Új Szó, 1991. október (44. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-07 / 235. szám, hétfő

HÍREK - VÉLEMÉNYEK 7 NEM ERŐSÖDÖTT A KISEBBSÉGEK JOGBIZTONSÁGA (Folytatás az 1. oldalról) A tanácskozás további részében Rózsa Ernő, SZNT-képviselő a la­punkban szombaton közölt alkot­mánykiegészítés tervezetét ismer­tette, illetve indokolta. Megfogalma­zása szerint az SZNT elnökének eddig átadott hét alkotmánytervezet átnéz a kisebbségek feje fölött, a szlovákiai politikai életben asszi­milációs törekvések tapasztalható­ak, s ezért vált szükségessé ennek a tervezetnek a kidolgozása, illetve az elfogadtatására irányuló erőfe­szítés. Szabó Rezső, az SZNT Elnöksé­gének tagja a Szlovák Belügymi­nisztérium által előkészített válasz­Tegnap a késő délutáni órákban kaptuk meg az Együttélés Országos Tanácsának terjedelmes határozatát. A dokumentum leszögezi, hogy a mozgalomnak a de­mokrácia, a liberalizmus és a keresztény értékrend alapján megfogalmazott prog­ramja, továbbá ebben a szellemben foly ­tatott tevékenysége ellenére napjainkban nem a tolerancia és az emberi jogok kiteljesedése szabja meg a politika hatá­rait, hanem a minden egyéb értéket leki­csinylő nemzeti ideológia, a többségi nemzet egyre szélesedő tömegeinek a nemzeti kizárólagosságra irányuló tö­rekvése. Tanúi és szenvedő alanyai va­gyunk egy új tekintélyrendszer kiépítését célzó politikai tevékenységnek, új köz­pontosító törekvéseknek, a szabadságjo­gok diszkriminatív értelmezésének és al­kalmazásának, valamint a nemzeti ki­sebbségek asszimilálására irányuló mes­terkedéseknek. A továbbiakban a dokumentum rámu­tat, hogy Szlovákiában elharapózó ide­gengyűlöletet és „magyar veszélyként" előadott ellenségképalkotás tanúi va­gyunk. A magyar kisebbséget létében veszélyezteti ez a szlovák politika, de meggyőződésünk, hogy mindez veszé­tási törvénytervezeteket ismertette és elemezte. Emlékeztetett arra, hogy jelenleg 24 képviselőnk van a Szlovák Nemzeti Tanácsban, vi­szont e „formális szempontból kifo­gástalanul demokratikus" választási törvények a legjobb esetben is alig 12 nemzetiségi képviselő megvá­lasztását tennék lehetővé. Az Országos Tanács szombati ülése jóváhagyólag tudomásul vette a bécsi székhelyű Közép-európai Népcsoportok Fórumának alapsza­bályát, majd az Együttélés Politikai Mozgalom Nyilatkozatát és Memo­randumát a csehszlovákiai nemzeti kisebbségekről. x lyes a szlovák nemzet számára is. Alap­vető érdekünk a demokrácia megerősö­dése és a társadalom megtisztulása. Ezért tartjuk fontosnak a csehszlovák fö­deráció nemzetközi jogi alanyiságának a folytonosságát, amely térségünk stabili­tásának a biztosítéka is. Az Együttélés politizálásáról szólva a határozat megál­lapítja: „Kötelességünk szülőföldünk vé­delme, nemzeti identitásunk megőrzése. Ezért is, és a közép-európai megbékélés érdekében is baráti jobbunkat nyújtjuk a többségi nemzeteknek, készek vagyunk minden értelmes cél érdekében együtt­működni velük, minden múltbéli sérelem túlhangsúlyozása és vádaskodás nélkül. Az Országos Tanács megelégedéssel vette tudomásul, hogy a Szövetségi Gyű­lésben olyan határozat született a bósi vízi erőművel kapcsolatban, amely elő­ször veszi figyelembe Csehszlovákiában az építés körül fölmerült kétségeket, kör­nyezetvédelmi, településbiztonsági és gazdasági szempontokat, s Bős ügyét szakmai megítélés tárgyaként kezeli. A határozat kiemeli, hogy az Együttélés síkraszáll a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság nemzetközi jogi folytonossá­ga mellett, de egyszersmind irányadónak tartják az önrendelkezés jogi elvét. A VÍZI ERŐMÚ ELLEN - NAGYMEGYEREN FOLYTATÓDIK A KÜZDELEM KRAKKÓI HÁRMASCSÚCS 1991. OKTÓBER 9. LÉNYEGES A SZERZŐDÉS Szokásos vasárnapi rádióbeszédében Václav Havel köztársasági elnök egyfajta államjogi zűrzavar veszélyére hívta föl a figyelmet, amely szerinte még veszélye­sebb, mint a két köztársaság alkotmányos kettéválása. Jelenleg a leglényegesebb feladat a két köztársaság közötti szerző­dés előkészítése, amely megalapozhatná a három - a szövetségi és a két nemzeti - alkotmány kimunkálását. A népszava­zás tulajdonképpen ratifikálhatná a már előkészített szerződést. A továbbiakban a csehek és a szlovákok közös felelőssé­géről szólt, amelynek jelentős nemzetközi összefüggései vannak. A köztársasági el­nök nem híve annak, hogy a politikai pártokat és mozgalmakat az állami költ­ségvetésből támogassák. A feddhetetlen­ségi törvényt jónak tartja, s különösen azzal ért egyet, hogy minden állampolgár saját belátása szerint kérheti átvilágítását. TÁRSULT TAGSÁG AZ IMF-BEN A Szovjetunió szombattól a Nemzetkö­zi Valuta Alap (IMF) különleges státusú társu't tagja, ami lehetővé teszi számára azt, hogy műszakj és tanácsadó jellegű támogatást kapjon az IMF-től a gazdaság átalakításához, közölte Gorbacsov szóvi­vője. Korábbi hírek szerint a Szovjetunió a teljes jogú tagság elérését csak azután fogja kérni, hogy az egyes tagköztársasá­gok aláírják a szövetségi gazdasági szer­ződést, s tisztázódik a centrum jogköre. KOSZORÚZÁS MARGONYÁN (Munkatársunktól) - A magyar szabadságharc 36 000 hősi halottjá­ra, a kivégzett 200 mártírra és az elesett császári katonákra - még ha rossz ügy érdekében is áldozták fel életüket - emlékeztek meg tegnap azok, akik Margonyán a Csemadok Kassai Városi Választmánya, a Kas­sai Magyarok Baráti Társasága és az Együttélés Politikai Mozgalom kassai ügyvezető tanácsa által ren­dezett kegyeletteljes aktuson meg­koszorúzták Dessewffy Arisztid honvédtábornok sírját. A koszorúzá­si ünnepségen jelen volt Nagy And­rás alezredes, a Magyar Köztársa­ság prágai nagykövetségének kato­nai attaséja, Boros Jenö.Magyaror­szág pozsonyi főkonzulja, a Des­sewffy-család Budapesten élő utó­dai, a Magyar Demokrata Fórum, a Keresztény Néppárt, a Páneurópai Unió küldöttsége és sok más ven­dég -szák­BŰNÖS IDEOLÓGIA A kommunizmus bűncselekmé­nyeiről tartott első nemzetközi kon­ferencia feladata bebizonyítani, hogy a fasizmus és a kommunizmus egyaránt bűnös ideológia - jelentet­te ki szombaton Prágában a kétna­pos konferencia megnyitóján Boh­dan Dvoŕák, az Elkötelezett Párton­kívüliek Klubjának elnöke. A vendé­gek között volt többek között Dag­mar Burešová, a Cseh Nemzeti Tanács elnöke és Ján Lángoš szö­vetségi belügyminiszter. Bohdan Dvoŕák beszédében ki­emelte, hogy a konferenciának ösz­tönöznie kell minden világszerveze­tet, hárítsák el, hogy a kommuniz­mus ismét visszatérjen. ZDENÉK MLYNÁR NYÍLT LEVELE Lapzárta után kaptuk a hírt, hogy Zde­nék Mlynár nyílt levelet írt Václav Havel­nak, amelyben az úgynevezett feddhetet­lenségi törvény fonákságaira hívja föl a fi­gyelmet. A jóváhagyott törvény több olyan neves politikust sújt, akit a nemzetközi közvélemény tisztel. Ezek közé tartozik például Alexander Dubček és Jirí Hájek, aki a Charta '17 egyik szóvivője volt. Mlynár részletesen elemzi levelében, hogy a törvény milyen vonatkozásokban sérti meg az állampolgári ós az emberi jogokat. (Munkatársunktól) - Az újságok hasábjairól, a televízió képernyőjéről jól ismert transzparensek fogadták tegnap délután a nagymegyeri váro­si művelődési ház előtt azt a mintegy hétszáz embert, akik fontosnak tar­tották, hogy - vasárnapi programju­kat megszakítva - megjelenjenek a bősi vízi erőmű építése ellen szer­vezett tiltakozó nagygyűlésen. Ugyancsak ismerős arcok tűntek fel az alkalmi szónoki emelvény mellett, többek között Benkovics Klára és Ján Babej, az Eurolánc polgári kez­deményezés tagjai, valamint Hulkó Gábor docens, a Csallóközi Értelmi­ségi Fórum elnöke, akik a mikrofon elé lépve, meggyőző erejű szavak­kal, szakmai érveket felsorakoztatva szóltak az erőmű befejezése ellen. Kitértek arra is, hogy bizonyos politi­kai körök, valamint a szlovák sajtó egy része miként igyekszik manipu­lálni a közvéleményt, csúsztatások­(Munkatársunktól) - A nagyszabású propaganda ellenére csupán néhány szá­zan jöttek el a szlovák nemzeti erők komáromi összejövetelére, amelynek központi mottója a „Szlovák Köztársaság egy és oszthatatlan" volt. Alaposan el­számolta magát a szlovák vasútigazgató­ság is, amely a szervezők kérésére rend­kívüli gyorsvonatot indított Zólyomból és Túrócszentmártonból. A kalauztól meg­tudtam: Vrútkyban hárman, Túrócszent­mártonban hatan szálltak fel, Pöstyénben pedig mindössze 15 fizetöutas tartózko­dott a nyolc szerelvényből álló vonaton, amelyre a tüntetésre utazóknak - a vasút nagylelkűségéből - nem kellett gyorsvo­natpótlékot váltaniuk, a diákok pedig fél­kai, elhallgatással, egyoldalú tájé­koztatással. A tiltakozó akció résztvevőinek körében érezni Tehetett, a nagyme­gyeriek és a környező falvakból ér­kezett emberek számára sem kö­zömbös Bős ügye. Ezt már megnyitó beszédében kifejezte Samuel Lojko­vič, a város polgármestere is, aki egyebek között azt mondta: Eddig senki nem győzött meg bennünket arról, hogy jó lesz a vízi erőmű, nem is fognak meggyőzni. Számunkra Bős nem nemzetiségi kérdés, ha­nem életkérdés - hangsúlyozta. Az Eurolánc nem adja fel a harcot - ezt már Ján Babej mondta, és ugyan­csak ő azt, hogy a víz nem fog nemzetiség szerint válogatni. A gyűlés végén Benkovics Klára a korábbi dunaszerdahelyi tünteté­sen megfogalmazott állásfoglalás­hoz hasonló tartalmú petíciót olva­sott fel, melyet a jelenlevők egyhan­gúlag jóváhagytak. -bor jeggyel utazhattak. A nagygyűlés gerincét az a 300-400 fős zászlókkal és transzpa­rensekkel felszerelt csoport alkotta, amely Pozsonyban szállt fel, s amely minden hasonló megmozduláson jelen van. A felszólalásokból kitűnt: sokak sze­mében még mindig szálkát jelentenek a kétnyelvű utcanevek, a magyar felira­tok, vagy az, hogy vegyes lakosságú községek nevét magyarul is feltüntetik. A Matica slovenská képviselői megígér­ték: továbbra is síkra szállnak eredeti nyelvtörvényjavaslatuk mellett, hogy a szlovák nyelv legyen az egyetlen hiva­talos nyelv a Szlovák Köztársaságban. G. A. (Folytatás az 1. oldalról) stb. lehet számolni. (Mint ismeretes, az EK a hármaktól vásárolt mező­gazdasági termékekkel segítené a Szovjetuniót.) Az Új Szó két kérdést tett fel Dlouhý miniszternek: lesz-e közös bank és szó volt-e a vámmentes zónáról? A válasz az első kérdésre: E bankot nem a kormányoknak kell kialakítaniuk, de ha a három ország­ban akadnak vállalkozói szubjektu­mok, akkor miért ne alapíthatnának. A három kormány ezt még támogat­ná, no, nem tőkével, hanem pl. adó­kedvezménnyel. A másik válasz így hangzott: amikor a kereskedelem liberalizálása volt a téma, akkor lé­nyegében ilyen zónáról volt szó. A felek úgy vélték, egyelőre ilyen övezet kialakítása nem jöhet számí­tásba, bár az élet fokozatosan ebbe az irányba fog terelni bennünket. Senki sem akart a külügyi tárgya­lások közül a dokumentumok vasár­napi aláírása előtt részleteket kiszi­várogtatni. Jeszenszky Géza ma­gyar külügyminiszter mégis nyilatko­zott az Új Szó, a Népszabadság és a Szabad Európa Rádió munkatár­sainak, s tagadta, hogy olyan nagy nézeteltérések lettek volna. Szerinte a Jugoszláviáról szóló részt a doku­mentum többi fejezetéhez arányo­san kellett lerövidíteni. Kijelentette: nem igaz, egy percre sem merült fel benne, hogy Magyarország esetleg külön nyilatkozatot adjon ki Jugo­szláviáról. Megkérdeztem, mi a véle­ménye az olyan véletlenekről, hogy a februári visegrádi csúcs előtt Ka­tona Tamás államtitkár kijelentése miatt támadt feszültség a szlovák és a magyar vezetés között, most pedig Antall József kormányfőnek tulajdo­nítottak Pozsonyban beavatkozási szándékot. „Nem hinném, hogy bár­ki, bármely országban, különösen Szlovákiában szándékosan arra tö­rekedne egy hármas-találkozó előtt, hogy zavart okozzon, vagy netán meghiúsítsa azt. Ez lehet olyan fél­reértés, amely nem biztos, hogy Nyugat-Európa tegnap további gazda­sági szankciókkal fenyegette meg a ju­goszláv harcoló feleket abban az eset­ben, ha nem tartják meg a pénfeken Hágában létrejött tüzszüneti feltételeket A Reuter jelentése szerint a hollandiai Haarzuilenben tárgyaló 12 külügyminisz­ter az egész szétesöben levő balkáni államszövetség elleni olajembargó beve­zetését mérlegeli, sót, végső esetben a teljes gazdasági és kereskedelmi szankcióktól sem zárkózik el. A tanácskozás után nyilatkozó Ordo­nez spanyol külügyminiszter kijelentette: ,,A szembenálló feleknek tudatosítaniuk kell, hogy ha hétfőtől megsértik a megál­lapodásokat, az Európai Közösségek szankciókat rendel el a megszegők ellen." Megfigyelők szerint a Közösség azért helyezkedett most erélyesebb álláspont­ra, mert az utóbbi napokban erőteljes bírálat érte a „tizenketteket" amiatt, hogy nem gyakoroltak elég erős nyomást Belg­rádra. A külügyminiszterek alighanem e kritikák hatására döntöttek úgy még a tanácskozás első napján, szombaton, hogy nem ismerik el a csonka jugoszláv államelnökséget, amelyet most már lé­nyegében csak a szerbpárti tagok alkot­nak Horvátországban folytatódtak a fegy­veres összecsapások már a hágai megál­lapodás létrejöttének másnapján, szom­batra virradóan is. Vasárnap már Zágráb­tól mindössze 30 km-re délre folytak (Folytatás az 1. oldalról) ket. A szovjet politikus arról is tájé­koztatott, hogy egyéves moratóriu­mot rendelt el az atomkísérletekre és 700 ezer fővel csökkentik a szov­jet fegyveres erők számát. A Szovjet­unió ezentúl nem tartja harci ké­szenlétben az atombombák és raké­ták hordozására képes harci repülő­gépeket, továbbá 503 interkontinen­tális ballisztikus rakétát. Gorba­csov végezetül hozzáfűzte, hogy a szovjet stratégiai atomfegyverek összmennyisége csak ötezer, nem pedig hatezer egységnyi, ahogy azt a START-szerződés előírja. „Üdvö­zölnénk, ha az Egyesült Államok ez ügyben hasonló döntést hozna" - jelentette ki Gorbacsov. Elmondta azt is, hogy Moszkva válaszát az egészen véletlen, és akkor sajnála­tosnak tartom. Aki tud olvasni, az tudja, hogy Antall úr nyilatkozata és más nyilatkozatok is pontosan azt mondják, amit a magyar kormány százszor kinyilvánított: a határkér­désben mi a helsinki alapelvekhez tartjuk magunkat" - hangzott a vá­lasz. Röviden a vasárnapi programról: délelőtt tizenegykor a Wawel kated­rálisában a házigazdák részéről Lech Walesa elnök és Bielecki kor­mányfő, továbbá Václav Havel ál­lamfő és Marián Čalfa szövetségi miniszterelnök, Antall József ma­gyar kormányfő és a három tárgya­lóküldöttség tagjai szentmisén vet­tek részt. Délben kezdődött a legfel­sőbb szintű találkozó, ennek kereté­ben írták alá a három ország közötti dokumentumokat, s parafálták a két­oldalú szerződéseket Lengyel­ország és Csehszlovákia, valamint Lengyelország és Magyarország kö­zött, majd késő délután nemzetkö­zi sajtóértekezletet tartottak. A két említett dokumentum közül az elsőt, a krakkói deklarációt Ha­vel, Walesa és Antall írta alá. Ez az okmány tartalmazza a Jugoszláviá­val kapcsolatos állásfoglalást is. (Bővebben holnapi számunkban is­mertetjük.) A másik okmány a há­rom külügyminiszter nyilatkozata a NATO­val való együttműködésről. E rövid egyoldalas szövegben egye­bek között megállapították: Európá­ban nem lehet különböző típusú és fokú biztonság, mindenki számára azonos biztonságot kell szavatolni. A felek úgy ítélik meg, hogy az eddigi formulát - diplomáciai kap­csolatok a NATO-val - ki kell bővíte­ni azzal a céllal, hogy Csehszlová­kia, Lengyelország és Magyaror­szág is közvetlenül bekapcsolód­hasson a NATO munkájába. A Václav Havel vezette csehszlo­vák küldöttség tegnap este Krakkóból visszaérkezett Prágába. a harcok. Horvátország területén szom­baton kétszer volt légiriadó, sőt, a magyar határ mentén fekvő Koprivnicában is, amelyet eddig nem minősítettek válságö­vezetnek. Franjo Tudjman horvát elnök vasár­napra virradóan arra szólította fel a köz­társaság lakosságát, hogy keljenek Hor­vátország védelmére a „nagy szerb szol­dateszkával" szemben. A horvát elnök felhívása azután hangzott el, hogy siker­telen kísérleteket tettek a tűzszünet betar­tására. Az általános mozgósítás csak hol­napra várható, miután - a három hónap­pal ezelőtt Brioniban született megállapo­dások értelmében - október 7-ig befa­gyasztották a horvát függetlenségi folya­matot. Ezzel a dátummal függ össze szá­mos lapvélemény szerint a jugoszláv nép­hadsereg és a szerb alakulatok brutális háborúja, hogy eddig a napig olyan új helyzetet teremtsenek, amelyen már a függetlenség kinyilvánításával sem tud­na a horvát vezetés másítani. xxx Az AFP hírügynökség esti jelentése szerint a Krakkóban megtartott csehszlo­vák-magyar-lengyel hármascsúcs részt­vevői állást foglaltak amellett, hogy küld­jenek békeeröket Jugoszláviába, továbbá hangsúlyozták, hogy a szerbeknek és horvátoknak , joguk van a saját államra". A hírügynökség szerint Havel. Walesa és Antall kinyilvánították, hogy országaik ké­szek részt venni a nemzetközi békee­rökben. amerikai kezdeményezésre közö­sen készítette elő Jelcin orosz el­nökkel és a többi tagköztársaság vezetőivel. A NATO szinte órákon belül üdvö­zölte Gorbacsovnak azt a bejelenté­sét, hogy eltávolítanak minden takti­kai atomfegyvert. „A moszkvai kez­deményezést alaposan áttanulmá­nyozzuk - jelentette ki Brüsszelben a NATO szóvivője. Bush elnök már korábban „na­gyon jó hírként" értékelte Mihail Gorbacsov bejelentését, de arra fi­gyelmeztetett, hogy az atomfegyver­kísérletek betiltását és további rész­leteket még alaposan meg kell vitat­ni. John Major brit kormányfő is „megelégedéssel" fogadta Gorba­csov bejelentését. KÉPVISELŐK KÉRÉSE A Németországgal megkötendő államszerződés olyan fontos ügy, amelyről idáig sem a szövetségi parlament, sem pedig a közvélemény nem volt kielégítően tájékoz­tatva. Ezért elengedhetetlennek tartjuk, hogy még a szerződés aláírása előtt tűzzék ezt a kérdést napirendre a Szövetségi Gyűlés mostani ülésszakán - hangsúlyozza az a felhívás, amelyet hat parlamenti képviselő juttatott el a sajtóirodának. A képviselők elvárják, hogy a szerződés következetesen a Cseh és a Szlovák Szövetségi Köztársa­ság érdekeiből induljon ki. MARKUŠÉK KOMÁROMBAN PÖSTYÉNBEN TIZENÖTEN A GYORSVONATON VÁLASZ WASHINGTONNAK SZANKCIÓK JUGOSZLÁVIA ELLEN?

Next

/
Oldalképek
Tartalom