Új Szó, 1991. október (44. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-11 / 239. szám, péntek

1991. OKTÓBER 11. ÚJ szól HÍREK - VÉLEMÉNYEK 2 A BÉREK LIBERALIZÁLÁSA FELÉ A szövetségi kormány tegnapi ülésén elsőként egyetértéssel támogatta azt a képviselői javaslatot, mely szerint egyszerűsíteni kell és lehet a parlamenti szavazást a Nemzetek Kamarájában. Jóváhagyta továbbá a vállalkozói tevékenységet folytató munkaadók bérezéséről szóló törvényjavaslatot, amelynek lényege a liberalizálás. Ugyancsak jóvá-, hagyták azt a javaslatot, mely a központi szövetségi szervek által irányított, állami költségvetéssel működő szervezetek dolgozói bérezésének alapelveit tartalmazza. A szövetségi kormány ezenkívül még számos más javaslatot vitatott meg és hagyott jóvá. Az ülést követő sajtótájékoztatón Petr Miller szövetségi munkaés szociális ügyi miniszter elmondta egyebek között, hogy a bérezésről, a jutalmazásról és az átlagkeresetről szóló törvényjavaslat jelentős lépés a bérek - vállalkozói szférában végbemenő - liberalizálási folyamatában. Hangsúlyozta, ebben a törvényjavaslatban nincs meghatározva a minimálbér. Az állami költségvetésből élő szervezetek dolgozóinak bérezéséről szólva Petr Miller azt mondta, hogy Németország és Ausztria tapasztalataiból indultak ki. E bérezési mód esetében meghatározó a betöltött munkakör, amely természetesen bizonyos követelményeket feltételez. CSODAGYEREKEK FESZTIVÁLJA Október 11-e és 13-a között a maga nemében páratlan fesztivált rendeznek Pozsonyban. A háromnapos zenei ünnepségen kivételes tehetséggel megáldott gyerekek lépnek pódiumra, köztük többen tíz éven aluliak. Mozart, Liszt, Hummel ugyancsak egészen fiatalon kezdték, olvasom a rendezvény műsorfüzetében, időben kapjanak akkor teret, bemutatkozási lehetőséget a mai csodagyerekek is. Ma, a Moyzes-teremben a kassai konzervatórium fúvószenekara, a Capella redivida mutatkozik be a közönségnek, szombaton a hazai művészeti alapiskolák legjobb növendékeit láthatják-hallhatják az érdeklődők, vasárnap pedig a külföldi tehetségeké a pódium. Csehszlovák, magyar, osztrák, jugoszláv és olasz zeneiskolai növendékek lépnek közönség elé, köztük párizsi, bolognai és más nyugateurópai versenyek ifjú győztesei. A fesztiválon legnagyobb sikert elért gyerekek október 15-én a bécsi Pálffypalotában adnak koncertet. -szLÓHÁTRÓL A jövö ev vegen mar rozsonyoan is lesz lovas rendőrség - tájékoztatták tegnap az újságírókat. Egy hónapja kezdődött az első rendőrök kiképzése (amely egyébként fél évig tart), s majd járőrözni fognak - elsősorban a rekreációs övezetekben, erdóparkokban. A külföldi tapasztalatok szerint a lovas rendőröknek nagy tekintélyük van. A lovakat a rendőrség a Karpatia sportegyesülettől béreli, ott folyik a kiképzés is, napi 1800 koronáért) egy lóért napi 300 koronát fizet a városi rendórparancsnokság). A városban nemigen fogunk találkozni velük - esetleg csak egy-egy forró hangulatú labdarúgó-mérkőzésen beszélnek majd a rendbontókkal lóhátról... (kop) PONTOSÍTÁS Lapunk tegnapi számának 2. oldalán jelent meg az MKDM sajtószolgálatának közleménye arról a tanácskozásról, amelyet a Matica slovenská kezdeményezett. A közlemény szerzőinek kérésére közöljük, hogy a tudósítás főcímét szerkesztőségünk ügyeletes munkatársa adta. VALUTAÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1991. OKTÓBER 11-ÉN Pénznem Eladási árfolyam 1 egységre koronában DEVIZA VALUTA Angol font 51,93 52,73 Francia frank 5,25 5,33 Német márka 17,88 18,16 Olasz líra (1000) 23,93 24,29 Osztrák schilling 2,55 2,58 Svájci frank 20,42 20,75 USA-dollár 30,17 30,57 FONTOS ÉS KEVÉSBÉ FONTOS KÉRDÉSEKRŐL (Folytatás az 1. oldalról) A Dunaszerdahelyi járás egészségügyének rendkívül kedvezőtlen helyzetét ismertette Paulický Péter (DBP) és javasolta, hogy a felbári egykori munkásszállók épületeit mielőbb alakítsák át egészségügyi létesítményekké. Kérte az illetékes minisztereket, mérlegeljék a javaslatot. Interpellációk hangzottak el a fogyasztók érdekvédelmének, a fűtési díj emelésének, az onkológiai kórházak hálózata kiépítésének, a privatizáció a speciális iskolák kérdésében is. Ivan Hudec (DBP) a Ghýmes községnév használatából kiindulva megkérdezte a belügyminisztert, mit tesznek az ellen, hogy a déli járásokban megváltoztatják a község- és utcaneveket. Szerinte teljesen alaptalan pl. Párkány vagy Gúta eredeti nevének visszaállítása, az utóbbi azért, mert a szó eredeti jelentése (gutaütés) az ó értelmezése szerint semmiképpen sem indokolja használatát. Egyetértett vele Juraj Gašpar (SZNP), aki szerint Dél-Szlovákiában egyre romlik a helyzet és ennek egyik okát éppen a község- és utcanevek megváltoztatásában vélte felfedezni. Felszólította a belügyminisztert, nyújtson be kimutatást az eddig megváltoztatott nevekről. Sok képviselő interpellációjában a témák egész sorát vetette fel, sőt voltak, akik megfeledkeztek arról, hogy nem általános vita folyik, és felszólalásuk végül mindenről, de tulajdonképpen semmiről sem szólt. így Roman Hofbauer (DSZM) szinte követhetetlenül egymás után számos kérdést hozott fel. Nem hiányoztak felszólalásából mozgalma ismert vádaskodásai sem. Akik Szlovákia szuverenitását emlegetik, azokat azonnal nacionalistáknak nevezik - mondotta többek között, de miért nem lépnek fel az irredenta nézeteket valló FMK és a komáromi polgármester nyilatkozatai ellen - kérdezte. Hofbauer vádjaira többen azonnal reagáltak. Vladimír Ondruš (NYEE) megjegyezte, hogy a DSZM tegnapi sajtóértekezletén a mozgalom vezetői éppen a vádaskodások és kölcsönös támadások megszüntetését szorgalmazták, ám úgy látszik Hofbauer úr nem ért ezzel egyet. Miután több képviselő úgy döntött, hogy interpellációját írásban nyújtja be a késő esti órákban befejeződött az SZNT 17. ülése. CSIZMÁR ESZTER A KAPCSOLATOK NEM ÉPÍTHETŐK A RÉGI SÉRELMEKRE (Munkatársunktól) - Tegnap a délutáni órákban Prágában Dornbach Alajos, a magyar Országgyűlés alelnöke találkozott a Szövetségi Gyűlés kamarái külügyi, környezetvédelmi, emberjogi és kisebbségjogi, illetve alkotmányjogi bizottságainak tagjaival. A magyar politikus a képviselőkkel megosztotta nézeteit a térségünket érintő időszerű problémákról. Egyebek közt hangoztatta, hogy az egészséges patriotizmus mellett látni kell, hogy a világban az önként vállalt integrációk lesznek a meghatározóak. Rámutatott, kapcsolataink nem építhetők a régi sérelmekre, mert ez tragikus következményekkel járna, mindannyiunk számára. Hangoztatta annak fontosságát, hogy országainkban a kormányok és a felelős politikusok elfogadják s magukévá tegyék az európai normákat a helsinki folyamat ajánlásait, a párizsi Chartát. Donrbach Alajos a bős-nagymarosi vízi erőművel kapcsolatban kifejezte reményét, hogy az előző rendszernek ezt az átkos örökségét talán könnyebb lesz szakértői szinten megoldani, mind úgy, ha érzelmi alapon közelítjük meg. Az etnikai és nemzeti kisebbségekről szólva rámutatott, hogy ezen a téren a megoldás nem a múlt állandó „vesézése", az érzelmi elemek' állandó hangsúlyozása, hanem az előremutató megoldások keresése. Megállapította: Fel kell ismerni, hogy egy nemzet számára sem lehet veszélyes, ha kisebbségei őrzik nemzeti azonosságukat, mert a hagyományait őrző népcsoportok csak hasznára válnak az országnak. A találkozón, amelyen a Szövetségi Gyűlés több magyar képviselője is részt vett, Gémesi Károly, a parlament emberi jogi és kisebbségi állandó bizottságának elnöke annak a véleményének is hangot adott, hogy a jelenlegi magyarországi határforgalmi szigorítás hátrányosan hat ki a határmenti lakosság közvetlen kapcsolataira. (sm) KI A CÍMZETT? (Folytatás az 1. oldalról) ben a német külügyminiszter különböző politikai pártok vezetőivel találkozott, Richard von Weizsäcker pedig a Pálffy-palotában beszélgetett a szlovák kulturális és szellemi élet képviselőivel. Közben Hans Horstmann, a szövetségi elnök szóvivője a Fórum szállodában rövid sajtóértekezletet tartott. Elmondta, hogy a tárgyszerű megbeszéléseken a szlovák fél köszönetet mondott Németországnak az eddig nyújtott támogatásért, amelyet „semmilyen más külföldi segítséggel nem lehet összehasonlítani". Ezután konkrét kérdést szegezett Weizsákkernek, illetve Genschernek: Kinek címezték a hétfőn parafált államközi szerződést? Természetesen a Cseh ós Szlovák Szövetségi Köztársaságnak, s ilyen értelemben támogatja Bonn hazánk társulását, későbbi tagságát az Európai Közösségekben, - idézte, jobban mondva idézni próbálta a szóvivő a német elnök szavait, miközben sajnálatos módon valahogy összetévesztette a föderáció és a konföderáció fogalmát. E kínos közjáték után tájékoztatta a jelenlevő újságírókat, hogy a mintegy félórás megbeszéléseken mindenekelőtt az európai integrációs folyamatról, az európai regionális együttműködésről és a kétoldalú kapcsolatok fejlesztéséről volt szó. Sok mindenre nem futotta az időből, így pl. nem került napirendre a Szlovákiában élő kisebbségek jelenlegi és jövőbeni helyzetének megvitatása sem - válaszolta kérdésemre Hans Horstmann. Később, teljesen váratlanul megjelent Ján Čarnogurský is, aki részletesen tájékoztatta a német újságírókat a szlovák kormány politikájáról, majd az EK-val folytatott tárgyalásokon felmerült problémákról, miközben megállapította: a kabinet lezárt ügynek tekinti a német-csehszlovák szerződést, a parlament, vagyis az egyes politikai pártok képviselői döntik el ratifikálják-e vagy sem a pozsonyi politikai körökben fenntartásokkal fogadott dokumentumot. A tegnapi program a német küldöttség tiszteletére rendezett ünnepi fogadással zárult. (urbán) A TAVOLMARADASNAK TOBB OKA VAN (Folytatás az 1. oldalról) továbbá, hogy annak idején a Matica slovenskáról szóló törvényt az FMK képviselői nem szavazták meg, mert azt az alkotmánnyal összeegyeztethetetlennek tartják. A KDM NEM MONDOTT VÉLEMÉNYT A Kereszténydemokrata Mozgalom rendszeres sajtótalálkozóján Ján Petrík központi titkár a koalíciós tárgyalásokról számolt be, miközben többször hangsúlyozta, hogy a KDM közös államban akar élni a csehekkel. A szlovák alkotmányban ennek a lehetőségét kívánja megfogalmazni, minden prejudikációt, felülről jövő államjogi elrendezéselméleti elvet. Az egyházak vagyonával kapcsolatban elmondta, hogy a katolikus egyház esetében 1948-tól, a református egyházak esetében - tekintettel arra, hogy a reformátusok túlnyomó része magyar nemzetiségű - 1945től és ismert oknál fogva a zsidó hitközségek vagyonát 1938-tól kellene visszaszolgáltatni. Az egyházi vagyon kérdését törvény formájában •kell rendezni, mert a bírósági úton történő vagyonrendezés leterhelné a bíróságokat. Viliam Oberhauser ezután részletesen beszélt a privatizáció egyes formáiról. Vladimír Kmeť pedig az asszociációs egyezmények előkészületeiről számolt be. A Matica slovenská székházában lezajlott tárgyalásokkal kapcsolatban egyik KDM-tisztségviseló sem foglalt állást. LOVÁSZ ATTILA SZOVJETUNIÓ KELL A KOZPONTI HATALOM LESZ EGYSÉGES VÉDELMI RENDSZER • A LETT ÁLLAMPOLGÁRSÁG KEMÉNY FELTÉTELEI Nicolas Brady amerikai pénzügyminiszter az utóbbi napokban több japán vezetővel tárgyalt Tokióban, s ebből az alkalomból azt mondotta, hogy a Szovjetunióban meg kell hagyni bizonyos központi hatalmat. A Nyugat számára, mely támogatni kívánja a szovjet reformokat, sokkal egyszerűbb a központi szervekkel konzultálni. A lett parlament szerdán hagyta jóvá az állampolgárságról szóló törvényt, amely valószínűleg a más nemzetiségű állampolgárok ellenérzésére számíthat. A törvény, amelyet még népszavazáson kell a lakosságnak jóváhagynia, automatikusan odaítéli a lett állampolgárságot azoknak, akik már 1940 előtt, tehát mielőtt a Szovjetunió bekebelezte volna Lettországot, e köztársaság állampolgárai voltak. Azok, akik 1940 után költöztek Lettországba, csak abban az esetben, kapják meg az állampolgárságot, ha legkevesebb 16 évig éltek a köztársaságban, tudnak lettül, lojalitási fogadalmat tesznek és lemondanak más állampolgárságukról. A törvény értelmében semmi esetre sem kapják meg az állampolgárságot azok, akik 1940 után költöztek ide és ellenezték a lett függetlenséget, továbbá a nyugalmazott hivatásos katonák, kábítószerélvezók, alkoholisták és bűnözők. A törvény főleg az orosz és a lengyel ajkúakat, valamint a leszerelt tiszteket aggasztja; ez utóbbiak attól tartanak, hogy el kell költözniük Lettországból. A katonai reformról megtartott kétnapos moszkvai tanácskozáson, amelyen Ukrajna és a balti államok kivételével minden köztársaság képviselője megjelent, a többség síkraszállt azért, hogy egységes védelmi rendszert, egységes védelmi térséget és egységes fegyveres erőket építsenek ki. Az Oroszországi Föderáció, Belorusszia, Kazahsztán, valamint a közép-ázsiai köztársaságok egyetértettek azzal, hogy meg kell őrizni a szovjet fegyveres erők egységét, Moldávia inkább saját erőket építene ki, Azerbajdzsán pedig ahhoz a feltételhez köti egyetértését, hogy garantálják szuverenitását, az államhatárok védelmét. Örményország álláspontja az volt, hogy először meg kell várni a politikai döntéseket, az új szövetségi struktúrák létrehozását, csak azt követően lehet napirendre tűzni a közös védelem kérdéskörét. EXPO '96 KUPA NEM BARATHKOZIK Az Állami Számvevőszék és a Magyar Nemzeti Bank fenntartásai után szerdán Kupa Mihály pénzügyminiszter egyértelműen kijelentette: a világkiállítás illúzió. A kormány sürgőséggel olyan törvénytervezet megvitatását kérte a parlamenttől, amely tartalmában - Demszky Gábor főpolgármester megítélése szerint - hátrányosabb Budapestnek, mint Baráth Etele kormánybiztos programirodájának korábbi változatai. A parlament az Expotörvény vitáját október 21 -ei hétre napolta. Ebből a magyar főváros liberális vezetése azt szűrte le, igazából a kormány sem akarja már megrendezni a „B" kategóriás szakkiállítást - csak ezt a főváros elutasító magatartására hivatkozva, a felelősséget továbbhárítva szeretné megtenni. Ilyen előzmények után tegnap a Fővárosi Közgyűlés ismét napirendre tűzte az Expo megrendezhetóségét. A vita középpontjában az állam 30 milliárd forintos, infrastrukturális fejlesztésre fordítható garanciavállalása állt, ami az inflációs ráta folytán 1996-ban csak 17 milliárdot fog érni. Demszky szerint ez kevés, külön adóval vagy a jóléti kidások lefaragásával tudná Budapest a mintegy 70 milliárdnyi különbözetet előteremteni. A kisebbségben lévő szocialista, demokratafórumos és kereszténydemokrata képviselők szerint a 30 milliárd éppen elég, mert pl. a nagyon hiányzó budapesti szennyvíztisztító megépítését nem lehet a fél évig tartó rendezvény számlájára írni. Ez olyan, mintha valaki kap egy inget, de azt csak egy kabáttal együtt akarná elfogadni. Úgy vélték, a főváros Expo-ügyekben illetékes különbizottsága jobbára csak azt vizsgálta, miért nem lehet a világkiállítást megrendezni Budapesten. A vita végén Baráth Etele kormánybiztos visszautasította a pénzügyminiszter aggályait. A La Manche-alagút vagy az osztrák Uno City beruházói igen is komoly ajánlatokat tettek, de a mintegy 8 milliárd forintra becsülhető ígérvényük szerződésbe foglalásától mindaddig ódzkodnak, amíg nem mondja ki Magyarország az egyértelmű igent. A Fővárosi Közgyűlés az esti órákra nyolc szavazási procedúra után, az SZDSZ indítványára, több ponton alkotmány-, illetve jogsértőnek nyilvánította a kormány által az Országgyűlés elé terjesztett Expo-törvényjavaslatot. Megállapították, hogy mivel a világkiállítás megrendezésének pénzügyi feltételei nem teremthetők meg, az anyagi terhek viselésével járó felelősséget és az előre látható helyzet következményeit a főváros nem tudja vállalni. Tehát az Expo törvényjavaslata a fővárosi önkormányzat számára elfogadhatatlan. V. PAIZS GÁBOR, Budapest BŐSRŐL - BUDAPESTEN Szabad György házelnök tegnap fogadta a szövetségi parlament környezetvédelmi bizottságának küldöttségét. A megbeszéléseken egyetértettek abban, szakmai-tudományos elemző munkának kell megelőznie a bős -nagymarosi beruházás sorsáról hozandó politikai döntést. A csehszlovák honatyák tegnap találkoztak a Környezetvédelmi Minisztérium és a környezetvédelmi mozgalmak képviselőivel is. Ma a Dunakanyarba látogatnak. Tárgyalásaik eredményeiről magyar kollégáikkal közös közleményt adnak ki. DÖNTÖTT A MAGYAR KORMÁNY NEM ENGEDIK ÁT A JUGOSZLÁV KATONÁKAT Tegnapi ülésén a magyar kormány úgy döntött, nem terjeszti a parlament elé jóváhagyásra Jugoszlávia kérését, hogy a Szlovéniából kivonuló szövetségi egységeket fegyverzetükkel együtt engedjék át Magyarország területén. Ez egyben a belgrádi kérés elutasítását jelenti. A kormányszóvivő elmondta, a kabinet minden szempontot alaposan mérlegelt a döntés előtt. A legdöntőbb érv, szavai szerint az, az ENSZ biztonsági tanácsának fegyverszállítási tilalma volt. Ez ugyan nem tiltja, hogy fegyvereket szállítsanak ki Jugoszláviából, de tény, hogy amit a határ egyik szakaszán kihoznak, azt máshol vissza is vinnék. A jugoszláv válsággal kapcsolatos az a budapesti hír is, amely szerint ezentúl Magyarország is elfogadja a horvát és a szlovén útlevelet. Ezekkel ugyanúgy, mint a jugoszláv útlevelekkel, vízum nélkül lehet beutazni Magyarországra. Ez azonban nem jelenti azt, hogy Magyarország elismerné Szlovéniát és Horvátországot. Budapesten úgy ítélik meg, hogy Magyarország önállóan, elsőként ilyen lépést nem tehet. Azt tartják célszerűnek, ha egy szélesebb országcsoport, legjobb esetben az Európai Közösségek ismerné el a két köztársaság függetlenségét.