Új Szó, 1991. augusztus (44. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-26 / 226. szám, csütörtök

1991. SZEPTEMBER 25. IÚJ SZÓI HIREK - VÉLEMÉNYEK A „NAGY JÁTÉKRA" KÉSZÜLVE Vagy jó fél évvel ezelőtt jelentette ki Vladimír Dlouhý szövetségi gazdasági miniszter az akkor éppen „időszerű" politikai vita kapcsán, hogy a mostani kormány célja nem más, minthogy olyan vágányra terelje a gazdasági reformot, amelyről visszaút már nincs. Nos, ha minden jól megy, 1992. január elsejével olyan átalakulási folyamatnak lehetünk részesei (amenyiben betöltöttük 18. életévünket), amely teljesen új alapokra helyezi a gazdaság menetét, a jelenleg még több mint 4000 állami vállalat vagyona más személyekre való átruházásának. Magyarán: részesei lehetünk a most még állami vállalatként múködö, a privatizációs hullám valamelyikébe besorclt gazdálkodó egység vagyonának, szigorú részvényesi magatartásunkkal segítve elő annak majdani prosperálását, működésének teljesen új alapokra helyezését. Nem más, mint maga Dušan Tríska, a privatizáció elméleti atyja jellemezte a mindannyiunknak nyerési lehetőséget kínáló nagyprivatizációt „nagy népi összjátéknak", mely tulajdonképpen már október elsejével kezdetét veszi. Bár játéknak nevezi a Thska-Klaus páros a privatizációs folyamatba történő lakossági bekapcsolódást, nagyon komoly dologról van szó. A világon ugyan már végrehajtottak néhány privatizálást (vagy másfél évtizeddel ezelőtt az angliai szerepelt napirenden a gazdasági kommentárokban), a miénkhez hasonló „tulajdonosváltási" módra azonban még nem volt példa. Nem, mert egyetlen, a privatizálásban előttünk járó országban sem volt olyan arányú az állami tulajdon mint nálunk, mert sehol sem volt olyan kevés pénze a lakosságnak, mint nálunk, és az sem mellékes szempont, hogy másutt nem társadalmi rendszerváltással párhuzamosan privatizáltak. Mindezek olyan meghatározó körülmények, melyeket a privatizációs stratégia kidolgozói nem hagyhattak figyelmen kívül, és azt sem engedhettük meg magunknak, hogy egy esetlegesen évtizedekre elhúzódó tulajdonosváltási mód mellett döntsünk. Ezek a körülmények „keltették életre" a befektetési vagyonjegyek (kuponok) alkalmazásának módszerét, a vagyonjegyes - kuponos - privatizációt. Előkészítői, szervezői eddig tulajdonképpen a háttérben dolgoztak, az utóbbi hetekben, napokban léptek a nagy nyilvánosság elé. Az újságok hasábjairól, a tévéképernyőről új szavak, fogalmak, grafikai jelek köszöntenek ránk, e héten Prágában már megkezdték a vagyonjegyes privatizáció alapelveit, jelentőségét, célját a lakosság számára is emészthető módon tárgyaló tájékoztató kézikönyvek árusítását, a vagyonjegykönyv, vagyis a befektetési szelvényeket - kuponokat - tartalmazó „könyv" árusítását, s a tervek szerint október elsejétől mindehhez már az egész ország területén hozzájuthatnak az érdeklődők. (Az sem mellékes, hogy a Tájékoztató kézikönyvet magyar nyelven is nagy példányszámban bocsátotta ki a szövetségi pénzügyminisztérium, mintegy ezzel is jelezve, mennyire fontos számára, minden lakoshoz eljussanak a vagyonjegyes privatizáció „alapelvei".) Az év végéig hátratevő három hónapban tehát mlndanynyian tanulhatunk. Meg kell tanulnunk, hogyan bánjunk majd a rendelkezésünkre álló 1000 befektetési ponttal, hogy az a privatizálási hullámok befejeztével a lehető legtöbbet hozza számunkra. Várhatóan sok Kérdés merül fel olvasóinkban is a privatizációval kapcsolatban, melyek megvá* laszolásához - szakemberek bevonásával - tápunk is szeretne hozzájárulni, húgy a jövő év kezdetén olvasótáborunk f s felkészülten kapcsolódhassák be a rendszerváttást gazdasági szempontból betetőző folyamatba, nem utolsósorban saját régiójának fejlesztésébe. Kérjük tehát olvasóinkat, hogy a privatizációval kapcsolatos kérdéseiket juttassák el szerkesztőségünkbe (a borítékra írják rá: Privatizáció), $ ml rendszeresen jelentkező rovat keretében igyekszünk azokat megválaszolni. ~pg~ A vagyonjegykönyv borítólapja A BEFEKTETÉSI VAGYONJEGYEK KIBOCSÁTÁSA ÉS FELHASZNÁLÁSA START: 1991. OKTÓBER ELSEJÉN Október 1-jén kezdődik meg a vagyonjegykönyv-árusítás (kuponkönyv), és nyilvántartásba vételük november 1-jén veszi kezdetét, majd 1992 elejétől már fel is használhatjuk a vagyonjegyeket az aukciókon. A vagyonjegyek felhasználásának módját a szövetségi kormány ez év szeptember 15-ikei rendelete szabályozza. Lapunk majd rendszeresen tájékoztat a privatizációba való bekapcsolódás lehetőségeiről. A vagyonjegyek kibocsátásának két mozzanata van: árusításuk, majd nyilvántartásba vételük. Nyilvántartásba vételkor a vagyonjegykönyvet nyilvántartási bélyegzővel látják el, amelyen feltüntetik a vagyonjegyek kiadásának dátumát A dátum határozza meg, hogy melyik vagyonjegy-emisszióról (kibocsátásról) van szó. Egy adott emisszió vagyonjegyei a kibocsátás napjától számítva 10 hónapig érvényesek, de a pénzügyminisztérium az érvényességet meghosszabbíthatja. A vagyonjegyért való részvényárusítás úgy történik, hogy csak egy adott kibocsátás vagyonjegyeiért ajánlanak fel részvényeket. Tehát az értékesítésre kijelölt részvénytársaságok részvényeinek eladása csak az adott vagyonjegy-kibocsátás kuponjaiért történik az adott privatizációs hullámban. A privatizációs hullám privatizációs fordulókból áll, és minden lordulónak négy fázisa van: • az árak kihirdetése (hogy az adott fordulóban mennyiért adják el az egyes részvénytársaságok részvényeit, • megrendelés, • a megrendelések központi számítógépes feldolgozása, • a privatizációs forduló eredményeinek kihirdetése. Minden egyes privatizációs hullámban egyszerre több száz millió ezerkoronás részvényt kínálnak fel megvételre, és ezek iránt a részvények iránt az egyes fordulókban több millió vagyonjegykönyvtulajdonos mutat majd érdeklődést. Vagyonjegykönyvek és vagyonjegyek Ismerkedjünk meg a vagyonjegykönyv és a befektetés vagyonjegy fogalmával. A befektetési vagyonjegyek (kuponok) a vagyonjegykönyvben találhatók. A befektetési vagyonjegyek érvényessége azon múlik, nyilvántartásba vetettük-e a vagyonjegykönyvet. Ez azt jelenti, hogy vagyonjegyekért csak azt követően vásárolhatunk részvényt, hogy azokat nyilvántartásba vetettük az illetékes privatizációs helyen. A vagyonjegykönyv első két lapja: nyilvántartási lap (I. és II.). Az l-es lapot beküldik a központi nyilvántartásba, a lies lap pedig a könyvben marad. A nyilvántartásba vett személyek központi nyilvántartásban szereplésével megakadályozható, hogy ugyanaz a személy ugyanabban az időszakban egynél több vagyonjegykönyvet is felhasználhasson. A vagyonjegyek kiadásának dátumát nem nyomtatják rá a könyvre. A dátumot csak a nyilvántartási bélyegzőre jegyzik fel. Hogy kinek hány részvény milyen értékben való megvásárlására van joga, azt befektetési pontokban fejezik ki. A befektetési pontokban ezért azt az árat is meghatározzák, amennyiért az egyes részvénytársaságok részvényeit az adott privatizációs fordulóban árusítják. Egy adott vagyonjegykönyvben minden vagyonjegynek megvan a maga sorszáma. A vagyonjegykönyvben összesen 14 vagyonjegy van, sorszámuk 01-től 14-ig terjed. A vagyonjegyek különböző névértéküek, hogy tulajdonosuk variálhassa a megrendeléseit. Egy könyvben 11 000 befektetési pont van, de ezekből egy privatizációs hullámban legfeljebb 1000 pont használható fel, mégpedig vagy egyszerre, vagy több fordulóban. Más a vagyonjegykönyv ára (35 korona), és egészen más a befektetési vagyonjegyek beszerzési ára. A könyv puszta megvételéből sem jogok, sem kötelességek nem származnak. A vagyonjegyek beszerzési ára: 1000 korona, és a beszerzés külön vagyonbélyeggel történik. Azzal, hogy a bélyeget a ll-es nyilvántartási lapra ragasztják, megfizettük a vagyonjegyet. A nyilvántartásba vétel bármelyik nyilvántartási helyen elvégeztethető. A hely kiválasztása azonban fontos a tulajdonos számára, ugyanis az illetőnek csak itt kötelesek tájékoztatást adni a részvények árusításának menetéről és végeredményeiről. A vagyonjegyek felhasználása A privatizációs hullám meghatározó jegyei a következők: • a kiadás dátuma és a vagyonjegyek érvényességének 10 hónapban való meghatározása, • az eladásra kerülő részvénytársaságok listája. Addig nem kezdhető meg a vagyonjegyek nyilvántartásba vétele, amig az állampolgárok nem tudják (legalább megközelítően), hogy mekkora lesz a kínálat. Ezt a követelményt úgy elégítik ki, hogy nyilvánosságra hozzák a részvénytársasággá átalakítandó vállalatok listáját, illetve közlik, hogy ezeknek milyen hányadát privatizálják egy bizonyos vagyonjegykibocsátás vagyonjegyeiért. Tehát a nyilvántartásba vétel kezdetekor ismert a kínálat mértéke. De az utolsó pillanatig nem lesz ismert a kereslet mértéke és területi megoszlása az országban. Előre tehát nem tudjuk, hogy egy privatizációs hullámba 8 millió személy kapcsolódik-e bele, vagy csak 100 ezer. Azt sem tudjuk, hogy milyen a csehországiak és a szlovákiaiak aránya. A nyilvántartásba vétel során pl. megállapítható, hogy az érdeklődök számához viszonyítva nem túlságosan nagy-e a felkínált vagyon mennyisége. Ha túlságosan nagy, a felkínált vagyon mennyiségét megfelelően csökkentik. Részvényeket befektetési vagyonjegyekért privatizációs fordulókban árusítanak. A lebonyolítás módja: aukció. Minden egyes forduló úgy kezdődik, hogy minden részvénytársaság vonatkozásában kihirdetik az úgynevezett részvényárfolyamot. Ezzel tulajdonképpen (beruházási pontokban kifejezve) meghatározzák a részvények árát. Példa: XYZ társaság részvényeinek árfolyamát így állapították meg: 5 részvény százért. Ez azt jelenti, hogy öt darab ezerkoronás részvény vásárolható ebben a privatizációs fordulóban 100 befektetési pontért. Egy darab ezerkoronás részvény tehát 20 befektetési pontba kerül. Példa: CDE társaság részvényeinek árfolyamát igy határozták meg: 2 részvény 300ért. Ez azt jelenti, hogy e társaság 2 darab ezerkoronás részvényét az adott fordulóban 300 pontért árusítják. E társaság egy darab ezerkoronás részvénye tehát 150 pontba kerül. Részvénymegrendelés A vagyonjegy-tulajdonos teendői: 1. Kiválasztja a megrendeléshez legalkalmasabb névértékű vagyonjegyet. 2. Az előnyomtatott keretbe beírja a szervezet nyilvántartási számát. 3 A megrendelést átadja az átvevőhelyen, tehát egy postahivatalban. A szervezet nyilvántartási számának beírásával meg is történt a megrendelés, mert a keret mellett - nyomtatással - fel van tüntetve, hogy hány pontért rendelt a vagyonjegytulajdonos. A megrendelést tetszőleges gyűjtőhelyen be lehet adni. VAGYONJEGYES PRIVATIZÁCIÓ A részvények árfolyamának megállapításakor úgy járnak el, hogy az mielőbb megfeleljen a részvények iránti tényleges keresletnek. Egy privatizációs fordulóban néhány részvénytársaság és részvényei iránt kisebb lesz a kereslet a kínálatnál, illetve megegyezik azzal. Néhány részvénytársaság esetében viszont a kereslet meghaladja majd a kínálatot. Amennyiben a privatizációs fordulóban bizonyos részvénytársaság részvényei iránti kereslet kisebb a kínálatnál, e részvényekre vonatkozó valamennyi megrendelést kielégítenek az adott fordulóban. Amennyiben fennmaradnak részvények, ezek a következő privatizációs fordulóba kerülnek, s ennek keretében ismét eladásra kínálják a részvényeket, a megfelelően módosított árfolyamon. Az ily módon kielégítetlenül maradt megrendelésre felhasznált befektetési pontokat ismételten fel lehet használni a következő fordulóban, éspedig bármely részvénytársaság részvényeinek megvásárlására. (Ez az oka többek között annak, hogy a vagyonjegykönyv összességében több mint ezer befektetési pontot tartalmaz). A privatizációs hullám attól függően fejeződik be, ahogyan az egyes privatizációs fordulóban alakul az eladás. Még az egész privatizációs hullám befejezése előtt befejezhető egy vagy több részvénytársaság részvényeinek eladása, éspedig azokban az esetekben is, ha nem adták el e társaság valamennyi részvényét. Hospodárske noviny, 37/1991 (A szerkesztő megjegyzése: Jóllehet ezen a helyen közöljük a Cseh és Szlovák Köztársaság kormányának a vagyonjegyek kibocsátásáról és felhasználásáról szóló rendeletét, jónak láttuk a fenti cikk leközlését is, mivel közérthetően magyarázza a befektetési vagyonjegyek felhasználásának lényegét, s így a rendelet szövegében is jobban eligazodik a jogi nyelvben egyébként kevésbé jártas olvasó) A Cseh és Szlováh ELSŐ RÉSZ Befektetési vagyonjegyek i.§ (1) A Szövetségi Pénzügyminisztérium vagyonjegykönyveket bocsát ki, amelyek I és II regisztrációs kártyákat, valamint vagyonjegyeket tartalmaznak. A vagyonjegykönyv minden egyes lapja nyilvántartási számmal van megjelölve. (2) A vagyonjegykönyv azzal a nappal válik befektetési vagyonjeggyé

1', amely napon tulajdonosának javára regisztrálják a Szövetségi Pénzügyminisztériumon, amely e nyilvántartás céljaira létrehozza különleges munkahelyeinek számozott rendszerét (a továbbiakban csak „regisztrálási hely"). (3) A regisztrálási helyek jegyzékét a Szövetségi Pénzügyminisztérium hozza nyilvánosságra. 2-§ Az I és II regisztrációs kártyák a következő kellékeket tartalmazzák: a) a befektetési vagyonjegy megszerzési árát, b) a befektetési vagyonjegy tulajdonosának személyi számát, keresztnevét, Vezetéknevét, tudományos fokozatát, állandó lakhelyének címét, a tulajdonos aláírását és az aláírásának dátumát. c) a regisztrálási hely számát, a regisztrálási hely dolgozójának aláírását és a vagyonjegykönyv regisztrálásának időpontját, d) az illetékes emissziójú befektetési vagyonjegyek kibocsátásának időpontját. 3-§ (1) Az állami vagyon más személyekre való átruházásának feltételeiről szóló 92/1991. Tt. számú törvénnyel megállapított kellékeken kívül a befektetési vagyonjegy a következő kellékeket tartalmazza: a) a befektetési pontok számát, amelyek révén a befektetési vagyonjegy tulajdonosa érvényesíti az 5. § (2) bekezdése szerinti igényét azon részvénytársaságok részvényeinek a befektetési vagyonjegyét történő megvásárlására, amelyek részvényeit vagyonjegyekért privatizálják a vállalatok jegyzékéhez és az egyéb jogi személyek

2' vállalkozásán való állami vagyoni részvétel jegyzékéhez kapcsolódóan és a jóváhagyott privatizációs tervezetekkel (a továbbiakban csak a „tervezetek jegyzéke") összhangban, b) minden egyes vagyonjegy sorszáma. (2) Minden egyes vagyonjegy három részből áll, amelyeket A, B, és C betűkkel jelölnek. A B és a C részek elválaszthatóak. 4-§ (1) Az illetékes emissziójú befektetési vagyonjegyek a kibocsátástól számított tíz hónapig maradnak érvényben. A Szövetségi Pénzügyminisztérium ezt a határidőt meghoszszabbította. (2) A befektetési vagyonjegyek kibocsátásának időpontját a Szövetségi Pénzügyminisztérium állapítja meg. 5-§ (1) Minden egyes vagyonjegykönyv a következő összetételben tartalmaz vagyonjegyeket: a) két vagyonjegyet, melyek mindegyikével 1000 befektetési pontért lehet egyszeri alkalommal rendelni, b) két vagyonjegyet, melyek mindegyikével ké zási pontért lehet c) négy vagy< mindegyikével öts si pontért lehet re d) hat vagyo mindegyikével öts si pontért lehet re (2) Az illetékes tetési vagyonjegy sának egyenlő joc vényekre. Ennek terjedelme egy t privatizációs hullá ezer befektetési p (1) A vagyonj* megveheti 35 kon (2) Az illetékes tetési vagyonjegy ezer korona. Ezt gyonjegykönyv re regisztrációs kárt

1 dó vagyonjegybe zetni. (3) A vagyonje mm nagyságú, a Szövetségi Köztá mere látható rajta rajta az ezer koroi 7. (1) A regisztrál? igazolvány vagy n ján igazolja, hogy aki a vagyonjegyl lásra előterjeszti, tési vagyonjegyekl letkezésének előí vábbá hogy a két tyán szereplő ad; megfelelnek a val nyiben az említett ve vannak, a regis ejti a nyilvántartás (2) A regisztrá regisztrálási kárty; rálási hely dolgoz( a regisztrálás dái gisztrálási bélyeg, lülbélyegzik a vac (3) A regisztrál; gár a hivatalosan meghatalmazás a mében képviselte* szetes vagy jogi s 8. A regisztrálási t könyvből kitépi a tyát és hal:_^ékt; a Szövetségi Pén. nak központi nyilv (1) Ha egy álla különböző regis; több vagyonjegyk rálva az első reg nyes. Amennyibei gisztrálások közű a Szövetségi Pér határoz afelől, me ba vétel az érv< regisztrálások érv< (2) Ha a befek tulajdonosa a pri (11.§) idején aze helyen, amely v nyilvántartásba \ a regisztrálási he sát, a Szövetségi rium ezt a módos nul megejti. 10 (1) A Szövetséc térium meghatáro; elejét és végét, an jegykönyveket reg említett idöszcXor gisztrálás érvényte (2) A regisztrálá