsfigura, ő közvetített a heves Jelcin és az óvatos Gorbacsov között, miközben győzködte a többieket: van értelme a szövetségnek. Ezzel az ügyes manőverezéssel Nazarbajev kivívta a külföld elismerését is, s egyben tovább öregbítette az ázsiai diplomácia hírnevét. Kihasználva ezt, hozzákezdett Kazahsztán eddig nem létező külföldi kapcsolatainak kiépítéséhez is. Kínában a magánvállalkozás fejlődését tanulmányozta, s nyilván jó tapasztalatokat szerzett, mert köztársaságában máris beindította a privatizálást, amely még a fegyvergyárakra is kiterjed. Kínában megállapodást kötött a Peking-Alma Ata vasútvonal megépítéséről, amelyet meg akarnak hosszabbítani először Teheránig, majd egészen a Földközitenger partjáig. Vagyis Kazahsztán lehetne a kapocs a Közép-Kelet és Európa között. Nazarbajev elment Törökországba is, hogy az ott élő jelentős kazah emigrációt hazatérésre, de legalább tőkéje kazahsztáni befektetésére vegye rá. Az amerikai külügyminiszterrel biztonságpolitikai kérdésekről tárgyalt, a némettel egy főkonzulátus megnyitásáról Alma Atában, ami nemcsak az ott élő németek érdekeit szolgálná, hanem minden bizonnyal a kazah gazdaságét is. őzelme után Nazarbajev nem ígért V3y egyik napról a másikra jólétet, sem földi paradicsomot záros határidőn belül, „csak" azt, hogy Kazahsztánt rávezeti a valódi civilizáció kitaposott útjára. Nem vagdalkozott sem jobbra, sem balra, de köztudott, hogy az időbeni névváltoztatással megmentette a köztársaság kommunista pártját a megsemmisítéstől, s bárkijelentette, hogy iszlám monarchia sosem lesz Kazahsztánban, Alma Atában az ő felügyelete alatt épül egy új mecset. Honnan ez a nagy magabiztosság? Nazarbajev tudatosítja: Kazahsztán meg tud állni a saját lábán is. GÖRFÖL ZSUZSA EXPO '96 BUDAPEST MOSSA KEZEIT Ma tartja rendes közgyűlését Párizsban a BIE, a világkiállítások nemzetközi irodája. A tanácskozásra vitte tegnap Kádár Béla miniszter Baráth Etele kormánybiztossal a magyar parlament kedd este elfogadott törvényét. Ebben minden olyan jogi feltételt biztosítottak, hogy Budapesten nyolcvan hektáros területen 1996-ban megrendezhető legyen az Expo. A törvényt kommentálva Demszky Gábor főpolgármester tegnap kijelentette: a Fővárosi Közgyűlés mai ülésén nem mond újabb nemet. Elfogadják a parlament döntését, amelyben - megítélésük szerint - a képviselők minden felelősséget a kormányra ruháztak. -Ebben a helyzetben hogyan látja Pozsony lehetséges szerepét? - kérdeztem a főpolgármestertől. - Minden további szervezés most már a kormány dolga, így a pozsonyiakkal való tárgyalás is - mondta a rendkívüli sajtótájékoztatón az Új Szó kérdésére Demszky Gábor. V. PAIZS GÁBOR NÉHÁNY SORBAN R

ichard Cheney amerikai védelmi miniszter tegnap Pearl Harbourba érkezett. Ez tíznapos körútjának első állomáshelye. Az amerikai védelmi miniszter egyebek között felkeresi Magyarországot, Csehszlovákiát és a brüsszeli NATO-központot is. A Hawaii-szigetek fővárosában, Honoluluban Cheney részt vesz azon az ünnepségen, amelyen a Pearl Harbour elleni, 1941. december 7-én végrehajtott japán támadásról emlékeznek meg. L

ibanonban tegnap reggel szabadon engedték az utolsó és leghosszab ideig fogva tartott amerikai túszt, Terry Anderson újságírót. Az ÍRNA iráni hírügynökség jelentése szerint Andersont közép-európai idő szerint reggel kilenckor bocsátották szabadon, nem sokkal ezt követően útnak indult Damaszkusz felé. Andersont, az AP amerikai hírügynökség közel-keleti osztályának vezetőjét 1985 márciusában rabolták el. J

ohn Sununu, a Fehér Ház személyzerti osztályának vezetője, George Bush elnök tanácsadója közölte, hogy december 15-én lemond tisztségéről. Maga az elnök ezt nagy sajnálattal fogadta el, hiszen nemcsak legbefolyásosabb tanácsadójáról, hanem jó barátjáról van szó. Fehérházi források jelentették, hogy Sununu 1992. március 1-ig megmarad az elnök tanácsadójának, s egyúttal a kabinetnek is tagja lesz. Egyébként a lemondásról már hónapok óta keringtek hírek, Sununut sokan vádolták arroganciával. A sajtó is többször bírálta, azt hozták fel ellene, hogy magáncélokra használta a szolgálati repülőgépet. H

ans van den Broek holland külügyminiszter, az Európai Közösségek miniszteri bizottságának jelenlegi elnöke tagadta, hogy a tizenkettek politikai és pénzügyi uniójáról szóló szerződéstervezetéből kihúzták volna a közösség föderatív elrendezésére vonatkozó kitételt. Brüsszeli sajtóértekezletén azért tagadta ezt az állítást, mert korábban Roland Dumas francia külügyminiszter mondta azt a sajtó képviselőinek, hogy a föderáció kifejezést „szabadabb megfogalmazás" váltotta fel. Mint ismeretes, a föderáció szó ellen elsősorban Nagy-Britannia hadakozik. M

ég mindig erről a témáról, kedden este Párizsban Francois Mitterrand francia államfő és Helmut Kohl német kancellár közös vacsorán vett részt, s az EK közös kül-, védelmi és biztonságpolitikájáról tárgyaltak. Az AFP szerint a felek a i közös európai védelem kérdésében egyetértenek, de kedden, a háromórás vacsora alatt azokat a kérdéseket is áttekintették, amelyekben véleménykülönbségek vannak. Elsősorban az Éurópai Parlament jogköreiről, valamint a jugoszláv helyzetről van szó. Mint ismeretes ez utóbbit illetően Bonn azt szorgalmazza, hogy még karácsony előtt ismerjék el Szlovénia és Horvátország függetlenségét. Ezzel szemben Párizs azt akarja, .hogy csak a határokkal és a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos problémák megoldása után kerüljön sor az elismerésre. E

mil Ehrenberger szövetségi távközlési miniszter, aki tegnap kezdte meg nagy-britanniai és észak-írországi látogatását, Londonban való megérkezése után azt nyilatkozta, hogy a csehszlovák távközlésben szigorúan meg kell őrizni a központi szövetségi irányítást.