Új Szó, 1991. augusztus (44. évfolyam, 205-229. szám)
1991-09-02 / 205. szám, hétfő
1991. SZEPTEMBER 2. A MAFFIÁK DÖRZSÖLTEBBEK Václav Havel napjaink kérdéseiről Az ismét megtartott lányi beszédében Václav Havel köztársasági elnök a Szovjetunió és az egész emberiség történelmének jelentős határköveként szólt a nemrégi szovjetunióbeli puccskísérletről. Feltételezhetőnek tartotta, hogy a Szovjetunióban ugyancsak nyomós indokai lehetnek a kommunista párt betiltásának, hiszen az az alkotmányellenes puccsot támogatta. Kifejtette viszont azt is, hogy hazánkban a Cseh és Morvaország Kommunista Pártjának, illetve a szlovákiai Demokratikus Baloldal Pártjának (a korábbi SZLKP) betiltására nem lát indokot. Másrészt pártfogolta azon törekvéseket, amelyek a totalitarizmus bűnözőinek felkutatására, illetve arra irányulnak, hogy az egyes intézményeket megszabadítsák a tisztességtelen és a hátsó szándékokkal rendelkező emberektől. Václav Havel a múlt heti mosnovi repülőtéri beavatkozással kapcsolatban elmondta, „bebizonyosodott, hogy a maffiák dörzsöltebbek az államhatalomnál". Kihangsúlyozta azonban, hogy nem osztja azt a nézetet, mely szerint a világtörténelmet csak a kényszerhelyzetek és a titkos tárgyalások „csinálják". Beszéde befejező részében kételkedését fejezte ki a tekintetben, hogy a szlovákiai pedagógusok fizetésének emelése nem csupán homokhintés volt-e. Nézete szerint ugyanis az oktatásügyben távlati szempontból kell beruházni. AZ OKTATÁSÜGYI TANÁCS NYILATKOZATA A Diákhálózat, a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség, a Nyitrai Pedagógiai Kar, az MKDM, és az FMK, valamint vendégként a Csemadok részvételével megtartotta 2. ülését az Oktatásügyi Tanács (OT), melyen többek között elfogadta működési szabályzatát. Az alapító nyilatkozathoz írásban csatlakozott a Csehszlovákiai Magyar Irók Társasága. A működési szabályzat értelmében az OT a csehszlovákiai magyar társadalmi szervezetek, egyházak, politikai mozgalmak és pártok tanácskozó testülete, mely a csehszlovákiai magyarság egészét érintő oktatásügyi, iskolaügyi és ifjúságpolitikai kérdésekkel foglalkozik. A megjelentek kívánatosnak tartják, hogy az OT munkájába bekapcsolódjanak más szervezetek is, melyek jelentkezését szeptember 15-ig várják. Az OT a Diákhálózatot bízta meg az adminisztratív teendők elvégzésével. Együttélés Politikai Mozgalom BŐVÜLŐ KAPCSOLATOK Duray Miklós az Együttélés Politikai Mozgalom Intéző Bizottságának pénteki ülésén az Együttélés kapcsolatainak gazdagodásáról számolhatott be. A mozgalom vezetői a Szlovák Televízió és a Szlovák Rádió Tanácsába kinevezett szakemberekkel folytatott tanácskozások után látogatást tettek a Szlovák Televízió elnökénél, de találkoztak az Új Szó főszerkesztőjével, illetve annak helyettesévél is. Ugyanakkor több külföldi vendég is látogatást tett mozgalmukban; így például Nahimi Péter, a Magyar Demokrata Fórum Országos Tanácsának tagja, Ivo Peters, az Európa Parlament politikusa és mások. A közeli napokban pedig a Liberális Internacionálé ügyvezető elnökét látják vendégül, illetve részt vesznek a Liberális Internacionálé legközelebbi közgyűlésén és az Európai Mozgalom szeptemberi konferenciáján is. Az együttélés belpoli ť<ai aktivitását tükrözi, hogy megbeszélések folytak a Nyilvánosság az Erőszak Ellen, valamint a Csehországban jelentős befolyással rendelkező Polgári Mozgalom vezetőivel, s az Intéző Bizottság egyben kijelölte azt a csoportot, amely a Független Magyar Kezdeményezéssel, valamint a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalommal találkozik majd. A közeljövőben remélhetőleg sikerül felvenni a kapcsolatot a szlovák Kereszténydemokrata Mozgalommal is. Végül pedig, de nem utolsósorban, pozsonyi látogatása során Václav Havel, köztársasági elnök ismét fogadja a mozgalom küldöttségét. A pénteki ülésén Gawlik Stanislav a mozgalom lengyel szárnyának helyzetéről, Hirjak Mikuláš az ukrán és a rutén kisebbség problémáiról számolt bel, az Intéző bizottság pedig ismét szorgalmazta az önkormányzatok és régiók szerveződését, tekintettel az államigazgatás várható átrendezésére. P. E. lÚJSZÓi ERŐS VÁR LEGYEN HÍREK - VELEMENYEK Debrődön tegnap volt tanévnyitó MOSZKVÁBAN JÁRT JOHN MAJOR (Munkatársunktól) - Nagy nap volt a tegnapi a Bódva-völgyi kis település, az alig négyszáz lakosú Debröd életében. A közkívánatra előrehozott tanévnyitóval egybekötött, régen várt esemény, a tizenhat esztendővel ezelőtt megszüntetett, körzetesített helyi kisiskola ünnepélyes újranyitása tette azzá az idei szeptember elsejét. Délelőtt tíz órára zsúfolásig megtelt kicsikkel és nagyokkal, helyiekkel és vendégekkel a falu közepén álló, „romjaiból" újjávarázsolt, felélesztett tanintézmény, valamint annak az udvara is, hiszen a szépen berendezett és az alkalomhoz illően feldíszített tágas tanterembe nem fért be minden ünneplő. Szívben és lélekben azonban a kívülrekedtek is bent voltak, együttéreztek, együtt ünnepeltek a padsorokban helyet foglalt azon tizenöt kisdiákkal, akik talán még fel sem fogják, hogy szülőfalujuk életében milyen jelentős esemény az iskolaavatás. Ellenben, hogy a felnőttek, a szülők és nagyszülők mennyire tisztában vannak vele, azt a Papp Tiborné polgármester, továbbá Máthé Róbertné iskolaigazgató és Szabó István járási tanfelügyelő ünnepi beszédei, valamint az óvodások és kisiskolások műsora alatt, illetve a római katolikus egyház premontrei rendje jászóvári apátjának, Bartal Károly Tamásnak imája és iskolaszentelője során ejtett könnycseppek hűen tükrözték. Az egész faluközösséget megható, hangulatos rendezvény pedig azt jelezte: beteljesülni látszik a helyieknek az a kívánsága, amit az iskolaavató utáni és ahhoz szorosan kötődő szentmisén Bartal Károly Tamás apát is megfogalmazott, hogy térjen vissza a sziv és a lélek is a kisiskolába, s legyen a tanintézmény egyik erős vára, bástyája Debrődnek. (gazdag) LŐTÉR HELYETT ISKOLÁT! (Munkatársunktól) - A fenti jelszó jegyében rendezett tegnap délután regionális nagygyűlést a madari sportpályán az Együttélés komáromi járási szervezete és helyi csoportja, a községi hivatal, a helyi magyar tanítási nyelvű alapiskola tanácsa és a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének madari alapszervezete. Madar és a környékbeli falvak óhaját, mármint hogy a nemrégiben kivont szovjet csapatok madari löterét ne katonai, hanem polgári célokra hasznosítsák, körülbelül félezer személy, köztük Bartakovics István (MKDM), Bajnok István, Bauer Edit és Dobos László (Együttélés) parlamenti képviselők is támogatták jelenlétükkel, illetve felszólalásaikkal. A nagygyűlés végeztével a résztvevők tiltakozó nyilatkozatot fogadtak el, melyben egyebek mellett arra kérik a honvédelmi minisztériumunkat (a szovjet csapatok kívánása után ugyanis a lőteret a Csehszlovák Hadsereg vette használatba), hogy azonnali hatállyal intézkedjen a szovjet hadsereg által annak idején önkényesen elfoglalt termőföldek viszszaadásáról a jogos tulajdonosoknak, valamint hogy kezdjen tárgyalásokat a lőtéren található tantermek átadásáról a helybéli, helyiséggondokkal küszködő alapiskolának. A nyilatkozat elfogadását kulturális műsor követte, majd a helyi szövetkezet irodájának épületében Zsolnai József, a budapesti Országos Közoktatási Intézet főigazgatója és Pukkai László, az SZMPSZ elnöke tartott előadást a járás magyar iskolaigazgatóinak. A parlamenti képviselők az illetékes katonai szervek engedélyével késő délután bebocsátást nyertek a lőtér területére is. (kajó) A KÖZÖS ÁLLAM JEGYÉBEN (Folytatás az 1. oldalról) kelés résztvevőivel találkoztak, ötven néhai partizán és légionárius vehette át a Štefánik Állami Díjat, köztük azok is, akik negyvenhat éven át hallgatásra voltak ítélve. Zárt ajtók mögött... ... folytatódott a program. A hivatalos ebéd keretében Václav Havel, valamint a két köztársaság vezető személyiségei a legaktuálisabb belpolitikai problémákról és a leendő államjogi elrendezésről tárgyaltak. Az ünnepség apropóján szervezett találkozó lényegesen nagyobb jelentőséget kapott. A tárgyaló felek szavai szerint komoly eredmények születtek. Havel elnök szerint a két köztársaság képviselői megerősítették azon szándékukat, hogy a közös állam formáin, tartalmán dolgozzanak. Mint arra František Mikloško rámutatott, igaz ugyan, hogy politikai vakság lenne figyelmen kívül hagyni a szovjetunióbeli helyzet hatását, a közös államban való együttélés mellett azonban komoly érvek szólnak. Dagmar Burešová szerint a NYEE javaslata elfogadhatóbb, mert a föderáció elveiből indul ki, míg a KDM két szuverén állam konföderációját helyezi kilátásba. Hasonlóan nyilatkozott Petr Pitthart is. Ján Alex Sitár, a második partizándandár tüzére a felkelésre emlékezve elmondotta munkatársunknak: „Többen kétségbe vonták az SZNF nemzeti jellegét. Én viszont nem tudok olyan szlovák katonai alakulatokról, amelyek a felkelés ellen harcoltak volna. Az elmúlt negyven évben többször hangoztatták a felkelés internacionális jellegét, de csak most beszélhetünk róla igazán. Hasonlóan, mint az elmúlt ezer évben, negyvenhét évvel ezelőtt is párhuzamosan zajlott a szlovák és magyar történelem. Ha másból nem, ebből a hagyományból meríthetnénk ma, amikor Kelet-Európa nemzetiségi feszültségektől terhes. Kérem, ezt közvetítse lapjuk olvasóinak is." örömmel megteszem. LOVÁSZ ATTILA Besztercebányán szombaton Jozef Kučerák, a Nyilvánosság az Erőszak Ellen elnöke és Martin Bútora, a Nyilvánosság az Erőszak Ellen Szlovákiai Tanácsa Elnökségének tagja találkozott Alexander Dubčekkal, a Szövetségi Gyűlés elnökével. Tisztázták azokat a félreértéseket, amelyek az elmúlt időszakban keletkeztek néhány kijelentésükkel kapcsolatban. A NYEE képviselői megbizonyosodtak arról, hogy Alexander Dubček, úgy mind eddig, a jövőben is mindent megtesz a szövetségi államforma elfogadtatásáért, valamint az ország két köztársaságának teljes egyenjogúságáért. A Nyilvánosság az Erőszak Ellen továbbra is támogatni fogja őt ezen igyekezetében. (Folytatás az 1. oldalról) A hírt szombaton közölte a Nezaviszimaja Gazeta és a Rosszijszkaja Gazeta. Vlagyimir Krjucskov, a KGB egykori főnöke két bűnözővel került össze, Dmitrij Jazov, volt védelmi miniszternek egy börtöntársa van. Valentyin Pavlov exkormányfő egyelőre egyedül búslakodik cellájában. ' Miután a fővárosiak szombaton megünnepelték Moszkva Napját, a demokrácia és a szabadság győzelmét tegnap ismét fontos politikai eseményre került sor: a Kremlben összeült a szövetségi elnök mellett működő Biztonsági Tanács. Ezt megbízható forrásokra hivatkozva közölte a TASZSZ hírügynökség. A tanács tagjainak túlnyomó többségét a puccsban való részvétel miatt megfosztották tisztségüktől, s Mihail Gorbacsov elnök javaslatára a szövetségi parlament a múlt héten a szövetségi szerződést előkészítő kilenc köztársaság legfelsőbb képviselőivel bővítette ki a testületet. A szovjet elnök folytatja a tisztogatást a hadsereg és a védelmi minisztérium vezetésében is, leváltotta a szárazföldi és a légierők miniszterhelyettesi rangban levő vezetőit. Az ukrán parlament még pénteken este hagyta jóvá azt a rendeletet, amellyel betiltotta a kommunista párt tevékenységét. Érvénytelenített egy következő határozatot is, amely szerint a köztársasági legfelsőbb tanács következő plenáris ülésén áttekintették volna az új szövetségi szerződés tervezetét. Ukrajna ezzel a lépéssel elhatárolta magát a dokumentumtól. Ugyanaznap két közép-ázsiai köztársaság, Üzbegisztán és Kirgizia kihirdette függetlenségét, s mindkét államban közölték, hogy érdekeltek a szövetségi szerződés megkötésében, de ezt már csak mint teljesen szuverén államok önkéntes és korlátozott egyesüléseként hajlandók elfogadni. Ezzel háromra csökkent azoknak a köztársaságoknak a száma, amelyek még nem hirdették ki függetlenségüket: Oroszország, Türkménia és Tádzsikisztán. Ez utóbbi köztársaságban feszült helyzet alakult ki, a parlament ugyanis megvonta a bizalmat Kahar Mahakamov elnöktől, aki kénytelen volt lemondani. Mahakamovot az államcsíny során tanúsított határozatlan magatartása miatt érték bírálatok - közölte a Postfactum hírügynökség. Vilniusból szombaton reggel megkezdték a szövetségi belügyminisztérium elitalakulatainak (OMON) kivonását - közölték litván források. A hírt Valerij Frolov ezredes, a vilniusi helyőrség parancsnoka is megerősítette. A nap folyamán 47 feketesapkás hagyta el Vilniust, Rigából pedig 150 kommandós távozott. A Baltikummal kapcsolatos az amerikai elnök bejelentése is. George Bush szombaton közölte, hogy az Egyesült Államok várhatóan ma formálisan elismeri a három balti köztársaság függetlenségét. Elmondta, hogy telefonon beszélt Vytautas Landsbergiszszel, a litván parlament elnökével és közölte vele: „hétfőn valószínűleg olyan bejelentést tesz, amely nagy érdeklődést vált ki Litvániában". Moszkvában nagy várakozás előzte meg John Major brit kormányfő villámlátogatását. Major az első nyugati államférfi, aki a sikertelen puccs után tett látogatást a Szovjetunióban. A hét legfejlettebb ipari állam csoportjának elnökeként üzenetet vitt Moszkvába, s eszerint a nagyobb beruházások feltétele a mély gazdasági reformok megvalósítása. A hetek azonban nem zárták ki, hogy az élelmiszersegélyt még a tél beállta előtt eljuttatják a Szovjetuniba. Major fő feladata az volt, hogy tisztázza a szovjet vezetőkkel; csak akkor számíthatnak nagyobb támogatásra. ha a köztársaságok rendezik viszonyukat és Moszkvában csökkentik a katonai költségvetést. HORVÁTORSZÁG NEM MOZGÓSÍTOTT (Folytatás az 1. oldalról) a további harcokra, ám mégsem hirdetett általános mozgósítást. Franjo Tudjman elnök a kormány zárt ajtók mögött megtartott ülése után adott nyilatkozatában elmondta, hogy a jelenlegi helyzetben a hadüzenetnek nem lenne jó nemzetközi visszhangja. A kabinet felszólította a jugoszláv államelnökséget, utasítsa a szövetségi hadsereget, hogy fejezze be hadműveleteit Horvátországban, és vonuljon viszsza a laktanyákba. Tudjman elnök a továbbiakban rámutatott arra a veszélyre, hogy a Jugoszlávia jövőjéről szóló tárgyalásokon az „agresszorok megpróbálják majd megtartani azokat a területeket, amelyeket hadseregük tart megszállva". A szerb felkelők már többször kijelentették, hogy nem adják fel a szerbek által lakott, s általuk elfoglalt horvátországi területeket. Az elnök szerint azonban még mindig van remény a békés rendezésre. Megkérdeztük B. Walkó Györgyöt, a Magyar Rádió belgrádi tudósítóját, mi áll a szerb döntés hátterében. Belgrádot megijesztette az EK határozott, ultimatív felszólítása? Szerbia fél a nemzetközi elszigeteltségtől, taktikázik, vagy mégis a jószándék vezérli? - Mindegyik felsorolt tényező szerepet játszott, ám a döntő talán mégis az utolsó figyelmeztetés volt, amely Németországból Genscher külügyminisztertől érkezett. O arra figyelmeztetett, hogy Szerbia makacskodása kikényszeríthet olyan lépéseket, amelyeket az EK ugyan nem akar, de kénytelen lesz megtenni, vagyis elismeri Szlovénia és Horvátország függetlenségét. Ez volt az utolsó momentum. Persze, Párizsban Milosevicsnek is rá kellett döbbennie arra, hogy nemcsak Németország, hanem Franciaország is határozottan kiáll a béketerv mellett. Nos, Szerbia kötélnek állt, de válaszában szerepel egy olyan kitétel is, hogy nem fogadja el a dokumentumnak azt a részét, amely Szerbia felelősségére mutat rá. Hogyan reagált a szerb vezetés arra, hogy Horvátország mégsem mozgósított? -Hivatalos reagálás eddig nem volt. Ezzel a kérdéssel kapcsolatban talán inkább az az érdekes, hogy Horvátországban Tudjmant jobboldali erők próbálják befolyásolni, ezek keveslik a horvát lépéseket, támadják a köztársasági elnököt amiatt, hogy nem foganatosít eléggé kemény intézkedéseket. Bíznak-e a belgrádiak a gyors tüzszünetben? - Nem igazán, mint ahogy a politikusok sem biznak benne. Mindenesetre fontos lépés, hogy tegnap délután megérkezett Belgrádba Hans van den Broek holland külügyminiszter, aki a köztársasági vezetőkkel aláírja a tűzszüneti megállapodást. A fővárosba várták a köztársaságok elnökeit, tegnap délután még azonban kérdéses volt, eljut-e Belgrádba Franjo Tudjman és Milan Kucan, mivel a szombati zágrábi incidens, az ugandai repülőgép feltartóztatása miatt a szövetségi hatóságok lezárták a két köztársaság légterét, ill. repülőtereit. (urbán) Gyarapodnak a tiltakozások és találgatások a Ján Lángoš, szövetségi belügyminiszter és Ľuboš Dobrovský, szövetségi honvédelmi miniszter által elrendelt múlt heti, Mošnov repülőterén végrehajtott kommandóakcióval kapcsolatban. A Repülőforgalom Irányítóinak Csehszlovák Társulása tegnapi nyilatkozatában jogi garanciákat követel a hasonló beavatkozásokkal szemben, mivel az „irányítótorony működésének felfüggesztése légi katasztrófákhoz vezethet". Ugyanakkor Ján Lángoš még a szombati nyilatkozatában megállapította, hogy az irányítótorony működése nem volt felfüggesztve, csupán a beavatkozás parancsnoka gyakorolt ellenőrzést a személyzet tevékenysége fölött. Mintegy a személye elleni támadásnak fogta fel a mošnovi kommandóakciót Roman Máca, Mošnov főpolgármestere is, aki azt hangsúlyozta, hogy valójában olyan terrorcselekményről van szó, amely FEJEKET KÖVETELNEK A MOŠNOVI AKCIÓ VISSZHANGJA lábbal tiporta a személyi szabadságot és a demokráciát, s e mellett több száz ember életét veszélyeztette. Roman Máca polgármester újságíróknak elmondta azt is, hogy a mošnovi katonai alakulat háromszáz katonája a reptér felszabadítására készülődött már, amikor az akció vezetője írásbeli paranccsal igazolta magát. Ebből kiindulva teszi fel a kérdést, miként különböztessék meg a jövőben a repülőtér biztonsági erői, hogy a terrorista ellenes kommandó zsidókat vagy katolikusokat, esetleg kommunistákat kíván-e lerohanni. A polgármester végül is állami terrorizmusnak nyilvánította a terrorista-ellenes kommandó akcióját. Totalitárius rendszert, ellenőrizetlen államhatalmat, családi klánokat, kalózokat emlegetett a Csehszlovák Republikánus Párt, míg a morva szeparatista mozgalom parlamenti képviselője szerint egyszerűen csak „éles" gyakorlatról volt szó, amelyet bűnözői módszerekkel, emberi életek veszélyeztetése, mészárlás kockáztatása árán végeztetett el a szövetségi belügyminiszter, illetve a szövetségi védelmi miniszter. A továbbiakban azt nyilatkozta, leváltásukat fogja követelni. „Fejeket" követel a felsoroltak mellett a Rovnost című morvaországi napilap is. A „saját ingének" tekinti, azaz magára veszi a mošnovi akciót a híres-hírhedt slušovicei szövetkezet, illetve pozsonyi leányvállalata is. A mosnovi kommandóakciót kiváltó információ nézetük szerint a hetekkel ezelőtt emigrált Alexej Žáktól ered, és a beavatkozás célja az volt, hogy bármi áron is, de bizonyítékot nyerjenek arról, hogy „Slušovice" fegyverrel, illetve kábítószerrel üzletel. Az eredménytelen kommandóakciók, rendőri beavatkozások, házkutatások, a világon szinte mindenütt ellenérzést váltanak ki. Ez a rövid tallózás a ČSTK híreiben viszont merőben aránytalan reagálást tükröz. Túlságosan sok ember, szervezet érzi magát közvetlenül megsértve. S ezért önkéntelenül is felmerül a kérdés; valóban csak a kommandóakcióról van szó? A beavatkozást értékelheti a Szövetségi Gyűlés illetékes parlamenti bizottsága, ám - sajnálatos módon - azt már nem ítélheti meg, hogy ez a tiltakozás a rendszer ellen irányul-e (miként történt ez 1989. november 17. után), vagy a korábbi rendszerrel való egykori együttműködést igazoló iratokat kézben tartó szervek ellen. F. M.