Új Szó, 1991. október (44. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-16 / 243. szám, szerda

MOZAIK .1X7 SZÔi OKTATÁSÜGYÜNK HOLNAPJÁÉRT A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAROK DEMOKRATIKUS SZÖVETSÉGÉNEK OKTATÁSÜGYI ALAPELVEI 1991. október 11-én Deákiban a Csemadok képviselői ismertették a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége Országos Képviselő­testületével a Csemadok Oszágos Választmánya által 1991. szeptember 28-án Losoncon jóváhagyott oktatásügyi alapelveket. A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének Országos Képvi­selő-testülete az előterjesztett dokumentumot megvitatta, és célkitűzé­seit támogatólag elfogadta. A Csemadok és az SZMPSZ szükségesnek tartja ezeket a célkitűzéseket az olvasókkal megismertetni és egyúttal nyilvános vitára bocsátani. A Csehszlovákiai Magyarok De­mokratikus Szövetsége a XVI. Or­szágos Közgyűlésén eltogadott program szellemében az alábbi ok­tatásügyi alapelveket fogadja el: A Csemadok fontosnak tartja a ki­sebbségi társadalmat, a nemzetisé­gi iskolát és a kisebbségi kulturális életet egyaránt a magasabb társa­dalmi igények szellemében meg­szervezni. E szellemre néző érték­skála alapvető feltétele az iskola fokozatos megújulása s azon belül a nemzetiségi iskola tartalmi-szer­kezeti továbbfejlesztése és eredmé­nyeinek továbbvitele a kisebbségi társadalomba. A Csemadok Országos Választ­mánya támogatja a csehszlovákiai magyar oktatásügy minőségi és mennyiségi megújulását a csehszlo­vák oktatásügy autonóm részeként. A csehszlovákiai magyarok vitatha­tatlan emberi és állampolgári jogá­nak tekinti a többségi nemzetével egyenrangú anyanyelvi művelődés biztosítását az óvodától az egye­temig. Állami, felekezeti és magánisko­láink a polgári társadalom érték­rendjének jegyében legyenek a sza­bad gondolkodásnak, a gondolko­dás szabadságának megteremtői, a pedagógiai kísérletezés műhelyei és egy életre szóló művelődésvágy megalapozói. Tekintettel arra, hogy a szlovákiai magyarság műveltségi szintje jelentősen alacsonyabb az országos átlagnál, a Csemadok szervezetei és szervei sajátos esz­közeikkel járuljanak hozzá körükben a művelődési igény felkeltéséhez. A Csemadok az egyén fejlődése szempontjából döntő szerepet tulaj­donít az anyanyelven történő műve­lődés biztosításának, ezért a Cse­madok-tagság részéről fontosnak tartja személyes példával támogatni a magyar tanítási nyelvű iskolákat. A Csemadok szakértők bevonásával biztosítja egy felvilágosító szórólap elkészítését az anyanyelvi oktatás­ról s annak személyiségformáló sze­repéről, amelyet eljuttat az alapszer­vezeteihez, az iskolákba és a sajtón keresztül a nyilvánossághoz. A kiegyensúlyozott kisebbségi lét elengedhetetlen feltétele a többségi (a mi esetünkben szlovák) nyelv is­A lakótelepen, ahol élek, van egy kis piac. Ott ismerkedtem meg Bözsi nénivel. Olyan ízes palócsággal al­kudozott a kofákkal, hogy nem áll­hattam meg, hogy meg ne szólít­sam. Láttam rajta, örül, hogy magyar szót hall. Elmondta: nemrégen él Pozsonyban, a fia unszolására köl­tözött föl a Nyitra melletti Kolonból. - Négy éve élek Pozsonyban. A fiam szerzett egy másfél szobás lakást, és azt ajánlotta, öregségünk­re költözzünk fel. Az öregem mind­járt kapott is az alkalmon, de én sokáig szabódtam. Sajnáltam, na­gyon sajnáltam a földet, a házat. Elmenjünk, hagyjuk itt a „fáradtsá­gunkat", amiért egész életünkön át fáradtunk? De a fiatalok már nem alkalmazkodhatnak hozzánk, ők nem jöhetnek le falura lakni, hiszen a városhoz köti őket a munka, az iskola minden. Végül ráadtam a fe­jem Nem volt könnyű. Úgy mondják, az öreg fát nehéz átültetni. Lassan mégis megszoktam. Amíg falun lak­tunk, néha hónapokig sem láttam a gyerekeket. Most itt vannak a kö­zelemben, könnyebb így nekem is. nekik is. Bözsi néni négy éve egy tízeme­letes panelház harmadik emeletén lakik. Immár egyedül, mert a férje nem sokkal azután, hogy felköltöz­tek, meghalt. A házban nemigen barátkozik senkivel. A lakók többsé­ge fiatal házaspár, akiknek gyere­merete és gyakorlati alkalmazása. Már az alapiskolában fakultatív mó­don biztosítani kell egy világnyelv alapjainak a lerakását és későbbi elsajátításának szükségszerűségét. A nemzeti önazonosság kialakítá­sa és az önismeret elmélyítése ér­dekében szükségesnek tartja a csehszlovákiai magyar és az egyetemes magyar történelemnek, kultúrtörténetnek és tudománytörté­netnek az egyetemes oktatásba való beiktatását. A Csemadok javasolja, hogy a Szlovákiai magyar Pedagógusok Szövetsége szakemberek bevoná­sával dolgozza ki egy fakultatív tan­tárgy, az önismeret - magyarságis­meret tantervét és tanmenetét isko­láink számára. A Csemadok Országos Választ­mánya a csehszlovákiai magyar ok­tatásügy jelene és jövője szempont­jából fontosnak tartja az önigazgatás megvalósításának biztosítását az oktatásügy minden szintjén. A Cse­madok az SZMPSZ-szel és a ki­sebbségi politikai mozgalmakkal együttműködve elkészíti a csehszlo­vákiai magyar oktatásügy tartalmi és strukturális autonómiájának terve­zetét. A Csemadok a csehszlovákiai magyar pedagógusok egyetlen és legitim képviselőjének a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségét tartja, annak programját és célkitű­zéseit támogatja. Elutasítja más pe­dagógusszervezetek illetéktelen be­avatkozását a magyar oktatásügy­be. A nemzetiségi oktatásügy terüle­tén működő szakemberek kinevezé­sének elengedhetetlen feltételeként szabja - a szakmai és erkölcsi alkal­masság mellett - a Szlovákiai Ma­gyar Pedagógusok Szövetsége köz­ponti vagy területi szervének pozitív állásfoglalását, támogatását. A Csemadok szükségesnek tartja a honi magyar iskolarendszer háló­zatának újraszervezését és stabili­zálását. Valljuk, hogy az óvodák há­lózatát - az UMESCO ajánlása szel­lemében - a gyerekek anyanyelve szerint kell megszervezni, egyben lehetővé tenni, hogy szükség esetén 5 gyermek (tanuló) esetében is le­hessen óvodai, illetve iskolai osz­tályt fenntartani. keik vannak, munka után rohannak - nincs idejük beszélgetni az idős nénivel. Meg aztán Bözsi néni nem is beszél valami jól szlovákul. - Az egyik szomszédom egy ma­gyar fiatalasszony. Elvált, egyedül neveli a fiát. Mikor megtydtam, hogy ő is magyar, megörültem, hogy lega­lább lesz kihez szólnom. De az asz­szonyka nagyon magánakvaló. Ha becsöngetek hozzá valamiért, csak a fejét dugja ki az ajtóból, úgy vála­szol. Pedig jólesne valakivel szót váltani, leülni egy kávéra, elütni az időt. Vele azonban nem lehet, más­A Csemadok tamogatja azt, hogy minden település kapja vissza óvo­dáját és iskoláját. Szakértők bevo­násával kidolgoz egy körlevelet a kis­iskolák visszaállításának feltételei­ről, amelyet megküld minden alap­szervezetének és minden magyar lakosságú település önkormányza­tának. Támogatja az adminisztratív úton közös igazgatóság alá vont iskolák szétválasztását. Szükségesnek tartja a magyar művészeti alapiskolák, kisegítő isko­lák és speciális intézmények hálóza­tának arányos kialakítását, a ma­gyar gimnáziumok mennyiségi és minőségi megerősödését, a magyar szakközépiskolai osztályok hálóza­tának kibővítését és különösképpen az anyanyelven történő szakmun­kásképzés biztosítását, A Csemadok szükségesnek tartja egy magyar felsőoktatási intézmény létrehozását és a Nemzetiségi Do­kumentációs Centrum támogatását, amelyek intézményesített keretet biztosítanának a csehszlovákiai ma­gyar tudományos életnek. Fontos­nak tartja a felnőttoktatás intézmé­nyesített formáinak a megteremté­sét, amihez szakmai társulásai ré­vén önmaga is hozzájárul. A Csemadok természetes szövet­ségesének tartja a magyar pedagó­gusokat; szükségesnek tartja a pe­dagógusok szociális helyzetének a javítását, a pedagógusok (s ezen belül a nemzetiségi pedagógusok) munkájának nagyobb társadalmi elismerését. Tagsága körében szor­galmazza, hogy a jelesekből és az igazi egyéniségekből legyenek pe­dagógusok, tanítók, tanárok. Támogatja a pedagógusok továbbképzése és szakmai fejlődé­se feltételeinek a javítását az itteni és a magyarországi többségi, vala­mint más országok magyar nemzeti kisebbségei oktatásügyének isme­retében és azokkal szorosan együtt­működve. A Szlovákiai Magyar Pe­dagógusok Szövetségével együtt­működve megrendezi a rozsnyói Czabán Samu Napokat és a munká­jukban kiemelkedő teljesítményt nyújtó pedagógusok elismerésére létrehozza a Czabán Samu-díjat. Szorgalmazza a magyar pedagó­gusképzés kielégítő és hosszú távú rendezését. A magyar pedagógusok képzésében és továbbképzésében a Nyitrai Pedagógiai kar biztosítsa, hogy a pedagógusok képesítést kap­janak az iskolai színjátszás, nép­tánc, valamint énekkari tevékenység irányítására. A Csemadok igényli a magyar pedagógusok aktív hozzá­járulását a nemzetiségi kultúra ápo­sal meg nem tudok, mert a szlovák nekem nehezen megy. Nem volt hol megtanulni. Otthon, a faluban soha senkivel sem beszéltem szlovákul. Amit tudok, azt a tüdőszanatórium­ban tanultam meg, ahol tíz évig dolgoztam. Most, ha valamit intézni kell, az unokán vagy a menyem jön velem. Ezért is jó, hogy a közelük­ben vagyok. Hiába azonban a kényelem, az unokák közelsége, a 68 éves néni négy év után sem találja a helyét a betonlapok között. A telet ugyan mindig Pozsonyban tölti, de mihelyt lásához, a felnőttoktatás, a népfőis­kolák, a gazdakörök és a szakköri tevékenységek szakmai színvonalá­nak az emeléséhez. Szövetségünk fontosnak tartja a nemzetiségi iskolák anyagi és gazdasági körülményeinek a javítá­sát, a tankönyvkiadás és a tan­könyvellátás krónikus problémáinak a rendezését. - «*• A Csemadok - az érvényben lévő iskotatörvénnyel ellentétben - támo­gatja az óvodák és az iskolák szoros együttműködését a helyi önkor­mányzatokkal. Kisiskolák esetében a szülők és a helyi önkormányzat döntse el, hogy az intézmény önálló iskolaként vagy kihelyezett osztály­ként működjön. Elutasít minden önkényes és ad­minisztratív, az iskolák életébe törté­nő beavatkozást a tanügyi igazgató­ságok részéről. A Csemadok továbbra is a ma­gyar iskolákkal együttműködve szer­vezi a különböző anyanyelvi verse­nyeket és fesztiválokat. Fontosnak tartja az iskolai színjátszás, a gyer­mek-folklórcsoportok és -énekkarok támogatását, vezetőik szakmai fejlő­désének biztosítását. Segít az ifjú­ság szabadidejének a megszerve­zésében, együttműködik az iskolák­ban tevékenykedő gyermek-, ifjúsá­gi és cserkészcsoportokkal A Csemadok OV fontosnak tartja, hogy az itteni magyar oktatásügy továbbra is kiemelt helyet kapjon a kisebbségi magyar sajtóban, rádi­óban, televízióban, és egyben szor­galmazza, hogy a csehszlovákiai magyar oktatásügynek nagyobb publicitása legyen a szlovák hírközlő eszközökben, illetve a szlovákok kö­zött. A Csemadok oktatásügyi és ér­dekvédelmi célkitűzéseinek a meg­valósítása érdekében együttműkö­dik az SZMPSZ-szel, a magyar isko­lákkal és pedagógusaikkal, a szü­lőkkel, raz ifjúsági szervezetekkel, a politikai mozgalmakkal, az oktatási kormányzat képviselőivel, a helyi önkormányzatokkal, valamint más hazai és nemzetközi szerveze­tekkel. Csemadok OV az egyeztetett fel­lépés érdekében kezdeményezi egy nemzetiségi oktatásügyi kerekasztal összehívását a politikai mozgalmak, az SZMPSZ, az Oktatási Tanács, a Szülők Tanácsa és a Diákhálózat bevonásával. Oktatásügyi alapelveit a Csema­dok nyitott dokumentumnak tekinti, szívesen fogad újabb javaslatokat, melyekkel az alulról építkezés szel­lemében bármikor hajlandó kibővíte­ni a fentieket. Dr. Bauer Győző a Csemadok OV elnöke Dr. Pukkai László, az SZMPSZ elnöke Jóváhagyta: a Csemadok O VII. ülése 1991. szeptember 28-án, Losoncon a föld fagya felenged, máris megy le a falujába. Kora tavasztól késő őszig ott a kertben szorgoskodik; vet, ka­pál, gyomlál - ahogy egész életén át tette. - A kiskertet nem akarom elha­nyagolni. Megterem abban minden: hagyma, krumpli, bab, azért sem kell pénzt adni. Én meg szívesen elbo­garászok vele Meg az az igazság, hogy ki se bírnám, ha a négy fal között kellene tétlenül ülnöm. Télen, az más. Akkor kötögetek, horgolok, más munka úgy sincs. És itt kényel­mesebb, nem kell fűteni, fával cipe­kedni. Nyáron azonban csak ott ér­zem jól magam. Most is csak azért van Pozsony­ban, mert a fiatalok elmentek kirán­dulni, és rábízták az unokákat. De már alig várja, hogy megjöjjenek, és ő lemehessen dolgozgatni a kiskert­jébe. Hiszen ilyenkor, ősszel annyi a tennivaló... - Itt a mindennapi munka hiány­zik a legjobban. Hiába, a falusi em­bernek a kert, a föld a mindene, a növény, mely a szeme láttára nő, vele él. A városiak ezt nem érthetik. S lám, most öregségemre mégis ide kellett jönnöm, a városba... Bözsi néni nincs egyedül a bána­tával. Sok hasonló sorsú idős ember él a lakótelepek betonfalai között, idegenként, magányosan. Mert olyanok ők, mint az átültetett fák. A föld élteti őket is; a föld, ahol születtek, ahol egy életen át dolgoz­tak, s ahová mindig visszavágynak. Vissza oda, ahol a ,,fáradtságuk" maradt. S. FORGON SZILVIA 1991. OKTÓBER 16. PRAVDA ÚR IGAZSÁGA A módszere szinte ugyanaz, mint Kaspirovszkijé. Az öltözéke - fekete póló, fekete zakó és fekete nadrág - szintúgy. Monoton hangon szól, és udvariasan kérdez. Általánosságok­ról beszél, arról, hogy csupa pozitív impulzust sugároz felénk, hogy elin­dítja szervezetünkben az öngyógyí­tó folyamatokat. Elmondja, ne za­varjon bennünket, hogy önkéntelen fejmozdulatokkal, kar- és láblendí­téssel reagálunk majd szavaira - a gyógyítás, a bajok enyhülete szavatolt. A szeánszon és a lévé előtt ülők - ki-ki vérmérséklete szerint - áhí­tattal figyelik szavát. Megszólal a ze­ne, és Pravda úr kissé reszkető, magas fekvésű hangján felszólít (utasít), hogy körözzünk a fejünkkel. Vannak, akik a gyógyulás reményé­ben hallgatnak nógató szavára, van­nak, akik lehunyt szemmel, átszelle­mült arckifejezéssel szívják maguk­ban a Varázsló szavait. És ő egyre csak mondja. Mondatai gyakran logikátlanok, gyakran fél/evezetőek. De aki el­megy a szeánszra, vagy leül a tévé képernyője elé, az az apróságokra nem figyel. Miközben beszélve gyógyít, a té­vékamera egy földön fetrengő gyer­mekbénulásos lány mozdulatait kö­veti. Anyja ügyet sem vet rá, rezze­néstelen arccal öngyógyítja magát. - És ha Pravda úr epilepsziás rohamot vált ki a szerencsétlen be­tegben, a nyelve a torkára fut és megfullad? - éli át a helyzet veszé­lyességét harmadéves orvostanhall­gató lányom. De a sámán elégedett, nem lát kivetnivalót, sőt a lány reak­cióit gyógyhatásúnak mondja. Aztán szóba hozza a testünkön található szemölcsöket, a műtét utáni forradá­sokat, s biztosít ezek eltűnéséről. A szeánsz végéhez közeledik. Pravda úr kikérdezi betegeit, elége­detten nyugtázza, minden úgy tör­tént, ahogy eltervezte, majd a jelen­lévőket és a tévénézőket szereteté­ről, segítő szándékáról biztosítja. A műsor ezzel még nem ér véget. Bejátszások következnek, súlyosan sérült betegek mondják el gyógyulá­suk történetét. Beszélnek arról, hogy megszűnt kancsalságuk, agyvérzés utáni bénulásuk, kézmerevségük. Ezt követően a tévénézők „élvezhe­tik" a késő esti vitát is. Pravda úr részvételével. A klinikai pszicholó­gust a laikus tévénéző igazából nem érthette, de a gyermekorvos is rébu­szokban beszélt. Csak a természet­gyógyász - elismerve a bioenergia áldásos hatását - utal a tévedés lehetőségére és a gyógyhatás ob­jektivizálásának szükségességére. Ám Pravda úr csak állította a magá­ét. Elkerülve beszélgetőtársai tekin­tetét, leszegett fejjel, makacsul. Ugyanis csak két igazságot ismer el, a sajátját és az Úrét. Lányom szemölcse, s a műtétek utáni forradásaim reggelre sem tűn­tek el, s a kedvem is rossz lett. Egyrészt azért, mert becsapottnak éreztem magam, másrészt, mert egész nap álmos voltam. Kénytelen vagyok belenyugodni, hogy rajtam Pravda úr hite, szerete­te, gyógyhatása nem segít, s to­vábbra is az orvosokra kell bíznom magam. Kár! (péterfi) DZSESSZNAPOK POZSONYBAN Sötét égből csap le a villám a 17. pozsonyi dzsessznapok plakátján. A nagyszabású őszi komolyzenei feszti­vál és a 20. századi zene ünnepe után most a dzsessz kedvelői kapnak vérpezs­dítő dallamokat. Három nap, hét esti, illetve éjszakai koncert a Jakab téri R. P. J. Klubban és a Kultúra és Pihenés Parkjában. Október 25-én az egyesült Államokbeli Paul Boemke és Wynton Marsalis ad műsort, 26-án, ugyancsak az USA színei­ben, Tania Maria és a New York Cellula lép fel, majd két osztrák zenész; Gus Seeman és Fritz Rainer szórakoztatja a közönséget. Október 27-én a magyar­országi Tea és az amerikai Bob Mintzer, majd a Take Six muzsikáját hallgathatják az érdeklődők. Hazai dzsesszénekeseinket a T+R Band, Dušan Húščava, Laco Deczi, a Rudy Linka Band és a Just Jazz képvi­seli. Csak úgy dörög majd az ég a Duna partján! -sz­Méry Gábor illusztrációs felvétele MINT AZ ÁTÜLTETETT FA

Next

/
Oldalképek
Tartalom