Új Szó, 1991. augusztus (44. évfolyam, 178-204. szám)

1991-08-07 / 183. szám, szerda

5 MOZAIK 1991. AUGUSZTUS 7. TÁVKAPCSOLÓ AGYMOSÁS DUNA-VIZZEL Minden politikai hatalom kiállítja önmagáról a bizo­nyítványt. Előbb vagy utóbb megteszi azokat a lépése­ket, amelyek a polgárokkal szemben megmutatják igazi arcát. Erőszakszervezetei útján mindenekelőtt önmagát minősíti. Miközben az államhatalom törvé­' nyekre hivatkozva ráront békésen tüntető polgárokra, tudathasadásos módon a legszebb fényben szeretné viszontlátni önmagát. A dolgok alakulásának televízió­bei)rádióbeli és sajtóbeli tükörképét is olyanná akarná formálni, amilyennek éppen jónak tartja. Ezt a demok­rácia és az elviekben törvényesen meghatározott sajtószabadság akkor teszi lehetővé, ha akadnak újságírók, akik a hatalom ilyetén skizofrén vágyait hajlandók kiszolgálni... Történik éppen, hogy a szlovákiai kormány belügy­minisztériuma erőszakos rendőri beavatkozásoktól sem riad vissza. Jelen van a sajtó, tévékamerák, fotósok, újságírók hada, s mindennek ellenére ajpzto­vák Televízió hírmagazinjaiban mindegyre a rendőri szervek bizonyíthatóan dilettáns helyszíni videofelvé­teleit és újságírók manipulate kommentárját, miniszte­rek, kormánybiztosok tendenciózus nyilatkozatait haj­landók közvetíteni. Majd az egyik napon megtörik a jég, s ha nem is a valóság objektív bemutatására, de néhány fotó sugárzására vállalkozik a hírmagazin. Közöttük van egy fekete-fehér fotó, amelyen a dzsun­gelháborúk zsoldosait, a terroristák elhárítására kikép­zett kommandósokat megszégyenítő mozdulattal egy akár azonnali halált is okozó fogást indít az egyik rendőr Mögötte a hajón állva egyenruhás társa szinte kéjesen vigyorog. Mások szenvedésének látványa és a másoknak szenvedést okozó cselekvésben lelt örömérzés - szél­sőséges esetben gyönyörérzés - beteges állapot. A szadizmus beteges nemi eltévelyedés. Különösen a huszadik században a kínzásokat végzők között olykor válogatott szadista hajlamú egyének is vannak. Ha egy jogállamban, az állampolgárok többségének érdekeit védelmező rendőrség körében ilyen hajlamú egyének tűnnek fel, igen nagy veszélyérzetet kell éreznünk. Ugyanis: az ilyen egyének alkalomadtán gondolkodás nélkül, ferde nemi ösztöneiktől vezérelve kínoznak és gyilkolnak halálra embereket. E fölött a fotó fölött nem lehet könnyedén elsiklani. Valószínű, ha a fotóst nem akadályozzák meg benne, s a felvéte­leket „ véletlenül" nem semmisítik meg, bejárja a vi­lágsajtót. Mögöttes tartalmai közül kiemelkedő: nem polgárháborúban nem rablótámadás semlegesítése közben, nem harci cselekmények során, nem terrortá­madás elhárításakor készítették, hanem egy békés természetvédő tüntetés alatt. Minderre persze a sajtómanipulációt irányító bel­ügyminisztérium úgy tekint, mint a iegtörvényesebb beavatkozásra, amit rendőri szenek elkövethetnek. Teszik mindezt úgy, hogy közben a kommunista rendszer gigantomániájának energetikai torzszülöttjét akarják mindenáron felépíteni. A Čarnogurský-kíán egyik kivitelező vállalatbeli (Hydrostav) érdekeltsége és a kereszténydemokrata belügyminiszter összefo­nódása amolyan kommunista pártállami módszereket másol. Kifogytak az ellenérvekből, most hát követke­zett az erőszak s a manipuláció. Kapóra jött nekik, így az áradó Duna vizét is bevetették Szlovákia lakossá­gának agymosásához. Hétfőn este a Rádiožurnál című műsorban a Dévényben riportot készítő újságíró az ottani polgármesternek szegezte a kérdést: Ugye, hogyha megépült volna már a bősi vízlépcső, akkor itt most nem lenne árvíz? Ne feledjük, hogy Dévénynél vagyunk. Legalább hatvan kilométerre Bőstől, a Duna folyásával ellentétes irányban Ausztria felé. Márpedig azt csak egy ostoba újságíró hiheti, hogy az elgátalt folyó csökkenti az árvízveszélyt, különösen a gát fölötti részen. Ráadásul azt is bedobták már a köztudatba, hogy maga az erőmű, és nem a járulékosan megépí­tendő árvízvédelmi gátrendszer teszi lehetővé a mos­tanihoz hasonló árhullám levezetését. Hazugság hazugság nyomán, manipuláció mani­puláció után; ráadásul most már agymosáshoz is használják az áradó Duna vizét. DUSZA ISTVÁN ZSELIZ - A SZOMJAZÓ VÁROS A minap Zselizről érkezett egy levél, amelyben a vá­roslakók azt panaszolják, a lakások, üzletek, bölcsődék, óvodák, büfék vízellátása katasztrofális. Mert hogyan is lehetne jellemezni azt a helyzetet, amikor naponta háromszor, reggel 6-tól 8 óráig, délelőtt 11-tői 13 óráig, ill. 18-tól 21-ig folyik csak a csapokból az ivóvíz?! A levelet 79 lakos írta alá. A Béke utcai lakótelepen Bugárdi Istvánnéhoz, a le­vél megfogalmazójához délelőtt kopogtattunk be. - Július 1 -jétől a városi hivatal vízkorlátozást vezetett be, mivel a kutakban elapadt a víz. Egyik napról a másik­ra intézkedtek, sokan nem is tudtunk róla. A lakók úgy tudják, a vízfogyasztást takarékossági okokból korlátozzák. Megkérdőjelezik hatékonyságát, hiszen vannak, akik a tartalék vizet felhasználatlanul kiöntik és naponta háromszor frisset engednek helyette. Úgy gondolják, ha a nap folyamán nem zárnák el a vizet, az emberek csak akkor nyitnák meg a csapot, amikor kell. Mielőtt a városi hivatalba látogattam volna, betértem a Štúr utcai bölcsödébe és óvodába. Ha a vízhiány családonként gondot okoz, milyen lehet a helyzet ott, ahol naponta több gyerek étkeztetéséről és tisztántartá­sáról kell gondoskodni? Kérdéseimre Tóth Mária, a konyha vezetője vála­szolt. - A szakácsnő a főzéshez reggelente a legnagyobb edényekbe gyűjti a vizet, a takarítónők a vödröket engedik tele, hogy le tudják öblíteni a vécéket. A közel 100 gyerek és 19 alkalmazott vízellátása komoly gond. Miért emelkedett a víz díja, ha a szolgáltatás rosz­szabb? - kérdezték a zseliziek. A Zselizi Városi Hivatalban Adamcsek Dezső alpol­gármestertől kértünk felvilágosítást. -A városi kutak kiapadóban vannak, a valamikor másodpercenkénti 22 liter helyett csak fél liter vizet ad az egyik kút. Ezért nyaranta a vízművek korlátozzák a víz adagolását. Sajnos, az 1971-tól végbemenő folyó­és patakszabályzási „őrület" is oka a kialakult helyzet­nek. A szabályozott mederben, mert nincs ami felfogná, lefut a víz. A Garamból is csak kanális lett. Az árvízvé­delmet meg lehetett volna oldani másképp is. Az idő­sebb lakosok a megmondhatói, hogy a szabályozás következtében kutainkban 2,5-3 méterrel csökkent a vízszint. A városatyákat is bántja a helyzet, próbafúrásokat végeztettek, hátha vízkészletre bukkannak. A próbálko­zás sikertelenül végződött. Pótmegoldásként 300 000 koronával hozzájárultak a mikolai szövetkezet hidrogló­buszának építési költségeihez, bízva abban, hogy kb. 1100 lakos vízellátási gondján segítenek. Ami tavaly bevált, az idén már nem. Növekedett a víz vas- és nitráttartalma, ihatatlan. Mától egy héten át reggel 5-től este 22 óráig a laká­sokban lesz viz. - Valaha azt ígérték, hogy majd mi is a Csallóközből kapjuk a vizet. A távolsági vezeték építése Koltón leállt, ám ha lesz pénz - állami támogatás - 1996-ban Zselizt is rákapcsolják - mondta az alpolgármester. -Ha nem javul a helyzet - a vízművek néhány centiméterrel lejjebb helyezték a szivattyúkat -, megpró­báljuk meggyőzni a sáróiakat, adják oda víztartalékai­kat. PÉTERFISZONYA BATTA GYÖRGY Levél (C$állokôž népének, szeretettel) : Merre vagy, gyönyörű Tündér ílom? : fí&vá tízött áz iszonyat, ' : Amnykerted lemészárolt iáímk, meggyilkolt bokrainak, balomra ölt virágainak, menekülő állatainak ke,ípé? Keresném vfzipatotád fényeit* de betonba dermedt már a táj, ravatal a hajdan napcsillámokkai t párákkal lüktető vidék; •; :mk : az aszfaltrésekbe üttetett'. • tíz fűzfacsemete él* — j, /• mint -tie' felkiáltójel, mint tíz vértanú> • _ ' ártatlapi ­• • ax httílm érára : üá irvá; : ."•';:; - [tíz íűz fa zokog, : talán hiába> hisz* nem hallottuk ' a rezgőny&rfák sikolyát sem : a parton, mikor a gépék šarkany fogai beléjük marták; $ M ínyeit # számfaött kárókatonák ' Mestíx^p^é-M tágét foföft? Feledtük Csernobil sugarait, melyek akár a pókhálók, batöM hwkokat vernek ma isi' Fekete esd hnil, &laj*nyomorítoita, : . . leragadt $z&tnýá sirályok totyognak szobánkba, s nem tatjuk oketl tébolyúti ÍM: mint jeges hózápor hnltmk táktói üszké&ek, ; bulinak halálra éhezettek, hullnak buhorékfeju zsarnokok gOŤyéútóttei, : : $ pwzM M bólcsánk, &máak, tňefy vizúeK imliál tápfflt, P búzát növesztett, rejtett tatát elől, • part) fákkal, f&vek selymével bűvölt! Jöjj vissza csupafény vízipalotádba, jó Tündér ttom! •• : fimts aranyport, hogy Mssvic;';. fáidanyánk testében halálos vérrôg a gát! Móndíts g0óiétíthatattgoU • '-.gppgyfpé késziveinket mwoByai* ;. •• :'V hogy szelíd szavakkal győzzünk ostúba ŕ eróSzMkifoj&itf;. • A kőtHywteívéddJí a: mesterséges mederbe ültetett fácskafckal ís tiltakoztak ái Bosí Vfae* M«nő tticerobe helyezésé eSen ý-'j^vl^Ž;:;::; KI A LEGÉNY A GÁTON? VILLÁMINTERJÚ A TÜNTETŐK NYAKÁBA VARRJÁK AZ ÁRVIZET? Az Új Szó kérdéseire RÓZSA ERNŐ, parlamenti képviselő válaszol • Az erdőgazdasági és vízgazdálko­dási minisztérium hétfői sajtótájékoztató­ián a Hydrostav képviselői kijelentették, tekintettel a keletkezett károkra fel fogják jelenteni a Somorja melletti tüntetés szer­vezőit. A sajtóhírrel kapcsolatban szeret­ném megkérdezni: feljelenthetők-e a szervezők? - Amennyiben a feljelentés alatt a bűnvádi eljárás esetleges megkezdését értik, erre semmiféle formális sem tartalmi joguk nincsen. • Miért? -Mert a kezdeményezés alapján csakis az államügyészség tehet ilyen lé­péseket. A szombaton történtek alapján tudjuk, hogy sem a szervezők, sem a tün­tetők bűncselekményt nem követtek el, ennek alapján indokolatlan az ilyen kez­deményezés. • Az eljárás kezdeményezői azzal ér­velnek, hogy a tüntetők lassították a bel­vízcsatorna feltöltését és az árvízvédelmi munkálatokat. Ezáltal nemcsak közvetlen károkat okoztak, de veszélyeztették a nemzeti vagyont és az emberéleteket is... - Ezek mondvacsinált érvek, melyeket nem lehet bizonyítani. Ugyanis a szerve­zők nem hívták fel a tüntetőket arra, hogy az országnak okozzanak károkat, vagy emberéleteket veszélyeztessenek. A Büntető Törvénykönyv 181 -es paragra­fusa a) és b) pontja értelmében viszont az építkezést végző gazdasági vállalat tiszt­ségviselői ellen fel lehetne hozni, hogy a Btk-ban meghatározott, általános ve­szélyeztetés jellegű cselekményeket kö­vettek el, ami a törvény szerint környezet­veszélyeztetés bűncselekményének mi­nősül. Mert azáltal, hogy végzik a munká­latokat, Csallóköz, Szlovákia illetve Kö­zép-Európa környezetét veszélyeztetik. • A rendőri beavatkozást egyesek ,, emberélet-mentésként" magyarázzák. Arra hivatkoznak, hogy a magas víz el­szakíthatta volna a pontonhajót. - Ha kimegyek az utcára, elüthet az autó. Ha fölmegyek az emeletre, leeshe­tek a lépcsőkön. Ilyen általánosságban meghatározott veszélyeztetettséget nem lehet bűncselekményként elismerni. (gágyor) NINCS ESÉLY Néhány évveí ezelőtt május elsején vonult ekkora tömeg a pozsonyi hidakon Ligetfaluba, a Vidámparkba, mint az el­múlt napokban. A különbség „mindösz­sze" annyi, hogy most vízben állnak a körhinták, az óriáskerék, .a kisautók. A cukorvattaárus, a büfés és a céllövölde nyitva van, ide pénz folyik, máshová csak a víz. A gyerekek élvezik; térdig gázolnak a vízben a sétányon, keresztülkerékpá­roznak a „pocsolyákon". Mindenki csak­nem úgy érzi magát, mint egy össznépi vigadalmon. A híd alatti büfé is üzemel, a székeket, a bódét még nem sodorta el az ár, a kuncsaftok föltűrt nadrágban, mezítláb gázolnak a pultig, az asztalokon ülve isszák a sört. Mintha Verne Kétévi vakációjából léptek volna elő. Néhány kilométerrel odébb senki sem képzeli magát egy lakatlan sziget lakójá­nak. A Dévényi úti kiskerteket elöntötte a Duna, aki tudta, vasárnap este kimen­tett hétvégi házából minden kimenthetöt, de vasárnap este is csak csónakon lehe­tett regközelíteni a vityillókat. A szom­bat-vasárnapokon ápolgatott-dédelgetett kertek eltűntek, itt-ott egy-egy kerítés te­teje kandikál. B.-ék családi házát körül­fogta a víz. Lágy, de kegyetlen öleléssel. Hétfőn éjfélig várták-lesték, mi jön még. A városból „centiméterenként" várták a jelentést. Ha az utolsó lépcsőfokot is ellepi a víz - elárasztja a családi házat, melyet utoljára 1954-ben vett birtokába. Azóta „csak" fenyegetőzött az öreg Du­na, ki-kivillantotta „éles fogsorát". Mit lehet ilyenkor menteni? Az állatokat? A bútorokat? Azt a bizonyos három köny­vet? Valójában nincs menekvés. Annak aki két keze munkájával építette otthonát, aki kora tavasztól késő őszig hol egy kis esőért, hol egy kis napfényért lesi az eget. Nincs esély, csak a tehetetlen várakozás végtelennek tűnő percei, órái. Éjfélkor végre megnyugszik a folyó. Nyugovóra térhet a család, elpihen a kutya is, amely napok óta szenved, kínlódik - retteg a víztömegtől. -sk­mottó: A colt erősebb \. ; (Mutpby törvénykönyve) T iltakozom a bősi erőmű léte, létrehozása, ideája, minden eleme ellen. Nem felhívásra, utasí­tásra, hanem csak úgy, magamtól. Tiltakoztam már 1982-ben is, amikor még mások alig-alig emelték föl sza­vukat, s nemigen hittek abban, hogy egyszer majd a gumibotok demokrá­cia-hordozó árnyékában (szabadon) tiltakozni lehet. Tiltakozzanak az ön­kormányzatok a bősi erőmű ellen. Tiltakozzanak azok az önkor­mányzatok, akiknek az ülepe kilóg a lyukas gatyájukból, akiknek a par­lament annyi jogkört azért biztosít, hogy bátran tiltakozhatnak. Tiltakoz­zanak, hiszen míg szorongva, önfe­ledten tiltakoznak, pillanatokra meg­feledkezhetnek a községüket elborí­tó szemétről, a nincstelenségről, a mindennapos megaláztatottságról. Kell a tiltakozás, kell legyen egy politikai balhé, amely eltereli a fi­gyelmet az agonizáló gazdaságról és rivaldafénybe helyezze a cseh­szlovákiai magyarságot, hogy a po­fozógép beindulhasson. Kell a látvá­nyosság, a cirkusz, kell, hogy képvi­selők másszanak a gátra, hiszen alig egy év múlva parlamenti válasz­tások lesznek, ezért kell a szem­fényvesztés, a porhintés, kellenek a külsőségek. Félve mondom csak: törvények is kellettek volna, amelyek biztosítanák, hogy a jogos tiltakozás ne legyen csupán falra hányt borsó, hogy az államközi szerződésekből ne lehessen szimpla nemzetiségi kérdés, amely visszaüthet és visz­szaüt a csehszlovákiai magyar­ságra. Bős befejezése a szlovákiai politi­kai gondolkodás tükörképe. Megfon­tolatlan és esetleges, amely aláveti magát a manipulált közhangulatnak, tömeghisztériának. Bős az elvek és érdekek botrány­köve, a szlovák parlamenti képvise­lők, hivatalnokok, újságírók adu­ásza. Bős az a tűzfészek, amelyből el­hamarkodott lépések kapcsán bíz­vást létrejöhet egy valós összeütkö­zés, amelynek következményeit elő­re megítélni lehetetlen. A bősi épít­kezés befejezését eldöntő kormány­határozat válasz a kétkedőknek: Szlovákiában a visszarendeződés befejeződött, az ország posztkom­munista irányítás alatt áll, s az irá­nyítás tökéletesen megfelel a tö­megkommunikáció által félreveze­tett szlovákság elvárásainak. Bős szerintem személyi és párt­érdekek ugródeszkája szlovák és magyar vonalon egyaránt, trükk, amely nyilvánosságot biztosít és ké­tes értékű érdemeket. Tiltakozzunk hát. Marcelháza ön­kormányzata és egynéhány adófize­tő polgára is tiltakozik. A többieknek megélhetési gondjai vannak. Marcelháza polgármestere is til­takozik, elsősorban az ellen, hogy mint választópolgárt a magyar parla­menti képviselők egy része újfent baleknek nézze. A parlamenti vá­lasztások előtti ígéretek meg nem valósult jegyzéke túl hosszú ahhoz, hogy hittel támogassak egy picit ön­célúnak tűnő szélmalomharcot, amely módot biztosít arra, hogy elte­relje a figyelmet parlamenti képvise­lőink jelentős számú baklövéséről, mulasztásáról. Nem megyek bele abba a „ki a legény a gáton? "-játékba, amely háttérbe szorítja községeink, önkor­mányzataink, gazdaságunk, iskola­ügyünk, kultúránk, mezőgazdasá­gunk tarthatatlan, megsiratnivaló helyzetét. Bős ebből a komplexumból egy szelet, bár jelentős politikai és öko­lógiai súllyal bíró, nem ragadható ki önös célzattal a fent említettek kö­zül, különös tekintettel arra, hogy a teljes befejezés nemzetközi meg­ítélés függvénye kell legyen. B ős bírósági ügy, konkrét bizo­nyítékokkal kell alátámaszta­ni azt a vádiratot, amely konkrét, hivatalukkal visszaélő személyek el­len indít eljárást, ha van ilyen bizo­nyítékunk. Amennyiben nincs, úgy hevenyészett petícióink által csak kiszolgáltatjuk magunkat azok ké­nye-kedvének, akiknek személyes érdeke a műtárgy felépítése. A mi bősi jelenlétünk kulissza csupán a produkcióhoz (GÁL) SOÓKY LÁSZLÓ Marcelháza polgármestere

Next

/
Oldalképek
Tartalom