Új Szó, 1991. október (44. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-14 / 241. szám, hétfő

HÍREK-VÉLEMÉNYEK LÚJSZOL 1991. OKTOBER 14. AGGODALOM ÉS MEGÉRTÉS WEIZSÄCKER ELNÖKÖT A KISEBBSÉGEK HELYZETE IS ÉRDEKELTE Richard von Weizsäcker, a Német Szövetségi Köztársaság elnöke pozsonyi látogatása során szerét ejtette annak, hogy eszmecserét folytasson A. Nagy Lászlóval, az FMK elnökével, akit megkérdeztünk, hogyan került sor erre a beszélgetésre? - Genscher külügyminiszter, a Német Szabaddemokrata Párt el­nöke még Prágában találkozott a hazai liberális pártok, köztük a mozgalmunk vezetőivel. Ennek alapján ő hívta fel Weizsäcker úr figyelmét az FMK-ra, aki aztán Po­zsonyban, a tiszteletére adott foga­dáson a szokásosabbnál hosszab­ban elbeszélgetett velem. • Mi érdekelte őt elsősorban? - Elmondta, hogy Németország nagy rokonszenvvel figyeli a Ma­gyarország határain túl, Közép-Ke­let-Európában élő magyarság sor­sát. Együtt éreznek a romániai ma­gyarokkal és megdöbbenéssel kö­vetik a vajdasági eseményeket, azt, hogy az ottani magyarok kívülállók­ként kénytelenek elszenvedni a pol­gárháború következményeit. Mivel kedvezőtlen híreket kapott Cseh­szlovákiából, az érdekelte elsősor­ban, hogy mi is olyan veszélyeknek vagyunk-e kitéve, mint a vajdasági magyarok. Elmondtam, hogy hely­zetünk összehasonlíthatatlan a ro­mániai vagy a vajdasági magyaro­kéval, hiszen ma Magyarországon kívül Csehszlovákia az egyedüli olyan közép-európai ország, ahol európai mérce szerint rendezettek a kisebbségek életkörülményei. Be­széltem az emberi jogok alkotmány­leveléről, az általa szavatolt jogok­ról, de arról is, hogy nem biztosít egyenlő jogállást a kisebbségek számára, amit a most készülő alkot­mány remélhetőleg helyreállít. Weiz­säcker úr érdeklődött gazdasági és társadalmi helyzetünk, az oktatás­ügy és a kultúra iránt is. Ennek kapcsán szóltam arról, hogy nincs felsőoktatási intézményünk, és en­nek következményeként csonka a csehszlovákiai magyarok társadal­mi szerkezete, s nincs megfelelő értelmiségi rétegünk. Rámutattam, hogy bár helyzetünk majdnem kielé­gítőnek mondható, a közhangulat mást tükröz. Szlovákiában magasfo­kú intolerancia tanúi lehetünk a ma­gyarokkal, cigányokkal, zsidókkal és csehekkel szemben. Ennek ellenére a magyarság Csehszlovákiát hazá­jának tekinti, és abszolút többsége a szövetségi államformát támogatja, habár vannak olyan félelmek, hogy ez az államforma önmagában nem oldja meg a kisebbségi jogokat. • Hogyan fogadta Weizsäcker úr az elmondottakat? - Megnyugtatónak tartotta az el­hangzottakat. Beszélt arról, hogy kétnapos szlovákiai látogatása alatt valamennyi politikusnak tudtára ad­ta: Németország nem támogatja Szlovákia önállósulását, mivel an­nak európai szemmel nézve nincs jövője. Ugyanakkor mindent meg­tesznek azért, hogy Szlovákiát ugyanolyan mértékű gazdasági tá­mogatásban részesítsék, mint Csehországot. Beszélgetésünk vé­gén a szintén jelenlevő Genscher külügyminiszter megjegyezte, hogy párbeszédünket két hét múlva foly­tatjuk, mivel az FMK vezetőit meg­hívták a Német Szabaddemokraták soros kongresszusára. -esi­SZÁZADUNK - ZENEBEN Pozsonyban holnap halkan szól a muzsika. A XX. századi zene nem­zetközi fesztiváljának első napján, a Virágvölgyi templomban Berger, Beneš és Eben szerzeményeit hall­hatják az érdeklődők Sergej Kopčák, a Szlovák Nemzeti Színház külföl­dön is ismert és elismert operaéne­kese közreműködésével. Az október 15-tól 25-ig tartó nagyszabású rendezvénysorozat a modern zene előadóinak és szer­zőinek nyújt fellépési, illetve bemu­tatkozási lehetőséget, és tizenegy napon át korunk legújabb zenei irányzatairól is pontos (hang)képet ad. A koncertekre a Moyzes-terem­ben, a Szlovák Rádió és a Filharmó­nia koncerttermében, az S-stúdió­ban, a Mirbach-palotában és a Kla­risszák templomában kerül sor, dél­után, illetve az esti órákban. Nem könnyű választani a progra­mok közül. Minden nap, minden koncert izgalmas élményt ígér. Hol­nap Ligeti György három szerzemé­nye hangzik majd fel, holnapután Dmitrij Sosztakovics, pénteken a po­zsonyi Vladimír Godár müve. A to­vábbi napokon Schönberg, Schnitt­ke, Lutoslawski, Salva, Takemitsu és Cage alkotásait hallhatják a mai ze­ne rajongói. Október 21-én, a Panenská utcai evangelikus templomban Szokolay Sándor Due motetti című kompozí­cióját a Szlovák Kamaraegyüttes szó­laltatja meg, október 23-án a Moy­zes teremben Csengery Adríenne, a budapesti Operaház énekesnője tizenegy magyar és egy szlovák szerző művét adja elő, október 25­én pedig Sigune von Osten és a Mu­sica viva Pragensis lép pódiumra. És még egy csemege: holnap­után, délelőtt 10 órakor a Mozart­házban A zene és a totalitás címmel ígérnek érdekes szakmai előadást a rendezők. -sz­TÖBBET FIZETNEK, DE 1EG NEM DRAGAN (Munkatársunktól) -- A közép­szlovákiai energetikai vállalatok kö­zös megegyezése értelmében eb­ben a kerületben a villamos energia ára csak november 1-jétől növek­szik, de ténylegesen csak akkortól, amikor a fogyasztásmérő órákat le­olvassák. Ezt november 1 -je és 15-e között végzik el. A posta viszont már október 1 -jétől 70 százalékkal meg­emelte a fizetendő előleg nagysá­gát, ami gyakorlatilag annyit jelent, hogy minden kisfogyasztónál bizo­nyos anyagi tartalék keletkezik, me­lyet majd a féléves elszámolásnál - persze fogyasztástól függően - kaphat vissza. A villamos energia árának emel­kedése minden valószínűség szerint további gondokat jelent majd az ellá­tó üzemeknek, hisz több helyen ed­dig is évekre visszamenőleg ki­egyenlítetlenek a villanyszámlák. A rimaszombati üzem is ezek közé tartozik. A lakossági szférában itt még 1980-ból származó tartozások is vannak. A jelenlegi kintlevőségek Ternák Ilona gazdasági szakelőadó tájékoztatása szerint elérik az egy­millió 744 ezer koronát, de ebben az utolsó két, még lezáratlan félévi cik­lus elszámolása is benne van, az viszont biztos, hogy 323 ezer koro­nát bírósági úton kell behajtani a nem fizetőkön. A termelő- és szolgáltató üzemek és vállalatok esetében sem kedve­zőbb a helyzet. Ezek március óta 2 millió 534 ezer koronával tartoz­nak. Sajnos, többen fizetésképtele­nek, mint pl. a járási vendéglátóipari vállalat, melynek egymaga 780 ezer koronás számlát kellene kiegyenlíte­nie, ez viszont azért tűnik irreális­nak, mert közben a kisprivatizáció elvitte a legnyereségesebb üzem­egységeit. Az érvénybe lépett új árak mellett a be nem hajtott adósságok további növekedése várható, főleg a roma lakosok esetében. A fizetésmulasz­tók legtöbben a rimaszombati kör­zetben, ezen belül is a Dúsa úti lakótelepen vannak. Itt az első félév­ben 59 család további 60 ezer koro­nával növelte az adósságtételt. Az írásbeli figyelmeztetést figyelmen kí­vül hagyják, a fogyasztásmérők kiik­tatása és a lakások hálózatról való lekapcsolása után pedig önkénye­sen, mindennemű beleegyezés és engedély nélkül saját maguk intéz­kednek, és a szó szoros értelmében lopják az energiát. Velük szemben a jövőben még szigorúbb intézkedé­seket akarnak foganatosítani, vi­szont egyelőre nem tudni - a romák egyre rosszabbodó szociális helyze­tét látva - ezek mennyire lesznek hatásosak. (polgári) MÁSOK ÍRTÁK MEG SEM ÍRTÁK(?), MÉGIS MEGJELENT Pásztor István mérnökkel, Komárom polgármesterével, közölt beszél­getést a pozsonyi Smena szombati száma. Az interjút teljes egészében közöljük. ha megszűnik a föderáció, harcolni fogunk az autonómián­kért... Ha a szlovákok radikálisab­bak lesznek, megtörténhet, hogy a mieink Magyarországgal akarnak egyesülni... Ha nem fogunk demok­ratikus országban élni, másoktól ké­rünk segítséget, mint Magyarország, hogy izolálják Szlovákiát.. stb." Ál­lítólag ezek a szavak, mondatok, hangzottak el abban a beszélgetés­ben, amelyet a The Sunday Tele­graph című londoni napilap riportere készített Komárom polgármeste­rével. - Az alatt az öt nap alatt, amióta tömegkommunikációs eszközeink hírül adták ezt az információt, több nyilatkozatot is adott. A kérdés most már csak az, tulajdonképpen hogy történhetett ilyen komoly félreértés? - Ez az, amire magam sem talá­lok választ. Természetesen azonnal felhívtam Francis Harrist, a lap ripor­terét, hogy megkérdezzem tőle, mi­ért nem adta oda autorizálni az írá­sát, amikor ebben előre megegyez­tünk. Erre ő azt állította, hogy még meg sem írta a cikket, és nagyon meglepte őt, hogy a The Sunday Telegraph már közölte. - Tesz még valamilyen lépéseket az összefüggések tisztánlátásáért? - Igyekszem megszerezni az ere­deti alapanyagot, amelyek alapján a cikk megszületett. Amint azonosí­tom a falzifikáció elkövetőjét, bírósá­gi úton fogok elégtételt kérni tőle. - Az önálló Szlovákia a jövőbeni államjogi elrendezés egyik lehetsé­ges alternatívája, ön szerint a dél­szlovákiai magyar kisebbség veszé­lyeztetve lenne ebben az esetben? - Az államjogi elrendezés és a ki­sebbség veszélyeztettsége között nem látok semmiféle összefüggést. Ha az új állam megőrzi demokrati­kus elveit, és tiszteletben tartja az emberi jogokat, köztük a nemzetisé­gi kisebbségek jogait, akkor egyálta­lán nem tartok attól, hogy a jövőben ne ugyanolyan nyugodtan éljünk itt, mint ez idáig. TEMPLOMI HANGVERSENY Ipolyság az egykori Hont várme­gye székhelye volt, s napjainkban is a vidék kulturális központja. A rend­szerváltás óta immár ötödször ren­deztek egyházi hangversenyt a több mint 200 éves templom falai között. Még jóformán a római katolikus hí­vekben él a közelmúltban tartott KáJ­vária-búcsú, s az ezt megelőző há­romnapos lelkigyakorlat varázsa, máris egy újabb, magasztos rendez­vény vonta magára a figyelmet. A templomban a Honti Napok alkal­mából vokális hangversenyt adott a váci székesegyház vegyeskara Varga László tisztelendő vezényle­tével. A lelkiatya fiatal kora ellenére otthonosan mozog a karvezetésben, nagy rutinnal és lelkesen végzi teen­dőit. Az énekkar tolmácsolásában szebbnél szebb vokális egyházi mű­vek: gregorián, reneszánsz és klasszikus énekek csendültek fel Szalay Miklós ROMANIA KEZDŐDIK A PRIVATIZÁLÁS Theodor Stoiojan, megbízott román kormányfő még a Nemzeti Privatizációs Ügynökség elnökeként bejelentette, hogy október közepéig kiválasztok azt a mint­egy harminc állami vállalatot és kereske­delmi társaságot, amely tárgya lesz a pri­vatizálás első szakaszának. Egy szakem­berekből álló kormánybizottság azután meghatározza az említett egységek érté­két, majd azok árverésre kerülnek. A nyár közepén elfogadott privatizációs törvény szerint az árverésen román és külföldi állampolgárok, illetve jogi szemé­lyek egyaránt részt vehetnek. Egyenlő ár esetén azonban, az előírásoknak megfe­lelően, a hazai állampolgárok kapnak előnyt. A törvény szerint az állami vagyon mintegy harminc százalékát ún. kuponos részvények formájában ingyen fogják szétosztani a lakosság között. Az árveré­seken kötelezően képviselve lesz a priva­tizációs ügynökség, a pénzügyminiszté­rium és néhány más központi szev. Az első szakasznak három fontos cél­kitűzése van: kijelölni mine vállalatot vagy kereskedelmi egysé­get, meghatározni a privatizációs eljárás pontos módszertanát és aztán biztosítani a folyamat társadalmi ellenőrizhetőségét, a nyilvánosságot. A román sajtó figyelmeztet arra, hogy a folyamat, akárcsak más országokban, itt sem lesz problémamentes, sőt, nagyon bonyolultnak ígérkezik. Számolni kell az­zal, hogy lesznek bizonyos visszaélések, spekulációk és feltehetően a „piszkos pénzek mosását" sem fog lehetni elkerül­ni. Mindezeket szinte lehetetlen kiszűrni, ellenőrizni, de bizonyos problémákat azért a kormány már előzőleg szeretne elkerülni. Nem engedélyezett például, hogy valaki három hasonló rendeltetésű vállalatot vagy kereskedelmi egységet ve­gyen egy városban vagy körzetben. Ezzel szeretnék elkerülni, hogy jogi személyek bizonyos területen helyi vagy körzeti szin­ten már induláskor monopolhelyzetet te­remtsenek maguk számára. Nem lehet nem szólni a mindent átfogó korrupcióról sem, amely egyebek közt eddig az üzlet­helyiségek bérbeadásánál vagy eladása­kor, s a működési engedélyek kiadásakor nyilvánult meg. A sajtó már eddig is rengeteg példát hozott fel és ismertetett Politikai probléma, hogy a visszaélések legtöbbjét a kormányzó Nemzeti Meg­mentési Front állami tisztségviselői követ­ték el. Nemrégiben ezért a kormány is úgy döntött, hogy meneszt 237 helyi szintű vezető funkcionáriust, aki gazdasági tökét kovácsolt magának politikai helyzetéből. A gondokat ez azonban aligha oldja meg. S nem vitás az sem, hogy a problémák gyökere nem ezeknél a tisztségviselőknél található, hanem jóval magasabb szinten. Lényegbevágó ezért a sajtó azon állítása, hogy a nagy dobra vert tisztogatás nem más, mint a választások előtti ügyes ma­nőver a front részéről. Romániában is a privatizálás legna­gyobb gondja a hazai tőke hiánya. A kül­földi tőke eddig nem nagyon sietett Ro­mániába, de egyes megfigyelők vélemé­nye szerint lehetséges, hogy a privatizá­ciós folyamatban nagyobb külföldi vásár­lásokra, befektetésekre kerülhet sor. A privatizációs folyamattal öszefüg­gésben szükséges megemlíteni a kártala­nítás problémáját is, melyről eddig Romá­niában aránylag keveset beszélnek és még kevesebbet tesznek érte, s erről még nem is született átfogó és végleges dön­tés. A nemzeti kisebbségek azonban az eddigi részleges döntésekkel kapcsolat­bap komoly kifogásokat emeltek. Ezek ugyanis nem tisztázzák pontosan az egy­kori közösségi vagyonok sorsát. Elsősor­ban német és magyar községi vagyonok­rólv an szó. A parlamentben olyan hangok is elhangzottak ezzel kapcsolatban, hogy csak románoknak szabad visszaadni va­gyonokat, más nemzetiségűeknek nem. Az egész probléma még vita tárgya és távolról sincs lezárva. Szakemberek véleménye szerint a ro­mániai privatizálás most beindult folya­mata bizonyára több évig eltart majd, s megvalósítása esetén komoly feszültsé­gekkel kell számolni. KOKES JÁNOS, Bukarest NÉHÁNY SORBAN F ranz Vranitzky osztrák kancellár szombati televíziós nyilatkozatában támogatta a Csehszlovákiában történő tökeberuházások gondolatát. Az újságíró megkérdezte tőle, hogy ő, mint az egyik legnagyobb osztrák bank egykori igazga­tója tiszta szívvel tudná-e javasolni a ko­rántsem stabil és esetleg széteső Cseh­szlovákiában a tőkebefektetést, a kancel­lár azt felelte, hogy igen, de nagyon körültekintően és megfontoltan kell azt tenni. Ha az osztrák beruházók így járnak el, akkor a kormány bizonyos támogatás­ban is részesíti őket: garanciákat kapnak arra az esetre, ha a politikai kockázatok valósággá válnának. T íznapos brazíliai útra indult szomba­ton II. János Pál pápa. A körút során a világ legnagyobb katolikus országában tíz nagyvárost keres fel. Brazília jelenleg igen súlyos gazdasági gondokkal küszkö­dik, de az itteni katolikus egyháznak is számos nehézséggel kell szembenéznie. Egyre inkább elterjednek a különböző afrikai szekták, s teret hódít a protestan­tizmus is, úgyhogy II. János Pál 1980 as, elsó brazíliai útja óta 90-ról 75 százalékra csökkent a katolikus lakosság aránya. N akajama Taro japán külügyminiszter szombaton hatnapos látogatásra a Szovjetunióba érkezett. Találkozik Mi­hail Gorbacsovval, Borisz Jelcinnel és szovjet vendéglátójával, Borisz Pankin­nal. Ez utóbbival főleg a négy Kuril-sziget visszaadásáról folytat konzultációkat. Tegnap az orosz parlament elnökével, Ruszlán Haszbulatowal találkozott, aki jelentős gazdasági segítséget kért Orosz­ország nevében a tokiói vendégtől. Hasz­bulatov azt mondta, Japán „tudatosítja, hogy közösen kellene eloltani azt a tüzet, amely egész Oroszországot pusztítja". Hozzátette, valószínű, hogy Nakajama ezen a héten bejelenti: Tokió 2,5 milliárd dolláros hitelt nyújt a Szovjetuniónak. W illy Brandt, az SPD tiszteletbeli el­nöke csütörtökön kétórás gyomor­műtéten esett át. Ezt szombaton közölte a kölni Express című napilap, megjegyez­ve, hogy a politikus gyomrából daganatot távolítottak el. A 77 esztendős Willy Brandt felesége arról tájékoztatta a lap tudósítóját, hogy a volt kancellár „egé­szen jól" érzi magát. I on Iliescu román államfő üzenetet inté­zett a NATO vezetőihez, s ebben azt írja, hogy Románia szeretne partneri kap­csolatot létesíteni az Észak-atlanti Szer­vezettel - éspedig a nemzeti és regionális biztonság erősítése érdekében. Bukarest ugyanakkor felajánlotta, hogy szívesen adna helyt a NATO információs központ­jának. M ég mindig nem tudni semmi bizto­sat Líviu Radu román diplomatá­nak a sorsáról, akit az indiai fővárosban, Delhiben a múlt szerdán raboltak el szikh terroristák. A Khalisztáni Felszabadító Hadsereg nevű terrorszervezet szomba­ton kétoldalas nyilatkozatot juttatott el egy delhi napilap szerkesztőségébe, a diplo­mata fényképével együtt. A nyilatkozat­ban egyebek között az áll, a szikhek levágják a román diplomata fejét, ha az indiai kormány nem bocsátja szabadon három bebörtönzött társukat. K uvaiti szakértők szerint december végéig valószínűleg sikerül eloltani az iraki megszállók által hónapokkal ez­előtt felgyújtott összes olajkutat. Ezt az olajipari miniszter jelentette be, aki egyébként korábban azt állította, hogy a 732 felgyújtott vagy megkárosított olaj­kút üzemelésének a helyreállítása már­ciusig eltarthat. A munkák azonban jól haladnak, s most már csakl 18 kút eloltá­sa van hátra. Egy másik hír ugyaninnen: Kuvait és Nagy-Britannia két hónapon belül védelmi megállapodást ír alá. Ugyanilyet készítenek elő Franciaország­gal is. T örök katonai repülőgépek és heli­kopterek intéztek szombaton táma­dást észak-iraki kurd települések ellen. Ezt a Reuter hírügynökség tudósítójával egy magát megnevezni nem akaró török katonai forrás közölte. A támadás tényét az AFP iraki tudósítója a helyszínről is megerősítette. Az adatok szerint három­ezer török katona lépte át az iraki határt Cukurca és Uludere térségében. P árizsban szombaton tízezer tanár és diák tüntetett a kormány iskolapoliti­kája ellen. A megmozdulás résztvevői követelték, hogy a kabinet a költségvetés­ből nagyobb összeget fordítson az okta­tásra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom