Új Szó, 1991. december (44. évfolyam, 282-302. szám)

1991-12-28 / 302. szám, szombat

A JO PROGRAM IS MÓDOSÍTHATÓ A program felhasználója mindig naprakész információkhoz jut. A fejlett országokban a vállalkozók a számítógép segítségével be tudnak kapcsolódni egy nemzetközi információs hálózatba, s a számukra szükséges adatokat bármikor lekérdezhetik. Ennek bevezetése rövidesen nálunk is várható. (5. oldal) FÜGGETLEN NAPILAP Szombat, 1991. december 28. Ara 2,80 korona XLIV. évfolyam, 302. szám ÚJ KERESKEDELMI SZERZŐDÉSEK JOZEF BAKŠAY NYILATKOZOTT A CSEHSZLOVÁK SAJTÓIRODÁNAK A mostani szovjetunióbeli változásokkal a szövetségi külkereske­delmi minisztérium már az év elejétől számolt - mondta tegnap a Csehszlovák Sajtóiroda munkatársának Jozef Bakšay miniszter. Az újonnan alakult köztársaságok közül a minisztérium eddig Oroszor­szággal, Ukrajnával, Fehéroroszor­szággal, valamint a Litván, Lett és Észt Köztársasággal írt alá kereske­delmi szerződést. Parafált szerző­désünk van Kazahsztánnal és Kirgi­ziával, s kereskedelmi szerződés megkötésére tettünk javaslatot Ör­ményországnak, Azerbajdzsánnak, a Grúz Köztársaságnak, valamint Moldáviának. A miniszter elmondta: az év kez­detén nagy jelentőségű tárgyalásra kerül sor Oroszországgal. Václav Havel köztársasági elnök és Borisz Jelcin elnök karácsonyesti telefon­beszélgetése nyomán az orosz el­nök rövidesen hazánk kormánykül­döttségét fogadja, s ezen a megbe­szélésen Bakšay szerint a kőolaj­szállításról is meg kellene egyezni. A miniszter még elmondta, hogy az egyes köztársaságokkal évente kü­lön áruszállítási jegyzőkönyvek ké­szülnek, amelyek a kereskedelmi szerződés részét fogják képezni. Jozef Bakšay szerint az új helyzet miatt 1992-ben az ideihez viszonyít­va számottevően nem csökken majd a kereskedelmi forgalom; persze ez az egyes köztársaságokban bekö­vetkező politikai fejlődéstől is függ majd. De aligha lesz a volt Szovjet­unió a jövőben első számú kereske­delmi partnerünk - tette hozzá a kül­kereskedelmi miniszter. KERESZTÉNY FIATALOK TALÁLKOZÓJA BUDAPESTEN Hazánkból közel 2000 keresztény fiatal vesz részt Budapesten ez év december 30-a és 1992. január 4-e között a 14. európai ifjúsági találko­zón, amelyet a taizéi ökumenikus közösség szervez. Hazánk 12 városából az első 26 autóbusz már tegnap útnak indult a résztvevőkkel a magyar főváros­ba, ahová megközelítőleg 75 ezer fiatalt várnak. A találkozó a lelki életre és az emberi szolidaritásra összpontosít. Wroclaw és Prága után Budapest a harmadik kelet-európai város, amely otthont ad a keresztény fiata­lok nagy találkozójának. LÖVÖLDÖZÉS LIBERECBEN Az ünnepeket megelőzően a Libereci járásban két súlyos bűncselekmény - fegyveres támadás - történt. Ezekről az illetékes rendőri szervek képviselői tegnap tájékoztatták a sajtó munkatársait. Huszonharmadikán a kora esti órákban négy férfi támadta meg a chrasta­vai benzinkút kezelőjét. Szemébe könnygázt fújattak, és 62 ezer koronával távoztak volna, ha nem állja útjukat a rendőrség. Egyikük, aki személygépko­csijukat vezette, helyben, a többieket pedig néhány órával később fogták el. Valamivel később Liberecben két fiatalkorú egy házaspárt próbált pisztoly­lyal személygépkocsija átadására kényszeríteni. A férj a támadók egyikét könnygázzal elvakította és feleségével együtt elmenekült, majd fegyvert birtokló szomszédjától kért segítséget. Az egyik támadót a helyszínen elfogták. 14 éves társa pedig - aki több lövés után elmenekült - a hajnali órákban került rendőrkézre. Borisz Jelcin a speciális ,,aktatáskával", amellyel a volt Szovjetunió nukleáris arzenálját ellenőrzi Telefoto: ČSTK/AP • A WASHINGTON TIMES AZ ATOMFEGYVEREK ELLENŐRZÉSÉRŐL: AZ OROSZ ELNÖK NEM A LEGMEGFELELŐBB SZEMÉLY ÖRMÉNYORSZÁG LEMOND KARABAHRÓL? t GORBACSOV VICCELŐDIK A szövetségi parlament felsőhá­za, a köztársasági tanács csütörtöki utolsó ülésén - teljesen formálisan - megerősítette a Szovjetunió meg­szűnését és az új államközösség megalakulását, s egyben önmagát is feloszlatta. A nyilatkozat felszólítja a tagországok vezetőit, tegyenek meg mindent az emberi jogok és szabadságjogok tiszteletben tartá­sáért. Felhívja az államközösség fi­gyelmét arra, hogy az egységes jogi, gazdasági, humanitárius és ökoló­giai térség megőrzése érdekében az államközösségnek feltétlenül szük­sége lesz egy interparlamentáris szervre. Az Oroszországi Föderáció alkot­mánybírósága csütörtökön azzal vá­dolta meg a köztársaság legfelsőbb törvényhozó és végrehajtó szerveit, hogy nyilvánvalóan figyelmen kívül hagyják az alkotmányos normákat. Az Interfax hírügynökség szerint ez a megállapodás elsősorban Jelcin elnöknek arra a rendeletére vonat­kozik, amellyel összevonta a bizton­sági és a belügyi szerveket. Az al­kotmánybíróság kifogásolta a parla­ment által jóváhagyott sajtótörvény módosítását is, valamint azt a mó­dot, ahogyan a képviselők megvál­toztatták a köztársaság nevét. Egyébként csütörtökön a köztársa­sági parlament is gyakorlatilag egy­hangúlag javasolta a belügyi és a biztonsági szervek összevonásá­ról hozott rendelet visszavonását. A külföldöt változatlanul az érdekli a leginkább, milyen lesz a volt szov­jet atomfegyverek ellenőrzése. A The Washington Times szerint Borisz Jelcin nem a legmegfelelőbb személy erre a posztra. A cikk utal Jelcin állítólagos gyengéjére, az al­koholra is. Ugyanakkor megjegyzi, voltak más államférfiak is, akik sze­rettek a pohár fenekére nézni, töb­bek között Winston Churchill, Franz Josef Strauss vagy Grant amerikai elnök. A szovjet atomfegy­vereket ellenőrizte Sztálin, Hrus­csov és Brezsnyev is, s mind­egyikükről közismert volt, hogy nem vetették meg az italt. Ugyanakkor több szakember úgy véli, a szóba jöhető személyek közül még mindig Jelcin a legmegfelelőbb. Csütörtöki ülésén az orosz kor­mány jóváhagyta az állami privatizá­lási programot. A terv értelmében a jövő év folyamán 92 milliárd rubel értékű objektumot, 1993-ban pedig már 300 milliárd rubel értékű létesit­(Foiytatás a 2. oldalon) TOLDOZ-FOLTOZ A KOLTSEGVETES Még a karácsonyi ünnepek előtt megszüle­tett mindhárom parlamentünkben a jövő évi költségvetésről szóló törvény. Nehezen szü­letett meg, ami érthető is, hiszen képviselőink egyike-másika igazán kitett magáért, már ami az „ellenérvek" felsorakoztatását illette. Az ellenérvek között ugyanis - amint az a parla­menti tudósításokból is kiderült - sokkal több volt a politikai fogantatású, mint a megalapo­zottan gazdasági töltetű. Nos, a költségveté­sek végül is kiegyensúlyozottak lettek, jólle­het a költségvetési bevételekre épülő kiadá­soknak ezernyi helye van, lenne. Az szinte természetes, hogy minden tárca, régió, politikai mozgalom a saját területét tartja a legfontosabbnak, s azért - ha kell - körömsza­kadtáig is harcol. Pénz kell az egészségügyre, az oktatásra, a szerkezetváltásra, a mezőgazdaság­ra, a műemlékvédelemre, az idegenforgalomra, pénz a hadseregre... pénz a szociális szférára. Sok a foltra váró lyuk a szocialista rendszer által hátrahagyott gazdaságunkon és szociális szfé­ránkban egyaránt. A piacgazdasági alapelveken működő állam költségvetésének pedig az egyik legfontosabb feladata, hogy gondoskodjék állam­polgárairól, mindenekelőtt a rászorulókról, azok­ról, akik valamilyen okból kivonultak a gazdasági küzdőtérről. Kivonultak, mert nyugdíjasok lettek, mert rokkantállományba kerültek, vagy még be sem kerültek a küzdőtérre, mert gyerekek, mert tanulnak és egyelőre csak reményteljes váromá­nyosai az aktív munkavállalói címnek. A piacgazdasági törvények szerint munkavál­lalókként többnyire magunk formáljuk sorsunkat, magunk döntjük el, milyen munkát vállalunk, mire képeztetjük át magunkat, ha netán valamilyen okból az utcára kerülünk. Mondom, a piacgazda­sági törvények szerint, nálunk viszont ma a leg­képlékenyebb átmeneti állapotok uralkodnak, amelyek között ugyan csírájában már mutatkoz­nak a piacgazdasági törvények, de ezekhez iga­zodni még nagyon nehéz. Az ország gazdasági teljesítőképességének csökkenése még nem állt meg, a mélypont elérése még várat magára. így várat magára az ideiglenesen utcára kerülők számában is a mélypont, pontosabban a csúcs elérése. A munkanélkülieknek mostani, mintegy 600 ezres tömege a becslések szerint jövőre ennél legalább egyharmadrészével lesz na­gyobb, és ez már olyan szám lesz, amely az átalakulás kezdeténél tartó ipar- és gazdaság­szerkezeti viszonyok között komoly társadalmi feszültségeket okozhat. Ezért sem mindegy, a költségvetés „patika­mérlegének" kiadás serpenyőjében milyen összeg szerepel a munkanélküliek segélyezésé­re. Bizonyára sokan felkapták a fejüket annak a hírnek a hallatán, hogy egy évről fél évre csökkentették a munkanélküli segély folyósításá­nak idejét, illetve amennyiben valaki átképzésen vesz részt, ennek ideje alatt is részesedik a se­gélyben, a törvény által meghatározott lehetősé­gek szerint. Nem is bántana ez a kurtítás, hiszen ha jól belegondol az ember, a fél évre lefaragott segélyezési időtartam magát a munkavállalót ösztönzi gyorsabb munkahelykeresésre, miköz­ben a foglalkoztatáspolitikára, jobban mondva a munkanélküli segélyekre, az átképzésre és a munkahivatalokra fordítható 11 milliárd koronás állami költségvetési tétel meghatározásakor­megszavazásakor bizonyára a pénzhiány is sze­repet játszott. Hiszen, ha nincs ütőképes gazda­ság (friárpedig ez nálunk most nincs), amely előteremtse a rávalót, akkor - mondhatnám úgy is, hogy az átalakítás sikere érdekében - egyelő­re be kell érnünk a toldozással-foltozással e téren is. Jó lenne viszont, ha a munkanélküliekkel és az állam segítségére kényszerülő többi rászorulóval ellentétben átalakuló vállalataink már nem csu­pán az államtól várnák a segítő kezet... PÁKOZDI GERTRÚD JANUÁR 6-ÁN ELKEZDŐDIK A TAVASZI ÜLÉSSZAK Václav Havel, a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság elnöke a cseh-szlovák föderációról szóló alkotmánytörvénnyel összhangban 1991. december 27-ével befejezett­nek nyilvánította a Szövetségi Gyű­lés őszi ülésszakát. Egyúttal 1992. január 6-ára összehívta a Szövetsé­gi Gyűlés tavaszi ülésszakát-jeien­tette a Csehszlovák Sajtóirodának a köztársasági elnöki iroda. KÁRTÉRÍTÉST KÖVETELHETNEK A szövetségi kormány december 19-i rendkívüli ülésén elfogadta az azoknak, illetve azok hozzátartozói­nak fizetendő kártérítésre vonatkozó alapelveket, akik a szovjet katona­ság bejövetele, illetve itt-tartózkodá­sa következtében vesztették életü­ket, vagy szenvedtek egészségi ká­rosodást. Az érintettek kártalanítási igényüket 1992. április 30-áig jelent­hetik be az illetékes hivatalban: Úrad na riešenie dosledkov pobytu so­vietskych vojsk na území ČSFR, Slezská 9, 120 29 Praha 2. TBILISZI: FOLYTATÓDIK A HÁBORÚ Zviad Gamszahurdia grúz ál­lamfő csütörtökön kijelentette, or­szága csatlakozik az új államközös­séghez. A blokád alá vett parlament épületéből telefonon közölte dönté­sét Grúzia moszkvai képviseletével és a szomszédos Azerbajdzsán el­nökével. Az utódköztársaságok kö­zül - a három balti államot kivéve - csak Grúzia nem lépett be az államközösségbe. Helyi megfigyelők szerint Gamszahurdia ezzel a dön­téssel akarja kifogni a szelet ellenfe­lei vitorlájából. A grúz ellenzék ugyanis azzal vádolja az elnököt, hogy elkülönülési politikával mélyíti a köztársaság gazdasági válságát. Tegnapra virradó éjszaka Tbiliszi­ben, a parlamer.t környékén ismét kiújultak a harcok. Vagyis nagyon rövid életű volt az a tűzszünet, ame­lyet csütörtökön kötöttek az elnök hívei és a lemondását követelő el­lenzék képviselői. Újra megszólaltak az ágyúk, s a város egy részében megszűnt az áramszolgáltatás. A Reuter hírügynökség szerint (Folytatás a 2. oldalon) REPÜLŐTÉR SZVIDNIKEN Északkelet-Szlovákia sokoldalú fejlődését szolgálja majd a Szvidnik melletti repülőtér. Az 1200 méter hosszú, már elkészült kifutópályán az első gépek 1992 nyarán landol­hatnak. A költségek fedezéséhez Bártfa, Sztropkó, valamint a közeli lengyel városok, Krosno, Jaslo és Dukla is hozzájárulnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom