Új Szó, 1991. augusztus (44. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-21 / 222. szám, szombat

1991. SZEPTEMBER 21. KULISSZÁK MÖGÖTT • Zászlós Gábor, a szlovák kormány alelnöke a hét folyamán találkozott Lech Walesával, a Lengyel Köztársaság elnökével. -Beszélgetésünk során az elnök úr kiemelte a csehszlovák egység fontosságát, és óva intett attól, hogy meggondolatlanul sor kerüljön az ország szétválására. Rámutatott azokra az esetleges veszélyekre, amelyeket nem biztos, hogy elkerülhetnénk. A lengyel elnök, a szlovák kormány elnökének ós az SZNT elnökének tárgyalásán természetesen fölmerült a két országban élő kisebbség jogállásának kérdése. Ján Čarnogurský, a szlovák kormány elnöke megelégedéssel nyugtázta, hogy a Lengyelországban élő szlovák kisebbségnek anyanyelven hirdetik az Isten igéjét. • Alelnök úr, csütörtökön fogadta az Egyesült Királyság Alsóházának elnökét. - B. Watherill jól ismeri a csehszlovákiai, s ezen belül a szlovákiai helyzetet. Több fontos, a parlamenti gyakorlatban hasznosítható tapasztalatát osztotta meg velem. Rámutatott, hogy napjainkban, amikor fölaprózódott parlamentünk politikai ereje, a frakcióvezetők munkájára kell összpontosítanunk figyelmünket. Véleménye szerint ugyanis, bármennyire hullámzó is a közvélemény politikai hangulata, a frakcióvezetőknek szorgalmazniuk kell, hogy a pártok legalább minimális konszenzusra jussanak. A rendkívül gazdag történelmi múlttal és magas szintű politikai és jogi kultúrával rendelkező ország elnöke fölhívta a figyelmet arra, hogy míg a megállapodott viszonyok között a parlament a jó ügy érdekében úgymond pokollá teheti a végrehajtó hatalom, azaz a kormány életét, az újonnan építkező kelet-európai országok nem engedhetik meg maguknak ezt a luxust. • A kormány legiszlatív tanácsa ülésének napirendjén több törvénytervezet szerepelt. Melyik volt a legfontosabb ebben a bonyolult politikai helyzetben? - Aktualitása miatt a népszavazás végrehajtásáról szóló szövetségi törvénytervezet állt a tanács figyelmének középpontjában. A szlovák kormány legiszlatív tanácsa véleményezésének végkincsengése pozitív, néhány módosítással elfogadását ajánlja a kormánynak. Rendkívüli napirendi pontként a tanács állást foglalt a Szlovákia szuverenitását szorgalmazó felhívás kapcsán. Sajnos, ez a felhívás pillanatnyilag hangulatkeltő politikai deklaráció, melynek azonban súlyos alkotmányjogi következményei lehetnek. Többek között arra buzdít, amit az érvényben levő alkotmány 1. cikkelyében minden kétséget kizáróan leszögez. Nyitott kapukat döngetnek a kezdeményezők. Céljuk a két nemzeti tanács elnöksége tárgyalásainak megmérgezése. -skIDEGENFORGALMI KATALÓGUS KÉSZÜL (Munkatársunktól) - Az elmúlt év első felében 4,5 millió turista látogatta meg hazánkat, idén a hasonló időszakban 6 millión érkeztek hozzánk. A Szlovák Köztársaság Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztériuma ennek ellenére úgy véli, a világ keveset tud Csehszlovákiáról. Ezért a Geotext céggel karöltve idegenforgalmi katalógus kiadását tervezik. Eddig már ötezer üzem, illetve magánvállalkozó figyelmét felhívták, jelezzék, ha szerepelni kívánnak az átfogó csehszlovákiai turisztika kínálatában, de felhívásuk nem talált kellő visszhangra. Úgy látszik, a vállalkozók még nem becsülték fel, milyen értéke van a reklámnak. Az is tény: akinek jól megy a boltja, nem tartja szükségesnek a propagációt, aki pedig éppen hogy csak megél a vállalkozásból, felesleges költségnek tartja a reklámra fordított összeget. Peter Mariot, a pozsonyi Geotext cég képviselője a tegnapi sajtótájékoztatón elmondta: Szlovákia 850 polgármesteréhez intéztek levelet, illetve kérdőívet, hogy küldjenek ismertető adatokat településük idegenforgalmáról. Abban bíznak, hogy ók megértik: községük, városuk jövője függ attól, hány látogatójuk lesz, hisz az idegenforgalom révén jelentós bevételhez juthatnak. Akik tehát úgy gondolják, a készülő katalógusban érdemes lesz szerepelni, négyzetcentiméterenként 20 koronáért hirdethetik tevékenységüket és a következő címen jelezhetik szándékukat: Geotext, Dostojevského rad 17, 811 09 Bratislava. D. T. „—.ni— m „ .MÚJSZÓ—i GONDJAINK HASONLÓAK TALÁLKOZOTT POZSONY ÉS BUDAPEST FŐPOLGÁRMESTERE Peter Kresánek Pozsony főpolgármestere a héten Budapesten járt. Látogatásának céljáról és az ottani tárgyalásairól kérdeztük. HAZAI KÖRKÉP - A Demszky Gábor főpolgármesternél tett látogatásom tulajdonképpen adósságtörlesztés volt. Mindketten háromnegyed éve vagyunk tisztségünkben és eddig nem találkoztunk. Fontosnak tartom, hogy a szomszéd országok fővárosainak vezetőivel felvegyem a kapcsolatot. Tisztázni kívántuk a Dunával, a világkiállítással kapcsolatos közös problémáinkat. Bőshöz ugyan, mint polgármesternek, nem sok közöm van, de mint környezetvédőt, aki 1985-től foglalkozom a témával, természetesen érdekel a sorsa. Egyike voltam azoknak, akik bírálták az erőműnek Pozsonyra gyakorolt negatív hatását. • Az erőművel kapcsolatos nézeteik közel állnak egymáshoz? - Azt mondhatom, hogy igen. Nagyra értékelem, hogy a magyar fél nem építi a nagymarosi részt. Ennek pozitív környezetvédelmi hatása ugyanis épp Szlovákiában érezhető, ezen a részen vannak az alföldek. Ha nem lesz Nagymaros, a bősi erőmű sem működhet teljes kapacitással. Tehát a tározókban nem fog a vízszint naponta túlságosan ingadozni, ami tulajdonképpen veszélyeztetné az erdőket, a talajvizet és Pozsony közegészségügyi helyzetét is. Demszky úrnak elmondtam, hogy magánemberként az erőmű teljes felszámolását kívánom, de ha pragmatikusan, a polgármester szemével nézek a kérdésre, a D változatot tartom úgy ahogy elfogadhatónak. Ez a legkevésbé energetikacentrikus, de lehetővé teszi az árvízvédelmet és a hajózást. A város szempontjából ez utóbbi nem elhanyagolható gazdasági tényező. Ezt Demszky úr is megértette. • A további forró téma a világkiállítás... - Elmondtam, Pozsony semmiképpen sem támogatja a megalomániás tervezeteket. Már csak azért sem, mert az illetékes párizsi iroda Budapestet és Bécset jelölte meg a világkiállítás helyéül. Gazdasági helyzetünkre való tekintettel nem kívánunk semmi feleslegeset felépíteni és főképp olyasmit nem, amit nem tudnának az itt élők kihasználni. A látogatók szempontjából a legfontosabb a Bécs-Pozsony-Budapest közti jobb összeköttetés megteremtése volna, ezt a kiállítástól függetlenül meg kell valósítanunk. Ugyanez vonatkozik a szállodai kapacitások bővítésére. Ha Budapest megrendezi a kiállítást, az előzetes tárgyalások alapján mi is kellő figyelmet fordítunk Pozsony propagálására. • Tárgyalásaik során szóba került a nemzetiségi kérdés is? - Igaz ugyan, hogy nem tartozott a tervezett témáink közé, de nem kerültük el ezt a problémát sem. Hangsúlyoztam: a veszélyt nem a független állam, mint olyan jelenti. Maga a demokrácia kerülne veszélybe, ugyanis azok, akik leginkább hangoskodnak az önálló Szlovákiáért, nem szavatolják, hogy egy toleráns, demokratikus ország jönne létre. Ha mégis elérnék céljukat, mi mindent megtennénk azért, hogy Pozsony, amelyben az idők folyamán három kultúra élt egymás mellett, hagyományaihoz híven fejlődjön tovább. • A budapesti Szlovák Gimnáziumot is meglátogatta... - Ez sem szerepelt a prpgramban, de természetesen szívesen eleget tettünk a meghívásnak. Az eléggé zajos környezetben lévő iskolában műsorral fogadtak a gyerekek. Dicséretre méltó, hogy létezik ez az iskola, de a gyerekek beszédén érezhető, hogy csak a szülők kívánságára látogatják azt. Nyilvánvaló, hogy általában magyarul beszélnek, és a szlovák amolyan ünnepi nyelv számukra. Megtekintettük a 700 millió forint ráfordítással épülő iskolát is, reméljük lesz majd ki látogassa... • A két polgármester találkozójának lesz folytatása? - Igen, október elsején nem csupán Demszky urat, hanem Bécs polgármesterét is vendégül látom. Hármasban beszéljük meg az időszerű problémáinkat. DEÁK TERÉZ BOROTVAÉLEN A FÖDERÁCIÓ? (Folytatás az 1. oldalról) fogja támogatni. Némi nyugtalansággal tölt el az Együttélés képviselőinek várható reakciója. Vezetőinek és képviselőinek legutóbbi nyilatkozatai az államforma kérdésével kapcsolatban nem voltak egészen egyértelműek és világosak. Ezért nehezen tudom megítélni, hogy hét képviselőjük milyen álláspontra helyezkedik. A várható vita kimenetelét a Demokratikus Baloldal Pártjának képviselői is befolyásolják majd. Míg a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom és a Szlovák Nemzeti Párt egyértelműen ellenzi a föderációt, Weiss pártja a nemzetieskedő irányvonal átmeneti támogatása után, legutóbbi nyilatkozataiban már nem kötelezte el magát egyértelműen az önálló Szlovákia mellett. Fenntartják nézetüket, hogy minden nemzetnek joga van az önrendelkezésre, de a föderációt támogató kijelentéseik is voltak. 0 Néhány ellenzéki párt már többször indítványozta az elnökség átalakítását. A Mečiar-párt nem titkolja, ismét felvetik ezt a kérdést, sót František Mikloško leváltását is követelni fogják. Nem okozhat ez válságot a parlamentben? - Ez a kérdés összefügg az előbb elmondottakkal. Amennyiben megnyugtató egyezség jön létre az államjogi rendezés kérdésében, nem kell attól tartani, hogy az elnökség megbukik. Valószínű, hogy Mečiar mozgalma kezdeményezni fogja a rekonstrukciót, de amint említettem, a koalíció megszilárdult, s remélem sikerül visszautasítani a javaslatot. 0A demokraták bejelentették, hogy kérni fogják Oľga Keltošová visszahívását az alelnöki tisztségből. - Mivel a koalíció úgy ítéli meg, ha bármilyen módon is megbontanák az elnökséget, ez láncreakciót váltana ki, nem fogják külön indítványozni leváltását. Szerintem szükség lenne az elnökség részleges átalakítására, helyet kellene kapnia benne az MKDM-nek, és még egy tagot delegálhatna a DBP és az SZNP is. Ez azonban csak akkor képzelhető el, ha a pártok előzetesen megállapodnának ebben, ami eddiq nem történt meq. Ha enélkül kerülne sor a szavazásra, működésképtelenné válhatna az elnökség. Ma olyanok az erőviszonyok, hogy sem az ellenzék, sem a koalíció nem tehet szert döntő fölényre. Az előzetes mérlegelések szerint az is világos, hogy ha megbuktatnák a mai elnökséget, akkor a kormány is megbukik. Patthelyzet alakulna ki, mert az ellenzék nem tudna olyan elnökséget és kormányt összeállítani, amely megszerezné a szükséges többséget. • Elkerülhetetlen a törvényalkotási dömping, mielőbb jóvá kell hagyni a piacgazdaság működéséhez elengedhetetlen jogszabályokat. A tavaszi ülésszakon az ellenzék többször is megpróbálta megakadályozni egyes törvények elfogadását. Számolni kell ezzel a továbbiakban is? - Azt hiszem, az ellenzék mostani készülődése lesz az utolsó kísérlete arra, hogy a választásokig megbuktassa a koalíciót. Ha ez most nem sikerül, a szlovák parlament előtt nagyon termékeny időszak áll. Végre a törvényalkotásra összpontosíthatja figyelmét. Mindenek ellenére a bizottságok augusztus végétói alapos munkát végeztek, sikerült tizenegy törvénytervezetet előkészíteniük a tárgyalásra. A második félév legiszlatív terve nagyon igényes, alapvető fontosságú törvényeket kell jóváhagyni. # Mozgalmuk kezdeményezte, hogy kerüljön a parlament elé Bős kérdése. Várható, hogy a képviselők foglalkozni fognak a vízmüvei? - Eddig annyit értünk el, hogy az elnökség tárgyalt a kérdésről, és ugy határozott, továbbra is figyelemmefkíséri a vízmű építésének politikai és ökológiai vonatkozásait. A környezetvédelmi bizottság folyamatosan ellenőrzi a szlovák környezetvédelmi bizottság tizenkilenc feltételének teljesítését. A múlt héten Milan Zemko alelnök tárgyalt a Csallóközi Régió képviselőivel. Megegyeztek abban, hogy a régió illetve az erőmű ellenzőinek képviselői találkoznak a parlament környezetvédelmi valamint államigazgatási és önkormányzati bizottságával. Remélhetőleg ezek a lépések oda vezetnek, hogy sikerül majd az októberi ülés elé vinni a kérdést. CSIZMÁR ESZTER REFLEX GUSZTUSTALAN GESZTUS A szélsőséges nacionalisták kajánul vigyorognak, az Európába kívánkozó szlovákok pedig csak hüledeznek Ján Čarnogurský miniszterelnök és František Mikloško parlamenti elnök néhány napja kiadott nyilatkozatán. A pozsonyi politika két legmagasabb rangú irányítója, mintegy megvétózta az aláírás előtt álló csehszlovák-német alapszerződésnek azt a pontját, amelynek értelmében a szerződő felek semmisnek tekintik az 1938-as müncheni egyezményt. Ez azt jelenti, hogy Németország elismeri Csehszlovákia 1918-tól való fennállásának folyamatosságát. A két politikus szerint azért nem lehet így fogalmazni, mert kétségbe vonhatatlan tény, hogy 1939 márciusa és 1945 áprilisa között létezett a szlovák állam. Nem karakánkodó embernek, hanem kulturált és megfontolt politikusnak ismeri a világ Ján Čarnogurskýt, és ugyanezt mondhatjuk el František Mikloškóról is, hozzátéve, hogy ő ráadásul még korszerűbben is értelmezi a katolicizmust, mint a miniszterelnök. Hát akkor miért tették közzé azt a nyilatkozatot? Azt senki sem gondolhatja komolyan, hogy a történelmi ismeretek hiányának okán. Ez elképzelhetetlen. Bizonyára mindketten tisztában vannak vele, hogy mi történt Csehszlovákiában 1938 őszén, hogy Hitler utasítására Tisóék hogyan alapították meg az önálló szlovák államot. Azzal is tisztában kell, hogy legyenek, ami Szlovákia második világháborús hadbalépése körül történt. Ha nincs a szlovák nemzeti felkelés, főképp pedig ha nincs Beneš kormánya, Szlovákia bizony a vesztesek oldalán fejezi be a háborút, az ilyen státusz minden következményével együtt; Szlovákiát háborús kártérítésre kötelezték volna, éppen úgy, ahogy Németországot, Olaszországot, Magyarországot és Hitler többi csatlósát is erre kötelezték. Mégis nyilvánosságra hozták külön véleményüket. Ennek egyetlen fő oka van: Szlovákiában 1990 kezdete, tehát az új politikai struktúra kialakulása óta kevés kivételtől eltekintve a nacionalizmus vált az erőviszonyok formálásának fő tényezőjévé. És az egészben az a legnagyobb tragédia, hogy a nacionalista alapon való politizálás láncreakcióját e irányzat legsilányabb, legbalkánibb és legtürelmetlenebb pártja, a Szlovák Nemzeti Párt indította el. A Moric-irányzat jelen volt a Kereszténydemokrata Mozgalom magatartásában tavaly, a júniusi választások előtt és után, és ma is éppen úgy hat, mint bármikor máskor az elmúlt másfél év alatt. A kereszténydemokrata vezetők tisztában vannak azzal, hogy a Szlovák Nemzeti Párt vezetősége milyen kétes személyiségek gyülekezete, azt is tudják, hogy e párt milyen egyéniségek gyűjtőhelye, ennek ellenére minden lépésüknél ott kísért a gondolat: vajon hogyan reagálnak a legközelebbi gesztusunkra, akcióinkra, megnyilvánulásainkra a nemzeti érzelmű állampolgárok? Nem hódítja el őket a Szlovák Nemzeti Párt? Vagy újabban Vladimír Mečiar pártja, amely szintén erőteljesen nemzeti? A kereszténydemokraták e magatartásának gyökerei 1990 júniusába nyúlnak vissza. A mozgalom vezetői biztosak voltak abban, hogy a kereszténydemokrácia lesz Szlovákiában a legerősebb párt. A szó szoros értelmében fejbekólintotta a pártvezetést, hogy ez nem következett be. A Moric-párt 16 százalékos eredménye is hidegzuhanyként hatott, hiszen - gondolták čarnogurskýék - e 16 százalék nagy részének a keresztények közöt lett volna a helye. Čarnogurskýék úgy vélték, hogy nemzeti gesztusokra, a hazafiság bizonyítására van lépten-nyomon szükség. így a pártelnök - akkor még miniszterelnök-helyettes - úgy 1990 őszén egyre másra tett ilyen kijelentéseket: „Szlovákabb politikát kell folytatni". Vagy: „Nem vagyunk eléggé nemzetiek". A csehszlovák-német alapszerződés említett részének kifogásolása is ilyen gesztus volt. Valóban nincs jó helyzetben ma a szlovák Kereszténydemokrata Mozgalom. Ha azonban Szlovákia miniszterelnöke most azzal tesz gesztust, azzal bizonyítja jó szlovák voltát, hogy védelmébe veszi a szlovák államot (igaz, a nyilatkozatban felsorolja a bűneit is), a valóságban nagyon rossz szolgálatot tesz nemzetének. A nemzet a szlovák államhoz fűződő viszonyt illetően már egyébként is letette a garast. A szlovák nemzeti felkelésben... Egyébként is, egyáltalán szükséges az, hogy egy vezető államférfi bizonygassa a nemzetéhez való hűségét? Elképzelhető, hogy egy angol miniszterelnök, vagy bármelyik vezető francia politikus külön nyilatkozatot ad ki, azt bizonygatva, hogy hazafinak érzi magát? TÓTH MIHÁLY A SZOVJETUNIÓBA ELHURCOLT POLGÁROK NÉVSORA (Mivel az eredeti lista nem tartalmazza a nemzetiséget, csak feltételezés alapján tüntethetjük fel a neveket magyarul.) 6589/91 Dömötör Sándor, 1915. IV. 28., Felsöszeli (Ivanov) 6808/91 Domonkos Kálmán, 1901. XII. 28., meghalt, Lakszakállas (Karília) 6809/91 Dömény Ernő, 1921. VII. 21., Dunaszerdahely (Szovjetunió) 6857/91 Darabos István, 1918. V. 23., Várgede (Szverdlovszk) 6859/91 Dömény Lajos, 1921. III. 3., Somorja (Donyec) 6860/91 Drozd Jozef, 1928. II. 18., Diószeg (Krasznaural) 499/91 Erdélyi Miklós, 1910. III. 10., meghalt, Ladmóc (Donbasz) 500/91 Ermová Mária, 1924. IV. 7., Smolnická Huta (Záporozsije) 501/91 Eszenyi János, 1924. V. 7., Nagykapos (Danakijevo) 502/91 Elek Lenke, 1924. XI. 23., Rimaszombat (Donbasz) 503/91 Együd Barnabás, 1916. X. 10., Rimaszombat (Marim. Szihot.) 504/91 Eliáš Ján, 1918. II. 1., Galánta (Donbasz) 506/91 Eszterházy Kálmán, 1903. VI. 2., meghalt, Nagykapos (Donbasz) 507/91 Esztergályos János, 1922. IV. 28., Nagymegyer (Arhangelszk) 508/91 Elek Barnabás, 1926. V. 16., Nagybalog (Donbasz) 509/91 Endresz Zoltán, 1924. X. 25., Matejovce (Záporozsije) 1472/91 Edmár Antal, 1907. VI. 7., Nagyszarva, meghalt 1473/91 Egri Sándor, 1922. II. 25., Dióspatony (Donbasz) 1474/91 Egri Ferenc Pál, 1927. V. 22., Királyhelmec (Minszk) 1475/91 Együd Lajos, 1912. III. 22., Bél (Novocserkaszk-Rosztov) 1476/91 Elek Károly, 1922. XI. 22., Rimaszombat (Vorosilovgrad) 1478/91 Emödi Gyula, 1926. V. 16., Berzéte (Magnyitogorszk) 1479/91 Értékes Gyula, 1910. IV. 30., Lőcse (Szanborg, Sztrij) 1481/91 Eszenyi Károly, 1910. II. 10., Királyhelmec (Szanborg, meghalt) 1982/91 Esztergályos László, meghalt, Füss (Novorosszijszk) 2140/91 Édes Sándor, 1919. I. 22., Madar (5351-es tábor)