Új Szó, 1991. augusztus (44. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-25 / 225. szám, szerda

HÍREK - VÉLEMÉNYEK .Ő/szói 1991. SZEPTEMBER 25. GEORGE BUSH: A CIONIZMUS NEM RASSZIZMUS Hétfőn, lapzártánk után ismertette a Csehszlovák Sajtóiroda az amerikai elnöknek az ENSZ-közgyülés ülésszakán elhangzott hétfői beszédét. George Bush egy igazságos új világ kiépítésére szólí­tott fel. Hangsúlyozta, az utóbbi években történt változásoknak köszönhetően elő­ször van lehetősége arra, hogy ne a nagyhatalmak versengéséről beszéljen hanem arról, miként működhetnek együtt az országok az új, a totalitárius diktatú­ráktól lényegében megszabadított de­mokratikus világ építése során. Elismerte, hogy az új feltételek új problémákat hoz­tak magukkal, mindenekelőtt a naciona­lizmus fellángolását. Ám véleménye sze­rint, mindent összevetve, az új helyzet nagy lehetőségeket kínál. Rámutatott arra, hogy az iraki agresz­szió során remekül működött a nemzetkö­zi problémák kollektív megoldásának új modellje, ezzel összefüggésben azonban ismét nagyon határozottan elítélte Szad­dam Husszein rezsimjének létét, s egyértelműen kijelentette, az amerikai kormánynak az a célja, hogy Husszeint megfossza hatalmától. Elutasított bármi­nemű kompromisszumot a bagdadi re­zsimmel és azt mondta, hogy az ellene hozott szankcióknak érvényben kell ma­radniuk. George Bush a továbbiakban szorgal­mazta, hogy érvénytelenítsék az ENSZ­közgyúlés 1975-ben hozott határozatát. amely a cionizmust a rasszizmussal teszi egyenlővé. Megállapította, hogy az álla­mok határainak nem muszáj örök időkre változatlanoknak maradniuk, a vitákat de­mokratikus eszközökkel kell megoldani. Felszólított az emberi jogok védelmére, s ezzel kapcsolatban Kubát a totalitárius rezsimek utolsó példájának nevezte. A hétfői általános vitában több felszó­laló a környezetvédelemmel összefüggő problémákra összpontosított. Mindenek­előtt Gro Harlem Brundtland norvég kormányfő, Gareth Evans ausztrál kül­ügyminiszter és Fernando Collor brazil elnök. Argentína és Mexikó külügyminisz­terei országaik belpolitikai kérdéseivel foglalkoztak, miközben rámutattak Latin­Amerika politikai és gazdasági stabilitása megerősítésének szükségességére. Nagy érdeklődést váltott ki Ali Akbar Velajati felszólalása. Az iráni külügymi­niszter síkraszállt a Szovjetunióval, illet­vet az egyes szovjet köztársaságokkal folytatott együttműködés bővítése mellett és felszólította a nemzetközi közösség összes tagját, hogy aktívabban vegye ki részét a globális problémák megoldásá­ból Alfredo Cristiani salvadori elnök nagyra értékelte azt a szerepet, amelyet az ENSZ vállalt a konfliktus megoldása érdekében, és tájékoztatott róla, hogy a tárgyalások legutóbbi fordulójában lé­nyeges lépést tettek a salvadori polgárhá­ború befejezése felé. SZADDAM KONTRA BT Ahelyett, hogy enyhülne, egyre növek­szik a feszültség Irak és a világszervezet között A legutóbbi incidensre hétfőn ke­rült sor, a bagdadi hatóságok a szakszer­vezetek házában öt órán át fogvatartották az ENSZ szakértőinek egy csoportját, amely a nukleáris fegyverek után kutat. Erőszakkal elkobozták tőlük azokat a do­kumentumokat is, amelyek bizonyították, hogy Irak atomfegyvereket gyártott David Kaynek, a szakértői csoport amerikai ve­zetőjének egy bagdadi szállodában teg­nap átadták a dokumentumokat, de nem valamennyit Ezt David Kidd, a Nemzet­közi Atomenergia Ügynökség képviselője közölte tegnap Bécsben Kidd szerint a legtitkosabb információkat tartalmazó dossziékat az irakiak visszatartották Nem tisztázódott még a helikopter-ügy sem Éppen ezért az Egyesült Államok hétfőn indítványozta a Biztonsági Ta­nácsnak, hogy esetleg adjon 4o oras ultimátumot Szaddam Husszeinnek Ez alatt az iraki elnöknek garantálnia kellene az ENSZ-szakértők számára zavartalan bejutást minden szükséges létesítmény­be Mariin Fitzwater, a Fehér Ház szóvi­vője tájékoztatott az indítványról és hoz­záfűzte, ha Bagdad nem tesz eleget az ultimátumnak, amerikai repülőgépek fog­ják kísérni az ENSZ-szakértők gépeit az iraki katonai létesítények ellenőrzése so­rán. A szóvivő azonban nem szólt arról, mikorra tervezik az ultimátum bejelen­tését. Remélhetőleg a rendezési konferencia ügyében is rövidesen haladás történik, erre enged következtetni az az algíri hír, amely szerint a megszállt területeken élö palesztinok delegációja a napokban New Yorkban vagy Washingtonban találkozik James Baker amerikai külügyminisz­terrel. AZ ÚJ SZÓ NYÁRVÉGI VERSENYE Társrendezőink: a Prágai Magyar Kultúra; a MALÉV; a TUNGSRAM prágai kirendeltsége; a pozsonyi Magyar Kulturális Központ; az IBUSZ pozsonyi irodája. A díjak FŐDÍJ: Egy hétvége Athénban: 2 személy részére; (a MALÉV és az ÚJ SZÓ közös díja); AZ IBUSZ DÍJA: egy víkend Budapesten: 2 személy részére; A PRÁGAI MAGYAR KULTÚRA DÍJA: árukollekció 5 ezer, illetve 4 ezer korona értékben; A POZSONYI MAGYAR KULTURÁLIS KÖZPONT DÍJA: 3 vásárlási utalvány á 500 korona értékben és 10-10 hanglemez; A TUNGSRAM DÍJA: 3 vásárlási utalvány 1000, 500, illetve 300 korona értékben és egy-egy Tungsram-kollekció; AZ ÚJ SZÓ KÜLÖNDÍJA: egyhetes üdülés 2 személy részére a Magas­Tátrában. Mint arról már hírt adtunk, és mint azt az ÚJ SZÓ nyárvégi versenye tippszelvényeinek újraközlése is jelzi: augusztus 14-én indult, és minden szerdán közölt, hatfordulós rejtvényversenyünk véget ért. Voltak, akik fordulónként küldték be válaszaikat szerkesztőségünkbe; és nyilván sokan lesznek, akik csak most, valamennyi szelvényt és választ összegyűjtve, egy névvel és pontos címmel jelölt levélpapíron (tehát: nemcsak a borítékon „bemutatkozva"), az ÚJ SZÓ címére (Martanovičova 25; 819 15 Bratis­lava) fogják beküldeni. A beküldési határidő: 1991. szeptember 29-e. A nyilvános sorsolást, közjegyző jelenlétében, 1991. október 8-án a pozsonyi Magyar Kulturális Központban tartjuk; a nyertesek jegyzékét pedig 1991. október 9-ei, szerdai számunkban közöljük. 3 5 6 KARABAH: TUZSZÜNETI MEGALLAPODAS AZ OROSZ KORMÁNYFŐ OROSZORSZÁG ELLEN? A Szovjetunió belső helyzetét nem­csak a regionális problémák terhelik egy­re nagyobb mértékben, hanem központi szinten is ellentétek merültek fel. Tegnapi rendkívüli ülésén az orosz kormány kife­jezésre juttatta elégedetlenségét elnöke, Ivan Szilajev eljárásával. Az a meggyő­ződése ugyanis, hogy a szovjet népgaz­daság operatív irányításával foglalkozó bizottság elnökeként Oroszország érde­keivel ellentétben jár el. Kifogásait arra alapozza, hogy Szilajev szeptember 16­án az említett bízottság vezetőjeként fel­szólította Jelcint, vonja vissza az Orosz­országi Föderáció szuverenitásának megszilárdítását célzó valamennyi rende­letét. Az orosz kormány szerint ez azt bizonyítja, hogy Szilajev Oroszország ro­vására akarja helyreállítani a korábbi szö­vetségi struktúrákat, reszortokat ós bizott­ságokat. Némi haladás mutatkozik a Karabah körüli helyzetet illetően. Ennek jele, hogy az eredeti tervvel ellentétben Zselezno­vodszkban zárt ajtók mögött, orosz és kazah közvetítéssel tegnap is folytatódtak a megbeszélések az elhúzódó örmény­azeri konfliktus lezárásáról. Az első ered­mény még hétfő este született, a felek megállapodtak az azonnali tűzszünetben és a karabahi fegyveres csoportok lesze­relésében. Tegnap pedig Örményország és Azerbajdzsán megállapodott abban, meghatalmazott delegációkat hoznak lét­re, s ezek állandó jelleggel, egészen a ka­rabahi kérdés végleges megoldásáig foly­tatják a kétoldalú tárgyalásokat. Grúziában is megbeszélések kezdőd­tek Zviad Gamszahurdia elnök és az ellenzék vezetése között. A második for­duló hétfőn késő este fejeződött be ova­korlatilag eredmény nélkül. A felek csak abban állapodtak meg, hogy folytatják a megbeszéléseket, az újabb fordulót kedden estére tervezték. A grúz vezetés hétfőn követelte a Nem­zeti Gárda egységeinek, mint törvényelle­nes fegyveres alakulatoknak az azonnali feloszlatását. A parlamenti ellenzék, vala­mint a parlamenten kívüli pártok és moz­galmak képviselői viszont egy ötpontos tervezetet dolgoztak ki a konfliktus megol­dására. Ez követeli az elnöktől, nyilváno­san jelentse be, véget vet az ellenzékkel szembeni hazug vádaskodásnak, s a vi­dékről a fővárosba érkezett embereket visszaküldi. Ezenkívül azonnal be kellene tiltania minden nagygyűlést. Az ellenzék követeli továbbá a parlament tanácskozá­sának felújítását és az ülések egyenes televíziós közvetítését. A további követe­lés a televízió blokádjának beszüntetésé­re vonatkozik, a televíziós adások felújítá­sára, s néhány napra eltiltanák a képer­nyőtől a különböző politikai mozgalmak képviselőit, kivételt csak a Nemzeti Gárda parancsnoka kapna. Tengiz Kitovaninak nyilvánosan garantálnia kellene, hogy egységei nem támadják meg a parlamen­tet és elhagyják Tbiliszit. Az ellenzék utolsó követelése valamennyi politikai fo­goly elengedése. A TASZSZ tegnapi közleménye szerint Gamszahurdia rendeletére tegnap reggel a gárda új egységei érkeztek Tbiliszibe, s elfoglalták a város legfontosabb straté­giai pontjait. A televízió épületét pedig nehéztüzérséggel vették körül. Megfigye­lők szerint ez komolyan megnövelte egy súlyosabb fegyveres összecsapás veszé­lyét. A JAPÁN-SZOVJET VISZONY ÖT ALAPELVE A Szovjetuniónak érdeke, hogy mi­előbb megoldódjon a területi vita Japán­nal, Tokió pedig széles körű műszaki hu­manitárius és politikai támogatást ígért Moszkvának. Ezt Borisz Pankin és Na­kajama Taro, a két ország külügyminisz­terei erősítették meg a New York-i ENSZ­központban megtartott hétfői találkozójuk során. Nakajama a megbeszéléseken kijelen­tette, hogy Tokio a Szovjetunióhoz fűződő viszonyában a jövőben öt alapelvhez fog­ja tartani magát: 1. Japán növeli a szovjet reformoknak nyújtott támogatását. 2. El­mélyíti együttműködését az Oroszországi Föderációval 3. Segítséget nyújt abban, hogy az ázsiai és csendes-óceáni térség­ben konstruktív partnerként tekintsenek a Szovjetunióra. 4. Japán támogatja azo­kat az erröfeszítéseket, amelyek célja, hogy a Szovjetunió a Nemzetközi Valuta­alapban és a Világbankban kapott rendkí­vüli státus révén bekapcsolódjon a világ­gazdasági rendszerbe 5. Tokio törekedni fog arra, hogy mielőbb rendeződjön a te­rületi vita. AGGASZTÓAN JÓ HÍR Jó hír: Boriszav Jovics, az államelnökség szerb tagja kilátásba helyezte, hogy a jugoszláv néphadsereg kivonul Horvátországból, ha e köztársaság ragaszkodni fog hozzá. Jó, mert nagyobb esélye lesz annak, hogy betartják a tüzszünetet, ami alapvető feltétele az érdemi béketárgyalásoknak. Aggasztóan az, hogy hozzáfűzte: a horvátor­szági szerbek lakta területekről viszont nem távozik a katonaság. Lehet ugyan azzal érvelni, hogy ezeket a szerbeket akarják megvédeni a horvát megtorlásoktól, de valahogy kilóg a lóláb. Valljuk be őszintén, ennek az aggodalomnak van némi alapja, ha a brutális kegyetlenségek, mészárlások kiváltotta emberi bosszúvágyat tekintjük. Én mégis hajlamos vagyok arra, hogy elhiggyem a horvát kormánynak: kézben tudja tartani a dolgokat, ura a helyzetnek, s szavatolja a köztársaság területén élő kisebbségek biztonságát, jogegyenlőségét. Tehát inkább hiszek a zágrábi vezetésnek, mint ennek a hadseregnek, amely - s a háború is ezt igazolta - teljesen kicsúszott az alkotmányos vezetés ellenőrzése alól, s amit tett, ez egyenlő volt egy katonai puccsal. Hiszen Horvátországba is rendfenntartani vonult be, azért, hogy szétválassza a szerb „önvédelmi" erőket és a horvát gárdistákat. Láthattuk, hogy mi lett belőle. Ugyanis hol a garancia arra, hogy mindez nem ismétlődik meg? Ki tudja szavatolni, hogy a horvátországi szerb fegyvere­sek és a Szerbiából átdobott csetnikek tiszteletben fogják tartani a fegyvernyugvást? Emlékezhetünk: a polgárháborúba torkolló erőszakhullámot is lényegében az indította el, hogy Borovo Selóban a csetnikek brutálisan lemészároltak egy tucat horvát rendőrt. Summa summarum: Jovics látszólagosan jószándékú, békés bejelentése mögött - és elsősorban ezért aggasztó - az a tény húzódhat meg, hogy a hadsereg már teljesítette feladatát, elfoglalta azokat a területeket, amelyekre Szerbia oly nagyon áhítozik. Figyelembe kell ugyanis venni egyrészt Stipe Mesicnek azt a kijelentését, amely szerint ezek után szó sem lehet valamiféle szabad államok szövetségéről (a föderációnál lazább konföderációról), hanem Horvátország a teljes függetlenségre fog törekedni. Másrészt pedig azt a fél évvel ezelőttihez képest alaposan módosult szerb álláspontot kell szem előtt tartani, amely szerint Horvátország mehet, de csak akkor, ha megváltoz­tatják a köztársasági határokat és Szerbiához kerülnek a szerbek lakta horvát területek. S mivel ezek most a - enyhe kifejezéssel élve - szerbpárti hadsereg kezén vannak, Milosevicsék előnyös pozícióból, kész helyzetet teremtve tárgyalhatnak. Nem valószínű, hogy a szerb vezetés lemondana eddig hangoztatott alapelvéről: minden szerbnek egy államban kell élnie. Ez a nagyszerb álmok intelligensebb megfogalmazása csupán. Ha továbbgondoljuk a dolgokat, egyáltalán nem látszik valószínűnek, hogy Belgrád étvágyát kielégítenék a horvát területek, hiszen jelentős számban élnek szerbek Bosznia-Hercegovinában is. E köztársaságban is rendkívül megnőtt a feszültség, különösen azóta, hogy ott állomásoznak a szerb hadsereg által mozgósított crna gora-i tartalékosok. Egyébként a szerbek itt is megalakították félkatonai alakulataikat, s vagy két hete a horvátországi Krajinához hasonlóan az itteni is kikiáltotta autonómiáját, mondván: e területen a szerb törvények érvényesek, ami ellen - érthetően - erőteljesen fellépett a szarajevói vezetés. Milosevicsék dédelgetett álma Bosznia-Hercegovina feldarabolása, s állítólag kötöt­tek is ilyen értelmű titkos megállapodást Tudjman horvát elnökkel, de szerintem ennek nem nagy a valószínűsége. E köztársaság legnagyobb lélekszámú csoportja, a muzul­mánok ellenzik a felosztást, fegyverrel is készek megvédeni Bosznia-Hercegovina jelenlegi határait, mert nem akarnak két malomkő közé kerülni. MALINÁK ISTVÁN NÉHÁNY SORBAN B onnban folytatódnak az előkészüle­tek Richard von Weizsäcker szövet­ségi elnök október 7-e és 10-e között tervezett csehszlovákiai látogatására - állapította meg a Die Welt. Az érintett felek abból indulnak ki, hogy a látogatás során parafálják a német-csehszlovák szerződést, amelynek szövege lényegé­ben elkészült. A napilap szerint a szerző­dés az EBEÉ koppenhágai dokumentuma alapján biztosítja a Csehszlovákiában élő német kisebbség jogait és kizár bármine­mű vagyonjogi követelést. A parafálás előtt Helmut Kohl kancellárnak kell jóvá­hagynia a dokumentumot, s ezt a szudé­tanémetek bírálata ellenére kétségkívül megteszi. A szlovák kormánynak Cseh­szlovákia jogfolytonosságával kapcsola­tos fenntartásait Bonn belpolitikai problé­mának tartja. A Die Welt arról is tájékozta­tott, hogy Weizsäcker Prágán kívül Po­zsonyba is ellátogat. U krajna kormánya 1995-ig be akarja záratni a csernobili atomerőművet - közölte az Ukrajnában tartózkodó Theo Waigel német pénzügyminiszter. Elmond­ta, ezt Vitold Fokin ukrán kormányfő ígér­te meg hétfői találkozójuk során. A mi­niszterelnök egyben az erőmű bezáratá­sához szükséges műszaki segítséget kért Németországtól. N ew Yorkban hétfőn George Bush amerikai elnök és dél-koreai partne­re, Ro Te Vu megállapodott abban, közö­sen fognak törekedni arra, hogy a KNDK leállítsa az atomfegyverek fejlesztését. A két elnök nyomást fog gyakorolni a KNDK-ra, hogy ratifikálja a nukleáris objektumok ellenőrzéséről szóló megálla­podást és állítsa le atomfegyverek fejlesz­tését. K urt Biedenkopf szászországi tarto­mányi kormányfő televíziós nyilat­kozatában közölte, hogy a német hatósá­gok megkezdték a mintegy 250 külföldi vendégmunkás és menekült evakuálását hoyerswerdei szálláshelyükről. Kijelentet­te, hogy a hat napig tartó összecsapások után a rendőrség már képtelen volt tovább védelmet nyújtani a külföldieknek a jobboldali szélsőségesekkel szemben. A külföldiek áthelyezését azonban ,,nem lehet a politikusok kapitulációjának ne­vezni" - fűzte hozzá Biedenkopf A jobb­oldali szélsőségesek erőszakos akcióit hétfőn élesen elítélte a szövetségi kor­mány is. Egyben felszólított a menekült­státusról szóló német törvények szigorítá­sára. Qárizs 250 katonát küldött a Zaire-i • fővárosba, ahol hétfőn zavargások robbantak ki. A két csoportba osztott francia katonáknak az lesz a feladatuk, hogy védelmezzék a külföldi állampolgá­rokat. Megérkezésük után ellenőrzésük alá vonták a kinshasai nemzetközi repülő­teret és elfoglalták állásaikat a francia nagykövetség környékén. A francia kato­nákon kívül 2500 belga desszantost vár­tak Zairébe. ^—verdlovszk, az uráli nagyváros Oft. visszakapta eredeti nevét, Jeka­tyerinburgot. Erről az Oroszországi Föde­ráció Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége döntött hétfői ülésén. A várost alapítása, vagyis 1721-tól egészen 1924-ig Jeka­tyerinburgnak nevezték, akkor Jakov Szverdlov forradalmár nevét kapta. 1918­ban ebben a városban végezték ki az utolsó orosz cárt, II. Miklóst és családját. EGY HÉT A VALUTAPIACON ÁLLANDÓSULÓ ÁRFOLYAMOK Amikor az amerikai jegybank 0,5 szá­zalékos kamatlábcsökkentést hajtott vég­re, a dollárral szemben jelentős kamatrés alakult ki az aurópai devizák javára. Külö­nösen a német márka nyert teret, mivel a Bundesbank ellentétes lépése amúgy is vonzóvá tette a német valutát a befekte­tők előtt. Ezután azonban állandósultak az árfo­lyamok, ami azt jelenti, hogy az elmúlt héten már nem mozdultak ki az 1,66-1,70 márka/dolláros sávból. Ám általános a dollár további gyengülését sejtető vára­kozás. Kissé erősödött a svájci frank. Mind a dollárral, mind a főbb valutákkal szem­ben. Alig gyengült viszont az angol font, mindössze a márkával szemben esett vissza, de csak kis mértékben. Erre a hétre is az alig változó helyzet várható; az amerikai valuta árfolyama alighanem az 1,67-1,71 márka sávok körül fog mozogni. -g r.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom