Új Szó, 1991. július (44. évfolyam, 152-177. szám)

1991-07-11 / 160. szám, csütörtök

, ÚJ szói HÍREK - VELEMÉNYEK POLITIKAMENTES, DEMOKRATIKUS RENDŐRI TESTÜLETEK (Folytatás az 1. oldalról) biztonsági bizottságok együttértve 38 mó­dosító javaslattal járultak hozzá e fontos jogszabály tökéletesítéséhez. A vitában felszólaló képviselők üdvö­zölték az új rendőrségi törvényt, s több módosító javaslatot is tettek. Sándor Eleonóra (FMK) egyebek közt arra muta­tott rá felszólalásában, hogy a törvény egyrészt erősíti a rendőri testületek tagjai­nak jogbiztonságát, másrészt elősegíti a közvélemény és a rendőrség közti biza­lom kialakulását. Általa közelebb jutunk az Európa Tanács határozatába foglalt alapelvek megvalósításához is. A vitában foglalkoztak a rendőrség jo­gaival egyes sajátos esetekre - pl. házku­tatásra - vonatkozóan, de szóba került a hadsereg rendőri feladatok teljesítésére történő felhasználásának, valamint a fegyverhasználat feltételeinek kérdése is. A szövetségi belügyminisztérium ezu­tán megindokolta a CSSZSZK rendőri testületei tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvényjavaslatot, amely részlete­sen meghatározza e testületek tagjainak jogait és kötelességeit. Ez a jogszabály fontos lépés az egykori Nemzetbiztonsági Testület modelljének felszámolása terén, tiszteletben tartja a fegyveres biztonsági testületek és biztonsági szolgálatok önál­lóságát, és biztosítja a rendőri testületek politikamentességét. A két kamara bizott­sági előadói, Michal Malý és Josef Fri­čar támogatták a kormány törvényjavas­latát. A vita végén Ján Lángoš kijelentet­te, hogy nincs kifogása az előterjesztett módosító javaslatokkal szemben. Még e két törvényről való szavazás előtt a képviselőkből egyeztető bizottsá­got hoztak létre azzal a céllal, hogy javas­latot dolgozzon ki a szociális biztosítási törvény módosítására vonatkozó tör­vényjavaslattal kapcsolatban. Amint is­meretes, ezt a törvényjavaslatot az egyik kamara nem hagyta jóvá. Az elutasított csődtörvényjavaslat sorsának ügyében a nemzetek kamarája önálló ülésen dönt. Ján Lángoš szövetségi belügyminisz­ter ezután megindokolta a kormány tör­vényjavaslatát, hogy a Szövetségi Gyűlés ratifikálja a menekültek helyzetét és jogál­lását szabályozó ENSZ-egyezményt. A menekültekre vonatkozó ENSZ-ok­mány pontosan meghatározza a mene­kült fogalmát, a menekültek jogait és kötelességeit a jegyzőkönyvet aláíró álla­mok területén. A törvény szerint a mene­kültnek elismert személyeket olyan bá­násmód illeti meg, mint a befogadó or­szág polgárait. Fontos rendelkezése a törvénynek, hogy a menekültek nem adhatók ki annak az országnak, amely részéről üldöztetés fenyegetné őket. A menekültügyi egyezmény hangsúlyoz­za a menekültek kötelességeit azzal az országgal szemben, amely befogadta őket. A bizottsági előadók, Tomáš Kopŕi­va és Klára Samková ugyancsak java­solták a törvény jóváhagyását. Ezután a törvényjavaslatot a képviselők jóvá­hagyták. A módosító javaslatok megvita­tása után a képviselők megszavazták a CSSZSZK rendőri testületeiről és a vár­rendőrségről szóló törvényjavaslatot is. Az ülés délutáni részében a képviselők visszatértek a parlament hétfői ülésén előterjesztett, a bűnözésről, a biztonsági helyzetről, valamint a bűnözés elleni küz­delemről szóló jelentéshez. A vitában elő­térbe jutott a roma lakosság magas bűnö­zési aránya okainak elemzése. Ruth šor­mová (PM), Sándor Eleonóra (FMK) és Klára Samková (RPK) visszautasította a cigányok bűnözésével kapcsolatos álta­lánosító, az etnikai hovatartozásra vonat­kozó utalást. Mivel a határozati javaslathoz több kie­gészítést tettek a képviselők, a szavazást mára halasztották. A szerdai ülés zárószakaszában, ami­kor a napirendbe előzőleg beiktatott pont - a Szövetségi Gyűlés állásfoglalása a ju­goszláviai helyzettel kapcsolatban - meg­vitatására került volna sor, a képviselők, közel egyórás szerteágazó vita után úgy döntöttek, a parlament nem ad ki ilyen nyilatkozatot. A vitában a sajtóban megje­lent hírekre hivatkozva felvetették a Ju­goszláviába csempészett, Csehszlová­kiából származó fegyverek kérdését is, s több képviselő követelte, hogy az ügyről tájékoztassák a parlamentet. SOMOGYI MÁTYÁS ÚJSÁGÍRÓK LÁNYBAN (Munkatársunktól) - Újbóli elnökké választásának első évfordulóján - és közvetle­nül nyári szabadságának megkezdése előtt - a hazai újságírók és a Prágában akkreditált külföldi újságírók szűk körű csoportját fogadta tegnap a kora esti órákban a lány kastélyban Václav Havel. Az újraválasztása óta eltelt esztendőt a vártnál mozgalmasabbnak mondta. Nem titkolta azt sem, hogy voltak olyan döntései is, amelyek most, utólag tévesnek tűnhetnek ugyan; de a forradalmat követő hónapok sajátos légköre nem tette lehetővé a megfontoltabb, s még körültekintőbb politizálást. Arra a kérdésre, hogy nem tartja-e túl rövidnek azt az időt, ami még a jövő esztendőben esedékes választásokig hátravan, Václav Havel azt felelte, hogy sem ő és nyilván a törvényhozásért felelős szövetségi parlament sem érzi magát lépéskényszerben vagy időzavarban. Ellenkezőleg: az idő szűkülése mind öt, mind a törvényhozókat arra sarkallja, hogy a fölösleges huzavonát kerülve, záros határidőn belül felelősségteljes munkát végezzenek. Az esetleges népszavazással kapcsolatban kifejtette, hogy továbbra is a népakarat közvetlen kinyilvánításának híve, bár legalább ennyire optimista abban a tekintetben is, hogy az ország lakosságának zöme a föderáció támogatója. Václav Havel röviden vázolta még az elnöki iroda új szervezeti felépítését, majd a lányi kastély kertjében pikniken látta vendégül a találkozó résztvevőit. (miklósi) KERESIK A FESZÜLTSÉGLEVEZETŐ CSATORNÁKAT SZLOVÉN IGEN BRIONIRA (Folytatás az t. oldalról) AMERIKAI ÉS SZOVJET VÉLEMÉNY A VÁLSÁGRÓL A Le Figaro című francia lapban tegnap jelent meg George Bush amerikai elnök interjúja, melyben mindenekelőtt a ju­goszláviai válság tárgyalásos megoldását sürgeti. Bush kijelentette, az Egyesült Államok nem ellenezné a jugoszláv föde­ráció feloszlatását, ha tagjai békés tár­gyalások nyomán jutnának erre a döntés­re. Hangsúlyozta, Jugoszlávia mindenek­előtt európai probléma, s így teljes mér­tékben támogatja az Európai Közösségek diplomáciai kezdeményezéseit. Ugyancsak a válság békés megoldása mellett foglalt állást Alekszandr Bessz­mertnih szovjet külügyminiszter levelé­ben, melyet Franciaország, Németor­szág, az Egyesült Államok, Nagy-Britan­nia, Kína és a Jugoszláviával szomszé­dos országok kormányaihoz intézett. A le­vélről tájékoztatva az Izvesztyija című napilap leszögezi, hogy ellentétben a nyugati országokkal, a Szovjetunió nem módosította álláspontját a jugoszláv ese­ményekkel kapcsolatban. A lap hangsú­lyozza, Washington jelenlegi álláspontja Moszkvában csendes elutasítást váltott ki. Egyes szovjet diplomaták szerint azál­tal, hogy Washington a konfliktust a szerb kommunista vezetés, valamint a demok­ratikusan megválasztott szlovén és horvát parlament közti összecsapásnak tartja, „ideologizált hozzáállást" tanúsít a vál­sággal szemben. Vannak olyan vélemé­nyek, hogy a Nyugat pozíciójának meg­változására az úgynevezett balti tényező volt hatással, vagyis a törekvés a három balti köztársaság Szovjetuniótól való el­szakadásának támogatására. így tehát senkit sem lephet meg - véli az Izvesztyi­ja -, hogy a jugoszláviai eseményekkel kapcsolatos moszkvai álláspont gyökerei a szovjet belpolitikai helyzetben kere­sendők. A LJUBLJANAI PARLAMENT ÜLÉSE A szlovén vezetéssel tárgyalt kedden Ljubljanában Vasil Tupurkovski és Bogies Bogicevics, a jugoszláv államelnökség két tagja a testület hétfői ülésének határo­zatáról, amely a brioni megállapodások megszegésével vádolja Szlovéniát. Elő­zőleg a harcok színhelyén jártak és az iránt érdeklődtek, mi a helyzet a hadifog­lyok körül, s hogyan garantálják a lakta­nyák biztonságát. Igor Bavcar szlovén belügyminiszter a tárgyalások utáni sajtóértekezleten azt mondta, az államelnökség két tagja kizá­rólag a jugoszláv hadseregtől szerzett információkkal rendelkezett, s ennek alapján rótták fel a szlovén vezetésnek a tűzszünet, az államelnökség határoza­tainak és a brioni deklarációnak a meg­sértését. Kijelentette, ilyen alapon nagyon nehéz tárgyalni. Szlovéniában tegnap ült össze a par­lament, hogy megvitassa a brioni nyilat­kozatot a jugoszláv válság békés rende­zésére és a polgárháború megakadályo­zására. A képviselők nagy szavazattöbb­séggel hagyták jóvá a dokumentumot, ame'yet hétfőre virradó éjszaka dolgoztak ki az Európai Közösségek, Jugoszlávia szövetségi hivatalainak, valamint Horvát­országnak és Szlovéniának a képviselői. Több képviselő már korábban bírálta ezt a tervet, mindenekelőtt azt a pontját, melynek értelmében Szlovéniának át kell engednie a szövetségi hivataloknak a nemzetközi határok ellenőrzését. E bí­rálatok ellenére várható volt a terv jóváha­gyása, hiszen Milan Kucan államfő még Brioni szigetén úgy nyilatkozott, Szlovéni­ának a háború és a béke között kell választania, márpedig a közösen kidolgo­zott dokumentum elutasítása a köztársa­ság elleni újabb katonai intervencióhoz vezethetne. A PÁTRIÁRKA MEGÁLDOTTA JELCINT 1991. JÚLIUS 11. i^BnHHHHHH KÁRTALANÍTJÁK A SZOVJETUNIÓBA ELHURCOLTAKAT (Folytatás az 1. oldalról) a szovjet kormányt, tegye hozzáfér­hetővé a szakemberek számára a szovjet levéltári anyagot, hogy megállapíthassák, ki és milyen céllal kezdeményezte az elhurcolásokat. Ezzel szemben Anna Vilčeková (SZNP) már tudni vélte, ki állt az egész ügy hátterében, szerinte az akkori cseh vezető politikusokat ter­heli a felelősség. Agárdy Gábor (MKDM) azt indítványozta, hogy a törvény általában mindenkit reha­bilitáljon, akit elhurcoltak, tehát ne csak azokat, akik szovjet munkatá­borokban sínylődtek, de ezt a javas­latot a képviselők nem fogadták el. A vitában a legtöbb észrevétel a tervezethez utólagosan csatolt, a jogosultságot meghatározó máso­dik paragrafusra vonatkozott. A vé­lemények egyeztetésére a szavazás előtt összeültek az egyes pártok parlamenti klubjai. A több mint egy­órás szünet után 108 szavazattal egy ellenében elfogadták a terveze­tet. A kifogásolt második paragrafust a magyar képviselők indítványai alapján úgy módosították, hogy a kártalanítás az érintettek lehető legszélesebb körére kiterjed. Régen várt törvénytervezet került ez­után napirendre. A telekrendezési törvény javaslatát Jozef Kršek mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter terjesztette elő. Hangsúlyozta, hogy ez a jogszabály a Szövetségi Gyűlés földtörvényéből kiin­dulva rendezi a földtulajdont Szlovákia konkrét viszonyai között. Kitér a telkek rendezésére, a földhivatalok hatáskörére, a Szlovák Földalapra, valamint egyes anyagi sérelmek enyhítésére. Varjú Já­nos (DBP), a bizottságok közös előadója beszámolt arról, hogy a bizottságokban a legtöbb észrevétel a telkek rendezésé­vel kapcsolatban hangzott el, mivel a tu­lajdonjog és a használati viszonyok az elmúlt évtizedek során szinte áttekinthe­tetlenné váltak. Hangsúlyozta: a törvényt mielőbb el kell fogadni, mert ez a feltétele a földtörvény érvényesítésének. Már a bizottsági üléseken nagyon sok módosító javaslat és észrevétel hangzott el a tervezettel kapcsolatban. Számuk a vitában tovább nőtt, többen szorgal­mazták a mezőgazdasági privatizáció meggyorsítását. Ebben látta a gondok egyik megoldását Berényl József (FMK) is. Számos észrevétele volt Pirovits Lászlónak (FMK). Felhívta a figyelmet, hogy a tervezetnek több fogyatékossága van, pl. a tulajdonjog bizonyításában, és nincs összhangban néhány érvényes tör­vénnyel. Ján Chmeľo (NYEE) javasolta, hogy a földhivatalok működjenek a mi­nisztérium keretében, mivel így értékes idő takarítható meg. Ásványi László (MKDM) a telkek nyilvántartási módjának leegyszerűsítését javasolta. Rózsa Ernő (Együttélés) kifejtette, hogy ez a törvény­tervezet nincs összhangban a Szövetségi Gyűlés földtörvényével, főleg ami a jogo­sult személyek körét illeti. Mivel a vitában nagyon sok a törvény alapfilozófiáját is érintő észrevétel hang­zott el, Ladislav Porubec (SZNP) azt indítványozta, hogy dolgozzák át a terve­zetet. Javaslata után összeültek a képvi­selői klubok. Mintegy másfél óra után Szabó Rezső (Együttélés) a klubok elnö­kei nevében bejelentette: úgy döntöttek, a vitát folytatják, de a tervezetről csak pénteken szavaznak. Zászlós Gábor, a kormány alelnöke terjesztette elő a minisztériumok és köz­ponti államigazgatási szervek átszerve­zésére vonatkozó javaslatot. A javaslat értelmében megszűnik a gazdaságstraté­giai minisztérium, létrehozzák a közleke­dési és távközlési minisztériumot, s a tu­domány ós tudományos fejlesztés az ok­tatásügy, a külkereskedelem pedig a ke­reskedelmi tárca hatáskörébe kerül. A vitában a felszólalók további bíráló észrevételeket tettek, véflöl a tervezetet a sok kifogás és észrevéMjellenére jóvá­hagyták. A parlament ma folytatja mun­káját. (csizmár, deák) ÉRVÉNYBEN: 1991. július 11-én Pénznem Eladási árfolyam 1 egységre, koronában Deviza Valuta Angol font 51,24 52,04 Francia frank 5,13 5,21 Német márka 17,40 17,69 Olasz líra (1000) 23,39 23,76 Osztrák schilling 2,47 2,51 Svájci frank 20,09 20,42 USA-dollár 31,66 32,05 (Folytatás az 1. oldalról) mindez hirtelen zuhant a nyakukba. Vi­szont körültekintőbben felkészülve rájuk talán kevesebb lenne a termelők gondja. Lehethogy úgy tűnik, az ágazat vezetése nem foglalkozik eléggé a mezőgazdaság problémáival, hiányzik az ágazatból az egységes fellépés, ezért is érzik szüksé­gesnek az erők összevonását. Látni kell azonban, hogy nemcsak a mezőgazda­ság van ilyen helyzetben, a nemzetgaz­daság összes ágazata hasonló problé­mákkal küszködik, s ez feszültséggócokat okoz. - A feszültségforrások leküzdésére milyen lehetőségeket alakított ki a tárca vezetése? - A jelenlegi gazdaságpolitikai elkép­zelések arra a koncepcióra épülnek, hogy alapvetően a termelés hatékonyságát kell fokozni. Ez természetesen azzal is jár, hogy azok, akik nem tudnak hatékonyan termelni, tönkremennek. A jelenlegi érté­kesítési nehézségek azonban még a jól működő gazdaságokat is olyan csapdába juttatta, ahonnét saját erejükből nem tud­nak kikecmeregni. Véleményünk szerint most a legsürgetőbb probléma az értéke­sítés, ezt kell megoldani. Köztudott, hogy köztársaságonként már működik egy pi­acszabályozási alap, most vizsgálják egy szövetségi piacszabályozási alap létreho­zását, amelyet arra kívánnak felhasznál­ni, hogy a jelentős termékfeleslegüktől a gazdaságok meg tudjanak szabadulni. Előzetes megegyezés született arról, hogy ebbe az alapba gabonából 1,5 millió tonnát fognak felvásárolni, Szlovákiára ebből mintegy fél millió tonna jut. A ke­nyérgabonát 3000 koronás tonnánkénti áron a többi pedig 2900 koronáért vásá­rolják majd fel. A pénzhiány feloldására is mutatkozik lehetőség. A Szlovák Mező­gazdasági Bankkal megegyeztünk abban, hogy kedvező szezonhiteleket nyújtanak a mezőgazdasági üzemeknek. Az Általá­nos Hitelbank 9 hónapos lejáratú hitelle­velek kibocsátását tervezi gabonára, komlóra, burgonyára, cukorrépára és ola­josnövényekre. - Mi a véleménye a mezőgazdasági vállalatok demonstratív akciójáról? - - Szívem szerint úgy érzem, hogy eb­ben a lépésben elsősorban a meglévő problémákra akarják felhívni a figyelmet. Ha ez így igaz, akkor elismerem, ez is egy forma, bár véleményem szerint nem a legmegfelelőbb. Ezzel az akcióval úgy sem oldódnak meg egycsapásra a gon­dok. Az ágazatban mindenképpen szük­ség lesz arra, hogy a vállalatok belső tartalékaikat is feltárják. Természetesen a minisztériumnak és a kormánynak is érdeke, hogy az életképes vállalatokat a felszínen tartsa. Ehhez, úgy érzem, megtesszük a szükséges lépéseket. —tszl— (Folytatás az 1. oldalról) A beiktatási ünnepség harmadik szónoka Mihail Gorbacsov volt. Azt mondta, a demokratikus, erős, egy­séges és modern Oroszországi Fö­deráció híve, enélkül nem tudja el­képzelni az unió sikeres megújítá­sát. Megelégedéssel mutatott rá ar­ra, hogy az utóbbi időben fokozódik annak megértése, szükség van a fe­lelős, hazafias erők megállapodásá­ra. Ez tükröződött az új szövetségi szerződés előkészítése során is. Mihail Gorbacsov, aki még né­hány hónappal ezelőtt is Borisz Jel­cin heves bírálatainak céltáblája volt, sok sikert kívánt tisztségében az első orosz államfőnek. Azt mond­ta, az orosz elnök hivatalának létre­hozására úgy tekint, mint az eddigi demokratikus változások logikus kö­vetkezményét és annak felismeré­sét, hogy az erős törvényhozói hata­lom mellett szilárd végrehajtó hata­lomra is szükség van. Az ünnepség után a délutáni ülés már munkajellegű volt, a napirenden Jelcin utódjának, az orosz parlament elnökének megválasztása szerepelt. NEM ERŐFITOGTATÁS - SEGÍTSÉGKÉRÉS Ma reggel a földművesek eddig sosem alkalmazott módon, az utak lezárásával hívták fel problémáikra az ország, elsősorban az illetékesek figyelmét. Miért van erre szükség? - kérdezik sokan olvasóink közül, s hozzájuk hasonlóan még tegnap mi is ezt tettük. VARSÁNYI GYÖRGY, a Garamkálnai Mezőgazdasági Szövetkezet elnöke így foglalta össze véleményét: - Azzal kezdem, hogy tiltakozó meg­mozdulásunk nem erőfitogtatás. Az utak lezárása segítségkérés az illetékesek felé, hogy elkerüljük a csődbejutást. Csak annyit kérünk, hogy amit megtermeltünk, azt vegyék meg. Olyan áron, amely a be­menő költségeket ellensúlyozza. A terme­lés visszafejlesztése a mezőgazdaság­ban bizonyos időt igényel, s nem kis veszteségekkel jár együtt. Ezeket teljes egészében a földművesek nem vállalhat­ják magukra, mivel ez a mezőgazdasági szövetkezetek végét jelentené. Hangsú­lyozni szeretném, hogy nem vagyunk a reform ellen, a földtörvénnyel egyetér­tünk, jogos tulajdonát mindenkinek visz­szaadjuk, sőt, ha kérik, szolgáltatások formájában a magángazdákat is segítjük. Szövetkezetünk tagsága egyetért a tilta­kozó megmozdulással. A szomszédos szövetkezetekkel megegyeztünk, hogy melyikünk melyik útszakaszt zárja le. ügyelünk arra, hogy valamennyi útlezáró egység feladata magaslatán álljon. Azon túlmenően, hogy röpcédulákat osztoga­tunk, a várakozni kényszerülőket szóban is tájékoztatni fogjuk a megmozdulás cél­járól, hogy mindenki belássa, erre a lépé­sünkre valóban szükség volt. xxx Kelet-Szlovákia több délvidéki mező­gazdasági szövetkezetében és állami gazdaságában megkezdték az őszi árpa cséplését, ám a földműveseket és általá­ban a közvéleményt ezekben a napokban nem annyira az aratás rajtja, valamint menete érdekli, hanem elsősorban a me­zőgazdaság helyzete. Ebben a régióban is az foglalkoztatja ma leginkább az em­bereket, mi lesz a növekvő termékfeles­leggel, s mi lesz egyáltalán a mezőgazda­sággal, ha az állam nem segíti kellő mértékben. A termelőket itt is nagyban aggasztja az áldatlan állapot, vagyis az, hogy ter­mékeiket csak nehezen, s többnyire áron alul tudják értékesíteni a hazai piacon, ezért ők is csatlakoznak Szlovákia föld­műveseinek mára meghirdetett tiltakozó akciójához. Amint azt tegnap a Szlovák Földműves-Szövetkezeti Szövetség inté­bizottságán megtudtuk, ma reggel hat és nyolc óra között a keleti országrész földművesei is bekapcsolódnak az útblo­kád-akcióba. Tervükről értesítették a járá­si és községi hivatalokat, valamint a köz­lekedésrendészet illetékes szerveit. Vár­hatóan nem zárják le teljesen a közutakat, az egészségügyi járműveket, továbbá a tűzoltókocsikat tovább engedik, viszont az autóbuszokat, személygépkocsikat és más járműveket legalább annyi időre fel­tartják, hogy átadhassák utasaiknak az akció célját tartalmazó szórólapokat. (gazdag) VALUTAÁRFOLYAMOK "V

Next

/
Oldalképek
Tartalom