Új Szó, 1991. augusztus (44. évfolyam, 178-204. szám)

1991-08-08 / 184. szám, csütörtök

RIPORT - INTERJÚ . ÚJ SZÓ. 1991. AUGUSZTUS 8. TÍZ ÓRA A CSALLÓKÖZNÁDASDL ELLENTETEK SURUJEBEN HOVÁ TÜNT AZ ÖSSZEFOGÁS? Egy ideje parázs a hangulat Nádasdon. Ebben a Felbár és Bős között fekvő kisközségben az utca képe ugyan semmit sem árul el az uralkodó állapotokról, de az emberek lelkivilága, elégedetlenségük annál többet. Mi szülte az összefogásáról, emberszeretetéről ismert mintegy ötszáz lelket számláló falucskában az ellentéteket? Mint sok más kérdésre, erre sem kaptam egybehangzó válaszokat. Legalább kétfélék voltak, mint ahogy a helybeliek is két irányba húznak mostanában. Van, aki minden Előzmények Látszatra két kulcsfigurája van a nádasdi eseményeknek, de nem kizárt, a háttérben mások is meghúzódnak. A két nő unokatestvéri viszonyban van egymással, s a novemberi helyhatósági választásokon mindkettő polgármesternek jelöltette magát. Lelkes Ilona tíznél több éve áll a falu élén. Tőle tudom: a rendszerváltás utáni hónapokban visszavonulását fontolgatta, ám amikor értesült arról, ki jelölteti magát helyette, csak azért is elindult a választásokon. Kommunista múltja ellenére fölényesen győzött, s máig ő a polgármester. Vásik Mária gyerekeivel a nyolcvanas évek másik felében költözött Dunaszerdahelyről Nádasdra. A mamájához. Már létezett a Független Magyar Kezdeményezés helyi csoportja, amikor belépett közéjük. Később a mozgalom elnöke lett, de ahogy többször megismételte, ő csak végrehajtó, minden fellépése mögött legalább öt-hat vezetőségi tag véleménye áll. Nem egyszemélyben dönt, mint azt a faluban terjesztik róla. Elfogadta a választások eredményét, ám hasonló gondolkodású társaival együtt nem kíván(t) kivonulni a falu közéletéből. Mit akarnak az FMK-ások? Azóta teltek-múltak a hónapok, s az FMK-ások megpróbáltak boldogulni. Egyedüli életképes szervezetként a faluban. De nemigen ment nekik, sem a képviselőknek, sem a csoportnak. A képviselőtestületi üléseken többnyire leszavazták őket, a polgármester pedig - bevallásuk szerint - szóba sem áll(t) velük, s mint hosszas panaszkodásukból kiszűrtem: jóformán számba sem vette őket. Szaporodó tüskéi után fordultak hozzám, hallgassam végig, mi történik velük. És egymás után sorolták a falu első emberével vívott kisebbnagyobb csatározásaikat, igazságosságra, törvényességre, jogaikra hivatkozva. Nincs helyem most mindegyikre külön kitérni, kivetnivalót azonban nemigen találtam elképzeléseikben. Heten ülték körbe az asztalt: Vásik Mária, fia, János, Megyeri Jolán és- László, Mészáros Edit, Imre és Éva. Olyan embereknek ismertem meg őket, akik érzik, többet is tehetnének a faluért, cserébe azonban szeretnének jobban belelátni a helyi döntésekbe. Demokratikus, a kor szellemének jobban megfelelő irányítást követelnek. íme gondolatfoszlányaikból: „Fél éve vagyok a képviselői testületben, de még nem tudok semmiről. Például arról, hogyan adtuk ki a fodrászatot, a Sámán vendéglőt, mennyit költünk az új üzletre. Mi is felépítenénk, mégis bősiek csinálják. El is fogott a méreg legutóbb, amikor a polgármester felhozta, szavazzunk meg magunknak valamilyen jutalmat. Én rögtön fölálltam, és megkérdeztem, milyen jogon fogadnám el a pénzt, mikor semmiről sem tudok. Akkor mit segítettem a községnek? Azt, hogy állandóan veszekedtünk a polgármesterrel? Kénytelenek vagyunk. Mindent a saját kezében akar hagyni. De manapság már nem lehet így dolgozni. Magánvállalkozó vagyok, ha úgy bánnék társaimmal, mint ő velünk, már régen otthagytak volna. Személye ellen egyáltalán nincs kifogásunk, munkája ellen annál több." (Mészáros Imre) ,,Levelezni kényszerülünk vele, hogy mindennek maradjon valami kertelés nélkül bevallja, melyik táborba tartozik, másokat véleménynyilvánításuk vagy éppen csendes bólogatásuk sorol ide vagy oda. Fogalmam sincs, hányan rekedtek kívülre ebből az érdekharcból, de sejtem, aligha veszik jónéven a falubeliek közötti belviszályokat. Kétszer jártam Csallóköznádasdon, magnókazetta, számos fénykép, s meglehetősen szérteágazó élményanyag őrzi tíz óra tapasztalatait. Helyzetrajzomhoz ebből merítek. nyoma. Mert amit megígér, másnap letagadja. Mióta kérünk már falugyűlést! Erre azt válaszolta, szervezzen az FMK, s ha igényeljük, részt vesz rajta. Nem értem, miért nekünk kellene ezt megszervezni? Ne csak minket tájékoztasson a falu dolgairól, hanem mindenkit. Erre nem hajlandó. .. Múltkor azt mondta a nővére, aki az iskolában tanít: mi akár meg is téphetnénk egymást. Hát ez nem kettőnk ellentéte. Nem akarják elismerni, mögöttem egy csoport érdekei húzódnak... Nem vagyunk ellenfelei. Nincs szándékunkban kiütni őt a ringből. Csak azt követeljük, úgy dolgozzon, ahogy kell, s belelássunk abba, hova megy a falu pénze. Eltelt fél év, és mi úgy érezzük, semmi sem történt Nádasdon. De még a mi munkánkat is leállította, mert a művelődési házra olyan magas bérleti díjat fogadtatott el a képviselőkkel, hogy nem éri meg ott tartani rendezvényeinket". (Vásik Mária) „Miért nem hagy bennünket dolgozni? Semmi mást nem kérünk tőle: csak törvényességet, hogy dolgozhassunk, s fogadjon el bennünket. Mi tényleg segíteni akarunk." (Megyeri Jolán) „Kérdi, hogy mit szólnak ehhez mások? Ne feledje, a Csallóköz tán egyik legelmaradottabb falujában van. Itt félnek az emberek. Még mindig bennük van: nem akarok ártani senkinek, mert ha megyek valamit intézni, akkor netán nem írja alá, s a családjából van a tanító, nehogy a gyerekkel megéreztesse... Sokan így gondolkodnak, és inkább nem szólnak. De azért lassan fordul a kocka. Például a legutóbbi képviselőtestületi ülésen már mellénk álltak azok is, akik idáig mindenben leszavaztak bennünket. A polgármester meg megígérte, leülünk, s tisztázzuk dolgainkat. Dehát nem tudjuk, mi lesz belőle. Próbáljon meg összehozni egy találkát. Hátha sikerül..." (Mészáros Imre) A polgármester Ennyi elmarasztalás^ után Lelkes Ilonát is felkerestem. Ö már annak örült, hogy végre öt is meghallgatják. Két és fél órán át beszélgettünk, fényképeztetni nem engedte magát, magnómat az első adandó alkalomkor kikapcsoltatta. Teljesen megbízik bennem, nem kell azt rögzíteni, mondta. Pedig lett volna mit... Felhoztam neki az FMK-sok kifogásait, főként azt, miért nem áll velük szóba, próbáltam egy kerekasztalfélére invitálni, de többszöri javaslatomra se vállalta. Ö is panaszkodott, tán legtöbbször ellenlábasai fellépéseire, túlméretezett követeléseire. Több általuk fölvetett konkrét esemény - szavaiból megítélve - nem tűnt annyira drámainak, Ol >(0- 9>Í39ľ j'" vagy teljesen másképp elevenítette fel. Mint mondta: nálunk már lassan úgy néz ki, a polgármesternek van a legkevesebb joga. Még egy szerződés megírására sincs, holott vagyon -, munkaszerződés- és adminisztratív jogi döntésekben ő felel a törvények betartásáért. Közben minden kérdésemre választ adott, érintkező pontokat azonban egyetlen konkrét esetben sem találtam. Amit ő állított, a maga szempontjából szintén elfogadható érvek, de nem tudtam összevetni az ellenlábasok állításaival. Magyarán: mindkét (fél ugyanarról mást mondott. Ezért lett volna jó, ha jelenlétemben egymás közt tisztázzák a félreérthető eseteket, kérdéseket. Jelezte, elkezdett már valamit, s nélkülem is leül az FMK-sokkal. Hogy mikor, azt még ő sem tudja., Nem sokkal megkérdezésünk után váratlanul Bóna Zsuzsanna nyitott be hozzá. Mikor kiderült, ő is képviselő meg a polgármester helyettese, rögtön faggatni kezdtem. Nem vártam, hogy valamit is mond Lelkes Ilona ellen. Ö a faluvezetés szempontjából ítélte meg a dolgokat, s a látható eredményekből az FMK részesedését hiányolta. Szerinte akkor tűnt el a békesség a faluban, amikor megalakultak a pártok, mozgalmak, majd amikor az FMK élére Vásik Mária került. Azóta romlottak meg az emberi viszonyok is, mert úgymond: kikezdenek mindent. Csak a másik emt?er rossz döntését lesik. Amikor a kiútról töpreng, mindig a személyeskedés felszámolása jut az eszébe. S noha váratlanul toppant közénk, mindvégig ottrekedt köztünk. Másoknak sem tetszik Kívülállókat is szóra bírtam. Mit szólnak a viszályhoz? Miben látják a megoldást? Világi Bálint is vesztesként került ki a novemberi választásokból; kiszorult az önkormányzatból, pedig hozzáállását, önkéntes ajánlatait megítélve bármelyik képviselőtestület hasznára lehetne. Neki sem tetszik a viszálykodás, és az összefogás újraszervezésében lát előrelépést. Kovács László lett a falu főellenőre. - Az idő megoldja, de erre ráfizetünk - töpreng el kérdésemen. - Nem lesz ennek jó vége. Sajnos, a polgármester nem tud belenyugodni abba, hogy most már másoknak is van beleszólása a község dolgaiba, s nincs úgy, mint valamikor. Ma nem a felsőbb parancsokra kell várni, mindenkinek a legjobb belátása szerint kell cselekednie... Elég ennyi? Egyelőre ne feszegessük jobban. Földes Béla, a Magyar KereszVasik Mária: „Ez nem kettőnk ellentéte" Kovács László:,,Egyelőre ne feszegessük" Mikor fogad már el végre bennünket? - töprengenek a panaszkodók. Háttal Megyeri Jolán, szemben (balról) Mészáros Edit, Mészáros Imre', Megyeri László, Vásik János, Mészáros Éva. (Nagy László felvételei) Földes Béla: „ Szűnjön meg az egyeduralom, a bürokrácia." ténydemokrata Mozgalom helyi szervezetének elnöke, szintén képviselő. - Látom, mindent maga csinálni. Velünk nem nagyon tudat semmit. Pedig a képviselők nem azért lettek választva, hogy semmihez sincs joguk. Tessék mindenről beszámolni, együttesen dönteni, s akkor az utólagos viták is elmaradnak. Mert ez így sokáig nem mehet. Vagy mi döntünk, vagy nem. Ha nem, nincs szükség képviselőkre. Nekem az az óhajom: szűnjön meg az egyeduralom, a bürokrácia. Nagy Emil bősi származású, de már régen a faluban él. Szintén képviselő, a polgármester után novemberben a második legtöbb szavazatot kapta. - Mióta demokrácia van s megalakultak a mozgalmak, nagyon megromlott a faluban az együttélés. Pedig tiszta fölösleges a vitatkozás. Szerintem csak úgy lehet boldogulni, ha egyik a másikat tiszteli, becsüli, s nem azt nézzük, ki milyen párti. Csallóköznádasdon tehát nyoma veszett az összefogásnak. Kérdés, megtalálják-e még valaha? Találkoznak-e a falu különböző csoportjainak érdekei a demokrácia ösvényein? Alkalmazkodik-e a polgármester a kor követelményeihez? Mikortól fordíthatja a falu javára tudásátképességeit a helyi FMK-tagság? Megválaszolni is sok kérdés egyszerre, de a kisközség érdekfonalai még ennél is összekuszáltabbak. Vajon mit bogoznak ki belőlük a csallóköznádasdiak? J. MÉSZÁROS KÁROLY PALÓC NAPOK FÜLEKEN GAZDAG MŰSOR ÉS ÜNNEPI SZENTMISE Már a hatvanas években nagy érdeklődésnek örvendő kulturális rendezvények voltak Füleken. Hosszú hallgatás után, 1983-ban sikerült felújítani a hagyományokat. Eddig háromévenként a Magyar Dolgozók Kerületi Népművészeti Fesztiválja névvel a Nagykürtösi, a Losonci és a Rimaszombati járás népművészeinek, amatőr művészeti együtteseinek, folklórcsoportjainak volt a seregszemléje. Az idén sokkal találóbb, új elnevezéssel: Palóc Napok Füleken rendezik meg. Az egyhetes rendezvénysorozatról bővebb tájékoztatást Mázik István, a városi művelődési központi igazgatója adott. • Kik a rendezői az augusztus 12-étől 18-áig tartó rendezvénynek? - A főrendező a Csemadok helyi szervezete, a városi önkormányzat, a városi művelődési központ, valamint társrendező a helyi sportegyesület és a Csemadok Losonci Járási Választmánya. Hazai és külföldi szponzorok - az Illyés Alapítvány, a Csehszlovákiai Magyar Kultúráért Alapítvány, a Mikszáth Könyvkiadó -, valamint magánvállalkozók - többek között az MN Tour utazási iroda - is segítettek a gazdag program összeállításában. • Mely programokra hívná fel az érdeklődök figyelmét? - Valamennyi rendezvény színhelye a városi művelődési központ, a Vigadó. A fesztivál augusztus 12én, hétfőn a palóc népviseletet bemutató néprajzi kiállítás ünnepélyes megnyitójával indul. Ezt követi a Zsákszínház előadása. Marc Camoletti: Leszállás Párizsban című komédiáját mutatja be. Augusztus 13-ától 16-áig naponta amerikai filmeket vetítünk magyar szinkronnal, illetve régi magyar filmeket 19 és 21,30 órai kezdettel. Az éjszakai előadás szabadtéri filmvetítés lesz, a Vigadó udvarában. • Hogy sikerült összehozni ilyen gazdag programot? - A magyarországi szponzorok juttatták el hozzánk a filmeket, s tulajdonképpen nekik köszönhető, hogy egy hétig tart a fesztivál. Valamennyi magyarországi, vendégművész fellépése ingyenes, a tiszteletdíjat odahaza forintban kapják meg. Augusztus 15-én örökzöld dallamok címmel a Csemadok Losonci Alapszervezete készített műsort az operettrajongóknak. Péntekre karatebemutatót tervezünk, majd a Bástya presszó irodalmi kávéház színhelye lesz. Hazai és külföldi könyvkiadók képviselőit, írókat, költőket várunk kötetlen beszélgetésre. Szombaton lesz a leggazdagabb a műsor: a városi parkban Palóc szőttes címmel népművészeti műsor keretében fellépnek a helyi magyar óvodások, a fülekpüspöki Apró Palóc, a ragyolci Nógrád tánccsoport, a csákányházi éneklőcsoport, s vendégegyüttesként a pozsonyi Ifjú Szívek Dal- és Táncegyüttes, valamint a detvai Podpol'anec. Az esti Ez tiszta röhej című, hangulatos műsorban közreműködnek a Magyar Rádió Kabarészínházának művészei, tiumoristái, majd a salgótarjáni Nógrád és ismét az Ifjú Szívek/műsora következik. Közben kisorsolják a belépőjegyeket. A fődíj egy kétszemélyes társasutazás Isztambulba, az MN Tour utazási irodával, s a szponzorok által felajánlott további értékes díjak várnak a szerencsés nyertesekre. Az esti népmulatságon a Dűvő és a Ghýmes zenekar húzza a talpalávalót. • Az utolsó napra milyen meglepetést tartogatnak? - Valóban meglepetés várja a város és környékének lakosságát, mivel az elmúlt negyven év alatt ilyesmire nem kerülhetett sor. Boldogasszony lévén, ünnepi szentmise és körmenet lesz, amely során adakozni lehet a Palóc Kulturális Alap javára. A templomban Szvorák Katalin vallásos énekekből összeállított koncertjét hallgathatják meg a hívők. • A fiataloknak, a könnyűzene rajongóinak mit készítettek? - A sportpályán könnyűzenei koncert lesz. Sajnos, a hetekkel ezelőtt lekötött Bikini együttes viszszamondta a koncertet, de további együttesekkel tárgyalunk, s reméljük, hogy a fiataloknak nem okozunk csalódást TÓTH ÁGNES