Új Szó, 1991. augusztus (44. évfolyam, 178-204. szám)

1991-08-13 / 188. szám, kedd

3 HÍREK - VÉLEMÉNYEK ÚJ szó i 1991. AUGUSZTUS 13. NÉHÁNY SORBAN DUNASZAURUSZ-ÜGYBEN KILINCSEL A NAGYKÖVET Csehszlovákia eredménytelenül törekszik arra, hogy Magyarország felújítsa a munkálatokat a dunai víz­lépcsőn. Ennek a követelésnek a jobb hajózási feltételek elérése a célja, úgy, ahogy abban a két fél a Duna-bizottságnak 1979 február­jában küldött dokumentumban meg­állapodott. Többek között ez áll ab­ban a levélben, melyet tegnap dél­előtt adott át Rudolf Chmel, hazánk budapesti nagykövete, a bizottság csehszlovák képviselője Simion Popov, román nagykövetnek, a Du­na-bizottság elnökének. A doku­mentum megállapítja, a magyar kül­döttség a csehszlovák képviselőkkel folytatott tárgyalásokon elutasította ezeket a javaslatokat. Követeli az államközi szerződés érvényteleníté­sét és a terület közelebbről nem specifikált „rehabilitálását" javasol­ja. Ám nem terjesztett elő semmi­lyen műszaki, gazdasági elképzelé­seket arról, miként lehetne helyet­tesíteni a vízlépcső alapvető funk­cióját, beleértve a nemzetközi hajó­zási feltételek biztosítását. Több európai államnak érdeke, hogy javuljanak a hajózási feltételek, s ez az érdeklődés fokozódik majd 1992 szeptemberében, amikor meg­nyitják a Duna-Majna-Rajna csator­nát. Bizonyítják ezt a Nyugat-Euró­pai Ipari és Kereskedelmi Kamarák Szövetségének tavaly februárban jóváhagyott határozatai is, amelyek felszólítják Csehszlovákiát és Ma­gyarországot, hogy fejezzék be a munkálatokat a vízlépcsőn, és tá­volítsák el a hajózás útjában álló egyik utolsó akadályt. A csehszlovák fél tájékoztatja a Duna-bizottságot, hogy hazánk saját területén kész olyan intézkedéseket tenni, melyek részben csökkentenék azokat a ká­rokat, amelyek a bősi vízmű üzem­behelyezése után keletkeznének. Ezekkel az intézkedésekkel biztosí­tanák a hajózási feltételeket, úgy, ahogy azt a Duna-bizottság aján­lotta. Az üzenetben Csehszlovákia kéri a Duna-bizottság állásfoglalását az általa javasolt megoldással kapcso­latban. ARAFAT VÁLTOZATLANUL HISZ A PFSZ KULCSSZEREPÉBEN KÁRPÓTLÁS MAGYARORSZÁGON NEM VOLT ROHAM AZ ELSŐ NAPON Jasszer Arafat, a Palesztinai Fel­szabadítási Szervezet vezetője a Le Figaro című napilapnak adott inter­jújában elmondta, az arab országok nem köthetnek Izraellel békemegál­lapodást anélkül, hogy az garantál­ná a palesztinok jogait és Jeruzsá­lem problémájának megoldását. „Nem hiszem, hogy az arab orszá­gok egyetértenének egy olyan szer­ződéssel, mint amilyen Camp Da­vidban született" - mondotta Arafat. Arra a kérdésre, nem tart-e attól a lehetőségtől, hogy Szíria esetleg kétoldalú békemegállapodást kíván kötni Izraellel, Arafat ezt válaszolta: „Nem hiszem. A palesztinok jogai­nak garantálása nélkül határozottan nem." A PFSZ vezetője a továbbiakban megismételte korábbi kijelentését: (Folytatás az 1. oldalról) ismeretes, vasárnap Bejrútban elen­gedték az amerikai Edward Tracyt, akit több évig a Forradalmi Igaz­ságosság Szervezete (RJO) tartott fogva. Néhány órával azelőtt a pén­teken elrabolt Jerome Leyraud-t is elengedték. Az egyiptomi külügymi­nisztérium nyilatkozata megállapí­totta, hogy mindez a közel-keleti békefolyamat eredménye. A szóvivő ezzel összefüggésben közölte: a túszszedés semmi esetre sem hozhat hasznot, az emberrablás er­Első benyomását a Párkány felől vonattal Budapestre érkező a ká­posztásmegyeri lakótelep látványá­ból nyeri. Eredeti terveihez képest félig készült el a szocialista lakásé­pítés utolsó panelvárosa, amelyben kihasználták a panel adta építési technológia minden lehetőségét. Emberléptékűre sikeredett, mintája lehetne a tömegigényeket szolgáló új városrészeknek. De ilyenek nem épülnek, a fővárosban például idén egyetlen, korábban államinak neve­zett lakóház építését sem fogják elkezdeni. A lakásra váróknak hat éve kellett igényüket utoljára bejelenteni. Az akkori összeíráskor Budapesten 32 ezren voltak az úgynevezett első lakásra várók, akiknek - nyilatkoza­tuk alapján - nincsen ingatlanuk és önálló lakásuk. Ezzel szemben Bu­dapestnek csak az elhalálozásokkal megüresedő, vagy a szovjet tisztek­től és polgári alkalmazottaktól visz­szakapott, erősen leromlott állagú üres bérlakása lesz, ami darab­számban 3000 alatt fog maradni. A kormány elkészített egy lakáskon­cepciótervezetet, de ezzel a munka­okmánnyal elégedetlenek a Lakás­bérlők Egyesületének tagjai épp úgy, mint a volt háztulajdonosok. az a konferencia, amelyen nem vesznek részt szervezetének képvi­selői, kísérlet lehet az arab-izraeli kapcsolatok normalizálására, de ha­tározottan nem lehet kísérlet a béke megteremtésére. „Ha nem a pa­lesztinokkal, akkor kikkel akarnának békét kötni? Katarral vagy Bahrein­nel? Nélkülünk nem lesz béke" - mondotta Arafat. Izrael közben bejelentette, nem fog tárgyalni a PFSZ által kinevezett palesztinok képviselőivel. Jicchak Samir miniszterelnök szóvivője ez­zel összefüggésben hangsúlyozta, hogy országa az amerikai álláspont­tal összhangban nem engedi meg, hogy a PFSZ bekapcsolódjon a Kö­zel-Keletről szóló békekonferen­ciába. kölcsi, politikai és vallási szempont­ból is elítélendő. A Reuter hírügynökség által idé­zett síita források szerint már lénye­gében eldöntött ügy, hogy a Liba­nonban tartott 10 külföldi túszért cserébe elengedik az izraeli börtö­nökben levő több száz libanonit és palesztint. A megállapodás alapel­veit állítólag már Lubrani genfi útja előtt kidolgozták. Az Izrael és az ENSZ közötti tárgyalásoknak az a célja, hogy kidolgozzák a részlete­ket - állították á síita források. Magyarországon hétfőn lépett életbe a kárpótlásról szóló törvény. Az előzetes felmérések szerint az 1949-es helyzetnek megfelelően mintegy 4 millió hektár földet lehetne visszaigényelni, ami kb. 52 milliárd forintnyi kárpótlási jeggyel egyenér­tékű. Ehhez jön még a visszaigé­nyelhető lakások és üzemek értéke, és így mintegy 80-85 milliárd forint­nyi kárpótlási jegy kerülhet forga­lomba. Bizonyos értelemben valamennyi becslés egyelőre ugrás a sötétbe. A földkérdésben pl. egy A, egy B és egy C variáns is készült. Az első szerint csak a jogosultak harmada, tehát 300 ezer az igénylők száma, akkor mintegy egymillió hektár cse­rél gazdát és 20 milliárd forintnyi kárpótlási jegy kerül forgalomba. Ha a B variáns szerint fél millióan igé­nyelnek, akkor kétmillió hektárt érint a kárpótlás és 25-31 milliárdnyi kár­pótlási jegy kerül forgalomba. Ha mindenki él a lehetőséggel, akkor 53-54 milliárd forintnyi kárpótlási jegyre lehet számítani. A lakások ügyében sem világo­sabb a helyzet. A rendelkezésre álló becslések szerint mintegy 35-60 ezer lakást kérhetnek vissza; ezek kárpótlási jegyeinek értéke 3,5-5 milliárd forint. Nagyon nehéz előre felmérni, milyen hatást gyakorol a kárpótlási jegyek nehezen belát­ható körforgása az államadósságra és az idén 40 százalékot közelítő inflációra. A fővárosi és a megyei kárpótlási hivatalok mindegyike 10 fős lét­számmal megkezdte működését. Sokan úgy vélték, hogy ez nem lesz elegendő, ám az első, hétfői nap nem látszott igazolni ezeket az ag­godalmakat: Budapesten a Fővárosi Kárrendezési Hivatal nyitásakor csupán 10-20 ember várakozott, igaz, közülük az elsők már reggel hatkor ott voltak. Ezek az első ügy­felek jobbára még csak tájékozódni, érdeklődni jöttek. Legtöbben hajdani szántóföldjeik, erdeik tulajdonjogá­nak rendezését firtatták, néhányan érdeklődtek régi ingatlanjaik sor­sáról. Magától értetődik: az első nap alapján nem lehet messzemenő kö­vetkeztetéseket levonni. Bizonyos, hogy rengeteg elhúzódó ügy lesz, ám nem valószínű az, amit a bulvár­sajtó egy része gyanított, hogy az ügyvédek ezen fognak meggazda­godni. A számítások szerint az érvé­nyes vagyonjegy 5-10 százaléka le­het a méltányos ügyvédi honorári­um. Ámde, egy budapesti bérház példájánál maradva, ha abban 30-100 négyzetméteres lakás van, akkor a tulajdonos legfeljebb 710 ezer forint értékű kárpótlási jegyet szerez vissza, aminek az 5-10 szá­zaléka nem tekinthető túl magas ügyvédi honoráriumnak. Kiváltképp, ha figyelembe vesszük, hogy az ügyvédeknek kell megszerezni a kezdetleges nyilvántartással ren­delkező földhivatalokból, levéltárak­ból a tulajdonjog igazolását. Valószínűleg rákényszerülnek a magyar ügyvédi segítségre a kül­földön élő igénylők is. (Több arisz­tokrata család már érdeklődött egy­két ismert pesti ügyvédnél - noha jól tudják, az elfogadott törvény koránt­sem teszi lehetővé, hogy mindenü­ket visszakapják.) Jó tudni, hogy a magyar nagykövetségeken és konzulátusokon is van információs anyag, vannak brosúrák. A szlová­kiai igénylők a Magyar Köztársaság pozsonyi főkonzulátusán kaphatnak információkat. Szükséges tudnivaló, hogy a külföldön élők (attól függetle­nül, hogy Magyarország mely ré­szén voltak javaik) a fővárosi kárren­dezési hivatalhoz nyújthatják be igé­nyüket. VARGA PÉTER ÁDÁM, Budapest Természetesen az esetle­ges csehszlovákiai igénylők­nek is a budapesti kárrende­zési hivatalhoz kell fordulni­uk. Ennek címe: V. kerület, Városház utca 9-11. Posta­cím: 1364 Budapest, Pf: 377. körüli kétszobás ára négyzetméte­renként 30 ezertől indul. A képünkön látható ikervilla a II. kerületi Endrődi Sándor utcában áll. Itt és a Gellérthegy nyugati lejtőjén könnyen találnának helyszínt egy Floridában játszódó filmhez. A kert­ben rejtett megvilágítású szalonna­sütő, nyitott vagy éppen az alagsor­ba épített fedett úszómedence, mű­holdvevő, a garázsban csodakocsi a megszokott látvány. Az áruk? A minap egy hatszobás luxisvillát rendezett kerttel 80 millióért kínál­tak. Vigasztalásul: 12 millióért már lehet valaki egy budai zöldövezeti ingatlan gazdája. Vidéken a városokban kategóri­ánként körülbelül egyötödével ala­csonyabbak az árak. Az építési költ­ségek megközelítőleg azonosak. A községek ingatlanárai a városok­hoz mért távolságuk arányával vál­toznak. Kivételt a bányásztelepülé­sek és a borsodi válságövezet je­lent, ahol a munkanélküliség rátája elérte a tíz százalékot. Itt az ingat­lan, amely a prosperálóbb vidéke­ken az infláció kivédésének eszkö­ze, röghöz köti az embereket. Be­szélhetnek nekik szerkezetváltásról, új szakma megtanulásának szüksé­gességéről, ha másutt bérlakáshoz nem jutnak - a magukét pedig leér­tékelte a piac... V. PAIZS GÁBOR, Budapest ^_addam Husszein iraki elnök ellen OZ vasárnap „próbapert" tartott az amerikai ügyvédek egyesülete. A három­órás eljárás egy megrázó videofilmmel kezdődött, amely bemutatta a megkínzott kuvaitiakat és a szövetségesek hadifog­lyait, valamint a katasztrofális méretű olaj­szennyezést, melyet az irakiak az olajku­tak felrobbantásával okoztak. Szaddam védője Atlantában a híres bostoni védő­ügyvéd, Lee Bailey, az ügyész pedig a New York-i David Bowies volt. A bíró­ság nem hozott döntést. N orman Lamont brit pénzügyminisz­ter meglehetősen derűlátóan nyilat­kozott a Szovjetunióban tett látogatása után. Véleménye szerint hosszú távon jók az ország gazdasági kilátásai, viszont kétségbe vonta néhány rövid távú intéz­kedés sikerét. Lamont szerint három oka van az optimizmusra: Gorbacsov szilár­dan elhatározta a piaci reformok beveze­tését, az új szövetségi szerződés megold­ja az adók bonyolult kérdését, s végül - kezdenek fejlődni a magánvállalatok. M adagaszkár kormánya elismerte, szombaton 11 személy vesztette életét és legkevesebb kétszáz megsebe­sült, amikor az elnöki gárda összecsapott a Didier Ratsiraka elnök rezidenciája felé vonuló tüntetőkkel. E duard Sevardnadze volt szovjet kül­ügyminiszter a brit The Independent napilapnak írt cikkében arra figyelmeztet, hazájában azonnal demokratikus változá­sokra van szükség, hogy szembe tudja­nak szállni a „destruktív erőkkel". Felszó­lította Gorbacsovot, mondjon le a kommu­nista párt főtitkárának tisztségéről. Megje­gyezte, ezt már korábban meg kellett volna tennie. B ulgáriában októberben tartják az eredetileg szeptember végére ter­vezett parlamenti és helyhatósági válasz­tásokat. Nyikolaj Todorov, a parlament elnöke szerint a halasztás oka, hogy kés­nek a választási törvények megalkotásá­val. A vonatkozó törvények elfogadásá­nak egyik fő akadálya a szocialista párti parlamenti többség követelése, hogy ne kapjon választási jogot a külföldön élő kb. 300 ezer bolgár. A zerbajdzsánban, a grúz határ köze­lében vasárnap felrobbant a szovjet hadsereg nagy lőszerraktára. Az Interfax független hírügynökség szerint a lakta­nyában keletkezett tűz, s ez terjedt át a lőszerraktárra. A robbanásokat több órán át lehetett hallani. Tíz katona meg­sebesült, a katonai körzetben 40 ház leégett, s a légnyomás több mint 200 házat rongált meg a szomszédos faluban. A hírügynökség szerint ez volt a Kauká­zuson túli katonai körzet központi lőszer­raktára. A szovjet védelmi minisztérium tegnap a hírt nem erősítette meg, de nem is cáfolta. M egszigorították a határellenőrzése­ket a magyar határőr egységek II. János Pál pápa látogatásával kapcsolat­ban. Az ellenőrzések szigorításának má­sik oka a fegyvercsempészet eseteinek szaporodása. Csak az elmúlt hét végén három jugoszláv állampolgárt tartóztattak fel, akik Ausztriában vásárolt fegyvereket és lőszert próbáltak Magyarországra csempészni. S alvadorban a hét végén harcok vol­tak a kormánycsapatok és a Fara­bundo Marti Nemzeti Felszabadítási Front (FMLN) fegyveresei között. Legke­vesebb 23 katona életét vesztette, illetve megsebesült. A FMLN az utóbbi időben fokozta harci aktivitását, így reagál az amerikai Kongresszus júniusi döntésére, melynek értelmében a salvadori kormány 21 millió dolláros segélyt kap az Egyesült Államoktól. Az összeg folyósításának ki­kötése, hogy nem fordítják fegyvervásár­lásra, hanem élelmiszerek, gyógyszerek és ruházati cikkek beszerzésére, de a fel­kelők nem hisznek e feltétel betartá­sában. I szlamabadban, Pakisztán fővárosában az afgán mudzsahidek tegnap kicse­réltek egy szovjet hadifoglyot 25 afgán felkelőért, akik a kabuli kormány kezében voltak. A 25 éves tadzsikisztáni Kuran Ali Tasrifovot Nyikolaj Kozirev szovjet diplo­matának adták át, aki éppen Iszlamabad­ban tárgyal az afgán konfliktus megoldá­sának lehetőségeiről. Afgán ellenzéki for­rások szerint Kabul már öt mudzsahidet elengedett, a többi tizet a hét folyamán engedi el. Tasrifov, aki jobb szemét el­veszítette egy gránát felrobbanása során, hét évig volt fogságban. A mudzsahidek legutóbb 20 hónappal ezelőtt engedtek el szovjet hadifoglyokat, Benazir Bhutto ak­kori pakisztáni miniszterelnökasszony közbenjárására. A KONTRÁK ÚJRA HARCOLNI AKARNAK „Csak úgy lehet biztosítani az 1990-ben leszerelt egykori kontrák jogait, ha újabb polgárháborút kezdünk" - jelentette ki Jósé Moran, a kontrák vezetője az UPI hírügynökségnek adott vasárnapi nyilatkozatában. „Hogy védelmezni tudjuk a nicaraguaiak jogait, azokét a polgárokét, akik miatt letettük a fegyvert, most ismét puskát kell venni a kezünkbe" - mondotta Moran. Kijelentette továbbá, jobb felkelőként meghalni, mint rabszolgasors­ban élni. A 46 éves Moran Daniel Ortega sandinista kormánya ellen harcolt és most szovjet, valamint amerikai puskákkal felfegyverzett egységeivel harcolni akar a jobboldali Nicaraguai Ellenzéki Szövetség ellen. A volt kontrák képviselői azzal vádolják a managuai kabinetet, hogy nem tartja be az 1990-ben tett ígéreteket. A MILLIOMOSOK PIACA Lassan hét éve tart a bérlakások rešiet a Belvárosban a lelakott, omló eladása a bérlőknek. A rendszervál- vakolatú épületek otthonainak árát tás a korábban igen kedvező vásár- nagyon felnyomta. Például a Parla­lási feltételeknek a piaci árhoz köze- mentnél négymillióért hirdettek egy lítését hozta. A magánforgalomban másfél szobás, földszintes, udvari, lakótelepen, panelházban 43 négy- telefonos lakást. A Belvároson kívül, zetméteres garzont 1,3 millió forint- de nem a Rózsadombon, az átla­tól lehet kapni. Az irodák utáni ke- gosnak mondható 60 négyzetméter (A szerző felvétele) LEHET REMÉNYKEDNI

Next

/
Oldalképek
Tartalom