Új Szó, 1991. augusztus (44. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-11 / 213. szám, szerda

1991. SZEPTEMBER 11. I ÚJ SZÓ A HAZAI KÖRKÉP NAPJAINK KÉRDÉSE: A FÖDERÁCIÓ JÖVŐJE AZ ÁLLAMJOGI RENDEZÉS ELLENTMONDÁSAI Továbbra is a figyelem előterében áll a Cseh és a Szlovák Nemzeti Tanács Elnökségének pozsonyi tárgyalása. Az áilamjogi rendezéssel foglalkozó tanácskozást nagyon sokféleképpen, ellentmondóan értékelik a politikusok és a sajtó is. Miért van ez így? Kérdésünkkel felkerestük SZABÓ REZSŐT, aki azonkívül, hogy az SZNT Elnökségének tagja, állam jogászként kiváló ismerője a témának. - Természetes, hogy nem egységes az értékelés, hiszen az elvárások is eltérőek voltak. Csalódtak azok, akik azzal számoltak, hogy Dagmar Burešová visszafordul Pozsonyból, mert ott kikiáltják Szlovákia függetlenségét. Ugyanígy csalódniuk kellett azoknak, akik abban bíztak, hogy az elnökségek simán megegyeznek. Hogy ez utóbbi nem történt meg, ebben szerepet játszott az is, hogy a két elnökség már több hónapja nem ült közös asztalhoz. • A záródokumentum leszögezi, az alkotmányozásban a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság kontinuitásából kell kiindulni. A szlovák fél viszont úgy vélekedik, hogy a szövetséget alulról, két szuverén köztársaság építi majd. Feloldható ez az ellentmondás? - A két álláspont összeegyeztethetetlen. Vagy az egyik vagy a másik lehetőség mellett kell dönteni. • Vita tárgyát képezi, hány alkotmányt és milyen sorrendben kell kidolgozni. - En a három alkotmány híve vagyok. Amennyiben csak egy születne, akkor bár szövetségi köztársaság lennénk, de az közelebb állna az unitárius államhoz. A két alkotmány a szétválásunkat jelentené. Ezt konföderációval lehetne esetleg helyrehozni, amely a két nemzeti alkotmány elfogadása után szerződéskötéssel jöhetne létre. Amint mondtam, három alkotmány kell és ezeknek egyidőben kellene megszületniük. Alapelveiket az a szerződés rögzítené, amelyet október végéig kellene kidolgozni s még az idén jóváhagyni. Az ilyen eljárás szavatolná a kontinuitást és azt, hogy a két köztársaság azonos jogokkal rendelkezzen. Megjegyzem, a cseh és a szlovák fél eltérően értelmezi az azonos jogokat. A szlovákok, még azok is, akik a föderációt támogatják, időnként kísértésbe esnek, hogy ne vegyék figyelembe: az egyik köztársaságnak öt, a másiknak tízmillió lakosa van. A cseh fél pedig éppenhogy túlbecsüli a számbeli fölényt és olyasmit is követel magának, ami a tényleges egyenjogúság esetében nem illetné meg. • Említette a szerződést. Ennek is többféle értelmezése van. Ráadásul Csehországban a parlamentek szerződéséről beszélnek és Szlovákiában államközi szerződés megkötését szorgalmazzák. - Ha a Cseh és a Szlovák Nemzeti Tanács szerződést köt, ezt Szlovákia és Csehország nevében teszik. Szerintem, egyesek eltúloznak bizonyos kérdéseket, ott is problémát keresnek, ahol nincs. • Visszatérve az alkotmányokhoz, több szlovákiai politikai párt tiszta vagy teljes alkotmányt akar, mit kell ezalatt érteni? - Ez egy új, itt keletkezett fogalom. Röviden azt értik alatta, hogy a szlovák állam alkotmánya nem határozná meg, kivel lép szövetségre a Szlovák Köztársaság. 0 A Szlovák Nemzeti Párt szerint a szövetségen belül nem köthető szerződés, mert az nem lenne nemzetközi jogi aktus és csupán a két köztársaság korlátozott szuverenitásátrögzítené. Mi a véleménye erről? - Csak arra jó a nemzetközi aktus fogalmának ragozása, hogy a tényeket kedvük, politikai érdekeik szerint magyarázzák. Nemzetközi aktus alatt olyan szerződéseket értünk, amelyeket államok kötnek egymással. Ehhez azonban nem elegendő a függetlenség kikiáltása, arra is szükség van, hogy a világ elismerjen bennünket. Litvánia, Lettország, de még inkább Horvátország és Szlovénia esete bizonyítja, hogy ez nem is olyan egyszerű. A mai államforma, a föderáció felbomlása azzal járna, hogy kivétel nélkül minden nemzetközi szervezetből kiesnénk. Ennek szinte felmérhetetlen negatív következményei lennének gazdasági, társadalmi és politikai szempontból. Minden elölről kezdődne, újból jelentkezhetnénk azokba a szervezetekbe, amelyekbe egy-két éves harc és várakozás után bekerültünk. Amíg mindez nem rendeződne, aligha akadna állami vagy magántőke, amely eljönne egy el nem ismert országba. Ezért nagyon fontos Csehszlovákia folyamatossága, amelyen belül meg kell találni, éppen az említett szerződés által, annak módját, hogy érvényesüljenek a Szlovák Köztársaság jogos követelései. • Jan Kalvoda, a CSNT alelnöke úgy vélekedik, hogy „az állam kontinuitása összeegyeztethetetlen akárcsak az egyik köztársaság szuverenitásának kikiáltásával is." Ezzel szemben Szlovákiában sokan elsődleges követelménynek tartják a szuverenitást. Hogyan hidalható át ez az ellentét? - Megint azt mondom, hogy egyegy fogalomba sok mindent bele lehet magyarázni. Szuverenitás, önrendelkezés, államfenség gyakorlatilag ugyanazt jelenti. Csakhogy mi szélsőségekben gondolkodunk. Kalvodai szemüveggel nézve 1993. január 1-jével megszűnik a nyugateurópai államok szuverenitása, azonos pénzünk lesz, nem lesz vámrendszer stb. Mitterrand szerint viszont éppen ekkor kezdődik az igazi szuverenitás, az önrendelkezés teljes kibontakozása. Az egész tehát szemlélet kérdése. Fontos azonban, hogy egy-egy fogalom értelmezését ne az ellentétek kiélezésére, hanem a közös hang megtalálására próbáljuk kihasználni. • öt hét múlva ismét összeül a két elnökség. Ján Klepáč alelnök véleménye szerint, ekkor kell összehangolni a nézeteket, és ha ez nem sikerül, ki kell mondani, hogy a dolog nem megy. ön szerint sem lenne értelme a további tárgyalásoknak? - Bízom abban, az öt hét elég lesz a megoldás megtalálására. Semmi esetre sem értek egyet azonban azzal, hogy a két elnökség, vagyis 42 ember döntsön az elválás kérdésében. Nem hiszem, hogy az elnökség felelősségüket tudatosító tagjai hajlandóak lennének erre. Ez a lépés, jogi megalapozatlansága miatt, könnyen a jugoszláviaihoz hasonló eseményekhez vezetne, öt hét múlva elérkezhetünk ahhoz, hogy népszavazást kell kiírni. • Miért ellenzi néhány szlovákiai párt a referendumot? - Érdekes, hogy elnökségünk két héttel ezelőtti ülésén éppen azok ellenezték a népszavazást, akik a nép nevében önálló Szlovákiát akarnak. Megdöbbentett az érvelésük. Szerintük a nép meg sem értené, miről kell szavazni, nem érett még meg a referendumra. Tehát kiskorúsították a népet és csak magukat tartják alkalmasaknak, képzetteknek és felhatalmazottaknak, hogy a nép nevében szóljanak. • Hogyan érinti a magyar mozgalmakat a pozsonyi találkozó után kialakult helyzet? - Bízom abban, hogy egységesíti őket. Elérkezett az idő, hogy leszögezzük az alkotmánnyal kapcsolatos álláspontunkat. A három mozgalom alkotmányjavaslata kidolgozottságában, minőségében, a felállított fontossági sorrendben eltér ugyan, de végeredményében ugyanazt akarja. Nagyon örülök, hogy mozgalmaink vezetői a múlt héten találkoztak és igen várom pénteket, amikor is a Szövetségi Gyűlés és a Szlovák Nemzeti Tanács magyar nemzetiségű, különböző pártállású képviselői találkoznak. Remélem mindenki eljön, aki nem, az önmagát minősíti. Itt eldől majd, egyformán látjuk-e a jelenlegi helyzetet, a Cseh és a Szlovák Köztársaság viszonyát, e viszony rendezését és ezen belül magunkat. Ugyanis, függetlenül attól, hogy önálló lesz-e Szlovákia, vagy laza szálak fűzik Csehországhoz, a mi helyzetünk adott. Ezért meg kell találnunk azokat a megoldásokat, amelyek a legjobban megfelelnek választóinknak. CSIZMÁR ESZTER VÁLASZ OLVASÓINKNAK Munkanélküli segély H. D.: Öt hónapja vagyok munkanélküli. A falu elnöke azzal fenyeget, ha nem vállalok el bizonyos munkákat (például ároktisztítást), megvonják tőlem a munkanélküli segélyt. Lehetséges ez? fKz 1/1991. Tt. számú foglalkoztatási törvény 14. paragrafusa sorolja fel azokat az eseteket, amikor a munkanélküli segély nem jár a megállapított feltételek teljesítése esetében sem. Az említett rendelkezés szerint munkanélküli segélyt nem folyósítanak annak, aki a) teljesíti az öregségi nyugdíj vagy a rokkantsági nyugdíj iránti igényre vonatkozó feltételeket, kivéve az olyan rokkant személyek rokkantsági nyugdíját, akik állandó foglalkozást csak egészen rendkívüli körülmények között végezhetnek (pl. a világtalanok), b) munkabért (keresetet) pótló betegségi biztosítási (társadalombiztosítási) pénzjáradékkal anyagilag biztosítva van, c) megkezdte tényleges katonai alapszolgálatát (pótszolgálatát), polgári szolgálatát, szabadságvesztés-büntetését vagy előzetes letartóztatásba vették, d) komoly személyes, vagy családi okok nélkül elutasítja a megfelelő munkahely elfoglalását vagy az új, megfelelő munkakör ellátására való átképzést, esetleg az átképzés folyamán hoszszabb ideig elmulasztja fontos kötelezettségei teljesítését, e) szándékosan akadályozza a területi munkaügyi hivatallal való együttműködést a munkaközvetítés során, f) az utóbbi hat hónapban komoly indok nélkül ismételten megszüntette munkaviszonyát, vagy akinek foglalkoztatását az utóbbi hat hónapban ismételten megszüntették nem kielégítő munkaeredményei miatt vagy a foglalkoztatásából eredő kötelességei megszegése miatt. A munkanélküli segélyt nem folyósítják abban az esetben (illetve arra az időre) sem, amikor a munkáért folyamodó személy harminc napot meghaladó ideig tartózkodik külföldön. A fentebb említett „megfelelő munkahely" fogalmát a törvény 1. §-ának (2) bekezdése határozza meg. E szerint „megfelelő" foglalkoztatás az, amely „megfelel a folyamodó egészségi állapotának, tekintetbe véve az életkorát, képesítését, képességeit, korábbi foglalkoztatásának időtartamát és elszállásolási lehetőségeit. " Az alapvető kérdés tehát az, hogy a fent említett szempontok figyelembevétele alapján „megfelelő foglalkoztatásnak" tekinthetőek-e az ön esetében a „bizonyos fajta munkák" (pl. ároktisztítás)." A levelében említett körülmények ugyanakkor arra engednek következtetni, hogy valójában úgynevezett közhasznú munkákról lenne szó. (A 83/1991 Tt. számú törvény meghatározása szerint, ez a munkáért folyamodó személy rövid ideig tartó foglalkoztatása olyan munkahelyen, amely az illetékes munkaügyi hivatal és a helyi közigazgatási vagy önkormányzati szerv, esetleg más munkáltató között megkötött megállapodás alapján letésült.) Ezt a munkahelyet (amennyiben nem „megfelelő munkáról" van szó) természetesen nem köteles elfogadni, s nem is vonhatják meg a munkanélküli segélyt, ha nem fogadja el. Ugyanakkor bizonyos előnyei is származhatnak abból, ha elfogadja. A munkanélküli segély folyósításának feltételeiről szóló 50/1991 Tt. számú rendelet 5. §-ának (2) bekezdése szerint a munkanélküli segély folyósításának időtartama meghosszabbodik a rövid időtartamú foglalkoztatás idejével. A minimálbért a rövid idejű foglalkoztatás idején is meg kell kapnia (a munkanélküli segélyt erre az időre viszont nem folyósítják), de a rövid idejű foglalkoztatása során elért munkabér - a törvény kifejezett rendelkezése értelmében - nem befolyásolhatja hátrányosan a munkanélküli segély összegét, vagyis a közhasznú munka befejezése után olyan összegben folyósítják ezt a segélyt, mint ha nem lett volna alkalmazásban, ha ez előnyösebb az ön 1 számára. (m-n.) REFLEX A SKODA-VOLKSWAGEN JELZÉSE Noha az ország lakossága többségének most a legkisebb gondja is nagyobb annál, mint hogy gépkocsivásárláson gondolkozzék, általános figyelmet keltett a hír, hogy a Mladá Boleslav-i autógyárban túltermelés miatt négynaposra csökkentették a munkaidőt. Legtöbben így reagálunk erre a hírre: hát már az sem segít rajtunk, hogy megérkezett a nyugati tőke? Reméljük, átmeneti lesz az értékesítési válság, de akárhogy szorítunk is a minden nemzetgazdaságban húzóágazatnak tekintett személygépkocsi-iparnak, nyilvánvaló, hogy addig nem szilárdulnak meg értékesítési pozíciói, amíg nem változnak meg nálunk a kereseti viszonyok. A Volkswagen és a Škoda „összeházasodásakor" talán túlságosan is rózsaszínű nyilatkozatokat tettek legnagyobb autógyárunk gazdasági vezetői az exportlehetőségekről, és úgy tűnik, hogy a sajtó is derűlátóbban ecsetelte a lehetőségeket a valóban indokoltnál. Valószínűleg ésszerűbb lett volna, ha a leendő belső fogyasztást tekintik az autóértékesítés fő távlati tényezőjének. Még akkor is, ha nagyjából akkor jött létre a Volkswagen-Škoda egyesülésről szóló egyezmény, amikor Václav Klaus meghirdette a restrikción (tehát a pénzkibocsájtás visszafogásán) alapuló gazdaságpolitikát. A Klaus-koncepciót a lakosság úgy érezte meg, hogy miközben lényegesen növekedett az élelmiszer és az iparcikkek ára, a bérek nagyjából a régi szinten maradtak. Ennek a gépkocsivásárlási kedv vonatkozásában is az lett a következménye, hogy akik a korábbi viszonyok között autóvételre készültek, lemondtak „álmuk" valóra váltásáról. A családi megtakarítások hihetetlenül rövid idő alatt összezsugorodtak, és a lakosság döntő hányada pillanatnyilag már nem is gondol sem régi kocsijának lecserélésére, sem az első autó megvásárlására. Pénzügyminiszterünk számos más ország negatív tapasztalataira hivatkozva el tudta hitetni a lakossággal, hogy egy ország számára nincs nagyobb szerencsétlenség a fékevesztett inflációnál. És képesek voltunk a nyakló nélküli infláció meggátlására. Csakhogy ennek is ára volt. Beszűkült a belső piaci kereslet, aminek hatására még számos olyan termelő üzem is értékesítési válságba került, amely egyébként életképesnek bizonyulhatott volna. A vállalati vezetők e jelenség hatására jelentették ki egyre gyakrabban: Václav Klaus fixa ideás közgazdász. Arra utaltak, hogy a restrikció a fixa ideája. A Škoda értékesítési válsága jelzésértékű. Azt jelzi egyértelműen, hogy lépni kell, mégpedig mind az országos gazdaságpolitikában, mind a vállalati magatartásban. A Mladá Boleslavban gyártott Favoritokat 29 százalékos adó terheli, és ez nagymértékben drágítja a kocsit. A józan ész azt diktálja, hogy a mostanihoz hasonló helyzetben védelmezni illene a hazai ipart. De nem védelmezik, hanem kimondottan nehezítik a helyzetét azzal, hogy a nyugatról behozott használt autókra egyharmadrésznyivel kisebb vámot vetettek ki a Favoritok forgalmi adójánál. így tízezrével hozzák be a használt nyugati kocsikat (sokszor roncsokat), és eközben - természetesen - még a lélektani tényezők is közrejátszanak. Mint minden nagy gépkocsigyárnak, nyilván a Volkswagennak is nagy gyakorlata van a piaci lehetőségek kiaknázásában. Úgy látszik, a bérbefagyasztás láttán Csehszlovákiában még ez a nagymúltú és az utóbbi fél évszázadban sok kereskedelmi sikert elkönyvelt vállalat is tehetetlennek érzi magát, főképp ha látja, hogy a hivatalos makroökonómiai intézkedések is ellentétesen hatnak minden józan elképzeléssel. Mert az még csak megérthető, hogy a versenyszellem élénkítésére, a választék bővítésére új gépkocsikat hoznak be viszonylag elviselhető vámmal. Az viszont már teljesen érthetetlen, hogy a használtautó-behozatalt alacsony vámmal élénkítik a hazai termékek rovására. A kormány enyhén szólva nem jeleskedett a hazai gépkocsiipar támogatásában. Mintha megfeledkeztek volna róla, hogy a belső gépkocsipiac fellendítése a bérből származó jövedelmek elvonásának - tehát az infláció elleni küzdelemnek - is fontos tényezője lehetett volna. Most már főképp arra számíthatunk, hogy a Volkswagen-Škoda cég lep meg bennünket kellemesen. Vagy egy olyan autóvásárlási részletfizetés-konstrukcióval, amely lehetővé teszi a kocsivásárlási kedv fellendítését, vagy valami mással. Ez azonban elképzelhetetlen, ha a pénzügyminiszter továbbra is fixa ideásan ragaszkodik az eddigi bérszabályozási rendszerhez. A Škoda-Volkswagen jelzése nemcsak az autóiparra vonatkozik, hanem az összes többi iparágra is, és az összes olyan hazai gyárra, amely képes szolid minőségű terméket gyártani. A létminimum körüli keresetből élők nemcsak autót nem vásárolnak, hanem hűtőszekrényt, tévékészüléket, háztartási cikket, bútort sem vesznek. TÓTH MIHÁLY A SZOVJETUNIÓBA ELHURCOLT POLGÁROK NÉVSORA (Mivel az eredeti lista nem tartalmazza a nemzetiséget, csak feltételezés alapján tüntethetjük fel a neveket magyarul.) 5584/91 Durkáč František, 1918. X. 18., Tolčemeš, meghalt a SZU-ban 1443/91 Danča Alexander, 1921. I. 8., Nyirágó (Bakszavo) 1444/91 Danko Sándor, 1912. VII. 9., Somodi (Dzsordzsiko) 1446/91 Danko István, 1904. III. 29., meghalt, Kassa (Nuzal) 1448/91 Dányi József, 1922. III. 11 meghalt, Dernő (Kraszna-Ural) 1451/91 Bácskai Béla, 1912. IV. 6., meghalt, Kassa (Szánok) 1453/91 Dékány Boldizsár, 1916. VII. 27., Szőgyén (Kazany) 1452/91 Daubner Jozef, 1899. XII. 26, meghalt, Körmöcbánya (Ural) 1454/91 Demo Ján, 1907. VIII. 27, Dolný Óhaj. (Donbasz) 1456/91 Dobai Ernő, 1920. X. 11, Kisújfalu (Donbasz) 1457/91 Dobai Kálmán, 1924. IX. 24, Kisújfalu (Tiraszpol) 1458/91 Doboš Jozef, 1921. II. 24, meghalt, Királyhelmec (Szambor) 1459/91 Doboš Vojtech, 1913. II. 21, meghalt, Királyhelmec (Brianszke Leszi) 1460/91 Dóci János, 1919. V. 24, Kassa (Donbasz) 1466/91 Dúdor Martin, 1913. XI. 11, Deresk (7504/1-es láger) 1467/91 Dukony Béla, 1920. III. 3, Szőgyén (Bakszajevo) 1468/91 Dusík Sándor, 1928.1. 7, Bodrogszerdahely (Krasznouralszk) 1470/91 Dzurus Ladislav, 1904, II. 21, meghalt, Kassa (Donbasz) 1981/91 Danczi Béla, 1918. III. 18, meghalt, Kürt (Novorosszijszk) (Folytatjuk)