Új Szó, 1991. december (44. évfolyam, 282-302. szám)

1991-12-28 / 302. szám, szombat

RIPORT - INTERJÚ I ÚJ SZÓ A 1991. DECEMBER 28. A REFORM ÚTJA: FEJLESZTÉS A Demokratikus Baloldal Pártjának I. kongresszusán nem kis meglepetést keltett, hogy meggyőző szavazattöbbséggel magyar nemzetiségű alelnököt is választottak, Borza Erzsébet személyében. Ennek kapcsán kérdeztük őt: • Hogyan jellemezné a jelenlegi DBP-t? - Új párt vagyunk. Demokratikusabb belső viszonyokkal, tagjaink közti őszintébb, igazabb kapcsolatokkal. A DBP demokratikus elveket vall, s akar megvalósítani. A dolgozók érdekeit védi, s egy demokratikus állam megteremtését igyekszik elősegíteni. Nem érvényesít nemzetiségi, faji, vallási megkülönböztetést. A kisebbségeknek is ugyanolyan jogokat ítél, mint a többségi nemzetnek. • A nemzetiségi politika korszerű programját fogadta el kongresszusuk. Miben látja megvalósulásának alapfeltételeit? -A fejlett demokráciában. Abban, hogy korszerű nemzetiségi politikánkkal ne legyünk fehér hollók. Más pártoknak is - tartozzanak akár a politikai jobboldalhoz - európai szintű nemzetiségi programmal kell rendelkezniük. A nemzetiségi politika lehet az a közös pont, amely kapcsán - kellő politikai kultúra nyomán - egyetértés alakulhat ki. Pártunk új nemzetiségi politikájának egyik próbaköve maga a kongresszus volt. A döntő többség megszavazta ezt a programot, ezzel egy jó kiindulási alapot mondhatunk magunkénak. • ön közgazdász, főiskolai tanár. Részt vett a DBP gazdasági politikájának kidolgozásában. Mennyire alternatív gazdasági programjuk? - A jelenlegi kormánypolitika igyekszik "minimalizálni az állam befolyását a gazdaságra, s ennek van racionális magva. Viszont Csehszlovákia jelenlegi gazdasági helyzetében nem lenne célszerű a vállalatokat fölkészületlenül a nyugati konkurenciának kiállítani. Fontos, hogy először korszerű vegyesgazdaságot hozzunk létre, ahol - szükséges esetekben - az állam fontos ösztönző szerephez jut. Mi tehát a kormány restriktív-stabilizációs politikájával szemben a kifejezettebb fejlesztési politikával akarjuk a gazdaság megszilárdítását elérni. Ennek egyik eszköze - kedvezőbb kölcsönöket kellene nyújtani a vállalatoknak. így az egyébként is meglévő infláció mellett, ezek a hitelek a fejlesztést szolgálnák. Ismert a gazdasági képlet: ha megszüntetik a mezőgazdaság állami támogatását, felemelkednek az árak, így csökken a kereslet. Ez azt eredményezi, hogy a mezőgazdasági üzemek nem tudják értékesíteni termékeiket. Nem beszélve arról, hogy a korona háromszori devalvációja miatt jelentősen emelkedtek a költségek. Egy művileg, s nem a piacgazdaság mechanizmusa által létrehozott gazdaságpolitikai helyzetről van szó, amelyet sokkal kedvezőbben is lehetett volna alakítani, (mázsár) HÉTVÉGE A RÁDIÓBAN Szombat. 8-tól 10-ig közvetítjük publicisztikai magazinunkat, a Szombat délelőttöt. 11.55-kor Anyanyelvünk. Mayer Judit az „alkalmatossági vizsga" szószerkezetet veszi bonckés alá. A déli hírek után a Slágermúzeum következik. 13 órakor Mikrofonközeiben. Szó lesz benne szétszakadt családokról, amelyeket a nagyhatalmak politikája határokkal választott el. 14 órakor Szót kérünk. Beszélgetés Urbán honvéddel, azaz Mészáros Zoltánnal. 15.10-kor a Varsányi Zenekar első nagylemezét ajánlja a hallgatók figyelmébe a zenei szerkesztő. 16.10-kor Kezdődik a Kívánságműsor. Vasárnap. 8 órakor híreket mondunk, majd romantikus zefiét közvetítünk. 8.30kor Világosság, egyházi magazin. Bernáth Sándor bódvavendégi és szádellői református lelkész a hit növekedéséről elmélkedik. 9 órakor Kölyökvilág. íróolvasó találkozó Dénes Györggyel Szímőn. 10.35-kor Jelenidő. Beszámoló a mosonmagyaróvári Családsegítő Központ dolgozóinak áldozatos munkájáról. 12.10-kor Fiatalok stúdiója - sok sztárral: Kikível, Lagzi Lajcsival, egy hazai tinisztárral. A műsor áttekintést ad az idei év popeseményeiről is. 14.05-kor Égtájakat keresve. A művelődéstörténeti sorozat folytatása az arab műveltség kialakulásával foglalkozik. 14.55-kor Néprajz mindenkinek. Vargáné Tóth Lídia előadása régi népi ételekről. 15 órakor Zenés beszélgetések. 16.05-kor Köszöntő. (th) A JÓ PROGRAM IS MÓDOSÍTHATÓ A SZÁMÍTÓGÉPEK AZ EMBERT SEGÍTIK • TÉRKÉPEK, TERVRAJZOK, FÉNYKÉPEK IS TÁROLHATÓK • AZOK ELLENZIK BEVEZETÉSÉT, AKIKNEK JOBBAN MEGFELEL A ZŰRZAVAR • A FIATALOK ÉRDEKLŐDÉSE TERMÉSZETES Korunkat többek közt a számítógépek korának is nevezik. Tény, hogy az utóbbi években kevés területen tapasztalható olyan fejlődés, mint a számítástechnikában, illetve a komputerek kihasználásában. Nem is olyan régen az emberek többsége azt sem tudta, mire való a számítógép, mára viszont nélkülözhetetlenné vált. Alkalmazásának lehetőségei szinte minden területen korlátlanok. Ahhoz, hogy a számítógéppel konkrét feladatokat végezhessenek, programokra van szükség. Ma már egyes munkahelyek programozókat is alkalmaznak. Ádám István mérnök, a Közép-szlovákiai Áramszolgáltató Vállalat rimaszombati igazgatóságának programozó analitikusa. Munkahelye a vállalat számítóközpontja. Ott néhány gombnyomással minden lényeges információ pillanatok alatt leolvasható. - Tíz évvel ezelőtt Szlovákiában először nálunk vezették be üzemi szinten a mikroszámítógépes adatelőkészítést - tájékoztat a harminckét éves programozó. - Ez a helyiség tulajdonképpen múzeum is, hiszen itt a nyolcbites számítógéptől a kazettás magnószalagos rendszeren át a modern PC-gépekig minden megtalálható. Valamennyi máig működőképes. Persze, ma már csak a legkorszerűbb számítógépeket használjuk. Eleinte a számítógépek drágábbak voltak, s kevés vállalat jutott hozzájuk. Most már némely munkahelyen több gép is van. A programok ára viszont növekszik. Ez Ádám mérnök szerint azzal magyarázható, hogy egyre többen felismerik a számítógépek alkalmazásának hasznosságát. A külföldi programok angol nyelvűek, s általánosak. Ezeket a felhasználó saját feladatainak megoldására módosítja. A legjobb programok a helyszínen készülnek, s mindig módosíthatók. Ezért az üzemeknek kifizetődik saját programozót alkalmazni. - Az én feladatom annak figyelése, hogy mely munkaterületen helyettesíthető a papírmunka gépi feldolgozással. Hiszen az utóbbi növeli a pontosságot, időt takarít meg, és megkönnyíti a munkavégzést. Most éppen a géppark nyilvántartására és kihasználására, valamint az üzemanyag-fogyasztás nyilvántartására készítek programot. Minél egyszerűbben kezelhető egy program, annál több idő kell az elkészítéséhez. A befektetés ugyan elég nagy, de gyorsan megtérül. A program felhasználója mindig naprakész információkhoz jut. A fejlett országokban a vállalkozók a számítógép segítségével be tudnak kapcsolódni egy nemzetközi információs hálózatba, s a számukra szükséges adatokat bármikor lekérdezhetik. Ennek bevezetése rövidesen nálunk is várható. A programokban az újabb generációs lépést a grafikus adatbázisok elterjedése jelenti. Ezek még könynyebben megérthetők. Ma már nemcsak számadatok és szövegek, hanem például térképek, tervrajzok, • Bármely adat bármikor gombnyomással pillanatok alatt lekérdezhető • mondja Ádám István. (Rados Júlia felvétele) fényképek is tárolhatók az adatbankokban. A szakszerűen bemutatott, jó program még az eddig idegenkedők tetszését is elnyerheti - véli Ádám István. A számítógép rendet teremt, s a munkahelyeken többnyire csak azok ellenzik bevezetését, akiknek a zűrzavar jobban megfelel. A komputer felszabadítja az embert a papírmunka igája alól, s több ideje jut az alkotó tevékenységre, a helyes döntésekre. Különösen a fiatalok érdeklődnek korunk e nagy vívmánya iránt. Erről Ádám mérnök a gyakorlatban is meggyőződhetett, hiszen a városban három esztendőn át iskolásokat számítógépek kezelésére tanított. Többségük ma már a szakmában dolgozik. - örvendetes, hogy a gimnáziumban számítógépes tantermet rendeztek be, s az alapiskolák számítógépekkel való ellátása is folyamatban van - mondja. - Jómagam először egyetemista koromban ismertem meg a számítógépet, s azonnal megszerettem. A prágai Cseh Műegyetemet 1979-ben végeztem el. Mivel az utolsó három évfolyamban tudományos dolgozóként tevékenykedtem, a számítógép a hétvégeken a rendelkezésemre állt. Még a szünidőben is ezzel foglalkoztam. Nekem a számítógép a munkám, a hobbim ... az életem. • Hogyan lehet' a számítástechnika rohamos fejlődését követni? - Szerencsére egyre több számítástechnikai szaklap jelenik meg. A televízióban színvonalas ismeretterjesztő műsorok láthatók. Ma már csaknem minden városban vannak számítástechnikai szakboltok. Szaktanácsadás magánvállalkozásban is létezik. Rimaszombatban nemrég nagyszabású kiállítást rendeztek, ahol a csúcstechnika mellett a legkorszerűbb programokat is megismerhettük. Az érdeklődés a magánvállalkozók részéről is egyre nagyobb. Egyre többen értik meg, milyen segítséget jelent a számítástechnika felhasználása például a raktárkészletek nyilvántartásában, a könyvelésben. Napjainkban a számítógép a vállalkozó olyan fontos kelléke, akár a telefon vagy a telefax. FÜLÖP IMRE „A SZIVEMRE HALLGATTAM" NAGY VERSEK GÁLÁN GÉZA ELŐADÁSÁBAN Hatvan perc tizenkét magyar költővel és egy pozsonyi előadóművésszel: Gálán Gézával. Nagy versek. Ez a címe a kazettának, amely most, pár nappal ezelőtt jelent meg Kölcsey Ferenc, Csokonai Vitéz Mihály, Vörösmarty Mihály, Petőfi Sándor, Arany János, Vajda János, Ady Endre, Juhász Gyula, Kosztolányi Dezső, Tóth Árpád, Áprily Lajos és József Attila költeményeivel. Huszonhárom nagy vers a magyar irodalom legszebb gyöngyszemeiből. ^ Mi hívta elő ezt a kazettát, milyen gondolatokkal készítette a századokat, stílusokat, s irányzatokat összefogó válogatást? - Harminc éve ennek élek... ötvenkilencben kezdtem el verset mondani a rádióban, élőben még ennél is korábban. Azt hiszem, ehhez értek a leginkább, másrészt pedig ilyenfajta válogatás ez idáig Magyarországon sem készült még. - Voltaképpen milyen szempontok alapján döntötte el, hogy mi kerül a kazettára és mi nem? - Arra a kérdésre, hogy mi a nagy vers, tudom, mindenki máshogy, más példával válaszolna. Az irodalmár is, a színész is, az egyszerű verskedvelő is. Én a szívem szerint válogattam, azokat a verseket akartam továbbadni, amelyeket ifjú korom óta szeretek és vagy velem vannak, vagy vissza-visszatérnek hozzám. Kölcsey Himnusza, Vörösmarty Szózata, Petőfi versei és a többi, amelyet most kazettára mondtam, nekem nagyon nagy vers. Lehet persze, hogy Arany János balladáit sokan többre értékelik, mint A fülemilét - én ezt választottam. Az élő verset. Elmondhattam volna ötszörhatszor ennyit is, de hatvan percbe több már nem fért bele. - Nem először és bizonyára nem is utoljára szólaltatta meg ezeket az alkotásokat. - A versek zömét, például a négy Petőfi-költeményt gyakran előadtam már. Aki ismer, tudja rólam: valóságos megszálottja vagyok Petőfinek. A sötétség éveit is vele, az ő segítségével tudtam átvészelni, ha pedig fényt, világosságot adtam, azt is általa, az ő szellemiségével tettem. Vannak azonban olyan versek is a kazettán, amelyeket most mondtam el először. Hogy csak egyet említsek: a Kései sirató. Számomra ez is nagy vers. Sokan elmondták már, mert nagyon hatásos. Csak úgy üvöltözték, hogy ,,Cigány vagy!". Nekem ez egy fojtogató vers, amelybe bele kell halni. József Attila költeményeiből egyébként hat került erre a szalagra. A Dunánál, a Nagyon fáj, a Karóval jöttél, a Talán eltűnök hirtelen, a Kései sirató és „záróakkordként" az íme, hát megleltem hazámat. Lehet, hogy ezt másnak kellene megállapítania, nem nekem, de én tudom: ezeket a verseket még senki sem mondta el így, ahogy én, és a kazettát is ezért csináltam meg. - Kiknek szánta és most, hogy beszélünk róla: kiknek ajánlja ezt a válogatást? - Mindenkinek, aki szereti a szép verset, gyereknek, felnőttnek, diáknak, tanárnak egyaránt. - A magyar iskolák irodalomóráira is gondolt tehát? -Természetesen gondoltam. Iskoláknak tíz koronával olcsóbban adom a kazettát. - Ma, amikor a tévénézők programok tucatjai közül válogathatnak, a színészek pedig nem egy esetben félig üres nézőtér előtt játszanak, hogy látja: kell a vers az embereknek? - Meggyőződésem, hogy igen. Ezt bizonyítja az is, hogy már az első hirdetés után sokkal több megrendelést kaptam, mint amennyire számítottam. Volt, aki tíz darab kazettát rendelt... talán karácsonyi ajándékba. S aki meghallgatja ezeket a verseket, az úgy hiszem, sorskérdésekre kap választ. József Attilától és a többiektől ugyanis erkölcsi tartást tanulhat mindenki. Ezek a versek azt is elmondják: mit jelent ma magyarnak lenni, itt élni és itt szeretni. - Folytatása nemcsak egy önálló estnek, ennek a kazettának is lehet. - Lesz is. Már januárban. A második rész, az újabb válogatás József Attilától a kortárs költőkig terjed majd. - Ez a válogatás bizonyára még az elsőnél is nehezebb helyzet elé állítja. - Biztosan. Egy lezárt korszak versei közt sokkal könnyebb válogatni, mint élő költők művei között. De említettem már: én a szívemre hallgatok. (sz-ó) A TEHÉN KIÜTI A BIKÁT? - Ha Keszegfalván jársz, okvetlenül térj be a mezőgazdasági szövetkezet húsboltjába. Megéri! - figyelmeztetett ismerősöm, amikor megtudta, hogy arrafelé visz utam. Érdeklődésemre a helybeliek közül többen is megerősítették, valóban érdemes ott vásárolni. A hús friss, nincs „rajtafelejtett" szalonnaréteg, olcsóbb mint másutt, és ugyanez a helyzet a húskészítményekkel is. Ilyen előzmények után már valóban lehetetlen volt kihagyni a húsboltot. Vevőnek „álcázottan" először az árakat vettem sorra. Nos ezek valóban meggyőzőek. A sertéscomb kilóját csont nélkül hetven, a karajt hatvannyolc koronáért mérik. A megszokottnál olcsóbb az oldalas, a máj, zsjrszalonna és minden más, ami a sertésből nyerhető. A szövetkezet ugyanis hízott sertéseit saját kisvágóhídján vágja le, és az egészet kiméri. Nemcsak tőkehúsként, hanem hasított félsertések formájában is, kilónként harmincöt koronáért. Erre mondják, hogy a bolondnak is megéri. Nem is kap, aki csak úgy, azonnal szeretne venni. Olyan nagy az érdeklődés, hogy az év végén például előzetes megrendelésekkel már több hétre lefoglalták a teljes kínálatot. - Most szegényebb a választék. A vágóhídról a délutáni nyitás előtt hozzák meg a húst. A húskészítményekért az érsekújvári üzembe járunk. Általában tizenkét-tizenhét féle termékünk van. Ezek is keresettek, mivel a húsüzem árainál mindössze hét százalékkal adjuk drágábban. Annyival, hogy az útiköltséget fedezze a nyereség. Mindezt Paluska Szilvia mondta, aki boltvezető és elárusító egyszemélyben. A húson kívül alkoholmentes üdítőket és péksüteményt is árul, s a bolt kínálatából a szövetkezet szójakészítményei sem hiányoznak. Falubeliek és távolabb lakók szinte már rendszeresen itt vásárolják a húst. Akik messzebbről jönnek, egy-két hónapra is elegendő mennyiséggel távoznak. Most télen különösen a kocsonyának valót keresik sokan. Nem véletlenül. A szövetkezet kisvágóhídján nem forrázzák, hanem pörzsölik az állatokat, és ez ízt, zamatot ad a kocsonyának. Amíg beszélgetünk, a vásárlók szinte egymásnak adják a kilincset. Van, aki vesz valamit, van aki elmegy, s inkább megvárja a délutáni szállítmányt, egy további vásárló pedig kolbászhúst írat fel Őket, mindannyiukat nyugtalanítja a hír - ami engem is meglepett -, hogy néhány hónap múltán esetleg véglegesen bezár a húsbolt. - Mi igaz ebből? - kérdeztem Peter Halmo mérnököt, a szövetkezet üzemgazdászát. - Egyelőre semmi, nyárig mindenképpen marad a húsbolt, aztán majd meglátjuk. Természetesen többet is elmondott, főleg azt ahogy a dolgot közgazdász szemmel látni lehet. Jelenleg a bolt úgyszólván nullszaldós. Nem hoz nyereséget, és nem fizetnek rá. Egyedüli nyertes a vásárló. Náluk a húst és a húskészítményeket is olcsóbban veheti meg. Áraikkal a többi húsboltot is kényszerítik, mértékkel növeljék nyereségüket. - A szövetkezet júniusban nyitotta meg húsboltját. Elsősorban a vágóállat-felesleg miatt, ami időközben a szövetségi kormány piacpolitikájának köszönhetően megszűnt. A felesleget eladtuk külföldre, ami megmaradt, annak már piaca van. Egy-egy hízott sertésre akár két vevő is akad. Marhahúsból ugyan még van felesleg, de ezt meg nem érdemes árulni, mert elviszi azt a kevés nyereséget is, amit a disznóhússal összeszednek. A képlet egyszerű és érthető, ugyancsak a hazai sajátságos piacpolitikán alapul. A húsüzem megveszi a vágóérett bikát és (jóval olcsóbban) a tehenet. Az utóbbi húsát az előbbivel azonos osztályban és áron árulja, s így jelentős hasznot zsebel be. Azzal, hogy a „szerencsés" vásárlók odahaza rágják a megrághatatlant, aligha törődik. Amit szabad Jupiternek, nem szabad azt az „ökörrel" megtennie a szövetkezetnek. Hacsak nem vállalja magára a nép átkát, amit a (tehén)marhahús fogyasztásakor szór annak eladójára. A szövetkezet, ha jóba akar lenni a faluval, marhahúsként csakis vágóérett bikák húsát adhatja el. Amíg ugyanerre senki és semmi sem kényszeríti a húsipart, addig a szövetkezet és a húsüzem versenye egyesélyes. Nem nehéz kitalálni, hogy vesztes az előbbi, és vele együtt mi, vásárlók. EGRI FERENC