Új Szó, 1991. október (44. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-14 / 241. szám, hétfő

ISKOLA LESZ A KASZÁRNYÁBÓL Sajnos azon már nem tudunk változtatni, hogy ez az épület kaszárnya, nem pedig iskola. Elég baj, hogy ebbe invesztálnak több mint hétmillió koronát. FÜGGETLEN NAPILAP (4. oldal) > Hétfő, 1991. október 14. Ára 2,80 korona XLIV. évfolyam, 241. szám SZÖVETKEZETEK­TYL-MÓDRA A nézetek lényegében csak a jogosult személyeket illetően azonosak, abban viszont, hogy ezek a személyek miiyen alapon, illetve formában kapnának vagyonrészt, már homlokegyenest eltérőek a vélemények. (5. oldal) HAVEL: IUÍKA „Szükséges, de problemati­kus" - mondta az úgynevezett feddhetetlenségi törvényről Vác­lav Havel köztársasági elnök teg­napi lányi beszédében, majd igy folytatta: - Most még nem akarok végleges állást foglalni a törvénnyel kapcso­latban, hiszen nem tudtam még min­den anyagot elolvasni, amit a felülbí­rálására rendeltem. Havel később megjegyezte: a törvényt valószínű­leg aláírja, hiszen ha nem ezt tenné, az csak tüntető gesztus lenne, amely politikai feszültséget keltene. Nagy a valószínűsége, hangsúlyoz­ta, hogy a törvény aláírásával együtt annak módosítását tanácsolja. - A mi demokratikus forradal­munk valóban nagyvonalú volt - mondta a köztársasági elnök. (Folytatás a 2. oldalon) EGYEZMÉNY SZÜLETETT A KORMÁNYZAT ÉS A SZAKSZERVEZETEK KÖZÖTT ELMARAD A BÁNYÁSZSZTRÁJK? Petr Miller Csehszlovákia munka- és szociális ügyi minisztere szom­baton a bányászati, földtani és gázipari munkások szövetségi szakszer­vezetének képviselőivel tárgyalt arról, hogy a kormány hétfői ülésén ne terjessze elő azt a Szövetségi Munka- és Szociális Ügyi Minisztérium által javasolt törvénymódosítást, amely a bányászok munkabesorolásá­nak megszüntetésével kapcsolatos. A szakszervezeti dolgozók továbbra is azt kérik, hogy az új rendszer, az új szociális biztosítás bevezetéséig, amely 1993. január elsejéig lesz érvényes, ne szüntessék meg a bányászoknál a kedvezményes kategóriákat. A bányászok szövetségének el­nöke arra kér minden bányászt, hogy ne sztrájkoljon, mivel ,,meg­egyeztünk abban, amit akartunk". Ezt azután mondta, miután a szak­szervezeti tagok és a Szövetségi Munka- ós Szociális Ügyi Minisztéri­umának képviselői befejezték ülé­süket. Az eredmény: négy pontból álló egyezmény, amely meghatároz­za, hogy 1. Tizennégy napon belül mindkét fél közösen definiálja azokat az aka­dályokat, amelyek gátolják a szociá­JÖVŐRE IS JÓKAI NAPOK ÉS DUNA MENTI TAVASZ SZOMBATON TANÁCSKOZOTT (Munkatársunktól) - Deákiban tartotta meg soros ülését a Cseh­szlovákiai Magyar Amatőr Színját­szók Egyesületének választmánya. A testület figyelembe vette a Cse­madok Országos Választmányának tanácskozásán elhangzott javasla­tokat, s döntött arról, hogy az 1992­es esztendőre meghirdeti a XXIX. Jókai Napokat Komáromba és a XVII. Duna Menti Tavaszt Duna­szerdahelyre. így mind a felnőtt és diákszínjátszók, illetve a gyermek­színjátszó csoportok és bábegyütte­sek készülhetnek a két rendezvényt megelőző szakmai sorozatokra. A Jókai Napok jövőre is nemzet­A CSEMASZE VÁLASZTMANYA közi jellegű lesz, így ismét alkalom nyílik arra, hogy a környező orszá­gok nemzeti kisebbségi csoportjai is meghívást kapjanak. Újdonságnak számit, hogy mind a Jókai Napok, mind a Duna Menti Tavasz esetében a vers- és prózamondók kiválasztá­sával megszűnik a műsor zsúfoltsá­ga, s a színjátszás szakmai színvo­nalának fellendítését szolgáló ama­tőr színjátszóműhelyeket szervez a Csemasze és a Csemadok. A gyermek és felnőtt vers-, próza­mondók már most készülhetnek a március második felében Rima­szombatban megrendezendő önálló (Folytatás a 2. oldalon) KERESSÜK A JÖVŐ SZÁZAD MEGOLDÁSAIT Az Új Szó kérdéseire válaszol Kosáry Domokos, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke Kosáry Domokos neve szorosan összefonódott az Akadémia-alapító emlékének eleven ébrentartásával, a Széchenyi-kutatással, s azon belül a szemléleti objektivitásra törekvő bátorsággal, ő a szerzője annak a könyvnek - Széchenyi Döblingben -, mely roppant szellemi izgalmak­ban telve hozza közel a nagyformátumú, a körülmények szorításába került ember vergődését. • Igy személyes jellegű az első kérdés: Mit jelent önnek, az ember­nek és tudósnak az Akadémia elnöki székében Széchenyi szellemisége? - Mindenekelőtt bátorítást ahhoz, hogy az Akadémia reformját alapí­tónk útmutatásához illően a bátor megújulás és egyben az érték­megőrző stabilitás jegyében vigyük végbe. Széchenyi határozottan, me­részen lépett fel ott, ahol a múlt hibáival, a „barbarizmussal" találta szemben magát. • Az Akadémia ünnepi emlékülé­sén egész sor összegező-értékelő előadás hangzott el Széchenyiről. Hogyan látja ön a történészek hoza­dékát: mennyire sikerült most, a 200. évforduló i ég körében, a rend­szerváltás közepette történetileg hi­telesen, de a mához szólva felidézni Széchenyi alakját és életművét? - Minden kor a saját kérdéseire próbál a múltban választ találni. A történészek dolga, hogy e változó kérdésekre lehetőleg megbízható választ adjanak. A XIX. század vé­gének konzervatív, elbizakodott lég­körében nehéz volt megérteni Szé­chenyi veszélyérzetét és figyelmez­tetéseit a nemzeti konfliktusok ügyé­ben. Most viszont a történészek dol­lis biztosítás terén kialakítandó új rendszert. 2. A munkabesorolási kategóriák megszüntetéséről szóló törvényter­vezet hatályba lépésének kezdete ahhoz a naphoz kapcsolódik majd, amikor meghatározzák azokat a fel­tételeket is, amelyek mellett a bizto­sítás is megvalósul. [100/1988. Tt. számú társadalombiztosítási tör­vény 160. § (3) bekezdése szerint], 3. Csehszlovákia munka- és szo­ciális ügyi minisztere kezdeményez­ni fogja az illetékes minisztériumok tanácskozásának összehívását, hogy kialakíthassák az új biztosítási rendszerhez szükséges feltételeket. 4. A munkabesorolási kategóriák megszüntetéséről szóló törvényter­vezetből ki kell iktatni azokat a mó­dosításokat, amelyek a bányászok személyes jutalékának igényével és a Szövetségi Munka- és Szociális Ügyi Minisztériumának 19/1991. Tt. számú rendeletével kapcsolatosak, figyelemmel arra, hogy ezeket a kér­déseket a szakszervezetek részvé­telével, önállóan bírálják felül. Ez a négy pontból álló megállapo­dás a szakszervezeti tagok szerint meg kell hogy előzze azt az állapo­tot, amikor megszüntetett munkabe­sorolási kategóriákat nem lehetne helyettesíteni újabb biztosítási rend­szerrel. Ma, a szövetségi kormány ülése (Folytatás a 2. oldalon) gát az is megkönnyítheti, hogy a rendszerváltás után egy olyan hosszú reformfolyamathoz kell újabb fejezettel hozzákapcsolód­niuk, amelynek egy korábbi fejezetét annak idején Széchenyi fellépése nyitotta meg. • Miként értékelné a publicisztika múltbeli és mai közreműködését, pozitívumait és, őszintén kimondva, a kártevését? -A szépirodalomnak, a művé­szetnek természetesen megvannak a maga saját műfaji játékszabályai. Ezekbe a történész nem szólhat be­le. • Ön meglehetős malíciával em­legette nemrégiben, hogy egy tiszt­viselő javasolta: térjenek vissza Széchenyi egykori Akadémiájához. Miként látja ön a kultúra és a törté­nelem folytonosságának megőr­zését? - Nézetem szerint történelmünk és vele az európai kultúra és érték­rend folytonosságát Magyarorszá­gon, minden veszteség ellenére, az elmúlt évtizedek diktatúrájának sem sikerült megszakítania. Mi ezt a ha­(Folytatás a 4. oldalról) KÁLMÁN ATTILA: MINDENT MEGTESZÜNK (Munkatársunktól) - Mint azt már szombati számunkban jeleztük, a hét végén a határainkon túli magyar kulturális és művelődési szövetségek képviselőinek a jövőbeni együttműködés lehetőségeivel foglalkozó baráti munkaértekezletére került sor Deákiban. A péntek esti kötetlen hangulatú ismerkedési estet követően szom­baton délelőtt már „hivatalosan" is bemutatták egymásnak szövetsége­iket (szervezeteiket) a résztvevők. A tanácskozáson, melyet a Csema­dok és a Szlovákiai Magyar Pedagó­gusok Szövetsége szervezett, s me­lyen a Romániai Magyarok Demok­ratikus Szövetsége, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössé­ge, az Anyanyelvi Konferencia Véd­nöksége, az Erdélyi Magyarok Mű­velődési Egyesülete, az alakulófél­ben levő Ukrajnai Magyar Demokra­ta Szövetség, az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság és a pozsonyi Magyar Kulturális Köz­pont is képviseltette magát, jelen volt Kálmán Attila, a Magyar Köz­társaság Művelődési és Közoktatási Minisztériumának politikai államtit­kára, Komlós Attila, a Magyarok (Folytatás a 2. oldalon) AZ EK ISMÉT SZANKCIÓKKAL FENYEGETTE SZERBIÁT A Jugoszláviával kapcsolatos hétvégi hírügynökségi jelentések lényege: ezúttal is törékeny volt a túzszünet, főleg szombaton voltak súlyos harcok, ugyanakkor folytatódtak a rendezést célzó diplomáciai erőfeszítések is. Hans-Dietrich Genscher német kül­ügyminiszter négypontos rendezési tervet vázolt fel, amelynek az egyik leglénye­gesebb pontja, hogy a jugoszláv hadsere­get ki kell vonni Horvátországból. Hang­súlyozta, hogy Jugoszlávia lényegében már nem létezik, s érvényt kell szerezni a népek önrendelkezési jogának. A leg­több jelentés azzal az autókaravánnal foglalkozott, amelynek már pénteken meg kellett volna érkeznie Vinkovciból Vuko­varba. A konvoj humanitárius és egész­ségügyi segélyt visz magával a vukovari­aknak. Csupán emlékeztetőül: Franjo Tudjman horvát elnök Vukovart nevezte Horvátország Sztálingrádjának. A zágrábi rádió tegnap kora délutánig azt állította, hogy a segély nem érkezett meg a rendel­tetési helyére, s a hadsereg azért tartóz­tatta fel minduntalan a konvojt, mert attól tart, hogy a visszatérő gépkocsik horvát fegyvereseket szállíthatnak majd ma­gukkal. (Folytatás a 2 oldalon) Hárman az EK-megfigyelők közül, akik a Vukovarba tartó konvojt kísérték. Amint a képen látható, éppen fedezéket kellett keresniük, amikor a hadsereg Nustar mellett megtámadta a gépkocsikonvojt. (Telefoto: ČSTK-AP) Vége a mozgalomnak... Tartalmilag is, formálisan is politi­kai párttá alakult a Nyilvánosság az Erőszak Ellen mozgalom. Jozef Ku­čerák, a mozgalom Szlovákiai Ta­nácsának elnöke szerint e változás­ra október 19-én, a NYEE poprádi közgyűlésén kerül sor. Szlovákia új politikai pártjának programjában el­sősorban gazdasági és szociális kérdések lesznek. Poprádon szemé­lyi változások is várhatók. PRAGA-BUDAPEST KÖZÖS NYILATKOZAT A VÍZLÉPCSŐRŐL A Csehszlovák Sajtóiroda jelentése szerint Budapesten pénteken este közös nyilatkozatot írt alá a csehszlovák szövet­ségi parlament és a magyar Országgyű­lés környezetvédelmi bizottságainak kül­döttsége. Ezzel értek véget a háromna­pos tárgyalások Bős-Nagymarosról. A környezetvédelmi bizottságok egyetér­tettek abban, javasolni fogják kormá­nyaiknak, hogy a dunai vízlépcsőről kezd­jenek tárgyalásokat, hozzanak létre egy olyan közös bizottságot, amely a megálla­podott módszerek szerint értékelné a ki­választott, reálisnak tekinthető megoldási módozatokat. Mindkét parlament képvise­lői egyetértettek abban, hogy esetleg kö­zösen hívnak meg külföldi szakértőket a tárgyalásokra. A bizottságok a dokumentumban java­solják a kormányoknak: maximális mér­tékben gyorsítsák meg az ajánlások ki­munkálását, annak érdekében, hogy mini­malizálják a már felépített objektumokon a környezeti és gazdasági károkat, és hogy más építési munkákkal ne befolyá­solják a vízmű végleges arculatát. Csehszlovák képviselők a sajtóiroda bu­dapesti tudósítójának azt mondták, ez lehetővé teszi a munkák folytatását az 1977-es eredeti szerződés értelmében. A két parlamenti bizottság megállapodott abban, havonta egyszer tájékoztatják egymást a közös ajánlások végrehajtásá­ról és az időközben felmerült problé­mákról. CSERNOBILT BE KELL ZÁRNI Szombaton Csernobilba érkezett a szovjet atomenergetikai miniszter, Jev­genyij Ignatyenko által vezetett kor­mánybizottság, hogy kivizsgálja a péntek esti tűzvész okait. Mint ismeretes, helyi idő szerint pénteken 19 óra 46 perckor észlelték a tüzet és 23 óra 30 perckor sikerült azt eloltani. A tájékoztatás szerint a második blokk gépházának a tetőszer­kezete égett le. Az oltást több mint 300 tűzoltó végezte. Azóta több hivatalos köz­leményt is kiadtak arról, hogy a katasztró­fa során senki nem sérült meg és hogy nem szabadultak fel radioaktív anyagok. A tűz okairól szombaton azt mondot­ták, azt követően keletkezett, hogy a leál­lított, 4-es számú turbogenerátor önma­gától ismét működésbe jött, s ez a több­szörösére növelte az elektromos feszült­séget. Először a kábelek kezdtek égni, majd a tetőszerkezet is tüzet fogott. A tüz elterjedését a reaktorból elszivárgó hidro­gén is elősegítette. Az ukrán kormánybizottság még a moszkvai bizottság megérkezése előtt megkezdte az ügy kivizsgálását, s vád­emelési javaslatot is tett. Vlagyimir Javo­rivszkij, a csernobili katasztrófával foglal­kozó ukrán parlamenti bizottság elnöke azt mondotta, hogy a csernobili erőművet azonnal be kell zárni. Hozzáfűzte, hogy az ukrán parlament már hónapokkal eze­lőtt ilyen értelmű döntést fogadott el.

Next

/
Oldalképek
Tartalom