Új Szó, 1991. augusztus (44. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-26 / 226. szám, csütörtök

1991. SZEPTEMBER 862. .ÚJ SZÓ, HÍREK - VÉLEMÉNYEK MARIÁN ČALFA A POPRÁDI JARASBAN ÚJ AUTÓPÁLYA-SZAKASZ ÉPÜL JIRI DIENSTBIER BESZEDE AZ ENSZ-BEN A VILÁGSZERVEZET SAJÁT MÚLTJÁNAK TÚSZA MEGVÉTÓZTÁK AZ ELNÖKSÉG DÖNTÉSÉT Az eddigi szónokok többségével ellen­tétben meglehetősen bíráló hangot ütött meg tegnapi közgyűlési felszólalásában Jirí Dienstbier szövetségi miniszterel­nök-helyettes, külügyminiszter, ami a vi­lágszervezet helyzetét és működését ille­ti. Nem foglalkozott a napirend egyes pontjaival, nem elemezte a nemzetközi helyzetet, eszmefuttatásait teljes mérték­ben annak szentelte, hogyan tesz az ENSZ eleget küldetésének. Arra a követ­keztetésre jutott, hogy a helyzet egyelőre nem túl megnyugtató. Igaz, hogy a világ­szervezet a múltban képes volt pozitív szerepet játszani a gyarmatrendszer fel­számolásában, hozzájárult a nemzetközi jog fejlődéséhez, különböző hasznos ügynökségek munkáját irányította és le­hetőséget adott az államférfiak találkozói­ra, ugyanakkor a hidegháború egyik had­színtere volt, az üres szócséplések helyszíne, s nem volt képes szembeszáll­ni az agressziókkal vagy az alapokmány és a nemzetközi jog megsértésének más eseteivel. Dienstbier véleménye szerint úgy tűnik, ezeket a problémákat sikerül már áthidalni, de a helyzet még mindig bonyolult, s az ENSZ saját múltjának túsza. Felrótta a világszervezetnek, hogy az emberi jogok terén sem tesz eleget, hi­szen itt nem elég a rögzítés, a megvitatás, tenni kell a rendelkezések megtartásáért. Beszéde további részében bírálta a fe­leslegesen széles napirendet, melynek egyes pontjait teljesen formálisan a vég­telenségig ismételgetik, mégpedig min­den haszon nélkül. A gazdasági és a szo­ciális fejlesztés terén is kevés a hatékony­ság, a világszervezet csak adminisztratív úton szétosztja az egyes alapokat, ame­lyek így nem lehetnek a valódi fejlődés forrásai. Nem is szólva arról, hogy nagy részüket feléli az ENSZ túlméretezett bü­rokratikus apparátusa. Éppen ezért Dienstbier a leghatározottabban szorgal­mazta a világszervezet reformját a haté­konyság növelése érdekében. ÚJABB „BÁNYÁSZLÁTOGATÁS" BUKARESTBEN VIHAR ELŐTTI CSEND (Folytatás az 1. oldalról) szuverenitási deklarációt, amelyről majd szavazni kell. Ha a koalíció úgy fog sza­vazni, mint ma a rendőrség kapcsán, akkor ez nem lesz jó. A koalíciónak össze kell szednie minden erejét, hogy meg­menthessük a demokráciát. Mert alkot­mányellenes lenne, ha a Szlovák Nemzeti Tanácsot a Szövetségi Gyűlés fölé ren­delnék. Mozgalmunk képviselői minden­képpen az alkotmányosság megőrzése mellett teszik le a voksukat. JOZEF PROKEŠ, Szlovák Nemzeti Párt: -A pénteki általános vita keretében végre felvetődik Szlovákia szuverenitásá­nak kérdése. Meggyőződésem, hogy a téma megkerülésével a probléma még jobban kiéleződne. Václav Havel Szövet­ségi Gyűlésben mondott beszédével kap­csolatban azt tartom, hogy a köztársasági elnök nyomást akart gyakorolni a döntés­hozókra. Beszéde egyoldalú volt: azt mondta ugyan, hogy a közös állam a köz­társaságok szuverén döntésének ered­ménye kell, hogy legyen, de a másik oldalon nem tartja demokratikusnak a szuverenitás deklarálását. BOŽENA BADÁĽOVÁ, Demokrata Párt: - A DP képviselői nem akarják mega­kadályozni, hogy az általános vita kereté­ben felvetődjön a szuverenitás kérdése. Mi azonban azt tartjuk, hogy Szlovákia ma is szuverén, ahogyan azt az alkot­mány is kimondja. Véleményünk szerint nem helytálló a Szlovák Nemzeti Párt azon én/e, hogy ezt a szuverenitást sza­badon választott parlament sohasem mondta ki. Ha ez így volna, akkor minda­zon törvények, amelyek az elmúlt négy évtized során születtek, érvénytelenek volnának. PETER WEISS, Demokratikus Balol­dal Pártja: - Az általános vita keretében vélemé­nyem szerint dominálni fognak a szuvere­nitással és a népszavazással kapcsolatos felszólalások. Meg vagyok győződve ar­ról, hogy a politikai pártok józan hangot ütnek meg - ismertetik álláspontjukat, véleményüket a kialakult helyzetről. Úgy vélem, a köztársasági elnök beszédével kapcsolatban is sokan felteszik a kérdést, vajon Havel elnök javaslata volna valóban az egyetlen megoldás? Václav Havel két utat vázolt fel. Én egy harmadikat is látok: az unitarista törekvésekről sem szabad megfeledkezni. csi-gyor SZELÍDÜL A DSZM? (Munkatársunktól) - Az államjogi el­rendezéssel kapcsolatos kérdések is na­pirendre kerültek a DSZM tegnapi sajtótá­jékoztatóján. Havel elnök keddi parla­menti felszólalását rossznak és hibásnak minösitette a DSZM elnöke. Újra hangsú­lyozta, hogy a csehekkel való együttélés tartalmát kellene megfogalmazni. A szlo­vák szuverenitás kérdését, mint a szlovák államiság betetőzésének formáját, he­lyénvalónak látja, és szerinte a szuvereni­tás deklarációja még nem jelenti a közös állam szétesését. Ha az ország szétesik, az elsősorban a cseh politikai reprezentá­ció hibája lesz - mondta Vladimír Mečiar. A szlovák politikai palettán a Mikloško és a Čarnogurský testvérek akadályozzák a megegyezést, destruktív módon visel­tetnek a szlovák nemzeti egységet hirdető politikusok iránt. A politikai palettán csak a NYEE képviselői és a magyar mozgal­makkal lehetetlen megegyezni Bár a ma­gyaroknál bizonyos szemléletváltozás fi­gyelhető meg. A konföderációs elképze­léseket, amennyiben azok a szuverenitás kérdésével együtt a parlament elé kerül­nének, 108 képviselő támogatná. Mečiar nem konkretizálta, milyen számításokra alapozza ezt a kijelentését összegezve, a tegnapi sajtótájékoztató a háborús tam­tamokat veregető DSZM szelidülését hozta. L. A. VALUTAÁRFOLYAMOK Marián Čalfa szövetségi kor­mányfő a Poprádi járásba látogatott és megtekintette a Magas-Tátra alatt épülő legjelentősebb ökológiai létesítményt, a poprád-matejovcei víztisztítót. A tisztítóberendezés 1993-ban kezdi meg a próbaüzeme­lést. Ezt követően a kormányfő a régió főpolgármestereivel és polgármes­tereivel az SZK Közlekedési Minisz­tériumának képviselőivel a D-1-es autópálya Hybe-Košické Olšany szakasza építésének előkészületei­ről tárgyalt. Rámutatott, hogy nagy­szabású tervről van szó, hiszen rea­lizálása nemcsak a közlekedés javí­(Folytatás az 1. oldalról) ségi rendezésről szóló törvény, de már másodszor módosították. Egy képviselői csoport indítványára olyan értelemben egészítették ki, hogy ezentúl a falvak, városok és városrészek összevonására illetve különválására helyi népszavazással döntenek. Az eddigi rendelkezéstől eltérően a község illetve város ön­kormányzata maga szabja meg, hogy a szavazás az egész köz­ségben, városban, vagy csak a válni akaró részben tartják meg. Hetvenhét képviselő indítványoz­ta, hogy szeptember 19-ét nyilvánít­sák a Szlovák Köztársaság emlék­Amikor a szlovák parlament hét­főn a napirend kiegészítésére tett javaslatokról döntött, többek között a Demokratikus Baloldal Pártjának három magyar nemzetiségű képvi­selője - Paulický Péter, Varjú Já­nos és Zselenák József - is Gab­riela Kaliská javaslatának elfogadá­sa mellett szavazott. Amint arról be­számoltunk, Kaliská azt indítványoz­ta, hogy külön napirendi pontban vitassák meg a szuverenitás kérdé­sét. Miért támogatták indítványát? Amint hangsúlyozták, Kaliská kü­A PDP szerint a népszavazás megelő­ző kampány tovább élezné a belső politi­kai viszonyokat, s ilyen helyzetben egy felelőtlen cselekedetnek beláthatatlan kö­vetkezményei lennének. Ezek ellenére a PDP nem gördít akadályokat a népsza­vazás végrehajtásáról szóló törvény elfo­gadása elé. Szerinte a népszavazás kér­désének tömörnek s egyértelműnek kelle­ne lennie. A népszavazáshoz a Szövetsé­gi Gyűlésnek mint testületnek kellene ál­lást foglalnia, s ehhez az állásfoglaláshoz fejezné ki álláspontját a lakosság. Petr Čermák rámutatott: Ha Szlovákiában egyoldalúan kinyilvánítanák a szuvereni­tást, akkor a PDP csupán a Cseh Köztár­saságra vonatkozó népszavazást kezde­ményezne A politikus a továbbiakban leszögezte: Az irracionális szenvedélyek fellángolása aggaszt a legjobban. Hiszen egy képviselő sem kapott választóitól megbízást az állam szétverésére. Szlová­tásához járul hozzá, hanem Kelet­Szlovákia általános fejlesztéséhez is. Tolmácsolta a kormánynak azt a szándékát, hogy az építkezést már a jövő év második felében kezdjék el. Az új autópálya-szakasz, mely 115 kilométer hosszú lesz, előrelát­hatólag 22 milliárd koronába kerül, s a Poprádi, az Iglói, az Eperjesi és a Kassai járáson át vezet. Munkalátogatásának végén a kormányfő részt vett a NYEE járási közgyűlésén Poprádon. Felszólalá­sában elmondta, hogy nem szeretne tanúja lenni a közös állam felbom­lasztásának. napjává, megemlékezvén arról, hogy 1848-ban ezen a napon alakult meg a Szlovák Nemzeti Tanács. Juraj Gašpar (SZNP) hosszú tör­ténelmi leckéje után több képviselő is alátámasztotta a javaslat indokolt­ságát. Miroslav Kusý viszont rámu­tatott, hogy a Szlovák Nemzeti Ta­nácsot tulajdonképpen nem az emlí­tett napon hozták létre, ekkor csu­pán befejelentették megalakulását, a myjavai nagygyűlésen. Ekörül ki­bontakozott vita után a képviselők a javaslatot jóváhagyták. A szlovák parlament ma folytatja munkáját. (csizmár-gágyor) lön rámutatott, hogy a Szuverén Szlovákiáért Mozgalom nem terjesz­ti a plénum elé a szuverenitási dek­larációt. Csupán azt indítványozta, hogy általános politikai vitát folytas­sanak Szlovákia szuverenitásának kérdéséről. Szerintük a parlament­nek foglalkoznia kell a társadalom égető problémáival, ezek nem kerül­hetők el azzal, hogy nem tűzik őket napirendre. Ök az államjogi rendel­kezés kérdésének alkotmányos megoldását támogatják, az alulról építkező szövetség keretében. -r kia függetlenségének egyoldalú kinyilvá­nítását a PDP a föderáció és a CSK elleni ellenséges gesztusnak tekintené. Némi reményre ad okot, hangsúlyozták a PDP vezetői, hogy Szlovákiában telje­sen spontánul polgári demokratikus párt létrejöttének lehetünk tanúi. A NYEE több járási értekezletén szorgalmazták már, hogy a mozgalom jobboldalibb része ala­kítsa meg a Szlovákiai Polgári Demokrati­kus Pártot. A Szövetségi Gyűlés ülésével kapcso­latban a PDP vezető tisztségviselői el­mondták, pártjuk képviselői számára a kormány által előterjesztett, a feddhe­tetlenségi vizsgálatról szóló törvényjavas­lat teljesen elfogadhatatlan, nem hiába emlegetik ezt a törvényjavaslatot a parla­ment folyosóin úgy, mint „az ŠtB ügynö­kök védelmét szolgáló törvényjavas­lat". (sm) Zavargásokra és súlyos incidensekre került sor keddről szerdára virradó éjjel a Zsil-völgyi bányavidéken, Délnyugat­Romániában. A környék 15 bányájának több mint 50 ezer dolgozója szociális követelései alátámasztására kedd reggel sztrájkba lépett. A kormány ugyan még aznap délben ígéretet tett követeléseik többségének teljesítésére, de a bányá­szok nem elégedtek meg ennyivel, köz­vetlen párbeszédet követeltek a minisz­terelnökkel vagy a kormány más tagjaival. Kedden a késő esti órákban mintegy 5 ezer bányász gyúlt össze Petrozseny­ben és Valcanban, s a körzeti vasútigaz­gatóságtól két különvonat elindítását kö­vetelték Bukarestbe. Az elutasításra vá­laszként feldúlták a vasútigazgatóság, a vasútállomás, de még a helyi rendőrség épületét is, bántalmazták az ott dolgozó­kat. Ezután azonnal lett két különvonat, elindulhattak Bukarestbe. Craiovában több száz rendőr és katona próbálta meg feltartóztatni őket, de sikertelenül. Újabb incidensekre került sor, a botokkal, fej­székkel, láncokkal felfegyverkezett bá­nyászok a rendőrökre és a katonákra támadtak, itt is feldúlták a környéket. A hírek szerint a megyei prefektus úr is megkapta a magáét, amikor visszatérésre szólította fel a bányászokat. Ezek után Bukarestben már több száz rohamsisakos, gumibotos, pajzsos rendőr várta a sztrájkolókat és kísérte őket a kor­mánypalota elé. A bányászokhoz a buka­restiek nagy csoportja is csatlakozott, s a tüntetők megpróbáltak behatolni (Folytatás az 1. oldalról) zák a békefenntartó erők Jugoszláviába küldését. Mesic azt állította, a valódi tűz­szünetet és a tartós békét Horvátország­ban csak a kéksisakosok szavatolhatják. Szerinte fennáll az a veszély is, hogy a háború kiterjed Bosznia-Hercegovinára, valamint Koszovóra. Mesic azt is közölte a főtitkárral, hogy nem vehet részt az ENSZ-közgyúlés idei ülésszakán, mert a nyolctagú államelnökség nem tudta megtartani ülését és megvitatni az ő rész­vételével kapcsolatos kérdéseket. Itt kell megjegyezni, hogy kedden a ké­ső esti órákban Belgrádban munkatalál­kozót tartott az államelnökség öt tagja, s úgy döntöttek, ha Stipe Mesic továbbra se hajlandó összehívni a testület rendes értekezletét, akkor ezt az alelnök Branko Kosztics fogja megtenni A munkatalál­kozón nem vett részt sem Mesic, sem Janez Drnovsek, Szlovénia képviselője és távol maradt Vasil Tupurkovski, Mace­dónia képviselője is. Mesic elmondta, azért nem megy Belgrádba, a jugoszláv-szerb fővárosba, mert félti saját biztonságát. Leszögezte, bármikor kész az államel­nökség ülésének összehívására, de vala­mely más városba. Ezt viszont Szerbia és hívei elutasították. A horvát kormány keddi ülésén vetette fel először teljesen egyértelműen azt a követelést, hogy a hadsereg egységeit vonják ki Horvátországból. Zágráb szerint ez a tartós béke elengedhetetlen feltétele. A kabinet nyilatkozatában szerepel az is, hogy mindazoknak a tiszteknek és kato­náknak, akik Horvátországban akarnak maradni, garantálják ugyanazt a beosz­tást, amelyet a szövetségi hadseregben a kormánypalotába. A rendőrség petárdá­kat és könnyfakasztó gránátokat vetett be ellenük, de kevés sikerrel. A verekedé­seknek több sebesültje van, s a tüntetők egyes csoportjai be is jutottak a palotába. A kora esti órákban már valóságos csata dúlt a téren, a rendőrök kénytelenek vol­tak visszahúzódni a kormány épületébe, amelynek ablakai kitörtek, s a tüntetők Molotov-koktélokkal próbálták meg fel­gyújtani az épületet. A bányászok vezére azt mondta az újságíróknak, addig nem mennek el az épületből, amíg nem tár­gyalnak Petre Románnál. A kialakult helyzetre való tekintettel a kormányfő elhalasztotta ausztriai láto­gatását és beszédet rögtönzött a parla­mentben. Védte a kormánypolitikát és elítélte a sztrájkolókat. Az alkalmat ki­használva kitért arra is, hogy a magyar sajtó szerint Budapesten emigráns erdélyi kormány alakult, ami szavai szerint Ro­mániában nagy nyugtalanságot keltett. Bejelentette, a külügyminisztériumba be­kérették a magyar nagykövetet és felvilá­gosítást kértek tőle. A parlamentben töb­ben is felszólaltak az üggyel kapcsolat­ban. A nacionalista szólamok mellett jó­zan hangok is elhangzotak. Radu Cimpe­anu, a Nemzeti Liberális Párt elnöke kijelentette, az ügy nem komoly, nem kell neki túlzott figyelmet szentelni. Szerinte olyan politikai körökből jött a kezdemé­nyezés, melyek nem meghatározóak Ma­gyarországon. KOKES JÁNOS, Bukarest töltöttek be. Ezzel kapcsolatos érdekes adat: a zágrábi közlemények szerint a ju­goszláviai konfliktus kezdete óta 11 467 tiszt, katona, valamint polgári alkalmazott adta meg magát Horvátországban. Tegnap is több hír érkezett a vasárnapi tűzszünet megsértéséről, a harcok folyta­tásáról. A kora reggeli órákban Eszéket aknavetőkkel támadták. A közlemények szerint a tűzszünet megsértéséről érkező jelentések lassan ismét olyan jelleget öl­tenek, mint a haditudósítások. A délutáni értesülések szerint Kelet-Szlavónia több térségében, s különösen Vinkovciban vol­tak súlyosak a harcok. Itt a hadsereg kaszárnyáit továbbra is blokád alatt tartják a horvát erők, a várost viszont a hadsereg zárta körbe. A horvát rádió szerint beve­tették a légierőt is. A katonai parancsnok­ság ezt nem cáfolta meg, csupán azt hangsúlyozta, hogy a berepülések nem polgári célpontok ellen irányultak. Az Eszék körül telepített szövetségi alakula­tok parancsnoksága pedig határozottan cáfolta a zágrábi rádiónak azt az értesülé­sét, amely szerint a katonák hozzávetőleg 300 tartalékost öltek meg, amiért át akar­tak szökni a horvát oldalra. A kora esti órákban közölte a Tan­jug hírügynökség, hogy tegnap - egy közelebbről meg nem határozott he­lyen - tárgyalóasztalhoz ült Szlobodan Milosevics szerb elnök, Franjo Tudj­man horvát államfő és Veljko Kadije­vics jugoszláv védelmi miniszter. Kö­telezettséget vállaltak, hogy tisztelet­ben tartják az „abszolút tűzszünetet". Egyben amellett foglaltak állást, hogy a válságot kizárólag politikai eszkö­zökkel rendezik. ERVENYBEN: 1991. SZEPTEMBER 26-AN Eladási árfolyam Pénznem 1 egységre, koronában DEVIZA VALUTA Angol font 52,22 53,01 Francia frank 5,25 5,33 Német márka 17,90 18,18 Olasz líra (1000) 23,95 24,31 Osztrák schilling 2,55 2,58 Svájci frank 20,55 20,88 USA-dollár 30,06 30,46 JAVASLAT A BIZALOM MEGVONÁSÁRA Ladislav Žáčeknak, a Szövetségi Gyűlés Népi Kamarája képviselőjének ja­vaslata, hogy Ján Langoštól, a CSSZSZK belügyminiszterétől és Ľu­boš Dobrovský szövetségi védelmi mi­nisztertől vonják meg a bizalmat, a moš­novi repülőtéren történtek miatt, a Népi Kamara 35 és a Nemzetek Kamarája 31 képviselőiénél talált támogatásra. Ahhoz, hogy a javaslattal a két kamara elnöksége foglalkozzék, együttvéve harminc aláírás is elég volt. A Népi Kamara Elnöksége tegnap min­den bizottságot utasított a |avaslat meg­tárgyalására, a Nemzetek Kamarájáé pe­dig a védelmi, a környezetvédelmi és a külügyi bizottságot MIÉRT TÁMOGATTÁK? A PDP ÉS A NÉPSZAVAZÁS (Munkatársunktól) - A Polgári Demokratikus Pártnak változatlanul az a vélemé­nye, hogy a népszavazás nem old meg semmit. - Vajon megoldás-e az, ha az egyik köztársaság kimondja, nem kíván a másikkal együtt élni közös államban... Nem vagyok derülátó a tekintetben sem, hogy kulturáltan vitatkozhatnánk arról, hogy a válás után kire hárulnak az utódállam jogai, sem arról, hogy mosolyogva cserélgethetnénk a milliárdokat, s ezek után még jóbarátként együttműködhet­nénk. Jugoszlávia példája elég figyelmeztetés arra, hogy egyáltalában vitatkoz­hassunk olyan dolgokról, mint az állam szétesése - hangoztatta tegnap újságírók előtt Petr Cermák, a PDP alelnöke. A BIZTONSÁGI TANÁCS TANÁCSTALAN

Next

/
Oldalképek
Tartalom