Új Szó, 1991. augusztus (44. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-02 / 205. szám, hétfő

1991. SZEPTEMBER 2. A MAFFIÁK DÖRZSÖLTEBBEK Václav Havel napjaink kérdéseiről Az ismét megtartott lányi beszé­dében Václav Havel köztársasági elnök a Szovjetunió és az egész emberiség történelmének jelentős határköveként szólt a nemrégi szov­jetunióbeli puccskísérletről. Feltéte­lezhetőnek tartotta, hogy a Szovjet­unióban ugyancsak nyomós indokai lehetnek a kommunista párt betiltá­sának, hiszen az az alkotmányelle­nes puccsot támogatta. Kifejtette vi­szont azt is, hogy hazánkban a Cseh és Morvaország Kommunista Párt­jának, illetve a szlovákiai Demokrati­kus Baloldal Pártjának (a korábbi SZLKP) betiltására nem lát indokot. Másrészt pártfogolta azon törekvé­seket, amelyek a totalitarizmus bű­nözőinek felkutatására, illetve arra irányulnak, hogy az egyes intézmé­nyeket megszabadítsák a tisztes­ségtelen és a hátsó szándékokkal rendelkező emberektől. Václav Havel a múlt heti mosnovi repülőtéri beavatkozással kapcso­latban elmondta, „bebizonyosodott, hogy a maffiák dörzsöltebbek az államhatalomnál". Kihangsúlyozta azonban, hogy nem osztja azt a né­zetet, mely szerint a világtörténelmet csak a kényszerhelyzetek és a titkos tárgyalások „csinálják". Beszéde befejező részében kételkedését fe­jezte ki a tekintetben, hogy a szlová­kiai pedagógusok fizetésének eme­lése nem csupán homokhintés volt-e. Nézete szerint ugyanis az oktatásügyben távlati szempontból kell beruházni. AZ OKTATÁSÜGYI TANÁCS NYILATKOZATA A Diákhálózat, a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség, a Nyitrai Pedagógiai Kar, az MKDM, és az FMK, valamint vendégként a Csemadok részvételével megtartotta 2. ülését az Oktatásügyi Ta­nács (OT), melyen többek között elfogad­ta működési szabályzatát. Az alapító nyi­latkozathoz írásban csatlakozott a Cseh­szlovákiai Magyar Irók Társasága. A működési szabályzat értelmében az OT a csehszlovákiai magyar társadalmi szervezetek, egyházak, politikai mozgal­mak és pártok tanácskozó testülete, mely a csehszlovákiai magyarság egészét érintő oktatásügyi, iskolaügyi és ifjúság­politikai kérdésekkel foglalkozik. A megjelentek kívánatosnak tartják, hogy az OT munkájába bekapcsolódja­nak más szervezetek is, melyek jelentke­zését szeptember 15-ig várják. Az OT a Diákhálózatot bízta meg az adminisztratív teendők elvégzésével. Együttélés Politikai Mozgalom BŐVÜLŐ KAPCSOLATOK Duray Miklós az Együttélés Politikai Mozgalom Intéző Bizottságának pénteki ülésén az Együttélés kapcsolatainak gaz­dagodásáról számolhatott be. A mozga­lom vezetői a Szlovák Televízió és a Szlo­vák Rádió Tanácsába kinevezett szakem­berekkel folytatott tanácskozások után lá­togatást tettek a Szlovák Televízió elnö­kénél, de találkoztak az Új Szó főszer­kesztőjével, illetve annak helyettesévél is. Ugyanakkor több külföldi vendég is láto­gatást tett mozgalmukban; így például Nahimi Péter, a Magyar Demokrata Fó­rum Országos Tanácsának tagja, Ivo Pe­ters, az Európa Parlament politikusa és mások. A közeli napokban pedig a Liberá­lis Internacionálé ügyvezető elnökét látják vendégül, illetve részt vesznek a Liberális Internacionálé legközelebbi közgyűlésén és az Európai Mozgalom szeptemberi konferenciáján is. Az együttélés belpoli ť<ai aktivitását tükrözi, hogy megbeszélések folytak a Nyilvánosság az Erőszak Ellen, vala­mint a Csehországban jelentős befolyás­sal rendelkező Polgári Mozgalom vezetői­vel, s az Intéző Bizottság egyben kijelölte azt a csoportot, amely a Független Ma­gyar Kezdeményezéssel, valamint a Ma­gyar Kereszténydemokrata Mozgalommal találkozik majd. A közeljövőben remélhe­tőleg sikerül felvenni a kapcsolatot a szlo­vák Kereszténydemokrata Mozgalommal is. Végül pedig, de nem utolsósorban, pozsonyi látogatása során Václav Havel, köztársasági elnök ismét fogadja a moz­galom küldöttségét. A pénteki ülésén Gawlik Stanislav a mozgalom lengyel szárnyának helyze­téről, Hirjak Mikuláš az ukrán és a rutén kisebbség problémáiról számolt bel, az Intéző bizottság pedig ismét szorgalmaz­ta az önkormányzatok és régiók szerve­ződését, tekintettel az államigazgatás várható átrendezésére. P. E. lÚJSZÓi ERŐS VÁR LEGYEN HÍREK - VELEMENYEK Debrődön tegnap volt tanévnyitó MOSZKVÁBAN JÁRT JOHN MAJOR (Munkatársunktól) - Nagy nap volt a tegnapi a Bódva-völgyi kis település, az alig négyszáz lakosú Debröd életében. A közkívánatra előrehozott tanévnyitóval egybekötött, régen várt esemény, a tizen­hat esztendővel ezelőtt megszüntetett, körzetesített helyi kisiskola ünnepélyes újranyitása tette azzá az idei szeptember elsejét. Délelőtt tíz órára zsúfolásig megtelt kicsikkel és nagyokkal, helyiekkel és ven­dégekkel a falu közepén álló, „romjaiból" újjávarázsolt, felélesztett tanintézmény, valamint annak az udvara is, hiszen a szépen berendezett és az alkalomhoz illően feldíszített tágas tanterembe nem fért be minden ünneplő. Szívben és lélekben azonban a kívülrekedtek is bent voltak, együttéreztek, együtt ünnepeltek a pad­sorokban helyet foglalt azon tizenöt kis­diákkal, akik talán még fel sem fogják, hogy szülőfalujuk életében milyen jelen­tős esemény az iskolaavatás. Ellenben, hogy a felnőttek, a szülők és nagyszülők mennyire tisztában vannak vele, azt a Papp Tiborné polgármester, továbbá Máthé Róbertné iskolaigazgató és Szabó István járási tanfelügyelő ünnepi beszé­dei, valamint az óvodások és kisiskolások műsora alatt, illetve a római katolikus egyház premontrei rendje jászóvári apát­jának, Bartal Károly Tamásnak imája és iskolaszentelője során ejtett könnycsep­pek hűen tükrözték. Az egész faluközösséget megható, hangulatos rendezvény pedig azt jelezte: beteljesülni látszik a helyieknek az a kí­vánsága, amit az iskolaavató utáni és ahhoz szorosan kötődő szentmisén Bartal Károly Tamás apát is megfogalmazott, hogy térjen vissza a sziv és a lélek is a kisiskolába, s legyen a tanintézmény egyik erős vára, bástyája Debrődnek. (gazdag) LŐTÉR HELYETT ISKOLÁT! (Munkatársunktól) - A fenti jelszó je­gyében rendezett tegnap délután regioná­lis nagygyűlést a madari sportpályán az Együttélés komáromi járási szervezete és helyi csoportja, a községi hivatal, a helyi magyar tanítási nyelvű alapiskola tanácsa és a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének madari alapszervezete. Madar és a környékbeli falvak óhaját, mármint hogy a nemrégiben kivont szov­jet csapatok madari löterét ne katonai, hanem polgári célokra hasznosítsák, kö­rülbelül félezer személy, köztük Bartako­vics István (MKDM), Bajnok István, Bauer Edit és Dobos László (Együttélés) parla­menti képviselők is támogatták jelenlétük­kel, illetve felszólalásaikkal. A nagygyűlés végeztével a résztvevők tiltakozó nyilatkozatot fogadtak el, mely­ben egyebek mellett arra kérik a honvé­delmi minisztériumunkat (a szovjet csapa­tok kívánása után ugyanis a lőteret a Csehszlovák Hadsereg vette használat­ba), hogy azonnali hatállyal intézkedjen a szovjet hadsereg által annak idején önkényesen elfoglalt termőföldek visz­szaadásáról a jogos tulajdonosoknak, va­lamint hogy kezdjen tárgyalásokat a lőté­ren található tantermek átadásáról a helybéli, helyiséggondokkal küszködő alapiskolának. A nyilatkozat elfogadását kulturális mű­sor követte, majd a helyi szövetkezet irodájának épületében Zsolnai József, a budapesti Országos Közoktatási Intézet főigazgatója és Pukkai László, az SZMPSZ elnöke tartott előadást a járás magyar iskolaigazgatóinak. A parlamenti képviselők az illetékes katonai szervek engedélyével késő délután bebocsátást nyertek a lőtér területére is. (kajó) A KÖZÖS ÁLLAM JEGYÉBEN (Folytatás az 1. oldalról) kelés résztvevőivel találkoztak, öt­ven néhai partizán és légionárius vehette át a Štefánik Állami Díjat, köztük azok is, akik negyvenhat éven át hallgatásra voltak ítélve. Zárt ajtók mögött... ... folytatódott a program. A hivata­los ebéd keretében Václav Havel, valamint a két köztársaság vezető személyiségei a legaktuálisabb bel­politikai problémákról és a leendő államjogi elrendezésről tárgyaltak. Az ünnepség apropóján szervezett találkozó lényegesen nagyobb je­lentőséget kapott. A tárgyaló felek szavai szerint komoly eredmények születtek. Havel elnök szerint a két köztár­saság képviselői megerősítették azon szándékukat, hogy a közös állam formáin, tartalmán dolgozza­nak. Mint arra František Mikloško rámutatott, igaz ugyan, hogy politikai vakság lenne figyelmen kívül hagyni a szovjetunióbeli helyzet hatását, a közös államban való együttélés mellett azonban komoly érvek szól­nak. Dagmar Burešová szerint a NYEE javaslata elfogadhatóbb, mert a föderáció elveiből indul ki, míg a KDM két szuverén állam kon­föderációját helyezi kilátásba. Ha­sonlóan nyilatkozott Petr Pitthart is. Ján Alex Sitár, a második parti­zándandár tüzére a felkelésre emlé­kezve elmondotta munkatársunk­nak: „Többen kétségbe vonták az SZNF nemzeti jellegét. Én viszont nem tudok olyan szlovák katonai alakulatokról, amelyek a felkelés el­len harcoltak volna. Az elmúlt negy­ven évben többször hangoztatták a felkelés internacionális jellegét, de csak most beszélhetünk róla igazán. Hasonlóan, mint az elmúlt ezer év­ben, negyvenhét évvel ezelőtt is párhuzamosan zajlott a szlovák és magyar történelem. Ha másból nem, ebből a hagyományból meríthetnénk ma, amikor Kelet-Európa nemzeti­ségi feszültségektől terhes. Kérem, ezt közvetítse lapjuk olvasóinak is." örömmel megteszem. LOVÁSZ ATTILA Besztercebányán szombaton Jo­zef Kučerák, a Nyilvánosság az Erőszak Ellen elnöke és Martin Bú­tora, a Nyilvánosság az Erőszak Ellen Szlovákiai Tanácsa Elnöksé­gének tagja találkozott Alexander Dubčekkal, a Szövetségi Gyűlés el­nökével. Tisztázták azokat a félreér­téseket, amelyek az elmúlt időszak­ban keletkeztek néhány kijelenté­sükkel kapcsolatban. A NYEE képviselői megbizonyo­sodtak arról, hogy Alexander Dub­ček, úgy mind eddig, a jövőben is mindent megtesz a szövetségi ál­lamforma elfogadtatásáért, valamint az ország két köztársaságának tel­jes egyenjogúságáért. A Nyilvános­ság az Erőszak Ellen továbbra is támogatni fogja őt ezen igyekeze­tében. (Folytatás az 1. oldalról) A hírt szombaton közölte a Nezavi­szimaja Gazeta és a Rosszijszkaja Gazeta. Vlagyimir Krjucskov, a KGB egykori főnöke két bűnözővel került össze, Dmitrij Jazov, volt vé­delmi miniszternek egy börtöntársa van. Valentyin Pavlov exkormányfő egyelőre egyedül búslakodik cellá­jában. ' Miután a fővárosiak szombaton megünnepelték Moszkva Napját, a demokrácia és a szabadság győ­zelmét tegnap ismét fontos politikai eseményre került sor: a Kremlben összeült a szövetségi elnök mellett működő Biztonsági Tanács. Ezt megbízható forrásokra hivatkozva közölte a TASZSZ hírügynökség. A tanács tagjainak túlnyomó többsé­gét a puccsban való részvétel miatt megfosztották tisztségüktől, s Mihail Gorbacsov elnök javaslatára a szö­vetségi parlament a múlt héten a szövetségi szerződést előkészítő kilenc köztársaság legfelsőbb képvi­selőivel bővítette ki a testületet. A szovjet elnök folytatja a tisztoga­tást a hadsereg és a védelmi minisz­térium vezetésében is, leváltotta a szárazföldi és a légierők miniszter­helyettesi rangban levő vezetőit. Az ukrán parlament még pénte­ken este hagyta jóvá azt a rendele­tet, amellyel betiltotta a kommunista párt tevékenységét. Érvénytelenített egy következő határozatot is, amely szerint a köztársasági legfelsőbb ta­nács következő plenáris ülésén átte­kintették volna az új szövetségi szer­ződés tervezetét. Ukrajna ezzel a lé­péssel elhatárolta magát a doku­mentumtól. Ugyanaznap két közép-ázsiai köztársaság, Üzbegisztán és Kirgi­zia kihirdette függetlenségét, s mindkét államban közölték, hogy érdekeltek a szövetségi szerződés megkötésében, de ezt már csak mint teljesen szuverén államok ön­kéntes és korlátozott egyesülése­ként hajlandók elfogadni. Ezzel há­romra csökkent azoknak a köztársa­ságoknak a száma, amelyek még nem hirdették ki függetlenségüket: Oroszország, Türkménia és Tádzsi­kisztán. Ez utóbbi köztársaságban feszült helyzet alakult ki, a parla­ment ugyanis megvonta a bizalmat Kahar Mahakamov elnöktől, aki kénytelen volt lemondani. Mahaka­movot az államcsíny során tanúsított határozatlan magatartása miatt ér­ték bírálatok - közölte a Postfactum hírügynökség. Vilniusból szombaton reggel megkezd­ték a szövetségi belügyminisztérium elit­alakulatainak (OMON) kivonását - közöl­ték litván források. A hírt Valerij Frolov ezredes, a vilniusi helyőrség parancsnoka is megerősítette. A nap folyamán 47 feke­tesapkás hagyta el Vilniust, Rigából pedig 150 kommandós távozott. A Baltikummal kapcsolatos az amerikai elnök bejelenté­se is. George Bush szombaton közölte, hogy az Egyesült Államok várhatóan ma formálisan elismeri a három balti köztár­saság függetlenségét. Elmondta, hogy te­lefonon beszélt Vytautas Landsbergisz­szel, a litván parlament elnökével és közölte vele: „hétfőn valószínűleg olyan bejelentést tesz, amely nagy érdeklődést vált ki Litvániában". Moszkvában nagy várakozás előzte meg John Major brit kormányfő villámlá­togatását. Major az első nyugati államfér­fi, aki a sikertelen puccs után tett látoga­tást a Szovjetunióban. A hét legfejlettebb ipari állam csoportjának elnökeként üze­netet vitt Moszkvába, s eszerint a na­gyobb beruházások feltétele a mély gaz­dasági reformok megvalósítása. A hetek azonban nem zárták ki, hogy az élelmi­szersegélyt még a tél beállta előtt eljuttat­ják a Szovjetuniba. Major fő feladata az volt, hogy tisztázza a szovjet vezetőkkel; csak akkor számíthatnak nagyobb támo­gatásra. ha a köztársaságok rendezik viszonyukat és Moszkvában csökkentik a katonai költségvetést. HORVÁTORSZÁG NEM MOZGÓSÍTOTT (Folytatás az 1. oldalról) a további harcokra, ám mégsem hirdetett általános mozgósítást. Franjo Tudjman elnök a kormány zárt ajtók mögött megtartott ülése után adott nyilatkozatában elmond­ta, hogy a jelenlegi helyzetben a hadüzenetnek nem lenne jó nem­zetközi visszhangja. A kabinet fel­szólította a jugoszláv államelnöksé­get, utasítsa a szövetségi hadsere­get, hogy fejezze be hadműveleteit Horvátországban, és vonuljon visz­sza a laktanyákba. Tudjman elnök a továbbiakban rámutatott arra a ve­szélyre, hogy a Jugoszlávia jövőjéről szóló tárgyalásokon az „agresszorok megpróbálják majd megtartani azo­kat a területeket, amelyeket hadse­regük tart megszállva". A szerb fel­kelők már többször kijelentették, hogy nem adják fel a szerbek által lakott, s általuk elfoglalt horvátorszá­gi területeket. Az elnök szerint azon­ban még mindig van remény a bé­kés rendezésre. Megkérdeztük B. Walkó Györgyöt, a Magyar Rádió belgrádi tudósítóját, mi áll a szerb döntés hátterében. Belgrádot megijesztette az EK határozott, ultima­tív felszólítása? Szerbia fél a nemzet­közi elszigeteltségtől, taktikázik, vagy mégis a jószándék vezérli? - Mindegyik felsorolt tényező szerepet játszott, ám a döntő talán mégis az utolsó figyelmeztetés volt, amely Németország­ból Genscher külügyminisztertől érkezett. O arra figyelmeztetett, hogy Szerbia ma­kacskodása kikényszeríthet olyan lépése­ket, amelyeket az EK ugyan nem akar, de kénytelen lesz megtenni, vagyis elismeri Szlovénia és Horvátország függetlensé­gét. Ez volt az utolsó momentum. Persze, Párizsban Milosevicsnek is rá kellett döb­bennie arra, hogy nemcsak Németország, hanem Franciaország is határozottan kiáll a béketerv mellett. Nos, Szerbia kötélnek állt, de válaszában szerepel egy olyan kitétel is, hogy nem fogadja el a doku­mentumnak azt a részét, amely Szerbia felelősségére mutat rá. Hogyan reagált a szerb vezetés arra, hogy Horvátország mégsem mozgósí­tott? -Hivatalos reagálás eddig nem volt. Ezzel a kérdéssel kapcsolatban talán in­kább az az érdekes, hogy Horvátország­ban Tudjmant jobboldali erők próbálják befolyásolni, ezek keveslik a horvát lépé­seket, támadják a köztársasági elnököt amiatt, hogy nem foganatosít eléggé ke­mény intézkedéseket. Bíznak-e a belgrádiak a gyors tüz­szünetben? - Nem igazán, mint ahogy a politikusok sem biznak benne. Mindenesetre fontos lépés, hogy tegnap délután megérkezett Belgrádba Hans van den Broek holland külügyminiszter, aki a köztársasági veze­tőkkel aláírja a tűzszüneti megállapodást. A fővárosba várták a köztársaságok elnö­keit, tegnap délután még azonban kérdé­ses volt, eljut-e Belgrádba Franjo Tudj­man és Milan Kucan, mivel a szombati zágrábi incidens, az ugandai repülőgép feltartóztatása miatt a szövetségi hatósá­gok lezárták a két köztársaság légterét, ill. repülőtereit. (urbán) Gyarapodnak a tiltakozások és találga­tások a Ján Lángoš, szövetségi belügymi­niszter és Ľuboš Dobrovský, szövetségi honvédelmi miniszter által elrendelt múlt heti, Mošnov repülőterén végrehajtott kommandóakcióval kapcsolatban. A Re­pülőforgalom Irányítóinak Csehszlovák Társulása tegnapi nyilatkozatában jogi garanciákat követel a hasonló beavatko­zásokkal szemben, mivel az „irányítóto­rony működésének felfüggesztése légi katasztrófákhoz vezethet". Ugyanakkor Ján Lángoš még a szombati nyilatkozatá­ban megállapította, hogy az irányítóto­rony működése nem volt felfüggesztve, csupán a beavatkozás parancsnoka gya­korolt ellenőrzést a személyzet tevé­kenysége fölött. Mintegy a személye elleni támadásnak fogta fel a mošnovi kommandóakciót Ro­man Máca, Mošnov főpolgármestere is, aki azt hangsúlyozta, hogy valójában olyan terrorcselekményről van szó, amely FEJEKET KÖVETELNEK A MOŠNOVI AKCIÓ VISSZHANGJA lábbal tiporta a személyi szabadságot és a demokráciát, s e mellett több száz ember életét veszélyeztette. Roman Máca polgármester újságírók­nak elmondta azt is, hogy a mošnovi katonai alakulat háromszáz katonája a reptér felszabadítására készülődött már, amikor az akció vezetője írásbeli paranccsal igazolta magát. Ebből kiindul­va teszi fel a kérdést, miként különböztes­sék meg a jövőben a repülőtér biztonsági erői, hogy a terrorista ellenes kommandó zsidókat vagy katolikusokat, esetleg kom­munistákat kíván-e lerohanni. A polgár­mester végül is állami terrorizmusnak nyil­vánította a terrorista-ellenes kommandó akcióját. Totalitárius rendszert, ellenőrizetlen ál­lamhatalmat, családi klánokat, kalózokat emlegetett a Csehszlovák Republikánus Párt, míg a morva szeparatista mozgalom parlamenti képviselője szerint egysze­rűen csak „éles" gyakorlatról volt szó, amelyet bűnözői módszerekkel, emberi életek veszélyeztetése, mészárlás koc­káztatása árán végeztetett el a szövetségi belügyminiszter, illetve a szövetségi vé­delmi miniszter. A továbbiakban azt nyi­latkozta, leváltásukat fogja követelni. „Fe­jeket" követel a felsoroltak mellett a Rov­nost című morvaországi napilap is. A „saját ingének" tekinti, azaz magára veszi a mošnovi akciót a híres-hírhedt slušovicei szövetkezet, illetve pozsonyi leányvállalata is. A mosnovi komman­dóakciót kiváltó információ nézetük sze­rint a hetekkel ezelőtt emigrált Alexej Žáktól ered, és a beavatkozás célja az volt, hogy bármi áron is, de bizonyítékot nyerjenek arról, hogy „Slušovice" fegyverrel, illetve kábítószerrel üzletel. Az eredménytelen kommandóakciók, rendőri beavatkozások, házkutatások, a világon szinte mindenütt ellenérzést váltanak ki. Ez a rövid tallózás a ČSTK híreiben viszont merőben aránytalan rea­gálást tükröz. Túlságosan sok ember, szervezet érzi magát közvetlenül meg­sértve. S ezért önkéntelenül is felmerül a kérdés; valóban csak a kommandóak­cióról van szó? A beavatkozást értékelhe­ti a Szövetségi Gyűlés illetékes parlamen­ti bizottsága, ám - sajnálatos módon - azt már nem ítélheti meg, hogy ez a tiltakozás a rendszer ellen irányul-e (miként történt ez 1989. november 17. után), vagy a ko­rábbi rendszerrel való egykori együttmű­ködést igazoló iratokat kézben tartó szer­vek ellen. F. M.

Next

/
Oldalképek
Tartalom