Új Szó, 1991. november (44. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-21 / 273. szám, csütörtök

1991. NOVEMBER 1282. m ÚJ szól HÍREK - VÉLEMÉNYEK KAPCSOLATUNK TARTÓS LEHET így nyilatkozott Jo Benkow, a norvég parlament elnöke kollégá­jának František Mikloškónak, aki­nek meghívására három napra Po­zsonyba érkezett. Becses vendé­günket a szlovák parlament elnöke tájékoztatta belpolitikai helyzetünk­ről. Jo Benkow kifejezésre juttatta nagyrabecsülését azért, hogy a kriti­kus helyzeteket is képesek vagyunk békés úton megoldani. Szerinte a kis nemzetek hangja egyre erő­sebb, és ezt így tartja rendjénva­lónak. TÁMOGASSÁK HAVEL JAVASLATAIT (Folytatás az 1. oldalról) vei elnök javaslatainak helyességé­től újból és újból tanúságtételt te­gyenek. (sm) A pozsonyi Komenský Egyetem Pe­dagógiai Kara tegnap Szlovákiából elsőként csatlakozott Havel javasla­tainak támogatásához. FÖLDRENGÉS Kedden 21.06 órakor a pozsonyi vaskúti szeizmografiai állomás mű­szerei földrengést rögzítettek. A ren­gés epicentruma Pozsonytól 270 ki­lométernyire, a magyarországi Ba­lassagyarmaton volt. Mivel a határ­hoz közeli helyről van szó, az intézet vezetősége kéri mindazokat, akik a földmozgást észlelték, jelentsék be írásban az alábbi címen: Geofy­zikálny ústav SAV, Dúbravská cesta č. 9, 84228 Bratislava vagy-telefo­non a következő számokon: 07 - 37 82 360, 375 280. NEM BÍZNAK SZLOVÁKIA KORMÁNYÁBAN! Tegnap Prágában a Szlovák Nemzeti Párt sajtótájékoztatóján Anton Hrnko képviselő úgy nyilat­kozott, hogy a szlovák kormány nyi­latkozatai ellent mondanak az SZNT határozatainak. - A Szlovák Nemzeti Párt Václav Havel vasárnapi tv-beszédének csak azon részét fogja támogatni, mely az idő előtti választásokat szorgalmazza, így akarva helyet­tesíteni a népszavazást - hangsú­lyozta a párt elnöke, Jozef Prokeš. (A ČSTK tudósítója megjegyzi, hogy a köztársasági elnök nem javasolta egyértelműen az idő előtti választá­sokat.) - Pártunk a kétkamarás par­lamentet támogatja, számunkra az egykamarás elfogadhatatlan - mon­dotta Prokeš, és kifejtette, hogy el­képzelésük szerint az egyik kamara a CSNT, a másik meg az SZNT lenne. Ha a törvényhozásokban mindkét kamara megegyezne, akkor a törvények az ország egész terüle­tén érvényesek lennének. Jozef Prokeš többek között kije­lentette: - A föderatív bürokrácia képes feláldozni a demokráciát, és képes Jugoszlávia útjára lépni, csu­pán azért, hogy hatalmon maradjon. A Szlovák Nemzeti Párt szót emel amellett, hogy Csehszlovákia elis­merje Horvátország és Szlovénia függetlenségét, szuverenitását. - A problémát csak abban látom - mondotta Prokeš hogy nincs, aki elsőként előállna ezzel a kezde­ményezéssel. KÖZLEMÉNY A Selye János Diákklub szerve­zésében 19 órára, a Csemadok székházába meghirdetett előadás dr. Gazda István betegsége miatt elmarad. VALUTAÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1991. november 21-én Pénznem Eladási árfolyam 1 egységre koronában DEVIZA VALUTA Angol font 52,30 53,09 Francia frank 5,33 5,41 Német márka 18,22 18,50 Olasz líra (1000) 24,11 24,47 Osztrák schilling 2,59 2,69 Svájci frank 20,55 20,88 USA-dollár 29,16 29,57 A PARLAMENT ELNÖKSEGE ELEGEDETLEN HAVELT „BEIDÉZTÉK" A Szövetségi Gyűlés Elnöksége nemtetszéssel fogadta a nyilvános­ság reakcióját Václav Havel tévébe­szédére, mely szerint a parlament mostani összetételében képtelen el­látni törvényhozói feladatát. A parla­ment elnöksége a köztársasági el­nök nézetével nem ért egyet, ezért tegnapi ülésén a következő határo­zatot hozta: ,,Amint az elnök úr előterjeszti legiszlatív javaslatait, a Szövetségi Gyűlés megtárgyalja őket, és végle­ges döntést hoz. Az elnökség azt javasolja, hogy a képviselői klubok­ban aprólékosan elemezzék az al­kotmányjavaslatot, és vitáik alapján terjesszék elő módosító javaslata­ikat." A parlament elnöksége nem ért egyet azzal, hogy a testület műkö­désképtelen, hiszen 17 hónapon be­lül minden javasolt törvényt elfoga­dott. Ugyanakkor óva int mindenkit, aki kétségbe vonná a parlament le­gitimitását. A parlamentet szabadon választották, a nemzeti tanácsokkal együtt a demokrácia hordozója, ezen szervek szabadon választották meg a köztársasági elnököt is. A parlament legitimitásának kétség­bevonása fenyegetést jelenthetne a parlament létére. Az elnökség azt hangsúlyozza, hogy éppen a parlament mai formája a rendszer­váltás legfőbb vívmánya. Alexander Dubček az esti órák­ban a várban felkereste Václav Ha­velt, és arra kérte, fáradjon be a par­lamentbe; ő azonban, más elfoglalt­ságára hivatkozva nem tett eleget a „meghívásnak". Viszont megígér­te, hogy ma délelőtt tárgyal a képvi­selőkkel. LESZ-E TISZTÚJÍTÁS A REFORMÁTUS EGYHÁZBAN? Tegnap Komáromban kezdetét vette a Szlovákiai Református Egyház V. zsina­tának ötödik, két napra tervezett ülése, amelyről szerkesztőségünk egy délutáni telefax alapján szerzett tudomást. Ezt követően telefonáltunk a zsinat színhelyére, ahol FAZEKAS LÁSZLÓ, a komáromi gyülekezet lelkipásztora adott bővebb tájékoztatást az ülésről. - A zsinatol fele-fele arányban alkotják laikusok, tehát egyszerű egyháztagok, az egyházmegyei közgyűlések tagjai és pa­pok, akiket az egyházmegyék delegálnak. Ez összesen 34 képviselő. • A sajtót nem hívták meg az ülésre. Miért? - Mindig is igy volt, ez az egyház belső ügye, de a zsinat ülése egyébként nyitott, bárki részt vehet rajta. Zárt zsinati ülést csak akkor rendelnek el, amikor olyan kérdéseket tárgyalnak, amelyek nem tar­toznak a nagyközönségre. • S mindenki szót kaphat az ülésen? - A zsinat alkotótagjai természetszerű­leg igen Ezenkívül a zsinati atyák enge­délyével más is • Szó esett-e a tisztújításiól? - Az egyik felszólaló nyíltan kifejtette ennek szükségességét A tisztújítás biz­tosítaná egyházunk további életének me netét, és bizonyos értelemben növelné a gyülekezet bizalmát az egyházi vezetők iránt. • Miért érzik úgy. az egyházi vezetők nem élvezik a hivők bizalmát? - Az elmúlt 40 év folyamán egyhá­zunkban semmi sem történhetett az álla­mi szervek jóváhagyása nélkül Tehát minden formális volt. Jó lenne, ha ettől a formalizmustól meg tudnánk szabadul­ni. A gyülekezetek azt éreznék, hogy azok képviselik őket, akiket ók választottak meg De |óllehet a lelkészek a múlt évi kassai értekezletükön egyhangúlag kér­ték a tisztújítást, erre nem került sor. Az volt a kifogás, hogy a lelkészértekezleten csak lelkészek vettek részt, a mi egyhá­zunk pedig zsinatpresbiteri. Magyarán papok nem dönthetnek egyedül ilyen sar­kalatos kérdésben. • A faxon hozzánk érkezett nyilatkozat kitér a történelmi egyházkerületek vissza­állítására is. Szó volt erről a mai ülésen? - Még nem. A kelet-szlovákiaiak úgy érzem, azért szorgalmazzák a történelmi egyházkerületeket, mert Komárom szá­munkra messze van, s az utazás költsé­ges. Háromnapos utazást igényel, amíg Kelet-Szlovákiából a lelkészek eljutnak Komáromba a katekétaképzö szeminári­umra. A zsinati ülésen részt vettek a telefax feladói, a Szlovákiai Magyar Református Lelkészek Egyesületének képviselői is. Az egyesület elnöke, GÁBOR LAJOS a következőket mondta lapunknak: - Egyesületünk, amely már egy esz­tendeje működik, az egyház megújítását tűzte célul. Tehát voltaképpen ugyanazt, amit a püspöki hivatal által februárban összehívott lelkészértekezlet résztvevői indítványoztak. • Milyen visszhangja volt a zsinati ülé­sen a tisztújítást követelő felszólalásnak? - Még semmilyen, mert eddig az el­nökség tárgyalt. De remélhetőleg megka­pom a lehetőséget a felszólalásra, amit jóelöre hivatalosan és távirat formájában is kértem. (gágyor) A Szlovákiai Magyar Református Lel­készek Egyesülete a következő szövegű levelet küldte szerkesztőségünkbe Az SZMRLE az 1991. november 15-én Szepsiben tartott közgyűlésén a Fötiszte­letú Zsinat munkájára Isten áldását kérve a következő hangsúlyozott kéréssel fordul a Szlovákiai Református Keresztyén Egy­ház Zsinatához: 1. Kérjük az 1990. február elsején Kassán tartott lelkészértekezleten elfogadott álta­lános tisztújítási javaslat megvalósítását. Az eddig lezajlott egyházmegyei tisztújí­tások nem tekinthetők az általános tiszt­újítás részének, és így nem szolgálják az egyház megújulását. 2. Kérjük a Fótiszteletu Zsinatot, tegye meg a szükséges lépéseket, hogy a kö­vetkező zsinati ülés rendelkezzen egyhá­zunk történelmi egyházkerületeinek úgy­mint a Szlovákiai Dunamelléki Reformá­tus Egyházkerületnek és a Szlovákiai Ti­száninneni Református Egyházkerületnek a visszaállításáról. Atyafiságos köszön­téssel. Gábor Lajos, az SZMRLE elnöke és Édes Árpád, az SZMRLE titkára MEČIAR: NEM TÁMOGATOM HAVELT KÉSZ A GAZDASÁGI ELEMZÉS (Munkatársunktól) - A legidősze­rűbb belpolitikai események taglalá­sával zajlott a Demokratikus Szlová­kiáért Mozgalom tegnapi hagyomá­nyos sajtótájékoztatója. Rudolf Fil­kus, a mozgalom tanácsának elnö­ke elmondotta, hogy a DSZM által beígért gazdasági elemzés első ré­sze kész és rövid időn belül akár nyilvánosságra is hozható. Lapunk olvasói egy hónappal ezelőtt olvas­hatták Filkus exminiszter vélemé­nyét a gazdasági reformról, így most csak annyit említenénk, hogy a DSZM e neves közgazdásza a gazdaság fellendülésének kérdé­seivel foglalkozott és pozitívan érté­kelte, hogy a pénzügyminiszterek a költségvetés deficitjének rovására is hajlandóak végre a problémakör­rel foglalkozni. Ami viszont a költ­ségvetés elosztását illeti, mind Fil­kus, mind Mečiar rosszallotta, hogy az egyelőre nem befejeződött tár­gyalások első eredményei szerint Szlovákia a jövőben rosszabbul jár­hatna költségvetés terén. Dr. Košťa, a mozgalom tanács­adója felhívta az újságírók s egyben a nyilvánosság figyelmét arra, hogy a lapokban megjelenő közvéle­ménykutatások forrásait is ellenőriz­zék. Nem mindegy ugyanis, hogy a kérdezettek egy reprezentatív fel­mérés keretében válaszolnak, vagy valamilyen más szempont által meg­határozott csoportokról van szó. Ami Václav Havel törvényalkotó kezdeményezéseit illeti, Vladimir Mečiar elmondotta, hogy azokat tá­mogatni nem fogja, mert szerinte nem is annyira az elnöki rendszer bevezetéséről van szó, mint inkább az egy kézbe kerülő, de kormányt nem vállaló hatalomról. Hasonló hangnemben nyilatkozott erről Ro­man Zelenay képviselő is. -lovász­ESZÉK VAGY G0SPIC? (Folytatás az 1. oldalról) mintegy 30 kilométernyire van Vuko­vártól, amely három hónapos hősi ellenállás után kedden este a jelen­tések szerint teljesen megadta ma­gát. Kedden a nap folyamán néhány elszigetelt horvát fegyveres csoport még tartotta magát, s az esti órák­ban is érkeztek hírek arról, hogy tart a lövöldözés, főleg a kórház környé­kén, ahonnan evakuálni kellett volna a sebesülteket. A világ tévétársaságai megdöb­bentő képsorokat közölnek a vuko­vári helyzetről. Ezeket Cyrus Van­cenek, az ENSZ-főtitkár különmeg­bízottjának a szavai is alátámasztot­ták, aki kedden útban Belgrádból Zágráb felé, megállt a városban. Ezt követően újságírók elótt kijelentette: „Tudtuk, hogy Vukovárt elpusztítot­ták, hallottunk a lakosság szenvedé­seiről. De az, amit ma ott láttunk, sokkal rosszabb volt annál, amit el­képzeltünk." Egyébként Vance Zág­rábban Franjo Tudjman horvát el­nökkel tárgyalt az ENSZ-erők lehet­séges kiküldéséről Jugoszláviába. A találkozó után mindketten elége­detten nyilatkoztak a megbeszélé­sekről. Tudjman szerint a tárgyalá­sok közelebb hozták a nemzetközi közösség segítségével megszülető békét. És még mindig a hadihelyzetről. Gojko Susak horvát védelmi mi­niszter kedden Eszéken járt és meg­ígérte, hogy ez a város nem fog úgy szenvedni, mint Vukovár. Szerinte Szerbiának elég ereje van ahhoz, hogy támadja Eszéket, de bevenni már nem tudja. A DPA hírügynökség arról számolt be, hogy a hadsereg szerb alakulatokkal együtt erős of­fenzívát indított a dalmát tengerpar­ton levő Gospic város ellen. Nyugati megfigyelők szerint ez a város lett a szerb hódítók legfőbb horvátor­szági célpontja, hiszen elfoglalásá­val az egész dél-dalmáciai tenger­partot el tudnák szakítani Horvátor­szágtól. Belgrádban folytatódik a huzavo­na Ante Markovics szövetségi kor­mányfő visszahívása körül - amit egyébként csak a csonka államel­nökség és a csonka jugoszláv parla­ment szorgalmaz. E csonka parla­ment második kamarája, a Szövet­ségi Tanács ma foglal állást. Tegnap egy másik szövetségi politikus, Bu­dimir Loncsar külügyminiszter be­jelentette, hogy lemond tisztségéről. A Borba című lapnak adott interjújá­ban azt állította, hogy döntése vég­leges. A fö ok egészen nyilvánvaló: Markovics is, Loncsar is horvát. Vukovár bevételével véget ért a szerbek és horvátok háborújának egyik szakasza - írta tegnapi szá­mában a La Repubblica olasz napi­lap. A jelenlegi frontvonalak, ame­lyek nem azonosak az eredeti hatá­rokkal, valószínűtlenné tesznek min­den nemzetközi beavatkozást. Belg­rád az ENSZ-csapatokat csak a mostani vonalakon tudja elképzel­ni, Zágráb pedig csak az eredeti határok mentén. Ebből következik - írja a lap -, ha a konfliktus harma­dik erő segítségével nem oldható meg, és ha Horvátországnak nincs elég katonai ereje ahhoz, hogy a há­borút a mostani frontvonalakon újít­sa meg, akkor egy új front nyílik - éspedig Bosznia-Hercegovinában. SEVARDNADZE: VISSZA A BARIKADRA PANKIN SZÁMÁRA MEGLEPETÉS VOLT A VÁLTÁS Eduard Sevardnadze, a Szovjet­unió régi-új külügyminisztere az In­terfax hírügynökségnek adott tegna­pi nyilatkozatában úgy vélekedett, jelenleg sokkal bonyolultabb az or­szág helyzete, mint az augusztusi események előtt volt, s éppen ez a körülmény késztette ót a visszaté­résre. Mint mondotta, a jelenlegi helyzetben nem maradhatott tovább pártatlan megfigyelő. Hangsúlyozta: „Kötelességünk elfoglanunk helyün­ket a barikádokon, hogy megvédjük a békét. Egy nem stabil Szovjetunió ugyanis a legnagyobb fenyegetés az egész világ számára." Sevardnadze bejelentette: rövi­desen ellátogat a szuverén köztár­saságok fővárosaiba, hogy tárgyal­jon az ottani vezetéssel. Szülőföldjé­re, Grúziába is el akar utazni, s tár­gyalni akar Zviad Gamszahurdia elnökkel, bár az ellenzi a látogatást. Moszkvai megbízható források szerint Eduard Sevardnadze vissza­térése a szovjet diplomácia élére meglepetésként érte Borisz Pan­kint. Szövetségi külügyminiszter­ként még kedden találkoznia kellett volna egy svéd és egy japán küldött­séggel, ehelyett váratlanul a Kreml­be hívták őt és közölték vele, hogy más kerül a helyére. Vitalij Csurkin külügyi szóvivő tegnap megerősítette Pankin kine­vezését londoni nagykövetté, s azt is, hogy egyben Gorbacsov elnök politikai konzultatív tanácsának tag­ja is lesz. MAGYAR OLAJGONDOK POZSONY SEGÍTHET Akárcsak más országokban, amelyek szovjet olajat importálnak. Magyarorszá­gon is izgalmat váltott ki Jelcin orosz elnök bejelentése, az export lehetséges stopjáról A Magyarországra érkező szov­jet olaj 90 százaléka származik Oroszor­szágból Néhány nap telt el az eredeti bejelentés óta, és közben se szeri se száma a találgatásoknak A helyzetre az is jellemző, hogy a budapesti szovjet nagykövetség - ez természetesen egy­ben az ..orosz követség" is - magyar újságíróktól tudta meg, mi a helyzet.. Megnyugtató információk is napvilágot láttak. Például, kedden az, hogy szerző­désszegésre azért sem kell számítani, mert annak súlyos jogi következményei lennének Ami, persze, azért nem teljesen megnyugtató, mivel az ilyen perek évekig tarthatnak, és a megnyert perek nem energiahordozók. Mindenesetre e sorok írója úgy tud|a, hogy az elmúlt napokban az illetékes kormányhivatalnokok élénk párbeszédet folytattak a krizishelyzetek­ben lehetséges eljárásmódokra vonatko­zóan a nagy olajcégekkel, a BP-vei, a Shell-lel. az Esso-val és a Mobillal. Ezek eredményéről még korai nyilatkozni számolni kell azzal, hogy ha az esetleges krízis kezelhető is. a kiadások azért meg­gyengithetik a költségvetést, mivel a ren­delkezésre álló készletek ára is emelked­ne (A piac most is érzi a kuvaiti és az iraki olaj hiányát.) A lényeg az, hogy a teljes idei magyar kőolajfelhasználás várhatóan 7,25 millió tonnára rúg ebből mintegy 5 millió tonná­nyi az import. Kőolajimportra vasúti, illet­ve közúti tartálykocsiban alig-alig kerül sor. a legfőbb szállítási kapacitást három kőolajtávvezeték ad|a A legfontosabb a Barátság-II kőolajvezeték: sorrendben a második a jugoszláviai polgárháború miatt hetek óta működésképtelen Adria Újabban ismét szó esik a Barátság-I vezetékről, amelynek segítségével elvben lehetőség van arra, hogy Pozsonyon ke­resztül kapjon Magyarország szovjet ere­detű szállítmányt, vagy pedig valamennyit a magyarországi tartalékot meghaladó csehszlovákiai készletekből És termé­szetes. hogy egy lehetséges válsághely­zetben éz utóbbihoz is reményeket fűz­nek VARGA PÉTER ÁDÁM, Budapest A HEZBOLLAH HANGOT VALT Az izraeli kormánynak le kellene állíta­nia az új települések építését Ciszjordá­niában és a Gázai övezetben, s a közel­keleti béke érdekében területi engedmé­nyeket kellene tennie - jelentette ki ked­den Simon Peresz, az Izraeli Munkapárt elnöke. A párt 5. kongresszusát felszólalt Musztafa Khalil volt egyiptomi kormány­fő is, aki kijelentette: még sohasem voltak olyan kedvezőek a közel-keleti békefelté­telek. mint most. Felszólította Izraelt, hogy ne szalassza el ezt a lehetőséget Ö is lelezte, Izraelnek területi engedmé­nyeket kell tennie a béke érdekében Jelentős változás történt a Hezbollah álláspontjában a nyugati túszok, illetve az Izraelben bebörtönzött arabok ügyét ille­tően Abbasz Muszavi sejk. a síita szer­vezet vezetője tegnap Beirútban azt nyi­latkozta, különbséget kell tenni a túszok, valamint az Izraelben letartóztatott és be­börtönzött személyek között. Ez váratlan fordulat, mivel eddig a libanoni síiták a tú­szokért cserébe követelték Izraeltől a kb. 300 libanoni elengedését

Next

/
Oldalképek
Tartalom