Új Szó, 1991. augusztus (44. évfolyam, 178-204. szám)

1991-08-08 / 184. szám, csütörtök

RIPORT - INTERJÚ . ÚJ SZÓ. 1991. AUGUSZTUS 8. TÍZ ÓRA A CSALLÓKÖZNÁDASDL ELLENTETEK SURUJEBEN HOVÁ TÜNT AZ ÖSSZEFOGÁS? Egy ideje parázs a hangulat Nádasdon. Eb­ben a Felbár és Bős között fekvő kisközségben az utca képe ugyan semmit sem árul el az uralkodó állapotokról, de az emberek lelkivilá­ga, elégedetlenségük annál többet. Mi szülte az összefogásáról, emberszeretetéről ismert mintegy ötszáz lelket számláló falucskában az ellentéteket? Mint sok más kérdésre, erre sem kaptam egybehangzó válaszokat. Legalább kétfélék voltak, mint ahogy a helybeliek is két irányba húznak mostanában. Van, aki minden Előzmények Látszatra két kulcsfigurája van a nádasdi eseményeknek, de nem kizárt, a háttérben mások is meghú­zódnak. A két nő unokatestvéri vi­szonyban van egymással, s a no­vemberi helyhatósági választásokon mindkettő polgármesternek jelöltette magát. Lelkes Ilona tíznél több éve áll a falu élén. Tőle tudom: a rendszer­váltás utáni hónapokban visszavo­nulását fontolgatta, ám amikor érte­sült arról, ki jelölteti magát helyette, csak azért is elindult a választáso­kon. Kommunista múltja ellenére fö­lényesen győzött, s máig ő a polgár­mester. Vásik Mária gyerekeivel a nyolcvanas évek másik felében költözött Dunaszerdahelyről Ná­dasdra. A mamájához. Már létezett a Független Magyar Kezdeménye­zés helyi csoportja, amikor belépett közéjük. Később a mozgalom elnö­ke lett, de ahogy többször megismé­telte, ő csak végrehajtó, minden fel­lépése mögött legalább öt-hat veze­tőségi tag véleménye áll. Nem egy­személyben dönt, mint azt a faluban terjesztik róla. Elfogadta a választá­sok eredményét, ám hasonló gon­dolkodású társaival együtt nem kí­ván(t) kivonulni a falu közéletéből. Mit akarnak az FMK-ások? Azóta teltek-múltak a hónapok, s az FMK-ások megpróbáltak boldo­gulni. Egyedüli életképes szervezet­ként a faluban. De nemigen ment nekik, sem a képviselőknek, sem a csoportnak. A képviselőtestületi üléseken többnyire leszavazták őket, a polgármester pedig - beval­lásuk szerint - szóba sem áll(t) ve­lük, s mint hosszas panaszkodásuk­ból kiszűrtem: jóformán számba sem vette őket. Szaporodó tüskéi után fordultak hozzám, hallgassam végig, mi törté­nik velük. És egymás után sorolták a falu első emberével vívott kisebb­nagyobb csatározásaikat, igaz­ságosságra, törvényességre, jogaik­ra hivatkozva. Nincs helyem most mindegyikre külön kitérni, kivetniva­lót azonban nemigen találtam elkép­zeléseikben. Heten ülték körbe az asztalt: Vá­sik Mária, fia, János, Megyeri Jolán és- László, Mészáros Edit, Imre és Éva. Olyan embereknek ismertem meg őket, akik érzik, többet is tehet­nének a faluért, cserébe azonban szeretnének jobban belelátni a helyi döntésekbe. Demokratikus, a kor szellemének jobban megfelelő irá­nyítást követelnek. íme gondolat­foszlányaikból: „Fél éve vagyok a képviselői tes­tületben, de még nem tudok semmi­ről. Például arról, hogyan adtuk ki a fodrászatot, a Sámán vendéglőt, mennyit költünk az új üzletre. Mi is felépítenénk, mégis bősiek csinál­ják. El is fogott a méreg legutóbb, amikor a polgármester felhozta, sza­vazzunk meg magunknak valami­lyen jutalmat. Én rögtön fölálltam, és megkérdeztem, milyen jogon fogad­nám el a pénzt, mikor semmiről sem tudok. Akkor mit segítettem a köz­ségnek? Azt, hogy állandóan vesze­kedtünk a polgármesterrel? Kényte­lenek vagyunk. Mindent a saját ke­zében akar hagyni. De manapság már nem lehet így dolgozni. Magán­vállalkozó vagyok, ha úgy bánnék társaimmal, mint ő velünk, már ré­gen otthagytak volna. Személye el­len egyáltalán nincs kifogásunk, munkája ellen annál több." (Mészá­ros Imre) ,,Levelezni kényszerülünk vele, hogy mindennek maradjon valami kertelés nélkül bevallja, melyik táborba tarto­zik, másokat véleménynyilvánításuk vagy ép­pen csendes bólogatásuk sorol ide vagy oda. Fogalmam sincs, hányan rekedtek kívülre eb­ből az érdekharcból, de sejtem, aligha veszik jónéven a falubeliek közötti belviszályokat. Kétszer jártam Csallóköznádasdon, magnóka­zetta, számos fénykép, s meglehetősen szérte­ágazó élményanyag őrzi tíz óra tapasztalatait. Helyzetrajzomhoz ebből merítek. nyoma. Mert amit megígér, másnap letagadja. Mióta kérünk már falugyű­lést! Erre azt válaszolta, szervezzen az FMK, s ha igényeljük, részt vesz rajta. Nem értem, miért nekünk kel­lene ezt megszervezni? Ne csak minket tájékoztasson a falu dolgai­ról, hanem mindenkit. Erre nem haj­landó. .. Múltkor azt mondta a nővé­re, aki az iskolában tanít: mi akár meg is téphetnénk egymást. Hát ez nem kettőnk ellentéte. Nem akarják elismerni, mögöttem egy csoport ér­dekei húzódnak... Nem vagyunk el­lenfelei. Nincs szándékunkban kiütni őt a ringből. Csak azt követeljük, úgy dolgozzon, ahogy kell, s belelássunk abba, hova megy a falu pénze. Eltelt fél év, és mi úgy érezzük, semmi sem történt Nádasdon. De még a mi munkánkat is leállította, mert a mű­velődési házra olyan magas bérleti díjat fogadtatott el a képviselőkkel, hogy nem éri meg ott tartani rendez­vényeinket". (Vásik Mária) „Miért nem hagy bennünket dol­gozni? Semmi mást nem kérünk tőle: csak törvényességet, hogy dol­gozhassunk, s fogadjon el bennün­ket. Mi tényleg segíteni akarunk." (Megyeri Jolán) „Kérdi, hogy mit szólnak ehhez mások? Ne feledje, a Csallóköz tán egyik legelmaradottabb falujában van. Itt félnek az emberek. Még mindig bennük van: nem akarok ár­tani senkinek, mert ha megyek vala­mit intézni, akkor netán nem írja alá, s a családjából van a tanító, nehogy a gyerekkel megéreztesse... Sokan így gondolkodnak, és inkább nem szólnak. De azért lassan fordul a kocka. Például a legutóbbi képvi­selőtestületi ülésen már mellénk áll­tak azok is, akik idáig mindenben leszavaztak bennünket. A polgár­mester meg megígérte, leülünk, s tisztázzuk dolgainkat. Dehát nem tudjuk, mi lesz belőle. Próbáljon meg összehozni egy találkát. Hátha sike­rül..." (Mészáros Imre) A polgármester Ennyi elmarasztalás^ után Lelkes Ilonát is felkerestem. Ö már annak örült, hogy végre öt is meghallgatják. Két és fél órán át beszélgettünk, fényképeztetni nem engedte magát, magnómat az első adandó alkalom­kor kikapcsoltatta. Teljesen megbí­zik bennem, nem kell azt rögzíteni, mondta. Pedig lett volna mit... Felhoztam neki az FMK-sok kifo­gásait, főként azt, miért nem áll velük szóba, próbáltam egy ke­rekasztalfélére invitálni, de többszöri javaslatomra se vállalta. Ö is pa­naszkodott, tán legtöbbször ellenlá­basai fellépéseire, túlméretezett kö­veteléseire. Több általuk fölvetett konkrét esemény - szavaiból meg­ítélve - nem tűnt annyira drámainak, Ol >(0- 9>Í39ľ j'" vagy teljesen másképp elevenítette fel. Mint mondta: nálunk már lassan úgy néz ki, a polgármesternek van a legkevesebb joga. Még egy szer­ződés megírására sincs, holott va­gyon -, munkaszerződés- és admi­nisztratív jogi döntésekben ő felel a törvények betartásáért. Közben minden kérdésemre választ adott, érintkező pontokat azonban egyet­len konkrét esetben sem találtam. Amit ő állított, a maga szempontjá­ból szintén elfogadható érvek, de nem tudtam összevetni az ellenlá­basok állításaival. Magyarán: mind­két (fél ugyanarról mást mondott. Ezért lett volna jó, ha jelenlétemben egymás közt tisztázzák a félreérthe­tő eseteket, kérdéseket. Jelezte, el­kezdett már valamit, s nélkülem is leül az FMK-sokkal. Hogy mikor, azt még ő sem tudja., Nem sokkal megkérdezésünk után váratlanul Bóna Zsuzsanna nyitott be hozzá. Mikor kiderült, ő is képviselő meg a polgármester he­lyettese, rögtön faggatni kezdtem. Nem vártam, hogy valamit is mond Lelkes Ilona ellen. Ö a faluvezetés szempontjából ítélte meg a dolgo­kat, s a látható eredményekből az FMK részesedését hiányolta. Sze­rinte akkor tűnt el a békesség a falu­ban, amikor megalakultak a pártok, mozgalmak, majd amikor az FMK élére Vásik Mária került. Azóta rom­lottak meg az emberi viszonyok is, mert úgymond: kikezdenek mindent. Csak a másik emt?er rossz döntését lesik. Amikor a kiútról töpreng, min­dig a személyeskedés felszámolása jut az eszébe. S noha váratlanul toppant közénk, mindvégig ottrekedt köztünk. Másoknak sem tetszik Kívülállókat is szóra bírtam. Mit szólnak a viszályhoz? Miben látják a megoldást? Világi Bálint is vesztesként került ki a novemberi választásokból; ki­szorult az önkormányzatból, pedig hozzáállását, önkéntes ajánlatait megítélve bármelyik képviselőtestü­let hasznára lehetne. Neki sem tet­szik a viszálykodás, és az összefo­gás újraszervezésében lát előrelé­pést. Kovács László lett a falu főel­lenőre. - Az idő megoldja, de erre ráfize­tünk - töpreng el kérdésemen. - Nem lesz ennek jó vége. Sajnos, a polgármester nem tud belenyu­godni abba, hogy most már mások­nak is van beleszólása a község dolgaiba, s nincs úgy, mint valami­kor. Ma nem a felsőbb parancsokra kell várni, mindenkinek a legjobb belátása szerint kell cselekednie... Elég ennyi? Egyelőre ne feszeges­sük jobban. Földes Béla, a Magyar Keresz­Vasik Mária: „Ez nem kettőnk ellen­téte" Kovács László:,,Egyelőre ne fesze­gessük" Mikor fogad már el végre bennünket? - töprengenek a panaszkodók. Háttal Megyeri Jolán, szemben (balról) Mészáros Edit, Mészáros Imre', Megyeri László, Vásik János, Mészáros Éva. (Nagy László felvételei) Földes Béla: „ Szűnjön meg az egyeduralom, a bürokrácia." ténydemokrata Mozgalom helyi szervezetének elnöke, szintén kép­viselő. - Látom, mindent maga csinálni. Velünk nem nagyon tudat semmit. Pedig a képviselők nem azért lettek választva, hogy semmihez sincs jo­guk. Tessék mindenről beszámolni, együttesen dönteni, s akkor az utó­lagos viták is elmaradnak. Mert ez így sokáig nem mehet. Vagy mi döntünk, vagy nem. Ha nem, nincs szükség képviselőkre. Nekem az az óhajom: szűnjön meg az egyedura­lom, a bürokrácia. Nagy Emil bősi származású, de már régen a faluban él. Szintén képviselő, a polgármester után no­vemberben a második legtöbb sza­vazatot kapta. - Mióta demokrácia van s meg­alakultak a mozgalmak, nagyon megromlott a faluban az együttélés. Pedig tiszta fölösleges a vitatkozás. Szerintem csak úgy lehet boldogul­ni, ha egyik a másikat tiszteli, becsü­li, s nem azt nézzük, ki milyen párti. Csallóköznádasdon tehát nyoma veszett az összefogás­nak. Kérdés, megtalálják-e még valaha? Találkoznak-e a falu különböző csoportjai­nak érdekei a demokrácia ös­vényein? Alkalmazkodik-e a polgármester a kor követel­ményeihez? Mikortól fordít­hatja a falu javára tudását­képességeit a helyi FMK-tag­ság? Megválaszolni is sok kérdés egyszerre, de a kis­község érdekfonalai még en­nél is összekuszáltabbak. Va­jon mit bogoznak ki belőlük a csallóköznádasdiak? J. MÉSZÁROS KÁROLY PALÓC NAPOK FÜLEKEN GAZDAG MŰSOR ÉS ÜNNEPI SZENTMISE Már a hatvanas években nagy érdek­lődésnek örvendő kulturális rendezvé­nyek voltak Füleken. Hosszú hallgatás után, 1983-ban sikerült felújítani a ha­gyományokat. Eddig háromévenként a Magyar Dolgozók Kerületi Népművé­szeti Fesztiválja névvel a Nagykürtösi, a Losonci és a Rimaszombati járás népművészeinek, amatőr művészeti együtteseinek, folklórcsoportjainak volt a seregszemléje. Az idén sokkal találóbb, új elnevezéssel: Palóc Napok Füleken rendezik meg. Az egyhetes rendezvénysorozatról bővebb tájékoz­tatást Mázik István, a városi művelődési központi igazgatója adott. • Kik a rendezői az augusztus 12-étől 18-áig tartó rendezvénynek? - A főrendező a Csemadok helyi szervezete, a városi önkormányzat, a városi művelődési központ, vala­mint társrendező a helyi sportegye­sület és a Csemadok Losonci Járási Választmánya. Hazai és külföldi szponzorok - az Illyés Alapítvány, a Csehszlovákiai Magyar Kultúráért Alapítvány, a Mikszáth Könyvkiadó -, valamint magánvállalkozók - töb­bek között az MN Tour utazási iroda - is segítettek a gazdag program összeállításában. • Mely programokra hívná fel az érdeklődök figyelmét? - Valamennyi rendezvény szín­helye a városi művelődési központ, a Vigadó. A fesztivál augusztus 12­én, hétfőn a palóc népviseletet be­mutató néprajzi kiállítás ünnepélyes megnyitójával indul. Ezt követi a Zsákszínház előadása. Marc Ca­moletti: Leszállás Párizsban című komédiáját mutatja be. Augusztus 13-ától 16-áig naponta amerikai fil­meket vetítünk magyar szinkronnal, illetve régi magyar filmeket 19 és 21,30 órai kezdettel. Az éjszakai előadás szabadtéri filmvetítés lesz, a Vigadó udvarában. • Hogy sikerült összehozni ilyen gazdag programot? - A magyarországi szponzorok juttatták el hozzánk a filmeket, s tu­lajdonképpen nekik köszönhető, hogy egy hétig tart a fesztivál. Vala­mennyi magyarországi, vendégmű­vész fellépése ingyenes, a tisztelet­díjat odahaza forintban kapják meg. Augusztus 15-én örökzöld dallamok címmel a Csemadok Losonci Alap­szervezete készített műsort az ope­rettrajongóknak. Péntekre karatebe­mutatót tervezünk, majd a Bástya presszó irodalmi kávéház színhelye lesz. Hazai és külföldi könyvkiadók képviselőit, írókat, költőket várunk kötetlen beszélgetésre. Szombaton lesz a leggazdagabb a műsor: a városi parkban Palóc szőttes címmel népművészeti műsor keretében fellépnek a helyi magyar óvodások, a fülekpüspöki Apró Pa­lóc, a ragyolci Nógrád tánccsoport, a csákányházi éneklőcsoport, s ven­dégegyüttesként a pozsonyi Ifjú Szí­vek Dal- és Táncegyüttes, valamint a detvai Podpol'anec. Az esti Ez tiszta röhej című, hangulatos műsor­ban közreműködnek a Magyar Rá­dió Kabarészínházának művészei, tiumoristái, majd a salgótarjáni Nóg­rád és ismét az Ifjú Szívek/műsora következik. Közben kisorsolják a be­lépőjegyeket. A fődíj egy kétszemé­lyes társasutazás Isztambulba, az MN Tour utazási irodával, s a szpon­zorok által felajánlott további értékes díjak várnak a szerencsés nyerte­sekre. Az esti népmulatságon a Dű­vő és a Ghýmes zenekar húzza a talpalávalót. • Az utolsó napra milyen megle­petést tartogatnak? - Valóban meglepetés várja a vá­ros és környékének lakosságát, mivel az elmúlt negyven év alatt ilyesmire nem kerülhetett sor. Boldogasszony lévén, ünnepi szentmise és körme­net lesz, amely során adakozni lehet a Palóc Kulturális Alap javára. A templomban Szvorák Katalin val­lásos énekekből összeállított kon­certjét hallgathatják meg a hívők. • A fiataloknak, a könnyűzene rajongóinak mit készítettek? - A sportpályán könnyűzenei koncert lesz. Sajnos, a hetekkel ezelőtt lekötött Bikini együttes visz­szamondta a koncertet, de további együttesekkel tárgyalunk, s remél­jük, hogy a fiataloknak nem okozunk csalódást TÓTH ÁGNES

Next

/
Oldalképek
Tartalom