Új Szó, 1991. július (44. évfolyam, 152-177. szám)

1991-07-10 / 159. szám, szerda

MOZAIK 1991. JÚLIUS 1.0. TETŐ AZ EGYÜTTLÉT FÖLÖTT Zene, tánc, nemzetköziség Jr érintettek megmenekültek és Lehel Lászlóék akkor tudták meg, mire jó a tűzoltói státusz. A Petőfi Csarnok arculatát alapos team-munka után határozták meg. Az azóta fogalomként kezelt „komp­lex kulturális marketing" szerzője, Romhányi András így vallott róla: - Nem csak azt kellett meghatá­roznunk, kik vagyunk, hanem azt is, mit nem tud vállalni a csarnok. Fel­mérés készült a látogatók igényeiről, s ezek közül azok kielégítését vállal­tuk, amelyekhez megfelelő épület és megfelelő szakembergárda állt ren­delkezésünkre. Hogy Ml ez a ház, végül Szabó György kollégám fogal­mazta meg: ,,Zene : tánc, nemzetkö­ziség". A gyakorlatban igényesen előkészített rock-koncertek, kortárs zenei műsorok, kortárs táncegyütte­sek bemutatkozása, a márkanév­ként védett Csillagfény diszkó, tánc­tanfolyamok, filmvetítés, a Pepi Szervező Iroda Budapest határait messze túlszárnyaló tevékenysége töltik meg tartalommal a vezérszlo­gent. Mint azt ott-tartózkodásom idején tapasztalhattam, a Petőfi Csarnok főműsorai valóban megfelelnek a szlogen által ígérteknek. Ezenkívül persze különböző tanfolyamok, cso­portos foglalkozások várják a néző­ket, látogatókat. A Petőfi Csarnok sem él meg az állami támogatásból - a költségvetésből tavaly hozzájuk került pénz a kiadásoknak alig egy­harmadát fedezte. A többit megke­resték. Tehették, mert a szakem­bergárda a házhoz csalogatta azo­kat a zömében fiatal nézőket, fizető­vendégeket, akik éppen arra vágy­nak, amit a ház nyújt. Sok művelődési otthonban, szín­házban, intézményben fordultam meg. Mindenütt kiráz a hideg, ami­kor meglátom a „portás bácsit". Fö­lösleges kérdések halmazával ké­pes fogadni, fontoskodni, ha teheti, nem enged föl, de információt szol­gáltatni már képtelen. A Petőfi Csar­nokban az információs pult mögött kedves, szolgálatkész, mosolygós hölgyek ülnek. Előttük, mögöttük, mellettük, mindenütt plakátok, szó­rólapok, felhívások özöne. A pult Budapest 1985­ben egy művelő­dési intézménnyel lett gazdagabb. Fölösleges huza­vonák, hosszas tárgyalások után ekkor fejeződött be a milléniumi évforduló előtt épült Petőfi Csarnok rekonstrukciója. A csarnok eredetileg kiállító- és vá­sárteremként szolgált, az elmúlt év­tizedekben viszont elhanyagolva, megrongálva várta jobb sorsát. Több javaslatot tárgyalt a néhai Bu­dapesti Fővárosi Tanács, míg végül úgy döntött, hogy a Petőfi Csarnok felújítva az ifjúság és a kultúra szol­gálatába lép. -Hiába állt össze egy kiváló szakembergárda az átadás előtt - mondja Lehel László igazgató - már nem sikerült kivédeni a leg­durvább építészeti hibákat. így tör­ténhetett meg, hogy Budapest egyik legnagyobb mozitermébe 1200 néző helyett csak 670 fér be. A székeket ugyanis nem hosszában hanem széltében helyezték át. Ahhoz, hogy bizonyos alapvető változtatásokat meg tudjunk oldani, betont kellett volna robbantani. Mindegy, a ház végül is elkészült és az előbb emlí­tett népművelő, szervező gárda ne­kifogott a munkának. Évekig keres­tük a csarnok igazi arcát, hónapokig törtük a fejünket, mi legyen a házra és csak erre a házra jellemző. Meg­találtuk a megoldást és azt hiszem, a Petőfi Csarnok ma Magyarorszá­gon fogalom. Azt hiszem Magyarországon kívül is. Ha hazánk magyar fiataljai buda­pesti kulturális rendezvényekre utaznak, nem hagyják ki ezt az épü­letet. Lehel Lászlóval egyébként az igazgatói irodában beszélgettem. Az iroda három és félszer két és fél méteres szoba, alig fér el benne az íróasztal és a két karosszék. Esti és éjszakai rendezvények esetében itt működik az orvosi szolgálat. Sze­rencsére, csak egyszer kellett iga­zán igénybe venni - a Pokolgép koncertjén pokolgép robbant. Az mögött pedig egy terminál. A főnök ezúttal ugyancsak hölgy, Tóth Gabi: - Elsősorban a házban zajló vagy a ház műsorához kötődő rendezvé­nyekről adunk felvilágosítást. Ezen kívül információkkal látjuk el az egyéb házakba, városokba igyekvő fiatalokat, szoros kapcsolatunk van az Ifjúsági Információs Irodák háló­zatával, a terminálon pedig a köz­hasznú és forgalomban lévő, kultú­rához vagy ifjúsághoz kötődő min­den információ lehívható egész Ma­gyarország területéről. Az itt dolgo­zóktól megköveteljük a felsőfokú végzettséget, a pedagógusok előny­ben vannak. S mint a főváros egyik legnagyobb háza, megköveteljük legalább két idegen nyelv tudását is. Gabi angolul és oroszul beszél. Ottjártamkor harmadik nyelvként az olaszt tanulta. Nagyjából fél órán át néztem, hogyan dolgoznak. Türel­mesen, mosolygósan. Aki ismeri a házat, egyenesen feléjük tart. Aki téblábol, azt a lányok szólítják meg. Bárkivel beszéltem az alalmazot­tak vagy a látogatók közül, mindenki külön tisztelettel mondta ki ezt a szót - HÁZ. Látszik rajta... Két lakóház közt A. Az Almássy tér Budapest hetedik kerületében, a ré­gi pestiek szerint egy prolinegyed­ben található. Aki ellátogat a térre, lakóházakat, egy kis parkot, és egy feliratot lát: Almássy téri Szabadidő Központ. Kívülről úgy néz ki, mintha egy átalakított hatemeletes lakóház lenne s csak belépve tapasztalja a látogató, itt minden van. A föld­szinten egy 10 x 25 méteres uszo­da, az emeleten a közfallal különbö­ző méretűre beállítható nagyterem, a büfé, a kiáliítóterem és a csoportos foglalkozásokhoz oly szükséges kis helyiségek, próbatermek és a proto­kollvendég számára bizonyára elfo­gadhatatlan zsebkendőnyi irodák. - A ház eredetileg a hetedik kerü­let lakóinak épült - mondja Váczi András igazgató -, tevékenysége azonban az egész főváros, sőt az ország lakóit szolgálja. Ebben A ROVÁTKA NEM DÍSZNEK VAN A SÖROSKORSÓN Ml SZEM-SZÁJNAK INGERE... A közelmúltban megnyílt galántai Taverna gasztrocentrumról csak di­csérően lehet szólni. A fehér épület, a fákkal és virágokkal díszített helyi­ségek berendezése vonzó, hangula­tos. Látszik, hogy a tulajdonos, Po­zsonyi Tibor nem sajnálta sem a pénzt, sem a fáradtságot. A Taver­na mégsem hivalkodó. A söröző, az önkiszolgáló étterem, a cukrászda, és a Privát klub, (melyben kreditkár­tyákkal is lehet majd fizetni) bútorait jónevű belső építészek tervezték. A fenti rész ablakocskáiból aláhulló muskátliözön az alpesi osztrák faluk atmoszféráját idézi. Persze, a vendégeknek a kelle­mes környezeten túl az sem mind­egy, milyen az italok, ételek minősé­ge és választéka, nem beszélve az árakról. Nos, összehasonlítva né­hány más étterem áraival, igen jutá­nyosak. Egy négytagú család ebéd­jét ki lehet hozni egy százasból. A Taverna legdrágább ételkülönle­gessége a rántott libamáj tartármár­tással - 50 korona. • Vajon ez a továbbiakban is így marad, nem csupán vendégcsalo­gatónak szánták ezeket az árakat, melyeket aztán szép lassan emel­ni fognak? - kérdeztük Korpics Sándor üzemvezető igazgatót. - Erről szó sincs. Eltökélt szándé­kunk tartani az árakat és az üzem színvonalát. Söntésünkben például mindössze hat koronáért csapoljuk a pardubicei Pernstein sört. Az olcsó ár ellenére sem félünk, hogy ivónk idővel kocsmatöltelékek találkozó­helyévé válik. Hat kidobóemberünk - többnyire volt sportolók - szavatol­ják a rendet, vigyáznak, hogy a ré­szegek ne molesztálják a vendége­ket. A pincérek jól ismert „ügyeske­déseit" sem tűrjük el. Magas alapfi­zetéssel ösztönözzük őket, hogy ne tévedjenek a vendég rovására. Ügyelünk, hogy a sört mindig a ro­vátkáig csapolják, elvégre azért van a korsókon a jelölés. Aki a személy­zet közül nem tesz eleget elvárása­inknak, attól rövid időn belül megvá­lunk. Eddig már hét pincérnek kö­szöntük meg munkáját. • Mi az, amivel még csábítani tudják, akarják a vendégeket? - Mindenképpen többet akarunk nyújtani, mint a konkurencia. A ma­szek pékmesteren kívül cukrászt is alkalmazunk, aki helyben készíti egyedi termékeit. Amíg az anyukák kávéznak, addig a gyerekek a tor­koskodáson kívül társasjátékokkal szórakozhatnak. Sok vendégünket a halételek vonzzák. Ugyancsak nagy a keletjük Albert Katalin hazai pogácsáinak, de sorolhatnám a töb­bi szakács és szakácsnő remekeit is. • Legalább a főszakács „mes­terművét" említse meg... -Több is van. Például a Dunai halastál, vagy a Taverna-tál, Az édes szájúaknak a Taverna-galus­kát (a somlói galuska egyik változa­ta) ajánlhatom. • A Privát klubba csak tagsági igazolvánnyal lehet majd bemen­ni. Milyen előnyökkel jár a klub­tagság? - A tagok különböző összejövete­leket, rendezvényeket tartanak majd nálunk és barátokat, ismerősöket is hozhatnak magukkal. Ha egy na­gyobb társaság, mondjuk három­ezer korona értékben fogyaszt, úgy akár 15 százalékos kedvezményt is kaphat. Ottjártunkkor nemcsak vendégek­kel, de dolgozó mesteremberekkel is találkoztunk. A vendég látói pari léte­sítmény ugyanis még nem készült el teljesen. Az alagsorban néhány hó­nap múlva egy diszkó is működik majd. Pozsonyi Tibor további elkép­zelése: az étterem előtti teraszon már reggel héttől rostonsült grillcsir­két, cigánypecsenyét és más finom­ságokat fognak árusítani. Már csak egyetlen megjegyzés (hogy azért a kritika se hiányozzon): Nem tetszett, hogy az étlapon a gaz­dag kínálatot csak szlovákul tüntet­ték fel. ORDÓDY VILMOS (A szerző felvétele) FIGYELŐ MIRŐL ÍR A BÉCSI NAPLÓ? Az Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetsé­gének kiadásában kéthavonta, ti­zenkét oldalon jelenik meg a Bécsi Napló. Az ausztriai magyarok lapjá­nak legutóbbi, 3. számában nagyon sok felfigyeltető, a Kárpát-medencé­ben diaszpórában élő magyarokat érdeklő írás olvasható. A lap indító anyaga Szépfalusi István Az ausztriai magyar identitás néhány kérdéséről című írása, amely a május közepén Ausztriában tartott népszámlálás előkészítésé­ről, a közép-kelet-európai társada­lomban bekövetkezett rendszervál­tástól várható új azonosságtudat ki­alakulásáról, valamint az ausztriai magyarság békés együttélésének új fejezetéről szól. Ugyancsak az első oldalon olvashatjuk Antall József magyar miniszterelnök áprilisban tett állásfoglalását a nemzeti kisebb­ségekről. Mit jelent a kettős kötő­dés? Erre a kérdésre a második oldalon egy burgenlandi kisváros el­ső emberével, Kulmann Ernő pol­gármesterrel készített riportból ka­punk választ. Mint magyar nemzeti­ségű politikus, szól az ott élő ma­gyarok gondjairól, s a kapcsolatte­remtés lehetőségeiről az anyaor­szággal. ACentissimus Annus, II. Já­nos Pál pápa május 1-jei encikli­kája kapcsán - más pásztorlevele­ket is idézve - terjedelmes írás elemzi a katolikus egyház hivatalos tanításának száz esztendejét. Tóth Miklós színes riportban számoi be Tőkés László nagyváradi református püspök márciusi hollandiai útjáról, kiemelve a holland miniszterelnöktől kapott Geuzenpenning-nek, a hol­land ellenállók emlékérme átadásá­nak jelentőségét. Deák Ernő, a Bé­csi Napló szerkesztője vendégként vett részt a Csemadok XVI. orszá­gos közgyűlésén. Felülnézetből a Csemadokról címmel az itt szer­zett tapasztalatokról, benyomások­ról számol be. Az amerikai New Jersey állambeli Rutgers Egyete­men dolgozó Ágh házaspár eredmé­nyeiről számol be Borbándi Gyula. A cikkből megtudjuk, hogy ha Ághék és társaik törekvését siker koronáz­za - magyar tanszék és intézet lét­rehozásával -, a magyarságtudo­mánynak újabb központja születik Amerikában. A moldvai csángó magyarok éle­tét, szokásait villantja fel az Erős J. Péterrel, a kétnyelvű Csángó Új-, ság felelős szerkesztőjével készített interjú. Jégh Izabella, a Csemadok Pozsony Városi Választmányának titkára Az emberi kapcsolatok értéke címmel az 1989. karácsonyának emlékét, és az áprilisban Erdélyben tett látogatása során szerzett élmé­nyeit, a baráti találkozásokat eleve­níti fel. A pozsony Stefánia kávéház­ban tartott zenés irodalmi délután hangulatát idézi fel Hegedűs János, a Bécsi Magyar Iskola tanára. A ta­lálkozó - melynek vendége Kiss Dé­nes és Kósa Csaba, két jeles ma­gyarországi író volt - túllépte a szo­kásos író-olvasó találkozók kereteit, feltehetően a feltornyosuló problé­mák miatt. A kulturális-politikai folyóiratban olvashatunk Makk Károly és Bacsó Péter 1990. októberében bemutatott filmjének, a Magyar Requiem-nek nyugati fogadtatásáról. Az Olvasó­napló rovatban Hegedűs János Gi­tár és balalajka címmel a kárpátaljai magyar irodalom antológiáját, vala­mint a felvidéki magyarság sorsának 1945-49 közötti alakulását tükröző gyűjteményt - verseket, leveleket, naplótöredékeket, folyamodványo­kat, memorandumokat - mutatja be. TÓTH ÁGNES i E két „ház" Budapesten működik. Egy kicsit más körülmények között, mint hazai intézményeink. Sok mindent tanulhatnánk tőlük. Mit tanulhatnak a pesti kollégák a csehszlovákiai házakban? Erre a közeljö­vőben adunk választ. LOVÁSZ ATTI LA a házban nem lehet akkora ,,buli­kat" rendezni, mint a Sportcsarnok­ban, de volt már példa arra, hogy több ezren nyomorogtak a Vágtázó Halottkémek koncertjén. Ez a ház ideális megoldás a már belvárosnak tekinthető hetedik kerületben. Kis alapterületre sikerült bezsúfolni egy olyan épületet, amelyben bármilyen szabadidős, házhoz kötött tevé­kenység végezhető. Emellett lenn van az uszoda, amely pénzt is hoz a házhoz, de amelyben például a környék általános iskolásai vagy mozgássérült gyermekei számára nagyon olcsón vagy ingyen szervez­hetünk úszásoktatást, sportfoglalko­zásokat. Az Almássy teret Cseh­szlovákiában leginkább a Téka-tánc­házról ismerik, de kevesen tudják, hogy itt indult a televízió Kölyökidő­gárdája, a házban működő Kölyök­várban. Kiállítótermünkben annyian mutatkoztak be, hogy felsorolásukra kevés lenne egy újság. A nagyte­remben kamarakoncerttől kezdve impozáns tévéfelvételig lényegében bármi megvalósítható. Szakköreink, tanfolyamaink kis termekben mű­ködnek - van itt tánciskola, moz­gásstúdió, amatőr színjátszás, talp­masszázs-tanfolyam, népművészeti stúdió stb. A Petőfi Csarnoktól eltérően a környéken nincs sportpálya, a la­kóházakhoz közel zajlik a rock-kon­cert. A lakók megszokták. A kör­nyékbeli iparosok itt-ott, szerződés­re, elvállalnak karbantartó munká­kat, a takarítást egy gmk végzi. Tu­lajdonképpen mindenki jól jár. - A szükséges pénzt nehéz előte­remteni. Egy időben nehéz volt el­magyarázni, hogy ez a ház túlnőtte a kerület igényeit, de azt hiszem, ma már ezt figyelembe veszik. A hetedik kerületi önkormányzattal kiváló a vi­szonyunk és ez az épület keresni is tud magára. A tetőn szatelit-arlten­nát működtetünk, amely a ház,,Nyílt égbolt" programját hivatott teljesíte­ni és a környék házai is innét veszik a műsorokat. A termeket bérbe ad­hatjuk, az uszoda üzemeltetésére is összejön a pénz. Ügyesnek kell lenni. A földszinten ugyancsak van in­formáció s ugyancsak hiányolom a fontoskodó portás bácsit. A ház munkája megy, az Almássy tér láto­gatói elégedettek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom