Új Szó, 1991. augusztus (44. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-06 / 209. szám, péntek

HÍREK - VÉLEMÉNYEK ÚJSZÓI 1991 .* SZEPTEMBER 6. NEM IS QLVAN ÖRÖMTELI AZ „ÖRÖMTELI HÍR" (Munkatársunktól) - Magyarországi felsőoktatási intézményekbe jelentkezett diákjaink felvételi eredményei az idén nem olyanok voltak, amilyeneket a ma­gyar fél, illetve mi elvártunk - szögezte le Pukkai László, a Szlovákiai Magyar Pe­dagógusok Szövetségének elnöke azon a tájékoztatón, melyet közel negyven fel nem vett diák és néhány szülő részvételé­vel tegnap Pozsonyban tartottak meg. A címbe foglalt gondolatot már Pék László, a szövetség alelnöke fűzte hozzá az elnök bevezető szavaihoz, kifejezve vele azt, ami alighanem már jónéhány perce ott motoszkált valamennyi jelenlévő fejében: nem igazán örömteli hír, hogy a magyar fél újabb harminc helyet biztosí­tott diákjaink számára a Nemzetközi Elő­készítő Intézetben (ezúttal azzal a kitétel­lel, hogy a szövetség lehetőleg havonta „nézzen a körmére" NEl-seinknek, meri hát az előző évfolyam magaviseletével és ügybuzgalmával bajok voltak); hogy van még három-négy szabad hely a Buda­pesti Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karán, és hogy a budapesti Pázmány Péter Hittudományi Főiskola (felvételi nél­kül) vállalja tíz diákunk hittanoktatói, leve­lező tagozaton történő képzését, éspedig úgy, hogy közben a diákok a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem nappali tagozatán hallgathatnak valamilyen (an­gol, francia, történelem stb.) szakot. Az utóbbi két lehetőség alig érdekelte a je­lenlévő diákokat, akik közül a legeredmé­nyesebb 97 (osztva kettővel) pontot szer­zett a felvételiken, a 30 NEl-hely viszont perceken belül „elkelt". Az elnök és az alelnök felszólalásának elhangzása után a diákok és a szülők tettek fel kérdéseket a pedagógusszövet­ség képviselőinek, illetve fűztek megjegy­zéseket az általuk elmondottakhoz. Egyi­kük bejelentése, mármint hogy az ő gyer­meke esetében figyelembe vették az érettségi bizonyítvány osztályzatait is, azaz úgynevezett hozott pontokkal indult­indulhatott a felvételin, kisebbfajta bom­baként robbant, afféle (rendhagyó) pontot téve a tájékoztató végére. (kluka) PÁRTOK SAJTÓTÁJÉKOZTATÓI FMK : Kezdeményezni fogjuk a népszavazást (Munkatársainktól) - A. Nagy László, a Független Magyar kezde­ményezés elnöke a tegnapi sajtótá­jékoztatóján beszámolt a mozgalom parlamenti képviselőinek kelet-szlo­vákiai útjáról, melynek során értékes tapasztalatokat szereztek. A vállal­kozókkal folytatott beszélgetéseik alapján úgy ítélik meg, hogy a vállal­kozni szándékozók sok nehézségbe ütköznek. Nemcsak a regisztráció körülményes, hanem az anyagbe­szerzés, illetve a kereskedés is túl­ságosan bonyolult. Az államappará­tus bürokratikus eljárása A. Nagy László szerint csak úgy küszöbölhe­tő ki, ha mielőbb törvényt hoznak a gazdasági kamaráról, illetve a fo­gyasztói érdekvédelemről. Az elnö­köt nyugtalanítja a lakosság jogtu­datának alacsony színvonala és a kisprivatizációval kapcsolatos problémák. Ez utóbbival összefüg­gésben az FMK javasolta koalíciós partnereinek: figyelmeztessék a leg­főbb ügyészt, hogy a hatáskörébe tartozó járási szervek nem végzik következetesen munkájukat. Felhív­ta a pénzügyminiszter figyelmét, hogy az állami támogatást nem osz­tották el minden esetben az ágazat által kidolgozott szabályok szerint a községek között. -A Szlovák Nemzeti Tanács ós a Cseh Nemzeti Tanács közt meg­kötendő szerződésen erőteljesen kell dolgozni, hisz ez lesz irányadó a szövetségi alkotmány létrehozá­sában - hangsúlyozta politikai éle­tünk legidőszerűbb kérdését fesze­getve. - Ha nem sikerül megegyez­ni, akkor mozgalmunk kezdemé­nyezni fogja a népszavazást. Meg­győződésünk: a lakosság nagy ré­sze szövetségi köztársaságban kí­ván élni. (dt) A KDM CÉLJA VÁLTOZATLAN: „Tiszta" szlovák alkotmány és szerződés A szlovák Kereszténydemokrata Mozgalom szokásos sajtóértekezle­tén Ján Petrík központi titkár tájé­koztatta az újságírókat. Elmondta: a KDM ma tárgyal a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom vezetőivel, hétfőn pedig a Polgári Demokrata Párt tisztségviselőivel vitatják meg az államjogi elrendezéssel kapcso­latos kérdéseket. Klaus úr nézete az alkotmányok elfogadásáról megha­tározó lesz - hangsúlyozta - és az is bizonyos, hogy Csehországban az a párt kerül előtérbe, amely kezet nyújt Szlovákia felé. Ily módon meg­menthetjük a Cseh és Szlovák Szö­vetségi Köztársaságot. A mozgalom továbbra is kitart a „tiszta" szlovák alkotmány elfoga­dása mellett. A két ország között kötendő szerződésnek rögzítenie kell milyen hatásköröket ruháznak majd át a szövetségi szervekre. Min­denképpen ragaszkodnak a törvé­nyes eljárásokhoz, a törvénytelen, alkotmányellenes lépéseket eluta­sítják. Vonatkozik ez a Szlovák Nemzeti Tanács törvényeinek a szö­vetségi törvények fölérendelésére is. A Szlovák nemzeti felkelés ün­nepségéről, melyen Ján Čarno­gurský, - a titkár szerint nem tudni kormányfői vagy pártvezéri minő­ségben - is jelen volt; Ján Petrík így nyilatkozott: A felkelés része a szlo­vák nép történelmének, és bár a ke­reszténységhez mostohán viszo­nyult, nem ítélhetjük el. A közelgő Hlinka évfordulóról való megemlé­kezés a szlovák kormány és a ró­zsahegyi városi önkormányzat ügye, a tavalyi tapasztalatok alapján a mozgalom nem avatkozik bele. Az újságírók kérdésére válaszol­va kiemelte: Szlovákia sorsának ala­kításakor a tárgyilagosságra kell tö­rekedni és a politikai ellenfelek szim­pátiája illetve ellenszenve nem lehet akadály, hogy egységes nézetet alakítsanak ki. Megtudtuk azt is, Ján Čamogurský hogyan járul hozzá a megjósolt forró ősz enyhítéséhez. Közreműködésének eredménye, hogy az Egyesült Államok a Szovjet­uniónak segélyként szánt mintegy 250 millió dollárért tőlünk vásárol ruhaneműt, lábbelit, élelmiszert és gyógyszereket. -deák­Elvi jelentőségű kérdésekkel foglalkoz­tak szerdai tanácskozásukon a NATO 16 tagországának nagykövetei. A tömb szó­vivője Brüsszelben a tanácskozás lénye­gét összegezve megállapította, hogy a gyökeres szovjetunióbeli változásoknak jelentős hatásuk lesz a NATO politikájára is. A szovjet fejlemények váratlanul érték a NATO-t, hiszen már csaknem befejez­ték a- Varsói Szerződés szétesése utáni időszakra vonatkozó új stratégiák kidolgo­zását. Egy diplomata újságírók előtt meg­jegyezte: mindenki számára nyilvánvaló, hogy a puccskísérlet és az azt követő fejlődés valamilyen módon hatással lesz a NATO politikájára, de senki sem tudja, hogyan. Bizonytalanságot kelt azonban a szovjet fegyveres erők szerepe, kezdve a hatalmas atomarzenáltól, egészen ad­dig a megválaszolatlan kérdésig, kinek az irányítása alá tartoznak majd a hagyomá­nyos erők és milyen lesz az alkalmazá­sukról szóló koncepció. Az áttekinthetet­len helyzetben a leszerelési, valamint a bizalomerősítő megállapodásokkal kap­csolatban is felmerülnek új tisztázatlan problémák. A szervezet diplomatái szerint új gon­dok merülnek fel a NATO közép-európai országokkal kapcsolatos álláspontja körül is. A NATO ugyanis értésükre adta, nem akarja felbosszantani a Kremlt azzal, hogy befogadja őket. Viszont azt köve­tően, hogy Moszkvában a reformszárny győzött, ez az érv már nem helytálló. Ráadásul a közép-európai országokat egyre jobban aggasztja a nyugtalan helyzet keleti határaik mentén, s ezért fokozhatják nyomásukat a NATO-ra an­nak érdekében, hogy ez vegye őket védő­szárnyai alá. PANKIN A NYUGAT TÁMOGATÁSÁT SÜRGETI ..mintha Nietzschét ítélnék el • Ukrán lobogó a kijevi parlamenter Borisz Pankin, az új szovjet külügymi­niszter szerint Moszkvának humanitárius és gazdasági segítségre van szüksége, s jó lenne, ha a Nyugat ezt nem halogatná kiváró álláspontjával. A Novosztyi hír­ügynökségnek adott nyilatkozatában Pankin azt mondta, most már semmi sem áll a radikális gazdasági reformok útjá­ban. Szavai szerint a Szovjetuniónak el­sősorban élelmiszerekre, fogyasztási cik­kekre és gyógyászati anyagokra lenne szüksége, valamint humanitárius segít­ségre és rövid lejáratú hitelekre. Más­részt, természetesen, nagyobb mértékű segítségre is, például műszakira és hosz­szú lejáratú hitelekre. Nyilatkozott Genrih Padva, a múlt hé­ten letartóztatott volt parlamenti elnök, Anatolij Lukjanov ügyvédje. A szovjet televízióban törvénytelennek nevezte, hogy kliensét továbbra is vizsgálati fog­ságban tartják, bár nem hoztak fel ellene semmilyen vádakat. Szerinte Lukjanov bizonyos nézeteket vali, s valamilyen esz­mékért elítélni őt ugyanaz lenne, mintha Nietzschét ítélnék el, mint a fasizmus ideológusát. Az ügyvéd attól tart, hogy a puccsistákkal szembeni bírósági eljárás politikai perré változik. Szerdán a kórházban meghalt Borisz Pugo volt szovjet belügyminiszter felesé­ge. Pugo egyike volt a hatalomátvétel nyolc vezetőjének, és közvetlenül a letar­tóztatás előtt lett öngyilkos. Felesége szintén megkísérelte az öngyilkosságot, de nem halt meg azonnal. Kezdetben olyan információk is elterjedtek, hogy Pu­go előbb feleségét lőtte le, majd véget vetett saját életének. A hátrahagyott bú­csúlevelek ellentmondanak ennek a ver­ziónak. A jövő heti emberi jogi nemzetközi konferencián a három balti köztársaság már önálló szubjektumként vesz részt - közölte Vlagyimir Petrovszkij, a szov­jet külügyminiszter első helyettese. Meg­állapította, mind a 15 tagköztársaság ka­pott meghívást a konferenciára, de csak a baltiaknak lesz független státusuk. Hans-Dietrich Genscher német kül­ügyminiszter szerdán a Bundestagban szorgalmazta: a három balti köztársasá­got vegyék fel az EBEÉ-tagországok so­raiba. Emékeztetett arra, hogy ez össz­hangban lenne az új Európáról szóló Párizsi Charta elveivel. Közben pedig már Izrael is bejelentette, hogy elismeri Lettor­szág, Észtország és Litvánia függetlensé­gét. Az ukrán parlament most zajló ülés­szakán a Ruh ellenzéki mozgalom hatá­rozza meg a dolgok menetét. Eddig gya­korlatilag valamennyi követelését sikerült elfogadtatni. Ebben nagymértékben az is segíti, hogy állandósultak a tüntetések a parlament előtt. Eslősorban a Ruhnak köszönhetően új állami szimbolikája van szerda óta Ukrajnának. AZ AMERIKAI-SZOVJET VISZONY ÚJ ELVEI MOSZKVA „DRÁMAI MÓDON KORLÁTOZTA" KUBA SEGÉLYEZÉSÉT James Baker amerikai külügyminisz­ter tegnapra virradó éjszaka bejelentette, az arab-izraeli békekonferencia összehí­vásával kapcsolatban ismét a Közel-Ke­letre utazik. Nem pontosította, mikor is valósul meg az Öböl-háború utáni immár hetedik közvetítő missziója. Hangsúlyozta viszont, hogy a csúcstalálkozó összehívá­sa előtt még szükség van egy látogatásra a fennálló vitás kérdések megoldása ér­dekében. Szerdai sajtókonferenciáján Baker szólt a Szovjetunióval közvetlenül és köz­vetve kapcsolatos kérdésekről is. Közölte, a Szovjetunió „jelentősen és drámai mó­don korlátozta" Kuba segélyezését és további csökkentések várhatók. Felhívta a figyelmet arra, hogy jövő heti moszkvai látogatása során megemlíti: az Egyesült Államok támogatja Japán igényét a Kuril­szigetekre. Ami a szovjet-amerikai viszonyt illeti, Baker elmondta, Washington a demokra­tikus értékeken alapuló öt elvhez fogja tartani magát. Ezek Baker megfogalma­zása szerint a következők: A Szovjet­unió jövőjéről magának a szovjet népnek kell döntenie, mégpedig békésen, össz­hangban a demokratikus értékekkel és elvekkel. 2. Az uniónak és a köztársasá­goknak tiszteletben kell tartaniuk a belső és külső határokat, senkit sem szabad fenyegetni, megfélemlíteni, illetve erősza­kot alkalmazni. 3. Az Egyesült Államok támogatja a demokráciát, a jog prioritását és a változásokat, de csak a rendes, demokratikus folyamat, elsősorban a vá­lasztások által. 4. Az USA ragaszkodik az emberi jogok, mindenekelőtt a kisebbsé­gek jogai feltétlen tiszteletben tartásához. 5. Tiszteletben kell tartani a nemzetközi jogot és a kötelezettséget, elsősorban a helsinki Záróokmányt és az EBEÉ Pári­zsi Chartáját. Baker szerint kívánatos lenne, hogy a szovjet nukleáris arzenál maradjon egy központi parancsnokság alatt. Hozzáfűz­te, az eddigi leszerelési megállapodások­hoz az USA-nak továbbra is érdeke fűző­dik és Washington kérni fogja az új szov­jet kormányt, igazodjon ezekhez a megál­lapodásokhoz. Elmondta, kedden kezdő­dő látogatása során a szovjet igényekről és a köztársaságok igényeiről fog tárgyal­ni. El akar látogatni a három balti köztár­saságba is. Nyilván az ott szerzett tapasz­talatai is befolyásolni fogják, milyen felté­telek között kaphat a Szovjetunió ameri­kai segélyeket. ROMÁNIA: MÉGIS VAN ÉRDEKLŐDÉS A NEMZETISÉGI KEREKASZTAL IRÁNT A Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöksége sajnálkozását fejezte ki: a kormányzó Nemzeti Megmentési Front vezetősége visszautasí­totta javaslatát, hogy rendezzenek kerekasztal beszélgetést a romániai nemzetiségi kérdésről. A tervezett találkozó jó lehetőség lett volna arra, hogy a politikai erők ne csak elemezzék a helyzetet, hanem valamiféle rendezési módszerben is megállapodjanak. Az RMDSZ elnöksége Nagyváradon ülése­zett, ahol időszerű, a romániai magyarságot érintő, problémákat tárgyait meg. Az ülésről kiadott közlemény egyébként hangsúlyozza, hogy az ajánlott kerekasztal iránt mégis van érdeklődés a romániai politikai körökben. Több párt és egyház is bejelentette, hogy a front elutasító magatartása ellenére is szeretne részt venni a tanácskozásokon. Nagyváradon az RMDSZ vezető­sége találkozott a Romániai Magyar Egyházak Elöljárói Állandó Értekezleté­nek képviselőivel is. Megegyezés született arról, hogy egy közös ökumenikus istentiszteletet tartanak az 1941-es romániar zsidóüldözés emlékére. A vezetőség állást foglalt a szövetség székelyföldi szervezetei képviselői­nek nemrégiben Kézdivásárhelyen megtartott találkozójával kapcsolatban is. A hozzáférhető adatok szerint Kézdivásárhelyen a székelyföldi magyarságot érintő kérdéseket tárgyalták meg. Nos, ezzel összefüggésben az RMDSZ elnöksége most kijelentette, hogy támogat minden olyan csoportosulást, amely foglalkozik a magyarságot érintő létkérdésekkel, ám a találkozóval - melyet bizonyos körök a szövetségen belüli bomlás jeleként értékeltek - a testület csak a szükséges információk begyűjtése után fog foglalkozni. Megjegyzem: Kézdivásárhelyen jóval radikálisabb nyilatkozatok hangzottak el a kisebbségi problémák és gondok rendezésével kapcsolatban, mint amilyeneket az RMDSZ általában képvisel. Tudni kell azonban azt is, hogy a Székelyföldön, főképpen Kovászna és Hargita megyékben a magyarság többséget alkot és ezért többé-kevésbé természetes, hogy ott a nemzetiségi problémák is más színben jelennek meg. Nagyváradi ülésén az RMDSZ elnöksége támogatásáról biztosította a Polgári Szövetség és a Polgári Szövetség Párt országos tanácskozásának felhívását arra, hogy Romániában véglegesen számolják fel a kommunizmus maradványait. Az RMDSZ szerint ez a dokumentum jó kiindulópont a párbe­szédhez, s igen fontos az ellenzéki erők összefogása, az ellenzéki antikom­munista platform együttes támogatása, a volt kommunista intézményrendszer maradványainak teljes felszámolása szempontjából. KOKES JÁNOS, Bukarest NÉHÁNY SORBAN V lagyimir Bakatyin, a KGB főnö­ke szerdán Svédország moszk­vai nagykövetének új dokumentu­mokat adott át Raul Wallenberg eltű­néséről. Wallenberg, az egykori svéd diplomata a második világhá­ború idején több ezer magyar zsidót mentett meg. Azt követően tűnt el, hogy 1945-ben Budapesten a szov­jetek kémkedés vádjával letartóztat­ták. 1957-ben Moszkva börtöndoku­mentumok alapján azt közölte, hogy Wallenberg 1947-ben szívinfarktus­ban halt meg a moszkvai Lubjanka börtönben. Ezt azonban az egész világ kétségbe vonta, s a hetvenes és nyolcvanas években többen is azt állították, hogy látták Wallenber­get. Hozzátartozói és barátai is azt állították, hogy Wallenberg esetleg életben lehet. Bakatyin szerint a most átadott dokumentumot a Wallenberg haláláról alkotott régi állításokat bizonyítják. ^ erdán éjszaka úgy döntött wZ a lengyel kormány, hogy a végrehajtó hatalom erősítése ér­dekében javasolni fogja az alkot­mány módosítását. Ez a lépés össz­hangban áll a kabinet korábbi dönté­sével: a rendkívüli jogkörök odaíté­léséről szóló alkotmánytörvény elfo­gadására tett javaslatot. Ezt a parla­ment mai rendkívüli ülésén vitatják meg. P árizsban a védelmi minisztérium bejelentette, hogy új rövid ható­távolságú atomrakétákat kívánnak telepíteni Franciaország északi ré­szén. A Reuter megállapítása sze­rint a 480 km hatótávolságú eszkö­zök Németország és Csehszlovákia területét érhetik el. A francia szóvivő csak annyit volt hajlandó közölni, hogy az új Hades rakétákkal a Plú­tón típusú eszközöket váltják fel, és mozgatható indítóállásúak lesznek. Alfred Dregger, aki a bonni parla­mentben a VDU/CSU frakcióját ve­zeti, leszögezte, hogy a francia in­tézkedésben ő nem lát katonai cél­szerűséget. M agyarország hűvösen reagált Ivan Szilajev orosz elnök el­képzeléseire. Szilajev a küldött­kongresszuson javasolta egy úgy­nevezett keleti gazdasági övezet ki­alakítását, amely az egyes szovjet tagköztársaságok mellett felölelné a volt keleti tömb országait, beleért­ve Csehszlovákiát is. Herman János külügyi szóvivő a Reuternek adott nyilatkozatában azt mondotta, Bu­dapest gondosan tanulmányozni fogja Szilajev elképzeléseit. Egy magát megnevezni nem kívánó kor­mánytisztviselő viszont egyértelmű­en azt állította, Magyarországnak nem áll szándékában csatlakozni olyan szervezethez, amely földrajzi szempontból hasonlítana az egykori KGST-hez. W ashington felszólította Izraelt, hogy 10 milliárd dolláros hitel­kérelmének benyújtását halassza a közel-keleti békekonferencia meg­tartása utáni időszakra. Tel Aviv eb­be nem egyezett bele. Az elképzelé­sek szerint ezt az összeget öt év alatt folyósítanák Izraelnek, s ebből fedeznék a szovjet zsidók letelepíté­sét. Az utóbbi két év alatt a Szovjet­unióból 300 ezer zsidó emigrált Izra­elbe, s Tel Aviv további százezrek­kel számol. A washingtoni felszólí­táshoz magyarázatként még hozzá kell fűzni, hogy Izrael már hónapok­kal ezelőtt bejelentette, a hitelkérel­met ezen a héten fogja benyújtani. J erry Rawiings ghanai kormányfő nyitóbeszédével kezdődött meg Accrában az el nem kötelezettek mozgalmának értekezlete. Elmon­dotta, a szovjet kommunizmus összeomlása ellenére a világ még mindig megosztott, s a választóvo­nal Észak és Dél, a gazdag és a szegény országok között húzódik. Szavai szerint Washington vezető szerepe a világ politikai színpadán veszélyezteti más országok függet­lenségét. Rawiings magát a mozgal­mat is bírálta, amiért nem tudja meg­oldani az egyes tagországok közötti konfliktusokat, így például az iraki­iráni viszályt. A tanácskozáson beje­lentették azt is, 1992-ben Indonézia lesz az el nem kötelezettek mozgal­mának soros elnöke. STRATÉGIAVÁLTÁS A NATO-BAN

Next

/
Oldalképek
Tartalom