Új Szó, 1991. október (44. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-09 / 237. szám, szerda

1991. OKTÓBER 10. HAZAI KÖRKÉP A DBP KITART EREDETI PROGRAMJA MELLETT (Munkatársunktól) - Furcsa időket élünk: a kormánykoalícióban fokozódnak az ellentétek, növekszik a szociális feszültség, a Szövetségi Gyűlésben erősödik az ellenzék - mondotta tegnapi sajtóértekezletén Peter Weiss, a Demokratikus Baloldal Pártjának elnöke. Bírálta a kormányzó köröket, szerinte saját pozíciójukat szilárdítják, és a politikai opponenseiket céltudatosan olyan ellenfélként kezelik, amelyet meg kell semmisíteni. A Demokratikus Baloldal Pártja még a vele szembeni legkeményebb kirohanások ellenére is kitart programja mellett, melynek célja a demokratikus társadalmi rendszer kiépítése. Kizárólag a tárgyilagos érvekre és a magas szintű politikai kultúrára alapoznak. A pártelnök szólt a hétvégén tartott végrehajtó bizottsági ülésről, melynek határozatában többek között megállapították: a lakosság figyelmét az államjogi elrendezésre, Szlovákia függetlenségének problémájára irányítják, viszont a dolgozók egyre rosszabb szociális helyzetbe kerülnek. A feddhetetlenségi törvénnyel kapcsolatban is állást foglaltak: szerintük a törvény elfogadása a demokrácia és az emberi jogok humánus koncepciója elöli meghátrálás. Amíg érvényben lesz, országunk nem nevezhető jogállamnak. Rámutattak: ellentétben áll az alapvető emberi jogokról és szabadságokról szóló alkotmánylevéllel és a Csehszlovákia által is aláírt nemzetközi dokumentumokkal. A Demokratikus Baloldal Pártja nemzetközi intézményekhez, valamint a majdani alkotmánybírósághoz is fordul, és javasolni fogja a törvény érvénytelenítését. D. T. FINTOR PANIS UR KETELYEI Stanislav Pánis képviselő úr hétfőn tartott sajtóértkezletén azzal a képtelenséggel állt elő,, hogy 1989 előtt ó csupán azért nem volt ellenzéki politikus, mert a totalitárius rendszerben ahhoz is az ŠtB engedélye kellett, hogy valaki ellenzéki legyen. Ebből a tételből vezette le további állítását, hogy az 1989 előtti ellenzékiek, megbízhatatlan káderek. Ezek után pedig már nem volt meglepő az a kijelentése sem, hogy, aki 1989 előtt, a kommunista totalitárius rendszerben petíciót nyújtott be, három héten belül választ kapott, míg ó, március 14-e óta nem kapott választ petíciójára. Pánis képviselő úr csak arról feledkezett meg, hogy a november előtti petíciók előterjesztői az ŠtB zaklatása formájában kaptak választ petícióikra, amelyeket egyáltalán nem az államvédelmi szervek vagy a CSKP KB előzetes jóváhagyásával terjesztettek elő (merthogy peticiós jog sem létezett). Lehetséges ugyan, hogy ó nem tud erről; de tény, hogy a zaklatások indoka éppen az ilyen előzetes jóváhagyások „beszerzésének" elmulasztása volt, és nem a petíció vagy charta előterjesztésének előzetes jóváhagyatása. Pánis képviselő úr egyéb kérdésekre sem ismeri a választ. így például - tudomása szerint - az Együttélés is tagja a kormánykoalíciónak, továbbá kételkedik abban, lehetséges-e olyan törvényt hozni, amely kivétel nélkül mindenkire vonatkozhatna?... Pánis úr, persze, azt sem tudja, hogy mitől törvény a törvény, s mit jelent a törvény előtti egyenlőség - ami se nem több, se nem kevesebb, mint hogy a törvény mindenkire vonatkozik. Talán csak egyetlen adalékot még a fenti elméleti kérdéshez: Pánis képviselő azt vonta kétségbe: a lusztrálásí törvény vonatkozhat-e mindenkire?! Fekete Marian AZ ÚJ SZÓ NYÁRVÉGI VERSENYE Mint azt már jeleztük, lapunk ma közli az Új Szó 1991. augusztus 14én indult nyárvégi versenye egyes fordulóinak helyes válaszait - és ami ennél is lényegesebb: versenyünknek a tegnap délután megtartott sorsolás szerinti győzteseit. • A helyes megfejtések a következők: 1. FORDULÓ 1) Magyarországon a rendszeres polgári légiforgalom 1923-ban indult meg (A magyar polgári légi közlekedés rövid története c. kiadvány szerint); az Új Magyar Lexikon szerint 1928-ban - így mindkét választ helyesnek tekinthetjük. A részvénytársaság neve MALÉRT. (Magyar Légiforgalmi Részvénytársaság.) 2) A MALÉV legújabb repülőgépe a BOEING' 3) Pozsony fontos szerepet játszott Petőfi Sándor, Jókai Mór, Bartók Béla, Liszt Ferenc és sok más neves magyar személyiség életében. II. FORDULÓ 1) Az izzólámpákon a V-Volt (feszültség), a W-Wattot (teljesítmény) jelent. 2) Egy Favorit fényszórójában 12 voltos izzólámpát szerelnek. 3) A Selmecbányái evangel, líceum két jeles költőegyénisége Petőfi Sándor és Andrej Sládkovič. III. FORDULÓ 1) A Prágai Magyar Kultúra tavaly fennállásának 40. évfordulóját ünnepelte. 2) A Prágai Magyar Kultúra tavaly 35 000 előfizetővel tartott kapcsolatot. (Helyes az ,,a" válasz volt). 3) A nagy mesemondó és író: Jókai Mór szülővárosa Komárom. IV: FORDULÓ 1) A legnevezetesebb magyar utazási irodát: az IBUSZ-t 1902-ben alapították. (Helyes az ,,a" válasz volt.) 2. Az IBUSZ pozsonyi fiókirodája a világ bármely országába utaztatja klienseit. (Helyes a ,,b" felelet volt.) 3. Délnyugat-Szlovákia egyik jellegzetes tájegysége a Zoboralja. V. FORDULÓ 1) A Pozsonyi Magyar Kulturális Központ 1988-óta működik (Helyes a ,,b" válasz volt.) 2) A Pozsonyi Magyar Kulturális Központ újonnan kinevezett igazgatója: Sunyovszky Szilvia. 3) Prága híres toronyórája az Orloj. VI. FORDULÓ 1) Petőfi Sándor élete során - többek között - Pozsonyban, Selmecbányán, Rozsnyón, Lőcsén járt. 2) Szklabonyán Mikszáth Kálmán született. 3) Alsósztregován Madách Imre született. Fő müve: Az ember tragédiája. Tegnap, a Pozsonyi Magyar Kulturális Központ Somolického utcai székházában - közjegyző és társrendezőink képviselőinek jelenlétében - megejtettük a hivatalos sorsolást. Jelen volt Boros Jenő, a Magyar Köztársaság pozsonyi fökonzulja, Selmeci Alajos, a Prágai Magyar Kultúra és Sunyovszky Szilvia, a pozsonyi Magyar Kulturális Központ igazgatója. A verseny céljait Szilvássy József, az Új Szó főszerkesztője méltatta. Augusztus 14-e óta összesen 10 496 megfejtést kaptunk. Hogy hatfordulós versenyünk kérdései nem voltak könnyűek, azt misem bizonyítja jobban, mint hogy e sok-sok levelet és levelezőlapot beküldők között mindössze 58 olyan versenyzőt találtunk, akiknek válaszai hibátlanok voltak. Az ő neveik kerültek hát be a szerencsekerékbe, hogy percekkel később így alakuljon a nyertesek sorrendje: • FŐDÍJ: Egy hétvége Athénban (2 személy részére) - a MALÉV és az Új Szó közös díja: Csepregi Tibor, Kéménd • AZ IBUSZ díja: egy víkend Budapesten (2 személy részére): Szabó Zoltán, Nagykapos A PRÁGAI MAGYAR KULTÚRA dijai: a) szabad választék 6000 korona értékben a PMK teljes árukészletéből: Vanda Katalin, Ipolyság b) szabad választék 4000 korona értékben a PMK teljes árukészletéből. Zoller Anna, Dunaszerdahely • A POZSONYI MAGYAR KULTURÁLIS KÖZPONT DÍJAI: 3 vásárlási utalvány á 500 korona értékben és 10-10 hanglemez: Nagy Ernő, Vajasvata; Banyár László, Érsekújvár; Kocsis Mária, Dunaszerdahely • A TUNGSRAM PRÁGAI KIRENDELTSÉGÉNEK DÍJAI: a) vásárlási utalvány 1000 korona értékben és Tungsram-kollekció: Kondé Mihályné, Nyárasd b) vásárlási utalvány 500 korona értékben és Tungsram-kollekció: Štrba Titanilla, Érsekújvár c) vásárlási utalvány 300 korona értékben és Tungsram-kollekció: Kocsis Sándor, Dunaszerdahely • AZ ÚJ SZÓ KÜLÖNDÍJA: egyhetes őszi üdülés a Magas-Tátrában 2 személy részére: Nagy Judit, Búcs. TISZTA KÖZÉLETET! A Független Magyar Kezdeményezés és a Nemzeti Liberális Párt képviselői hétfőn az FMK központi irodájában találkoztak. Megkérdeztük Gyurovszky László szóvivőt, kik vettek részt a tárgyaláson és mi volt a beszélgetés témája. - A nemzeti liberálisok részéről Miroslav Madla elnök, Pavol Weiss főtitkár, az FMK részéről Tóth Károly főtitkár valamint Ollós László választmányi tag és jómagam vettünk részt. A felek véleményt cseréltek az időszerű politikai kérdésekről: az alkotmányjogi elrendezésről, a feddhetetlenségi vizsgálatokról, a népszavazásról és a gazdasági reformról. Különös figyelmet szenteltek néhány, az ország demokratikus közvéleményét okkal aggasztó problémának. Felvetődött az „antifasiszták" ma is törvényesen garantált előjogainak kérdése, továbbá ezen előjogok örökölhetősége. Az FMK szorgalmazni fogja a parlamentben e törvény hatályon kívül helyezését. Mindkét párt szükségesnek tartja a volt kommunista pártvagyon magánkézbe juttatásának törvényes felülvizsgálatát. E kérdésnek rendkívüli fontosságot tulajdonítunk, és indítványozni fogjuk e vizsgálatot szabályozó törvény elfogadását. Megegyeztünk abban, hogy a demokratikus társadalom csak tiszta közéletre épülhet. REFLEX EGY JÓ ALKOTMÁNY Talán már három hónapja is van, hogy mindennapi olvasmányom egy vékonyka füzet. Az egész nem lehet több harminc géppel írott oldalnál. Címe: Az Amerikai Egyesült Államok Alkotmánya. Akkoriban került a kezembe, amikor éppen tetőpontjára hágott Szlovákiában a szuverenitás, a nemzeti önrendelkezés, a szabadság, az illetékesség és a többi, napjainkban immár közkézen forgó fogalom ragozása. Akkoriban, amikor minden kétséget kizáróan meggyőződtem róla, hogy ahány párt, annyiféleképpen értelmezik nálunk az alapfogalmakat. Még a tudós alkotmányjogászok is, arról már nem is beszélve, hogy azok is alkotmányjogászi felkészültséget mímelnek, akiket egy normális országban közelébe sem engednének az alkotmánycsinálásnak. Sokan vannak, akik arabusul beszélnek, noha nem tudnak arabusul. Az amerikai Alkotmány: ahány mondat, annyi csiszolt drágakő. Pedig egyszerű, minden halandó számára érthető gondolatok. Még az emelkedett stílusú Függetlenségi Nyilatkozatra is ez jellemző, amely szerves alkotórésze az alaptörvénynek. Thomas Jeffersont bízták meg kidolgozásával, aki a rabszolgatartást is megbélyegezte. Ez volt az egyetlen pont, amely kimaradt az okirat eredeti tervezetéből. A déli államok politikusainak ellenállását csak 78 évvel később, 1865-ben sikerült legyőzni, amikor a törvényhozás elfogadta a rabszolgaságot tiltó cikkelyt. A folyamat azonban mindenképpen azt bizonyítja, hogy az amerikai alaptörvény: fejlődőképes. Az Alkotmány bevezetője mindössze öt sornyi, és ez a rövid bekezdés az én olvasatomban ezt tartalmazza: Elfogadjuk az Alkotmányt, mert így célszerű. A kulcsszó: általános jólétre, belső nyugalomra törekszünk. Egy képzett alkotmányjogász bizonyára ki tudná mutatni az USA alkotmányának más országrészek alaptörvényeihez viszonyított sajátosságait. Laikus lévén, én legfeljebb olvasmányélményről tudok beszámolni, persze úgy, hogy bekalkulálom a „mögöttes szövegbe" mindazokat az élményeket, amelyekben mostanában itthon részesültem, mind pedig azokat az ismereteket, amelyeket az Egyesült Államokról eddig szereztem. Az alaptörvény eredeti hét cikkelye mindössze 15-16 gépelt oldalnyi, de ez a terjedelem elegendőnek bizonyult e hatalmas ország működésének alapvető szabályozására. Az I. cikkely a törvényhozásról, a II. az elnöki (Amerika esetében a végrehajtó) hatalomról, a III. pedig a bíróságokról rendelkezik a többi cikkely pedig az állampolgároknak a hatalmi ágazatokhoz fűződő viszonyát szabályozza, a honvédelemről rendelkezik és az Alkotmány továbbfejlesztésének módjáról intézkedik. Beismerem, lelkesedve írok az amerikai Alkotmányról. Lelkesedésem alapja az az egyszerű tény, hogy ez az okirat immár 204 esztendeje szabályozza a földkerekség legfejlődőképesebbnek bizonyult államának működését, és 1971-ig mindössze 26 kiegészítő cikkelyt iktattak az eredeti szöveghez. 1791ben mindjárt 11 -et, és figyelemre méltó, hogy úgyszólván valamennyi az egyén, az állampolgár védelmét szolgálja a hatalommal szemben. Tudjuk, hogy az alkotmány olyan jogszabály, amely általános megfogalmazásokat tartalmaz. Ehhez képest a szó szoros értelmében meghatódva olvassa az ember pl. a III. kiegészítő cikkelyt, amely egészen konkrét módon védelmezi meg az állampolgárt az állam egyik fő tartópillérével, a hadsereggel szemben: „Békeidőben egyetlen katona sem szállásolható el a ház tulajdonosának beleegyezése nélkül; ugyanez háború idején is érvényes, kivéve azokat az eseteket, amelyeket törvény szabályoz". A fegyverviselési szabadságot is az Alkotmány szabályozza a szabad állam biztonságának érdekeire hivatkozva, mint ahogy azt is, hogy „az elnök és az alelnök hivatali ideje mindig az adott év januárjának 20. napján déli 12 órakor jár le." Számunkra, akik hozzászoktunk, hogy némely államférfiak érdekeinek megfelelően nemcsak törvényeket változtattak meg egyik napról a másikra, hanem alkotmányunkat is módosították, ez talán szörszálhasogatásnak tűnik. Nem az! Bizonyítható, hogy Amerika nem utolsósorban annak köszönheti nagyságát, hogy megtartották az Alkotmányt, és mindig is ragaszkodtak a törvények megtartásához Könnyű most azt tanácsolni törvényhozóinknak, hogy: vegyenek példát Amerikától, és alkossanak olyan tömör,' mégis az élet minden területére kiterjedő alkotmányt, mint amilyen az Egyesült Államoké. Könnyű és feleslegesnek látszik, mert a törvénytudók és az alkotmányjogászok között is bizonyára sokan vannak, akik szívesen sorakoztatnak fel ezernyi érvet annak bizonyítására, hogy: miért nem lehet. Hogy nálunk mások a körülmények és másmilyen a gyakorlat. Valóban mások a körülmények. Főképp abban, hogy Amerikában 1787-ben - tőlünk eltértóen - megvolt a közös akarat arra, hogy felvirágoztatják az országot. Ez az, amit rólunk nehezen mondhatunk el. Mindazonáltal nem ártana, ha három parlamentünk ötszáz egynéhány törvényhozója legalább elolvasná az Amerikai Egyesült Államok Alkotmányát. TÓTH MIHÁLY HELYREIGAZÍTÁS • A Reflex rovatban közölt tegnapi cikk egyik mondatába sajnálatos hiba került. A 9. bekezdés második, Gottwaldra és Rákosira vonatkozó mondata helyesen így hangzik: A kommunista világmozgalom e két jeles személyisége, igaz, nem piacgazdaságot igyekezett létrehozni, hanem annak fordítottját. A szocdemizmust azonban ök is gyalázták, ahol csak szerét ejtették. Olvasóink elnézését kérjük. A SZOVJETUNIÓBA ELHURCOLT POLGÁROK NÉVSORA (Mivel az eredeti lista nem tartalmazza a nemzetiséget, csak feltételezés alapján tüntethetjük fel a neveket magyarul.) 2181/91 Hajdú Géza, 1916. VI. 12., Rozsnyó, (Kijev) 2183/91 Hariš Ľudovít, 1921. IV. 26., Naszvad, meghalt (Voronyezs) 2187/91 Hadelane Ladislav, 1927. I. 10., meghalt (Ural) 2188/91 Horváth János, 1912. I. 23., Újbódva, (Kijev) 2189/91 Horváth László, 1920. VII. 12., Endréd, (Leningrád) 2537/91 Faragó Kálmán, 1907. IV. 4., Garampáld, meghalt (Nyikolovka) 2551/91 Haris Imre, 1922. XI. 5., Naszvad, (Donbasz) 2553/91 Hajdú Lajos, 1919. X. 16., Besenyő, meghalt (Finnország) 2554/91 Hriňo Alexander, 1924. III. 27., Zempl. Kopčany, (Szamborg) 2555/91 Handrik Michal, 1909. VI. 4., Nagymihály, (Donbasz) 2556/91 Halcman Ján, 1906. I. 11, Krasznahorkaváralja, (Donbasz) 2557/91 Horócký Ján, 1921. I. 9., Szentmária, (Sztalinov, Kijev) 2559/91 Halász Ferenc, 1925. X. 17., Szőgyén, (Arhangelszk) 2569/91 Herman Izidor, 1920. XII. 20., Garampáld, meghalt (Balaklava) 2563/91 Horváth František, 1903. II. 10., Késmárk, meghalt (Donbasz) 2564/91 Halász Gyula, 1922. IX. 20., Ladmóc, meghalt (Nyikotivka) 2566/91 Hogya Bertalan, 1909. II. 15., Boly, meghalt (Szanbor Donbasz) 2567/91 Hogyan Lajos, 1906. X. 10., Boly, meghalt (Szanbor, Donbasz) 2568/91 Hriňo Július, 1905. X. 14., Zempl. Kopčany, meghalt (Szamborg) (Folytatjuk)