Új Szó, 1991. július (44. évfolyam, 152-177. szám)

1991-07-10 / 159. szám, szerda

1991. JÚLIUS 10. HÍREK - VÉLEMÉNYEK CSEHSZLOVÁKIA-JAPÁN PARLAMENTI TÁRGYALÁSOK A Szövetségi Gyűlés Alexander Dub­ček vezette küldöttsége tegnap a japán parlament két házának vezetőivel folyta­tott megbeszéléseket. A japán politikusok nagyra értékelték, hogy Csehszlovákia elindult a demokratikus úton és kifejezés­re juttatták meggyőződésüket, hogy a mostani tárgyalások nemcsak a kölcsö­nös kapcsolatok elmélyítése szempontjá­ból lesznek fontosak, hanem a világ jövő­jének közös megítélésében is. A Szövet­ségi Gyűlés elnöke hangsúlyozta, Csehszlovákia nemcsak Európa felé nyílt meg, hanem az egész világ felé is. Parlamenti küldöttségünk délután Na­kajama Taro külügyminiszterrel találko­zott, akit Alexander Dubček tájékoztatott a szovjet csapatkivonulásról és a Varsói Szerződés megszűnte utáni helyzetről. Nagyon fontos volt az a találkozó is, melyet a környezetvédelmi államminisz­terrel tartottak a csehszlovák képviselők. AZ MKDM KÉPVISELŐJE GENFBEN A sajtóban vita bontakozott ki a genfi kisebbségi értekezleten való részvételről. Hogyan vélekedik erről a kérdésről az MKDM, kérdeztük Agárdy Gábort. - Mivel a Szlovák Nemzeti Ta­nács nem foglalkozott azzal, hogy a kisebbségek parlamenti képviselői részt vehessenek a nemzetközi ta­nácskozáson és ott képviseljék ér­dekeiket, más megoldást kellett ke­resnünk. Sikerült elérnünk, hogy Csáky Pál mint megfigyelő jelen legyen ezen a fontos nemzetközi találkozón, és ott átadja a résztvevő országoknak az MKDM angol és német nyelvű alkotmánytervezetét. -r­TISZTÁBB LESZ A LEVEGŐNK? (Folytatás az 1. oldalról) A vitában felszólaló képviselők felhívták a figyelmet Csehország északi határvidéke környezeti és le­vegőszennyezettségének következ­ményeire. Illusztrálásképpen csu­pán egy elrettentő példa, a volt Kö­zép- és Nyugat-csehországi kerület­ben a CSK átlagához képest 20 százalékkal magasabb a tüdőrák­ban szenvedők aránya. A képviselők felhívták a figyelmet a közegészség­ügyi higiéniai szolgálat kötelessé­geire, a levegő tisztaságának védel­me terén. Rámutattak arra, hogy még mindig hatástalan a környezeti károkat sújtó bírságrendszer. A többmilliárdos haszonnal gazdál­kodó, a levegőt szennyező vállala­tok jelentéktelen összegű bírsággal úszták meg környezetromboló tevé­kenységüket. Az SZNP egyik képvi­selője harciasan kifogásolta, hogy annak ellenére, hogy a Szlovák Köz­társaság szervei ellenzik a törvényt, az mégis a parlament elé került. A vita és Josef Vavroušek minisz­ter zárszava után a két kamara nagy szótöbbséggel jóváhagyta a levegő tisztaságának védelméről szóló tör­vényjavaslatot. Ezután került sor a bíróságokról és a bírákról szóló törvényjavaslat, illetve az ide vonatkozó alkot­mánycikkely módosításával kapcso­latos kiegészítő indítványok megvi­tatására. A szavazáskor sem a kor­mány törvényjavaslata, sem az al­kotmánycikkely-módosítási javaslat nem kapta meg a Nemzetek Kama­rájg képviselőitől a szükséges szá­mú szavazatot. Az eg. jftes ülés ma 9 órakor folytatja tanácskozását. SOMOGYI MÁTYÁS VALUTAÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1991. július 10-én Pénznem Eladási árfolyam 1 egységre koronában Deviza Valuta Angol font 21,29 52,09 Francia frank 5,13 5,21 Német márka 17,42 17,71 Olasz líra (1000) 23,40 23,77 Osztrák schilling 2,47 2,51 Svájci frank 20,17 20,50 USA-dollár 31,58 31,97 ÜLÉSEZETT A SZLOVÁK KORMÁNY MENTŐÖV A MUNKANÉLKÜLI FIATALOKNAK (Munkatársunktól) - A szlovák kor­mány tegnapi ülésén határozatot hozott egyes szociális csoportok foglalkoztatott­ságának javításáról. Amint azt a Ján Čarnogurský által rögtönzött sajtóérte­kezleten megtudtuk, ennek értelmében a kormány a munkahivatalokon keresztül 12 hónapos időszakra anyagi támogatás­sal ösztönzi a különböző szintű iskolák végzőseinek alkalmazását. Ez például a középiskolák végzősei esetében havi 1600 koronát fog kitenni. A csökkent munkaképességű dolgozókat alkalmazó munkaadóknak pedig továbbra is megté­rítik az ilyen munkahely kialakítása költ­ségeinek felét. (Ennek felső határát az eddigi 40 ezerről 80 ezerre növelték.) A továbbiakban megtárgyalta a gazda­sági illetve az erdőgazdasági és vízgaz­dálkodási miniszter által kidolgozott, a bő­si vízlépcső befejezéséről szóló jelentést. A tegnapi ülésen a további eljárást illető­en nem született döntés, többek közt megvárják a kormányküldöttségek hétfőn esedékes tárgyalásainak eredményeit. Ján čarnogurský ma Bős környékére lá­togat, hogy személyesen is megismer­kedjen az építkezéssel. Megtudtuk, hogy nem tervezi a Somorja melletti egy hete folyó tiltakozó akció meglátogatását. A vízlépcső ügyére a kormány két hét múlva tér vissza, addigra a ma előterjesz­tett jelentést kiegészítik a vízlépcső körül fekvő terület lakosságának nyújtandó elő­nyökről (kedvezményes villanyáram, köz­lekedés és egyebek) szóló javaslattal. A miniszterelnök elmondta, hogy tud az erőmű hatásait kutató modellkísérletekről, amelyek közül a legfontosabb az idén ősszel fejeződik be. Megjegyzendő, hogy a kormány elé terjesztett javaslat lénye­gében a hírhedt C-változattal azonos. A kormány ezenkívül elfogadott né­hány, a mezőgazdasági vagyon eladását tiltó rendelkezések alól adott kivételt. Eszerint eladhatóvá válnak a felesleges készletek, a fogyóeszközök (DKP), 5000 korona értékig, állóeszközök (ZP) 25 ezer korona maradványértékig, közlekedési eszközök és egyéb ingóságok. A kor­mány döntésének értelmében 1993 végé­ig fel kell számolni a pozsonyi Istrochem­ben (korábban Dimitrov Vegyiművek) a viszkózagyártást, amely évtizedek óta a főváros egyik legnagyobb szennyező tényezője. További megtárgyalt pontok: a rendőr­ség tagjai ezentúl a katonai bíróságok hatáskörébe tartoznak; az 1948-ban megszüntetett önkéntes testnevelési egyesületek visszakapják elkobzott va­gyonukat; a vízszennyezések megakadá­lyozására eddig tett intézkedések hatás­talannak bizonyultak, a Szlovák Környe­zetvédelmi Hivatal új intézkedéseket ké­szített elő; megszűnt a volt KGST keretén belül működő INTERCHIM vegyipari szervezet; a nagyprivatizáció kezdete előtt a kormány beleegyezett a BULPOL­NO nevű szlovák-ukrán vegyesvállalat létrehozásába, mely elsősorban mező­gazdasági termékek és gépek forgalma­zásával fog foglalkozni. A kormányülés után tartott sajtóérte­kezleten Jozef Kráek mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter elmondta, hogy nem ért egyet a mezőgazdasági dolgozók csütörtökre tervezett tiltakozó akciójával. Szerinte ez elsietett intézkedés, mert a kormány különböző módon készül a mezőgazdasági üzemek aratás előtti anyagi nehézségeinek áthidalására. A ja­vaslatok között szerepel a különböző do­tációk előzetes folyósítása, kedvezmé­nyes hitel az üzemanyagokra, a szövet­ségi tartalékalapba történő gabonavásár­lás, a piacinál magasabb garantált árakon stb. -tl­NYÁRI ÜLES ZSÚFOLT PROGRAMMAL (Folytatás az 1. oldalról) a gazdasági reform még nem nyilvá­nult meg az eredményekben. A ta­valyi költségvetést 468 millió korona hiánnyal zárjuk, amit a szövetségi költségvetés többletéből fedezünk majd. A nemzeti bizottságok zár­számadása többletet mutat ki, ezt az összeget a Szlovák Jótállási Bank révén a községfejlesztésre használ­ják majd fel. A költségvetési gazdál­kodásban kitűzött célokat mindezek ellenére általában elértük, így nőtt Szlovákia költségvetésének önálló­sága és sikerült csökkenteni a kia­dásokat. A bizottságok állásfoglalá­sát Harna István (Együttélés) is­mertette és javasolta az előterjesz­tés elfogadását. A vitában csak egy képviselő szólalt fel. Ivan Lupták (DSZM) rámutatott, hogy a költség­vetés ellenőrzése nem megfelelő, ezért a parlamentet folyamatosan tájékoztatni kellene arról, mire is fordítják az állam pénzét. A képvise­lők a zárszámadást megszavazták. Jozef Kršek mezőgazdasági mi­niszter ezután részletesen szólt a mezőgazdaság helyzetéről. A marhahús- és tejfelesleget, vala­mint sok mezőgazdasági üzem fize­tésképtelenségét minősítette a leg­nagyobb gondnak. Szavait élénk vi­ta követte, amelyben egyrészt a szak­emberek és az amatőrök nézetei ütköztek, másrészt a pártok közötti ellentétek is felszínre kerültek. Varjú János (DBP) szerint a vázolt problé­mák súlyosabbak mint ahogy azt a miniszter jellemezte. Emlékezte­tett arra a javaslatra, hogy a parla­menten belül alakuljon külön mező­gazdasági bizottság, majd indítvá­nyozta, hogy az őszi ülésszakon külön elemezzék a mezőgazdaság problémáit. Javaslatát többen támo­gatták. Zselenák József (DBP) fi­gyelmeztetett: átfogó megoldásra van szükség ahhoz, hogy a mező­gazdaság kivédhesse a gazdasági reform negatív hatásait. Pavol Koš­ťál (NYEE) szerint a sztrájk és a ha­sonló tiltakozó akciók nem csökken­tenék a gondokat, amelyek egyéb­ként nemcsak Szlovákiában, hanem számos más országban is megnyil­vánulnak. Míg bizonyos termékekből fölöslegünk van az üzletekben, nem kielégítő a tejtermékek és a pékáru kínálata - mutatott rá Vojtech Balá­žik (SZNP). Felvetették a képvise­lők, a mezőgazdasági termelés kor­szerűsítésének és a privatizálás meggyorsításának kérdését is. A pártok közötti csatározások tárgya főleg a felelősség kérdése volt, egyrészt a letűnt rendszer, másrészt a kormánykoalíció vonatkozásában. Az állami vízgazdálkodási alap lé­tesítésének javaslatát Viliam Ober­hauser erdőgazdasági és vízgaz­dálkodási miniszter terjesztette elő. A vitában felszólalók egyik fele tá­mogatta a tervezetet, míg a másik ellenezte, s azzal érvelt, hogy az alap- és környezetvédelmi hatósá­gok azonos szerepet töltenének be. Ennek ellenére a képviselők a javas­latot elfogadták. Bár a parlament tíz bizottsága közül nyolc ellenezte a mezőgazda­sági és élelmiszeripari kamara léte­sítését, Jozef Kršek mezőgazdasági miniszter előterjesztette az erre vo­natkozó törvényjavaslatot. Érveit a képviselők nem fogadták el és úgy döntöttek, hogy a törvénytervezetet visszaadják a kormánynak azzal, hogy dolgozza át. Nagy várakozás előzte meg az anyagi és más jellegű sérelmek átalakítására és az államigazgatási szerveknek a nem bírósági rehabilitálásban való hatásköré­ről szóló törvénytervezet előterjesztését. Anton Hykisch indítványára a képviselők egy perces csenddel adóztak azok emlé­kének, akik nem élték túl az elhurcolás megpróbáltatásait. A törvény elégtételt szolgáltat azoknak, akiket 1944 és 1946 között az NKDV á Szlovák Köztársaság mai területéről a Szovjetunióba hurcolt illetve azoknak, akiket 1952-53-ban a nemzeti bizottsá­gok vagy más szervek döntése értelmé­ben kitelepítettek lakóhelyükről. A vitában Hamerlik Rudolf (KDM) fel­vetette, hogy méltósággal kártalanítsanak és ne káderezzék azokat, akiket a jóváté­tel megillet. Saját apja sorsán szemléltet­te, hogy sokan milyen körülmények között kerültek a munkatáborokba, és bár tragé­diájuk egész családjuk életét is befolyá­solta a most előterjesztett törvény a meg­kötések miatt rájuk nem vonatkoznak. Pirovits László (FMK) is bírálta, hogy a törvényjavaslat kizárja az elhurcoltak egy bizonyos csoportját a kártalanításból, leszűkíti a jogosultak körét. Észrevételé­vel egyetértett Jozef Prokeš (SZNP) és Paulicky Péter (DBP) is. Az elégtételről, az igazságszolgáltatásról szólt Dobos László (Együttélés) is. Hangsúlyozva, hogy az erőszak politikai áldozatainak ma elégtételt adni nagy politikai tett. Berényi József, mint a parlament legfiatalabb képviselője, általánosságban beszélt a re­habilitás kérdéséről. Ezután František Mikloško javaslatá­ra a tanácskozást félbeszakították. A kép­viselők ma a törvénytervezet vitájával folytatják munkájukat. (csizmár) LASSÚ ARASZOLAS BRI0NITÓL A TŰZOLTÁS FELÉ (Folytatás az 1. oldalról) szó'.' Az államelnökség figyelmeztette Szlovéniát arra is, hogy éjfélkor lejár a Brioniban vállalt kötelezettségek teljesí­tésének a határideje. A testület úgy dön­tött, minderről tájékoztatja az Európai Kö­zösségek elnökét. Incidensek Horvátországban Hétfőn a késő esti órákban, a szerb -horvát határon fegyveres összecsapá­sok robbantak ki a horvát rendőrök és a jugoszláv hadsereg egységei között. A horvát tájékoztatási minisztériumhoz közel álló források szerint egy rendőr meghalt, három pedig megsebesült. Az incidens egyébként Horvátország keleti részén, egy Duna-hídon történt. Ez a híd köti össze a horvátországi llot falut Backa Palanka szerb várossal. A hidat az. újvidé­ki helyőrség katonái őrizték, s elmondá­suk szerint Hókból aknavetőkből nyitottak ellenük tüzet. A zágrábi rádió természete­sen ennek az ellenkezőjét állította: a kato­nák tankelhárító rakétát lőttek ki a rendő­röket szállító gépkocsira. Franjo Tudjman hon/át elnök a hazai és a külföldi nyilvánossághoz intézett fel­hívásában leszögezte: ha bármilyen for­mában háborút kezdenének Horvátor­szág ellen, a köztársaság minden erejével védekezne. „Ezekben a drámai pillana­tokban, amikor a nagyszerb hegemoniz­mus és a kommunista-unitarista erők gyűlöletet szítanak minden ellen, ami hor­vát, amikor úgy tűnik, hogy a fegyveres leszámolás elkerülhetetlen, békére és jó­zanságra szólítunk fel" - mondotta. Fél­órás televíziós beszédében Tudjman azt állította, hogy Horvátország szuverenitá­sa és szabadsága a tavalyi választások óta van veszélyben. Boriszav Jovics, aki Szerbiát képvi­seli az államelnökségben, hétfői sajtóér­tekezletén arra mutatott rá, a jugoszláv válság rendezésének kulcskérdése a szerb-horvát viszály rendezése! Hábo­rúba sodorhatja az országot, ha a horvá­tok ragaszkodnak az elszakadáshoz, mert a horvátországi szerbek Jugoszlávi­ában kívánnak élni. „Európának is meg kell értenie, hogy a szerb nemzetet is ugyanolyan jogok illetik meg, mint a hor­vátot." A továbbiakban azt fejtegette, Szerbia és az Európai Közösségek egyet­ért abban, hogy a válságot kizárólag poli­tikai eszközökkel kell megoldani, teljes mértékben tiszteletben tartva a nemzetek önrendelkezési jogát, egészen az elsza­kadásig - ezt azonban alkotmányos, tör­vényes úton kell végrehajtani. Hatalmi harc a szlovén vezetésben? A DPA német hírügynökség megbízha­tó forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy valószínűleg hatalmi harc robbant ki a Szlovén köztársaság vezetésében. Mi­lan Kucan elnök és Janez Drnovsek, aki az államelnökségben képviseli Szlovéni­át, támogatják a Brioni szigetén született kompromisszumos megállapodást, ezzel szemben Lojze Peterle kormányfő, vala­mint France Bucar, a szlován parlament elnöke úgy véli, hogy Szlovénia túl sokat áldozott fel a függetlenségéből. Főleg azt a pontot vitatják, amely szerint szlovén vámosok fogják begyűjteni a vámilletéke­ket a szövetségi költségvetés számára. Erről a kérdésről egyébként még külön is fog tárgyalni a köztársasági parlament, s megfigyelők szerint nem lesz könnyű a szlovén honatyákkal elfogadtatni a brio­ni megállapodásokat. Antall József kijelentése nem fenyegetés A tegnapi Népszabadság beszámolt arról, hogy az MTI érdeklődésére Marino­vich Endre, a miniszterelnök nemrégiben kinevezett kabinetfőnöke reagált azokra a sajtóvéleményekre, amelyek fenyegető­nek ítélték a hét végi Antall-Cossiga talál­kozón a magyar miniszterelnök által Ju­goszláviával kapcsolatban tett kijelenté­seit. A kabinetfőnök megítélése szerint a lapokban idézett kijelentések semmi­lyen fenyegetést nem tartalmaztak, nem is tartalmazhattak. A magyar kormány az európai határok kérdésében a helsinki Záróokmány rendelkezései alapján áll, ez pedig kizárja a határok erőszakos meg­változtatásának lehetőségét. „Szükséges azonban szem előtt tartani azt a történel­mi tényt, hogy az úgynevezett trianoni békeszerződés (az 1921. évi XXXIII. tör­vénycikk 27. cikkének 2. pontja) a Szerb -Horvát-Szlovén Állammal, valamint az úgynevezett párizsi békeszerződés (1947. évi XVIII. törvény 1. cikkelyének 1. pontja) Jugoszláviával (a Jugoszláv Szövetséges Népköztársasággal, tehát nem egyszerűen Szerbiával) jelölte ki Ma­gyarország déli határait. Ebből követke­zik, hogy a békeszerződések a Vajdaság területét nem tekintik automatikusan Szerbia részének. így, amennyiben a ju­goszláviai belső válság rendezése folya­matában új nemzetközi jogi alany vagy alanyok jönnének létre, úgy Jugoszlávia jelenlegi határain belül a helsinki Záróok­mány szellemében szükséges rendezni a Vajdaság területi kérdéseit is" - fejezte be nyilatkozatát Marinovich Endre. Fegyverembargó Az Egyesült Államok hétfőn bejelentet­te, csatlakozik az Európai Közösségek által Jugoszláviával szemben elrendelt fegyverszállítási embargóhoz, s hasonló lépésekre szólított fel más országokat is. Margaret Tutwiler külügyi szóvivő üdvö­zölte az EK múlt pénteki döntését, amely nemcsak a fegyverembargót foglalja ma­gában, de felfüggeszti a Belgrádnak nyúj­tandó több mint 900 millió dolláros segélyt is. Washington közben leállította a ju­goszláv tisztek Egyesült Államokban tör­ténő kiképzését. Az osztrák kormány tegnap úgy dön­tött, hogy betiltja mindenféle fegyver szál­lítását Jugoszláviába. Franz Vranitzky kancellár kijelentette, e rendelkezés nagy mennyiségű sport- és vadászfegyverre is vonatkozik. Ezek a fegyverek eddig nem estek a fegyverexportra vonatkozó tör­vény hatálya alá. EGYSÉGESEN-RENDBONTÁSOK NÉLKÜL TEGNAP DÉLUTÁN TELEFO­NON ÉRDEKLŐDTÜNK KÉT JÁ­RÁSBAN, HOGY MIKÉNT KÉ­SZÜLNEK A HOLNAPI MEGMOZ­DULÁSRA. Patasi Ilona, a Földműves-szö­vetkezeti Szövetség dunaszerdahe­lyi járási bizottságának titkára el­mondta, hogy a tiltakozást nagy kö­rültekintéssel készítik elő. Az elnök­ség tegnapi ülése után ma a mező­gazdasági szövetkezetek elnökeivel és az állami gazdaságok igazgatói­val beszélik meg a részleteket. Ugyancsak még ma a helyi önkor­mányzatokkal együttműködve falu­gyűléseket tartanak, amelyeken a lakosságot megismertetik a tiltako­zás lényegével és céljával. - Ilyen még nem volt, tapasztala­taink nincsenek, ennek ellenére bí­zunk benne, hogy akciónkat semmi­féle rendbontás sem zavarja meg - hangsúlyozta a titkár. Járási sajátosság a medvei határ­átkelőhely és a kamionforgalom. Ezért az utak lezárását úgy szerve­zik rneg, hogy a külföldről érkező gépkocsik a határ innenső oldalán várakozzanak. A titkárnő szerint a mezőgazdasági üzemekben is meg kell ismertetni a dolgozókat az akció céljával, mivel eddig úgy iga­zán a gazdasági és pénzügyi nehéz­ségeket még nem érzékelték. A já­rásban még egyetlen mezőgazda­sági üzemben sem fordult elő, hogy a fizetésekre ne jutott volna pénz. Az előkészületek a Galántai já­rásban is teljes ütemben folynak, tudtuk meg Vidra Lászlótól, a szö­vetség járási bizottságának titkárá­tól. Elmondta, hogy a szövetkezeti tagok, az állami gazdaság dolgozói és a magángazdák közösen szerve­zik a tiltakozó akciót, hiszen - amint vallják - ugyanazon a hajón evez­nek. Az utakat reggel hat órától nyolc óráig zárják le. A lakosságot a mai nap folyamán valamennyi la­kóhelyen megismertetik a várható eseménnyel. Tudják, hogy az útle­zárás majd egyeseket megakadá­lyoz céljuk elérésében, viszont re­mélik, hogy az emberek ennek elle­nére megértik, amit a földművesek tesznek, azt lényegében mindenki­ért teszik. - - ef -

Next

/
Oldalképek
Tartalom