Új Szó, 1991. október (44. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-02 / 231. szám, szerda

GAZDASÁG lÚJSZQi 1991. OKTÓBER 2. GONDOKON INNEN ES TUL Államközi megegyezés értelmében a Tornaijai Konfekcióüzem az elmúlt években szinte ontotta az öltönyöket, zakókat a szovjet piacra. Ez elfogadható megoldásnak bizonyult addig, míg a kevésbé igényes szovjet fél fizetőképes volt és a számlákat az átláthatatlan árucsere útvesztőiben egyenlítették ki. Változás állt be, mikor a piacgazdálkodásra áttérve nálunk is árakban, számokban és dollárelszámolásban kezdtek gondolkodni. Az új piaci helyzetben a szovjet fél háttérbe szorult. A Tornaiján gyártott konfekciónak tavaly még hatvan százaléka szovjet földön talált gazdára. Ez év januárjától azonban egy darabot sem fogadott az ottani piac, így Tornaiján is termékértékesítési gondok keletkeztek. Ellentétben számos hasonló sorsú üzemmel itt elmaradt a kétségbeesett siránkozás, a bűnbak keresése. Kelet helyett nyugat - Nem egyik pillanatról a másikra, de megbirkóztunk a problémákkal - kezdi optimista magyarázatát Ján Marcinek mérnök, igazgató. - A nyugati piacokon ismeretlenek voltunk, ezért oda a szó szoros értelmében be kell törni. A gazdasági válsághelyzetet ráadásul a dolgozók megtartása mellett akartuk áthidalni. Csupán nyolcvan nyugdíjasunktól váltunk meg. mert a termelést át kellett szerveznünk. Hamarosan felfutott a holland, magyar, majd fokozatosan az osztrák, svájci és német piac, az utóbbi hónapokban pedig már Belgiumból, Angliából sőt az Amerikai Egyesült Államokból is van érdeklődés. Eredményeink, nyereségünk az elképzeléseknek megfelelően alakultak, az Ozeta részvénytársaságban helyünk megszilárdult. Fejlesztésre is jut A gyárba látogató rögtön észreveszi: folytatódik a fejlesztés, így nem mehet rosszul a gyár 900 fős kollektívájának. Az igazgató ezt nem kívánta számadatokkal alátámasztani, de szavaiból mégis erre lehet következtetni: - Rövidesen átadjuk a rehabilitációs központot, gondolom sokan örülnek majd a szaunának. Ezzel már rég adósak vagyunk a gyár alkalmazottainak, hisz megterhelő, javarészt monoton ülőmunkát végeznek. A másik beruházásunk az új üzemi konyha és étterem építése, erre nyolcmillió koronát fordítunk. Ezenkívül a jövőben olyan piaci tevékenységgel is foglalkozni szeretnénk, amihez beruházások kellenek. A belföldi áruértékesítés feltételeinek megteremtéséről van szó. A múltban ezt teljesen elhanyagoltuk illetve nem is volt rá szükség. Most, amikor a gazdasági reformok közepette mindenki csak magában bízhat, nekünk sem mindegy, ott vagyunk-e a belföldi piacon vagy sem. Üzletet nyitottunk itt, Tornaiján, majd fokozatosan Rócén, Rozsnyón és Kassán nyitunk elárusítóhelyeket. Ez több szempontból is előnyünkre válhat: új lehetőség nyílik termékeink értékesítésére és közvetlen visszajelzéseket kapunk termékeink színvonaláról. Meggyőződünk a vásárlóközönség elégedettségéről, esetleges elégedetlenségéről és hasznos útmutatásokat, tanácsokat nyerünk, ami a jövő szempontjából csak hasznunkra válhat. Sok minden változott A varrodát először az irodahelyiségek felőli üvegfalon keresztül, felülnézetből volt alkalmam megszemlélni. Az üzemi szabadság után minden gépen szorgos munka folyt. Jánosdeák Béla termelési igazgatóhelyettessel indultunk szemlére a gépek és fogafeok sűrűjében. A csarnokot bejárva - mint a gyár régi ismerője - felfigyeltem egy részleg hiányára. A farmerek eltűntét szóvá téve kisérőm készségesen elmagyarázta az átszervezések hátterét. -A farmerek ideje illetve piaca számunkra úgy tűnik lejárt. A szovjet piacra orientált termelésünket fokozatosan át kellett szervezni, így májustól a farmerektől is búcsút vettünk. Egyszerűbben fogalmazva, nem tudtuk őket eladni. Az átszervezés azonban már az év elején megkezdődött. Most öltönyöket, divatos zakókat és szabadidónadrágokat varrunk. Persze ehhez jó minőségű szövetre is szükség van, de szerencsénkre ezen a téren is változott a világ. Mivel tudunk fizetni, megválogatjuk, kitől és mit vásárolunk. Elmúltak már azok az idők, amikor örültünk, ha egyáltalán kaptunk alapanyagot. Ma már a hazai szállítók -a TrencséniMerinát, aLibereci Textilanát vagy akár a Humpoleci Suknot is említhetem - olyan kelméket szállítanak, amelyekből világszínvonalú öltönyöket tudunk kreálni. Másik fontos tényező az árak alakulása. Annak ellenére, hogy a textiláru megdrágult, mi nem esünk túlzásokba, és elfogadható áron kínáljuk termékeinket. Ezidáig álljuk a sarat a magánvállalkozókkal és a külföldi áruval kereskedőkkel szemben is. Fülembe jutott, hogy a gyárba néha egyedi megrendelések is érkeznek. Azt sokan tudják, hogy Szlovákiában nemrég színvonalas nemzetközi kerékpárverseny volt, azt viszont már kevesebben, hogy a versenybírák öltönyeit éppen a tornaijai gyár varrta. Az üzemnek már két kisműhelye, kihelyezett részlege is működik: az egyik a rőcei szőnyeggyárban 25 embernek ad munkát, a másik pedig a nagybalogi szövetkezet ratkóbisztrói udvarán üzemel. Elsődleges - a minőség A jövő kapcsán érdemes meghallgatni az igazgató szavait, annál is inkább, mert egy újabb kedvező fordulatról informálnak. - Igyekeztünk visszahódítani az orosz piacot. Végre sikerült és augusztus első felében már útnak indíthattuk az első szállítmányokat az ázsiai köztársaságokba. Ez a piac azonban már nem az a piac, új igényekkel jelentkezik. A minőség sokkal nagyobb súllyal esik latba mint ezidáig és érdekes: a sötét, egyszínű anyagok kelyett a többszínű, világos árnyalatokat rendelik. A nyugati országok viszont saját anyagaikból varratnak, ami számunkra egyrészt jó, egyrészt nem. Az esetleges selejtre kétszeresen ráfizetünk, viszont a minőséget jól megfizetik. A jövőben a külföldi és belföldi piacok igényeinek maradéktalan kielégítésére törekszünk. Nem esünk többé a múlt hibájába, hogy csak egy országra, egy felvevőpiacra orientálódunk. A gyárban hallottak bizonyos mértékig megnyugtatnak, viszont itt is zajlik az élet. Már készül a nagyprivatizációs tervezet egy Holding típusú részvénytársaság megalakulásáról. POLGÁRI LÁSZLÓ Az itt gyártott zakók a nyugati piacokon is keresettek (A szerző felvétele) ÁTALAKULNAK? A SZÖVETKEZETI TRANSZFORMÁCIÓ ALAPELVEI ISMERTEK, A RÉSZLETEKRŐL MÉG FOLYIK AZ ESZMECSERE Rövidesen nagy horderejű törvényjavaslat kerül a szövetségi parlament elé. A szövetkezetek vagyonjogi viszonyainak rendezését szabályozó törvényről van szó, amely a mezőgazdasági-, ipari-, fogyasztásiés lakásszövetkezetek dolgozóit és tagjait közvetlenül, a lakosság széles rétegeit pedig közvetve érinti. Hiszen vásárlói minőségben szinte naponta kapcsolatba kerülünk a szövetkezetekkel. Az előkészületi munkákról és a törvény alapelveiről Világi Oszkárral, a Szövetségi Gyűlés képviselőjével beszélgettünk. • Kezdjük a legfontosabbat. Több szövetkezeti forma, egy törvény. - Ez végérvényes. Az elfogadásra kerülő törvény azonos alapelvek szellemében valamennyi szövetkezeti forma transzformációjának jogi és gazdasági alapjait meghatározza. A szövetkezetek a tulajdonosok szövetkezeteivé alakulnak, amelyekben minden egyes tagnak vagyoni betétje lesz. • Hol tartanak a törvényjavaslat előkészületi munkái? - A törvénytervezet már elkészült. A parlament megbízásából a szövetségi kormány által kinevezett bizottság dolgozta ki, amelynek a szövetségi parlament több képviselője, valamint a gazdasági és a pénzügyminisztérium néhány munkatársa a tagja. A törvényjavaslat első változatát a Pénzügyi Tanács visszaadta átdolgozásra. Ezt követően a szövetségi kormány legiszlatív tanácsa, a kormány és a parlament bizottságai vitatják meg. Az elnökség határozatától függően valószínűleg a gazdasági, költségvetési és alkotmányjogi, illetve a mezőgazdasági albizottság. 0 És a parlament? - Van egy parlamenti határozat, mely szerint a szövetségi kormány a Szövetségi Gyűlés kamaráinak 18. együttes ülésén terjeszti be a szövetkezeti transzformációs törvényt. Szerintem, ha akkor még nem is, de novemberi ülésén a parlament bizonyára elfogadja a kérdéses törvényt. Ennek lesznek általános, valamenynyi szövetkezetre vonatkozó részei, és lesznek paragrafusai, amelyek csak az adott szövetkezeti formára érvényesek. • Mit lehetne kiemelni a valamennyi szövetkezeti formára vonatkozó legfontosabb rendelkezések közül? - A vagyoni érdekeltséget már említettem. A szövetkezeti transzformációs törvény a Kereskedelmi Törvénykönyvre épül, és a vagyonjogi kérdéseket azonos elvek alapján rendezi. Olyan egységekre kell felosztani a szövetkezet vagyonát, amelyek tulajdonosa már konkrétan meghatározható. A szövetkezet tagja tehát már nemcsak a papírforma szerint, hanem a valóságban is tulajdonos lesz. Általánosan érvényes követelmény, hogy a törvény hatályba lépése után kilenc hónapon belül kidolgozzák és elfogadják az adott szövetkezet privatizációs tervezetét. Ha nem, megindul a likvidációs eljárás. A tervezetet a közgyűlés fogadja el, de bárki kidolgozhatja, aki az adott szövetkezetben érdekelt. A közgyűlés így esetenként akár négy-öt javaslat közül is választhat. - Milyen sajátosságai lesznek a mezőgazdasági szövetkezetek privatizációjának? Ki lehet a tulajdonos? - A mezőgazdasági szövetkezetek vagyonának elosztására a mindenki számára elfogadható alapelveket nem lesz könnyű megtalálni. Szerintem a törvényjavaslat parlamenti vitájában e kérdés körül lesz a legnagyobb harc. A képviselők nézetei már abban is különböznek, hogy a privatizációs tervet elfogadó közgyűlésen ki vehessen részt szavazati joggal rendelkező tagként. A javaslat szerint e jog a föld tulajdonosát, akárcsak azokat a személyeket is megilletné, akik kisajátított élő és holt leltáruk ellenértékét a szövetkezetben hagyták, illetve legalább tíz évet dolgoztak a szövetkezetben, s nem lettek kizárva. Vagy ha igen, akkor kizárásuk nem munkafegyelmi, hanem rehabilitáció alá eső ok volt. • Hogyan alakul a szavazati jog, és milyen alapelvek szerint osztják majd a mezőgazdasági szövetkezet vagyonát? - Ezek pillanatnyilag még nyitott kérdések. Az egyik változat szerint a földtulajdon, a legalább tíz ledolgozott év és a kártérítéssel nem ellensúlyozott vagyon egy-egy szavazatot érne. A másik változat minden öt hektár föld, ledolgozott tíz év és százezer korona értékű kisajátított vagyon után egy szavazati jogot ad. A , szövetkezet vagyonának elosztásánál mindenképpen alapul szolgál majd a föld és a kisajátított vagyon. A tagsági és a munkaviszonyra vonatkozóan három javaslat van. Az egyik szerint figyelembe veszik a tagsági viszonyt, a másik szerint nem, a harmadik szerint viszont csak a munkaviszonnyal együtt járó tagsági viszony szolgál alapul a vagyon elosztásánál. Az első helyen kiemelt vagyonértékű tényezőre legfeljebb a szövetkezeti vagyon hatvan százaléka írható szét. A másodsoron kiemeltre pedig annyi, hogy a harmadikra a megmaradt negyven százalékból legkevesebb öt jusson. • Az eddig elmondottak tehát a kormány törvényjavaslatának részei? Vajon lesznek további változatok is? - Ha azt veszem alapul, hogy a törvényjavaslat gesztora a szövetségi gazdasági és a pénzügyminisztérium, akkor mondhatjuk, hogy ez a kormány törvényjavaslata. Mégsem így van, mivel a tervezetet előkészítő bizottság az egyes érdekcsoportok tagjaival is tárgyalt. Tény, hogy a pártok és mozgalmak képviselői között a tervezet megítélésében eltérések mutatkoznak. Vannak, akik keveslik a transzformáció terjedelmét, mások, elsősorban a kommunista képviselők csoportja meg épp fordítva, túl radikálisnak tartja a tervezetet. Szerintem a különböző nézeteket sikerül beépíteni a javaslatba, és a parlament elé csak egy változat kerül, ahogy az a földtörvény esetében volt. Az alapgondolatot, vagyis a szövetkezetek átalakításának szükségességét valamenynyi párt és mozgalom képviselői elfogadják, és ez a részletkérdések megítélésében fennálló nézeteltérések közeledését megkönnyíti. • Mint FMK képviselő mindehhez mit tenne még hozzá? - Mozgalmunk a szövetkezetek átalakítását támogatja, s ezen belül - Dél-Szlovákia sajátos gazdasági szerepe miatt - kiemelt figyelmet fordítunk a mezőgazdasági szövetkezetekben végbemenő privatizációs folyamatokra és a vagyonjogi viszonyok rendezésére. Semmi esetre sem célunk a szövetkezetek felbomlasztása, viszont azért vagyunk, hogy a különböző termelési formák azonos esélyeket kapjanak. A piaci verseny majd eldönti, hogy a tulajdonjog érvényesülése mellett melyik az életképesebb. EGRI FERENC JANUÁRTÓL MAGASABB A LAKBÉR A SZOCIÁLIS INTÉZKEDÉSEKRŐL KÉSŐBB DÖNTENEK 1992. január 1-től emelkedik az állami lakások használatával kapcsolatos egyes szolgáltatások ára, aminek következtében a lakbér átlag 80 százalékkal lesz magasabb. 1992. július 1-jétől nő a tulajdonképpeni lakbér (vagyis a szolgáltatásokat nem beleszámítva, a tulajdonképpeni lakáshasználati díj az állami lakásokban, a mai szinthez viszonyítva 100 százalékkal. Az erre vonatkozó döntést a múlt héten hozta meg a Szövetségi Pénzügyi Tanács. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy 1992. január 1-jétől a tényleges ráfordításoknak megfelelő összegben fizetnek majd a lakásbérlők a salak, a szemét, a szennyvíz elszállításáért, az emésztögödrök, a kémények tisztításáért, a közös helyisegek világításáért és takarításáért, valamint a felvonó üzemeltetéséért. A Szövetségi Pénzügyminisztérium számításai szerint a bérlők jelenleg ezekért a szolgáltatásokért átlagosan 43 koronát fizetnek, januártól pedig 138 koronát, ami 220 százalékos emelést jelent. A konkrét emelés az egyes lakásoknál eltérő. Ugyancsak január 1-jétől megszűnik a gyermekek száma szerint odaítélt lakbérkedvezmény. A kedvezmény eddig egy gyerek esetében 5, két gyerek esetében 15, három gyerek esetében 30 és 4 vagy több gyerek esetében 50 százalék volt. 1992. július 1-jétől száz százalékkal emelkedik a tulajdonképpeni lakbér (vagyis a lakás bérleti díja). Ez a lakbér a lakások komfortfokozata, nagysága és esetleg más tényezők alapján eltérő. A tulajdonképpeni lakáshasználati díj jelenleg átlagosan 98 korona és ez az összeg július elseje után kétszeresére emelkedik. Az elmondottakból következik: - az emelés nemcsak az állami lakásokra, hanem a vállalati lakásokra és a magánkézben lévő bérházak lakásaira is vonatkozik. Ez azt jelenti, hogy a háztulajdonosok csak ebben a mértékben emelhetik a lak-, bért; - a lakbér nem differenciálható az eddiginél nagyobb mértékben a lakások és a lakóépületek minősége, fekvése stb. alapján. A községek ezzel kapcsolatos jogai tehát változatlanok maradnak. A lakások felosztása a lakóterület és az alapterület szerint továbbra is érvényben marad; -az emelés sem teszi lehetővé, hogy fedezzék a lakásállomány kezelésével és karbantartásával kapcsolatos valamennyi kiadást. Ezért várhatóan 1993-ban tovább emelkedik a lakbér és ezzel majd teljes mértékben megszüntetik a dotációkat. Ezután a további módosításokat a piaci viszonyok szerint hajtják végre. A lakbér emelésére vonatkozó döntés nem tér ki a szociális következményekre. Amint a Szövetségi Pénzügyminisztérium illetékese elmondta, a jóváhagyott dokumentum csak javaslatokat tartalmaz, melyekkel az egyes szervek foglalkoznak majd. Szavai szerint a január 1-jei emeléssel kapcsolatban nem számolnak szociális intézkedésekkel, mivel tulajdonképpen csupán arról van szó, hogy kiegyenlítődik a szolgáltatások díja az állami, a szövetkezeti és más lakások között. A Pénzügyminisztérium azt javasolja, hogy 1992. július elsejétől a ráutalt állampolgárok hozzájárulást kapjanak. Ennek érdekében meg kell határozni, hogy a lakbér a háztartás tiszta bevételének hány százalékát képezheti. Amennyiben a lakbér meghaladná a meghatározott határt, a különbözetet az államnak vagy a községnek kellene megtérítenie. Ennek feltétele azonban az lenne, hogy a háztartás megfelelő nagyságú lakást bérel. (rp)