Új Szó, 1991. augusztus (44. évfolyam, 178-204. szám)

1991-08-14 / 189. szám, szerda

3 HÍREK - VÉLEMÉNYEK Ú

J szó

i 1991. AUGUSZTUS 14. WWWC*A HÍREK - VÉLEMÉNYEK 2 lÜJ J

^MMMMaSPaWWMMWWMAIMWI ™WH l

ll

"Hl'

llll

l'l t IH

||I l|

Ill

lll Ml LETT AZ ÍGÉRETEKKEL? A Gazdasági és Szociális Egyezség Tanácsa Anton Vavro, szlovák miniszterelnök-helyettes elnökletével tegnapi, Pozsonyban megtartott ülésén egyebek között előzetes jelentést hallgatott meg annak a szakbizottságnak a munkájáról, amely a hő- és villanyenergia, illetve a tüzelőanyagok ára emelésének a fogyasztókra gyakorolt hatásait mérte fel. A Vállalkozók Szlovákiai Társulása jelentést terjesztett a tanács elé azokról a problémákról, jogi és adminisztratív akadályokról, amelyek fékezik Szlovákiában a vállalkozás széleskörű elterjedését. Ezzel kapcsolatban a tanács jóváhagyta azt a programot, amely Szlovákia gazdasága fejlődésének meggyorsítására tartalmaz impulzusokat. A csökkentett munkaképességű állampolgárok problémakörét is megtárgyalta a testület. Javasolta Helena Woleková munka- és szociális ügyi miniszternek, hogy dolgozzon ki komplex javaslatot a csökkentett munkaképességű polgárok foglalkoztatottsága javítását illetően. A háromoldalú tanács ülésén Pavol Jakubík, a Szakszervezeti Szövetségek Szlovákiai Konföderációjának alelnöke ismertette azokat a kötelezettségeket, amelyeket az Általános Egyezmény szellemében nem teljesített a szövetségi kormány. Mindenekelőtt a minimálbérről és annak valorizálásáról, a szociálisgazdasági területtel és munkaügyi kapcsolatokkal összefüggő kérdéscsoportról van szó. SOK MÉG A HIÁNYOSSÁG (Folytatás az 1. oldalról) a helyzet, mivel itt az 54 ellenőrző bevásárlás során 37 esetben kellett az elárusítókat megróni. Valamivel jobb eredmények születtek a Losonci járásban, ahol 149 esetből 89-ben számoltak többet. Az év elején észlelt hiányosságok felszámolása után a Rimaszombati járásban javult legtöbbet a helyzet. Kerületi viszonylatban is a legbecsületesebb elárusítók közé tartoznak a gömöriek, mert 132 esetből itt csak 64 olyan árust füleltek le, akik a vásárlók becsapásával igyekeztek volna meggazdagodni. Ez talán annak is köszönhető, hogy a Rimaszombati Körzeti Hivatal mellett már hónapok óta működik egy 26 tagú járási kereskedelmi felügyelőség, mely fokozott figyelmet szentel az üzlethálózaton belüli árusításra, áruellátásra, valamint a közegészségügyi előírások és a nyitvatartási idő megtartására. Az állami és szövetkezeti üzletekben, illetve magánvállalkozóknál 70 ellenőrzést végeztek. Az eredményekkel nem túlságosan elégedettek, mert még mindig gyakori a helytelen mérés, jellemző a túlszámlázás, sok helyen hiányoznak az árcédulák, a panaszkönyvek és a közegészségügyi előírások megtartásával is baj van. Az eredményekkel megismertették az üzletek, a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari üzemek vezetőit. Sok kritika érte a hússzállítókat, de a tejgyár, a péküzem és a vendéglátó-ipari vállalat képviselőinek is volt miért hallgatniuk. A hiányosságok fő okát még mindig a monopolhelyzetet élvező üzemek, vállalatok önkényes hozzáállásában és a piacgazdálkodásra való áttérés rugalmatlanságában látják. A bizottság egyébként támogatásáról biztosította az önálló értékesítés útját kereső földművesszövetkezetek és magánvállalkozók kezdeményezéseit. (polgári) VALUTAÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1991. AUGUSZTUS 14-ÉN Pénznem Eladási árfolyam, 1 egységre koronában DEVIZA VALUTA Angol font 51,88 52,68 Francia frank 5,21 5,29 Német márka 17,74 18,02 Olasz líra (1000) 23,65 24,02 Osztrák schilling 2,53 2,56 Svájci frank 20,29 20,62 USA-dollár 30,62 31,02 A ZÖLDSÉG- ÉS GYÜMÖLCSTERMELÓK KÉRDEZIK: A HAZAI MIÉRT NEM KELL? (Munkatársunktól) - Tegnap Gután a városi művelődési házban az MKDM gazdasági bizottsága és komáromi járási bizottsága szervezésében kerekasztalbeszélgetést rendeztek a zöldségfelvásárlás időszerű problémáiról a város és környéke termelőivel. Sajnos a kereskedelmi miniszter úr ígérete ellenére nem vehetett részt a találkozón, helyette Miroslav Adamiš mérnök, a Belkereskedelmi Minisztérium árosztályának vezetője próbált meg válaszolni a mintegy száz résztvevő többnyire higgadt, néha indulatos kérdéseire. Bevezetőjében a minisztérium képviselője általános helyzetképben felvázolta a kereskedelem, ezen belül a zöldség- és gyümölcskereskedelem privatizációjával kapcsolatos problémákat. Arra, hogy mi legyen a mintegy 5000 tonna dinnyével, a környék termelőinek kínálatával, nem találtak kielégítő megoldást. A minisztérium képviselője a működő piaci mechanizmus szabályaira hivatkozott, a termelők viszont jogosan arra, hogy saját kezük és verítékük által kitermelt anyagi javakat nem tudják értékesíteni, miközben a hazai piac tele van külföldről behozott termékekkel. A felszólalók hangoztatták, a probléma nemcsak gútai kérdés. A belső piac védelmét a hazai termelők érdekében minden ország elsőrendű feladatának tartja. Úgy tűnik nálunk ez eddig még nincs így. (t. szilvássy) AZ ÖSSZEFOGÁS KENYSZERE (Folytatás az 1. oldalról) kell lecsapni. Szlovákiában gyorsan meg kell teremteni az esetleges elválás jogi kereteit, mechanizmusait, azokat a játékszabályokat, amelyek lehetetlenné teszik, hogy bizonyos politikai erők egyoldalúan cselekedjenek. A demagógok számára kiváló talaj a jogi keretek hiánya - ebben érzik otthon magukat. Megjegyezném, hogy a konferencián felhoztuk a népszavazásról szóló törvényt is, amely ellen a nacionalista erők küzdöttek a leginkább. Egyébként a konferencia résztvevői szerint Jugoszlávia állampolgárainak túlnyomó része Jugoszláviát akar, ugyanis semminemű elszakadás, vagy önállósulás nem válaszol meg alapvető kérdéseket. Az egész találkozó alapkicsengése az volt, hogy komoly összefogásra van szükség. Ebben a szellemben folytattunk kétoldalú megbeszéléseket Adam Michnikkel, az újonnan alakult romániai Polgári Szövetség és a jugoszláv tagköztársaságok képviselőivel. Konrád György javaslatot tett a Charta 92 megalapítására, amely a térség értelmiségét fogná össze a nacionalista erőkkel szemben. LOVÁSZ ATTILA CSÖKKENTIK A SIKÉRKÜSZÖBÖT? (Folytatás az 1. oldalról) önálló vállalatként működik, Perleczky Gábor igazgató arról tájékoztatott, már ők is nagyon várják, hogy az ominózus 26 százalékos sikérküszöböt a hazai szabvány szintjére csökkentsék. Tudatában vannak ugyanis, hogy ha a termelők teljesen fizetésképtelenné válnak, az rájuk is kihat. Ezért megegyezésen alapuló együttműködést kínáltak fel partnereiknek. Az előállt helyzetre való tekintettel még aratás előtt két alkalommal találkoztam a termelőüzemek képviselőivel. - Tudjuk, hogy szerződéses partnereink, a mezőgazdasági üzemek katasztrofális gazdasági helyzetben vannak. Többségük az aratástól várt megoldást problémáira. Átérezzük gondjaikat, s igyekszünk iehetóségeinkhez mérten szolid egyezséget kötni velük. Vállaltuk, hogy a teljes leszerződött mennyiséget felvásároljuk. A takarmányozási célra szánt gabonáért a tavalyi árnál 10 százalékkal magasabb árat kínálunk, a kenyérgabonáért 2600 koronát tudunk fizetni. Természetesen a 26 százaléknál magasabb sikértartalmú búzát 3000 koronáért vásároljuk fel az állami interveniális alapba. Megegyeztünk abban is, hogy ajánlatunk a feltételek változása esetén módosulhat. A felvásárolt gabonát fokozatosan fizetjük a termelőknek. Aki más vevőt talál, az közvetlenül a mi raktárunkból is eladhatja, s csak ebben az esetben kell raktározási díjat fizetnie. A nekünk eladott gabonáért nem számítunk raktározási költséget - hangsúlyozta az igazgató. A negyedi szövetkezeti és nagymihályi sörgyár például már közvetlenül egymással kötött szerződést 500 tonna sörárpa adásvételére. Noha a felvásárló vállalat sincs irigylésre méltó pénzügyi helyzetben, az őszi árpáért, a herelisztért és a repcéért, valamint a borsóért járó pénzt már kifizették a termelőknek. További lépés, hogy kifizetik a takarmányalapba leadott két hónapi felhasznált mennyiségnek megfelelő gabona árát. így próbálnak enyhíteni a termelők gondjain. Természetesen ennek a gesztusnak a folytatása függ a takarmánykeverék visszavásárlásától is, mely az elkövetkező időszakban vélhetően mintegy 20-25 százalékkal csökken, vélte az igazgató. A galántai felvásárló vállalat három központjában és további nyolc raktárában tárolja a gabonát. A meglévő 140 ezer tonnás kapacitás elegendőnek látszik. Augusztus első hetében mintegy 3 ezer tonna öszi árpa, 8 ezer tonnányi tavaszi árpa, 2,5 ezer tonna sörárpa, valamint csaknem 13 ezer tonna takarmánybúza volt a raktárakban. Kenyérgabonából úgyszintén közel 18 ezer tonna került fedél alá, ebből a mennyiségből 7,5 ezer tonnányi megfelelt az állami alapba való felvásárlás következményeinek. Érdekességként megemlíthető, hogy csaknem 50 magángazdálkodó is a partnerünk. Közülük jó néhányan több mint 50 hektáron termelnek gabonát. A járás mezőgazdasági üzemei már az év elején megpróbálkoztak azzal, hogy a felvásárló vállalatot gazdaságilag is érdekeltté tegyék a termelési-értékesítési láncban. A tervezett közös gazdasági szövetkezet, amelyet a termelók és a felvásárlók hoztak volna létre, sajnos a privatizáció útvesztőjében fuldoklik. Távlatilag azonban továbbra is életképes megoldásnak látszik, még a keményedő feltételek között is. A felvásárló vállalat ugyan önállóvá vált, a központi szinten létrehozott Szlovák Gabonakamara azonban továbbra is a markában tartja őket. A vállalat területén álló három gabonasilót ugyanis a gabonakamara tulajdonába delimitálták. A felvásárló vállalatnak pedig több százezer koronás bérleti díjat kell értük fizetnie. Az igazgató hangsúlyozta, nincsenek a kamara létrejötte ellen, viszont úgy vélik, tevékenységének elsősorban az ár- és egyéb szabályozásra, tanácsadásra és közvetítésre kéne irányulnia. A silók delimitációja ugyanis jelentősen megnehezíti az önállóvá vált felvásárló vállalatok helyzetét, gazdasági manőverezési képességét. -tszlA Dunaszerdahelyi Gép- és Traktorállomás kombájnjai arattak az árhullám által fenyegetett három községben, Bodakon, Vajkán és Doborgazon Miroslav Vodéra felvétele AZ OLASZ ELNÖK TIRANÁBAN BARIBAN ENYHÜL A FESZÜLTSÉG MENNYI SEGÉLY KELLENE? Huszonnégy órás tárgyalások után tegnap Bariból hazautazott az albán menekültek egy csoportja. Azokról az albánokról volt szó, akik eddig ellenálltak a kitoloncolási parancsnak, és kiutazási engedélyt követeltek más nyugat-európai országokba. A kikötőben tegnap reggel mintegy 300 albán táborozott, a helyi stadionban kb. 700-an. Délelőtt két autóbusz vitte a hetven albánt a repülőtérre. Hans-Dietrich Genscher német külügyminiszter szerint Olaszország egyedül nem tud megbirkózni az albán exodust kiváltó okokkal. Genscher táviratban biztosította olasz partnerét, Gianni de Michelist, a szövetségi kormány támogatja Olaszország kérését, hogy közös európai erőfeszítéseket tegyenek az albán gazdasági nehézségek leküzdésére. Olaszország szeptember elsejétől kezdve három hónapon át havonként 23 millió dollár értékben folyósít élelmiszersegélyt Albániának, ezenkívül 46 millió dollár értékben szállít nyersanyagokat. Ezt Gianni de Michelis jelentette ki hétfői tiranai sajtóértekezletén. Az olasz külügyminiszter villámlátogatást tett Tiranában, ahol találkozott Vili Bufi kormányfővel és Mohamet Kapiani külügyminiszterrel. Látogatása után de Michelis elmondta, Olaszország segíteni kíván az albán kormánynak, és „szeretné elmondani az albán népnek, hogy problémáikat otthon kellene megoldani és nem máshol". Francesco Cossiga olasz elnök tegnap délután érkezett Tiranába, ahol tárgyalásokat folytatott Ramiz Alia államfővel és Ylii Bufival. Csendélet romokkal. Horvát gárdisták pihennek a harcok után. Vagy előtt? FRANCIA JAVASLAT A BT TÁRGYALJA MEG A JUGOSZLÁVIAI HELYZETET Franciaország javasolta az ENSZ Biztonsági Tanácsának összehívását a jugoszláviai helyzettel kapcsolatban, és kérte az Európai Közösségeket, kapcsolódjanak be a jugoszláviai ellenséges köztársaságok közti politikai tárgyalások megrendezésébe - közölte tegnap több hírügynökség francia diplomáciai források alapján. Az idézett források szerint Roland Dumas francia külügyminiszter hétfőn Genfben tárgyalt a világszervezet főtitkárával a Biztonsági Tanács összehívásának lehetőségéről. Javier Pérez de Cuellar állítólag nem utasította el ezt a kezdeményezést, sőt azt mondta, az ENSZ Alapokmánya alapján meg lehet találni az utakat a jugoszláv válság megoldására. Ugyancsak diplomáciai források szerint Dumas levélben fordult a holland külügyminiszterhez és javasolta, az Európai Közösségek újítsa fel kapcsolatait Jugoszláviával. Kívánatosnak nevezte, hogy az EK ajánlja fel egy Jugoszláviával kapcsolatos konferencia megrendezését. Az Európai Közösségek már a múlt hónapban közölte, leállítja fegyverexportját Jugoszláviába, és hasonló eljárásra szólított fel minden országot. A Közösségekben elnöklő Hollandia külügyminisztere, Hans van den Broek az Európa Parlament politikai bizottságának tagjaival közölte, az EK már több mint 20 országot szólított fel a fegyverexport beszüntetésére. Beszámolt arról is, az EK arra törekszik, hogy erre vonatkozóan megnyerje a Biztonsági Tanács támogatását, bár tart attól, hogy az áliandó tagországok valamelyike vétót emel egy ilyen döntés ellen. Vétójogával nyilván a Szovjetunió és Kína élne. Pekingnek hagyományosan jó kapcsolatai vannak Belgráddal, a Szovjetunió pedig maga is hasonló etnikai problémákkal küszködik, mint Jugoszlávia. Belgrádból tegnap csak egy reménykeltő hír érkezett, eszerint az államelnökség tűzszünetfelügyelő bizottsága indítványozta, vasárnapig fejezzék be a szerb-horvát fogolycserét. A Tanjug hírügynökség azt közölte, a két félnek augusztus 18-ig kellene átadnia a már említett bizottságnak a foglyok és eltűntek pontos listáját. Szintén a Tanjug tájékoztatott arról, hogy Zágrábban tegnap délelőtt a tűzszüneti bizottság tagjai tárgyalásokat kezdtek a horvát vezetéssel. A megbeszélések eredményeiről lapzártáig nem kaptunk hírt. Nyugtalanító hírek érkeztek viszont a jugoszláv-albán határ térségéből. Jugoszláv határőrök hétfőn lelőttek két albánt, akik több más személlyel együtt Jugoszlávia irányába megpróbálták átlépni a határt. A belgrádi televízió szerint az illegális határátlépésnél az albánok kézigránátokat vetettek be, a jugoszláv járőr csak ezután nyitott tüzet. Az incidens a koszovói Dakovica város közelében játszódott le. Hasonló incidens volt az elmúlt szerdán is, akkor két koszovói albán halt meg, ők Albánia irányába próbálták átlépni a határt. A Borba napilap tegnap azt írta, az elmúlt hónapban kb. 2 ezer albán próbálta átlépni illegálisan a határt. A lap szerint különösen Dakovica térségében feszült a helyzet, itt a határ mindkét oldalán „gyülekeznek az albánok és provokálják a jugoszláv határőröket".