Új Szó, 1991. november (44. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-20 / 272. szám, szerda

GAZDASAG NEM MEGSZÜNTET - ATALAKIT ZÁSZLÓS GÁBOR A SZÖVETKEZETEK TRANSZFORMÁCIÓJÁRÓL Alig tizennégy oldalnyi szöveg, összesen huszonhét paragrafus. Az első hét a szövetkezetek valamennyi típusára vonatkozik, a további előírások a mezőgazdasági, ipari, fogyasztási és a lakásszövetkezetek sajátosságai miatt a transzformáció „egy kalap alá nem vehető" alapelveit részletezik, az utolsó hat paragrafus pedig a zárórendelkezéseket tömöríti. Ránézésre ilyen a szövetkezetek vagyonjogi viszonyainak rendezését szabályozó törvénytervezet. A sokakat ériritő és érdeklő jogszabályt a szlovák kormány legiszlatív tanácsa, majd maga a kormány is már korábban megvitatta, és saját észrevételeivel kiegészítve szövetségi kormány-, illetve parlamenti szinten jóváhagyásra javasolta. Időközben a tervezetre a szövetségi kormány is igent mondott, így az rövidesen a parlament elé kerül. Vajon mit rejtenek a paragrafusok, mi lesz a szövetkezetekkel, ha életbe lép a transzformációs törvény? - kérdezik, latolgatják a napokban sokan. Mi is a tervezet alapelveiről, főbb rendelkezéseiről kérdeztük Zászlós Gábort, a szlovák kormány alelnökét, ,a legiszlatív tanács elnökét. • Elfogadását követően mit szabályoz majd a törvény? - Előírja és meghatározza a vagyonjogi igények kielégítésének módját. Egyrészt a szövetkezetek és az állam, másrészt a szövetkezet és a tagok, illetve az egyéb jogosult személyek között, s megteremti a polgárok restitúciós igényei kielégítésének feltételeit. A jogszabály érvényesítésének eredményeként a szövetkezetek a vagyoni betéttel rendelkező tulajdonosok szövetkezeteivé, illetve más vállalkozási formává, például magántársulássá alakulnak. Amennyiben a jogosult személyek úgy döntenek, a jelenlegi szövetkezet akár magángazdaságokká is felaprózódhat. Az egyik lehetőség nem zárja ki a másikat, vagyis egyazon szövetkezetből különböző termelési formák is létrejöhetnek, illetve kiválhatnak. • Mindezt, vagyis a folytatás módját a transzformációs tervezet részletezi, amivel a készülő jogszabály négy, leghosszabb paragrafusa foglalkozik. - Nem véletlenül. A transzformációs tervezet lesz az a dokumentum, amely megalapozza az eredményesebb folytatást a szövetkezet gazdálkodásában. A tervezetet a szövetkezet, illetve az általa megbízott jogi vagy természetes személy dolgozza ki. Ugyanakkor a transzformáció módjára a jogosult személyek közül mindennemű megbízatás nélkül bárki benyújthat tervezetet. Ezt vagy ezeket a vezetőség a sajátjával együtt köteles a közgyűlés elé terjeszteni. A tervezet kidolgozására a jogszabály egy évet javasol. Mi a legiszlatív tanácsban úgy véltük, hogy hét hónap elegendő idő. Még akkor is, ha a transzformációs tervezet nélkül a jelenlegi szövetkezet nem létezhet tovább, vagyis szanálják. • Milyen észrevételei, módosító javaslatai voltak még a szlovák kormány legiszlatív tanácsának? - Kértük a készülő jogszabály és az időközben elfogadott Kereskedelmi Törvény következetes összehangolását. Javasoltuk az ezzel összefüggő vagyonzárolási rendelkezések, így a restitúciós célokra meghagyandó 25 százaléknyi vagyonrészre, akárcsak az egyházi vagyonra vonatkozó rendelkezések hangsúlyozott kiemelését. Nem tartottuk helyesnek, hogy a törvénytervezetből hiányzik a vagyonrész minimális nagyságának a meghatározása, és a tervezet túlságosan széles körű jogokat biztosít a közgyűlésnek. A lakásszövetkezetekkel kapcsolatosan kifogásoltuk, hogy nincs egyértelműen meghatározva a lakástulajdonosok közös karbantartási alapjának a felhasználási módja. A vállalkozások ösztönzésére a jogosult személyek követeléseinek természetbeni, rövid határidőn belüli kiegyenlítését is javasoltuk. Továbbá kértük, hogy a transzformációs törvény főleg a vagyonrész döntő körülményeinek a meghatározására összpontosuljon, s egyéb kérdésekben a döntés jogát hagyják meg a szövetkezeti szerveknek. További állásfoglalásunk, hogy a mezőgazdasági szövetkezetekben a szövetkezeti vagyon szétírásakor a második változatot fogadják el. Vagyis a három vagyonteremtő tényező - a föld, a munkaviszonnyal együtt járó tagsági viszony, a kisajátított vagyon - közül a privatizációs tervben az első helyen szereplőre a szövetkezeti vagyonnak nem legkevesebb tíz, hanem tizenöt, illetve legtöbb ötven, nem pedig hatvan százalékát lehessen ráírni. • A 10-60, de még a 15-50 százalékos vagyonszétírási lehetőség is ugyancsak megosztja a földtulajdonosok, a munkaviszonyban volt és lévő tagok, valamint a kisajátított vagyonuk alapján jogosult személyek nézeteit. Mi lesz, ha emiatt egyik transzformációs tervezet sem nyeri el a többség egyetértését? - Ebben az esetben mindhárom vagyonteremtő tényező azonos „súlycsoportba" kerül. • A „sportnál" maradva: a mezőgazdasági szövetkezetekben kik ,,rúgnak majd labdába"? Kik válnak jogosult személyekké, akik vagyonrészt kapnak, s ennek alapján a transzformációs tervezetet megKL TESZ PONTOT AZ ÜGY VÉGÉRE? BONYODALMAK A LOSONCI TEJGYÁR KÖRÜL A Losonci Tejgyár július 1-jén vált állami vállalattá, s az előírások értelmében az alapító, a mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztérium, a volt üzem igazgatóját, Pavel Harmáčeket bízta meg a vállalat vezetésével. Kemény munkával és egy-két vezető poszton eszközölt személycserével pár hónap után sikerült elérniük, hogy napjainkban már a délvidék egyik legeredményesebben működő tejgyára. Nyereségük javarészt a külföldre szállított tejporból (szárított tejből) származott. Az utóbbi hetekben éppen ez került veszélybe. A minisztérium október elején úgy döntött, hogy a Potorból származó fölözött tejet, mely PCB-anyagokat is tartalmaz, a Losonci Tejgyár fogja szárítani és értékesíteni. A PCB-anyagok karcinogén, rákkeltő elemeket tartalmaznak, így fölöttébb károsak az emberi szervezetre nézve. Szlovákiában a becslések szerint 30-50 ezer liter ilyen tejet fejnek ki naponta, ebből legtöbbet a Nagykürtösi járásban. Ezért döntött úgy a minisztérium, hogy Potorban 5 millió koronás beruházással átépíti az ottani tejgyárat ennek az egészségre káros tejnek a feldolgozására. Itt centrifugákban vonják ki a zsírtartalmat a tejből, melyet aztán besűrítenek és Zólyom mellett kerül elégetésre. A megmaradt tejet, mely már normán belüli, tehát nem káros PCB-mennyiséget tartalmaz, szárításra és takarmányozásra szánják. A potori feldolgozóüzem felépülte előtt már bajlódtak ezzel Losoncon, s akkor csak nehezen tudtak megszabadulni ettől a tevékenységtől. Pavel Harmáček igazgató emlékezett ezekre a huzavonákra, az egyenesbe jutott gyár jónevét pedig szintén nem akarta elrontani. -Elsősorban az ilyen tej termelését kellett volna meggátolni, nem pedig arra összpontosítani, hogy nagy költségek árán feldolgozzuk azt. Ha külföldi partnereink megtudják - és a szigorú mintaelemzés és állatorvosi vizsgálatok mellett ez csaknem természetes -, hogy PCB-t is szállítunk a tejporral, bizonyára vagy áron alul veszik meg, vagy egyáltalán meg sem veszik tőlünk a tejport. Márpedig ez nagy érvágás lenne a gyár részére - magyarázta döntését a vállalatigazgató. A minisztériumból személyesen jött el a miniszterhelyettes, Magdaléna Rosinová és kíséretében mások is, hogy meggyőzzék az igazgatót, de az hajthatatlan maradt. Ezután felgyorsultak az események. Október 22-én Bányai Pál, a mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztérium losonci kihelyezett munkahelyének igazgatója a vállalatalapító megbízásából átadta a felmondó levelét az igazgatónak, amely egyébként október 1-jétől szól. Az ezt nem vette át, mivel az írásbeli felmondás nem tartalmazta az okokat, Bányai úr pedig csak szóban tett utalást a PCB históriára. Szinte ezzel egyidejűleg Süli József, a rappi szövetkezet részlegvezetője kapott megbízást a minisztériumtól az igazgatói teendők elvégzésére -, s hogy a fonal ne szakadjon meg, szintén visszamenőleges hatállyal, tehát október 1-jétől. Forró hangulat uralkodott ekkor a gyárban. A szakszervezet vezetősége egy darabig értetlenül figyelte a fejleményeket, majd cselekedett. Szem előtt tartva, hogy az okokat nem ismerik és közben háromhetes eltolódás keletkezett leváltások és kinevezések között. Ennyi idő alatt sok minden megtörténik egy ilyen üzemben, 97 aláírással petíciót küldtek a kormány elnökéhez, amelyben kérték a felmondás érvénytelenítését. Süli úr, látva a kollektíva viselkedését, november 1-jén megköszönte a bizalmat, és nem vállalta a gyár vezetését. Ugyanezen a napon az exigazgató is a minisztériumban járt, ahol újabb felmondást kapott, most már november 1-jétől. A gyár irányítását egészen november 5-éig helyettesére, Jozef Morgošra bízták. Mindezt követően került sor arra, a minisztérium által összehívott tanácskozásra, amelynek a potori tej Losoncon történő szárításának a megmagyarázása, illetve az igazgatócsere okainak feltárása volt a célja. Itt szereztünk tudomást arról, hogy nálunk a környező országokhoz képest aránylag szigorú a PCB-norma (0,3 miiszavazó közgyűlésen szavazati joguk lesz, sőt, amint már említettük, transzformációs tervezetet is benyújthatnak. - Jogosult személyekké a jelenlegi tagok, a föld és egyéb vagyon tulajdonosai válnak. Az utóbbiak abban az esetben, ha a transzformációs törvény elfogadását követően három hónapon belül írásban bejelentik erre vonatkozó igényüket. Hasonló feltételekkel jogosult személyek lehetnek az élő volt tagok, akik legalább tíz évet ledolgoztak a szövetkezetben, nem kizárás miatt távoztak, vagy ha igen, ennek rehabilitáció alá eső oka volt. • Van mezőgazdasági érdekvédelmi szervezet, vannak szövetkezeti elnökök, vezetők, akik a tagokkal, sőt a közvéleménnyel is azt szeretnék elhitetni, hogy a transzformációs törvény azonos a mezőgazdasági szövetkezetek megszüntetésével. Önnek, aki részleteiben ismeri a még mindig formálódó jogszabályt, mi erről a véleménye? - A transzformációs törvény nem torpedózza meg*az ésszerű nagyüzemi gazdálkodást, A jogszabály elfogadását követően módot, lehetőséget ad arra, hogy a tulajdonosok saját belátásuk szerint új belső szervezeti, irányítási és ellenőrző formákat vezessenek be a szövetkezetekben. Ha akarják, meghagyják a mostani vezetőséget, de az is előfordulhat, hogy új szövetkezetet alapítanak, és a termelés irányításával megbíznak egy szakembercsoportot. Elképzelhető, hogy néhány tehetséges és tapasztalt földműves összefog, és a tulajdonosoktól bérbe vett területen gazdálkodik majd. A transzformációs törvény tehát nem megszüntet, hanem jogi alapokat ad az eddigieknél hatékonyabb termelési formák létrehozására, amely közül - ha versenyképes lesz -, a szövetkezeti, nagyüzemi forma sem fog hiányozni. EGRI FERENC ligramm 1 kg tejzsírban, míg másutt ez 1-2 milligramm). A minisztérium szintén a megelőzésre helyezi a súlyt. Az állam, ezen belül is a minisztérium nagy anyagi áldozatok árán (kb. 130 millió korona van erre előirányozva) próbál véget vetni ennek a nem kívánatos jelenségnek, de közben a már kialakult helyzettel is meg kell birkóznia. A potori tej szárításáért és forgalmazásáért a minisztérium minden kockázatot magára vállal, és garantálja ennek értékesítését is. Azért esett a losonci tejgyárra a választás, mert itt a leggazdaságosabb a szárítás, és egyébként sincs kihasználva a gyár kapacitása. Végül az is elhangzott a minisztérium illetékese részéről, hogy a tárca csak megértő segítséggel és támogatással tudja ezt a kellemetlen problémát megoldani. A losonci megbízott igazgató mindamellett, hogy fura viselkedést tanúsított, mindezt kategorikusan elutasította. A jelenlevők azonban újra csak arra hivatkoztak, hogy miért nem adja ezt a minisztérium írásban, hiszen a szóban elhangzott magyarázat, bármennyire is hitelesnek tűnik, nem hivatalos a gyár 130 fós kollektívája számára. A nyolctagú felügyelő tanács elnöke, dr. Oliver Karkoška viszont azt nehezményezte, hogy a gyárból nincsenek jelöltek az igazgatói posztra. Ezután az újságírók kizárásával rövid tanácskozás után született meg a véglegesnek még nem tekinthető döntés, melynek értelmében a végleges döntésig a gyárat továbbra is a jelenlegi termelési igazgatóhelyettes irányítja. POLGÁRI LÁSZLÓ 1991. NOVEMBER 20. CSŐKKEN AZ EGYÉNI KOCKÁZAT A csehszlovák gazdaság átalakulásának folyamatában alapvető szerepe van a pénzintézeteknek. Az ország legnagyobb bankja, a Kereskedelmi Bank teljes hálózatával és szakértőgárdájával bekapcsolódik a privatizációba, és e célból leányvállalata 50 millió korona alaptőkével és 25 millió tartaléktőkével Beruházási Privatizációs Alapot létesített. Richard Saltzmann, a Kereskedelmi Bank vezérigazgatója és munkatársai tájékoztatták a sajtó képviselőit terveikről, céljaikról és elsősorban arról, hogyan kívánják a nyilvánosságot szolgálni. Számítanak arra, hogy igen sokan - nagyságrendben százezrekről lehet beszélni - vagyonjegyeiket befektetési alapra bízzák. Csehszlovákia lakossága a tőke világában nem jártas, nincsenek tapasztalatai, bizonyos szempontból előnyösebb számára, ha részvényeinek elhelyezésével a bank foglalkozik. A befektetési eszközök kollektív felhasználása csökkenti az egyéni kockázatot. Az egyéni befektető a Befektetési Privatizációs Alap révén valószínűleg kisebb nyereségrészesedéshez jut, mintha önállóan vállalkozna, de az a részesedése biztos. Dr. Saltzmann éppen a nyereséggel kapcsolatban hívta fel a figyelmet arra, hogy hiba volna rövid időn belül sok pénzt várni. A befektetések mindig hosszú távon gyümölcsöznek. Várható, hogy jövőre megindul az értékpapírtőzsde, és lehetőség nyílik a részvények adásvételére is. A Kereskedelmi Bank Befektetési Alapja a vagyonjegyek kezelése során felhasználja mindazokat az előnyöket, amelyek a bank eddigi tevékenységéből adódnak. Például az 1400 privatizálandó vállalatból 1036 a Kereskedelmi Bankon keresztül vállalkozik, tehát kiváló áttekintésük van a vállalatok gazdasági helyzetéről és szándékairól. A tájékozottság a pénzügyi műveleteknél mindennek az alapja, a rendelkezésre álló tőkét így rugalmasan tudják mozgatni. A Kereskedelmi Bank országos hálózata lehetővé teszi, hogy közvetlen kapcsolatba kerüljenek minden vagyonjegykönyv-tulajdonossal, aki rájuk bízza vagyonjegyeit, és tapasztalt szakembereik közvetlen tanácsokkal, információkkal szolgálnak. -va MIKOR LESZ ÜGYFÉL AZ ÜGYFÉL? Lassan, de biztosan bővül azoknak az intézményeknek a száma, amelyeknél elhelyezhetjük nehezen megtakarított pénzünket. Az erősödő reklámkampány is arról tanúskodik, hogy manapság a befektetők egyre jobban megválogathatják, kihez forduljanak. Hogy állandó ügyfél lesz-e valakiből, aki ügyintézés céljából tér be valamelyik bankba, arról sokszor apróságok döntenek. Elég egy-két apró figyelmetlenség, és a reményteljes ügyfél örökre becsapja maga mögött az ajtót. Valószínűleg így tesz Lukovics Éva nagymagyari olvasónk a Szlovák Takarékpénztár esetében, azután, hogy rövid időn belül több fiók „ügybuzgalmát" is megtapasztalta. Mint szerkesztőségünkbe írt leveléből kiderült, a pozsonyi munkahelyén részt vett a vállalati takarékoskodásban. Vállalata megszűnése után hiába várta az így összegyűlt pénzt, beutazott tehát a dunaszerdahelyi fiókhivatalba, ahol fizetni ugyan nem tudtak neki, de kiderítették, hogy a pozsonyi „bankárok" tévedésből Galántára küldték az összeget. Miközben sokan attól rettegnek, hogy a számítógépek lassan az ember uralmát veszélyeztetik, a szerdahelyi takarékpénztár nem tudja átutaltatni a tévelygő pénzt Galántáról Szerdahelyre. Ehelyett munkanélküli ügyfelüket utasítják, hogy utazzon a hivatal hibájából elveszett pénze után. Vajon meddig tehetnek meg büntetlenül ilyesmit a bank- és persze egyéb hivatalok? -tlMIÉRT SZÜNETEL A LAKÁSELADÁS? Több olvasónk azzal fordult hozzánk, érdeklődjük meg az illetékesektől: vajon miért nem lehet mostanában állami lakást vásárolni? Nem függ össze a dolog a restitúciós törvények valamilyen kitételével? Netán a lakások gazdái a decembertől magasabb ingatlanárakra várnak? A válaszért az SZK Privatizációs Minisztériumába mentünk. Megtudtuk: az úgynevezett restitúciós törvények csak elvétve érintik az állami lakásokat, mivel korábban Szlovákia-szerte nagyon kevés magánszemélynek volt ilyen tulajdona, többnyire csak bérelték, igy most nincs mit visszakövetelniük. S ha netán mégis akadt volna valaki (a visszakérés benyújtási határideje már lejárt), akkor nem fenyegeti kilakoltatás a lakásban ma élőket, mert eredeti tulajdonosa - az érvényes jogszabályok szerint - mindössze egykori lakótelepi otthona elkobzása idején felbecsült árának megfelelő összeget kaphat érte. Mint ismeretes: az állami lakások korábban a lakásgazdálkodási vállalatok és a nemzeti bizottságok tulajdonában voltak. A községekről szóló törvény elfogadása után annak a településnek a vagyonába kerültek, amelynek területén fekszenek. Ám eladásukról új előírásokat nem adtak ki, ami azt jelenti: az érvényes jogszabály szerint ez a feladat a már nem létező nemzeti bizottságokra hárulna. így joghézag keletkezett, amikor a régi előírás már nem érvényes, helyette azonban még új nem született, vagy legalábbis nem lépett hatályba. Elképzelhető, hogy az 1992. január 1-jétol érvényes Polgári Törvénykönyv szabályozza ezt a kérdést, ám e rendelkezés végső változatának megjelenésére még várnunk kell. Elméletileg elképzelhető, egy állami lakásokból álló házban összefognak a lakók és az egészet megveszik, de akkor is csak részüknek megfelelő társtulajdonosai lennének a háznak, nem birtokosai saját lakásuknak. De ez a lehetőség csupán azokra a lakóházakra vonatkozik, amelyek teljesen önellátóvá tehetők, vagyis mindenféle szolgáltatásuk különválasztható a környező épületekétől. Es ilyenből igazán kevés van. Tehát az állami lakások eladásának ideiglenes követelése nem függ össze sem a restitúcióval, sem az ingatlanárak beharangozott emelésével Mindössze arról van szó, hogy nem létezik egyetlen jogszabály sem, amely meghatározná a vásárlás feltételeit. így az állami lakásokra vágyóknak várniuk kell, éspedig a keletkezett űrt betöltő törvény megjelenéséig. (jmk) MEGKÉRDEZTÜK