Új Szó, 1991. december (44. évfolyam, 282-302. szám)

1991-12-04 / 284. szám, szerda

HIREK - VELEMENYEK tÚJSZÓi 1991. DECEMBER 4. UKRAJNA FÜGGETLENSEGE UJ HELYZETET TEREMT A SZOVJETUNIÓ SZÉTHULLÁSÁNAK KÖVETKEZMÉNYEIT LATOLGATJÁK A szovjet parlament tegnap megkezdte az új szövetségi szerződés tervezetének vitáját, amelynek legutóbbi változatát egy héttel ezelőtt munkálták ki az államta­nács novo-ogarjevói ülésén. Akkor, mint ismeretes, mindenki azt várta, hogy a részt vevő hét köztársaság parafálja is a szerződést, erre azonban nem került sor. Úgy döntöttek, hogy a szerződéstervezetet a szövetségi parlament, valamint a köztársasági parlamentek elé terjesztik megvitatásra. A tegnapi parlamenti vita megkez­dése előtt közzétették Mihail Gor­bacsov írásos nyilatkozatát. A szov­jet államfő ebben ismét felszólít a szövetség megőrzésére, mond­ván, hogy ez az egyedüli esély a Szovjetunió mély válságának a le­küzdésére. Hangsúlyozza, a Szov­jetunió széthullása háborús veszélyt és katasztrófát jelent az egész világ számára. Az unió dezintegrálódása ítélethirdetés lenne sokmillió ember felett, akik nemzeti köztársaságaik határain kívül élnek. A dezintegráló­dás magában hordozza az etnikai és köztársasági konfliktusok veszélyét. Hozzá kell még tenni, hogy a nyilat­kozat nem említi külön Ukrajnát, amelynek lakossága a vasárnapi népszavazáson a függetlenség mel­lett döntött. Ezzel el is érkeztünk ahhoz a kér­déshez, amely a világ közvélemé­nyét a leginkább foglalkoztatja. Szin­te minden számottevő politikus véle­ményt nyilvánított az utóbbi 48 órá­ban arról, milyen hatással lehet Európa és az egész világ jövőjére a Szovjetunió szétesése. Érdemes emlékeztetni arra, Gor­bacsov, aki hétfőn Eduard Sevard­nadze külügyminiszterrel tárgyalt, kijelentette, az ukrán nép független­ségi vágyát nem tartja egyúttal el­szakadási szándéknak. Gorbacsov szerint Ukrajna és más szuverén köztársaságok függetlensége ,,lehet az az alap, amelyre az új unió tá­maszkodni fog". Az Interfax függet­len hírügynökség szerint a korábbi sértődöttséggel ellentétben a szov­jet vezetés most már pozitívan érté­kelte az amerikai kormány kiegyen­súlyozott hozzáállását Ukrajna elis­merése iránt. Mint ismeretes, a Fe­hér Ház igyekezett tompítani a múlt héten, tehát még az ukrán népsza­vazás előtt kiszivárogtatott értesülé­seket arról, hogy Washington azon­nal elismeri Ukrajnát. S még mindig Gorbacsovnál maradva: a szovjet államfő táviratban köszöntötte a két új köztársasági államfőt, Leonyid Kravcsuk ukrán és Nurszultan Na­zarbajev kazah elnököt. Az orosz televízió pedig már hétőn este arról számolt be, hogy Borisz Jelcin lé­nyegében elismerte az ukrán függet­lenséget, amikor azt mondta, hogy a népszavazással a lakosság de­mokratikusan nyilvánította ki aka­ratát. Mariin Fitzwater, a Fehér Ház szóvivője ugyancsak hétfőn este is­mertette azt a nyilatkozatot, amely­ben az USA üdvözli az ukrán nép szabad választását. Bush pedig gra­tulált Kravcsuknak az elnökválasz­tásokban aratott győzelméhez. Washington normális kapcsolatokra törekszik Ukrajnával, csakúgy, mint minden más demokratikus ország­gal. Ugyanakkor bővíteni kívánja kapcsolatait Gorbacsov elnökkel és kormányával is. A nyilatkozat a to­vábbiakban megállapítja, Ukrajna függetlensége bonyolult problémá­kat vet fel Oroszország, Ukrajna és a központ viszonyában. Washing­ton úgy véli, hogy ezeket a kérdése­ket az Oroszország és Ukrajna kö­zötti új, a kölcsős bizalomra és tisz­teletre épülő kapcsolatok szellemé­ben kell megoldani. Bush megbízta Baker külügyminisztert, hogy küldje el helyettesét Kijevbe, az ameri­kai-ukrán viszony megvitatására. Washington elvárja Ukrajnától az emberi jogok tiszteletben tartását, a kisebbségek jogainak védelmét, az atomfegyvermentességet, illetve a nukleáris fegyverek központi el­lenőrzés alá helyezését, valamint azt, hogy vállalja a szovjet adóssá­gok törlesztéséből reá eső részt. Mint ismeretes, Lengyelország volt az első, amely bejelentette az elismerést. Ezt a lépést hétfőn Ka­nada is megtette. Tegnap Magyaror­szág is elismerte Oroszország és Ukrajna függetlenségét. bérbe adásra kínálja az 1992-es évre a következő egységeit: - asztalosműhely - lakatosműhely - autófestőműhely - büfé - fodrász - borbély - pékség írásbeli kérvényeiket küldjék december 10-ig a községi hivatalba. További tájékoztatást a követ­kező telefonszámon adunk: 0709/932 36 hétköznap: 8 órától 16 óráig. VN-0006 Innen nem távozik üres kézzel!!! Divatos ruhák és más divatáru nagy választékban vállalkozóknak, viszonteladóknak nagykereskedelmi áron. REY Kft. Somorja, Park utca 4 (Azautóbuszáiiomas menett) telefon: 0708/42-98 Nyitva: hétfő-péntek, 8-tól 16 óráig SZÍRIAI ELNÖKVÁLASZTÁS - VÁRT KIMENETELLEL Hétfőn Szíriában elnökválasztá­sokat tartottak. Győztese Hafez Asszad eddigi elnök lett, aki a hata­lom kormányrúdjához 1970-ben ke­rült, amikor a hadsereg államcsínyt hajtott végre. Ezúttal már negyed­szer választották meg az államfő tisztségébe, további 7 esztendős időtartamra. Egyébként, amint azt ezzel kap­csolatban Mohammed Harba bel­ügyminiszter közölte, Asszadra, az elnökválasztás egyetlen jelöltjére adták a szavazatok 99,982 százalé­kát. Ellene csupán 369-en sza­vaztak. A kormány az elnökválasztás napját nemzeti ünnepnek hirdette meg, hogy a választásokban minden erre jogosult részt vehessen. ROMANIA HORN GYULA MEGKEZDTE TÁRGYALASAIT Magyarország és Románia kap­csolatainak legfontosabb időszerű problémái állnak azoknak a tárgya­lásoknak a középpontjában, ame­lyeket tegnap kezdett román partne­reivel Bukarestben Horn Gyula, a magyar Országgyűlés külügyi bi­zottságának elnöke által vezetett magyar parlamenti küldöttség. A de­legáció hétfőn este érkezett meg Bukarestbe. Horn Gyula újságíróknak kijelen­tette, bukaresti útja a román parla­ment külügyi bizottsága áprilisi ma­gyarországi látogatásának viszon­zása. A megbeszéléseken várha­tóan szóba kerül a ket ország viszo­nyát érintő minden probléma^ Horn egyebek közt találkozik a Hargita­Kovászna megyei tényfeltáró bizott­ság képviselőivel is. A tegnapi nap folyamán a román parlament külügyi bizottságával tárgyaltak először a magyarok. Ezen román részről többek közt kijelentették, hogy a két ország viszonyát Bukarest nem fűzi össze a romániai magyar kisebbség kérdésével. Szerintük ilyen nemzeti kisebbségi probléma nem is létezik Romániában, s az országban nincs magyarellenesség az egyes politikai körökben. Magyar részről kifejezték meggyőződésüket, hogy a mostani megbeszélések hozzá fognak járulni a két ország együttműködésének ja­vításához. „Nézetem szerint kölcsö­nösen segítenünk kell egymást, s így közeledni Európához", hang­súlyozta Horn Gyula. Ugyancsak le­szögezte, hogy a magyar Ország­gyűlés és a magyar nép döntő több­ségének nincsenek semmilyen úgynevezett revizionista követelései Romániával szemben és az ilyen témájú román nyilatkozatok teljesen alaptalanok és félrevezetőek. Horn Gyula bukaresti látogatása alatt találkozik még Theodor Stolo­jan román miniszterelnökkel, Ion Iliescu államfővel és természetesen Adrian Nastase külügyminiszterrel. Magyar részről azt remélik, hogy a látogatás hozzájárul Románia és Magyarország megromlott viszonyá­nak megjavításához és új együttmű­ködési lehetőségeket tár fel. Ugyan­csak remélik, hogy tisztázza azokat a megalapozatlan vádakat, melyek román részről hangzottak el az el­múlt hónapok folyamán Budapest címére KOKES JÁNOS, Bukarest MAASTRICHT Londonból nézve O ptimista és kevésbé derűlátó nyilatkozatok garmadája hangzott el az utóbbi napokban a jövő heti maastrichti EK-csúcs várható eredményeivel kapcsolat­ban. Ami a 12 ország vezető politikusainak fejtegetéseiben közös: a kompromisszumok iránti igény. Ez pedig azt jelzi, hogy az egyetértés még pár nappal a csúcs előtt sem tökéletes, s Maastrichtban valószínűleg kevesebbet fognak elérni a politikai és pénzügyi unió megteremtésében, mint amennyit például Hollandia vagy Franciaország szeretne, de talán többet, mint amennyit Nagy-Britanniában szívesen látnának. Kulcskérdés tehát a brit álláspont. Londont nem lehet megkerülni, s talán a kását sem eszik olyan forrón, mint ahogyan Francois Mitterrand a legutóbb jelezte. A francia elnök azt mondta, az új politikai és pénzügyi unió az angolok nélkül nem lenne jó dolog, de azért lehetséges; megtörténhet, hogy Nagy-Britannia nélkül írják alá a dokumentumokat. Csak bonyolítja a dolgot, hogy a jövö nyárig mindenképpen meg kell tartani a brit parlamenti választásokat. Már hónapok óta tart a választási kampány - sokak szerint ilyen hosszú és elkeseredett korteskedés még nem volt a szigetországban. Az érthető is, hiszen a több mint egy évtizedes konzervatív kormányzás után a munkáspártiaknak most van először esé­lyük a hatalom vissza­szerzésére. Már nem Thatcher csinálja a nagypolitikát, de a tha­tcherizmus tovább él benne. Igaz, eseten­ként a mostanra felborult hagyományos politikai értékrendekben és célokban. És a választási harc első számú ütközőpontjává épp a maastrichti csúcs, vagyis Nagy­Britannia és Európa viszonya lépett elő. London hagyományai közé tartozik az Európával való szorosabb kapcsolatok elutasítása, a brit szuverenitás megőrzése. Melyek az alapvető problémák? Bár a Konzervatív Párt öregjei tragédiának tartanák a közös pénz elfogadását, ez ügyben valószínűleg nyitvahagyják a kiskaput, Maastricht­ben John Major kormányfő még nem fogja kimondani az utolsó szót. Az Európa­ellenesekkel vagy ,,euroszkeptikusokkaľ ellentétben a vállalkozói és pénzügyi körök jelentős része attól tart ugyanis, hogy a fő európai áramlatokból kisodródva Nagy­Britannia elszigetelődhet. Ez persze olyan érv, amelyet az ellenzéki Munkáspárt igyekszik meglovagolni. Ami azonban a britek számára egyértelműen elfogadhatatlan, az a franciák által szorgalmazott föderatív Európa, vagyis az amerikai típusú Európai Egyesült Államok gondolata. Ezért nem értenek egyet az EK intézményeinek, így például az Európa Parlament hatáskörének bővítésével. Ezt az átlagpolgárok többsége is a brit szuvereni­tásról való lemondásnak tartaná, legalábbis a múlt heti közvélemény-kutatási adatok szerint. Nagyok a véleménykülönbségek a közös védelmet és külpolitikát illetően is. London nem nézte jó szemmel a francia-német dandár megalakítását sem, azzal a párizsi állásponttal pedig már végképp nem ért egyet, hogy a Nyugat-európai Unió, mint az EK közös védelmi szervezete egészen önálló legyen. Anglia szerint csak a NATO európai pilléreként jöhet szóba, mert a védelmi együttműködést a már meglévő katonai szervezetekre kell bízni. Ezen túlmenően a britek ódzkodnak az igazságszolgáltatás egységesítésétói és a szociálpolitika közösségi rendezésétől is. Túl költségesnek találják az ipart, energiapo­litikát, közlekedést, telekommunikációt és az energiaelosztást szabályozni kívánó új közöspiaci terveket, mondván, hogy ellentétesek a szabadpiaci elvekkel is. S van még egy fontos érvük. John Major is arról beszélt nemrégiben, nem szabad, hogy a gazdag EK-országok túl kemény feltételeikkel gazdasági vasfüggönyt hozzanak létre földré­szünkön, kirekesztve az új kelet-európai demokráciákat. Talán soha nem utazott annyit és bonyolított le olyan sok kétoldalú minicsúcsot a brit kormányfő, mint az utóbbi egy-két hét alatt. Kohllal, Mitterrand-nal szoros egymásután­ban kétszer is konzultált, de a hivatalosan gyümölcsözőnek nevezett megbeszélések után a szakértők mindig azt mondták: vannak még nézeteltérések. Majornak pedig nemcsak a saját pártján belül megnyilvánuló összecsapásokra kell figyelnie, hanem arra is, hogyan vélekedik az utca embere, nehogy hibát kövessen el, amit az offenzív kampányt folytató Munkáspárt kihasználhatna. Nagyon valószínű ezért, hogy a kompromisszumos Maastricht nem a betetőzése, hanem csak a kezdete lesz valaminek. MALINAK ISTVÁN NÉHÁNY SORBAN L ibanonban tegnap szabadon enged­ték Allan Steen amerikai állampol­gárt, akit 1987-ben az lián párti síita mu­zulmánok raboltak el - közölték bejrúti biztonsági források, s a hírt megerősítette az iráni ÍRNA is. Steen volt a második amerikai túsz, akit 24 óra alatt szabadon engedtek. N orodom Szihanuk herceg elnökleté­vel tegnap a thaiföldi Pattajában rövid tanácskozásra ült össze a kambo­dzsai Legfelsőbb Nemzeti Tanács. A ta­lálkozót eredetileg Phnompenhben kellett volna megtartani, ám tekintettel Khiehu Samphan, a vörös khmerek vezetője elle­ni támadásra, Thaiföldön rendezték meg a tanácskozást. Khiehu Samphan az ülé­sen elmondta, a Legfelsőbb Nemzeti Ta­nács követeli, hogy Kambodzsába azon­nal küldjenek ENSZ erőket, amelyek ga­rantálnák a biztonságot az országban, hozzájárulnának a politikai semlegesség­hez és a párizsi megállapodás megvalósí­tásához. J oseph Kokou Koffigoh togoi minisz­terelnököt tegnap a felkelő egységek reggeli támadása során loméi rezidenciá­jában letartóztatták. ,,A kormányfő a togói hadsereg kezében van, biztonságban" - hangsúlyozza a fegyveres erők nyilatko­zata, amelyet az állami rádió hozott nyil­vánosságra. P eruban a fegyveres erők és a felkelő csoportok hétfői összecsapásai so­rán legkevesebb 26 partizán, két kaiona és öt polgári személy vesztette életét - közölte tegnap az AFP hírügynökség. A legsúlyosabb összetűzésre Ayacucho körzetében került sor. Ezt a területet a maoista Fényes Ösvény egységei el­lenőrzik. A perui hadsereg szóvivője sze­rint a Fényes Ösvény tagjai támadásaik fokozásával kívánják megünnepelni ala­pítójuk és fő ideológusuk, Abimael Guz­man 57 születésnapját. A partizánok 1980-ban kezdték meg fegyveres harcu­kat a limai kormány ellen. Azóta mintegy 23 ezer személy vesztette életét az ösz­szecsapások és a terrorista akciók során. O laszországban tegnap üresen ma­radtak a bírósági tárgyalótermek, mi­vel több mint 7 ezer olasz bíró sztrájkba lépett. A munkabeszüntetést Francesco Cossiga tiltakozásai ellenére is meghir­dették. Az olasz elnök provokatívnak és alkotmányellenesnek, a kormány és az elnöki palota ellen irányuló akciónak ne­vezte a sztrájkot. Mario Cicala, a bírók szövetségének főtitkára azonban hangsú­lyozta, a sztrájkkal a bírók az alkotmányt és saját függetlenségüket védelmezik. F loridában az amerikai vámhivatal al­kalmazottjai 12 tonna kokainra buk­kantak. A kábítószert betonkerítésoszlo­pokban csempészték át Venezuelából. A rendőri akció során 11 személyt tartóz­tattak le. A vámosok szerint nehéz felbe­csülni, mennyi nyereséget hozott volna a kokain a csempészeknek, veszteségük azonban kb. 480 millió dollár. Az elkobo­zott kokain valószínűleg a kolumbiai Cali­ból származik. EGY HÉT A VALUTAPIACON ERŐSÖDÖTT A DOLLÁR A Szovjetunióból érkező nyugtalanító hírek hatására a mult héten mérsékelten erősödött a dollár, miközben a márka árfolyama a dollárral és a többi devizával szemben rohamos csökkenésnek indult. A hét folyamán tovább rontotta a márka általános pozícióit, hogy a Szovjetunióból továbbra is aggasztó hírek érkeztek. A dollár egyébként hétfőn volt a legala­csonyabb szinten, ezt követően folyama­tosan erősödött az egész hét folyamán. A maximumot Jürgen Müllermann nemet ipari miniszter azon kijelentései után érték el, melyek értelmében a német kamatlá­bak várhatóan már nem emelkednek az idén - pedig a piac erre nagyon számított -, ugyanakkor az is elhangzott, hogy a német exportörök a dollár/márka ideális szintjét 1,65-1,75 között látják. Az amerikai gazdaság egyébként to­vábbra is gyenge, és tart a recesszió. A múlt héten tették közzé a kereskedelmi mérleg legújabb eredményeit, illetve a tar­tós fogyasztási cikkek megrendelésének alakulását. A kereskedelmimérleg-hiány nagyobb volt a vártnál, a dollár rendkívül gyenge árfolyama ellenére. A dollár a leg­inkább az angol font viszonylatában erő­södött. A font a márka kivételével az összes többi devizával szemben gyen­gült. A márkával szembeni erősödése egyébként 2,84-ről 2,87 GDP/DEM-re volt. A héten a dollár várható mozgása 1,59-1,64 USD/DEM lesz. -gr­Jöjjön el, nem bánja meg!

Next

/
Oldalképek
Tartalom