Új Szó, 1991. november (44. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-22 / 274. szám, péntek

3 HIREK-VELEMENYEK 1 ÚJ SZÓ A 1991. NOVEMBER 22. A BELSŐ VITÁK A KÜLKAPCSOLATOK ÉPÍTÉSÉT IS NEHEZÍTIK POZSONYI BESZÉLGETÉS MAGYAR ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐKKEL NÉHÁNY SORBAN Kedden és szerdán Pozsonyban járt a magyar parlament külügyi bizottsá­gának küldöttsége, Csóti György alelnökkel az élen. A vendégek a szlovák politikai élet több vezető személyiségével, František Mikloško SZNT­elnökkel, Ján Čarnogurský kormányfővel, továbbá Pavol Demešsel, a nemzetközi kapcsolatok miniszterével és szlovák parlamenti bizottságokkal is tárgyaltak. Mivel a magyar országgyűlési bizottságnak ez volt az első ilyen útja Szlovákiában, a küldöttség tagjait tapasztalataikról, benyomásaikról kérdeztem. JELCIN BONNBAN Borisz Jelcin orosz államfő teg­nap háromnapos látogatásra Né­metországba érkezett. Államfőnek kijáró fogadtatásban részesítették Bonnban, Bár Oroszországot egye­lőre hivatalosan nem ismerték el. A szövetségi kormány azonban már előre közölte, az orosz elnökkel nem kötnek olyan megállapodásokat, melyek két állami szubjektum között szokásosak. Elnökké választása óta ez az első hivatalos külföldi állami látogatása Jelcinnek. Bonnban Helmut Kohl kancellárral, Richard von Weizsäk­ker elnökkel, Hans-Dietrich Gen­scher külügyminiszterrel és egy sor további magas rangú képviselővel folytat megbeszéléseket. Ellátogat Baden-Wüttembergbe, ahol többek között az együttműködésről tárgyal majd a Daimler-Benz céggel, s láto­gatást tesz a Kelet-Németország­ban állomásozó szovjet egységek parancsnokságán. A német politiku­sokkal és üzletemberekkel minde­nekelőtt a közlekedés, az ellátás és a mezőgazdaság terén való együtt­működésről, valamint a Volga menti németek államiságának helyreállítá­sáról fog tárgyalni. A szövetségi ka­binet várhatóan kedvezően válaszol Jelcin esetleges kérésére, hogy fo­lyósítsanak élelmiszersegélyt Oroszországnak az idei télre. Kétségkívül szóba kerül Erich Honecker ügye is. Nyikolaj Fjodo­rov orosz igazságügy-miniszter a napokban Bonnban azt mondta, Honeckert rövidesen kiutasítják. Jel­cin viszont a német televíziónak szerdán adott interjújában óvatosan azt szorgalmazta, hogy a volt kelet­német vezér inkább Chilébe utaz­hatna rokonaihoz. Jelezte, Honek­ker Mihail Gorbacsov védelme alatt áll. KUBAI BELÜGYESEK BRUTÁLIS TÁMADÁSA A kubai állambiztonság egyik módszere, hogy a rezsim számára kellemetlen személyekkel szemben úgynevezett elítélő nagygyűléseket szervez. Egy ilyen „rendezvény" ál­dozata lett Maria Elena Cruz költő­nő, a kubai emberjogi mozgalom egyik vezető képviselője. Havannai lakásában polgári ruhás személyek csoportja támadt rá, durván megver­ték őt, a hajánál fogva hurcolták le a negyedik emeletről a ház elé, ahol a fanatizált támadók a mintegy 200 „tiltakozó" szeme láttára, a szájába tömték az Alternatív Kritérium nevű szervezet kiadványait. A költőnő en­nek a szervezetnek az elnöke. Az esetről Elizardo Sanchez, a kubai Emberjogi és Nemzeti Megbékélé­si Bizottság elnöke tájékoztatta a Csehszlovák Sajtóiroda havannai tudósítóját. Sanchez azt is elmondta, hogy a költőnő háza előtt összegyűltek többsége nem annak a negyednek a lakosa volt, ahogy azt igyekeztek állítani a hivatalos szervek, sőt szemtanúk szerint egy részük rövid­hullámú adóvevőkkel volt felszerel­ve. Az incidens során megverték a kubai ellenzék további négy tagját is, valamint két egyetemi diákot, akiknek személyazonosságát még nem sikerült megállapítani. Eredménytelenül végződtek Var­sóban a jobbközéphez tartozó öt politikai párt, valamint a legerősebb Szolidaritás-utódpárt, a Mazowiecki exkormányfő vezette Demokratikus Unió közötti tárgyalások. A megbe­szélések a két parlamenti kamara, a szejm, illeteve a szenátus elnök­ségeinek személyi összetételéről folyt. Az ötök azt szeretnék, ha a szejm elnöke Chrzanowski lenne a Demokrata Unió pedig Olga Krzyzanowskát javasolja, aki szoci­áldemokrata beállítottságú. Megfigyelők szerint a jobbközép pártok úgy osztanák el a befolyási szférákat, hogy az ő jelöltjük legyen a szejm elnöke, a Demokratikus Unióé pedig a szenátusi vezető poszt maradna. A jobboldal célja közé tartozik az is, hogy kizárják • A krakkói hármascsúcs óta ez volt az első fontosabb találko­zó a két fél között. Az ismerkedés mellett mi volt látogatásuk elsőd­leges célja? Hegedűs István (Fidesz), a bizott­ság másik alelnöke: A háttérben, külügyminisztériumi szakértők kö­zött azért folyik az érdemi munka, például a magyar-csehszlovák ál­lamközi szerződés előkészítésén. Mi most három alapvető kérdéskörre összpontosítottunk: a magyar-szlo­vák kapcsolatokra; a cseh és szlo­vák viszonyra, ez ügyben szerettünk volna tisztábban látni; valamint az általános külpolitikai problémákra, főleg a jugoszláv helyzetre. • Hogyan fogadnák Magyaror­szágon azt, ha a jövőben a viseg­rádi hármak helyett netán négye­ket, esetleg három plusz egyet kellene emlegetni? Csóti György (MDF): Nem tarta­nánk veszélyesnek, ez Csehszlová­kia, illetve a csehek és a szlovákok belügye. Mi mindenféle megoldást elfogadhatónak találunk, amit Szlo­vákia és Csehország közös mege­gyezéssel elfogad. Erről sokat be­szélgettünk például Demeš úrral. • Nem beszéltek arról, hogy legalább nem prognosztizálták saját maguk számára, hogy egy esetleges önálló Szlovákiában milyen lenne az itteni magyarok élete? Csóti György: Úgy érezzük, van­nak Szlovákiában politikai erők, amelyek biztosítani akarják a ma­gyarság jogait. Nemrégiben a ke­reszténydemokrata mozgalom itt, Pozsonyban egy rendkívül nagy je­lentőségű nemzetközi értekezletet rendezett a kisebbségekről. Ezen nyilatkozatot is aláírtak a kisebbségi jogokról, amely szavatolja az itteni magyarság számára, hogy jogaik egészen a helyi autonómiáig terjed­hetnek - bár ezt a kifejezést nem szívesen hallják Szlovákiában. De mondhatjuk azt is, hogy helyi vagy regionális önkormányzat. így már kellemesebben hangzik, s gyakorla­tilag ugyanazt jelenti. Feltettük Čar­nogurský úrnak a kérdést, hogyan látja a nyilatkozat gyakorlati érvé­nyesítésének a lehetőségeit. Hiszen éppen ö volt az, aki az egyik legjob­ban vitatott - tegyem hozzá: a romá­nok által vitatott - pontot megfogal­mazta, amely a dokumentumban va­lahogy így hangzik: Azokon a terüle­teken, ahol nemzeti kisebbségek él­nek, megilleti őket az a jog, hogy helyi vagy regionális önkormányza­tokat hozzanak létre, amelyek admi­nisztratív jogokkal rendelkeznének. Gondolom, ez minden igényt kielé­gítő megfogalmazás, s ha a szlovák kormány miniszterelnöke javasolta, akkor az garancia arra is, hogy tisz­teletben kívánják tartani. a posztkommunista képviselőket mind a parlamenti kamarák, mind az egyes bizottságok vezetőségeiből. E találkozó előtt még találgatások folytak arról, hogy a két szembenálló tábor esetleg létrehozhat egy úgy­nevezett nagykoalíciót, amely bizto­síthatná a szükséges parlamenti többséget a megalakítandó új kor­mány számára. Megállapodás egye­lőre ez ügyben sem született. De a jobboldali kormányfőjelölt, Jan Ol­szewski és Tadeusz Mazowiecki tárgyalásai folytatódnak. Jan Krzysztof Bielecki jelenlegi kormányfőt emésztési panaszok mi­att kivizsgálásra kórházba szállítot­ták. A kabinet szóvivője hangsúlyoz­ta, hogy a miniszterelnök csupán ellenőrzés alatt áll, de nem beteg. • Ez az idézet szép volt. Arra nem tértek ki, hogy miként egyez­tethető össze például a tavaly el­fogadott nyelvtörvénnyel? Csóti György: Erről nem beszél­tünk, viszont felvetettük a helység­nevek kérdését, azt, hogy a magyar feliratokat leszedik. Sőt, örömünkre szolgált, amikor Mikloško úrral talál­koztunk, s ő maga hozta fel a témát. A személynevek használatát illetően kitértünk arra, hogy megengedhetet­len, a személyi jogokat sértő gyakor­lat volt itt, illetve esetenként van is. Vagy ami példátlan dolog: az itteni tudományos akadémia olyan hatá­rozatot adott ki, hogy a történelmi magyar neveket szlovákul fonetiku­san kell írni, de például Shakespea­re vagy Goethe nevét az eredeti formában. Részben azt a választ kaptuk, hogy a kérdést felül fogják vizsgálni, részben nem kaptunk vá­laszt, nyilván azért, mert a megkér­dezett fél is érezte, hogy ez egy kellemetlen, nem lezárt kérdéskör. Hegedús István: A főkonzulátus által rendezett kedd esti fogadáson találkoztunk az itteni magyar pártok képviselőivel is, s egységesek voltak abban, hogy aggódnak a magyarság jövőjéért. Részben azért, mert a vá­lasztójogi törvény úgy alakulhat, hogy olyan magas klauzulát állapíta­nak meg, amely miatt a magyar pártok nem tudnak majd bejutni a parlamentbe. Másrészt a választá­si kampány miatt érezhetően durvul a hangnem. Szerintem reményt ad­hat az, hogy a kereszténydemokra­tákon belül van higgadtabb irányvo­nal, s mellettük talán a szlovákiai liberálisok is el tudnak valamit érni. • Tudom, hogy Bős is szóba került. Csóti György: Ezzel a témával voltak a legrosszabb tapasztalataink a tárgyalások során. Érzésünk sze­rint szlovák részről már eldöntött kérdés az építkezés befejezése. A miniszterelnök úr is ilyen szellem­ben nyilatkozott, de természetesen nem zárkózott el az elől, hogy de­cember 2-án Budapestre jöjjön és olyan értelemben tárgyaljon a ma­gyar féllel, hogy szakbizottságokat állítsunk fel a gazdasági, ökológiai és egyéb szempontok kivizsgálásá­ra. Hegedús István: Mivel fontosnak érzem, el kell mondanom: a magyar parlamentnek van egy érvényes ha­tározata a vízlépcsőről, ez nem vál­tozott, mivel jó döntésnek tartjuk. Ugyanakkor több párt úgy értelmezi magát a szöveget, hogy a magyar kormány számára bizonyos moz­gásteret, lehetőséget ad arra, tár­gyaljon a szlovák kormánnyal. Rácskay Jenő (SZDSZ): A kül­ügyi bizottságban több gazdasági kérdést is feltettünk, de nemigen kaptunk rájuk választ. Én ezért úgy A VILÁGSAJTÓBÓL A Berliner Zeitung napilapban tegnap jelent meg František Mikloš­ko szlovák parlamenti elnök interjú­ja, melyben a csehek és a szlovákok közös államának megőrzése mellett foglalt állást. Ugyanakkor kétségei­nek adott hangot, hogy a vezető politikusok által mesterségesen ki­provokált eddigi belső ellentétek a szlovák lakosság körében polgár­háborút idézhetnek elő, bár nem kell feltétlenül fegyveres konfliktusra gondolni. Mikloško véleménye szerint sem Prágának, sem Pozsonynak nem ér­deke igazából a nemzetiségi ellenté­tek elsimítása. Ó úgy látja, hogy a két köztársaság vezetői közti tár­gyalások eddigi sikertelenségének oka többek között az is, hogy Čarno­gurský kormányfő túlzott kompeten­látom, az államjogi küzdelem elveszi az energiát az ilyen jellegű problé­máktól. Majdnem minden gazdasági kérdés politikai síkra terelődik. Sze­rintem Bős-Nagymaros is példa er­re, olyan értelemben, hogy itt, Cseh­szlovákiában hatásköri kérdést is csináltak belőle. • Van-e Magyarországnak el­képzelése arra az esetre, ha Bős felépül? Csóti György: Mi úgy gondoljuk, hogy Magyarország hozzájárulása nélkül Bős nem épülhet fel. A Duna határfolyó, nem lehet elterelni. Ha ez mégis megtörténne, akkor az új helyzetet fel kell térképezni, és való­színű, hogy Magyarország nemzet­közi fórumokhoz fordulna. • Nem érzik-e úgy, hogy a ma­gyarországi és az itteni belpoliti­kai csatározások elvonják a fi­gyelmet a konkrét együttműkö­désről, a közös programokról? Csóti György: Erre az a válasz, amit összegzésképp szerettem vol­na elmondani. Például a külügyi és alkotmányügyi bizottsággal folytatott tárgyalásokon ezt a tapasztalatot szereztük, mert az általunk felvetett sok kérdésre - egynek a kivételével - nem kaptunk választ. Abban az egy kérdésben nagy vita alakult ki, de érdekes módon nem a szlovák és a magyar küldöttség között, hanem a szlovák küldöttségen belül. Ez te­hát azt bizonyítja, hogy a belső viták nehezítik a külső kapcsolatok építé­sét. A több mint ötórás megbeszélés egy kis űrt hagyott bennünk. • Például mire nem kaptak vá­laszt? Csóti György: Csak néhányat em­lítek. Először is arra, hogyan látja a szlovák bizottság az említett po­zsonyi konferencia eredményeinek gyakorlatban való átültetését. Ilyen volt továbbá a regionális kapcsola­tok kiépítése. Mi felvetettük az olyan együttműködés gondolatát, amely itt, pozsonyi központtal Ausztria, Szlovákia és Magyarország határvi­dékét ölelné fel, a másik pedig Ke­let-Szlovákia, Kárpátalja és Észak­kelet-Magyarország között alakul­hatna ki. Ezek építőelemei lehetné­nek annak az Európának, amit a ré­giók Európájaként szoktunk emle­getni. Bősről már beszéltünk. Az államjogi elrendezés kapcsán a már említett szlovák-szlovák vita arról folyt, megilleti-e az államalkotási jog az itteni magyarságot, vagy pedig csak másodosztályú állampolgárok lehetnek-e. Továbbá a CSSZSZK és Magyarország közötti államközi szerződésről megkérdeztük, hogy ez miért ne foglalkozzon megnyug­tató módon a magyar kisebbség, s egyáltalán a kisebbségek kérdésé­vel, mint azt például a csehszlovák­-német szerződés teszi. És végül felvetettük az 1945-1948 közötti időszakban a magyarságot ért jog­sérelmek orvoslását is. Befejezésül még egy mondat: a bizottságok már­ciusban Budapesten folytatják a pár­beszédet, és szlovák részről most megígérték, hogy akkor minden kér­désünkre választ kapunk. MALINÁK ISTVÁN ciós követelésekkel állt elő. A legko­molyabb akadály azonban a két nemzet alapvető filozófiájának kü­lönbözőségében rejlik. Míg a szlová­kok a két nép létéből indulnak ki, a csehek csak a közös államra gon­dolnak, amelyet elsősorban úgy ér­telmeznek, mint geopolitikai ütköző­zóna Németország és a Szovjetunió között. Csak Václav Havel elnök és Petr Pithart cseh kormányfő igyekszik komolyan megoldást találni - véle­kedett František Mikloško. Ezzel összefüggésben támogatta Havel elnök új kezdeményezéseit, ugyan­akkor kétségbe vonta, hogy ezek a szövetségi parlamentben megkap­ják a szükséges háromötödös több­séget, ha nem születik haladás a cseh-szlovák megbeszéléseken. M ihail Gorbacsov szerdán Ir­kutszkba utazott, s a TASZSZ jelentése szerint ellátogat Nyugat­Szibéria több jelentős ipari központ­jába is. Körútja során elutazik még Biskekbe,' ahol megbeszéléseket folytat Aszkar Akajev kirgiz elnökkel. A TASZSZ nem közölte, hány napot vesz igénybe a körút. B udapesten az Országházban nemzetközi konferencia kez­dődött az európai új demokráciák keletkezéséről és fejlődéséről, távla­taikról és lehetőségeikről, hatásukról a nyugati demokráciákra. A konfe­renciát a német és a magyar parla­ment közösen szervezte, a cseh­szlovák, a lengyel és a volt NDK-beli parlamentek képviselőinek részvé­telével. P hnompenhbe érkezett tegnap több mint 17 évi emigráció után Son Sann volt kambodzsai kor­mányfő. Az egyik ellenzéki csoport 83 éves vezetője megérkezése után közölte, elismeri Norodom Szihanuk herceget valamennyi kambodzsai vezérének. A lois Mock osztrák külügyminisz­ter a Csehszlovák Sajtóiroda bécsi tudósítójának adott nyilatkoza­tában azt mondta, országának meg­győződése, hogy Csehszlovákia és két tagköztársasága - a szövetségi állam további fejlesztésével, szem előtt tartva a közös érdekeket - to­vábbra is fontos és teljes értékű stabilizáló tényező marad Európá­ban. Mock abból az alkalomból nyi­latkozott, hogy Jirí Dienstbier cseh­szlovák külügyminiszter látogatást kezd Ausztriában. R ichard Cheney amerikai védel­mi miniszter Szöulban tegnap közölte, bizonytalan időre elhalaszt­ják a Dél-Koreában állomásozó amerikai csapatok tervezett csök­kentését. A döntést azzal indokolta, hogy Észak-Korea nukleáris fegyver kifejlesztésén munkálkodik, s ez nyugtalanítja Washingtont. Jelenleg 39 ezer amerikai katona állomásozik Koreában, s számukat 1995-ig kb. 6 ezerrel akarták csökkenteni. Az eredeti terv szerint a korlátozás már a jövő évben megkezdődött volna. G eorge Bush amerikai elnök fel­tehetően december 30-án kez­di meg és január 10-én fejezi be ázsiai körútját, melynek során elláto­gat Ausztráliába, Szingapúrba, Dél­Koreába és Japánba. Az utat erede­tileg november végére tervezték, a halasztást belpolitikai gondokkal indokolták. Bush, aki a második vi­lágháború idején a haditengerészet pilótája volt és részt vett a harcok­ban a Csendes-óceán térségében, december 7-én Hawaiiba utazik, ahol részt vesz a Pearl Harbour elleni támadás 50. évfordulójának rendezvényein. T urgut özal török államfő jóvá­hagyta az új, sorrendben már 49. kormány összetételét. Szulej­man Demirel kabinetje az első koalí­ciós kormány a hetvenes évek óta. A 67 éves Demirelnek ez már a 6. miniszterelnöki funkciója. L ibanon kormánya úgy döntött, panaszt tesz a Biztonsági Ta­nácsban Izrael ellen a déli ország­részt ért legutóbbi véres támadások miatt. A libanoni hivatalos hírügy­nökség szerint a bejrúti kormány számára szerdán telt be a pohár, amikor az Izrael által támogatott Dél-libanoni Hadsereg Nadzsil Sza­lem falu ellen hajtott végre táma­dást, melynek során meggyilkoltak egy tízéves kislányt, négy személyt foglyul ejtettek és többeket megse­besítettek. Ide vonatkozik az a hír is, amely szerint Mose Arensz izraeli védelmi miniszter azt mondta, kizárt, hogy országa rövidesen újabb liba­noni foglyokat engedne szabadon. M aja Pliszeckaja, a világhírű szovjet balerina a moszkvai Nagyszínház volt szólistája és nem kevésbé híres férje, Rogyion Scsed­rin zeneszerző a független Litván Köztársaság állampolgára lett - kö­zölte a vilniusi rádió. Pliszeckaja Vilniusból származik, s a litván fővá­ros közelében van egy háza is. A rá­dió jelezte, a neves házaspár rövi­desen Litvániába települ át, mivel Pliszeckaja szeretné mielőbb maga mögött hagyni a „moszkvai zűrza­vart". LENGYELORSZÁG PARLAMENTI PATTHELYZET

Next

/
Oldalképek
Tartalom