Új Szó, 1991. augusztus (44. évfolyam, 178-204. szám)

1991-08-30 / 203. szám, péntek

HlREK - VÉLEMÉNYEK ,ÚJ SEÓi PUCCSMAMOR JANAJEV ELŐRE IVOTT AZ ÁLLAMCSÍNY SIKERÉRE • TÉVÉREFORM • AGGODALMAK AZ ATOMFEGYVEREK MIATT OSTROMGYŰRŰ VUKOVAR KÖRÜL AZ ÁLLAMELNÖKSÉG NEM FOGADTA EL AZ EK JAVASLATÁT Egész éjszaka folytatódtak és tegnap reggel sem csitultak el a harcok a kelet-horvátországi Vukovarban és környékén. A Tanjug tájékoztatása szerint a szerb fegyveresek és a szövetségi hadsereg alakulatai az éjszaka folyamán befejezték Vukovar teljes körülzárását. A hadsereg tájékoztatója azt hangsúlyozta, hogy ezzel elvágták a horvát milicisták visszavonulási útjait. Zágrábi források azt közölték, hogy a keddi viszonylagos nyugalmat mindkét fél az erők átcsoportosítására használta ki. Szerda este óta a szerb fegyveresek és katonák ágyúkkal, tankokkal és aknavetőkkel lövik a várost. A horvát jelentések szerint az utóbbi napokban hozzávetőleg 300an vesztették életüket, többnyire a polgári lakosság soraiból, és nagy veszteségekről beszélnek a hadsereg oldalán. A hadsereg tájékoztatása mindezt tagadja, mondván, hogy a katonaság veszteséglistája jelentéktelen. A megfigyelők a vukovari csatát a Kelet-Horvátországért folytatott harc döntő ütközetének tartják. Mint ismeretes, ezen a vidéken erős szerb közösség él. Valószínű, hogy Szerbia addig akarja katonailag elfoglalni Kelet-Horvátországot, amíg a nemzetközi nyomás rá nem kényszeríti a tűzszünet tiszteletben tartására. Mindezt azzal a reménnyel teszi, hogy a továbbiakban kierőszakolja a jelenlegi köztársasági határok módosítását. Nem titkolta ezt a szándékot Vlagyisziav Jovanovics szerb külügyminiszter, aki kedden Bonnban a német rádiónak adott nyilatkozatában kendőzetlenül kijelentette, Szerbia azt akarja, hogy hozzácsatolják mindazokat a területeket, ahol túlnyomórészt szerbek élnek. , A nyolctagú jugoszláv államelnökségből csupán hárman értettek egyet az Európai Közösségeknek azzal a javaslatával, hogy rendezzenek nemzetközi békekonferenciát és állítsanak fel egy nemzetközi döntőbíróságot. Erről tegnap tájékoztatott »

Stipe Mesic, a testület elnöke. Az EK-javaslattal ő értett egyet, továbbá Janez Drnovsek, az államelnökség szlovén és Vasil Tupurkovski, a testület macedón tagja. Szerdán este ért véget az államelnökség kétnapos ülése, s a tanácskozáson úgy döntöttek, létrehoznak egy különbizottságot, mely tárgyalni fog a horvát vezetéssel, valamint a horvátországi szerb lakosság vezetőivel a tűzszünet megtartásáról. Döntés született arról is, hogy meggyorsítják a Jugoszlávia jövőjéről szóló dokumentumok előkészítését. Ezeket a köztársasági vezetők, valamint a szövetségi szervek vezetőinek szeptember 4-re tervezett együttes ülése elé terjesztik. MOLDOVA FÜGGETLENSÉGE LÉPÉS NAGY-ROMÁNIA FELÉ? A román nép újraegyesítéséhez és Nagy-Románia felújításához vezető rendkívül fontos történelmi lépésként értékelik mérvadó bukaresti politikai körök Moldova függetlenségének keddi kikiájtását. A nagyrészt románok lakta terület 1940 nyarán a Molotov-Ribbentrop-paktum alapján került szovjet uralom alá. Romániában szinte belpolitikai problémaként kezelték az ügyet, a televízió és a rádió egyenes adásban számolt be a kisinyevi eseményekről, s a sajtó történelmi jóvátételről írt. A román kormány azonnal elismerte Moldova függetlenségét, kifejezte készségét a diplomáciai kapcsolatok azonnali felvételére és széles körű segítséget ígért a „Prut folyón túli román testvéreknek". Kisinyev döntését az összes román politikai erő, beleértve a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget is, nyilatkozatban üdvözölte és országszerte nagygyűlések zajlottak le. Bukarestet kivéve azonban ezeknek nem sok résztvevőjük volt és ez azt jelzi, hogy a széles tömegeket jelenleg nem Besszarábia ügye foglalkoztatja leginkább. Nyakukon a megélhetési gondok, a drágulás, a munkanélküliség. A bukaresti nagygyűlés is szinte az elejétől kezdve hatalmas kormányellenes megmozdulássá, tüntetéssé változott. A több tízezer résztvevő előtt felszólaló ellenzéki politikusok keményen bírálták az Iliescu-rendszert és követelték az elnök, valamint Roman miniszterelnök lemondását, Mihály király visszatérését és a monarchia visszaállítását. Ezekből és a többi nyilatkozatból is nyilvánvaló, hogy Besszarábia nemcsak nemzeti kérdés, hanem a politikai csatározások, a hatalomért vivott harc egyik jól kihasználható eszköze is. Ügy tűnik, most az ellenzék, főleg a Polgári Mozgalom Pártja jobban élt a lehetőségekkel, mint a kormányzó, nehézkesen mozduló Nemzeti Megmentési Front. Nem vitás, hogy Besszarábia kérdése, illetve egyesülése Romániával ezentúl már állandóan napirenden lesz. Számolni kell azonban azzal, hogy a dolgok nem fognak könnyen menni, akár Bukarestből akár Kisinyevből nézzük. A mai hivatalos moldovai vezetés szerint még nem időszerű az egyesülést erőszakolni, inkább gazdasági és kulturális integrációra kell törekedni. Azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy egy nemrégi közvéleménykutatás eredménye szerint a moldovai lakosság mintegy nyolcvan százaléka nem az egyesülés, hanem az önálló Moldova mellett tette le voksát. Néhány kisinyevi politikus kedden is figyelmeztetett arra, hogy nem nehéz nyilatkozatot elfogadni a függetlenségről, a komoly problémát a kinyilatkoztatások megvalósítása jelenti. Hiszen Moldova kötődése a Szovjetunióhoz nagyon erős, közös a hadsereg, a gazdaság, a biztonsági szolgálat stb. Természetesen mindehhez még Moszkvának is lesz egy-két súlyos szava. Ugyanakkor még nem szóltunk a többi összefüggésről. Az egykori Besszarábia területét ugyanis nem fedi a mai Moldova, bizonyos területek Ukrajnához tartoznak. Tehát román-ukrán-moldovai párbeszédre is szükség lesz. A felmerülő probléma-csomag rendkívül nehéz és kiterjedt. A kérdés tehát továbbra is nyitott. KOKES JÁNOS, Bukarest Konsztantyin Kobec tábornok, az Oroszországi Föderáció kormánya védelmi és biztonsági tanácsának elnöke a szovjet atomfegyverekkel kapcsolatos nemzetközi aggodalmakra és vitákra reagálva tegnap azt mondotta, a nukleáris arzenálnak központi ellenőrzés alatt kell maradnia, tekintet nélkül arra, hogy az egyes köztársaságok függetlenekké válnak-e vagy sem. A BBC-nek adott interjújában annak a meggyőződésnek adott hangot, hogy ezzel az elvvel minden köztársaság egyet fog érteni. Olyan intézkedésekről lenne szó, amelyek biztosítanák a köztársaságokban a polgári ellenőrzést a nukleáris fegyverek felett annak érdekében, hogy senki se vethesse be őket engedély nélkül. A Nyugaton főleg a puccskísérlet napjaiban növekedtek az aggodalmak a szovjet atomarzenál miatt. Borisz Jelcin orosz elnök szerdán ezek csillapítására is mondotta azt, hogy új lépéseket terveznek a központi ellenőrzés megőrzése és megerősítése érdekében. A szovjet atomfegyverek nyolcvanöt százaléka Oroszország területén van, a többi Kazahsztánban, Ukrajnában és Belorussziában. Mint ismeretes, e két utóbbi köztársaság már kinyilvánította függetlenségét. Gorbacsov szerdán külön rendeletet adott ki egy olyan állami bizottság felállításáról, amelynek feladata az állambiztonsági szervek tevékenységének a kivizsgálása lesz. A testület élére Szergej Sztyepasin, az orosz parlament biztonságpolitikai bizottságának az elnöke került. A bizottság október 26-ig jelentést dolgoz ki arról, milyen szerepet játszottak a puccskísérletben az állambiztonsági szervek. Ha már a fegyveres erőknél tartunk, érdemes idézni Jevgenyij Saposnyikovnak, az új védelmi miniszternek a nyilatkozatát. Azt mondotta, a szovjet fegyveres erők átalakításának legjobb módja egy önkéntes, hivatásos hadsereg felállítása lesz. Ez még pár héttel ezelőtt is eretnek gondolatnak számított volna, hiszen a Szovjetunióban hét évtizeden keresztül a kötelező katonai szolgálat volt érvényben. Jegor Jakovlev, a szovjet televízió új elnöke megszüntette a Vremja című hírmagazint, mivel szerinte ezt sokkal élőbb műsorral kell felváltani. Ezt pedig - a Reuter hírügynökség szerint - azok az újságírók fogják szerkeszteni, akiket Jakovlev konzervatív elődje, Leonyid Kravcsenko eltávolított. Az új hírműsor első adását szerdán láthatták a nézők TVinform címmel. Érdemes tallózni a szovjet változások külföldi reagálásaiból is. Jehud Barak, az izraeli vezérkari főnök azt hangsúlyozta, a közép-ázsiai szovjet muzulmán köztársaságok lehetséges elszakadása nem szolgálná Izrael érdekeit. Ha új független muzulmán államok jönnének létre, ez rendkívüli mértékben bonyolítaná Tel Aviv helyzetét. A tábornok azt mondotta, szerinte nem valószínű, hogy a közelmúltbani változások után Moszkva beszünteti közel-keleti fegyverexportját. Margaret Thatcher volt brit kormányfő a párizsi Le Figarónak nyilatkozott a szovjet helyzetről. Szerinte Gorbacsovnak és Jelcinnek egységet kell mutatnia, mert a szovjet reformok jövőjére nézve katasztrófa volna, ha a reformmozgalom megosztottá válna. Kijelentette, a következőt ajánlja Gorbacsovnak: „Az ön akarata, az ön idegei nem mondták fel a szolgálatot, csakúgy, ahogy Borisz Jelcin akarata és idegei sem. Önök ezentúl kölcsönösen adósai egymásnak. Az önöket összekötő gondolatok sokkal fontosabbak azoknál, amelyek kettejüket elválasztják." Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkár ugyanennek a francia lapnak nyilatkozta, hogy az ENSZ szempontjából, és szigorúan csakis ebből a szempontból sokkal megfelelőbb lenne, ha a Szovjetunió egészként maradna meg. Cuellar szerint az ENSZ hatékonysága bizonyos fokig az erők egyensúlyától függ. A japán külügyminisztérium tegnap tagadta azokat a nemzetközi sajtóban megjelent állításokat, amelyek szerint Borisz Jelcin bejelentette volna, hogy kész viszszaadni Tokiónak a Kurill-szigeteket. A japán külügyminisztérium szerint ez az információ téves. Ellenőrizték azonban az információt, s közölték, Jelcin csupán rugalmasabb lesz ebben a kérdésben. Hamarosan sor kerül a személyes találkozóra Gorbacsov és Lech Walesa között. A szovjet és a léngyel elnök szerdán telefonbeszélgetést folytatott, s a két fél akkor egyezett meg a találkozóban. Valódi csemegének számít az a hír, amelyet tegnap jelentetett meg a The Guardian. Azt állította, hogy a moszkvai puccsisták vezére, Gennagyij Janajev volt alelnök részeg volt az államcsíny kezdetén is, meg akkor is, amikor őrizetbe vették. A brit napilap értesülései szerint Janajev az irodájában aludt, amikor a puccs után egy nappal megjelentek nála a biztonsági emberek, hogy őrizetbe vegyék. A The Guardian tudósítója, Jonathan Steel azt írta, Gorbacsov elnök tanácsadójától, Venjamin Jarintól kapta az információt, aki jelen volt Janajev letartóztatásánál. A tanácsadó úgy nyilatkozott, az volt a benyomása, hogy „Janajev sokat ivott". A lap megírta azt is, augusztus 18-án, ámikor Krjucskov volt KGB-fönök a Kremlbe hivatta a keményvonalas irányvonal híveit, hogy meghirdessék a fordulatot, Valentyin Pavlov volt kormányfőben „már volt néhány pohárral", Janajev pedig még rosszabbul nézett ki. Több mint két hete annak, hogy megszületett az osztrák döntés a kelet-európai országokból Ausztriába érkező gépkocsik, mindenekelőtt az autóbuszok műszaki állapotának ellenőrzéséről. Kisebb huzavona, hatásköri perpatvar után állítólag be is indult az ellenőrzés. Hogyan? - tettem fel a kérdést a bergi vámhivatal szolgálatot teljesítő tisztjének. Választ ugyan nem kaptam, de készséges, udvarias útbaigazítást igen: forduljak az illetékeshez, a hainburgi csendőrséghez. Nos, nem kis meglepetésemre a telefonvonal végén jelentkező ugyancsak udvarias, ám sajnos titoktartó parancsnoktól sem tudtam meg konkrétumokat. Érdeklődtem az osztrák műszaki követelmények, az esetleges ellenőrző berendezések, s ezek állomásoztatási helye iránt, a vizsgálatok módjáról, arról, hogy szakértők vagy rendőrök végzik-e a kontrollt. Hiábavaló volt a kérdésáradat, meg kellett értenem, hogy „nem árulhat el hivatali titkokat", be kellett látnom: „ha bármit is elmondana, akkor már semmi értelme sem lenne az egésznek". Azért a lényeg mégiscsak kiderült - ellenőrzik a gépjárműveket. Tehát, autósok, figyelem! Kopott gumiabroncsokon guruló kocsikkal, fékhibás buszokkal, „kiöregedett" járgányokkal Ausztria felé nem érdemes nekivágni a világnak, mert könnyen megeshet, hogy a határon túl hátra arcot vezényelnek a keleti sofőröknek. (urbán) 1991. AUGUSZTUS 30. NÉHÁNY SORBAN N

émetország, Lengyelország és Franciaország külügyminiszterei tegnapi weimari tanácskozásuk végén a kelet-európai országoknak az Európai Közösségekhez való csatlakozásáról szóló megállapodások mielőbbi aláírása mellett foglaltak állást. Hans-Dietrich Genscher, Krzysztof Skubiszewski és Roland Dumas zárónyilatkozatban hangsúlyozták, hogy széles körű támogatást kell nyújtani Kelet-Európa államainak, beleértve a Szovjetuniót is. Meg kell teremteni azokat a feltételeket, hogy kontinensünket ne válasszák ketté újabb határok a gazdagok és a szegények területén. A

lexander Dubček Firenze díszpolgára lett. Az erről szóló dekrétumot az olasz város polgármestere szerdán nyújtotta át a Szövetségi Gyűlés elnökének. F

ranciaország kormányzó Szocialista Pártja szerdán figyelmeztette kommunista szövetségeseit, hogy változtassanak irányvonalat, mert ellenkező esetben felkészülhetnek a politikai halálra. „A kommunista pártnak alkalmazkodnia kell az új helyzethez" - mondotta Pierre Mauroy a szocialisták vezetőségének rendkívüli tanácskozása után megtartott sajtókonferencián. Kedden összeül a Francia Kommunista Párt Központi Bizottsága, s megfigyelők úgy vélik, hogy Georges Marchais-nak, a párt főtitkárának előbb vagy utóbb le kell mondania tisztségéről. A szocialisták egyébként egyáltalán nem csalódottak, s úgy vélik, a jövőben ők szerezhetik meg azokat a szavazatokat, amelyeket eddig a kommunista párt kapott. H

at személy életét vesztette és mintegy 200-an megsebesültek a szerdai New York-i metrószerencsétlen-, ség során. A vizsgálóbizottság arról is tájékoztatott, hogy a Manhattan alatt kisiklott szerelvény vezetőfülkéjében találtak egy üres ampullát, crack nyomaival. A jelentések szerint a 38 éves vezetőt, aki megszökött a szerencsétlenség helyszínéről, néhány órával később brooklyni lakásán őrizetbe vették. A vérvizsgálat szerint erősen ittas volt. K

uvait szerdán az ENSZ Biztonsági Tanácsánál tiltakozott amiatt, hogy mintegy 80 iraki szállt partra a stratégiai fontosságú kuvaiti Bubiján szigeten. Muhammed Abdal Hasszan, Kuvait ENSZ-képviselője tájékoztatta az újságírókat, hogy az emírség fegyveres erői a partraszállók közül 45-öt elfogtak. Véleménye szerint ez a lépés is bizonyítja Irak agresszív szándékait Kuvaittal szemben. A képviselők feltételezése szerint az iraki partraszállóknak az volt a céljuk, hogy magukkal vigyék a fegyvereket, amelyeket a hadsereg hagyott a szigeten a menekülés során. O

rvosilag megindokolatlan műtéteket hajtottak végre tavaly márciusig a volt NDK pszichiátriai klinikáin. A német televízió szerint a betegeket a hozzátartozók beleegyezése nélkül sterilizálták és műtéti beavatkozással bénították agyműködésüket. Az embertelen műtéteket a páciensek állítólagos agreszszivitásával indokolták. RAISZA GORBACSOVA: REMÉLEK Ez a címe Raisza Gorbacsova memoárjának, amelyet most dobott piacra a Novosztyi szovjet kiadó. Mint ismeretes, a szovjet államfő felesége eléggé megromlott egészségi állapotban tért vissza a Krímről, ahol a puccsisták - s erről tegnap már röviden hírt adtunk - nyomást gyakoroltak rá, hogy vegye rá férjét az árulásra. Eközben állítólag ideggázokat is alkalmaztak vele szemben. Raisza a könyvében azt írja, hogy mindig hitt Gorbacsov egyéniségében, szellemében, bátorságában. A feleség szerint ezek a tulajdonságok segítik hozzá Gorbacsovot a jelenlegi nehéz időszak átvészeléséhez. A feleség is úgy ítéli meg, hogy ez az időszak nemcsak a Szovjetunió szempontjából nagyon nehéz, hanem a Gorbacsov, az ember, a politikus számára is. Az emlékirat megjelentetésével kapcsolatban az Izvesztyija napilap idézte Anatolij Csernyajevet, a szovjet államfő egyik közeli munkatársát, aki azt mondotta, hogy a Raisza Gorbacsova betegségének súlyosságáról szóló hírek alaposan túlzottak. BORISZ PANKIN AZ ÚJ SZOVJET KÜLÜGYMINISZTER (Folytatás az 1. oldalról) a törvényesen megválasztott szovjet vezetéshez. Megjegyezte, hogy a volt csehszlovák nagykövet szembehelyezkedett a puccsisták „barbár tettével", de ezt a merész lépést, amelyet csak nagyon kevés szovjet diplomata volt képes megtenni, Pankin is csak az államcsíny harmadik napján tette meg, amikor a pucscsisták veresége már egyre világosabb volt. A francia hírügynökség is beszámolt arról, hogy Pankin kinevezésével párhuzamosan megkezdődött a tisztogatás a szovjet diplomácia soraiban: a világ különböző országaiból mintegy 30 szovjet diplomatát rendeltek haza, elsősorban azokat, akik támogatták a puccsistákat. A Reuter ugyancsak idézte azt a nyilatkozatot, amelyet Pankin a puccs harmadik napján adott a Csehszlovák Sajtóirodának. Személyével kapcsolatban megjegyezte, Pankin fő feladata Csehszlovákiában az volt, hogy felügyeljen a szovjet csapatok kivonására és keresse a csehszlovák-szovjet gazdasági kapcsolatok megújításának lehetőségeit a KGST felbomlása után. Az AP amerikai hírügynökség ezzel szemben Kozjuiin szovjet külügyi szóvivőt idézte, aki azt hangsúlyozta, hogy Pankin volt az egyedüli nagykövet, aki akkor ítélte el az államcsínyt, amikor az még javában tartott. Megszólalt ez ügyben Alekszandr Besszmertnih, a leváltott külügyminiszter is. Az NBC amerikai tévétársaságnak adott nyilatkozatában azt mondta, arra számított, hogy Eduard Sevardnadze fogja ismét betölteni a külügyminiszteri tisztséget. Besszmertnih szerint Pankin új típusú diplomáciai vezető lesz, mert ő inkább a „politikai, mintsem a külpolitikai szféra képviselője. Egészen jó nagykövet volt Svédországban, s még ennél is valamivel jobb Prágában. Azonban nem ismerjük egymást nagyon jól, mert Pankin nem profi diplomata." Borisz Dmitrijevics Pankin 1931-ben született. Először irodalomkritikusként dolgozott. 1965-ben nevezték ki a Komszomolszkaja Pravda főszerkesztőjévé. 1973-ban lett az újonnan létrehozott szerzői jogvédő hivatal elnöke, 1977 márciusában pedig megválasztották a szovjet újságírószövetség titkárává. Diplomáciai karrierje 1982-ben indult, ekkor lett nagykövet Stockholmban. A kelet-európai változások után Moszkva új embereket kívánt küldeni a térségbe, s 1990 májusától képviselte Prágában a Szovjetuniót. TITOKTARTÓ OSZTRÁKOK