Új Szó, 1991. december (44. évfolyam, 282-302. szám)

1991-12-17 / 295. szám, kedd

1991. DECEMBER 17. ÚJ SZÓI 6 GALAMBOK ÉS EMBEREK EGY SIKERES TENYÉSZTŐ VALLOMÁSA Pszichológusok ós orvosok vallják, hogy a különböző hobbik javítják az emberek közérzetét, megvédik a betegségektől. Hogy mit jelent egy ember számára kedvenc időtöltése, azt Szabó Zoltán pozsonyi magán-könyvkereskedőtől tudtam meg. Az országos galambkiállításon öt galambját díjazták. Összesen 477 pontot szerzett. Hogy mi mindent vesznek figyelembe a megméretésnél? — Például a galamb fejének formáját, a homloka magasságát, halántéka ívét. Ennél a fajtánál követelmény a rövid csőr, a széles csőrtő, a piros szemgyűrű. A tollazatnak feszesnek és simának kell lennie. A mellkasnak szélesnek és mélynek, a hátnak rövidnek, a szárnyak nem keresztezhetik egymást. A faroknak rövidnek és keskenynek. A lábaknak magasaknak és egyeneseknek. A lábtávolságnak a madár magasságával arányosnak kell lennie. A halántéknak a láb vonalával kell egybeesnie... — mondja a „gazda". Egy ilyen madár darabja 500 koronát ér, de magasabb pontszám esetén kétszer annyiba is kerülhet. — Célunk a 100 pont elérése galambonként, de az csak elméletben képzelhető el — sóhajtja a tenyésztő. Van egy ismerősöm, aki Kassán télen-nyáron többnyire kerékpáron közlekedik. Azzal jár munkába, bevásárolni s egyéb ügyeit intézni. Nem, nem ellensége ő a tömegközlekedésnek, illetve a gépjárműveknek. Egyszerűen csak az van a dologban, hogy szeret biciklizni. Két évvel ezelőtt nagy örömmel újságolta, hogy néhány társával a Föld Napján megalakították a kerékpárosok helyi unióját. — Tudod, falun és a kisvárosokban más a helyzet, ott egyelőre nincs szükség a kerékpárosok érdekvédelmi szervezetére, ám a nagyvárosokban, köztük Kassán is egyre hangosabban kell jelentkeznünk, hogy számon tartsanak minket, hogy ne szorítsanak le teljesen az útról... —kommentálta akkor a döntésüket. A minap ismét találkoztam Máday Ferenccel, s beszélgetésünk közben megkérdeztem tőle, milyennek látja ma, a helyi tömegközlekedés MÁSOK ÍRTÁK A csehszlovák gazdasági reform első szakaszára a gazdasági aktivitás erőteljes visszaesése a jellemző, továbbá az áraknak az ársokk utáni stabilizálására irányuló törekvés, miközben változik az intézményi környezet, ós folyik a privatizáció. Az árliberalizálás a restriktív pénzügyi és költségvetési politikával együtt mindenekelőtt a belső egyensúly fokozatos felújításához vezetett. A hirtelen áremelkedést követően az utóbbi hónapokban sikerült stabilizálni az árakat. A valódi szerkezetváltás azonban csak most kezdődik. A gazdasági szubjektumok még aligalig igazodnak a változó körülményekhez; az állami vállalatok zöme a privatizálásra várakozás közben csupán rövid távú intézkedéseket foganatosít, bizonyos szintű termelés és az adott foglalkoztatottsági szint megtartására törekszik. Ez annak a következménye, hogy a csehszlovák gazdaságnak a mai napig nincsenek piacgazdasági paraméterei. Ez a tény természetesnek tűnhet; a kormány gazdaságpolitikájáról folytatott vita azonban azt tükrözi, hogy e tény következményeit gyakran nem tudatosítjuk. A működő piacgazdaságok tapasztalatait és eljárásait ugyanis csupán — Hogyan, milyen eszközökkel tökéletesítik az egyedeket? — Szelektálással, az állomány újításával. Nekem tíz tenyészpárom van. Ezeket páronként tartom, hogy a hibák könnyebben kiszűrhetők legyenek. Vásárolni csak személyesen szoktam, s eladni is. Ha nem tartom megfelelőnek, inkább levágom, de nem adom el. Ez rontaná hírnevemet. A galambhús igen finom, kivált levesnek és töltve. Az amerikai fehér királygalambot a múlt század végén a tengerentúlon húsgalambnak tenyésztették, s csak később fejlesztették kiállítási típussá. Aki kezébe veszi, meglepődik a súlyán — egy kilogramm. A mellrészén három centiméternyi a hústömeg. Hozzánk a hatvanas évek elején hozták be. Később igen elterjedt, de a minőség rovására. Ma már kevesebb van belőle, viszont minősége eléri a nemzetközi színvonalat. Leggyakoribb a fehér, de van fekete, sárga, piros, ezüstkék, kékkovácsolt és fekete-tarka színű is. Ez a fajta évente hatszor két fiókát költ. A fiókák 17 nap után kelnek ki, de amikor kéthetesek, újabb két tojás kerül a fészekbe. Igy a galambpárok szünet nélkül nevelik a fiókákat, melyek 6-7 hetes korukra elérik korlátozott mértékben alkalmazhatjuk a hazai viszonyok között. Számolnunk kell az árviszonyok torzulásaival, a túlsúlyban levő állami tulajdonnal (a vállalatok „genetikailag kódolt" magatartásával), valamint a gazdaság monopolszerkezetével. A vállalatok éppen ezért nagyon eltérően és ellentmondásosan reagálnak a kormány gazdaságpolitikájára. Nagy különbségek vannak a vállalatok készségében és rátermettségében, és ez tükröződik a vállalatok megváltozott körülményekhez való alkalmazkodásában is. Ez a fő oka, hogy még nem kielégítő a kínálat reagálása a hirtelen lecsökkent belső és külső keresletre. Mindenesetre még számolnunk kell a nem piaci gazdasági rendszer máig ható (ugyan már gyengülő) jellemzőivel, illetve a mikroszféra gazdaságpolitikai intézkedésekre való reagálásával akkor, ha a belső kereslet élénkítésére irányuló szándékot értékeljük. Ez a javaslat abból a burkolt feltételből indul ki, hogy gyakorlatilag az egész keresletnövekedés a csehszlovák termékekre irányul majd. Ez a tervutasításos rendszerben lehetséges volt, ma azona 60-70 dekagrammos tiszta átlagsúlyt. — A tojások „melengetésében" a hímek és a jércék váltják egymást — magyarázza Szabó Zoltán. — Szinte percnyi pontossággal tíz órakor a hímek felváltják a jércéket, majd 16 órakor a fészekben helyet cserélnek. Keléskor a fióka maga töri fel a tojást. Kezdő tenyésztők olykor segítenek ebben, de ez hiba, mert amelyik fióka erre képtelen, az életképtelen. A madarak világában ez a természetes kiválasztódás egyik módja. Ahhoz, hogy a galambok megfelelően fejlődjenek, alkalmas helyen kell őket tartani. — Mivel én Pozsonyban lakom, a galambokat dióspatonyi szülőházamban, erre alkalmas bokszokban tartom. A feleségemmel és a lányommal együtt hétvégeken lejárunk, én még hétközben is egyszer. Megtöltöm az önetetőket és önitatókat, melyeket saját magam készítettem. A takarmányuk kukorica, búza, zöldborsó és napraforgó keverékéből áll. Télen több benne a magas kalóriatartalmú kukorica, keltetéskor pedig a gazdag fehérjetartalmú borsó. Olajos magvakra csupán a tollazat.fényességének elérése végett van szükség. Ezenkívül tablettákat is kapnak. Sőt, oltani és fertőtleníteban korántsem az. A becslések szerint a fogyasztási cikkek esetében a kereslet harmada, a beruházási javak (technológiák, gépek) esetében pedig a keresletnek a fele—háromötöde irányulna a behozatalból származó termékekre. Jelentős lenne a fizetési mérlegre való nyomásgyakorlás, mely kihatással lenne az adósságállomány, az infláció és a korona árfolyamának alakulására is. A gazdaság monopolstruktúrája és a zömében állami vállalatok korántsem piaci magatartása növeli a kockázatát, hogy a pénz gazdaságba történő áramlása inkább inflációgerjesztő lesz, mint hogy a vállalatokat megfelelő reagálásra, beruházásokra ösztönözze. Mint már említettük, a privatizálás megkezdése előtti időszak a vállalatokat egyértelműen rövidtávon való gondolkodásra kényszeríti. A kereslet-általános felélénkítése tehát erős inflációval járna. Az inflációs következmények pedig nagyon gyorsan felszámolnák azt az előnyt, amelyet a csehszlovák gazdaság a devalvált koronaárfolyammal szerzett. Amint ugyanis az idei második és harmadik negyedévi eredmények bizonyítják, a devalvációs műni is kell őket. Hétvégeken rendszeresen fürödnek is, télen is. Minden hozzáférhető szakkönyvet beszereztem, ami a tenyésztéshez szükséges. Az elméleti ismeretek mellett azonban döntőek a saját tapasztalatok, melyeket csak bizonyos kudarcok árán szerez meg a tenyésztő. De ez a hobbi ezzel együtt érdekes. Azt nem lehet szavakban kifejezni, mit érzek, amikor a mindennapi gondjaimról megfeledkezve megérkezem egy egészen más világba. A galambok már a lépteimet, a hangomat is ismerik. Az idegentől viszont félnek. Sokban hasonlítanak az emberekre, némelyek például önzők, erőszakosak. Olykor a legsatnyábbak a legagresszívabbak. A galambok hűségesek párjukhoz, a pár nélküli életet viszont nehezen viselik. A tenyésztőt minden idény új reményekkel tölti el, bár elképzelései nem mindig válnak be. Ez a kedvelés kitartásra is nevel. Meggazdagodni nem lehet belőle, bár én nem vagyok veszteséges, hiszen galambjaimat rendszeresen vásárolják. Még Izraelbe és Kuvaitba is vittek belőlük. Ugyanakkor én is vásárolok. Régi álmom, hogy Amerikából hozzak be eredeti tenyészpárokat, ám ezek ára 350 dollárnál kezdődik. De hát aki a pénzt nézi, nem igazi galambász. Az a pénz, idő és energia, ami e szenvedély űzéséhez kell, kamatostul megtérül abban a sok-sok örömben, amit csak a tenyésztők ismernek. FÜLÖP IMRE hol közlekednünk. A járdán nem szabad, az úttesten, a gépjárművek között pedig életveszélyes. Ha lenne a városban megfelelő kerékpárút-hálózat, akkor többen tekernénk a pedált. Egy rövidke útszakasz ugyan elkészült már a közelmúltban, viszont a folytatás a vártnál lassabban készül. Állítólag nincs rá pénz... Néhányan a kerékpározás megszállottjai közül rendszeresen tárgyalunk a magisztrátus képviselőivel. Elkészítettünk már néhány tervet, s most azon törjük a fejünket, honnan teremtsük elő az anyagiakat. A közelmúltban kaptunk 25 ezer koronát a városvezetéstől néhány parkolókonstrukcióra, ám ez csak csepp a tengerben... Kooperálunk ebben a kérdésben a zöldekkel, hiszen tulajdonképpen egy kicsit környezetvédelem is a mi tevékenységünk. Szerintünk az Egészséges Kassáért programban ott a helye a kerékpározás népszerűsítésének s a kerékpározás feltételei megteremtésének. Nincs igazam?! — nézett rám kérdően helyzetelemzés közben, majd felpattant járművére s továbbhajtott. —gazdag— veleteknek volt bizonyos exporterősítő hatásuk. A makroökonómiai gazdaságpolitika alapvető feladata, hogy azokat az ígéretes irányzatokat támogassák a mikroszférában, amelyek gyorsítják a piacgazdaságra való átmenetet. Ez pedig nem az általános, hanem a szelektív keresletnövelést követeli meg. Közismert, hogy a versenyképes és a versenyképtelen vállalatok közötti választóvonal nem az ágazatok között húzódik, hanem inkább ágazatokon, szakágazatokon belül. Éppen ezért az exportot, a hatékony vállalatokat támogató politika egyúttal a kívánatos szerkezetváltásttámogató politika is. Hasonló hatása van az infrastruktúra fejlesztésére irányuló beruházásoknak is. Tehát elvben a kereslet olyan szelektív támogatásáról van szó, amely összeegyeztethető lenne a piaci alapelvekkel, és nem vezetne ismételten az infláció növekedéséhez. Az infláció elfogadható mértékű határok közötti tartása az elsődleges szempont gazdaságpolitikánkban, és annak kell maradnia a jövőben is. Az, hogy következetesen igazodunk ehhez az alapelvhez, a közép és hosszú távú céljaink szempontjából fontosabb kell hogy legyen az ideiglenes politikai népszerűségnél. KAMIL JANÁČEK docens, a tudományok kandidátusa (Ekonom, 1991/47. szám) VILLÁMINTERJÚ Henkey Gyula antropológussal Z0B0RALJA UTÁN IS FOLYTATOM Beszámoltunk már arról olvasóinknak (Mennyire török a magyar? — 1991. szeptember 16.), hogy Henkey Gyula antropológus augusztusban embertani vizsgálatokat végzett a Zoboralján, mégpedig Gímes, Lédec és Zsére községekben. Legutóbbi pozsonyi találkozásunkkor éppen ennek apropóján kérdeztem. • Vannak-e már összefüggő eredményei a felmérésnek? — Igen. Időközben kiértékeltem az ott gyűjtött adatokat. Ezekből arra lehet következtetni, hogy a három faluban a török népekkel kapcsolatba hozható embertípusok közül a turanid 40 százalékban fordul elő, míg az ugyanide sorolható pamíri 21,9 százalékot teszi ki. Utánuk következik a dinári és a keleti dinaroid — ez utóbbit én kaukázusinak is nevezem — 5,2 százalékkal, majd a kelet-balti 4,5, a keleti mediterrán 3,2, az előázsiai és alpi 1,9-1,9, valamint a lappanoid és a mongoloid 1,3-1,3 százalékkal zárja a sort. A régi germánoknál és szlávoknál gyakori északi cromagnoid típus egyetlen személynél sem volt meghatározható, az erősen kevertnek az aránya pedig csak 18,7 százalék. Ez egy egészen rendkívüli eredmény. Ugyanis a törökös típusok együtt 65,1 százalékban mutathatók ki, ám a magyar átlag mindössze 47,6 százalék, s a honfoglaló magyaroknál is csak 50 százalék. Ezzel szemben az ugor réteggel kapcsolatba hozható formák 4,6 százalékot tesznek ki, ami a magyar átlaggal azonos arány. A szláv jellegegyüttesek 1,2 százalékban vannak jelen. • Van ennek a rendkívüli eredménynek valamilyen magyarázata? — Népesedéstörténeti előzménye mindenképpen. A Zobor környékére ugyanis egykor köznemesi kiváltságokat élvező, majd megyei vámszedő kabarok települtek le. Gyepűőröknek. Győrffy György egyik munkájában említi is a Nyitra mellett fekvő Kalász falut. Elnevezése a kalízból, a kabarok egyik rétegének nevéből született. Es éppen Nyitra fölött a mai Zoboralja volt az első gyepű (a középkori Magyarország határain lakatlan, járhatatlan terület, mely megnehezítette az ellenség betörését— a szerző megj.), ahova ilyen népesség érkezett. Utódaik ott maradtak, és igen nagy mértékben őrzik a törökös rétegnek a jellegeit. • E rövid ismertetésen túl a zoboraljaiak és a további érdeklődők hogyan juthatnak hozzá a felmérés eredményeihez? — Előzetes összegzésemet elküldtem a Magyar Ifjúság Érdekeit Védő Szövetség pozsonyi irodájába. Ez sokszorosítható. Egyébként a MIÉSZ alighanem könyvkiadványt is megjelentet róluk. Ami egyben dokumentum is lenne, s a közérthetőség kedvéért gazdag képanyaggal kiegészítve kerülne az olvasó kezébe. • Nyári beszélgetésünkkor említette, hogy a Zoboralján végzett vizsgálatai szlovákiai tevékenységének csak a kezdetét jelentik. Azóta folytatta-e nálunk az antropológiai munkát, vagy van-e már valamilyen elképzelése róla? — Néhány hete Dunamocson gyűjtöttem adatokat. Szlovákiában valószínűleg márciustól folytatom tovább: a Csallóközben, Mátyusföldön, Gömörben, Kassa környékén, de még a Bodrogközben is. Amennyit győzők, annyit vállalok... J. MÉSZÁROS KÁROLY „ELLENZÉKIEK" A KÖZLEKEDÉSBEN századik évében a kerékpárosok rű még Kassán ez a közlekedési forsorsát. ma, mint amilyen az teszem azt Hol— Számunk fokozatosan gyarap- landiában, annak több oka van. Biszik, de hogy nem vagyunk még zonyára ide sorolható a bringa matöbben, illetve nem annyira népsze- gas ára s még inkább az, hogy nincs ) •'• - ' • v v .. - ' -X- , Megélik a kerékpárút-hálózat kiépítését? (Vladimír Salzer felvétele) MÉRSÉKELT RESTRIKCIÓVAL