Új Szó, 1991. október (44. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-21 / 247. szám, hétfő

/ KÖRNYEZETVÉDELEM IÚJSZÓI 1991. OKTÓBER 21. SORSUNK A CIVILIZÁCIÓ? AZ ÉLŐSDI EMBER • PANELDOBOZOK • A VILÁGEGYETEM FELADVÁNYA? Az emberiség sorsa, illetve a civilizáció századunk végéhez közeledve rendkivüli módon összekuszálódott. A diktatúrák bukását minden józanul gondolkodó ember örömmel üdvözli. Mintha szivéről, tudatáról hatalmas követ hengerítettek volna el; minden porcikája megtelik a szabadság mézédes reményeivel: a demokráciával. Az ember minden fölött uralmat szeretne nyerni - legyen az vízben, földön, föld alatt vagy a csillagok között -, kivéve önmagát. A szabadság nem tiltott gyümölcsöket termő világfa, bár - mielőtt szakítanánk róla - szigorúan meg kell vizsgálni, hogy reményeink gyümölcse nem mérgező-e, mint például a szabadosság, a kábítószer, a pornográfia, a horror, a terror, a pénz, a maffiák és a többi. Mintha a civilizáció valamilyen sötét alagút felé - talán zsákutcába - tartana. Az egyént egyre jobban lépre csalják önnön vágyai, mintha belső önfegyelme napról napra lazulna, erkölcsi tartása ingatagabbá válna; kevesebbet figyelne embertársaira és egyre többet saját magára. Az ember müve Az ember igyekszik mindent megismerni. Ennek ellenére a tudomány, a technika, a csillagászat évszázadokkal megelőzte önmagunk megismerését. (,,Az értelmet - mint Bergson irta - jellemzi a természetes képtelenség az élet megértésére.") Az ember, aki lelkesedik minden újért, látványosságért és büszke önmaga szellemi erejével létrehozott alkotásaira, képtelen viszont felelősséggel megérteni, hogy világunk, a Föld rohamosan sorvad, pusztul, s egyre jobban elveszti természetes jellegét. Nem az a baj, hogy az ember természetes kíváncsiságtól hajtva kutatja a mikro- és a makrovilágot, és Kolumbuszként idegen bolygókra is leszáll, illetve fantasztikus technikai bravúrral, űrszondák segítségével feltérképezi a Naprendszer bolygóit, vagy atomreaktorokkal termel energiát, hanem az, hogy tönkreteszi a lét természetes feltételeit. A civilizáció városiasodása, illetve az iparosodás a múlt század végétől rendkívüli módon felgyorsult. Egyre több, újabb és újabb technikai találmány született, amelyek nemcsak a hadiipart forradalmasították, hanem a polgári lakosság életvitelét is meghatározták, szinte „átprogramozták". A civilizációt kényelmünk „kiszolgálására" hoztuk létre, figyelmen kívül hagyva az ember természetét. A tudományos felfedezésekkel teljesen felforgattuk, átalakítottuk az anyagi és a szellemi világot. A nagy nekibuzdulás elhomályosította az ember figyelmét, s fel sem fogta: ezek az átalakulások milyen mélyen érintik az embert. A fizika, a mechanika, a kémia meg nem gondolt alkalmazása teljesen feldúlta létünk ősi formáit. Levegőt lenül A nagyvárosok levegőjét beszennyezik a különféle gépjármüvekből eredő kipufogógázok, az ipari származékú porok és egyéb vegyületek kipárolgó gyilkos melléktermékei, és az emberek sokasága által „létrehozott" mikroorganizmusok. Az élelmiszerek vegyszerekkel való tartósítását, illetőleg az emberi szervezetre káros - és egyéb veszélyeket rejtő - kezelhetőségét azért fogadtuk el, mert rohanó életünk időigényeihez megfelelnek és igen kényelmesek, de következményeit nem elemeztük kellőképpen. A nagyvárosokban szinte „kötelező" a pazarlás. Felelőtlenül, hiúságból, kivagyiságból pocsékoljuk az energiát. Szemetelünk, füstölünk, és arra nem gondolunk, hogy ezzel saját magunk és gyermekeink, illetve az élővilág gyilkosai vagyunk. A mai civilizált" ember a természetes élet lehetőségét csupán nosztalgikus elemként építi be a tudatába. Zöldövezetet létesít, hogy ott menedéket találjon, és adózhasson nosztalgiájára épített természetes vágyainak, s nem hajlandó észrevenni, hogy az a menedékhely, amelyet felüdülésre, „regenerálódásra" hozott létre, ugyanolyan veszélyeztetett a civilizáció ártalmaitól, mint a panelrengeteg, hiszen a termőföldeket, az erdőket és a levegőt, valamint az ivóvizet is megfertőztük technikai-technológiai találmányaink „bevetésével". Ha lakóhelyünktói ezer vagy több ezer kilométerre levő atomreaktorban üzemzavar miatt robbanás következik be, a levegő mozgása hozzánk is eljuttatja a radioaktív sugarakat (lásd Csernobil, 1986). Az őserdők felelőtlen irtása felborította az ökológiai egyensúlyt. Braziliában kettévágták az őserdőt és autósztrádát létesítettek. Nem törődtek azzal, hogy az élővilág természetes környezetét feldúlják, és az ott élő állatok, bizonyos fajok létét sodorták vészhelyzetbe. Azt is tudjuk, hogy az időjárás természetes ritmusát is megbolygattuk. Naponta több tízezer utasszállító és egyéb rendeltetésű repülőgép emelkedik a légtérbe, és kavarja fel a levegőt, s ezáltal befolyásolja az időjárás áramlatait. Azt is tudjuk, hogy az olajat vagy más veszélyes, mérgező vegyszereket szállító tankhajók sérülése, robbanása esetén milyen károsodás érheti a tenger élővilágát. Eddigi tapasztalatainkból megállapítható, hogy a természet minden zugában, amelyet az úgynevezett modern civilizáció kisajátít, azonnal veszélybe kerül az élet, az élővilág természetes közege. A génsebészet rohamos fejlődése vajon mit hoz a jövő nemzedékeknek? Az átöröklés, az élettani idő megbolygatása vajon milyen veszéA világvárosok paneldobozaiba zsúfolt embertömeg kénytelen természetes igényei ellenére élni... Krascsenits Géza felvétele A BIOTERMESZTÉS - BIZALMI KÉRDÉS AZ ÉRSEKKÉTYI SZÖVETKEZET TAGJA LETT A BIOKULTÚRA EGYESÜLETNEK Napjainkban egyre aggasztóbb jelek mutatják, a környezetkárosítás mértéke már magát az életet veszélyezteti. A Földön felhalmozódott mérgező anyagok mellékhatásai együttesen lassan, de megállíthatatlanul tönkreteszik az élő környezetet, komoly veszélyt jelentve a későbbi generáció sorsára is. A környezetkárosító hatások ellensúlyozására a nyugati országokban évekkel ezelőtt bio-, alternatív, öko-, organikus stb. termelés néven mozgalom indult, amely a mezőgazdasági és élelmiszeripari termelés területén vállalt fel küzdelmet az öntisztító környezetrombolás ellen. Abból a megfontolásból kiindulva, hogy a mezőgazdasági termelőhelyeknek a vegyszer, műtrágya és egyéb káros anyagok túlzott felhasználásától való védelme egyúttal a termesztés egészségre káros anyagokból mentes élelmiszerek előállítására is lehetőséget nyújt. E termesztési mód végterméke a biotermék, amely iránt fokozatosan nálunk is növekszik az érdeklődés, helyet követelve magának a köztudatban. A hazai próbálkozások e környezetbarát termesztési technológiával ugyan még csak gyermekcipőben járnak, ám már megmozdultak a jéghegyek. Jó példa erre az érsekkétyi mezőgazdasági szövetkezet kezdeményezése. Nemrégiben a magyarországi Biokultúra Egyesülettel vette fel a kapcsolatot, hogy segítse a honi biotermelés alapjainak lerakását. Az előzetes elképzelések egyeztetése után a Biokultúra Egyesület képviselői a közelmúltban Ersekkétyen találkoztak a majdani biotermelökkel. Seléndy Szabolcs, az egyesület elnöke, dr. Gyórffy Sándor, az egyesület ellenőrzési és minősítő bizottságának tagja, valamint Karácsony Imre, a biotermékek forgalmazásával foglalkozó kereskedelmi szakember e környezetbarát termesztési mód alapvető feltételeiről, a biotermékek értékesítési lehetőségeiről tájékoztatta a hazai érdeklődőket. Palik László, a szövetkezet növénytermesztési ágazatvezetője elmondta, az érsekkétyi szövetkezet az idén 160 hektáron már megpróbálkozott a vegyszermentes gabonatermesztéssel. A Biokultúrával való kapcsolatfelvétel után a kedvező természeti-termesztési feltételek lehetőséget adnak számukra, hogy a jövőben immár a Biokultúra védnöksége alatt 76 hektáros területen komplex vetésforgót kialakítva gazdálkodjanak a környezetbarát termessztési mód alapelvei szerint. Az érsekkétyi szövetkezet felvételét kérte az egyesület tagjai sorába, s ezáltal csehszlovákiai kihelyezett részlegeként működik tovább e termesztési mód egyik csehszlovákiai honosítójaként, és a megtermelt biotermékek értékesítőjeként is. A magyarországi partner ugyanis a biotermékek értékesítésében is közreműködik, ám csak az IFOAM (Organikus Mezőgazdasagi Mozgalma* Nemzetközi Szövetsége) által jóváhagyott termesztési és minőségi feltételeknek megfelelő termékek esetében. A biotermesztés elsősorban bizalmi kérdés, azonban ellenőrzés, illetve a termesztési mód alapvető feltételeinek kialakítása is rendkívül fontos. Az ellenőrző és minősítő szervek ugyanis nem rohangálhatnak egyik parcellától másikig, hogy folyamatosan végezzék a rendkívül költséges elemzéseket. Aki erre a termesztési módra ajda a fejét, meggyőződésből kell, hogy csinálja, állította dr. Győrffy Sándor. Hangsúlyozta, hogy a biotermelés révén való gyors meggazdagodás reménye csak hiú ábránd, ellenben munka, tennivaló akad bőven. Karácsony Imre a biotermékek forgalmazásának tapasztalataiból kiindulva rámutatott, az értékesítéshez megfelelő infrastruktúra, feldolgozói, tárolói kapacitásra van szükség. Általános tapasztalat, hogy az őstermelők, amint beérett a termelés, igyekeznek minél hamarabb megszabadulni tőle. A forgalmazók viszont azt tapasztalják, hogy a nyugati piacon elsősorban a feldolgozott, a fogyasztói igényeket teljes mértékben kielégítő biotermékeknek van keletjük. Feldolgozásra biztatták a Keletszlovákiai kerületből érkezett debrői szövetkezet képviselőit is, akik kedvező természeti-termesztési feltételeiknek köszönhetően szintén meg akarnak próbálkozni a biotermeléssel. Tény, hogy a környezeti feltételeknek e termesztési mód bevetésekor meghatározó szerepük van. A magántermelőknek erre a döntö tényezőre érdemes odafigyelniük, ugyanis a nagyüzemi mezőgazdaság által müveit földterületből kiszakított parcellákon védősávok létrehozása nélkül elképzelhetetlen a biotermelés. A helyi feltételek felmérése és ismerete nélkülözhetetlen e termesztési mód bevezetésénél. Csak szakemberekkel való megbeszélés, a termesztési-természeti feltételek ismerete után fogjunk hozzá a megvalósításhoz. Figyelemre méltó az érsekkétyi szövetkezet kezdeményezése. A csekély, de lelkes tábor a józan észre és a termőföld megbecsülésére alapozza a továbblépést. A zalabai szövetkezet az idén úgyszintén vegyszermentesen termelte a búzát és a paradicsomot, s példája igazolja, hogy a termőtalajról való értő gondoskodás nem ablakon kidobott pénz, habár az értékesítéssel még vannak gondok, a jól végzett munka eredményeként elért egészséges termékek minden bizonnyal meglelik utukat a fogyasztókhoz. Csak remélni lehet, hogy az egyre nehezedő gazdasági helyzetben a freonos spray-ek, a nagy koncentrátumú tartósító szerekkel spékelt „csodakonzervek", nitrátsókkal ízesített szalámikülönlegességek vásárlása mellett jut majd pénz bioélelmiszerekre is T. SZILVÁSSY LÁSZLÓ KOCKÁZÓGÉP: SZÉNRE, SZÉNÁRA, SZEMÉTRE Egybehangzó állítások szerint Amerika egy európai számára furcsa, idegen világ. Néhány dologban viszont kétségkívül elismeréssel kell adóznunk előttük. Ezek közétartozik például az a még a nyugat-európaiak számára is hihetetlen fürgeség, ahogy az új ötleteket alkalmazzák a gyakorlatban. Ez a szokásuk nagyban hozzájárul az amerikai gazdaság vezető szerepének megtartásához a világban. Bob Padillával, aí egyik ilyen „realizációs" vállalkozás vezetőjével Pozsonyban találkoztunk. A COMS pozsonyi tanácsadó cég közvetítésével ugyanis épp azt vizsgálja, hol kezdhetné meg a legelőnyösebb feltételek mellett egy hasznosnak ígérkező berendezés sorozatgyártását. N Padilla úr szerint az általa kínált sajtológép segítségével hasznosítható lenne a széntermelés során keletkező hulladék és por. Ezek ugyanis napjainkban nagyrészt kihasználatlanul kárba vesznek. Tulajdonképpen hasonló megoldást már korábban is alkalmaztak: ez volt a brikettnek nevezett, cementálóanyaggal szilárdított szénpor. Az eddigi tapasztalatok szerint az új technológiával sajtolt szénkockák viszont a brikettnél kevésbé poriékonyak, és jobban is égnek. A megoldás további előnye, hogy az előállításukra szolgáló gépek szállíthatók, így a szükséges teljesítménynek megfelelő számban egyenest a bányaüzembe lehet őket telepíteni. Ezzel újabb felesleges szállítási költségek takaríthatók meg, nem is beszélve az ügy környezetvédelmi vonatkozásairól. A berendezést azelőtt az Egyesült Államokban is alkalmazták, elsősorban a farmergazdaságokban. Segítségével különböző szemes és szálas termékeket sajtolnak könynyen tárolható kockákba. Ezzel a módszerrel elejét lehet például venni a széna szállításával és tárolásával járó egyharmados veszteségnek, ráadásul a tárolás is jóval kisebb helyen megoldható. Emellett a takarmányelőkészítés során az összes adalékanyag is bevihető, és ez elősegíti az előírt keverési arány betartását, másrészt elkerülhetőek az esetenként nagyon drága adalékanyagoknál fellépő felesleges veszteségek. Harmadik alkalmazási terület a szintén komoly gondot jelentő hulladékok kezelésében kínálkozik. Lehetséges egyrészt az osztályozatlan hulladék térfogatának ilyen módszerrel történő csökkentése, hiszen a fejlett országokban komoly gondként jelentkezik, hogy a már jócskán telített szeméttárolók helyett csak nagyon nehezen tudnak helyet találni újabbaknak. Célszerű viszont a már osztályozott hulladékot is kockákba sajtolni, hiszen így könnyebben tárolhatóak és környezetkímélő módon szállíthatóak el újrafeldolgozás céljából. Padilla úr szerint amellett, hogy könnyen szállítható és nehezen hibásodik, a gép további előnye, hogy különösebb változtatások nélkül alkalmazható az összes szóba jöhető területen. A CMS tanácsadó cég már kapcsolatba lépett a hadiipar leépítése következtében komoly gondokkal küzdő túrócszentmártoni Nehézgépipari Müvekkel, ahol komoly érdeklődéssel fogadták az ajánlatot. Ezen nincs is mit csodálkozni, hiszen effajta gép a környező országok piacán még nem ismeretes, így a gyár valószínűleg komoly kiviteli lehetőségre is szert tenne. Ennek ellenére, ha sikerrel végződnek a tárgyalások, első alkalmazási területe a felső Nyitra menti szénbányákban lesz, és ennek köszönhetően a piacon olcsó, de fűtőértékben az osztályozott barnaszénnek megfelelő tüzelőanyag jelenhetne meg. -tlyeket rejt magában? Az ember szerfölött okos szörnyeteg. Ha nem lesz képes megzabolázni falánk vágyait, igényeit, beláthatatlan következményekkel számolhat. A. Carrel így ír: „Cselekvésünknek össze kell olvadnia az élettani folyamatokkal, követni kell ezek saját ritmusát." A folyamatok ritmusa Az emberiséget történelme folyamán számos megrázkódtatás érte már. Ennek ellenére - úgy tűnik - nem törődik a következményeivel. Beszélnek róla, szimpóziumokat hívnak egybe, hogy megvitassák az egyre súlyosbodó ökológiai veszélyeket. De - sajnos - semmi, vagy csak igen csekély látszata van ezeknek Nemcsak hazánkban, de az egész glóbuszunkon rengeteg elavult típusú gépkocsi és egyéb munkagép pöfög, amelyek kimondottan károsítják környezetünket, illetve mérgezik az élővilágot. Ezeket a technikai „szauruszokat" haladéktalanul ki kellene iktatni környezetünkből. Ám a profit nagy úr, keménykezű zsarnok, s nem tűri, ha bármit is fölébe, illetve elébe helyeznek. Az élet csoda. „Valószínűleg minden biológus eljut ahhoz a kérdésfeltevéshez, hogy „Mi az élet?" - írja Szent-Györgyi Albert. - Az is bizonyos, hogy senki sem adott kielégítő választ még erre a kérdésre. A tudomány arra a tapasztalatra épül, hogy a természet értelmes kérdésekre értelmes válaszokat ad, következésképpen amennyiben nincs válasz, minden bizonnyal a kérdéssel van baj... „Élet", mint olyan, nem létezik - még soha senki nem látta. Amit látunk, azok anyagi rendszerek, amelyek azzal a csodálatos tulajdonsággal rendelkeznek, hogy élők. Az „élet" - egyfajta minőség, és a kérdés e minőség mibenlétében áll. Szokás a környező világot élő és élettelen dolgok halmazataira felosztani. Ez a különbség olyan éles, hogy kialakulásához nem lehetett elegendő a kapcsolatok valamilyen szokatlan kombinációja... Hogy az „élő állapot" sajátos fizikai állapot, régóta gyaníthatjuk..." Az élet eredete tehát nem eldöntött: ismeretlen, akárcsak maga az ember. Jó lenne, ha megkísérelnénk megismerni önmagunkat, és ennek függvényeként gazdálkodnánk szellemi értékeink „anyagba öntött" hasznosításával, hogy ne érjenek - vagy jóval kevésbé érjenek - jóvátehetetlen meglepetések. Azt a csodát, hogy élet, ne „kirakatszerűen" vizsgáljuk és éljük, hanem szellemünkkel, kultúránkkal, lelkiismeretünkkel, élettani adottságainkkal harmonikus összhangban. BUDAI KULCSÁR JÁNOS