Új Szó, 1991. november (44. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-07 / 261. szám, csütörtök

1991. NOVEMBER 7. ÚJ szól MOZAIK 4 NÉGY CSEMADOK-VÁLASZTMÁNY ÖSSZEFOGÁSÁBÓL GYURCSÓ ISTVÁN ALAPÍTVÁNY A csehszlovákiai magyar alapít­ványok száma újabban gyarapodott, a Gyurcsó István Alapítvánnyal. Ok­tóber 29-én jegyezték be Dunaszer­dahelyen. Létrehozói: a Csemadok Dunaszerdahelyi, Galántai, Po­zsony-városi és Pozsony-vidéki Já­rási Választmánya. Célja egyebek között: az említett területek magyar kulturális és tudományos életének segítése, az anyanyelv ápolása, tisztaságának védelme, helyi és re­gionális kulturális rendezvények, amatőr művészeti együttesek támo­gatása, regionális jellegű kiadvá­nyok megjelentetésének elősegí­tése. Az alapítvány kuratóriuma, mely­nek tagjai az említett választmányok elnökei és titkárai is, kedden este Dunaszerdahelyen tartotta első ülé­sét. Elnökévé Vojtek Lászlót válasz­tották meg a Pozsony-vidéki járás­ból. A továbbiakban tervek, javasla­tok fogalmazódtak meg mindenek­előtt arról, miként lehetne elérni, hogy az év végéig legalább 100 ezer korona legyen az alapítvány szám­láján (ebben az összegben állapítot­ták meg az alaptőke minimális szint­jét). Tizenötezer korona már minden­esetre van rajta, ezt, mint kezdőtő­két, a dunaszerdahelyi járási vá­lasztmány tette le, főként a könyvel­adásokból származó bevételekből. Bizonyos összegeket mindjárt fela­jánlott a többi választmány képvise­lője is; emellett természetesen a ku­ratórium várja mások, magánsze­mélyek segítségét is, ezért álljon itt az alapítvány címe: Nadácia Gyur­csó István, SŠSP Dunajská Streda, č. ú. 1100347-129/0900. Végezetül annyit: az alapítvány tulajdonképpen a Csemadok duna­szerdahelyi, galántai, pozsonyi és Pozsony-vidéki szervei, szervezetei már korábban megkezdett együtt­működésének újabb eredménye, és hogy hamarosan lesznek továbbiak, immáron konkrét kulturális-közmü­velődési műsorok formájában, arról az ülés második részében győződ­hetett meg a krónikás, például de­cember 5-tól közösen rendezik meg ismét az anyanyelv hetét, Nagyme­gyertől Galántán és Szencen ke­resztül Pozsonyig átfogva a szóban forgó régiót. -bor MOZGÁS+SZÍNHÁZ Két francia, egy lengyel és egy prágai társulat vendégszerepel no­vember 11 -e és 25-e. között Po­zsonyban, a mozgásszínházak első nemzetközi találkozóján. A Hviez­doslav Színházban, az S Stűdióban és a Ružinovi Művelődési Házban színre lépő együttesek legfrissebb előadásaikkal mutatkoznak be a kö­zönségnek, azokkal a darabokkal, amelyekkel Európa legjelentősebb színházi fesztiváljain arattak sikert. A Roc in Lichen nevű együttes darabjának Avignonban volt a be­mutatója. Egyetlen mondatba sűrít­ve arról szól a kompozíció, hogy a szerelem nemcsak határokat, tör­vényszerűségeket sem ismer, sőt még a föld vonzerejétől is függetle­nül „működik". A szerelem „színe­változását" jelzi a Theatre du Mou­vement is. Levél a feladónak című koreográfiájuk 1944 karácsonyához, még pontosabban a sztálingrádi üt­közethez kötődik, amikor is Louis, halála előtt néhány órával, levelet ír kedvesének. Daniel Stein, aki Pittsburgban ta­nult és a marseille-i Nemzeti Szín­házban játszott, társak nélkül lép színpadra, Órák című saját alkotá­sában. ,.Tessék meghallgatni ezt a testet, olyan, mint a cselló" - írta róla a Telerama kritikusa, s a szót, hogy káprázatos, többször is hang­súlyozza. Varsóból a Teatr Akadémia Ru­chu lép fel a fesztiválon, valósághű képet adva a jelenlegi lengyelorszá­gi helyzetről. Prágát a Braník Szín­ház társulata képviseli a Kis kék semmivel, amelyben gongok, tibeti tányérok és harangok szólalnak meg - partnerkapcsolatokat aláfest­ve. (sz-ó) EGY LEVÉL NYOMÁBAN Az elmúlt hét szombatján Nagymegyeren ünnepélyes külsőségek között felavatták a második világháború áldozatainak emlékmüvét. A kopjafa Lipcsey György szobrászművész alkotása. (Fogas Ferenc felvétele) FÖLÖSLEGES TÖBBLET Gazdasági körökben erős tábora van a három költségvetés (szövet­ségi, cseh és szlovák) teljes önálló­sításának. Tavaly már egyszer neki­lódultak a pénzügyminiszterek, de végeredményben csak áthidaló megoldásban sikerült megegyezni­ük. Ugyanis nem tudtak mit kezdeni a forgalmi és nyereségadóval (sok vegyes társaság létezik, amely mind Szlovákiában, mind Csehországban tevékenykedik, így nem egyszerű megállapítani: nyereségük milyen hányadát fizessék egyik vagy másik köztársaság költségvetésébe). Ezért aztán az idén mindkét adófajta téte­lei szövetségi számlára futnak be, és utána az így keletkezett összeget a költségvetések között előre meg­állapított kulcs szerint osztják szét (Szlovákia 25, Csehország 40, a szövetségi államkassza pedig 35 százalékban részesül belőle). Most olyan helyzet állt elő, amivel az elosztási kulcs megállapításakor nem számoltak. Még szóba se ke­rült, egyszerűen megfeledkeztek ró­la. Éppen a nyereségadóból van a feltételezettnél nagyobb bevétel, a köztársaságokba befolyóból jóval kevesebb, így a szövetségi költség­vetésben keletkezett többlet, ami eléggé váratlan (?) mozzanat. Felmerül a kérdés: mihez kezdje­nek vele? A szövetségi költségvetés a szövetségi kormány és parlament kiadásait, valamint bevételeit, továb­bá a hadsereg és más elkerülhetet­lenül szükséges intézmények fenn­tartásának költségeit foglalja magá­ba. Ha e költségvetésbe a vártnál több pénz folyik be, nem jelenti azt, hogy nagyobb szövetségi kormány­ra vagy hadseregre lenne szüksé­günk. Egyszerűen a kelleténél több pénz van a szövetségi államkasszá­ban. Másfelől viszont a köztársasá­gok költségvetéseire nehezedik a minél többet faló szociális szféra. És ez ellentmondásos helyzet. Vál­toztatni azonban az idén már alig lehet rajta... Igaz, a fölöslegként jelentkezett 8 milliárd koronát a há­rom pénzügyminiszter mégiscsak elosztotta. Érdekes módon: mege­gyeztek. Folyik azonban a jövő évi költség­vetések kidolgozása, és a szlovákiai pénzügyi tárca azt javasolja, hogy 1992-ben továbbra is maradjon meg a 25, 40 és 35 százalékos adóelosz­tási kulcs, de csak a tervezett bevé­telekre vonatkozzon, s mindent, ami efölött áramlik ama szövetségi számlára, osszanak szét a két köz­társaság között. Mégpedig mara­déktalanul, mivel szerintük a föderá­ció voltaképpen csak a feltétlenül szükséges kiadások fedezésére, sa­ját intézményeik szükségleteinek ki­elégítésére tarthat igényt. Ez pedig eléggé körülhatárolt terület. Szó ami szó, igazán elfogadható, értelmes javaslat. Feltéve, ha a szlovákiai szakértőket a Klaus-műhelyből nem lepik meg valami mással a költség­vetésről szóló tárgyalásokon. (j. mészáros) A SZOVJETUNIÓBA ELHURCOLT POLGÁROK NÉVSORA (Mivel az eredeti lista nem tartalmazza a nemzetiséget, csak feltételezés alapián tüntethetjük fel a neveket magyarul.) 7908/91 Kocsis Ján, 1904. 5. 5., meghalt, Somodi (Záporozsie) 7909/91 Koschová Anna, 1927. 7. 26., Mecenzéf (Janakijevo) 7910/91 Kročko Ján, 1907. VI. 7., Kisráska, nem tért vissza a SZU-ból 7911/91 Kövér Ferenc, 1925. X. 14., Marcelháza, Kijev 7912/91 Kovács Ignác, 1921. VI. 28., Csilizradvány (Rubezsnya) 7913/91 Kováč Štefan, 1926. IV. 17., Háj (Kujbisev) 7914/91 Kuba Imre, 1918. VIII. 27., Kassa (Dombasz) 8027/91 Kaplóczky Béla, 1922. II. 25., meghalt, Für (Szocsi) 8029/91 Kovačič Štefan, 1910. VII. 12., meghalt, Csuny (Szovjetunió) 8030/91 Kremmer Félix, 1923. XII. 12., Diószeg (Dombasz) 8031/91 Kuczmann Imre, 1922. XI. 3., meghalt Hronovce (Moszkva) 8147/91 Kádár Péter, 1922., Hidaskürt, meghalt (Szovjetunió) 8150/91 Karácsony József, 1913. VIII. 15., Szovjetunió (Folytatjuk) HA EGYMÁSRA FIGYELNÉNK... Amikor egy évvel ezelőtt beköltöz­tek új emeletes házukba, elfelejtet­ték mindazt, ami a házépítést meg­előzte: az építési engedély körüli huzavonát, a temérdek sok munkát. A gyerekek (három kislány) is boldo­gan elfoglalták lakrészüket, s élvez­ték a tágasságot. A nádszegi Lovas család boldog­sága nem tartott sokáig. A családfő ez év áprilisában barátja házának építésénél segédkezett, amikor egy szerencsétlen véletlen folytán le­esett az állványról. A súlyosan sérült 40 éves férfit a galántai kórház trau­matológiai osztályára vitték, ahol megállapították, hogy Lovas Dénes hatodik és hetedik csigolyája eltö­rött. Azóta a férfi kórházról kórházra jár, mozgásképtelen, s mivel be­tegállományban van, a család bevé­tele alaposan megcsappant. Ezért a feleség, életében először, a közsé­gi hivataltól remélt némi anyagi jutta­tást. De elutasították. Tanácstalanságában, elkesere­désében tollat ragadott, leírta kálvá­riáját, hátha majd nekünk sikerül jobb belátásra bírni a hivatalokat. KIHEZ FORDULJAK? Nádszegre érve könnyen rátalál­tunk az új házra. Lovas Dénesnét ebédfőzés közben zavartuk meg. - Aki nem élt át ilyen tragédiát, talán fel sem tudja fogni, milyen nehéz helyzetbe kerültünk. Egyedül maradtam a három kislánnyal, - ki­lenc, tizenkettő, tizennégy évesek - akiket nagyon megviselt apjuk bal­esete. Ne gondolják, nem a ház körüli munkát sokallom. A férjem táppénzéből élünk, - naponta száz­ötvenhét korona jár neki - ám a gyerekeket ruházni, etetni kell, az iskola is pénzbe kerül, itt ez a nagy ház fűtése, világítása... hadd ne soroljam. Naponta bejárok férjem­hez a kórházba, s szinte mindig velem jön valamelyik kislány. így az útiköltség is több mint 30 korona. A kórházba nemcsak azért kell jár­nunk, mert így nekünk könnyebb elviselni a férj, az apa hiányát, hanem azért is, mert mi tartjuk uram­ban a lelket. Csoda, hogy egy 40 éves életerős férfi nehezen viseli a már fél éve tartó mozdulatlan­ságot? Lovasné, úgy érzi, idegei fel­mondják a szolgálatot, pedig a férje előtt derűsnek, bizakodónak kell len­nie. S tulajdonképpen reményét nem is veszti, csak hát... Férje gyor­sabb felépülése érdekében - pénz­hiány ide, pénzhiány oda -, sok mindenre vállalkozott. Olyan költsé­gekbe verte magát, melyeket nem neki, hanem a kórháznak kellett vol­na viselnie. Amikor a baleseti sebé­szeti osztályon felajánlották, ha megjavíttatja a kórház „forgató ágyát", megelőzheti férje felfekvé­seinek képződését. Megcsináltatta. Megvette a műbőrt és szerzett kárpi­tost. Amikor Pozsonyban műtötték, a folyosón várta meg az operáció végét. Ezt követően naponta tor­násztatta az urát, az izomerősítő gyakorlatokhoz segédeszközöket csináltatott. S mindez pénzbe került, nem kevésbe. Viselte a terheket, csak amikor férje munkahelyéről nem érkezett időben a táppénz, ak­kor fordult a községi hivatalhoz. - Azzal utasítottak el, hogy nem tudnak adni szociális segélyt sem nekem, sem másoknak. Meg hogy azért sem, mert nem vagyok munka­viszonyban. A faluban voltak, akik azt ajánlották, fizessenek kártérítést azok, akiknél a baleset történt. Bará­tainkat pereljem, akik tulajdonkép­pen nem tehetnek semmiről? Sajná­latos balesetről van szó, a férjem sérülése azért olyan súlyos, mert a magasból nem is a földre zuhant, hanem fennakadt a kerítésen. Men­nék én dolgozni, csak egyrészt hol kapok manapság munkát, másrészt, hogy tudnám ellátni férjemet, gyer­mekeimet? Ha legalább mankóval tudna járni... A„FÉLREÉRTÉS" A községházán a polgármesternél érdeklődtünk Lovas Dénesné kéré­se elutasításának valódi okáról. Leg­nagyobb meglepetésünkre Bugár Ti­bor nem tudott az esetről, ezért kolléganőitől kért felvilágosítást. A községháza dolgozói állították, hogy Rózsika (Lovasné) ez ügyben nem is járt náluk. A balesetről ugyan tudnak, sajnálják is a családot na­gyon, de hogy gondjaik lennének? Szembesítettük az érintetteket. Lovas Rozália kertelés nélkül el­mondta, ki, mikor, milyen indokkal utasította el. - Én csak annyit mondtam, hogy a községnek ninös pénze segély­osztásra, - védekezett Molnár Ág­nes. Ezután a községháza dolgozói felvilágosítottak bennünket nehéz anyagi helyzetükről, ám végül kide­rült, hogy a Lovas család nem is tőlük, hanem a járási hiyataltól kap­hat majd segélyt. Elmondták, hogy Lovasnénak írásban kellett volna kérnie, kérvényeznie a támogatást, a galántai Járási Hivatal nyomtatvá­nyán. A baj csupán az, hogy erről őt senki sem tájékoztatta! A miért kér­désünkre természetesen nem tudott válaszolni sem a polgármester, sem a hivatalának dolgozói. Pedig ha Molnár Ágnes felvilágosította volna a segítségre szurulót, illetve elküld­te volna a felelős dolgozó után... ... akkor nincs sérelmezett, nincs kétségbeesett panaszlevél, nincs - részünkről - kiutazás, nincs kínos szembesítés. És van (már) pénz. PÉTERFI SZONYA /

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom