Új Szó, 1991. november (44. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-13 / 266. szám, szerda

1991. NOVEMBER 13. GONZALEZ POZSONYBAN (Folytatás az 1. oldalról) tek tevékenységébe. Felmérték a Spanyolország és Szlovákia közti közvetlen gazdasági és kulturális együttműködés lehetőségeit is. A totalitárius rendszerből a demokrati­kusra való áttérés kérdései is szerepeltek František Mikloškónak, az SZNT elnö­kének és Felipe Gonzalez spanyol kor­mányfőnek a találkozóján. František Mik­loško beszámolt vendégének a régi gon­dolkodásmód elleni küzdelem tapasztala­tairól, a gazdasági reform megvalósításá­ról és mindazokról a problémákról, me­lyek ezzel együtt járnak. A politikusok nem kis figyelmet szenteltek a nemzetisé­gi kérdéseknek, melyeknek megoldásá­ban Spanyolország gazdag tapasztala­tokkal rendelkezik. Délután Felipe Gonzalezt a pozsonyi várban Havel elnök is fogadta. Utána a spanyol kormányfő hazautazott. HUSÁK MEGTÉRT? Gustáv Husák, a Csehszlovák Kom­munista Párt egykori főtitkára betegágyán meggyónt, és felvette az utolsó kenetet. Ezt a Kathpress osztrák katolikus hírügy­nökség közölte kedden, jól tájékozott szlovák egyházi forrásokra hivatkozva. A jelentést az APA hírügynökség ismer­tette. Gustáv Husák, aki 1975 és 1989 kö­zött állt a CSKP élén, egy pozsonyi klinika intenzív osztályán a múlt hét közepén Ján Sokol nagyszombati érsektől, szlovák prímástól részesült a bűnbocsánat szent­ségében. Husák, aki súlyos szívbeteg, maga kérte, hogy meggyónhasson. A nagyszombati érseki hivatal nem erősítette meg Husák megtérését. (MTI) KONKRÉT EREDMÉNYEK JÁN LÁNGOŠ BUDAPESTI LÁTOGATÁSÁRÓL Ján Lángoš szövetségi belügyminisz­ter tegnap befejezte kétnapos budapesti látogatását. Mint azt a Csehszlovák Saj­tóiroda budapesti tudósítójának elmond­ta, vendéglátójával, Boros Péter magyar belügyminiszterrel új megállapodást írtak alá a két minisztérium közti együttműkö­désről. A tárgyalások második fontos pontja a menekültkérdés volt, az ezzel kapcsolatos közös problémák. Lényegé­ben folytaták azokat a háromoldalú cseh­szlovák-lengyel-magyar tárgyalásokat, amelyek egy hónappal ezelőtt Varsóban kezdődtek. Egyetértettek abban, ezekbe a tárgyalásokba Romániát és Bulgáriát is be kell kapcsolni, mivel a fő probléma a magyar-román határon mutatkozik. A tárgyalások harmadik fontos témája a kábítószer-kereskedelem elleni harc te­rén való együttműködés konkrét formáit érintette. Ebben a kérdésben is egyetér­tés született és megállapodás a konkrét lépésekről. JÓ ÜZLET A LÁTHATÁRON (Folytatás az 1. oldalról) semmi sem akadályozza. Gorba­csov szerint az a fontos, hogy a szerződést kidolgozták, s most már csak meg kell egyezni egy Vác­lav Havellal megvalósuló találkozó időpontjában. Leszögezte, ő akár ma is kész lenne az okmány aláírá­sára. Itt kell megjegyezni, hogy ere­detileg Csehszlovákiában kellett vol­na aláírni a szerződést, viszont Gor­bacsov leghamarább december kö­zepe táján tudna csak hazánkba látogatni. Most a csehszlovák félen múlik, hogy vár-e addig. Ha ugyanis korábbi terminust akarna, akkor va­lószínűleg Václav Havelnek kellene a Szovjetunióba utaznia. Pevel Rychetský tegnap Ivan Szi­lajevvel is találkozott, aki lényegé­ben a Szovjetunió miniszterelnöki posztját tölti be. VALUTAÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1991. november 13-án Pénznem Eladási árfolyam 1 egységre, koronában DEVIZA VALUTA Angol font 52,44 53,23 Francia frank 5,29 5,37 Német márka 18.08 18.36 Olasz líra (1000) 24,02 24,38 Osztrák schilling 2,58 2,61 Svájci frank 20,43 20,76 USA-dollár 29,55 29,96 IDŐHÚZÁS ÉS FESZÜLTSÉG HÍREK - VÉLEMÉNYEK (Folytatás az 1. oldalról) támogatja?" E kérdésjavaslatokra a szlovák kormányfő állítólag he­lyeslően reagált. Először nem ellenőrzött, a tárgya­lásokról kiszűrődött információk kö­röztek Ján Čarnogurský reakciójá­ról, később a kormányfő így nyilatko­zott: Szavaim interpretációja nem helytálló. A jelen lévő politikusok arra az esetre kerestek alternatív megoldásokat, ha a két elnökség mégsem egyezne meg. Marián Čal­fa, szövetségi kormányfő azt java­solta, hogy az államjogi elrendezés kérdése legyen része a pártok vá­lasztási programjának, míg Dagmar Burešová, a CSNT elnöke hozzá­tette: a CSNT-nek nincs felhatalma­zása szavazóitól arra, hogy bármi másról tárgyaljon, mint a föderáció." A kormányfő a továbbiakban azt fejtegette, hogy a referendum a par­lamenti választásokkal egyidőben is megtörténhet, és kijelentette, hogy Jirí Vlach által közölt kérdésjavasla­tát soha nem mondta el. „Ezidáig nem tudok értelmes kérdést a nép­szavazásra." Jan Kalvoda, a CSNT első alel­nöke Jirí Vlach szavait támasztotta alá. Hozzátette, hogy a CSNT elnök­sége a tegnapi különtárgyaláson kulcsfontosságú továbbra is ellent­mondásos kérdésekkel foglalkozott. A kérdéses problémakörök tár­gyalásával folytatta munkáját a délu­táni órákban a két elnökség közös ülése. Itt elsősorban procedurális és illetékességi kérdésekről volt szó. Menet közben Anton Vavro, a szlo­vák kormány alelnöke elmondta, hogy elsősorban gazdasági kérdé­sekről tárgyalnak, pontosabban a pénzkibocsátási politikáról, az egységes pénznemről, valamint a deviza és hitelpolitikáról. „Arra a kérdésre, hogy a nemzetközi kap­csolatokban a közös állam szerepel­jen-e azt válaszoltuk: igen, ameny­nyiben az egységes pénznemről lenne szó a nemzetközi egyezmé­nyekben. Milan Ftáčnik szerint a megkötendő államszerződés jogi állása és a referendum szerepelt még a kérdéses problémakörök közt. A délutáni órákra meghirdetett sajtótájékoztatóra hiába várlak a tö­megkommunikációs eszközök kép­viselői. Óráról órára későbbre ha­lasztották, mert a két elnökség meg­szakítás nélkül tárgyalt. A tárgyalások esti óráiban Jan Kalvoda és Ivan Čarnogurský nyilatkoztak a Cseh­szlovák Televíziónak. Mindketten el­mondták. a szerződést most nem írják alá. Jan Kalvoda szerint sok tekintetben igenis születtek eredmények. Néhány re­zort illetékessége tisztázódott, bizonyos illetékességek sajnos nem. Amennyiben a CSNT elnökségének tagjai a szerintük olyan kérdésekben, amelyekre nincs mandátumuk, döntésre kényszerülnének, akkor a kérdéses pontokat és javaslatokat a Cseh Nemzeti Tanács képviselői klubjai és végső soron a plénum elé terjesztik. Ivan Čarnogurský azzal is foglalkozott, hogy a sikertelen tárgyalások után a szlo­vák parlament esetleg elfogadhatná a Szlovák Köztársaság szuverenitásának deklarációját. ,,Személy szerint úgy gon­dolom, jobb lett volna, ha a jelenlegi alkotmány kereteiből indulnánk ki és be­tartanánk az alkotmányos kereteket." A Častában zajló tárgyalás röviddel hét óra előtt befejeződött. A szerződés 22 pontja kérdéses maradt a különböző né­zőpontok miatt. A tárgyalás utáni sajtótá­jékoztató lapzártáig nem fejeződött be. KÖZLEMÉNY Az első kiadásunk lapzártája után megtartott sajtótájékoztatón Franti­šek Mikloško felolvasta a tanácsko­zásról kiadott közleményt, amelyből az alábbiakban idézünk: A két nemzeti tanács elnöksége elő­ször tárgyalta meg komplex értelem­ben az államjogi elrendezés összes kérdését. Eközben az előző tárgyalá­sok eredményeiből indultak ki, vala­mint a közös szövegezés javaslatából, amelyet a nemzeti tanácsok elnökei és első alelnökei javaslatára szakértőkből álló bizottság dolgozott ki 1991. no­vember 8-án. A 88 pontból álló javas­lathoz 15 pontban emelt kifogást a szlovák fél 5 pontban a cseh fél, két pontjában pedig mindkét fél. A többi pontban az elnökségek megegyeztek. A javaslat a nemzeti tanácsok elé kerül azzal a céllal, hogy alternatív javaslato­kat terjesztenek be három héten belül. Külön tárgyalják meg a javaslat 25. pontját, amely a közös állam legfel­sőbb szerveivel foglalkozik. Mindezt azzal a céllal, hogy ez törvényalkotói kezdeményezésként a Szövetségi Gyűlés elé kerüljön. A legfontosabb probléma procedurális jellegű, mivel mindkét fél különböző módon áll hozzá a probléma megoldásához. ... Mindkét fél kötelezi magát: mindent megtesz annak érdekében, hogy kikerülje az alkotmányellenes vagy az alkotmányt megkerülő lépéseket. DECEMBERBEN CSATLAKOZUNK AZ EK-HOZ Az Európai Közösségekhez való csatlakozásról szóló szerződést Marián Čalfa szövetségi kormányfő előreláthatólag december 15-én vagy 16-án írja alá. Egyidejűleg a Magyar Köztársaság és Lengyelország miniszterelnökei is kézjegyükkel látják el a társulási szerződést. Hogy hol, azt még nem jelölték ki, de feltételezhető, hogy Hollandia valamelyik városában, mivel ez az ország elnököl jelenleg a tizenkettekben, de az is lehet, hogy Brüsszelben, az EK székhelyén. Ezt Marián Čalfa tegnap közölte a Csehszlovák Sajtóiroda tudósítójával. A csehszlovák kormánynak ajánlották, hogy a szerződés aláírása alkalmából nyilatkoztassa ki: Csehszlovákia szövetségi állam, és azzal számol, hogy a szerződés teljesítésében mindkét köztársaság részt vesz. A társulási szerződést a parlamenteknek is ratifikálniuk kell, és ebből az alkalomból a nemzeti tanácsok is állást foglalhatnak vele kapcsolatban. ELFOGADHATATLAN JAVASLATOK (Folytatás az 1. oldalról) az elnökség, mint a felügyelő tanács elsősorban pénzügyi szakemberek­ből áll. A vita során kiderült, egyes parla­menti bizottságok számára kevés az említett szervekbe jelölt személyek­re vonatkozó információ. Néhány politikai klub pedig újabb személyi javaslatokkal kívánja bővíteni a felü­gyelő tanácsot, illetve ez elnöksé­get. Végül a két kamara úgy döntött, hogy a következő együttes ülésen tér vissza a kormány javaslatához. Addig a jelöltek személyesen is be­mutatkoznak a terv- és költségvetési bizottságokban, s a jelöltek listáját is kibővítik. A déli szünet után a két kamara megvitatta az ellátatlan gyermekek­re folyósítandó egyszeri karácsonyi pótlékról intézkedő, a képviselők ál­tal indítványozott törvényjavaslatot. A tervezet szerint egyszeri állami hozzájárulásról lenne szó, amelyet azok a gyermekek kapnának, akik 1991. december 1-je előtt születtek. Az egyszeri karácsonyi pótlék összegét ezer koronában javasolják. A javaslatot az indítványozó képvi­selők nevében Gabriela Rotmaye­rová (DNP) indokolta meg. Petr Miller szövetségi munka- és szociális ügyi miniszter ismertette a kormány álláspontját a javaslat­hoz, amelyet a kabinet nem támo­gat. Azonban Petr Miller mint a Szö­vetségi Gyűlés képviselője differen­ciált, a családok jövedelme szerinti egyszeri juttatással egyetért. A vitá­ban a felszólalók többsége az egy­szeri karácsonyi pótlék (amely együttvéve 4,5 milliárd koronával terhelné meg az állami költségve­tést) differenciált, az igazán rászoru­lók számára való folyósítása mellett szólalt fel. Elhangzott hogy a tör­vényjavaslat inkább választási, mint szociálpolitikai célokat szolgál. Petr Miller közben módosító javaslatként átdolgozta az eredeti törvényjavas­latot. Még mielőtt a módosító javasla­tokról döntöttek volna, a képviselők hosszadalmas procedurális vitát folytattak az alkotmánybíróság nyol­cadik tagjának megválasztásáról. A továbbiakban Bohuslav Hubálek indoklása alapján megvitatták a kép­viselők által kezdeményezett s a kommunista elnyomás időszaká­ról szóló törvényjavaslatot. A tanácskozást fél hétkor bere­kesztették. SOMOGYI MÁTYÁS SAPOSNYIKOV BONNBAN KIJELENTETTE NINCSENEK SZOVJET ATOMFEGYVEREK KELET-NÉMETORSZÁGBAN A Szovjetunió teljesíti nemzetközi kötelezettségvállalásait, azt is bele­értve, amely szerint 1994-ig kivonja csapatait Németországból. Ezt a há­romnapos bonni látogatáson tartóz­kodó szovjet védelmi miniszter, Jev­genyij Saposnyikov közölte tegna­pi sajtóértekezletén. Sok kérdést ka­pott arra vonatkozóan, hogy a Szov­jetunió tárol-e nukleáris fegyvereket az egykori NDK területén. Saposnyi­kov válasza az volt, hogy Németor­szágban nincsen nukleáris iőszer. Hozzátette, hogy atomfegyvereket a Szovjetunió több köztársaságában telepítettek, de egyik sem akarja ezeket a saját hatáskörében tartani. A szovjet fegyveres erők első em­bere hangsúlyozta, hogy kinevezése óta most jár először külföldön, s azért Németországban, mert ez az egyedüli NATO-állam, ahol szovjet csapatok tartózkodnak. Saposnyi­kov azt mondta, megérti, hogy a NA­TO aggódik a válságos szovjet helyzet miatt. Az értekezleten kide­rült az is, hogy még nem oldották meg a Németországban lévő szovjet csapatok ingatlanjaival összefüggő problémákat. Német partnere, Ger­hard Stoltenberg tábornok ehhez hozzáfűzte: ezekkel a kérdésekkel, valamint az ökológiai problémákkal a két ország kormányai foglalkoz­nak. Németország egyébként telje­síti azt a kötelezettségvállalását, amely szerint lakásokat épít a Szov­jetunióban a kivonuló katonák szá­mára. 1994-ig 36 ezer lakást kell átadni, s jelenleg 9 ezernek az építé­se van folyamatban. DUBROVNIK HALÁLOS VESZÉLYBEN (Folytatás az 1. oldalról) vagyis a horvátok tűzerején kívül eső pontokról. Branko Kosztics, a jugoszláv állam­elnökség alelnöke azzal fenyegetőzött, ha nem talál meghallgatásra az a belgrádi felhívás, hogy az ENSZ küldjön béke­fenntartó erőket Horvátországba, a ju­goszláv hadsereg súlyos vereséget mér e köztársaságra. Szerinte ez az utolsó kísérlet a válság békés rendezésére, s ha a másik fél ezt a lehetőséget elszalasztja, akkor az államelnökség kihirdeti a hadiál­lapotot és általános mozgósítást rendel el. (Kosztics természetesen csak az ál­lamelnökség szerb blokkja nevében be­szélhetett.) Franjo Tudjam horvát elnök levélben figyelmeztette lord Carringtont, a hágai békekonferencia elnökét arra, hogy miu­tán a hadsereg lerombolja Dubrovnikot, totális háborúba kezdhet Horvátország­ban. Közölte azt is, hogy elrendelte, a hon/át fegyveres erők mindenütt oldják fel a hadsereg laktanyáinak a blokádját. Carrington hétfőn este a brit televíziónak adott nyilatkozatában azt mondotta, a szerb támadás terjedelme azt eredmé­nyezheti, hogy az EK végül mégis elisme­ri Horvátország és Szlovénia függetlensé­gét. De még akkor sem lenne valószínű - tette hozzá -, hogy az EK valamely tagországa az elismerés után katonai se­gítséget nyújtson Horvátországnak. Cyrus Vance, az ENSZ-főtitkára kü­lönmegbízottja hétfőn este tájékoztatta Pérez de Cuellart jugoszláviai benyomá­sairól, valamint az egyes európai orszá­gokban folytatott tárgyalásainak eredmé­nyeiről. Vance újságírók előtt kijelentette, hogy a Jugoszlávia elleni fegyverembar­gót többen is megsértik, konkrétan azon­ban egyetlen államot sem nevezett meg. A volt amerikai külügyminiszter sajtótájé­koztatón közölte, a Belgrádból érkezett levelet, amely az ENSZ kéksisakosainak Horvátországba küldését javasolja, Bran­ko Kosztics írta alá az államelnökség nevében, márpedig ö nem beszélhet az egész elnökség képviseletében. Vance nem mondta azt, hogy a BT nem foglalko­zik a levéllel, csupán azt jegyezte meg, hogy az egész ügy most a BT elnökének a kezében van. A Biztonsági Tanács egyik állandó tagja viszont úgy nyilatko­zott a Reuter tudósítójának, hogy az emlí­tett levél nem lehet kiindulási alap. Az AFP ugyancsak diplomáciai forrásokra hivatkozva azt írta, a kéksisakosok kikül­dése olyan formában, ahogyan azt az államelnökség szerb blokkja szeretné, nemigen lehetséges. Az olasz rendőrség tegnap letartózta­tott hét személyt, akiket azzal vádolnak, hogy fegyvereket próbáltak csempészni Horvátországba. Három további személy ellen, akiknek sikerült megszökniük, letar­tóztatási parancsot adtak ki. A letartózta­tottak között van egy velencei kereskedő, akinek textilipari vállalata van Jugoszlávi­ában, valamint egy izraeli állampolgár, akinek San Remóban van butikja. Az őrizetbe vett egyéneket azzal vádolják, hogy fegyverszállításról (kalasnyikovok, Stinger típusú föld-levegő rakéták, grá­nátok és lőszer) tárgyaltak a horvát szer­vekkel. Mintegy 5 millió dolláros üzletről van szó. A fegyverszállítmány egy része állítólag az USA-ból és Izraelből szárma­zik, s hajóval vitték volna Horvátországba. Tudjman horvát elnök tanácsadója, Milan Djukic tegnap arról számolt be, hogy Zadar horvátországi kikötővárosban állítólag bírói ítélet nélkül végeztek ki szerbeket. Amint elmondta, Zadar mellett gyűjtőtábort állítottak fel a szerb lakosság számára és „bizonyos számú szerbet a helyszínen agyonvertek". Gospic város közelében például több mint száz szerb lakost vettek őrizetbe, „sorsukról semmi továbbit nem tudni" - idézte tegnap Dju­kic szavait a Vecsernje Novosztyi belgrádi lap. A szóvivő nem nevezte meg, hogy ki követte el ezeket a bűntetteket, csupán azt hangsúlyozta, hogy a horvát szervek­nek semmi közük az említett akciókhoz. KORUNK SZÍNHÁZA SZAKMAI TALÁLKOZÓ RIMASZOMBATBAN Nem lehet eléggé méltányolni azt az igyekezetet, amellyel idén is megrendezik Rimaszombatban a Korunk színháza című nemzetközi színházi találkozót. Közönség és szakma találkozása lesz ez ismét a javából, s remélni lehet, hogy a ki­váló színházi szakemberként ismert Martin Porubjak - aki mellesleg mostanság a szlovák kormány alel­nöke - védnöksége fémjelzi majd az előadások színvonalát is. November 14-én délelőtt két báb­színházi előadáson láthatják a Banská Bystrica-i Na rázcestí Báb­színház Aranyhaj című produkció­ját, amelyet Jirí Brenek írt és rende­zett. Délután fél ötkor Ladislav Klí­ma Emberi tragikomédia című da­rabját játssza a bmói HA Divadlo. Este ugyancsak a művelődési ház­ban adják elő Marivaux Érintések és kapcsolatok című darabját a martini SNP Színház művészei. November 15-én délelőtt a Kysuc­ké Nové Mesto-i Didero együttes mutatja be A z öreg ház kincse című játékot. Délután háromkor a németországi Theater der Jugend mutatkozik be. Este hétkor a csík­szeredai Figura Színház játssza Alf­red Jarry Ubü királyát. Még aznap este kilenckor a nyitrai Theatro Tatro Gheldorede Sir Hallewin című da­rabját adja elő. Nemcsak a szombaton délelőtt tartandó Színházi avantgard és rek­lasszicizáció Közép-Európában cí­mű szakmai tanácskozás, hanem az előadások utáni viták is a szakmai közeledést és az egyes színházi kultúrák megismerését szolgálják. Délután fél kettőkor az egri Gárdo­nyi Géza Színház mutatja be A pad­lás című musicalt. Hatkor a pozso­nyi Šuplík Bábegyüttes Oscar Wilde Dorina Gray arcképe című játékát adja elő. Az esti előadáson a nyír­egyházi Móricz Zsigmond Színház adja elő Bohumil Hrabal Szigo­rúan ellenőrzött vonatok című adaptációját. November 17-én (vasárnap) dél­után háromkor a prágai Divadlo Na tahu társulata adja elő Václav Havel Hegyi szálló című darabját. Este a budapesti Radnóti Miklós Színház Plautus A hetvenkedő katona cí­mű komédiáját játssza. (d-n)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom