Új Szó, 1991. augusztus (44. évfolyam, 178-204. szám)

1991-08-02 / 179. szám, péntek

3 HLREK - VÉLEMÉNYEK 1991. AUGUSZTUS 2. BAKER JERUZSÁLEMBEN IZRAEL RÉSZT VESZ A BÉKEKONFERENCIÁN Nagy nemzetközi visszhangot váltott ki, különösen az érintett közel-keleti országok körében a moszkvai szovjetamerikai csúcstalálkozón született bejelentés a nemzetközi békekonferenciáról. Egyiptom például üdvözölte Bush és Gorbacsov felhívását, s Amr Musza külügyminiszter szerint ez azt jelenti, hogy minden fél pozitívan reagált az amerikai béketervre. Egyiptomban egyébként befejeződtek a David Levy izraeli külügyminiszterrel folytatott tárgyalások, és diplomáciai források szerint egyáltalán nem történt előrelépés a békekonferencia összehívását mindmáig gátló legérzékenyebb kérdésekben. Ütközőpont a palesztin delegáció összetétele, s tegnap Jeruzsálemben, James Baker amerikai külügyminiszter megérkezése előtt kiszivárogtatták a hírt: Izrael azt javasolja, hogy a Jeruzsálemben született jordániai palesztinok vegyenek részt a közös jordán-patesztin küldöttségben. Állítólag ezzel a tervezettel kívánja fogadni az izraeli kormány az amerikai diplomácia vezetőjét. A Samir-kabinet egyébként jelezte, hajlandó elfogadni az amerikai béketervet, de először igenlő választ vár Washingtontól a saját javaslatára. A Palesztinai Felszabadítási Szervezet ugyancsak üdvözölte a Moszkvában született elöntést, azzal a feltétellel, hogy a PFSZ is csatlakozhat a békekonferenciához. Jasszer Abed Rabo, a PFSZ végrehajtó bizottságának tagja ismertette szervezetének álláspontját, s eszerint a palesztin delegációnak a megszállt területek, valamint olyan települések képviselőiből kell állnia, amelyeket a PFSZ határoz meg minden külső beavatkozás nélkül. Jasszer Arafat, a PFSZ vezetője pedig Marokkóba utazott tegnap, hogy II. Hasszán királlyal a békekonferenciáról tárgyaljon. Ez azért érdekes, mert a király az Iszlám Konferencia Jeruzsálem-bizottságának az elnöke, valószínű, hogy Bakernek is tolmácsolja Arafat álláspontját. A PFSZ vezetője bírálta azt az elképzelést, amely szerint a konferencián nem kellene megvitatni Jeruzsálem kérdésgfe Miután James Baker megérkezett Jeruzsálembe Jicchak Samir bejelentette: Izrael részt vesz a Közel-Keletről szóló békekonferencián. TUDJMAN: SZERBIA HQDITO HÁBORÚT FOLYTAT TŰZ§ZÜNETI JAVASLAT: ÚJABB ESÉLY A BÉKÉRE? A jugoszláv államelnökség ülésén, amelyet többszöri halasztás után szerdán este hívtak össze, kidolgozták a hoíVátországi tűzszünet részletes tervét. A dokumentumokat tegnapra virradó éjszaka hozták nyilvánosságra. Eszerint a tervet Horvátország vezető szerveinek kellene megvitatniuk és véleményezniük 48 órán belül. A horvát állásfoglalás után az államelnökség ismét napirendre tűzi a tűzszünet kérdését, és vélhetően ma meghozhatná a végleges határozatot. Ez világosan felsorolná a tűzszünet minden feltételét. Az államelnökség felszólította a konfliktusban résztvevő feleket, hogy tartózkodjanak minden olyan akciótól, amelyek veszélyeztetik a béke helyreállítását. Közben a horvát kormány ugyancsak szerdán este rendelt el újabb mozgósítást azokban a térségekben, ahol a harcok folynak. A parlament is megvitatja a harckészültség fokozását és a legsürgetőbb intézkedéseket tartalmazó csomagtervet. A kormány úgy döntött, hogy levelet intéz a Biztonsági Tanács állandó tagállamainak kormányaihoz, s tájékoztatja őket arról a háborúról, amelybe Horvátországot a szerb „zsandárok" és a jugoszláv hadsereg kényszerítette. Kelet-Szlavóniában, Eszék környékén a tegnapra virradó éjszaka viszonylagos nyugalomban telt el, a harcok súlypontja Eszéktől keletre, Dalj község térségében helyeződött át. Az összecsapások hevességét bizonyítja: a hon/át belügyi alakulatok állítólag egyetértettek a néphadsereg intervenciójával, mert csak így lehet megakadályozni, hogy a konfliktus nagyobb területre terjedjen ki. Dalj községben fegyveres polgári személyek támadtak rá egy horvát rendőrjárőrre, egy terroristát megöltek, a többi elmenekült. A kora reggeli órákban pedig aknavetőkkel lőtték Marinovci falut. A támadást állítólag a Borovo Seloból érkezett szerb fegyveresek követték el. A konfliktusba beavatkozott a hadsereg is; Franjo Tudjman horvát elnök tegnap a zágrábi parlament ülésén azt mondotta, hogy Szerbia hódító háborút folytat Horvátország ellen. Azzal vádolta a hivatalos szerb és Crna Gora-i vezetést, valamint a jugoszláv néphadsereg egy részét, hogy tudatosan agressziót követnek el a Horvát Köztársaság ellen. Leszögezte: Horvátországnak folytatnia kell a felkészülést a háborúra, ha már nem tudja elkerülni. Emlékeztetett azokra a nehézségekre, amelyekkel a fegyvervásárlások jártak, majd azt húzta alá, hogy a horvát egységek még sohasem támadták meg a jugoszláv hadsereg alakulatait. Ha viszont a hadsereg továbbra is a szerb terroristákat fogja támogatni, a hon/át fegyveres erőknek megfelelően kell erre reagálni. Egyébként a hon/át parlament ülésén a köztársaság biztonsági helyzetét, valamint az új köztársasági kormánynyal kapcsolatos kérdéseket vitatták meg. Franjo Greguric, az új horvát kormányfő a parlament elé terjesztette az új kabinet névsorát. 14 hónap alatt háromszor cserélődött már ki a horvát kormány. A mostani legfigyelemreméltóbb változás az, hogy leváltották mind a védelmi, mind a belügyminisztert. Kétnapos látogatásra Moszkvába érkezett tegnap Ante Markovic, a jugoszláv szövetségi kormány elnöke. Vendéglátójával Valentyin Pavlov miniszterelnökkel tárgyalt, majd pedig Borisz Jelcin orosz elnökkel találkozott. Az előzetes jelentések szerint ma fogadja őt Gorbacsov, s minden bizonnyal tájékoztatja vendégét mindarról, ami Jugoszláviával kapcsolatban szóba került a szovjet-amerikai csúcson. ROMANIA MEGSZÜLETETT A PRIVATIZÁCIÓS TÖRVÉNY Nemsokára Romániában is megkezdődik a privatizáció. Az erről szóló törvényt kéthetes kemény és indulatos vita után fogadta el a román parlament két háza. Az elfogadott törvényjavaslatot Petre Roman kormánya dolgozta ki, s a kormányzó Nemzeti Megmentési Front nézeteit tükrözi. A román ellenzéki politikai pártok többsége a javaslatot hibásnak és népellenesnek nevezte és bojkottálta a törvényjavaslat megvitatását. Az ellenzéki erők közül egyedül a Romániai Magyar Demokrata Szövetség vett részt a privatizációs törvény vitájában. Az RMDSZ ugyanis saját javaslatát is benyújtotta, és így kötelességének érezte, hogy a parlamenti vitában részt vegyen. Vitathatatlan: a kétharmados többséggel rendelkező front az RMDSZ nem sok javaslatát vette figyelembe és hagyta jóvá. Külföldi megfigyelők szerint az RMDSZ mégis politikai sikert aratott, most már ugyanis senki sem vetheti a szemére, hogy a nemzetiségi problémákon kívül semmi sem érdekli a szervezet parlamenti képviselőit. Verestóy Attila szenátor a vita után ezt nyilatkozta a sajtónak: „Érdemes volt kitartanunk, hiszen e jogszabálynak több cikkelyét alapjaiban megváltoztattuk. így például előírtuk azt, hogy a kapott tulajdonjogot bizonyító címletekkel garantálva, az ezekre írt értéknek megfelelő kölcsönt lehessen felvenni. Ugyanakkor most már a tőzsde létrehozását sem lehet elodázni. Nem beszélve arról, hogy a kisiparosokat ért sérelmek orvoslására is születik majd törvény, hiszen ez most már kötelezővé vált". Hozzáteszem, ugyancsak az RMDSZ kezdeményezésére került be a törvénybe az a paragrafus, mely lehetővé teszi a kommunista rendszer áldozatainak kártalanítását. Elmondhatjuk tehát, hogy az RMDSZ részvétele a parlamenti vitában nem volt hiábavaló. Az ellenzék több képviselőjének és szenátorának a kivonása a parlamentből az RMDSZ-t is megosztotta, ez azonban csak erre a problémára érvényes. Kilenc képviselő és két szenátor szintér^a kivonulást választotta, bár előzőleg még este részt vettek a vitában. Domokos Géza, az RMDSZ elnöke ezzel kapcsolatban kijelentette, az RMDSZ részvétele a privatizációs törvény vitájában, nem azt jelenti, hogy a szövetség egyetértene a Nemzeti Megmentési Fronttal és eltávolodna az ellenzéktől, hanem csupán azt: a szövetség kötelességéhek érzi, hogy a privatizációt a parlamentben megtárgyalja. Az RMDSZ Elnöksége, amely a napokban ülésezett, szintén egyetértését fejezte ki a szövetség álláspontjával kapcsolatban. Ami az ellenzéki pártokat illeti: el kell mondani, hogy nem mindenütt értették meg az RMDSZ álláspontját, és valószínűleg számolni kell azzal, hogy a probléma továbbra is vita tárgya lesz. A privatizációs törvény alapján Romániában az állami vagyon 30 százalékát - kivéve a fontos ipari üzemeket - részvények formájában fogják kiosztani a lakosság között. A privatizációra kiszemelt üzemeket azonban előbb öt privatizációs alapba csoportosítják, a részvényekkel csak öt év múlva tudnak majd gazdálkodni a tulajdonosok. Külföldiek szintén részt vehetnek a privatizációban, de bizonyos megszorításokkal. Érdekes, amikor kirobbant a parlamenti válság Ion Iliescu elnök javasolta, hogy halasszák el a vitát. A front azonban ezt állítólag Petre Roman kormányfő sugallmazására nem vette figyelembe, és azonnal hozzáfogott a vitához. Mint már említettük az elnök ezt bojkottálta. Mit szól majd mindehhezHIiescu,akinek a törvényt hivatalosan el kell ismernie. Bukaresti politikai körökben általános az a nézet, hogy Iliescu jóváhagyja a törvényt, amely később hatályba lép. KOKES JÁNOS, Bukarest KUBA AZ OCHOA'KOMMANDÓ PUCCSRA KÉSZÜL A kubai fegyveres erők egy része konspirál a jelenlegi kormánnyal szemben, és puccsot készít elő a szigetország demokratizálása érdekében. Ezt az El Nuevo Herald című amerikai napilap írta tegnapi számában, arra a Miamiban megtartott sajtóértekezletre hivatkozva, amelyen inkognitóban állítólag részt vett a kubai hadsereg egyik magas rangú tisztje is. A cikk szerint a tiszt Leandro néven mutatkozott be és egy fekete csukja takarta az arcát. A sajtóértekezletet az Amerikában élő kubaiak Nemzeti Demokratikus Egységpártja szervezte. Leandro azt állította, a fegyveres erőkön belül létrehozták az ún. Ochoa-kommandót, amely előkészíti az államcsínyt. A kommandó Arnaldo Ochoa tábornok hagyatékának a követője, akit két évvel ezelőtt végeztek ki Kubában állítólag azért, mert köze volt a kábítószer-kereskedelemhez. Leandro szerint Ochoa már akkor foglalkozott az államcsíny gondolatával, s ez volt üldöztetésének az oka. BUDAPEST PARLAMENTI KÉPVISELŐ BŐSRŐL A Magyar Hírlap tegnap interjút készített Bogárdi Zoltánnal, az MDF országgyűlési képviselőjével, aki Bősön járt, hogy a helyszínen tájékozódjon az ottani eseményekről. Bogárdi elmondta, ó a nagymarosi körzet képviselője, s ezért érzi kötelességének az állandó tájékozódást. „Rettenetes csalódás, hogy azok a mostani szlovákiai vezetők nem veszik észre a vízerőművel kapcsolatos cselt: bizonyos köröknek az az érdeke, hogy ebből magyar-szlovák ellentétet kovácsoljanak. Épp ezért rettentően szűk a magyar kormányzat lépéstere. Európának kellene észrevennie, hogy európai nyomás szükségeltetik, hogy a szlovák kormány belássa: majdhogynem népirtásról van itt szó, igaz, nem konkrétan, ám az esély benne foglaltatik! Ez a mostani intézkedés, amely minden fizikai törvényszerűséget figyelmen kívül hagy - hatalmi, demonstratív akció!" ALPERES: A MALÉV HA NYER IS, VESZTES MARAD... Horvátország: pucol (de csak fegyvert) a jugoszláv katona Telefoto: ČSTK/AP A budapesti fővárosi bíróságon a közeljövőben kitűzik annak a tárgyalásnak időpontját, amelyben a felperes a Pratt and Whitny amerikai cég, az alperes a nemzeti légitársaság, a Malév. A Malév 1990. december 21-én egy vezérigazgatója által aláírt levélben biztosította a P és W céget, hogy öt hajtóművet és a hozzá tartozó szolgáltatásokat tőlük vásárolják meg 50 millió, dollár, azaz közel 4 milliárd forint értékben. Utána azonban mégis a General Electric cég motorjai mellett döntöttek A P és W évi forgalma mellett a tétel nem különösebben jelentós, a pervesztés anyagi vonzata azonban a Malévet, amelynek teljes forgalmi értéke néhány százmillió dollár, igen érzékenyen érintené. A Malév az adott ügyben arra hivatkozik, hogy a vezérigazgató által annak idején aláírt levél nem tekinthető többnek egyszerű szándéknyilatkozatnál, szerződésszegésről tehát szó sem lehet. Ha a Maiévnek nem sikerűi valamiképpen megegyeznie a P és W-vel, illetve a mögötte álló United Technologies mammutcéggel, akkor Magyarország mindenképpen a rövidebbet húzza. Ha a Malév nyer a perben, akkor a világ 47. legnagyobb vállalatát hangolja maga ellen, ha veszít, akkor a General Eletric, a világ 10. legnagyobb vállalata búcsúzhat egy vonzó üzlettől. Joggal hívta tehát fel a figyelmet a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma arra, hogy a tanulságokat mindenképp le kell vonni: a külföldiekkel való üzletkötésnél nem alkalmazhatóak mechanikusan a Magyarországon elfogadott normák. Külföldön ugyanis, mint a minisztérium egy vezető tisztviselője elmondta, az adott szónak is jogilag kötelező ereje lehet. A Malév egyébként is a tömegkommunikáció kritikus figyelmének középpontjában áll, amit a cég vezérigazgatója annak tulajdonít, hogy az elbocsájtásokkal sok ellenséget szerzett magának. így például feltűnést keltett, hogy alig néhány - állítólag kevesebb mint tíz - Japán és Magyarország közötti turista-charter repülőútra a Malév a csehszlovák légitársaság egy IL 62-es repülőgépét vásárolta meg. A vételárat az üzleti titokra. valós tekintettel nem közölték, ám a vállalkozás a Malév szerint sem ígérkezik különösen jövedelmezőnek, és a kiöregedett IL 62-est nem a világ legkorszerűbb gépei között tartják nyilván. Épp ellenkezőleg. A magyar légitársaság kebelén belül is vita tárgyát képező repülőgép egyébként magyar felségjelzéssel, de csehszlovák személyzettel indult el első útjára, mivel Magyarországnak nincsenek e típusra kiképzett szakemberei. VARGA PÉTER ÁDÁM, Budapest NÉHÁNY SORBAN A

thénban a rendőrség a szerdai razzia során letartóztatott 120 albánt, akiket visszatoloncolnak hazájukba - közölte a Tanjug hírügynökség. A hivatalos nyilatkozat szerint ezek az albánok illegálisan tartózkodtak Görögországban. A dokumentum arról nem tájékoztat, hogy összesen hány albán van Görögországban és hányat kényszerítettek rá a hazatérésre. Görögország hivatalosan közölte, hogy az év első öt hónapjában 40 ezer vízumot adott ki az albánoknak. A menekültek számát 50 ezerre becsülik. L

engyelországban tegnaptól drágább a benzin és a gázolaj, a polgároknak 60 százalékkal többet kell fizetniük a fűtésért és a meleg vízért. A PAP hírügynökség szerint a kormány ezzel a lépéssel reagált a szén és a kőolaj árának emelésére. Augusztus 5-étől 5 százalékkal drágábbak lesznek a dohányipari termékek, a külföldi cigai$tták árai 50-90 százalékkal emelkednek. H

at algériai ellenzéki párt arra szólított fel, hogy oldják fel a múlt hónapban, a muzulmán fundamentalisták és a biztonsági erők közötti összecsapások után kihirdetett rendkívüli állapotot. Az említett pártok és a kormány közötti tárgyalások után kiadott nyilatkozatban pedig az ellenzék követeli az Iszlám Megmentési Front képviselőinek szabadon bocsátását. Szid-Ahmed Ghazali algériai kormányfő egyébként tegnapra virradó éjszaka közölte, hogy a júniusban elhalasztott első szabad parlamenti választásokat valószínűleg novemberre írják ki. K

edden felrobbant az egyik kabuli fegyverraktár, s ennek következtében több száz személy vesztette életét, illetve sebesült meg. Erről a Nation című pakisztáni napilap tájékoztatott. A jelentés szerint a tragédiát valószínűleg az afgán felkelők Kabulra kilőtt rakétái okozták. Abdal Alim, az afgán felkelők hírügynöksége iszlamabadi fiókirodájának vezetője tegnap arról tájékoztatott, hogy az akciót a mudzsahidekkel szimpatizáló tisztek készítették elő. M

anilában tegnap vádat emeltek Imelda Marcos, az egykori Fülöp-szigeteki diktátor felesége és három gyermeke ellen. Erre azután került sor, hogy Ferdinand Marcos özvegye, aki jelenleg az Egyesült Államokban él elfogadta a manilai kormány ajánlatát, mely szerint 5 év után visszatérhet hazájába, de számolnia kell azzal, hogy bíróság elé állítják. Imelda Marcost adócsalással és több más bűntettel vádolják. T

ovábbi hatvan nappal meghosszabbították a rendkívüli állapotot Limában és a közeli Callao kikötőben. A perui fővárosban gyakorlatilag már öt és fél éve van érvényben a rendkívüli állapot. A kormány ezenkívül dekrétummal módosította a fegyveres erők jogköreit, a katonák a rendőrökkel együtt felügyelnek majd a rendfenntartásra Limában. Az intézkedéseket a baloldali szélsőséges csoportok állandó terrorista támadásaival összefüggésben hozta a kormány. „POLOSKÁK" MIATT ÉPÜLETBONTÁS? Az amerikai Kongresszus szenátusa arra szólított fel, hogy rombolják le az Egyesült Államok moszkvai képviseleti hivatalának épületét, amelyet 1985-ben adtak át, s amelyben a KGB-nek sikérült temérdek lehallgatóberendezést beszerelnie. A kb. 130 millió dolláros számlát a rombolásért a Szovjetuniónak kellene kiegyenlítenie - vélik a képviselők. A szenátus legújabb javaslata azonban részben ellentétben áll a képviselőház álláspontjával. Ez utóbbi úgy gondolja, a moszkvai nagykövetségnek csak a két felső emeletét kellene lebontani, s helyettük négy újat emelni. A Kongresszus két kamarája szeptemberben folytatja a vitát az ügyről.