Új Szó, 1991. július (44. évfolyam, 152-177. szám)

1991-07-01 / 152. szám, hétfő

MOZAIK I ÚJ szól 1991. JÚLIUS 1 A környezet- és természetvédelem évtizedekig nem volt téma. Szabadon lehetett rombolni, hogy egyesek kiélhessék megalomániájukat, és „örök érvényű", monumentális műveket hozhassanak létre - lakótelepnek csúfolt betondzsungelek, emlékműveknek nevezett főrmedvények stb. képében. „Épültek" és „szépültek", egy fazonra szabattak városaink, a falvakkal senki sem törődött. Kit érdekelt, menynyire, hogyan romlik a föld a Csallóköztől a Bodrogközig? Kit érdekelt, hogyan oldja meg a „kisember" családi háza szennyvizének tisztítását, elvezetését? Voit néhány „mániákus" zöíd - azaz természetbarát de az ő véleményüket nem kérte ki, nem hallgatta meg senki. Napjainkban derül fény arra is, hogy Szlovákia nem egy községében a talajba jutó szennyvíz mennyisége kezd katasztrofális méreteket ölteni. Állami beruházásra nincs sok esély. Egy libereci cég, a BMTO, illetve annak szlovákiai képviselője, Samarjay Zoltán mérnök viszont olcsó és könnyen kivitelezhető megoldást kínál. KEVÉS PÉNZBŐL KÖZSÉGI SZENNYVÍZTISZTÍTÓK - Egy vízügyi építóvállalat kivitelezőjeként dolgoztam, s miután lehetőség nyílt a magánvállalkozásra, regisztráltattam magam. A vállalatnál ivóvízellátási és szennyvízproblémákkal foglalkoztam, illetve ezeket a problémákat megoldó létesítmények tervezésével. Nem sokkal azután, hogy beindítottam a tervezőirodámat, egy újságcikkben olyan csehországi magánvállalatra akadtam, amely szennyvíztisztítók tervezésével és építésével foglalkozik, KORSZERŰ ÉS OLCSÓ MEGOLDÁST KÍNÁL Sokéves tervezői gyakorlatom alatt alaposan megismertem a hazai. vízügyi helyzetet, ismerem a községek, a Víz- és Csatornaművek anyagi gondjait, régóta figyeltem a különböző szennyvíztisztító típusokat, melyikkel lehetne nagy hatásfokon, kis beruházással megoldani a községek problémáit. A vállalatnál eltöltött évek során elég jó kapcsolatokat építettem ki az egyes víz- és csatornaművekkel, építőipari vállalatokkal, s miután megtudták, hogy magánvállalkozóként kezdtem tervezni, többen azzal a kérdéssel fordultak hozzám, nem tudnék-e olyan szennyvíztisztító típust ajánlani, amely megfelelne a szabványoknak és az előírásoknak, ugyanakkor a községek fedezni tudnák a berendezés költségeit. Felvettem a kapcsolatot az említett csehországi magánvállalattal, és ajánlatokat kértem tőlük a szennyvíztisztítókra. A libereci BMTO cég munkatársai ugyan nem találtak ki semmi újat, de azt a szennyvíztisztítási eljárást alkalmazzák, amit mi itthon legfeljebb tankönyvekből ismerhetünk, ugyanakkor a nyugati országokban már rég elterjedt. Az úgynevezett finombuborék-levegőztetéses tisztítást használják, melynek lényege, hogy miután a levegőt nagyon finom, apró buborékkal a vízbe juttatjuk, xz. oxigén sokkal könnyebben, nagyobb hatásfokon oldódik. A biológiai szennyvíztisztítás alapelve az, hogy a szennyvízben eleve létező mikroorganizmusoknak több oxigént adunk, aktivizáljuk ezeket, így bontjuk le a szenynyező anyagokat. Minél több oxigént juttatunk a vízbe, annál aktívabbak a mikroorganizmusok, annál magasabb a tisztítás hatásfoka. Ha sok oxigént akarunk a vízbe juttatni, sok energiát fogyasztunk, igyekeznünk kell, hogy a levegőztető testek hatásfoka minél nagyobb legyen. Ezt a feltételt teljesítik a finombuborékos levegőztető testek, amelyeket azonban a hazai piacon nem lehetett beszerezni, a nyugati áru megvásárlása az eddigi valutaínséges időkben lehetetlen volt. A BMTO cég munkatársai a levegőztető testek gyártását is megoldották. Mivel az előző munkahelyükön már foglalkoztak műanyagmegmunkálással, és Liberec környékén több gyárban készítenek műanyagelemeket, gyártani kezdték a csatornázásnál, ill. a szennyvíztisztításnál szükséges kisebb műtárgyakat. Ezeket az NSZK-ba exportálják, amelyekért a szennyvíztisztítóikon alkalmazott qépi berendezéseket kapnak. A BMTO cég szennyvíztisztítói CSÚCSTECHNOLÓGIÁVAL VANNAK FELSZERELVE, hatásfokuk magas, energiaigényük viszont alacsony, élettartamuk hoszszú, és minimális karbantartást igényelnek. Miután rendeztük az együttműködésünket, megállapodtunk, hogy vállalom a BMTO képviseletét Szlovákiában és Magyarországon. Ez nemcsak azt jelenti, hogy terjesztem a gyártmányaikat, hanem azt is, hogy megtervezem a községek közművesítését, ós ennek alapján kidolgozzuk a községnek legmegfelelőbb szennyvíztisztítóajánlatot. A BMTO cég szennyvíztisztítói automatikusak, nem igényelnek állandó kezelőszemélyzetet, energiaigényük és beruházási költségük alacsony. A vízügyi tervezői gyakorlatban a mai napiq KÍSÉRT A KÖZPONTOSÍTOTT MEGOLDÁS, a tervezőintézetek nagy szennyvíztisztítókkal akarják megoldani a helyzetet. Ezzel jószerivel megoldhatatlan feladat elé állítják a községeket, mert a csatornahálózat kiépítése rendkívül drága. A közművesítés és szennyvíztisztítás költségéből a közművesítés a legdrágább, ezért olyan megoldást kell találni, hogy ezt a lehető legkisebbre csökkentsük. Például két falu közt az összekötő csővezeték PVC-ből készül, ebből egy kilométer beruházási költsége a mai árszínvonalon kb. 2 millió korona. A jelenlegi gazdasági helyzetben nehezen elképzelhető, hogy a községek képesek lennének önerőből közművesíteni, ugyanakkor az ez évi 82-es törvényrendelet értelmében 1992. január elsejétől érvényét veszíti az összes eddig megadott kivétel a szennyvizek nem előírásszerű likvidálására. Ahol eddig nem oldották meg a szennyvíztisztítást, magas bírságot fizetnek. Ezen a helyzeten szeretnénk javítani azzal, hogy a községeknek olcsó szennyvíztisztító berendezéseket kínálunk fel, melyeket üzembe helyezhetnek anélkül, hogy a község területét korábban csatornázták volna. A fejlett nyugati országokban is a lakosságot terheli a beruházás nagyobb része, ehhez nyújt az állam támogatást, ill. előnyös kamatú hitelt. A környezetvédelmi alapot sem azért hozták létre hazánkban, hogy teljes mértékben fedezzék a beruházást. Az általunk ajánlott szennyvíztisztítási megoldás alacsony beruházási költségekkel jár, mert a tisztítási eljárás következtében az egész berendezés kis méretű. Például egy kb. 3 ezer lakost számláló község szennyvíztisztítójának költségei családonként havi 200 korona, egy évig. Mivel a szennyvíztisztítók automatikusan üzemelnek, mikroszámítógép vezérli, a községnek nem kell a szennyvíztisztítót átadnia a Víz- és Csatornaműveknek, A KÖZSÉG BEVÉTELÉT KÉPEZI. Két hónap alatt kb. 40 községbe küldtünk ajánlatot szennyvíztisztító építésére. Sok helyen személyesen jártam, általában kételkedve fogadták ajánlatunkat, mondván, ami ilyen olcsó - a korábbi ajánlatok 30-50 százaléka -, nem lehet jó. Ismerve a többi szennyvíztisztítási megoldást és az építkezési költségeket, tudom, hogy a BMTO cég ajánlata reális. Mivel pontosan ismerjük az igényeket, és saját pénztárcánkon is lemérjük a lehetőségeket, nem törekszünk a pillaníÉnyi nagy nyereségre. Minden műszaki megoldásnál azt mérlegeljük, hogyan lehetne még olcsóbban még jobbat produkálni. A BMTO cég egy éve alakult, nem nagyon ismerik az országban. Észak-Csehországban azonban már számtalan ún. biotárcsás szennyvíztisztítót létesítettek, amelyek jó hatásfokkal működnek. Ezeknek a szennyvíztisztító típusoknak technológiájukból eredő hatásfokhatáruk van, ezért fejlesztették ki a finombuborékos, CNP-típusú szennyvíztisztítókat. Ezek közül mar több építése folyik, az elsőt júniusban helyezzük üzembe. S ha már lesz a cégnek működés közben megtekinthető szennyvíztisztítója, megszűnik a kezdeti bizalmatlanság, és végre elhiszik az emberek, hogy ami olcsó, nagyon jó is lehet. SEBŐK ÁGOTA PARANCSOLNI ÉS NEM FIZETNI? MIBEN ILLETÉKES EGY POLGÁRMESTER? • UTASÍTÁS VAN, PÉNZ NINCS • KOPIK A BÁRSONYSZÉK BÁRSONYA Közel egy évvel ezelőtt alakult a Szlovákiai Városok és Községek Társulása. Igaz, jóval a helyhatósági választások előtt, mégis tudatosítva, hogy a polgármesterek és a helyi önkormányzatok a mai feltételek közt bizonyos fokú érdekvédelemre szorulnak. A gyakorlat már eddig is bizonyította, hogy egy ilyen jellegű érdekvédelmi tömörülésre égető szükség van. A Szlovákiai Városok és Községek Társulása közel 1500 agglomeráció önkormányzatának képviseletét tömöríti - tehát olyan erő, amelyet nem lehet figyelmen kívül hagyni. Ennek ellenére - úgy látszik - államigazgatási szerveink szivesen mellőznék. Június elején Privigyén tanácskoztak a társulás tagjai. Nem először találkoztak és nem először fogalmazták meg gondjaikat. A négy hónappal ezelőtti besztercebányai tanácskozás határozatai nem valósultak meg. A helyi önkormányzatok jogköre papíron - sokszor ott sem - létezik csupán, és a polgármesterek elégedetlenek. Választási programjaik, céljaik megvalósítása olyan akadályokba ütközik, amelyek leküzdése akár külön választási program lehetne. Anton Kolečáni - Cabaj-Čápor polgármestere, Nyitrai járás - Tudtam, mivel indulok a választásokon. Ismerem a községet, közigazgatási gyakorlatom van. De az a fejetlenség, amely az önkormányzatok körül most uralkodik, már fölháborító. A járási hivatal továbbra is irányítani akar, mindenféle kimutatásokat kér tőlem, szerintem teljesen fölösleges papírozgatás céljából, de ha én akarok valamit, bezárulnak az ajtók. Ugyanez van az államigazgatási szervekkel, minisztériumokkal is. - Mégis, miből él az önkormányzat? -Elsősorban a 13 százalékos adórészesedésből, valamint néhány pótforrásunk is akadt, ezek a törvény értelmében kiszabott illetékek. Ha minden jól megy, a faluban található kastélyt felújítjuk, berendezzük a könyvtárat és a kultúrának lesz egy tisztességes háza. Egyelőre más szolgáltatásokkal különösebb baj nincs, az iskola, az óvoda, az orvosi rendelő elfogadható épületekben van. A legnagyobb baj az utakkal, járdákkal van. A faluhoz 42 kilométernyi úthálózat tartozik és csak a karbantartás kerül annyiba, amennyibe egy nálunknál kisebb faluban az új úthálózat kiépítése. — A társulásban sok minden hangzott el az ön által is említett gondokból. Mennyire képes egy ilyen jellegű tömörülés képviselni az önkormányzatok érdekeit? - Mi akkora tömeget képviselünk, amelyről nyugodtan kimondhatta a Dolný Kubín-i kolléga: az állam mi vagyunk! Remélem, rövid idő alatt rákényszerítjük a kormányt, hogy komoly tárgyalópartnerként kezeljen minket. Dr. Oravec János, Párkány polgármestere - Fontos ez a társulás, mert olyan dolgokról beszélünk, amelyekről az állami apparátusnak egyszerűen nincs áttekintése. Egy dolog viszont bánt. Eljövünk ide mi, a helyi önkormányzatok választott tisztségviselői, olyan gondokról beszélünk, amelyeknek a felét csak törvény vagy kormányrendelet formájában lehet megoldani. És nézze meg, kivel tárgyalunk: két hivatalnok, két osztályvezető, akik elmondhatják, hogy nincs előírás, nincs pénz, nincs mihez tartani magukat. Ezt jól tudom. Az egész találkozón egyetlen parlamenti képviselő jelent meg, a kormány részéről pedig senki. - Jut eszembe: Dél-Szlovákiát nemzetiségi feszültséggócnak tünteti fel a sajtó, ön, mint szlovák nemzetiségű polgármester, hogyan látja a szlovák-magyar viszonyt Párkányban? -Természetesnek. Nálunk mindenki mindenkivel szót érthet, ha akar. Azokra a szélsőségekre mindkét oldalon -, akik „csakazértis" bizonygatják, hová tartoznak, nem. érdemes nyomdafestéket pazarolni. Anton Strýček, Svrčinovec polgármestere, Čadcai járás - Privigyén végül is azért találkoztunk, hogy a falvak fejlesztésének programját tárgyaljuk meg. S mint kiderült, képtelenek vagyunk koncepcionális kérdésekkel foglalkozni, annyi az időszerű, életbevágó probléma. Egy 3200 lakosú község polgármestere vagyok, ahol már most 10 százalékos a munkanélküliség és előreláthatólag eléri a 40 ^ százalékot. A faluból nagyon sokan az ostravai szénbányákban dolgoznak és mint öreg, fáradt, sokszor beteg emberek jönnek haza. Baj van a vállalkozó kedvvel, a mi falunk ingázásra rendezkedett be. Új gondolkodásmódot kell kialakítani. - A társulás segíteni tudja ebben? - Bizonyára. Azt hiszem, hogy a tavalyi hallgatás, rosszmájúság rosszalló tekintetek ideje lejárt, lassan elhiszik a kormányban is, hogy nem gittegyletről van szó, hanem egy komoly társulásról. A baj valahol ott van, hogy nem tudjuk, mit akarunk - pontosan, koncepcionálisan átgondolt program nélkül nehéz politizálni. De ez megoldódik. Mi nem azért ültünk a bársonyszékekbe, hogy kényelmesen üdögéljük át a választási időszakot, de munkánk legalapvetőbb feltételeit ki kellene már alakítani. Máig nem tudom, miben vagyok illetékes, miben illetékes egy járási hivatal és mikor kell egyegy minisztériumhoz, vagy akár parlamenti képviselőhöz folyamodnom segítségért. Nekem ezért fontos a társulás. „Amennyiben a kormány képtelen új játékszabályokat alkotni, s amennyiben képtelen valóban rendszert váltani, úgy nincs létjogosultsága. Társulásunk senkit nem fog támadni, de ha az államigazgatás struktúrája nem változik meg, e|hisszük, hogy csak az előrehozott parlamenti választások jelentik a megoldást." (Dr. Hettešnek, a Szlovákiai Községek és Városok Társulása elnökének privigyei beszédéből). Nem vagyok az ide-oda tologatott választások híve. Feltételezem, hogy a polgármesterek sem akarnak újabb belpolitikai botrányokat. A stabilitás számukra is létkérdés. Azt hiszem, együtt örülnénk, ha a legradikálisabb eszközökkel való fenyegetőzés időszerűségét veszítené. S ebben pártállásra, nemzetiségre való tekintet nélkül megegyeztek polgármestereink. LOVÁSZ ATTILA ORVOST VÁLASZTHATNAK KISEBB AZ ÉRDEKLŐDÉS Május elsejétől a Besztercebányai járásban bevezették a szabad orvosválasztást. Az egészségügyi ellátás új irányítási és szervezési struktúrája júliustól a régió déli járásaiban, így a nagykürtös!, losonci és rimaszombati járásokban is érvényesül. Dr. Jón Moravíkot, a Besztercebányai Járási Egészségügyi Intézet igazgatóját az első tapasztalatokról kérdeztem. - Miért éppen a besztercebányai járást szemelték ki erre a feladatra, - Elsősorban azért, mert már az elmúlt évben is felméréseket végeztünk az orvosi ellátásról, dolgozóink objektív bérezéséről, a kezeléssel összefüggő költségekről. Kategorizáltuk a teljesítményeket, kiszámítottuk az orvosi ellátás egy-egy műveletének költségeit, egy pontozásos rendszert dolgoztunk ki, mely a jövőben alapul szolgálhat a betegbiztosítási illetékek és az orvosok javadalmazásának átszervezéséhez. A szabad orvosválasztás ezekkel a kérdésekkel is összefügg, gondolom ezért esett ránk a választás. - Milyen volt a páciensek hozzáállása, hogyan sikerült az át- és bejelentkezésekkel kapcsolatos papírmunkát elvégezniük? - Eddig hozzávetőlegesen a páciensek 2-3 százaléka élt az orvosválasztás lehetőségével, így a papírmunka nem jelentett különösebb terhet. Sokakat nem érdekelt a dolog, vagy ami még valószínűbb, nem is tudtak az egészről, annak ellenére, hogy minden alkalmat megragadtunk és kihasználtunk a tájékoztatáshoz. Minden rendelőben, minden váróteremben szórólapokon hirdettük és magyaráztuk a dolgok lényegét. Csak Besztercebányán alakult ki kedvezőtlen helyzet, kezdték mellőzni az üzemi orvosokat. De ez félreértésekből eredt és azonnal felvilágosítottuk a dolgozókat. - Az orvosok körében milyen visszhangra talált a kezdeményezés? - Véleményük megoszlott. Csak egy bizonyos ideig örültek azok, akikhez tódultak az emberek, mert aztán el kellett tanácsolniuk a pácienseket. Működnie kell egy bizonyos szabályozórendszernek, a páciensek számára és a gyógyszerekre vonatkozó rendeletek ésszerű határokat szabnak. Nehezményezték, hogy egyelőre még hiányzik a motiváció. - Vagyis egyelőre nincs anyagi érdekeltség? -Amíg az orvosok nem tudják, pontok, vagy ha úgy tetszik, teljesítmény szerint, illetve a kórlapok száma szerint lesznek-e honorálva, addig nincs meg az előfeltétele egy új betegbiztosítási rendszer bevezetésének és az igazságos javadalmazásnak sem. Ez a polgárokra is vonatkozik, hisz ők sem tudják mennyit, mire és kinek fizetnek betegbiztosítás címén. - Ha röviden összegezni kellene az eltelt másfél hónap tapasztalatait, mit említene pozitívumként és mit hiányosságként? -A szabad orvosválasztás előnye, hogy szakítani igyekszik a múlt uniformizált orvosi ellátásával, a páciensek szabadon dönthetnek arról, kihez akarnak tartozni. Ezáltal növekszik a kezelés színvonala, hisz amolyan versenyhelyzet kezd kialakulni. Az emberek kezdik tudatosítani, hogy mindennek ára lesz, s így megszűnnek a visszaélések a gyógyszerfogyasztásban. Az orvosok egy megmérettetést élnek át. Hiányosságként említem, hogy nem készültünk fel az egészre. A betegbiztosítási rendszer még a régi. Műszerezettségünk és az adatfeldolgozásunk nem oly fejlett és rugalmas, hogy gördülékeny legyen az átálPOLGÁRI LÁSZLÓ