Új Szó, 1991. augusztus (44. évfolyam, 178-204. szám)

1991-08-15 / 190. szám, csütörtök

3 HÍREK - VÉLEMÉNYEK UJSZQ* FEGYVERES TÁMADÁS RIGA FOPÁLYAUDVARAN KI GYILKOL A BALTIKUMBAN? TÚSZÜGY JERUZSÁLEM GLOBÁLIS MEGOLDÁST JAVASOL HUSSZEINI: AZ IZRAELI KATONÁK SZOKÁSBÓL LÖVÖLDÖZNEK Izrael kész szabadon engedni a bebörtönzött libanoni síiták egy részét, ha megbízható információkat kap a libanoni területen eltűnt hét izraeli sorsáról - közölte tegnap a jeruzsálemi rádió. Az a három izraeli közvetítő, aki Genfben tegnap találkozott az ENSZ főtitkárával, felhatalmazást kapott annak közlésére, hogy a többi síitát azonnal szabadon engedik, ha biztosítják a fogva tartott izraeli katonák hazatérését, illetve az elesettek földi maradványainak visszaszolgáltatását. A rádió szerint csak a tárgyalások zárórészében várható a Hezbollah vezetőjének, Abdel Karim Obeid sejknek az elengedése. A sejket 1989 júliusában rabolta el Dél-Libanonban egy izraeli kommandó. Danny Naveh, az izraeli védelmi minisztérium szóvivője még kedden cáfolta az ÍRNA iráni hírügynökség jelentését, hogy Obeid sejket már most szombaton elengedik. Egyben megerősítette, Izrael készen áll a túszügy globális megoldására. George Bush amerikai elnök nyári rezidenciáján, Kennebunkportban kedden azt mondta az újságíróknak, teljes mértékben támogatja az ENSZ-főtitkár erőfeszítéseit a Libanonban fogva tartott nyugati állampolgárok kiszabadítására. Bush elnök ismételten megerősítette, hogy az Egyesült Államok semmilyen nyomást sem gyakorol Izraelre. Hangsúlyozta azonban, az USA felszólít minden érintettet az illegálisan fogva tartottak elengedésére. Támogatta Izrael követelését, hogy minden információt megkapjon eltűnt katonáiról. Pozitívumnak nevezte, hogy a Dzsihad szélsőséges szervezet továbbra is kész tárgyalni a túszok szabadságának visszaadásáról az ENSZ-főtitkárral. xxx Fejszál Husszeini, a megszállt területek egyik palesztin vezetője egy delegáció élén tegnap KeletJeruzsálemben sajtóértekezletet tartott. Azzal vádolta Izraelt, hogy Ciszjordániában és Gázában gyilkolja a palesztinokat és ezzel akadályozza a békefolyamatot. Állításuk szerint növekszik a palesztin felkelés áldozatainak száma. Azzai vádolták a izraeli felet, hogy biztonsági erői egyre gyakrabban használnak éles töltényeket a plasztiklövedékek helyett. Csak augusztusban öt palesztint öltek meg az izraeli katonák és többet megsebesítettek. Husszeini és társai felszólították a külföldi kormányokat, állítsák meg az izraeli hadsereget, amely szerintük „már szokásból lövöldöz". Az izraeli hadsereg elutasította a palesztin vádakat, szóvivője közölte, továbbra is érvényben van az a parancs, hogy a katonák a levegőbe lőjenek. GYŐZTEK A MAKACS ALBÁNOK COSSIGA ÉS ALIA „BARÁTI BESZÉLGETÉSE" Visszanyerte eszméletét a 29 éves Tomas Cernas, a július 31éről augusztus 1 -ére virradó éjszaka a litván-belorusz határon lejátszódott súlyos incidens egyetlen túlélője. Mint ismeretes, Medininkaj vámhivatala ellen ismeretlen tettesek brutális támadást hajtottak végre, hét litván rendőrt és vámost megöltek. Az egyetlen túlélő még mindig kritikus helyzetben van a kaunasi kórházban, ahol fegyveres őrizetet kapott. Algirdaš Meskalskis litván védelmi miniszter szerint már képes a vallomásra, azt azonban nem közölte, identifikálta-e Cernas a gyilkosokat. A litván hatóságok a feketesapkásokat, a szovjet belügyminisztérium különleges egységeinek tagjait tartják felelősnek a vérontásért, de egyelőre semmilyen konkrét bizonyítékkal sem álltak elő az OMON-nal szemben. Litvánia tegnap azzal vádolta meg a szovjet vezetést, hogy akadályozza a medininkai vérontás kivizsgálását, mivel „Moszkvának nyilvánvalóan nem fűződik érdeke az incidens objektív kivizsgálásához". A litván főügyészhelyeítes a RIA orosz hírügynökségnek adott interBorisz Jelcin orosz államfő elutasította Valentyin Kupcovnak, az Oroszországi Föderáció Kommunista Pártja KB közelmúltban megválasztott első titkárának javaslatát, hogy függessze fel a depolitizálásról kiadott rendeletének érvényességét - közölte tegnap a szovjet sajtó. Jelcin kedden Moszkvában találkozott Kupcovval, megvitatták a föderáció jelenlegi bonyolult helyzetét, a gazdasági válság, a szociális és politikai problémák közös megoldásának lehetőségét. Az orosz elnök a RIA független Egyre gyakrabban jelennek meg újabb és újabb adatok arról, hogy az öböl-háború idején az amerikai elesettek és sebesültek nem kis része a saját fegyverek áldozata volt. A 615 elesett és sebesült 17 százalékáról van szó - ez a legutóbbi adat, amelyet Martin Grandtner, a haditengerészet ezredese közölt. Számszerűen 35 halálos áldozatról és 72 sebesültről van szó. A Pentagon képviselőinek keddi sajtótájékoztatója szerint az egyik legsúlyosabb incidens február 17-én történt, amikor öt harckocsi és páncélozott csapatszállító csoportjára további amerikai tankok támadtak. Ekkor hat katona vesztette életét és 35 megsebesült. Január 29-én 7 tengerészgyalogos vesztette életét, amikor csődöt mondott egy rejújában azt mondta, lényegében nem teljesítik Gorbacsov elnök ígéretét, hogy személyes ellenőrzése mellett fog megvalósulni a vérontás felderítése. Felhívta a figyelmet arra, hogy az OMON-egységek vilniusi parancsnoka nem engedte meg a szövetségi belügyminisztérium és a szovjet főügyészség szakembereinek, hogy az OMON bázisán kezdjenek vizsgálatot. Azt sem volt hajlandó engedélyezni, hogy a tanúkat szembesítsék az OMON vilniusi katonáival. Viszont Andrej Csernyenko, a szovjet belügyminiszter helyettese a TASZSZ-nak azt állította, hogy a vádak alaptalanok, a litvánok politikai tőkét akarnak kovácsolni ebből az esetből. Az erőszakos esetek felderítését késleltetik, viszont az incidensek szaporodnak. Tegnap közölte a Baltfax független hírügynökség, hogy a lett főváros, Riga főpályaudvarán hétfőről keddre virradó éjszaka hat fegyveres támadt a köztársasági vámhivatalra. A tettesek egyelőre ismeretlenek, csak annyit tudni, hogy pisztolyokkal voltak felfegyverezve. Egy szemtanú szerint az egyik támadó az OMON egyenruháját viselte. orosz hírügynökség szerint a találkozón hangsúlyozta, a depolitizálásról hozott rendelet nem feltételez semmilyen megtorló lépéseket a kommunistákkal szemben. Még csak azt sem követeli, hogy a köztársasági kommunista párt haladéktalanul alapvetően módosítsa tevékenységi formáit. Kupcov biztosította az elnököt, pártja kész részt venni az orosz társadalom megújulására irányuló haladó reformok megvalósításában. A két politikus megállapodott £bban, rendszeresen fognak találkozni. pülőgépről kilőtt rakéta és egy amerikai páncélozott csapatszállítót talált el. összesen 28 ilyen baleset történt, ezek közül 25 a szárazföldön, kettő a tengeren, egyet pedig egy föld-levegő rakéta okozott, amely célt tévesztett. 16 incidens a tengerészgyalogosok számlájára írható, kilenc esetben pedig sajái katonáikat bombázták az amerikai helikopterek és repülőgépek. Az amerikai hadtörténészek szerint a saját fegyverek okozta veszteségek még egyetlen háborúban sem voltak ilyen nagyarányúak. A Pentagon közölte, az áldozatok családtagjait tájékoztatták arról, hogy hozzátartozóik életét amerikai fegyverek oltották ki, de az áldozatok listáját nem teszik közzé. Az olasz kormány úgy döntött, azokat az albán menekülteket, akik elutasítják a hazatérést, Milánóba és más északi városokba szállítják át. Cicenzo Párisi, az olasz rendőrség főnöke újságíróknak azt mondta, ezek az albánok Olaszországban maradnak, különböző tartományokban helyezik el őket és a rendőrprefektúrák fogják mérlegelni a Martellitörvény alkalmazását velük szemben. E törvény értelmében az illegális bevándorlók csak abban az esetben maradhatnak az országban, ha van munkaszerződésük. Bariban kedden este még több mint 1200 albán volt, 200-300 a kikötőben és kb. ezer a stadionban. Kijelentették, inkább meghalnak, de nem térnek haza. Az első 200 menekült erős rendőri és katonai aszszisztencia mellett röviddel éjfél után szállt be az autóbuszokba, amelyek északra, Milánóba és Genovába szállították őket. Az éjszaka folyamán a bari stadionban újabb incidens történt, a hazatérést elutasító elégedetlen albánok az atlétikai felszereléseket felhasználva támadtak a rendőrkordonra. A rendőröknek azonban sikerült helyreállítaniuk a rendet. Francesco Cossiga olasz államfő Tiranából való hazatérése után kedden este kijelentette, Ramiz Alia albán elnökkel „baráti beszélgetést" folytatott. Bariban hangsúlyozta, Olaszország egyedül nem képes megoldani az albán problémát. Ha megengednék a menekülteknek, hogy Olaszországban maradjanak, az csak ösztönözné az emigrálni szándékozókat. Cossiga szerint ez nem lenne megoldás. * » * Növekedett Albánia olasz részről történő támogatásának intenzitása. Már három repülőgép érkezett Tiranába élelmiszerrel megrakodva. A keddi csúcstalálkozón megállapodás született arról, hogy a napokban Tiranába utazik Vincenzo Scotti olasz belügyminiszter, megállapodást ír alá a biztonsági együttműködésről. Erre támaszkodva szervezik át az albán rendőrséget. Az olasz flotta pedig segít Albániának parti vizei védelmében. Ú

J szó

i 1991. AUGUSZTUS 15. NÉHÁNY SORBAN M

űszaki hiba miatt kedden este leállították a New York állambeli Nine Mile Point atomerőművet. Az erőmű szóvivője közölte, nincs veszély, ám az objektumot két hétre bezárták, hogy kivizsgálják, pontosan mi okozta az üzemzavart. Az atomerőmű az Ontario-tó közelében van, Torontótól 225 kilométerre. J

án Holčík szlovák ipari miniszter, aki hétfő óta tartózkodik az Egyesült Államokban a washingtoni kereskedelmi kamara székházában találkozott a csehszlovák-amerikai gazdasági tanács tagjaival. „Azért jöttem az Egyesült Államokba, hogy csehszlovákiai beruházásokra ösztönözzem az amerikai vállalkozókat" - mondotta a miniszter, majd tájékoztatta őket a beruházás lehetőségeiről. Ján Holčik megállapodást írt alá az ICF Industries céggel, amely az amerikai környezetvédelmi támogatás keretében tanulmányt dolgoz ki arról, miként lehetne megsemmisíteni a mérgező hulladékanyagokat Szlovákiában. V

arsóban a cseh, szlovák, litván é? ukrán kisebbség képviselőinek választási koalíciója nyilatkozatot tett közzé, amelyben követeli, hogy a lengyel állam dolgozza ki a nemzetiségi kisebbségekkel szembeni politikáját. A Kisebbségek Választási Tömbje részt kíván venni az októberi parlamenti választásokon. Az a célja, hogy segítséget nyújtson egy olyan lengyel társadalom létrehozásában, amelynek integrált részét képeznék a nemzetiségi, etnikai és vallási kisebbségek. T

elford angliai városban tegnapra virradó éjszaka mintegy 60 fiatal kövekkel támadta meg a helyi rendőröket. A zavargásokat, amelyek már második napja folytatódtak, az robbantotta ki, hogy az egyik rendőr lelőtte lan Gordont, a város színes bőrű polgárát. A rendőrség megkezdte az ügy kivizsgálását, ám a helybeli néger aktivisták kétségbe vonják a rendőrök objektivitását, s ezért egy független vizsgálóbizottság fölállítását követelik. M

adrid központjában tegnapra virradó éjszaka bomba robbant. A merénylet során senki sem vesztette életét, ám a bomba megrongálta a spanyol központi bank székházát. A rendőrség elutasította azt a feltételezést, hogy a bombatámadás a merénylet helyszínétől nem messze levő katonai főparancsnokság épülete ellen irányult. Az akcióért eddig senki sem vállalta a felelősséget/szakértők azonban úgy vélik, hogy a baszk szeparatista szervezet, az ETA tagjai voltak a tettesek. N

émetország szövetségi kormánya tegnap jóváhagyta a volt NDK politikai áldozatainak kártérítéséről és rehabilitálásáról szóló törvénytervezetet, ameiyet Klaus Kinkéi igazságügy-miniszter terjesztett elő. A javaslat szerint az érintettek minimálisan 300 márkát kapnának a börtönben töltött minden egyes hónapért. K

airóban a jövő hónapban összeülnek az arab országok gazdasági miniszterei, hogy tárgyalásokat folytassanak az Irakkal szembeni gazdasági szankciók feloldásának lehetőségéről. Ezt tegnap közölte az Arab Liga főtitkárának helyettese. Bagdad azután fordult kéréssel a 21 tagú Arab Államok Ligájához, hogy az Iszlám Konferencia törökországi ülésén tett hasonló kísérlete kudarcba fulladt. H

a a kolumbiai baloldali felkelőcsoportok tagjai leteszik a fegyvert, akkor a bogotai kormány amnesztiában részesíti őket - közölte a Reuter hírügynökség. A kormánydekrétumban többek között az áll; amennyiben a felkelők leteszik a fegyvert és bekapcsolódnak a társadalmi életbe, akkor nem vonják felelősségre őket bűntetteikért. A kormány egyben biztosította az amnesztiát azon öt gerillacsoport számára, amelyek az elmúlt 18 hónap során mondtak le a fegyveres harcról. J

avier Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkár hétfőn Genfben találkozott Abdal Latit Filali marokkói külügyminiszterrel. A találkozó után reményét fejezte ki, hogy a Nyugat-Szaharában tapasztalt katonai aktivitás nem veszélyezteti a Polisario fronttal kötött tűzszüneti szerződést. A marokkói kormány és a Polisario képviselői által aláírt dokumentumnak szeptember 6-án kellene érvénybe lépnie. Az egyezmény szerint a tűzszünet az első lépés a 15 éve tartó konfliktus befejezéséhez vezető úton. A múlt héten azonban Nyugat-Szaharában fegyveres akciókra került sor, s ezek komoly veszélybe sodorták a békefolyamatot. D

agad a menekülthullám, már-már ellepi Nyugat-Európát. Délen Olaszországot veszélyezteti minduntalan az albán áradat, északon a skandináv államokat tartja rettegésben a szovjet menekültek és a lengyel romák morajló tömege, lejjebb horvátok, szerbek, határsértő románok, s még távolabbról törökök özönlenek Ausztriába. Németországot, pontosabban Nyugat-Németországot pedig hullámverés éri a „belső és külső keleti partokról" egyaránt. Tódulnak a munkanélküli keleti németek és a lengyelek, akik a politikai fordulat után képtelenek hazájukban kivárni a gazdasági csodákat. Sorjában érkeznek az új otthont kereső romániai németek, gyérebben ugyan, de jönnek az ilyen-olyan okok miatt menekülni kényszerülő irániak, afgánok, a tamilok Sri Lankáról, a palesztinok Libanonból, a kurdok Irakból és Törökországból. Wolfgang Scháuble szövetségi belügyminiszter a minap mondta ki a félelmetesen hangzó számot: naponta átlagosan 500 külföldi kér menedékjogot Németországban. Mindhiába a szigorított ellenőrzés a csehszlovák-német, illetve a lengyel-német határon, az év első hét hónapja alatt becslések szerint mintegy 50 ezren léptek be illegálisan német területre. Idén csupán a volt kommunista országokból több mint 40 ezren követelték a menekültstátust. Ha a beszivárgás ilyen tempóban folytatódik, akkor jövőre félmillió an kopogtatnak majd Németország kapuján. Adott a kérdés: megengedheti-e magának a keleti országrész rendbehozatalával megterhelt Bonn a külföldiek évi plusz 500 ezres táborának SOROMPÓZÁRÁS? eltartását? Politikai körökben megoszlanak a vélemények. Módosítani kellene a szövetségi alkotmányt, mivel az ott rögzített menekültjog már rég nincs összhangban a realitással - vélik az uniópártok egyes képviselői. Korlátozni kellene a menekültek beáramlását, az lenne a helyes, ha Németországban valóban csak azok kapnának menedéket, akiket hazájukban politikai, faji vagy vallási okokból üldöznek. A következtetés: le kellene zárni a sorompót a „gazdasági menekültek" előtt. A szociáldemokraták, eleget téve ellenzéki szerepüknek, szembeszállnak a keresztény pártokkal, mondván „számszabályozást" kell végrehajtani. Magyarán: Kelet-Európából csak bizonyos mennyiségű bevándorlót engednének be. Ez azt jelentené, hogy, mondjuk, 200 ügyeskedő minden ceremónia nélkül betelepedhetne Németországba, a 201. kopogtatót, aki történetesen valóban a fennt felsorolt okok miatt kényszerül menekülni, azt visszatoloncolják? Nem éppen ésszerű elgondolás. Helmut Kohl szövetségi kancellár, úgy gondolta, itt az ideje hogy bekapcsolódjon a nagy port kavart vitába. A ZDF tévéállomásnak adott hét eleji nyilatkozatában kiállt a menekültstátus szigorított, ellenőrzött megtartása mellett. Minthogy Németország „nem bevándorlási ország, nem fogadhat be mindenkit" - mondotta. Védelmébe vette azonban a romániai németeket, akik „negyven évig szenvedtek csak azért, mert németek". Szerinte „őket igazán megilleti a jog, hogy hazatérhessenek". K I.-itott a lényegi kérdés, s egyre bonyolulINy tabbnak látszik. Németország képes lesz-e egyedül megbirkózni a menekültproblémával? És Olaszország egymaga fel tudja-e számolni az albán exodust kiváltó okokat? És Svédország, Ausztria, Csehszlovákia mint tranzitország elbírja-e a rá nehezedő terhet? Szabadulni tőle csak közös erőbedobással lehet - véli Scháuble, aki már tervezi is a miniszteri szintű nemzetközi konferencia összehívását. URBÁN GABRIELLA JELCIN RAGASZKODIK DÖNTÉSÉHEZ ADATOK AZ ÖBÖL-HÁBORÚ ÁLDOZATAIRÓL AMERIKAI FEGYVER AMERIKAIT ÖLT