Új Szó, 1991. augusztus (44. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-12 / 214. szám, csütörtök

FÜGGETLEN NAPILAP Csütörtök, 1991. szeptember 12. Ára 2,80 korona XLIV. évfolyam, 214. szám A MAGYAR HONATYAK JOSEF VAVROUSEKE.T HALLGATTAK BŐS NE LEGYEN SÚLYOS KONFLIKTUS FORRÁSA! KIKÜLDÖTT MUNKATÁRSUNK TUBA LAJOS JELENTI BUDAPESTRŐL A magyar parlament gazdasági, külügyi és környezetvédelmi bizott­ságai tegnap Budapesten együttes ülést tartottak, amelynek egyetlen napirendi pontjaként meghallgatták Josef Vavroušek csehszlovák kör­nyezetvédelmi miniszter felszólalását. Az indulása előtt bizonyos szlo­vák kormánykörökben erősen bírált miniszter bevezetőjében hangsú­lyozta, ezen az úton szeretné elejét venni, hogy'Bős problémája a két ország között súlyos konfliktus forrása legyen. Mivel az utóbbi időszakban mind­két oldal álláspontja megmerevedett a szövetségi kormány felhatalmazá­sából szeretné elérni, hogy ezzel kapcsolatban a tárgyalások elmoz­duljanak a holtpontról. Szerinte a csehszlovák felet a következő okok késztetik a viszonylag gyors döntés keresésére: az építkezés ál­tal okozott környezeti károk több mint 90 százaléka hazai területen nyilvánul meg, a folyamatosan süly­lyedő talajvízszint néhány év múlva komolyan veszélyeztetheti az ártéri erdők létét, és ezen kívül az ország nehéz gazdasági helyzete jelentő­sen korlátozza a cselekvési lehető­ségeket. Tisztában van vele, hogy egyol­dalú lépésekkel nem lehet tisztázni a nézeteltéréseket, ezért javasolta, a jogi vitákat egy új szerződés meg­fogalmazásával zárják le, amely a parlamenti törvényhozásban be­vett gyakorlatnak megfelelően egy­ben érvénytelenítené a régi szerző­dést is. E szerződésben deklarál­nák, hogy a két fél szeretné megta­lálni a probléma optimális megoldá­sát. Josef Vavroušek ennek elérésé­hez javasolta, hogy a két ország szakembereiből álló bizottság érté­kelje az összes szóba jöhető befeje­zési változatot, és ebbe a munkába vonják be az Európai Gazdasági Közösség szakembereit is. Munkamódszernek az európai or­szágok közt hasonló jellegű ügyek kezelésére kidolgozott és az idei év folyamán aláírt megegyezésben rögzített eljárást ajánlotta.. E munka soráh az összes szóba jönető meg­oldási javaslatot sokoldalú hatás­vizsgálatnak vetnék alá és ennek eredménye megfelelő alapot szol­gáltathatna a politikusok számára az optimális döntés meghozatalához. Személyes véleményeként leszö­gezte azt is, hogy egy esetleges befejezés csak egy teljesen új meg­közelítés alapján lehetséges, amely (Folytatás a 2. oldalon) KIKÜLDÖTT MUNKATÁRSUNK, MIKLÓSI PÉTER JELENTI MOSZKVÁBÓL JELCIN: ML ÉPÜL AZ UNIÓ ROMJAIN? JAMES BAKER IS MOSZKVÁBA ÉRKEZETT • A CSEHSZLOVÁK KÜLÜGYMINISZTER FELSZÓLALÁSA AZ EMBERJOGI KONFERENCIÁN • Ml LEGYEN HONECKERREL? FERBLI ESTE 11 UTÁN Azt üzenem a parlamenti képviselő uraknak, vonják le ­a tanulságokat. Ne üljenek le akárkivel egy asztalhoz, még ferblizni se. Jó lesz megtudni, ki szeret cinkelt kártyával játszani. (4. oldal) VÁSÁRNYITÁS BRÜNNBEN GÉPIPARUNK VÉDŐHÁLÓ NÉLKÜL (Munkatársunktól) - A radikális gazdasági reformot sikeresnek tarthatjuk, mivel a devalváció után a korona árfolyama stabilizá­lódott, s az ország adósságállo­mánya csak mérsékelten növeke­dett. Jelenleg 8,8 milliárd koronát tesz ki - hangsúlyozta tegnap a 33. Nemzetközi Gépipari Vásár megnyitóján Vladimír Dlouhý szö­vetségi gazdasági miniszter. A brünni vásárterület A pavilonjá­ban a tegnap délelőtti megnyitón Alexander Dubček, a Szövetségi Gyűlés elnöke is részt vett, valamint a szövetségi és nemzeti kormányok tagjai, közöttük Jozef Bakšay kül­kereskedelmi miniszter, Jozef Bel­cák, a szlovák kormány gazdasági minisztere, Zászlós Gábor szlovák miniszterelnök-helyettes. A megnyitóbeszédet tartó Vladi­mír Dlouhý a gazdasági reform elemzésekor a folyamat árnyoldalai­ról is szólt. így például a termelés gyorsabban csökken, mint amilyen ütemben növekedik a munkanélküli­ség. S ez azt jelzi, hogy romlik a termelés hatékonysága is. Figyel­meztetett, hogy iparunk még mindig túl sok energiát fogyaszt, és hogy a reálbérek értékének esése eddig mintegy 21 százalékos. Alapvető problémaként jelölte meg azt, hogy a fizetőképes kereslet csökken mind idehaza, mind kelet-európai partne­reinknél. A kiutat a privatizálás meg­gyorsításában, a további árliberali­zációban és a majdani adóreform­ban látja a szövetségi kormány gaz­dasági minisztere. Mindennek jeleként már a vásá­ron is láthatók a magánvállalatok és a külföldi tőkeérdekeltségek, noha kisebb mértékben vannak jelen, mint mondjuk az élelmiszer-ipari vagy a közlekedési szakvásáron. A gép­ipari bemutatón a legnagyobbnak a szerszámgépek kínálatát találtuk. Nem is fértek el eddig megszokott helyükön a B pavilonban, egy részü­ket a vadonatúj E csarnokban láthat­juk. A szerszámgépek bemutatóját azonban nem a megmunkálógépek számának növekedése jellemzi, ha­nem az, hogy eddig nem látott mér­tékben bővült a mérőeszközök, (Folytatás a 2. oldalon) Mozgalmasan és váratlan időeltolódá­sokkal kezdődött a moszkvai emberjogi konferencia második napja. Mozgalma­san például azért, mert Grúziából érkezett tüntetők egy csoportja kért bebocsátást a tanácskozás színhelyére. Az időpont­eltolódások igazi oka viszont az volt, hogy kedden éjjel megérkezett Moszkvába Ja­mes Baker amerikai külügyminiszter, aki szerdán nemcsak Gorbacsovval tárgyalt négyszemközt, hanem több európai or­szág külügyminiszterével is. Ez sok tekin­tetben felborította a Szakszervezetek Há­zának oszlopcsarnokában rendezett kon­ferencia programját. Az érdemi tárgyalá­sok így csak néhány perccel 11 óra után kezdődhettek. Ezért a tervezettnél ké­sőbb szólalt fel a csehszlovák diplomácia irányítója, Jiŕí Dienstbier is. Nemcsak azt szögezte le, hogy hazánk nagyon is érde­kelt a Helsinkiben kezdődött folyamat, illetve az arra épülő utótalálkozók konst­ruktív szellemének folytatásában, hanem alapvető emberjogi szándékaink egyike mind a természetes szabadságjogok, mind a kisebbségi jogok valóban széles körű biztosítása. Külügyminiszterünk kü­lön szólt a romák helyzetéről, de utalt arra is, hogy ez nemcsak Csehszlovákiában, hanem egész Európában gondot jelent. Mindennek kapcsán kifejtette: a helsinki folyamat eddigi utótalálkozóin nem szen­teltek kellő figyelmet a romákkal kapcso­latos társadalmi és jogi gondok megoldá­sának. Tegnap azonban nemcsak James Ba­ker Moszkvába érkezése okozott gondot az időpontok egyeztetésében. „Közbe­szólt" Borisz Jelcin diplomáciai aktivitá­sa is, aki egy ügyes elhatározással szin­tén tegnap reggelre kérette magához az augusztusi barrikádok maradványaival övezett orosz parlament épületébe Euró­pa Moszkvában tartózkodó külügyminisz­tereit. E csaknem egyórás találkozón az újságírók is jelen lehettek, így első kézből számolhatunk be a hallottakról. Arról, hogy Jelcin ezúttal is valóban keményen, tárgyilagosan fogalmazott. Kertelés nélkül utalt arra, hogy az Unió romokban hever, és egyelőre bizonytalan, hogy azokon mi is épülhet majd?... Leszögezte: a forra­dalmi változásokat döntően befolyásoló elem a parlamenti demokrácia mindenkori alapjául szolgáló többpártrendszer szüle­tése. Jelcin hangsúlyozta, hogy ezzel egyidőben kell kiépíteni az emberi jogok biztosításának garanciáit, beleértve azok­nak az olyan természetes velejáróit, mint a katonai szolgálat idejének csökkentése, az évtizedek óta elhanyagolt szociális kérdések és egyebek. Mind Oroszország­ban, mind az Unió egész területén olyan kérdéseket kell most, a puccs után gyor­sított ütemben megoldani, amelyek ren­dezése elől csak a sztálinista dogmatiz­mus és a magát mindenhatónak tekintő pártállam zárkózhatott el. Hozzáfűzte, a most formálódó vezetés tudatában van annak, hogy az emberi jogok tiszteletben (Folytatás a 3. oldalon) MAGYARORSZÁGI TOVÁBBTANULÁS '91 Becsapottnak érzik magukat, de jó lenne ha belátnák, hogy itt senki sem hitegette őket, senki sem tett szép ígéreteket, és ha egy kicsit magukba tekintenének, önvizsgálatot tartanának: vajon ők megtettek-e minden tőlük telhetőt? (5. oldal) MUNKATÁRSUNK, LOVÁSZ ATTILA JELENTI VAJSKÁBÓL MÁR A FÉRFIAK MENEKÜLNEK Utam során ma kerültem a legkö­zelebb a horvát válságövezethez. A vajskai menekülttáborba eleinte többnyire nők és gyerekek érkeztek, most viszont a hadköteles korú férfi­ak dominálnak. Attól félnek, behívják őket a hadseregbe, s így inkább a menekülést választják. A horvát belügyminiszter tegnapelőtt tette közzé felhívását, amely szerint min­den 18 és 60 év közötti férfi hadkö­teles, s amennyiben elhagyja az or­szágot, "katonaszökevénynek minő­sül. A bejelentés furcsának tűnik, hiszen a mai napig senki sem hirde­tett sem hadi-, sem szükségállapo­tot. A fiatal férfiak többsége még Vajskán sem hajlandó maradni, Ma­gyarországra folytatják útjukat, mivel a jugoszláv néphadseregbe is be­hívhatják őket. Cseh kollégámmal megközelítet­tük a szerb-horvát határt. Három­négy kilométerre a határvonaltól fegyverropogás hallatszik, bár a tér­ség - az ott lakók szavai szerint - néhány napja aránylag nyugodt. A szerb rendőrség felhívta figyelme­met, hogy életveszélyes átkelni a határon. Nemcsak a biztonságot nem szavatolják, hanem kifejezetten figyelmeztettek arra, hogy a különfé­le - regulárisnak korántsem mond­ható - fegyveres alakulatok egysze­rűen vadásznak az újságírókra. Az elmúlt héten eltűnt szovjet újságírók máig nem kerültek elő, tegnap pedig Horvátországban csak egy szeren­csés fordulat mentett meg két oszt­rák tudósítót a lelövéstől. Vajskáról Belgrádba utazva újra azt tapasztaltam, amit az előző na­pokban. A Vajdaságban és általá­ban Szerbiában nyugalom van, a gyárakban folyik a munka, a földe­ken megkezdődött a kukorica beta­karítása és az őszi szántás. A szer­biai piacokon óriási a túlkínálat, ma­napság ingyen lehet görögdinnyét enni. A szerb földművesek számára elsősorban Szlovénia és Horvátor­szág volt eddig a hagyományos pi­ac. Jelenleg is elegendő az áru, de lehetetlen elszállítani, így a belgrádi piacokon évtizedek óta nem voltak olyan alacsony árak, mint most. Tegnap a délutáni órákban szerb nacionalista tüntetés zajlott Belgrád­ban, nagyjából 20 ezer résztvevővel. A horvátországi szerbek által szer­vezett tüntetésen a szónokok azt állították, Horvátországban fasizmus van, s az önálló horvát állam kiirtaná a szerb kisebbséget. A nacionalista (Folytatás a 2. oldalon) ELADJÁK A MIR-2-T A The Times brit napilap szerint amerikai szakemberek kezdtek tár­gyalásokat Moszkvában, mivel az Egyesült Államok 700 millió dollárért meg szeretné venni a Mir-2 szovjet űrállomást. A lap szerint ez azt jelenti, hogy széthullóban az egykori hatalmas szovjet űrprogram. A The Times em­lékeztet arra is, hogy Borisz Jelcin orosz elnök sosem volt a magas kiadásokkal járó űrkutatások híve. Azonkívül az amerikai terv azt is jelenti, hogy véget ért a két nagyha­talom versengése, ami a hideghábo­rú befejeződésének kísérőjelen­sége. NOVEMBERTŐL: OLCSÓBB AZ ÚJ SZÓ - HA ELŐFIZETI A címnek napjainkban különösen jelentős a hírértéke - több szempontból is. Mindannyian tudjuk, naponta tapasztaljuk, hogy csaknem minden drágul, s bizony szinte valamennyi áru - és szellemi termék - legtöbbünk pénztárcájához mérten drága. Tudjuk: az Új Szó is. Az év elején őszintén megírtuk, hogy csak ilyen áron tudunk nyereségesek maradni, ami politikai független­ségünk alapvető feltétele. Jóleső érzéssel tölt el bennünket, s nagy erkölcsi erőt ad munkánkhoz, hogy olvasóink döntő többsége vállalta a nem kis áldozatot, melynek köszönhetően példányszámunk nem csökkent számottevően. ^Olvashattuk: sajnos, tovább növekednek a megélhetési költ­ségek, hiszen többet fizetünk a fűtésért, a villanyért és más mindenért. Mi viszont ilyen körülmények között is szeretnénk megtartani - sőt, ha lehet, gyarapítani - rendszeres olvasóink számát, ezért alapos számolgatás és elemzés után tárgyalá­sokba kezdtünk a hírlapterjesztő vállalattal. Megbeszéléseink eredményesnek bizonyultak, s örömmel közölhetjük olvasóinkkai, hogy novembertől előfizetői kedvez­ményt kapnak állandó olvasóink. Tehát, akik megrendelik az Új Szót, azok november 1-jétől naponta csak 2,40 koronát fizetnek majd a hétköznapi számokért. A részletekről a következő napok­ban számolunk be tisztelt olvasóinknak. A sikertelen puccs után tegnap találkozott előszóra szovjet államfő az amerikai külügyminiszterrel

Next

/
Oldalképek
Tartalom