Új Szó, 1991. július (44. évfolyam, 152-177. szám)

1991-07-09 / 158. szám, kedd

HÍREK - VÉLEMÉNYEK vÚJSZÓi 1991. JÚLIUS 9. KÖZÖS ÁLLAMOT ÓHAJT A TÖBBSÉG VÁCLAV HAVEL INTERJÚJA A NEWSWEEK-NEK A Reuter hírügynökség tegnap idézte azt az interjút, amelyet Vác­lav Havel adott a Newsweek ameri­kai magazinnak. A csehszlovák ál­lamfő kijelentette: ha az országban népszavazást tartanának, akkor a szlovákok többsége a közös ál­lamra voksolna. Ha ellenkező ered­mény születne, ami nagyon valószí­nűtlen, a szétválást alkotmányos módon kellene végrehajtani. Havel kijelentette, a csehek nem akadályozzák meg a szlovákokat, ha az utóbbiak függetlenné akarná­nak válni. Az interjú további részé­ben Havel elnök elítélte a Jugoszlá­viában alkalmazott erőszakot, mondván, a nemzeteknek meg kell adni azt, amit kívánnak. De katonai erő alkalmazása nélkül, békés és törvényes úton. A Szovjetuniónak szánt nyugati segítséggel kapcsola­tos kérdésről azt mondotta, a szovjet birodalmat nemcsak gazdaságilag kell átalakítani, hanem a plurális de­mokrácia kiépítése felé is kell orien­tálni. SZÜKSÉGES A NAGYOBB SEGÍTSEG A WASHINGTON POST KÖZÉP-KELET-EURÓPAI ELEMZÉSE A Washington Post vasárnapi száma azt sürgette, hogy a Nyugat nyújtson segítséget Közép-Kelet­Európának, s ezzel kapcsolatban Csehszlovákia, Lengyelország és Magyarország példáját emelte ki. „Segítsetek a kommunizmus áldo­zatain, még mielőtt a tettesek visz­szatérnének oda" - hangsúlyozta a szerző. A cikk szerint Václav Ha­vel, az értelmiségi, hajlandó a kompromisszumokra és a tárgya­lásokra, viszont dilemmával kell Csehszlovákiában szembenéznie. Havel és a kormány közötti nézetel­térések jelentősek. Az államfő a las­sú és óvatos eljárás híve, pénz­ügyminisztere viszont gyors lépése­ket szeretne. A csehek készen áll­nak a reformokra, a szlovákok vi­szont féltik iparukat a privatizációtól, aggódnak a növekvő munkanélküli­ség és a dotáció leállítása miatt. A gazdaságot súlyosan érinti a szov­jet piactól való függőség. A cseh­szlovák politika színpadán ismét je­lentkezhet a parancsuralomra való törekvés. Valószínű, hogy Havel ez­zel szembe fog szállni, viszont azok, akik utána jönnek, már nem kell, hogy ezt tegyék - írja a Washington Post. A cikk a továbbiakban felszólítja az Egyesült Államokat, hogy tegye láthatóvá az általa nyújtott segítsé­get, mert döntő fontosságú az, amit Washington tesz. RIASZTÓ TÉNYEK AZ EMBERI JOGOK MEGSÉRTÉSÉRŐL Aggasztó méreteket öltött Ázsiá­ban az emberi jogok megsértése - állapítja meg az Amnesty Internati­onal londoni székhelyű nemzetközi emberjogi szervezet jelentése. Eszerint Kínában, Indiában, Pakisz­tánban, Burmában, Indonéziában, Laoszban, Malaysiában, Pápua-Új­Guineában, Dél-Koreában, Thaiföl­dön és a Fülöp-szigeteken kegyetle­nül bánnak a börtönökben a foglyok­kal, önkényes letartóztatások történ­nek, s növekszik a kivégzések szá­ma is. Az 1990-es évre vonatkozó adatok szerint több ezer embert vé­geztek ki törvényellenesen. Az Amnesty International szerint ,.példátlanul növekedett India több vidékén a szeparatisták által elköve­tett erőszakos cselekmények, gyií­KIUTAT KERESNEK A ZSÁKUTCÁBÓL TANÁCSKOZÁS A CIPRUSI PROBLÉMA RENDEZÉSÉRŐL Perez de Cuellar ENSZ-főtitkár nyitotta meg vasárnap Törökország­ban a ciprusi probléma rendezéséről szóló tanácskozást. A világszerve­zet főtitkára Mesut Yilmaz török kormányfővel tárgyalt, s mindketten hangsúlyozták, nagyon jól elő kell készíteni azt a nemzetközi fórumot, amelyen a 17 év óta tartó zsákutcá­ból keresnék a kivezető utat. A török kormányfő szóvivője idézte Perez de Cuellarnak azt a véleményét, amely szerint elsősorban a kulcsfon­tosságú problémákat kell tisztázni. Ezek közé sorolható a szigetország kettéosztottsága, a két országrész legalitása, a kÖ7ős alkotmány, vala­„A NYUGAT NE BONYOLÍTSA A PROBLÉMÁKAT" KLAUS NYILATKOZATA MORITZBURGBAN Csehszlovákia, Lengyelország és Ma­gyarország pénzügyminiszterei vasárnap a Drezda melletti Moritzburgban találkoz­tak német, osztrák és svájci partnereikkel. E három ország rámutatott, milyen káro­kat okoz számukra és az összes volt KGST-ország számára az, hogy a bonni kormány garanciákat vállalt a keletnémet termékek szovjetunióbeli exportjára. Az ADN hírügynökség szerint főleg Václav Klaus csehszlovák pénzügyminiszter hangsúlyozta ezt, viszont arra is rámuta­tott, hogy a volt keleti tömb országainak elsősorban maguknak kell megoldaniuk gazdasági problémáikat. Kijelentette: „Épp elég bonyolultak a problémáink, nem kellene, hogy a Nyugat még jobban bonyolítsa azokat." A hírügynökség ki­emelte Klaus jóslatát a hat közép-európai ország „ természetes gazdasági régiójá­ról", amelyben Németország állna az élen. Egyébként a német nyelvű országok pénzügyminisztereinek hagyományos ta­lálkozóját most először tartották egy keleti tartományban. Az értekezlet legfontosabb témája az európai pénzügyek és adópoli­tika volt. A résztvevők egyetértettek azzal, jó lenne, ha a német, az osztrák és a svájci pénzügyminiszter találkozóin rendszeresen részt venne Csehszlovákia, Lengyelország és Magyarország is. VESZÉLYES IZRAELI TELEPÍTÉS-POLITIKA Az elkövetkező években Jeruzsálem­ben és környékén, valamint a megszállt arab területek más részein egymillió zsidót fognak letelepíteni - közölte vasár­nap Ariel Sáron építésügyi miniszter. Abból az alkalomból mondott beszédet, hogy Ciszjordániában 15 évvel ezelőtt építették fel a Maaleh Adumin települést. Sáron nyilatkozata mindössze egy héttel azután hangzott el, hogy George Bush amerikai elnök felszólította Izraelt betele­pítési politikája felfüggesztésére, mivel az akadályozza az arab-izraeli rendezést. A Samir-kormánynak ez a magatartása kiélezheti az amerikai-izraeli viszonyt, de mindenekelőtt gátolhatja annak a 10 milli­árd dolláros amerikai hitelnek a folyósítá­sát, melyet Izrael kért az utóbbi két évben bevándorolt több mint 280 ezer szovjet zsidó letelepítéséhez, s várhatóan még legalább 700 ezer további bevándorló otthona megteremtéséhez. ÚJ JELÖLT AZ ENSZ FŐTITKÁRI POSZTJÁRA Az egyiptomi külügyminisztérium egy magát megnevezni nem kívánó tisztség­viselője közölte, országa diplomáciai úton saját jelöltjét javasolta az ENSZ-főtitkár tisztségére. A jelölt Butrosz Butrosz­Ghali, a kormány nemzetközi kapcsola­tokkal, munkaügyi kérdésekkel és beván­dorlással foglalkozó alelnöke. Javier Pérez de Cuellar második mandátuma az év végén jár le, s közölte, hogy újra nem jelölteti magát. Az egyipto­mi politikus neve új a számításba jöhető jelöltek között, a nemzetközi sajtóban ed­dig a legtöbb szó Eduard Sevardnadze­ről; a volt szovjet külügyminiszterről esett, de esélyesnek tartják Margaret Thather volt brit kormányfőt, James Carter volt amerikai elnököt, s több más nemzetközi­leg ismert név is közszájon forog. L ibanonban a napokban megtörtént az, ami a polgárháború hosszú évei alatt elképzel­hetetlennek tűnt: a palesztinok csatát vesztettek délen, s a jelek szerint ez végzetes vereség. A menekülttáborokat katonai bázisként használó PFSZ-fegyveresek nem adták fel egy­könnyen, a libanoni központi hadsereg kénytelen volt valóságos tüzérségi ütközetet vívni, de végül is rákényszerítette őket nehézfegyvereik leadá­lák akcióinak megtorlásánál, ami, ugye, többé­kevésbé elfogadtatható lenne. Tudatosan nem használom az „érthető" kifejezést. Úgy érzem, ebben a térségben ez túlzás lenne. Minden ténynek több változata van, az érintettek a félre­vezetést és félremagyarázást mesteri szinten űzik, így az objektivitás gyakorlatilag ki van zárva. Nem kizárt viszont, hogy a nehézfegyvereiktől megfosztott palesztinok így sem adják fel a har­CSEND - CSATA KÖZBEN sára, ami teljesen új helyzetet teremtett a térség­ben. De nem annyira, hogy megnyílt volna a való­di béke felé vezető út. Amit az is bizonyít, hogy különbözőképpen ítéli meg az új helyzetet a há­rom közvetlen érintett: a bejrúti kormány, a pa­lesztinok és Izrael. Eliasz Hravi elnöknek - libanoni mérce szerint - szokatlanul rövid idő alatt meglepően sokat sikerült tennie. Sőt, már az is valami, hogy egyáltalán bármit is tudott tenni. Kemény akarat­tal, ügyes manőverezéssel pontról pontra meg tudta valósítani ataifi rendezési programot. Mind­végig élvezte az arab államok támogatását és támaszkodhatott Szíriára, melyhez Libanont kor­mányszerződéssel szentesített különleges kap­csolatok kötik. S vitathatatlan, csak a komoly szír katonai jelenlétnek köszönhető, hogy a milíciák szót fogadtak az elnöknek, beszolgáltatták fegy­vereiket és feloszlatták önmagukat. Utolsónak maradtak a palesztinok, ők vették maguknak azt a bátorságot, hogy szembeforduljanak Bejrúttal - de vesztettek. Azzal indokolták a parancsmeg­tagadást, hogy a déli palesztin menekülttáborok védtelenek maradtak az izraeli támadásokkal szemben, ki lesznek téve az úgynevezett bizton­sági övezetben az izraeliek oldalán álló Dél­libanoni Hadsereg zaklatásainak. Nem alaptalanok ezek az aggodalmak, hiszen az izraeliek gyakorta éltek a „megelőző csapás" eszközével, nem maradtak meg a palesztin geril­cot, folytatják öngyilkos akcióikat nemcsak a biz­tonsági zónában állomásozó katonák, hanem a zsidó állam ellen is. Az izraeli vezetés ezzel tisztában van, éppen ezért nem hajlandó kivonul­ni Dél-Libanonból. No meg azért, mivel a szíriai­ak maradnak. Ok és ürügy van tehát bőven a feszültség fenntartására; Bejrút viszont a nagyszabású bel­biztonsági akció sikeres befejezése után éppen azt várta volna el déli szomszédjától, hogy kivo­nuljon a jogtalanul megszállt területről, s helyre­állhasson Libanon teljes szuverenitása. Damasz­kusz is fellélegezhetett volna, hogy legalább már Libanonban nincsenek lőtávolságra a katonáik. Csakhogy az izraeliek éppen ehhez a lőtávolság­hoz ragaszkodnak. Marad tehát a patthelyzet. Libanonban. Izraelben és a megszállt területeken előfordul­hat, hogy a palesztinok dél-libanoni csataveszté­se éppenhogy növelni fogja a feszültséget. An­nak ellenére, hogy negyedik évében az intifada kifulladt, önmagát pusztította el, felélte saját energiáját. Már hetek óta csend van. Csata utáni, s minden bizonnyal csata előtti. A palesztinok népi felkelése akkor kezdett a pusztulásába ro­hanni, amikor egyre gyakrabban kezdtek más fegyvert is használni, mint a köveket és az engedetlenséget. A felkelés vezetése félrema­gyarázta a nemzetközi szimpátiákat és - fokoza­tosan eljátszotta ezt a rokonszenvet. Az, hogy a PFSZ rossz oldalra állt az öböl-háború idején, még nem jelentett volna támogatásvesztést a megszállt területek palesztinjai számára. Ám az, hogy már egymást ölik, minden, csak nem rokonszenves. Márpedig mostanság ez történik. Sosem volt igazán egységes a palesztin él­lenállási mozgalom, de ez inkább az emigrációban működő tucatnyi szervezetre volt érvényes. Most ez a megosztottság kiterjedt a megszállt terüle­tekre is, ide helyeződött át az egyes szervezetek rivalizálása. Ami érthető, hiszen Izrael semmi­képpen sem hajlandó tárgyalni a PFSZ-szel, sem védenceivel. De ki a „tiszta" a megszállt területe­ken? Azt a néhány elismert személyiséget, aki eddig kivonta volna magát az El-Fatah vezetésé­vel gyakorlatilag azonos PFSZ-vezérkar befolyá­sa alól, most a tagszervezetek próbálják hálójuk­ba keríteni. De még ennél is veszélyesebb, hogy a területeken megerősödtek a fundamentalista iszlám csoportok, amelyek szinte semmitől sem riadnak vissza. A legharciasabb a Hamasz, az Iszlám Ellenállási Mozgalom, amely mára PFSZ­hívekkel is csatákba keveredett. Nem kevésbé veszélyesek a 15-18 éves suhancok bandái, melyek egyik-másik ellenállási szervezethez je­lentkeznek, de valójában gengsztermódszereket alkalmazó bűnszövetkezetek. ft i • sem bizonyítja jobban a dolgok elfa­|\/II julását, mint az a tény, hogy - például IV 11 áprilisban - az izraeli katonák 18 palesztint öltek meg, míg a palesztinok 45-öt. S közben az arány egyre romlik, bár összességé­bén az áldozatok száma nem csökken. Erre mondta Mose Arensz izraeli védelmi miniszter, hogy ,,a forradalom felfalja saját gyermekeit". Sajnos, minden jel szerint igaza van. S a forrada­lom étvágya csak növekedni fog, ha a palesztin vezetés nem kap gyorsan észbe. Ennek azonban egyelőre semmi jele. Változást csak az hozhatna, ha a megszállt területek palesztinjai maguk ven­nék a kezükbe sorsuk irányítását. Még akkor is, ha biztos, hogy Arafatéknak ez felettébb nem fog tetszeni. GÖRFÖL ZSUZSA NÉHÁNY SORBAN M egkezdte az iraki atompotenciál felmérését a Nemzetközi Atom­energia Ügynökség szakértői cso­portja, amelyet az ENSZ küldött Bagdadba. A szakértők a lehetsé­ges iraki atomkészlet hatálytalanítá­sának módjait is megvizsgálják. Egyébként már ez a harmadik olyan munkacsoport, amelyet a világszer­vezet Irakba küldött. A szakértők nem voltak hajlandók válaszolni az újságírók azon kérdéseire, amelyek a június 29-i üggyel kapcsolatosak. Akkor az iraki vezetés egy Bagdad melletti katonai táborból bizonyos anyagokat ismeretlen helyre szállí­tott. D ouglas Hurd brit külügyminisz­ter tegnap háromnapos hivata­los látogatásra a Dél-afrikai Köztár­saságba érkezett. Repülőtéri nyilat­kozatában hangsúlyozta, London nagy jelentőséget tulajdonít az itteni reformfolyamatok folytatásának. Hurd Frederik de Klerk államfővel, valamint más vezető politikusokkal tárgyal. Köztük lesz Nelson Mande­la, az ANC elnöke is. I on Iliescu román államfő négyna­pos látogatásra Venezuelába utazott. Vendéglátójával, Carlos Andres Perezzel megállapodást ír alá a gazdasági, politikai és kulturá­lis kapcsolatok bővítéséről. Iliescu most jár először Latin-Amerikában, s Venezuelában még sosem fogad­tak ilyen magas rangú román politi­kust. Iliescu Venezuelából Costa Ri­cába utazik. H usszein jordán uralkodó tegnap Tahir Maszri új kormányának kérésére eltörölte a 24 évvel ezelőtt életbe lépett szükségállapotot. A jor­dán hírügynökség emlékeztetett ar­ra, hogy az 1967-es háború idején vezették be Jordániában a rendkívü­li állapotot. A Reuter kommentárja szerint a király döntésével valószí­nűleg a Maszri-kormány pozícióit erősíti. A kormányfőről tudni kell, hogy palesztin származású. Jordá­niai politikusról van szó. E ' vente több mint egy billió dollárra rúgnak a világon a fegyverke­zésre fordított kiadások, s ezért sür­gősen hozzá kell látni a csökkenté­sükhöz. Ezt a megállapítást a Világ­bank évi jelentése tartalmazza, amelyet vasárnap hoztak nyilvános­ságra Washingtonban. A nyolcva­nas évek végén az iparilag fejlett országok évente 860 milliárd dollárt, a fejlődők pedig 170 milliárdot költöt­tek fegyverekre. Napjainkban főleg a válságtérségekben fekvő orszá­gok fegyverkeznek, így például Af­ganisztán, Angola, továbbá az öböl­térség, Közép-Amerika és Indokína államai. O—erencsésen hazaérkezett az OZ a két svéd állampolgár, aki­ket Indiában a kasmíri szeparatista szervezet rabolt el. Jan öle Loman és Johan Jansson megszökött az emberrablók fogságából, s vasárnap már a stockholmi repülőtéren fogad­ták őket hozzátartozóik, valamint a svéd kormány képviselői. ^k^aknem teljesen megsemmi­vS sült Orito, az egyik legna­gyobb kolumbiai olajközpont až FARC felkelő szervezet kommandó­jának vasárnapi támadása követ­keztében. A hírt az AFP hírügynök­ség jelentette. A kommandósok több tartályt, továbbá hidraulikus szivaty­tyúkat és irodaépületeket röpítettek a levegőbe, s úgyszintén felrobban­tották a Tumaco kikötőbe vezető olajvezeték egy részét is. Oritoban naponta 10 ezer barrel olajat termel­tek ki. M ori Taikicsiro 87 esztendős ja­pán földbirtokos a világ leg­gazdagabb embere. Magánvagyo­nát 15 milliárd dollárra becsülik. Egyébként honfitársát, Cucumi Josi­akit szorította le a dobogó legmaga­sabb fokáról, akinek egy milliárddal kevesebbje van. A Forbes magazine amerikai folyóirat évente közzéteszi a leggazdagabb emberek névsorát, s a legújabb kimutatások szerint nem Japánban, hanem az Egyesült Államokban él a legtöbb multimillio­mos. A szupergazdagok kategóriá­jába 64 amerikai, 41 japán és 40 német tartozik. kosságok száma", s állítólag Indiá­ban jelenleg 10 ezer körül van a poli­tikai foglyok száma. A Fülöp-szige­teken több mint 50 ember „tűnt el" azt követően, hogy a kormányerők őrizetbe vették őket. Kínában bör­tönben tartják az embereket anélkül, hogy vádat emeltek volna ellenük, s meg sem kezdték az eljárást a de­mokratikus mozgalom azon tagja, ellen, akiket a tavalyelőtti véres ese­mények után tartóztattak le. A moz­galom aktivistáival az idén január­ban megtartott kirakatpereket a lon­doni intézet igazságtalannak tartja, hiszen nem egy esetben súlyos bör­tönbüntetéseket szabtak ki. Legke­vesebb 370 embert ítéltek ily módor halálra. Tavaly például 750 ember ítéltek Kínában golyó általi halálra mint a politikai garanciák kérdése. A Reuter tudósítója ezzel kapcso­latban megjegyezte, Cuellar még az év végéig meg akarja kezdeni a cip­rusi probléma végleges rendezését, akkor fejezi be ugyanis tevékenysé­gét a világszervezet főtitkáraként. Nemrégiben a Biztonsági Tanács­ban azt mondta, magas szinten sze­retné összehívni a nemzetközi érte­kezletet, ez azonban mindaddig nem lehetséges, amíg Görögország és Törökország, valamint a görög és a török ciprióták meg nem állapod­nak a területi kérdés és a menekül­tek ügyében.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom