Új Szó, 1991. augusztus (44. évfolyam, 178-204. szám)

1991-08-24 / 198. szám, szombat

HÍREK - VÉLEMÉNYEK LÚJSZÓI 1991. AUGUSZTUS 24. TUDJMAN ULTIMÁTUMA A tegnap délelőtt érkezett jelentések szerint csütörtökön késő este és az éjsza­ka folyamán súlyos harcok voltak Hor­vátországban. Legkevesebb 12 ember éle­tét vesztette, a sebesültek számát pedig több tucatra becsülik. A harcokba a szö­vetségi hadsereg légiereje is bekapcsoló­dott. Megfigyelők szerint a szerbek és horvátok közötti összecsapások párhuza­mosan három fronton éleződtek ki: Kelet­és Nyugat-Szlavóniában, valamint Kraji­nában. A Reuter hírügynökség ezzel kap­csolatban felhívta a figyelmet: az erőszak a minimálisra csökkenti azokat a remé­nyeket, hogy sikerül érvényt szerezni az államszövetség tűzszüneti határozatá­nak, amelynek augusztus 7-én kellett vol­na életbe lépnie, de rendszeresen meg­sértették. A háború folytatódása, valamint az a tény, hogy a hadsereg egyre na­gyobb mértékben vesz benne részt, azt igazolja, az ország polgári vezetői képte­lenek a vérontás megakadályozására. Annak ellenére, hogy az államelnökség csütörtöki ülésén jóváhagyták a föderáció működésének alapelveit a jövőbeni állami elrendezésről folytatott tárgyalások idő­szakára vonatkozóan. Zágrábból azt jelentették, hogy Eszé­ken és környékén tegnap éjszaka is foly­tatódtak a kedden kezdődött, rendkívül heves harcok. A horvát rádió arról tájé­koztatott, hogy ismét aknavetőkkel lőttek több Eszék-környéki falut, amelyekben a horvát gárda tagjai sáncolták el magu­kat. E forrás azt is jelentette, hogy az éjszaka folyamán a hadsereg nagyszámú páncélos járművet indított Eszék irányá­ba. A DPA nyugati megfigyelőkre hivat­kozva megállapította, hogy az újabb összecsapásokkal döntő szakaszba érke­zett a katonai túlsúlyért folytatott küzde­lem Horvátországnak ezen a részén. Nem volt nyugalom a dalmát és adriai partvidéken sem. A belgrádi rádió szerint Sisakban nyolc embert öltek meg. Ilyen körülmények között mondott be­szédet csütörtökön az éjszakai órákban Franjo Tudjman horvát elnök, s arról tájékoztatott, hogy ultimátumot intézett a jugoszláv államelnökséghez. Ennek lé­nyege: ha augusztus 31-ig nem állítják le a Horvátország elleni agressziót, a zágrá­bi kabinet megszállóknak fogja tekinteni a jugoszláv csapatokat, s minden szüksé­ges lépést megtesz e köztársaság szuve­renitásának és egységének védelméért. Tudjman követelte továbbá, az államel­nökség a konfliktusban résztvevő összes féltől követelje a harcok beszüntetését. A testületnek továbbá rá kellene kénysze­rítenie Szerbiát arra, hogy biztosítsa a szerb fegyveresek leszerelését és ves­sen véget a Horvátország elleni agresz­sziónak. A hadsereget vissza kellene hív­ni a laktanyákba. Végezetül pedig azt követelte Tudjman, állítsák bíróság elé azokat a tiszteket, akik részt vettek a Hor­vátország elleni harcokban. Ha ezeket a követeléseket nem teljesítik, akkor Zág­ráb általános mozgósítást rendel el, és külföldön kér Horvátország számára se­gítséget. Ezután pedig nem következhet más, mint általános háború Horvátország szabadságáért - hangsúlyozta Tudjman a televíziós beszédben. SZOVJET-MAGYAR KÁRRENDEZÉS MEGOLDÁS MÉG NINCS Jegyzőkönyv aláírásával zárult Buda­pesten a szovjet csapatkivonással kap­csolatos kárrendezési tárgyalások máso­dik fordulója. Ezzel ugyan megoldás még nem született, de végre pontos helyzet­kép alakult ki arról, miben tér el a két fél álláspontja. Mint ismeretes, a Szovjetunió 53,4 milliárd forintot követel Magyarországtól a hátrahagyott katonai létesítmények, épületek, ingatlanok fejében. Ezeket dön­tő többségében ugyanis a szovjet hadse­reg építette, bővítette. A magyar fél vi­szont 14,3 milliárd forintot követel arra hivatkozva, hogy az épületek állaga nagy­mértékben romlott, mivel a karbantartást jelentős részben elmulasztották. Ezenkí­vül a magyar delegáció továbbra is ra­gaszkodott a mintegy 61 milliárd forintot kitevő ökológiai károk megtérítéséhez, il­letve mielőbbi felszámolásához. A szovjet fél azonban csak 2,62 milliárd forintot lenne hajlandó erre a célra fizetni. A tárgyalások során felmerült, hogy a szükséges pénzt a hasznosítható épü­letek, ingatlanok mielőbbi értékesítésével próbálják előteremteni. BUSH FELHÍVÁSA: MOSZKVA TARGYALJON A BALTIAK FÜGGETLENSÉGÉRŐL A LITVÁN ÉS A LETT PARLAMENT TÖRVÉNYEN KÍVÜL HELYEZTE A KP-T Tegnapi számunkban már egy rövid hírt közöltünk arról, hogy a szovjet kato­nák kivonultak a litván fővárosban a janu­ár 13-a óta megszállva tartott televíziós toronyból. Csütörtökön késő este megér­kezett a hír, hogy Lettországból és Észt­országból is megkezdődött a szovjet csa­patok kivonása. Litván források szerint Vytautas Landsbergis, a legfelsőbb tanács elnöke követelte a megbízott védelmi miniszter­től, Mihail Mojszejevtől a tévétorony kiü­rítését azzal, hogy ellenkező esetben a lakosság megtámadja azt. Mojszejev megígérte, hogy megbeszéli a dolgot Mi­hail Gorbacsovval. A szovjet elnök a je­lek szerint pozitív választ adott. A páncélozott csapatszállítókat kivon­ták a vilniusi telefonközpont környékéről, s a katonák kivonultak az utóbbi napok­ban megszállt más fontos objektumokból. A TASZSZ közölte, a Litvániában állomá­sozó OMON-egységek feletti operatív pa­rancsnokságot ideiglenesen a köztársa­ság belügyminisztériuma vette át. Ez ad­dig lesz érvényben, amíg a szovjet veze­tés nem hoz más döntést. A lett főváros, Riga központjában kb. 2 ezer ember gyűlt össze, üdvrivalgások­kal, tapssal kísérte a kivonuló szovjet deszantosokat. A szovjet egységek a köztársaságban az elmúlt napokban tévé- és rádióállomásokat, telefonköz­pontokat tartottak megszállva, valamint a belügyminisztériumot. Az észt főváros­ból, Tallinnból már szerda este megkezd­ték a katonák a kivonulást. George Bush amerikai elnök közép­európai idő szerint csütörtök este utasí­tást adott arra, hogy ismét folyósítsák a Szovjetuniónak a hétfői puccs után befagyasztott gazdasági segélyeket. Ugyanakkor felszólította Moszkvát, kezd­jen mielőbb tárgyalásokat a balti köztár­saságok függetlenségéről. Ismét emlé­keztetett rá, hogy az Egyesült Államok sosem ismerte el Lettország, Észtország és Litvánia 1940-ben történt bekebelezé­sét. Hozzáfűzte, úgy érzi, minél gyorsab­ban kapnak függetlenséget a balti köztár­saságok, annál jobb. Ez fokozná az Egye­sült Államok jóakaratát is. Bush a televízióban megnézte Mihail Gorbacsov moszkvai sajtóértekezletét. Utána azt mondta, nem hiszi, hogy a Szovjetunió számára valamilyen újabb jelentős segélyprogramot hagynának jó­vá. Közölte azonban, hogy erről tárgyalni fog partnereivel a G7-ben. Észtország felszólította az EBEÉ-tag­államokat, ismerjék el kedden kihirdetett függetlenségét. Közben Arnold Rüütel, a parlament elnöke üzenetet intézett a lett parlamenthez, amely szerdán kiáltotta ki a köztársaság függetlenségét. Az üzenet értelmében Észtország kész felvenni a diplomáciai kapcsolatokat Lettor­szággal. Izland már elismerte Lettország és Észtország függetlenségét, korábban pe­dig már Litvániát is elismerte. Az izlandi külügyminiszter levélben közölte három balti partnerével, hogy kormánya kész megvitatni a diplomáciai kapcsolatok fel­vételének módját. Ausztrália pedig jelez­te, az elsők között lesz, akik elismerik a balti köztársaságok függetlenségét. Ro­bert Hawke kormányfő szerint erre akkor kerül sor, ha a központ átruház több jogkört a három köztársaságra. Egyben azt is bejelentette, Borisz Jelcin orosz államfő elfogadta az Ausztráliába szóló meghívást. Sikernek könyvelheti el Litvánia, Lett­ország és Észtország, hogy Németor­szág és Dánia egyetértett abban, elisme­rik függetlenségüket, amint megállapo­dásra jutottak a Szovjetunióval az elsza­kadásról. A két ország külügyminisztere, Genscher és Ellemann-Jensen szerint a legújabb szovjet fejlemények után több remény van a megegyezésre. A Baltikummal és a kudarcba fulladt puccsal kapcsolatos az a hír, amely sze­rint az észt kormány különleges bizottsá­got hozott létre annak tisztázására, mely pártok, szervezetek, hivatalos személyi­ségek vettek részt - és milyen mértékben - a puccskísérletben. A litván parlament már csütörtökön úgy döntött, hogy a köz­társaság területén betiltja a kommunista párt tevékenységét azzal az indokkal, hogy a Litván KP erőszakkal akarta el­pusztítani a köztársaság függetlenségét. A parlament döntése értelmében a párt vagyonát elkobozzák. A lett parlament tegnap helyezte törvényen kívül a köztár­sasági kommunista pártot. A Baltfax hírügynökség szerint a lett kormány át akarja értékelni a Moszkvával kötött gazdasági megállapodásait. Meg­győződése szerint ezt az új helyzet köve­teli meg most, hogy Lettország kihirdette függetlenségét. Riga mindenekelőtt azt akarja, hogy a központi irányítású üze­mek kerüljenek Lettország fennhatósága alá. LEDÖNTÖTTÉK A PZERZSINSZKIJ-SZOBROT JELCIN AZ OROSZ ÁLLAMISÁGOT AKARJA ERŐSÍTENI MOSZKVÁBAN NORMALIZÁLÓDIK AZ ÉLET • A VÁROSI TANÁCS BETILTOTTA A KOLLABORÁNS PÁRTOKAT ÉS SZERVEZETEKET • A KGB IS MOSNÁ KEZEIT Moszkvában fokozatosan visszatér az élet a normális kerékvágásba. Az utcákról eltűntek a katonai járművek, de az orosz­országi parlament épülete körül még áll­nak a barikádok. A szadovi környék egy része, a Csajkovszkij utca és a Szmo­lenszkij tér között le van zárva, a 13 sávos főutat autóbuszok, trolibuszok és teher­gépkocsik torlaszolják el. A lezárt területet virágok és égő gyertyák borítják. Keddről szerdára virradó éjszaka a katonák itt öltek meg két polgári személyt. A fontos középületek körül szintén nyugalom van, beleértve a Kreml környé­két is. A KGB székháza előtt azonban tegnapra virradóan jelentős változás tör­tént, a puccs feletti győzelmet ünneplő tüntetők röviddel éjfél előtt ledöntötték a teret uraló hatalmas Dzerzsinszkij­szobrot. A szovjet állambiztonsági szol­gálat alapítója emlékművének hatalmas talapzatán horogkeresztek és vörös fel­iratok jelentek meg: Hóhérok; Le az SZKP-val. Az SZKP KB székházán továbbra is vörös zászló leng, de a főbejárat fölött megjelent a fehér-kék-vörös orosz triko­lór, ezt a hagyományos zászlót elsőként csütörtökön az orosz parlamentre vonták föl. Nem hivatalos források szerint az orosz belügyminisztérium speciális egy­ségei utasítást kaptak a moszkvai párthá­zak ellenőrzésére, hogy megakadályoz­zák a pártlevéltárak esetleges megsem­misítését. Az akciót állítólag a moszkvai tanács tagjai ellenőrzik. Tegnap délután olyan hírek érkeztek, hogy a KGB székháza előtt ismét százak gyűltek össze és az állambiztonságot el­ítélő jelszavakat kiabáltak. Orosz parla­menti képviselők és önkéntesek, akik az elmúlt napokban az orosz parlamentet védték, most a Dzerzsinszkij-szobor ta­lapzatát vették körül, hogy megakadá­lyozzák az esetleges provokációkat. A té­ren nem vezettek be különösebb bizton­sági intézkedéseket, csak a rendőrök je­lentek meg nagyobb számban, de csupán azért, hogy megpróbálják megszüntetni a tüntetés okozta közlekedési káoszt. A moszkvai városi tanács csütörtökön ülést tartott. Tegnap közzétett határozatai szerint döntött mindazoknak a moszkvai szervezeteknek a betiltásáról és feloszla­tásáról, amelyek az államcsíny idején együttműködtek a puccsistákkal. Az Inter­fax hírügynökség szerint a határozat min­denekelőtt az SZKP városi bizottságára, Vlagyimir Zsirinovszkij Liberális De­mokrata Pártjára, valamint a háborús ve­teránok és érdemes dolgozók ösz-szö­vetségi tanácsára vonatkozik. A városi tanács megfosztotta képviselői mentelmi jogától Jurij Prokofjevet, a moszkvai párt­bizottság első titkárát és elrendelte ellene a büntetőeljárást. Egy különbizottság fog­ja megvizsgálni a moszkvai tisztségvise­lők és társadalmi szervezetek tevékeny­ségét a puccs idején. A vizsgálatok lezá­rása után döntenek az esetleges további eljárásokról. A Gavriil Popov polgármester vezette városi tanács 'felkérte az orosz parlament elnökségét, hogy a Moszkovszkaja Prav­da kiadót - mivel a puccs idején kollabo­ráns tevékenységet folytatott - helyezze a városháza irányítása alá. Kérni fogja továbbá a szovjet és az orosz elnöktől, hogy adják át a városi tanácsnak a köz­ponti televízió harmadik műsorát. Mára, a puccs áldozatai temetésének napjára a városi tanács egésznapos gyászt rendelt el és döntött arról, emlék­táblákat helyeznek el a tragikus esemé­nyek helyszínein. Közzétették tegnap Borisz Jelcin el­nöki rendeletét az Oroszországi Föderá­ció végrehajtó szerveinek tevékenységé­ről. Fő célja az állami fegyelem megszilár­dítása, a köztársaság gazdasága haté­kony irányításának, valamint a köztársa­sági végrehajtó szervek tevékenysége összehangolásának biztosítása. A doku­mentum behatárolja a köztársasági elnök, a végrehajtó hatalom és a köztársasági kormány jogkörét. A RIA független orosz hírügynökség tette közzé tegnap Jelcin felhívását a la­kossághoz, hogy a nemzeti egység nevé­ben lássanak hozzá a föderáció gazdasá­gi és szociális megújulására, függetlensé­ge megszilárdítására irányuló alkotó munkához. A nyilatkozat rámutat arra, kialakultak a feltételei a politikai helyzet stabilizálásának a Szovjetunióban, ugyanúgy az orosz államiság megszilár­dításának is. Az úgynevezett rendkívüli állapotot felügyelő állami bizottság alkot­mányellenes döntéseit érvénytelennek nyilvánították, ismét győzött a törvény. Jelcin ezúttal is őszinte köszönetet mon­dott a dolgozóknak, a katonáknak, az Oroszországi Föderáció valamennyi ál­lampolgárának a nehéz helyzetben tanú­sított támogatásért és szolidaritásért. A Jelcin felhívására sztrájkot hirdetett kuzbaszi bányászok még csütörtökön fel­vették a munkát, de bejelentették, nem szállítanak szenet olyan területekre, ahol nem vonják felelősségre az összeeskü­vőket. A KGB vezetése elhatárolta magát a puccstól, bár eddigi főnöke, Vlagyimir Krjucskov tagja volt a különleges bizott­ságnak. A KGB vezetése a TASZSZ által közzé tett nyilatkozatában azt állította, semmi köze sem volt az összeesküvők csoportjának illegális akcióihoz. Maga a TASZSZ is cáfolatra kényszerült, mivel a Nyezaviszimaja Gazeta című napilap azt állította, a hírügynökség előre tudott az államcsínyről, hiszen hozzájutottak a puccsisták elkészített dokumentumai. A közlemény szerint Gennagyij Siskint, a TASZSZ vezérigazgató-helyettesét hét­főre virradó éjszaka rendelték a Kremlbe, ahol parancsot kapott arra, hogy reggel hatkor tegye közzé a dokumentumokat. Attól a pillanattól azonban felügyelet alatt tartották. Andrej Fjodorov, orosz külügyminisz­ter-helyettes levelet intézett Alekszandr Besszmertnih szovjet külügyminiszter­hez, melyben hangsúlyozta, az általa ve­zetett minisztérium az SZKP érdekeit a nép és az ország érdekei fölé helyezi. A minisztérium viselkedéséről a puccs idején szó szerint azt írta, hogy „politikai prostituáltként járt el, akit csak az érdekel, ki fizet többet". Állítását arra alapozza, hogy a szövetségi külügyminisztérium utasítására hétfőn a nagykövetek azonnal átadták állomáshelyeiken a kormányfők­nek a Janajev-bizottság felhívását és annak elismertetésére törekedtek. Julij Kvicinszkij szovjet külügyminiszter-he­lyettes pedig augusztus 20-án délelőtt 10 órakor megakadályozta, hogy a szovjet nagykövetségekre eljusson Borisz Jelcin távirata, amelyben tájékoztatott volna az orosz vezetés álláspontjáról a puccskí­sérlettel kapcsolatban. S végül egy rendkívül érdekes hír ugyancsak a puccskísérlettel kapcsolat­ban. Nyilatkozott a The Washington Post napilapnak Vlagyimir Liszenko orosz parlamenti képviselő, aki tagja volt annak a küldöttségnek, amely Mihail Gorbacso­vért a Krímbe repült. Közölte, az összees­küvők a Krímben elvették Gorbacsovtól azt az aktatáskát, amelyben a szovjet nukleáris rakéták elindításához szüksé­ges kódok voltak. Hangsúlyozta, ennek a tettnek a következményei katasztrofáli­sak lehettek volna, hiszen az egész világ stabilitása három napon át kalandorok bandájától függött. LAPSZÉLEN AZ ERŐMŰ NEM SZAVALÓVERSENY Mintegy két éve már nincs „felülről" igény arra, hogy a pártcsoportok, a szak­szervezetek és minden szóba jöhető kul­turális és társadalmi szervezet egy em­berként támogassa az x-edik pártkong­resszus határozatait, vagy hogy elítélje az imperialisták valamelyik gaz cselekede­tét. Arra viszont, hogy néhányan még mindig szívesen felállnak a kaptafától, jó bizonyíték a Matica slovenská somorjai alapszervezetének legfrissebb felhívása. Természetesen senki sem gondolhatja azt, hogy a csallóközi lakosság egy em­berként (esetleg 99,9 százalékban) a vízi erőmű lerombolása mellett van. Sőt, ha maticás barátaink figyelmesen elolvassák a tüntetők felhívásait, még ezekből sem derül ez ki egyértelműen. Bizonyosan a Csallóközben is sokan vannak, akik a vízi erőművet Binder úrral együtt a világ legtökéletesebb művének, valóságos ökológiai mintapéldánynak tartják. Ezek az emberek nem hisznek az önkéntes természetvédőknek, sőt talán a szlovák tudomány színe-javát tömörítő Akadémiát is elvetemült magyar ügynökök valamiféle gyűjtőhelyének tartják. Hogy is lehetne ez másképp, hiszen ezen fórumok nem érte­nek egyet a kormány utoljára nyilvános­ságra hozott ilyen irányú elképzeléseivel, és minden lehetséges fórumon igyekez­nek rámutatni azok öngyilkos voltára. A kormány egyébként minden bizonnyal örül az így kinyilvánított támogatásnak. Annál inkább is szüksége van erre, mert tagjai legutóbbi nyilatkozataiból az derült ki, hogy jelenleg épp maga sem tudja, mit is értsen a pótlólagos megoldáson. Ilyen helyzetben jól jön néhány megelőlegezett hűségnyilatkozat. Természetesen Zat'ko úrtól és barátai­tól senki sem vonhatja meg a szabad véleményalkotás jogát. Adja isten, hogy igazuk legyen, és ez az erőmű megváltást jelentsen közös lakóhelyünk számára. Lehet, hogy valóban téved a Szlovák Tudományos Akadémia, tévednek a két­kedésük miatt állásukkal játszó vízgaz­dálkodási szakemberek. Csak azt nem értem, állampolgári állásfoglalásukat mi­ért kellett egy kulturális szervezet pecsét­jével megtámogatniuk. Az erőmű nem folklór kérdése, és nem is szlovák érdek­védelmi ügy. Az erőmű nemzetiségtől függetlenül szakmai kérdés. Csölösztőn ezt senkinek sem kellett magyarázni... TUBA LAJOS SZÓFIÁBAN 1968-RÓL Csütörtökön este Szófiában több szá­zan jelentek meg azon a találkozón, ame­lyet a Csehszlovákia elleni 1968-as kato­nai intervenció bolgár résztvevői tartottak. Az akció célja egyrészt az volt, hogy óva intsenek a hasonló erőszakos cselekmé­nyektől, másrészt pedig az, hogy megvi­lágítsák Bulgária szerepét az invázióban. A résztvevőket táviratban köszöntötte Zseljo Zselev bolgár államfő, Alexander Dubček, a csehszlovák parlament elnö­ke, valamint František Barbírek, hazánk szófiai nagykövete. Atanasz Szemerdzsiev, Bulgária je­lenlegi alelnöke, aki 1968-ban a bolgár fegyveres erők vezérkari főnöke volt, azt mondotta, felelősséget érez azért, hogy a bolgár csapatok részt vettek Csehszlo­vákia megszállásában, de hozzátette: an­nak idején nem ismerte fel az intervenció bűnös jellegét. Elutasította viszont azt a követelést, hogy mondjon le alelnöki tisztségéről, mert szerinte egy ilyen lépés nem az ő egyéni döntésétől függ. Sze­merdzsiev a szocialista párt (a volt BKP) tagja, s állítólag azért ő lett az alelnök, hogy ellensúlyozza Zselev államfőnek, az ellenzék vezéralakjának a befolyását. Éles vita után csütörtökön, a késő esti órákban hagyta jóvá a bolgár parlament az új választási törvényt, amely kimondja, hogy a helyhatósági és parlamenti vá­lasztásokat október 12-13-án tartják. Eredetileg, Zselev elnök dekrétuma sze­rint, szeptember 29-én kellett volna meg­rendezni. A halasztásra azért volt szük­ség, mert nem tudtak dűlőre jutni a vá­lasztási törvény több cikkelyének meg­szövegezésében. A nézeteltéréseket csak a politikai pártok parlamenten kívüli tárgyalásain tisztázták. A választásokat arányos rendszer sze­rint bonyolítják le, amely a politikai párto­kat preferálja az egyénekkel és a függet­len jelöltekkel szemben, a parlamentbe való bejutáshoz pedig 4 százalékos határt szab a pártok számára. A kormány és a Podkrepa ellenzéki szakszervezeti szövetség között tegnap született előzetes megállapodás értelmé­ben felfüggesztették a csaknem 28 ezer bolgár bányász sztrájkját.

Next

/
Oldalképek
Tartalom