Új Szó, 1991. augusztus (44. évfolyam, 178-204. szám)

1991-08-21 / 195. szám, szerda

RIPORT - INTERJÚ LÚJSZÓI 1991. AUGUSZTUS 21. NYAR A MANO-HEGY TÖVÉBEN Tévedés ne essék, az említett hegységet a térképen a tisztelt olvasó hiába is keresné - csupán a képzelet szülötte. Ám a harmóniai gyermektábor 230 résztvevőjének kiváló helyszín az izgalmas játékhoz, az önfeledt szórakozáshoz. Manapság, amikor egyre több vállalat, üzem válik fizetésképtelenné, s adja le (át) üzemi, vállalati üdülőit, a falusi nagyszülők híján sokasodik a lakótelepi játszótereken gyülekező (unatkozó) gyerekek hada, szinte meglepetésként jött a hír, hogy az Istrochem (volt Vegyi Művek) megtartotta üdülőjét és „saját" gyerekein kívül, sok más - például pozsonyi, ostravai, harmeneci, senicai - vállalatnak felajánlotta: náluk nyaraltathatják alkalmazottaik gyerekeit. Semmi sem kötelező - kezdte tájékoztatóját Margita Muranová, a tábor vezetője. - A/gyerkőcök vagy 15 szakkörből (ének, idegen nyelv, karate, úszó, tenisz és egyéb sportok, rajz, tánc, turisztika stb.) választhatták ki azt, amelynek másnaponkénti foglalkozásain részt kívánnak venni. De még ez a választás se n örökérvényű, menet közben is változtatni lehet. A stábbal - 26 felnőtt vezető - (főiskolások) 16 csapatban foglalkozunk a gyerekekkel éš úgy határoztunk, hogy a nap java részét a szabadban töltjük, aktív pihenéssel. A napi programhoz - míg tart a jó idő - ki kell használni az üdülő melletti medencét - strandolás is tartozik, valamennyi táborlakó nagy örömére. Kissé* zavar, hogy a környéken üdülők szabadon bejárnak a tábor területére, s használják a medencét, amely bizony így már zsúfolt. Arról, hogy a környékbeliek zavartalanul élvezik a strandolási, meggyőződhettünk mi is. A csapatvezetőket nem irigyeltük, csak nehezen tudtak felügyelni a sajátjaikra. Az idegenek elmondták, ezidáig ,,kirekesztették" őket a strandról, de amióta „demokrácia" van, a köz(vállalati) vagyon mindenkié!(?) Szerintünk a strandolási kedvüket az is tetézi, hogy az Istrochem még szimbolikus belépődíjat sem szed. Hogy miért? - A tábori életet szervezni kell, ezért úgy rendezzük dolgainkat, hogy a nagyok és a kicsik egy csapatban tevékenykedjenek. A tizenévesek pedig szívesen vállalják a kisebbek felügyeletét, pátyolgatását - vallott sokéves táborvezetői tapasztalatáról Margita Muranová. Ne hízzanak meg, döntöttük el a táborozás kezdetén, ami persze nem jelenti azt, hogy éheztetjük őket. Inkább lehetőséget teremtünk a sok mozgásra - az ébresztőtől a takarodóig. A vezetők dolga úgy tervezni és szervezni a tevékenységet, hogy elsősorban a gyerekek kreativitása érvényesüljön. S fantáziájuk határtalan, alkotókészségük csodálatos, öröm velük dolgozni. A „stáb" irodájába szinte a végszóra nyitott be Sidónia Ochabová szakácsnő, akinek főztjét nemcsak a felnőttek, de a gyerekek is dicsérik. - Reggel hattól este kilencig dolgozom, s akkor vagyok elégedett, ha üresek a tányérok. A gyerekek a tésztaféléket szeretik a legjobban, éppen ma kértek meg, süssek fánkot. Ki tudna kérésüknek ellenállni? Étvágyuk nagy, vannak, akik este lefekvés előtt azzal keresnek fel, hogy éhesek. Ezért bevezettük a második vacsorát is. Ma este zsírt olvasztok, atöpörtyűből kenőt készítek. Ilyenkor már egyszerűbb az étrend összeállítása, több a zöldség és a gyümölcs. A nyaramat a táborban töltöm, s bizony már érzem éveim súlyát, hiszen nyolc évvel ezelőtt mentem nyugdíjba. Kell a plusszjövedelem, ezért vállaltam, - panaszolta. S míg a vezetőnővel egyezkedett, a vacsorára igyekvőket faggattuk nemcsak a koszt, hanem a tábori élet felől is. - A legjobb az, hogy naponta úszhatunk. Igaz, kissé hideg a víz, ezért a vezetők 10 percenként kikergetnek bennünket a medencéből. Az is jó, hogy az ébresztő nem hajnalban van, a korai kelésből kijut majd az iskolaév folyamán - számolt be Andrea, s rohant a többiek után. - A szakács néni jobban főz, mint az anyukám. Az a szuper, hogy nem kell naponta húst ennem - örvendezett a 10 éves Péter, s elviharzott az ebédlőbe, ahonnan bukta illata terjengett. A negyedik raj csoportosan érkezett, énekszóval. 'A kicsik elmondták, minden raj egy-egy dalt választott, az a „himnuszuk". A táborvezető megígérte, este egy igazi tábori éneket tanulnak majd. Az egyik fitos orrú, szőke hajú kislány arról beszélt, hogy a táborban nagyon várják az esti posta-osztást. Ezért írjam meg - kérte -, hogy a szülők naponta írjanak nekik. De nem ám csak képeslapot, hanem hosszú levelet! (A kérést ezúttal teljesítem.) Gondoljunk rájuk - Kati igazat mondott - vette át a szót ismét a táborvezető. - Az esti sorakozó fénypontja nemcsak a „pontozás" (rend, szolgálat-teljesítés stb.), hanem a posta. Aki részt Teljes felszereléssel az esti portya előtt... (ČSTK és Krascsenics Géza illusztrációs felvételei) PÉNZ NÉLKÜL NEM MEGY Hogyan él a demokrácia adta lehetőségekkel, hogyan birkózik meg a mindennapok gondjaival, feladataival, a Füleki Városi Hivatal és a helyi képviselőtestület? Erre kértünk választ Kasza Tibor polgármestertől és Takács János alpolgármestertől. - A legkomolyabb gondunk, hogy a régió egyik legnagyobb munkáltatója, a Kovosmalt vállalat fizetésképtelen. A valamikor nagynevű öntöde és zománcgyár dolgozói közül ma 2000-en munkanélküliek - kezdte a beszélgetést Takács János -, s ez a tény jelentősen rányomja bélyegét a város gazdasági helyzetére. - Anyagi helyzetünket két részre kell osztani. Először is az állami beruházásokra, s ezen a téren aránylag jól állunk - vette át a szót Kasza Tibor polgármester. - A megkezdett állami építkezéseket befejezik. így épül egy 48 lakásos épület, amit jövőre adunk át. Kaptunk bizonyos pénzösszeget a húsztantermes alapiskola befejezésére is, úgyhogy a komplex lakásépítésre erre az évre 21 millió koronánk van. Tehát ezen a téren a város elöljárói nem panaszkodhatnak. Igaz, az év elején nem kaptak elegendő pénzt az alapiskola befejezéséhez, de az állami költségvetés utólagos elosztásánál ez a gond is megoldódott. A Stavoinvesta vállalat augusztus elsejétől fokozott erővel dolgozik az alapiskolán - melynek egy pavilonjában már április elsejétől folyt tanítás s az intézményt még ebben az évben átadják. - A másik rész a saját pénzforrásaink - folytatta az alpolgármester. - Törvényadta módon igyekszünk gyarapítani ezeket, amit néha a polgárok nehezen értenek meg. A városi önkormányzat által elrendelt fakultatív adókat nagyon szigorúan kezeljük, a közterület-használati díjat, a lokalizációs illetéket maradéktalanul behajtjuk. Az első negyedévben a város katasztrofális anyagi helyzetbe került, március végére hárommillió korona hiányunk volt. Azóta a helyzet kissé javult. - Folyik a vagyoni helyzetünk felmérése - magyarázta kasza Tibor, - s amit úgy gondolunk, hogy a város nem tud hatékonyan kihasználni, azt inkább eladjuk. Sajnos, egy-egy üzlet bérbevétele iránt a helybeliek nem nagyon érdeklődnek. Az adótörvény értelmében a vállalkozók a lakhely szerinti hivatalnál adóznak, amit nem tartunk helyesnek, mert így a privatizációból a városnak nincs sok haszna. - S mi van a közel öt éve megkezdett gázvezeték-építéssel? - A tervezett szakaszon elvégeztük a munkákat, de a polgárok nem tanúsítanak érdeklődést a gázbeköttetés iránt - mondta a polgármester. - Költségvetési támogatást kértünk, hogy az öt kazánház közül legalább az egyiket gázzal üzemeltethessük - az építkezés közel hatmillió koronába kerülne -, de a pénzügyminisztérium kérésünket elutasította azzal, hogy próbáljunk segítséget kérni a környezetvédelmi alapból. Meglátásuk szerint igazságtalanul osztották szét a városok és községek között a célirányos támogatást. Míg más járások elég szép összegeket kaptak - a Rimaszombati és a Nagykürtösi járás 40-40 millió koronát -, addig a Losonci járásban támogatást csak egy község, Rapp kapott, 100 ezer korona összegben. A városatyák megemlítették, hogy még a múlt évben elkezdték az új szennyvíztisztító építését. Akkor 1,5 millió koronát kaptak rá. Az idén a munkálatok folytatásához 8 millióra lenne szükség, de nem kaptak egy fillért sem. Le kellett állítani az építkezést, önerőből nem megy. Pedig a régi víztisztító már nem győzi kapacitással, 200 százalékos túlterheléssel üzemel. Nemcsak a város van súlyos gazdasági helyzetben. A lakosság anyagi gondját tükrözi például, hogy egyre kevesebb gyerek van a gyermekintézményekben. A Kovosmalt 200 férőhelyes üzemi óvodájába és bölcsődéjébe csak 50 gyerek jár, s közülük néhányan nem is ebédelnek ott. A városatyák és a vállalat igazgató tanácsa közösen keresi a megoldást, hogy- minimális ráfordítással, hogyan lehetne ezeket hasznosítani, más célra kihasználni. Megoldást a privatizációban - vagy magyarországi mintára - egy szövetkezeti társulás létrehozásában látnak. A létesítmény nagyon jól megfelelne például turistaszállónak. Ugyancsak vállalkozót kellene találni a fürdő felújítására is, hogy ne legyen a város szégyenfoltja. A város vezetői, minden baj eredőjét a Kovosmalt fizetésképtelenségében látják. A város gazdasági helyzetére rányomja bélyegét, hogy a vállalat 1 millió 86 ezer korona lokalizációs illetékkel tartozik, s a dolgozók munkabéradójából rájuk eső 13 százalék elesése januártól szintén óriási veszteséget jelent számukra. A város függőségben van az itteni vállalatoktól, ezért nézetük szerint egy-egy járás problémáit központilag kellene megtárgyalni, közösen keresni a megoldást. Tehetetlenek a erős iparral, jól menő mezőgazdasággal nem rendelkező városok vagy községek. Az előrehaladáshoz pedig pénz kell. TÓTH ÁGNES A nap fénypontja - a hazulról érkező levelekkel vett nyári táborozáson, tudja, milyen jó dolog levelet kapni. Sajnos, sok szülő nem is sejti, milyen „fájdalmat" okoz csemetéjének azzal, ha egyáltalán, vagy csak hébe-hóba ír. Margita Muranová megemlítette, az első napok - míg összeszoknak a gyerekek, de a felnőttek is - a legnehezebb. Ilyenkor nagy adag tapintatra van szükségük, hiszen akadnak sírós gyerekek, akik nehezen viselik a családtól való elválást. - Néha mi sem értjük a szülőket - folytatta. - Az egyik kislány kétnapi zokogás után elárulta, a szülei nyaralni mentek, őt pedig táborba „dugták". Legszívesebben azt mondtam volna, jobb is neki a gyermekközösségbén, mint az „ilyen" szülőkkel, de ezt nem szabad... Közösen a gyerekekkel elértük, hogy jól érzi magát velünk is. Éjszakai portya - Az esti sorakozó után meglepetést készítettünk a gyerkőcöknek - súgták meg a vezetők, majd este tájékoztatták a táborlakókat, hogy a Manó-hegy jólelkű manócskáját elrabolta a Félszemű Gonosz, ezért keresésére indulnak. A hírt követően a tábor hangyabollyá változott. A gyerekek szobáikba rohantak, magukra kapták a melegítőket, a szekrények mélyéből előkerültek a hátizsákok, az elemlámpák, a kiskések, s mindaz, amire a felszabadító portya során szükség lehet. A menet élére a karate-szakcsoport tagjai álltak. - Ne féljetek, ha valami zűr lesz, mi megvédünk benneteket - hangoztatták, majd „irány a Manó-hegy" felkiáltással rohamra indultak. Kissé fájó szívvel és csupán tekintetünkkel követtük a hadba indulókat, miközben arra gondoltunk: de jó is volna közöttük lenni! És arra is, hogy egyre kevesebb gyereknek lehet része a nyári tábor nyújtotta élményekben... PÉTERFI SZONYA MEGVÁLTÁS VAGY ÁTOK? Az idei nyáron tovább bonyolódott a mezőgazdasági termékek értékesítési válsága. A felmérések alapján várt kedvező gabonatermés fokozta a feszültséget a termelók és felvásárlók között. A központi szervek a mutatkozó túlkínálat felvásárlására szövetségi interveniális alapot voltak kénytelenek létrehozni. Az állami interveniális alapba való felvásárlás lebonyolításával Szlovákiában a Szlovák Gabonakamarát bízta meg a Szövetségi Tartalékalap. Marián Babják mérnököt, a Szlovák Gabonakamara igazgatóját arról kérdeztük, hogyan folyik a felvásárlás? - Az állami interveniális alapba történő felvásárlásnak az eredeti elképzelések szerint az év második felében kellett volna lezajlania. Az ismert körülmények, az időjárási viszonyok alakulása és a vállalatok fizetésképtelenségének hatására központi döntés született a felvásárlás folyamatának meggyorsítására, s arra, hogy az interveniális alapba augusztus-szeptember folyamán fel kell vásárolni a megfelelő minőségű és mennyiségű gabonát. Köztudott, hogy ebbe az alapba 26 százalékos sikértartalmú kenyérgabonát és rozsot vásárolunk fel. Az északi járásokban főleg a rozs esetében nagyon elhúzódik az aratás, ezért javasolni fogjuk a kéthónapos felvásárlási határidő meghoszszabbítását. • Az állami inten/eniális alapba Szlovákiában 460 ezer tonnát kell a kenyérgabonából felvásárolni. Mennyit sikerült augusztus közepéig felvásárolni a szóban forgó alapba? - Mintegy százezer tonna 26 százalékos sikértartalmú búzát vásároltunk fel, pontosabban ennyiért fizettünk a termelőknek. Ezúton szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy a termelők az állami interveniális alapba eladott gabona átvételi elismervényeit 1-2 naponként hitelesítsék a helyi gabonafelvásárló vállalatoknál. Az előző rendszerben ugyanis az volt a szokás, hogy tíz naponként, esetleg havonta egyszer hitelesítették az átvételi leveleket. Most viszont fontos az időponthoz való igazodás, hogy az átutalandó összeg minél hamarább visszajuthasson a termelőkhöz. • A kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt úgy tűnik, nem biztos, hogy sikerül felvásárolni 460 ezer tonna 26 százalékos sikértartalmú kenyérgabonát az állami interveniális alapba. Ismereteink szerint viszont a jóváhagyott 460 ezer tonnát mindenképpen fel kell vásárolni. Hogyan... ? - A 460 ezer tonnás túltermelési prognózis az optimális lehetőségeket vette figyelembe, azóta viszont változtak a körülmények a termelés mennyiségi és minőségi vonatkozásában egyaránt. A hónap végéig elkészítjük a mezőgazdasági minisztérium és az illetékes szervek számára a probléma megoldására tett javaslatunkat. Ha nem lesz elég 26 százalékos sikértartalmú gabona, a konkrétumokat a következő hónap elején pontosítjuk. • Hogyan állnak a 26 százalékos sikértartalmú kenyérgabona tekintetében a dél-szlovákiai járások termelói? - Meglepően gyengén. A kiváló gabonatermesztők hírében álló Dunaszerdahelyi és Komáromi járásban például csak alig több mint 2500 tonna megfelelő sikértartalmú gabonát sikerült felvásárolni az állami alapba. Elgondolkoztató ez az eredmény, ha összehasonlítjuk például a Nyitrai járásban felvásárolt 22 ezer tonnányi mennyiséggel. • Ez év május 1-tól az egykori gabonafelvásárló és terményforgalmazó vállalat elemeire bomlott, az egyes felvásárló üzemek önálló vállalatokká váltak. Az önállósult vállalatok nehezményezik, hogy az alapjában véve a megszűnt vállalat vezérigazgatóságából létrejött Szlovák Gabonakamara megalakításakor a kamara tulajdonába utalták át a felvásárló üzemekben levő gabonasilókat. Ezek használatáért pedig bérleti díjat kell fizetni a kamarának. - A gabonasilók kérdésében az alapító döntött így. Elsőrendű szempont az volt, hogy kezelni tudjuk az állami készleteket és tartalékokat. Ezt minden állam a kezében tartja. Megnyugtathatom, hogy a gabonasilók bérleti díja nem haladja meg a rájuk fordítandó karbantartási költségeket. Egyébként eddig egyetlen állami felvásárló vállalat sem nyújtott be gazdasági elemzéssel alátámasztott panaszt, miszerint a silók bérleti díja miatt pénzügyi nehézségbe került. • Köszönöm a tájékoztatást. T. SZILVÁSSY LÁSZLÓ