Új Szó, 1991. augusztus (44. évfolyam, 178-204. szám)

1991-08-16 / 191. szám, péntek

3 HÍREK - VÉLEMÉNYEK Ú

J szó

i 1991. AUGUSZTUS 16. • BUSH ÜZENETE LITVÁNIÁBA MOSZKVA A FELELŐS A BALTIKUMI INCIDENSEKÉRT George Bush amerikai elnök biztosította a litván vezetést, az Egyesült Államok nyomást gyakorol a szovjet kormányra, hogy vegye át az ellenőrzést a balti köztársaságokban állomásozó fegyveres erőinek akciói felett. Gediminas Vagnorius litván kormányfőnek küldött üzenetében Bush elnök sajnálkozását fejezte ki a medinankaji vámhivatalnál július végén történt tragikus események miatt. ,,Az ehhez hasonló akciókat csupán a párbeszéd állíthatja meg, ez az az út, amely elvezethet a litván nép óhajainak beteljesüléséhez" - hangsúlyozta az amerikai elnök üzenetében, amely válasz a litván kormányfő levelére. Ebben Vagnorius tájékoztatta George Busht a medinankaji tragédiáról. Az amerikai elnök az üzenetben annak a véleményének adott hangot, hogy maga a baltikumi helyzet vezet az erőszakhoz. Kijelentette továbbá, hogy Moszkvát terheli a felelősség a balti köztársaságokban tevékenykedő „személyzetének" akcióiért. A Baltfax független hírügynökség szerint a katonák ügyeivel foglalkozó litván kormánybizottság 1989 óta mintegy 1500 dezertőrt jegyzett be. A bizottság adatai szerint idén a 11 630 sorkatona közül csupán kb. ezer jelent meg a sorozási bizottság előtt. A medinankaji mészárlást vizsgáló litván kormánybizottság szerdán este a helyi televízióban közölte, hogy a vizsgálatok során kész a központi televízió egyenes adásában vitázni az ügyről. Ezzel reagált Andrej Csernyenkónak, a belügyminisztérium vezetése tagjának szerdai javaslatára, amely televíziós vitára szólította fel a litván felet. MAJD VEZETIK A BŰNÜGYI ROVATOT... Pablo Escobar, a medellini drogkartell főnöke, az egyik legismertebb bűnöző úgy döntött, foglalkozást változtat, a börtönben az újságírás csínjátbínját szeretné elsajátítani. Erről a Santa Fe de Bogota város börtönigazgatója tájékoztatott a kolumbiai rádiónak adott nyilatkozatában. Escobar úgy gondolja, mivel megadta magát, enyhe büntetés vár rá - nyolc-tíz évre számít. Az Envigado börtönben töltött éveket arra akarja kihasználni, hogy egyetemi szinten sajátítsa el az újságírást. A börtönigazgató azt mondta, támogatja Escobar óhaját, s úgy véli, hogy helyesen döntött. Egyébként Pablo Escobar három egykori kartelltársa, akik szintén börtönbe kerültek, ugyancsak újságírók szeretnének lenni. A börtönigazgatóság megtette az első szükséges lépéseket, felvette a kapcsolatot az entioquai egyetemmel, amelynek biztosítania kellene a professzorokat. ROMÁNIA A HATALOMNAK NEM KELL NEMZETISÉGI KEREKASZTAL A kormányzó Nemzeti Megmentési Front vezetősége elutasította a Romániai Magyar Demokrata Szövetség javaslatát, hogy hívjanak össze egy országos szintű kerekasztal-megbeszélést a nemzetiségi kérdés rendezéséről. A Bukarestben kiadott nyilatkozat szerint a NMF ugyan támogat minden olyan akciót, amely „hozzájárulhat az ország lakossága közti jobb megértéshez, de az RMDSZ javaslata nyilvánvaló rosszhiszeműséget mutat. Ez nem mozdítja elő a párbeszédet és a megértés szellemét." A nyilatkozat szerint az új alkotmány elfogadása döntő lépés lesz a jogegyenlőség megteremtése felé, s ez biztos garanciákat szolgáltat a kisebbségeknek. „Ilyen összefüggésben az úgynevezett nemzetiségi kérdések megvitatása az RMDSZszel, kerekasztal mellett, mesterséges, értelmetlen és hatástalan, antidemokratikus és elfogadhatatlan formula lenne. Nem szólva arról, hogy egy olyan összejövetel, amely eleve nem fordul az összes nemzeti kisebbséghez, nem csupán megkülönböztető aktus lenne, hanem az RMDSZ azon igyekezetének megvalósítási módja, hogy kiváltságos státust szerezzen magának a romániai nemzeti kisebbségek többi szer-, vezetével szemben, és nevükben léphessen fel. „Végezetül az NMF erélyesen elutasította az RMDSZnek azt az indítványát is, hogy a szervezet valamifélé kapocs legyen Románia és Magyarország között. A napokban fejezte be munkáját az a bizottság, melyet a román parlament alakított, hogy kivizsgálja a Hargita és Kovászna megyékből úgymond „elüldözött" állampolgárok ügyét. Számukra nyilvánvaló, hogy az elüldözöttek románok, míg elüldözőik magyarok voltak. A román nacionalista sajtó már hónapok óta hatalmas publicitást biztosított az ügynek, figyelmen kívül hagyva a probléma valódi okait. Kiderülhetne ugyanis, hogy egyáltalán nem román-magyar nemzetiségi ellentétekről van szó. A magyarellenességet szította az a néhány nyilatkozat is, melyet a tilalom ellenére adott egy-két bizottsági tag a sajtónak. A bizottság hivatalos jelentésének közzétételét a parlamentben szeptember elejére várják. A hangulatkeltés - értsd: magyarellenes hangulatkeltés - szítása azonban már megkezdődött. Nem vitás, hogy ez sem használ az együttélésnek. Ebből is látni, vannak problémák, amelyeket meg lehetne vitatni a Front által elutasított kerekasztalnál. KOKES JÁNOS, Bukarest MÁSFÉL EZER ALBÁN MARADHAT BÍRÁLJÁK AZ OLASZ KORMÁNYT ÁLLÁSPONTJA MÓDOSÍTÁSÁÉRT Tegnap mintegy 1500 albán menekültet szállítottak át 14 olasz tartományba, mindenekelőtt az északi területekre. Az illetékes bizottságok pedig most azt vizsgálják, hogy ezeket a személyeket valóban politikai menekülteknek tekinthetik-e - tájékoztatott tegnap az AFP hírügynökség. Ez a megoldás azonban vitákat vált ki és bonyolítja az albán-olasz kapcsolatokat. A múlt héten több mint 17 ezer albán érkezett Bariba és több más dél-olaszországi kikötőbe. A római kormány azonban úgy döntött, hogy egyiküket sem fogadja be és néhány nap alatt több mint 15 ezer albánt visszatoloncolt hazájába. Az olasz képviselők egyben 150 millió dolláros segélyt ígértek Albániának. A tiranai kabinet most nem jó szemmel tekint a politikai menekültstátus esetleges megadására. Ylli Bufi kormányfő azt hangsúlyozta, hogy az olasz partnerekkel folytatott tiranai tárgyalásokon megállapodtak, nincs ok arra, hogy az albánoknak megadják a menekültstátust. A La Stampa című torinói napilap ezzel összefüggésben megjegyezte: általános az a vélemény, hogy az álláspont módosulása veszélyes engedmény. A belügyminiszter ezért sietett biztosítani róla, hogy a mostani döntés „ideiglenes", a bizottságok igazságosan döntenek, mely albánokat tekintik politikai menekültnek. A többieket kiutasítják Olaszországból. Az emberi jogokkal foglalkozó Nemzetközi Helsinki Szövetség bécsi irodája szerdán közölte, hogy Albániában szabadon engedték az összes politikai foglyot. A Tiranában működő emberjogi fórum ösztönzésére az albán parlament tárgyalásokat kezd arról a törvényről, amely a volt politikai foglyokat ártatlannak minősíti. A DPA hírügynökség tájékoztatása szerint Albániában engedélyezték egy monarchista irányvonalú új ellenzéki párt működését. A Nemzeti Demokratikus Pártról van szó, s állítólag 25 ezer tagot tömörít. A TÚSZCSERE VÁRAT MAGÁRA AZ ENSZ-FŐTITKÁR GENFI TÁRGYALÁSAI MÉG NEM HOZTAK EREDMÉNYT Javier Pérez de Cuellar, az ENSZ főtitkára tegnap reggel elutazott Genfből, ahol több mint három napig tárgyalt a Közel-Keleten fogva tartott túszok szabadon bocsátásának lehetőségeiről. Pérez de Cuellar találkozott a háromtagú izraeli küldöttséggel, a hírügynökségek azonban a találkozó részleteiről nem számoltak be. Az izraeli tárgyalópartnerek a fótitkár elé terjesztették Jeruzsálem válaszát az Iszlám Szent Háború (Dzsihad) síita szervezet javaslatára, amely túszcserére szólít fel. Mint ismeretes, a síiták radikális szervezete felajánlotta, hogy cserébe az Izraelben fogva tartott arabokért, elengedi a Libanonban túszul ejtett nyugati polgárokat. Uri Lubrani, az izraeli delegáció vezetője a tárgyalások után közölte az újságírókkal: nem volt szó arról a lehetőségről, hogy Izrael ajószándék jeleként elengedné a palesztinok és libanoniak egy részét. Danny Naveh, az izraeli védelmi miniszter helyettese tegnap a helyi rádióban cáfolta, hogy a zsidó állam elengedne 50 arabot, cserébe azért a videokazettáért, amely bizonyítja, hogy életben van Ron Arad pilóta, akinek gépét Libanon felett találat érte. Szíria szerdán üzenetet kapott a londoni kormánytól, amelyben elismerését fejezi ki Damaszkusznak a John McCarthy brit újságíró kiszabadításában játszott szerepéért. A SZANA szíriai hírügynökség szerint Douglas Hogg brit külügyi államtitkár küldött levelet szíriai partnerének, Nasszer Kaddurnak. A londoni kabinet hasonló tartalmú üzenetet küldött Iránnak is. A Szovjetunió valószínűleg már a jövő hónapban teljes mértékben felújítja diplomáciai kapcsolatait Izraellal. Az említett időben kellene Közel-Keletre utaznia Alekszandr Besszmertnih szovjet külügyminiszternek. A hírt szerdán közölte az Interfax független hírügynökség. A szovjet hatóságok augusztus elején közölték, a diplomáciai kapcsolatok felvétele Jeruzsálemmel szorosan összefügg az októberre tervezett közel-keleti békekonferenciával. Anatolij Filev, a külügyminisztérium közel-keleti ügyekben illetékes osztályának helyettes vezetője azonban hangsúlyozta, hogy a szovjet fél lényegében nem támaszt semmiféle feltételt. A libanoni kormány szerdai ülésén úgy döntött, közkegyelemben részesíti azokat, akik a polgárháború 15 éve során követtek el háborús bűntetteket. Ez az amnesztia lehetővé tenné Michel Aunnak, a keresztények egykori vezérének, hogy elhagyja Libanont és Franciaországba utazzon. A törvénytervezet háromféle amnesztiát különböztet meg. Az elsőt automatikusan érvényesítenék, a másodikat részlegesen, a harmadik esetében a közkegyelmet közvetlenül a köztársasági elnöktől kellene kérni. Michel Aunra a harmadik változat vonatkozik. A tábornok egyébként Franciaország bejrúti nagykövetségén tartózkodik. H

ány arabot ér hét izraeli katona - élve vagy holtan? Mi az ára tucatnyi nyugati állampolgárnak? Pénzben, politikai engedményben vagy „természetben" egyenlítendök ki az „árak" az emberpiacon? Eretnek kérdések, de nevezhetők tisztességtelennek, embertelennek, alávalónak, mocskosnak is. Ugyanúgy, ahogy tisztességtelen és alávaló mindenfajta emberrablás, minden túszszedés, minden adok-veszek, amelyben emberek élete, szabadsága a tét. Háboroghatunk, pfujozhatunk, ez mit sem változtat a helyzeten: 11 nyugati állampolgár és 7 izraeli katona tűnt el az utóbbi években Libanonban. Sorsuk tisztázatlan. Családjaik várnak rájuk, vagy - ez is alapvető emberi jog - legalább földi maradványaikat szeretnék visszakapni, hogy tisztességgel eltemessék őket. Utoljára még az öböl-háború előtt kerültek a figyelem középpontjába ezek a szerencsétlenek, akik teljesen vétlenül kerültek bele - legalábbis az esetek többségében - a politikai hercehurcák forgatagába. Más a helyzet a Libanonban eltűnt izraeli katonákkal, s lényegében az izraeli börtönökben fogva tartott libanoni síitákkal és palesztinokkal is. Ők hadműveletek során kerültek az ellenség fogságába, bár köztük is vannak kivételek, amolyan politikai foglyok. A legismertebb közülük Obeid sejk, a Hezbollah, a libanoni síiták egyik legszélsőségesebb, mereven fundamentalista pártjának vezetője. Őt két éve hurcolta el Dél-Libanonból egy izraeli kommandó - vállalva a kedvezőtlen nemzetközi reagálásokat. Érezték maguk az izraeliek is, hogy nem volt ez éppen okos húzás. Most arról számol be az izraeli sajtó, hogy Obeid sejk nagyon jól megvan a börtönben, nem csügged, s nincs is rá oka, hiszen nem bántak vele rosszul. Hírül adták, hogy megtanult héberül, s most már anyanyelvükön társalog a börtönőrökkel. Ezzel is mintegy azt kívánják érzékeltetni: a sejk kiváltságos rab, nem akárki, s ennek megfelelő bánásmódban volt része. Ez azonban csak afféle mea culpázás, figyelemelterelés. Mert bár az izraeliek a sejk esetében nem voltak éppen okosak, de hogy ügyesek és előrelátóak voltak, az biztos. Nem tudni pontosan, hány libanoni és palesztin van a zsidó börtönökben, de hogy nem tízhúsz, az biztos. Jeruzsálemnek mégis Obeid sejk a legjobb ütőkártyája a most zajló túszdiplomácia keretében. A libanoni túsztartók mindenekelőtt az ő szabadságát akarják elérni, s a héten már felröppentek olyan hírek, hogy a síita vezető napokon belül kiszabadul. Izrael sietett a cáfolattal, s nyilvánvaló, ennek éppen az ellenkezőjére spekulál, lehetőleg utolsónak fogja elengedni a sejket, hogy mindvégig legyen egy komoly aduja. Folytatódnak tehát a licitálások, az ENSZfőtitkár komoly szerepet vállal ebben az ügyben, s élvezi az érintettek bizalmát. Ami nagyon jó. Kevésbé megnyugtató viszont az, hogy ha nem sikerül belátható időn belül megoldást találni erre az agyonkuszált problémára, akkor talán maga a rendezési folyamat kerül veszélybe. Mert aligha lehet abban bízni, hogy lényegi tárgyalások folytathatók a közel-keleti békéről egy olyan esetben, amikor fogvatartóiknak teljesen kiszolgáltatott embereket használnak nyomós érvként. Naivitás lenne azt várni, hogy ha októberben mégis lesz rendezési konferencia, akkor a felek majd elfogulatlanok lesznek egymással szemben. Tehát legalább a zsarolás lehetőségét kellene a minimálisra csökkenteni. Ezt szolgálná a túszok kiszabadulás

a GÖRFÖL ZSUZSA NÉHÁNY SORBAN J

irí Dienstbier csehszlovák külügyminiszter az Egyesült Államokban, Coloradóban, pontosabban az Aspeni Intézetben előadást tartott Közép- és KeletjEurópa átmeneti időszakának problémáiról. Az előadásra a csehszlovák hét rendezvénysorozatának keretében került sor. B

udapesten szerdán újították fel a magyar-szovjet tárgyalásokat a szovjet csapatok kivonásának gazdasági é.s pénzügyi vonatkozásairól. A tárgyalásokat ugyanis nem zárták le az egyeztetett időpontban, június végéig. A megbeszéléseken a szovjet felet Jurij Grisin külkereskedelmi miniszterhelyettes, Magyarországot pedig Annus Antal altábornagy, a védelmi minisztérium államtitkára képviselte. Tegnap munkacsoportokban folytatódtak a megbeszélések. K

ét katonát öltek meg Törökország délkeleti részén a marxista orientációjú Kurd Munkáspárt tagjai. A kurd szeparatisták és a török katonák közti összecsapásban megsebesült annak az autóbusznak a négy utasa is, amely véletlenül került a harcok térségébe. A

kihiro japán császár és Kaifu Tosiki kormányfő egyperces csenddel emlékezett meg tegnap, Japán kapitulációjának 47. évfordulóján Tokióban a második világháborúban elesettekről. A miniszterelnök az emlékünnepségen azt mondta, mindenkinek kötelessége emlékeztetni a fiatal nemzedéket a háborúban feleslegesen kioltott életekre, s garantálni kell a tartós békét, hogy a háborús borzalmak ne ismétlődhessenek meg. Japán Németország és Olaszország oldalán harcolt a második világháborúban és több mint 3 millió embert veszített. N

araszimha Rao indiai kormányfő India függetlensége kikiáltása 44. évfordulója alkalmából a történelmi Vörös Erőd mellvédjén mondott beszédet. Felszólította Pakisztánt, hagyjon fel a terrorizmus és a szeparatizmus támogatásával Kasmír és Pandzsáb indiai szövetségi államokban. Kifejtette véleményét, miszerint az 1972-es kétoldalú megállapodás alapján közösen megtalálhatnák a kasmíri kérdés megoldását. Kizárta azonban harmadik ország részvételét az ilyen megbeszéléseken. Nyomatékosan hangsúlyozta, erőszakkal és vérontással semmit sem lehet elérni. V

enezuela és Kolumbia határvidékére a venezuelai légierő két repülőgépe szerdán öt bombát dobott le. Kolumbiai hivatalos források szerint a bombák öt venezuelait és egy kolumbiait sebesítettek meg. A venezuelai külügyminiszter azonnal kapcsolatba lépett kolumbiai partnerével és biztosította őt arról, hogy nem támadásról, hanem balesetről volt szó. Szükség is volt erre a megnyugtatásra, hiszen a két ország viszonyát bonyolítja a Venezuelai-öböl körüli vita, az öblöt a két ország közösen ellenőrzi. Az utolsó konfliktus 1987-ben volt, ekkor venezuelai részről sértették meg a kolumbiai felségvizeket. I

on Iliescu román államfő szerdán aláírta a privatizálásról szóló törvényt. Ezzel hatályba lépett az a sok ellentétet kiváltó dokumentum, melyet a kormányreformok alapkövének tekintenek, de melyet az ellenzék elutasít és megtárgyalását bojkottálta a parlamentben. A törvény értelmében a privatizálásra kijelölt állami vállalatok és-társaságok vagyonának 30 százalékát értékpapírok formájában ingyen osztják szét a lakosság körében, a vagyon fennmaradó 70 százalékát pedig eladják. Az ellenzék azt követelte, hogy a vagyon ötven százalékát osszák szét a lakosságnak. % P

eru rendőrsége egy Kolumbiába tartó magánrepülőgép fedélzetén szerdán fél tonna kokainpasztát talált. A kokaint Aguaytia térségében kobozták el, itt kb. 200 ezer ember él, többségük a kokatermesztésből. Ezt dolgozzák fel pasztának, amelyből végül elkészül a tiszta kokain.