Új Szó, 1991. augusztus (44. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-04 / 207. szám, szerda

1991. SZEPTEMBER 4. HÍREK - VÉLEMÉNYEK 2 ČALFA ÜZENETE Üzenetet küldött Marián čalfa szövet­ségi miniszterelnök tegnap Jacques De­lorsnak, az Európai Közösségek elnöké­nek. Ebben olyan egyezmény megkötését javasölja, amely Csehszlovákiának az Európai Közösségekhez való mihama­rabbi társulását jelentené. Čalfa megemlí­ti Csehszlovákia azon kérését, hogy az Európai Közösségek piacait nyissák meg textilipari és mezőgazdasági termékeink előtt, ós az EK folytassa gazdaságunk anyagi támogatását 1992 után is a hazai munkanélküliek megsegítésére. MOŠNOVI BEAVATKOZÁS POLITIKAI HÁTTERE VAN? Ľuboš Dobrovský szövetségi védelmi miniszter és Ján Lángoš szövetségi belügyminiszter azonnali leváltását köve­teli a Parlamenten Kívüli Közgyűlés. A „parlamenten kívüliek" az ostravai re­pülőtéren történtekkel kapcsolatban ugyanis megállapítják: Ami Ostraván tör­tént, azaz a speciális egység bevetése, veszélyes precedens az ellenzéki pártok és mozgalmak megfélemlítésére és likvi­dálására. A Parlamenten Kívüli Közgyű­lés elnöksége egyebek közt kétségbe vonja Lángoš miniszter vasárnapi kijelen­tését, hogy a Szovjetunióból csempészett radioaktív anyagot kerestek a röptéren. Az elnökségnek az a véleménye, hogy az egész eseménynek politikai háttere van. (Munkatársunktól) - Nem értünk egyet a piros baretteseknek a mošnovi repülőtéren végrehajtott kommandós ak­ciójával - áll a Csehszlovák Szociálde­mokrata Párt Elnökségének szeptember 2-ai nyilatkozatában. Jlŕí Horák pártelnök tegnap újságírók előtt hangoztatta, ez a lépés az ország biztonsági szervei közti együttműködés és a repülőterek védel­mének gyengeségét jelképezi. A szociál­demokraták követelik a beavatkozás igazi hátterének feltárását, s felhívják a Szövet­ségi Gyűlés védelmi és biztonsági bizott­ságait az eset alapos kivizsgálására, (s) A Csehszlovák Sajtóiroda kérdéssel fordult több párt és mozgalom képviselő­jéhez, hogy megtudja véleményüket a speciális egységeknek az ostravai repü­lőtéren történt bevetéséről. Stanislav Gawlik, az Együttélés Politi­kai Mozgalom alelnöke szerint az infor­mációkból ós az akció kimeneteléből lát­ható, hogy van jól képzett egységünk a gyors bevetésre. Kérdés, hogy ugyani­lyen színvonalon állanak-e azok is, akiktől a parancsokat kapják. Iveta Radičová (NYEE) egyetért a beavatkozás indoklásával, melyet Ján Lángoš adott. CSÖKKENŐ KAMATLÁBAK (Munkatársunktól) - A Csehszlovák Állami Bank Tanácsa hétfői ülésén átte­kintette az ország pénzügyi helyzetét és e központi intézet fő eszközeinek kihatá­sát a CSSZSZK gazdaságának idei ala­kulására. A tanács jó jelnek tekinti, hogy ez év júniusától az infláció havi értéke 2 százalék alá csökkent. A banktanács szerint ez a kedvező irányzat megőriz­hető. Josef Tošovský, a Csehszlovák Álla­mi Bank elnöke újságírók előtt elmondta, hogy az ország külső fizetési mérlege is kedvezőbben alakul a vártnál. Ezek a té­nyezők tették lehetővé, hogy a tanács a leszámítolási kamatlábat szeptember 9­étől az eddigi 10 százalékról 9,5-re csök­kentse. Egyidejűleg 9,5-ről 7,5 százalékra csökkent a leszámítolási kamatláb és a hitelkamatláb maximális eltérése, a bankhitelkamatláb maximuma pedig szeptember 9-én az eddigi 19,5 százalék­ról 17-re. Döntés született arról is, hogy ez év október 1-jével érvényüket vesztik a behozatali 'fizetésekre vonatkozó eddig kötelező szabályok. . A CSSZÁB Tanácsa megvizsgálta, hogy 1992-ben emelhető-e a külföldi uta­zásokra beváltható konvertibilis valuta mennyisége. A pénzügyi mérleg kedvező alakulása lehetővé teszi, hogy az állam­polgár az eddigi évi 5000 korona helyett 7-8000 koronáért vásárolhasson majd nyugati valutát. (sm) VALUTAÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1991. szeptember 4-én Pénznem Eladási árfolyam 1 egységre, koronában DEVIZA VALUTA Angol font 52,04 52,83 Francia frank 5,20 5,28 Német márka 17,69 17,97 Olasz líra (1000) 23,71 24,08 Osztrák schilling 2,51 2,55 Svájci frank 20,16 20,49 USA-dollár 30,78 31,18 FRANTIŠEK MIKLOŠKO: KÖZELEDNEK AZ ÁLLÁSPONTOK (Folytatás az 1. oldalról) téni akarjuk-e megállapodásunkat, vagy pedig dinamikus modellt alakí­tunk ki. A részletekről egyelőre nem beszélhetek, mivel ezt úgy értelmez­hetnék, mint a cseh félre gyakorolt politikai nyomást - hangsúlyozta. Emlékeztetett arra, milyen fontos lesz, hogy az egyes politikai pártok ne ragaszkodjanak mereven állás­pontjaikhoz, mivel csak így érhető el pozitív megoldás. A parlament elnö­ke örömmel nyugtázta Václav Havel kijelentését, miszerint a közös euró­pai égen a szlovák és a cseh csillag is felragyoghat. Ugyanakkor a szlo­vák kormányelnök kifejtette, hogy a közös állam megőrzését támogat­ja, amiből František Mikloško azt a következtetést vonta le, hogy az álláspontok közelednek. SZABÓ REZSŐ: ÉN IS OPTIMISTA VAGYOK • Lát reményt arra, hogy megtalálják a megoldást? Osztja František Mikloško optimizmusát, amelyet, ha óvatosan is, de kifejezett a tegnapi elnökségi ülés után? - kérdeztük Szabó Rezsőt, az SZNT Elnökségének tagját. - Osztom az optimizmusát, mert más mód és lehetőség nincs. A húr annyira feszült, hogy megoldást kell találni. Hi­szek abban, hogy ez sikerül. Az elnöksé­gen belül is megoszlanak a nézetek, ezért, a csütörtöki találkozás előtt még­egyszer összejövünk, hogy fő vonalakban egységesítsük nézeteinket. Eddig három javaslat született az SZNT és a CSNT szerződésével kapcsolatban, ezek alap­ján most egy közösét dolgoztunk ki. Ezen belül is vannak alternatívák, de mindegyik megőrzi a köztársaság egységét. Ez az egység az eddiginél jóval lazább lesz. Keressük az Európa számára elfogad­ható, korszerűbb államrendezés módját, úgy, ahogyan azt a Szovjetunióban és Jugoszláviában is teszik. Biztató, hogy míg az első napokban e két országban a szétválás került előtérbe, most már érzik, hogy valahol, valamiben egysége­seknek kell maradniuk. • Egyes politikai erők azt szorgalmaz­zák, hogy a két parlament szerződésének részét képezze egy deklaráció a két nem­zet szuverenitásáról. Tárgyaltak erről a ja­vaslatról? - Erre csütörtökön kerül sor, de nem elképzelhetetlen az elfogadása. Tisztázni kell azonban a fogalmakat, azt, hogy mit értünk a szuverenitás alatt. Amennyiben olyan szuverenitásról lenne szó, amely előzetes szerződés nélkül önálló alkot­mány meghozatalára is módot adna, ak­kor ez olyan szélsőség lenne, amely gya­korlatilag azonos lenne az önállósuló ál­lammal. A nemzeti szuverenitás jogossá­gát senki sem tagadja, de az állami szu­verenitás a teljes elszakadással lenne egyenlő. • Van valamilyen tanulsága a tegnapi tanácskozásnak a magyar pártok szá­mára? - Az SZNT pártjai, de a CSNT pártjai is, a pluralitást megtartva keresik azokat a közös pontokat, amelyek alapján egy platformra kerülnének. Ez ránk, nemzeti­ségi pártokra és mozgalmakra is vonatko­zik. Le kell ülnünk, hogy a fő vonalakban egységesek legyünk. Mert amint Szlová­kia és Csehország között megszületik a döntés, a mi kérdésünk is asztalra kerül. Ha a két köztársaság nem jut egyezségre, még inkább napirendre kerül a kérdé­sünk, méghozzá egy önálló szlovák álla­mon belül. -esi-, HELYZETFELMÉRŐ LÁTOGATÁS KI LESZ A LIBERÁLIS INTERNACIONÁLÉ TAGJA? (Munkatársunktól) - Négy szlovákiai párt érdeklődik a Liberális Internacionálé­ban való tagság iránt. A szervezet eddig nem tudott dönteni, kit válasszon a jelent­kezők közül, ráadásul a szlovákiai helyze­tet meglehetősen képlékenynek ítéli meg, ezért Urs Schöttli ügyvezető elnök és Szöllösy Pál, a végrehajtó bizottság tagja kétnapos látogatása során személyesen találkozott a pártok vezetőivel, a helyszí­nen ismerkedett a csehszlovákiai viszo­nyokkal. Elutazásuk előtt benyomásaikat meg­osztották az újságírókkal. Elmondták, hogy négy párt, a Nyilvánosság az Erő­szak Ellen, a Demokrata Párt, az Együtt­élés és a Független Magyar Kezdemé­nyezés képviselőivel tárgyaltak Pozsony­ban. Mindenekelőtt a liberális eszmerend­szer érvényesítése és a magyar kisebb­ség helyzete iránt érdeklődtek. - Meggyőződésem, hogy Szlovákia négy legjelentősebb liberális pártjával folytattunk eszmecserét és tulajdonkép­pen egyik esetében sincs akadálya an­nak, hogy csatlakozzon az Intemacioná­léhoz - hangsúlyozta Urs Schöttli. A vég­rehajtó bizottság dönt majd jelentésünk alapján, hogy kire esik majd a választás. Személyes véleménye szerint Szlovákiát egy szlovák és egy magyar csoportosulás képviselhetné, miközben hangsúlyozta, hogy a csoportosulás alatt nem egy pártot ért­Reményét fejezte ki, hogy az Internaci­onáléval folytatott együttműködés nyo­mán egy-egy ilyen csoportosulás tagjai egyesülhetnének, esetleg koalícióra lép­hetnének. A liberális erők egyesítését szorgalmazzuk, de nem szabjuk feltétel­ként a közös programot - emelte ki. Az 50 ország hatvan liberális szerve­zetét egyesítő Internacionálé fő feladatá­nak tekinti Közép- és Kelet-Európában a jogállamok kiépítésének elősegítését, ezen államok európai integrálódását, va­lamint a kisebbségek, így az etnikai, szo­ciális, kulturális, politikai, nyelvi és vallási kisebbségek jogainak támogatását. A ki­sebbségi jogokkal kapcsolatban az ügy­vezető elnök elmondta, hogy szervezetü­kön belül két irányzat érvényesül. Az egyik elégségesnek tartja az egyéni jogok szavatolását, míg a másik, és ez az erősebb, a kollektív jogokat szorgal­mazza. - Tudjuk, vannak olyan erők, amelyek Szlovákiában egy etnikumú -kultúrájú és -nyelvű országot szeretnének, de mint liberálisok ezzel nem érthetünk egyet - mondotta Urs Schöttli. Szöllösy Pál ennek kapcsán rámutatott, nem szabad megengedni, hogy egyes országok felbo­moljanak az európai konföderáció meg­alakulása előtt. -r­Tegnap, folytatva pozsonyi programját, az FMK irodájában megbeszéléseket folytatott Urs Schöttli, a Liberális Interna­cionálé ügyvezető elnöke. Az FMK részé­ről jelen voltak A. Nagy László, a mozga­lom elnöke, öllős László, választmányi tag, Petöcz Kálmán, az FMK Külügyi Bizottságának titkára és Molnár Miriam, a Külügyi Bizottság tagja. A kisebbségi kérdéssel kapcsolatban vázolták és értékelték a kisebbség lehet­séges önszerveződési formáit és ezek perspektíváit, a kisebbségi pártok egy­más közti és a többségi nemzet pártjaihoz való viszonyt. (FS) TITOK A NYERESÉG (Folytatás az 1. oldalról) arra, hogy a konkurencia árgus sze­mekkel figyeli a vállalatot, az igazga­tó nem árult el részleteket sem a kormányfőnek, sem az öt kísérő újságíróknak. Elmondta, hogy a tavalyi nehéz­ségek után a vegyikombinát valóban a reformok útjára lépett. A komoly és nagyméretű káderváltozások után elkészült az ún. speciális vegyipari program, amelynek köszönhetően az idén nehézipari vállalataink közül egyedül a Duslo nyereséges. Ez a tény teremtette meg a lehetőséget az aktív foglalkoztatottság megvaló­sítására is, hiszen a gyár az idén és a közeljövőben sem engedi szélnek alkalmazottait, sőt az alkalmazottak száma 1991-ben növekedett is. Ha­sonlóan tudták megvalósítani a he­lyenként merésznek tűnő szociális programot. Ebből ízelítőül: 1735 sa­ját lakás, 7 koronáért vásárolt 11,50 korona értékű ebéd- és vacsoraje­gyek, szanatóriumi és egészségügyi ellátás a gyár költségén, és - most tessék figyelni! - a gyártól minden alkalmazott üdültetési hozzájárulást kapott! Mint azt Ján Čarnogurský az új­ságíróknak elmondta, a kormány nemcsak tanulmányozta a vállalat helyzetét, hanem sikereiből további munkájához meríteni is szándéko­zik. A munkalátogatást a kormányfő nagyra értékelte és hozzátette, hogy minden eredmény egy komoly és drága ökológiai program megvalósí­tása mellett született. Az esti órákban Ján Čarnogurský a KDM helyi csoportjának szervezé­sében Vágsellye polgáraival találko­zott, ahol a legidőszerűbb belpoliti­kai eseményekkel kapcsolatos kér­désekre válaszolt. LOVÁSZ ATTILA AZEK-KÜLÜGYMINISZTEREK ÚJABB VÁLSÁGTANÁCSKOZÁSA A vasárnapról hétfőre virradó éjszaka Belgrádban aláírt tűzszüneti megállapo­dás ellenére hétfőn és tegnap is folytatód­tak a harcok Horvátország válsággócai­ban - tájékoztatott a HINA hírügynökség. A szövetségi hadsereg tankjai Petrinjá­ban megtámadták a körülzárt horvát rendőrállomást és a közhivatalok épüle­teit. A Tanjug hírügynökség a horvát tele­vízióra hivatkozva tájékoztatott a város­központban levő laktanyák körüli fegyve­res összecsapásokról. Ezekben a lakta­nyákban állítólag mintegy 40 jugoszláv és külföldi újságíró tartózkodik. A HINA sze­rint harcok folytak Bukovár és Borovo Naselje környékén is. Tegnap reggel Eszék környékéről is érkeztek hírek újabb fegyveres konfliktusról. A helyi rádióállo­más szerint hajnalban aknavetőkkel és harckocsikkal támadták a várost. Állítólag a jugoszláv hadsereg gyakorlóteréről is lőtték Eszéket. Katonai források megerő­sítették az összecsapásokról szóló híre­ket, de cáfolták, hogy a hadsereg csatla­kozott az Eszék elleni támadáshoz. Épp ellenkezőleg, a gyakorlóteret érte táma­dás. A zágrábi rádió szerint az Észak-Hor­vát országban dúló harcokban legalább négy személy életét vesztette és mintegy 15-en megsebesültek. Dél körül Eszéken elcsitultak a harcok, ám a szórványos lövöldözés folytatódott - közölte az UPI hírügynökség. Milan Brezak horvát bel­ügyminiszter-helyettes zágrábi sajtóérte­kezletén közölte, hogy a Vukovar közelé­ben levő Berak faluban 40 polgári sze­mélyt mészároltak le és további ötven ember sorsáról semmit sem tudni. Az összecsapásokról szóló információ­kat megerősítette a horvát külügyi szóvivő is a Hans-Dietrich Genscher német külügyminiszterrel folytatott beszélgetés során. Bonnban hétfőn este a német külügyminisztériumba kérették Borisz Frlec jugoszláv nagykövetet, akinek tol­mácsolták a szövetségi kormány aggo­dalmát és elégedetlenségét a tűzszünet megsértése miatt. Tegnap délután megkezdődött az Európai Közösségek külügyminiszterei­nek tanácskozása. Hans van den Broek, a holland diplomácia vezetője tájékozta­tott a múlt hét végi jugoszláviai missziójá­nak eredményeiről. A külügyminiszteri ta­lálkozón két fontos kérdést tekintenek át. Foglalkoznak a békekonferenciával, ame­lyen részt vennének a jugoszláv kollektív vezetés tagjai, a hat jugoszláv köztársa­ság elnökei, valamint az Európai Közös­ségek képviselői. Ugyancsak a napiren­den szerepel az öttagú döntőbíróság lét­rehozása. A 12 külügyminiszter tegnap úgy dön­tött, hogy szeptember 7-én a holland fővárosban tartják meg a jugoszláv ren­dezésről szóló békekonferenciát. Ezt Genscher német külügyminiszter szóvi­vője közölte az újságírókkal. A konferen­cia előkészítésével lord Carrington volt brit külügyminisztert bízták meg. JELCIN HISZ GORBACSOVNAK (Folytatás az 1. oldalról) az ismert szovjet történész is. Sze­rinte a rosszul működő hatalmi csúcsszerveket megújítani kell, nem pedig teljesen újakkal felváltani, olyanokkal, amelyeket az alkotmány nem ismer el. Medvegyev a prog­ramnak főleg azon pontja miatt ag­gódott, amely szerint létre kell hozni a népi képviselők tanácsát, valamint a szovjet elnökből és a köztársasági vezetőkből álló állami tanácsot. Ki­fejtette azt is, hogy a kongresszus eddigi határozatai nem kétharmados szótöbbséggel lettek elfogadva, márpedig az alkotmány módosításá­hoz ilyen többségre volna szükség. Medvegyev végezetül törvénytelen­nek minősítette a kommunista párt tevékenységének felfüggesztését és vagyonának elkobzását. Azt mon­dotta, különbséget kell tenni a párt tagsága és a pártvezetők felelőssé­ge között. Nemcsak bent a teremben, hanem a folyosókon is folyt az ülésszak bírálata. Például Szergej Baburin orosz képviselő kijelentette, hogy a népképviselőkkel szemben „az elnöki struktúrák diktatúrája érvényesül". Eduard Sevardnadze exkülügymi­niszter képtelenségnek nevezte az ilyen érvelést. Szerinte a hétpontos program reális garanciákat nyújt a Szovjetunió gazdasági és politikai stabilitásának meg­teremtéséhez. A jelenlévők feszült várakozása előzte meg Borisz Jelcin felszólalását, akinek szavait megtapsolták, amikor kijelentette, hogy ma jobban hisz Gorbacsovnak, mint a puccskísérlet előtt. Ugyanakkor bírálta is a szovjet államfőt, mondván, hogy kö­vetkezetlen volt a reformok megvalósítá­sában, esetenként kapitulált is a pártbü­rokrácia előtt. Azt hangsúlyozta, Gorba­csovval szemben lehetnek az embernek fenntartásai, viszont tény, hogy az állam­csíny óta a szovjet államfő megváltozott. Beszédének további részében Jelcin hangsúlyozta, azonnal el kell fogadni a válság megoldását szolgáló intézkedé­seket. Ezzel kapcsolatban ajánlotta, az unió területén létre kell hozni az egységes gazdasági térséget és kiépíteni az új szövetséget, amely a szuverén államok szabadon létrejött közössége lenne, s eb­ben az államközi kapcsolatok különböző formái érvényesülnének. Síkraszállt az egységes szövetségi fegyveres erők, va­lamint a nukleáris arzenálok központi ellenőrzése mellett. Javasolta, a kong­resszus fogadjon el garanciákat arra vo­natkozóan, hogy a Szovjetunió egész te­rületén tiszteletben fogják tartani az ál­lampolgári jogokat. Ezzel kapcsolatban mondta: az Oroszországi Föderáció az orosz nemzetiségűek érdekeit kívánja vé­deni, tekintet nélkül arra, hogy mely köz­társaságban élnek, ugyanakkor Oroszor­szág nem impériumként akar eljárni, ha­nem úgy, mint egyenlő az egyenlők kö­zött. Nem váltott ki túl nagy visszhangot a grúz parlament elnökének felszólalása, aki Grúzia függetlenségének az elismeré­sét sürgette. Hozzáfűzte, hogy ez a köz­társaság hajlandó csatlakozni az egysé­ges gazdasági térségről és a közös véde­lemről szóló megállapodásokhoz. Megfigyelők a délelőtti tanácskozást úgy jellemezték, hogy rendkívül tárgysze­rű és korrekt volt. Drámai percek csak röviddel az ebédszünet előtt voltak, ami­kor az azerbajdzsáni képviselők elhagy­ták a termet, tiltakozásul a karabahi kép­viselő, Zorij Balajan felszólalása ellen. Mint ismeretes, Hegyi Karabah hétfőn kinyilvánította függetlenségét, s Balajan azt mondotta, hogy az azeri vezetés aka­dályozza a karabahi helyzet normalizá­lását. A szünetben Aare Juhan Aares észt küldött arról tájékoztatta az újságírókat, hogy a kongresszus szerkesztőbizottsága előkészíti a balti köztársaságok függet­lenségének elismeréséről szóló hatá­rozat-tervezetet. A vita után Mihail Gorbacsov szokat­lanul önkritikus hangvételű beszédet mondott. Beismerte, hogy rengeteg hibát követett el, beleértve a taktikaiakat is, amelyek lényege az volt, hogy nem tudta időben megoldani a problémákat. « A második munkanap végén a munka­elnökség arra figyelmeztette a jelenlevő­ket, hogy minden dokumentum tervezete elkészült és szerda reggelig lesz idejük azok alapos áttanulmányozására. A felté­telezések szerint valószínű, hogy a rend­kívüli ülésszak ma este befejeződik. RÖVIDEN + Hexagonale-értekezlet lesz pénte­ken Varsóban - jelentette a PAP hírügy­nökség. A tanácskozáson a szovjet ese­mények utáni európai helyzetet tekintik át. A csehszlovák küldöttséget Zdenko Pírek külügyminiszter-helyettes vezeti. + Az Európai Közösségek magyar búzát küld Albániának. Tegnap Brüsz­szelben bejelentették, az EK bizottsága 5 millió ECU-t (5,9 millió dollárt) irányzott elő 45 ezer tonna magyar búza vásárlá­sára, ezt humanitárius segélyként küldik Albániába. + Valószínűleg október elején tart­ják meg az Európai Közösségek tagor­szágai legfelsőbb vezetőinek immár két­szer elhalasztott értekezletét a szovjet­unióbeli helyzetről. Ezt Hágában a hol­land külügyminisztérium szóvivője erősí­tette meg. Arról egyelőre nem született döntés, hogy meghívják-e Mihail Gorba­csov szovjet és Borisz Jelcin orosz el­nököt. + Németország tegnap ismét hiva­talosan kérte a Szovjetuniótól Erich Ho­necker kiadatását. A Reuter azt írta, hogy az ügyben még nem született döntés. Klaus Blech német nagykövet Vlagyimir Petrovszkij szovjet külügyminiszter-he­lyettest emlékeztette a bonni kormány kiadatási kérelmére. A diplomata elmon­dotta, Petrovszkij válasza nem tartalma­zott sok pozitívumot, csupán annyit mon­dott, hogy a kérést tanulmányozni fogják.

Next

/
Oldalképek
Tartalom