Új Szó, 1991. július (44. évfolyam, 152-177. szám)

1991-07-25 / 172. szám, csütörtök

HÍREK - VÉLEMÉNYEK 1 ÚJ SZÓi 1991. JÚLIUS 25. BOSI VÍZI EROMU MAGYAR ÁLLÁSFOGLALÁS A SZLOVÁK KORMÁNYDÖNTÉSRŐL Magyarországon nagy visszhangot keltett a szlovák kormánynak az a döntése, hogy üzembe helyezik a bősi vízerőművet. Keresztes K. Sándor környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter a Magyar Hírlapnak adott nyilatkozatában azt mondotta, őt nem lepte meg a szlovák kormány döntése, mert a múlt heti pozsonyi szlovák-magyar tárgyalásokon is rendkívül merev álláspontot képviselt. Kijelentette: a szlovák döntést a magyar fél semmiképp sem tudja elfogadni. Ha szlovák részről gyakorlati lépéseket tesznek, meglesz a megfelelő válasz. A magyar miniszter ugyanakkor rámutatott arra, hogy ez csak a szlovák kormány döntése, tehát nem tekinthető véglegesnek. Kifejtette: bízik abban, hogy a szövetségi kormány más álláspontra jut. Keresztes K. Sándor véleménye szerint a szlovák döntés nagyon költséges és időigényes, továbbá radikális beavatkozást jelent a Duna hajózási és vízgazdasági viszonyaiban. Valki László, a nemzetközi jog szakértője - a Csehszlovák Sajtóiroda tájékoztatása szerint - azt mondotta, hogy Magyarország több nemzetközi fórumhoz is fordulhat. így például a Duna Bizottsághoz, a Hágai Nemzetközi Bírósághoz és az összeurópai folyamat tagállamaihoz. Szerinte a diplomáciai eszközök mellett Magyarország konkrét szankciókkal is élhet. Akadályozhatja a csehszlovák hajók útját a Dunán, vagy a csehszlovák kamionok belépését Magyarország területére. Végezetül azt hangsúlyozta, hogy az utolsó szót a csehszlovák szövetségi kormány fogja kimondani, és a magyar félnek a prágai döntés alapján kell majd reagálnia. A legnagyobb magyar kormánypárt, az MDF környezetvédelmi bizottsága tegnap nyilatkozatot tett közzé, amely megállapítja: a szlovák kormány döntése a Duna folyásának megváltoztatásáról és a BősNagymaros komplexum egyoldalú üzembe helyezéséről a szűk látókörűséget, a voluntarizmust és a kommunista gondolkodásmódot bizonyítja. A bizottság ezért felszólította az európai kormányokat, környezetvédő mozgalmakat és más nemzetközi fórumokat, akadályozzák meg az egyoldalú döntés megvalósítását, az új konfliktushelyzet kialakulását Európában. LIBANON RÉSZT VESZ AZ ARAB-IZRAELI KONFERENCIÁN Libanon kedden közölte, részt vesz a közvetlen arab-izraeli tárgyalásokon, viszont leszögezte, hogy Dél-Libanon Izrael általi megszállását külön kérdésként kell megvitatni. A libanoni tájékoztatási miniszter nyilatkozatából kiderül az is, Bejrút támogatja a közel-keleti rendezésről szóló konferencia összehívását. Jicchak Samir izraeli kormányfő az egykori egyiptomi elnök, Anvar Szadat 1977-es pálfordulásához hasonlította a Hafez Asszad szíriai államfő álláspontjában bekövetkezett változásokat. Igaz az is, hogy még mindig vannak lényeges véleménykülönbségek, például abban, milyen legyen a béketárgyalásokon részt vevő palesztin delegáció összetétele. Samir azt mondotta, az a tény, hogy Szíria hajlandó közvetlenül tárgyalni Izraellel, pontosan olyan fordulat, amely 14 évvel ezelőtt Szadatnál is bekövetkezett. Akkor ez vezetett a tárgyalások megkezdéséhez Izraellel, s ezek pedig a béke megkötéséhez vezettek (Camp David-i alku). Az izraeli kormányfő annak a reményének adott hangot, hogy egy vagy két hónapon belül tárgyalóasztalhoz ülhet arab szomszédaival. Annak a palesztin csoportnak a tagja, amely a múlt szombaton Jeruzsálemben Baker amerikai külügyminiszterrel tárgyalt elmondta, folytatódik az amerikai -palesztin dialógus annak a delegációnak az összetételéről, amely részt venne az Izraellel folytatandó béketárgyalásokon. A palesztinok Washingtonból több javaslatot is kaptak, ezeken azonban érezhető volt az izraeli feltételek hatása. Izraeli vadászbombázók tegnap libanoni palesztin bázisokat támadtak. Bejrúti források szerint a Népi Front Palesztina Felszabadításáért nevű radikális szervezet táboraira dobtak le bombákat. A SZANKCIÓK ENYHÍTÉSÉRŐL A Biztonsági Tanács öt állandó tagja kedden este Perez de Cuellar ENSZfőtitkárral tárgyalt az iraki tömegpusztító fegyverek megsemmisítésének módjáról és finanszírozásáról. Részletesebb információkat nem tettek közzé, de valószínű, hogy a téma szorosan összefüggött az Irak elleni gazdasági szankciók részleges enyhítésével. Ez a téma most a világszervezet figyelmének középpontjában áll. Lázas megbeszélések folynak a kuliszszák mögött az ENSZ-ben, amelyekről nem sokat szivárogtatnak ki. Azt igen, hogy Thomas Pickering amerikai nagykövet iraki származású amerikai állampolgárok egy csoportjával, valamint az iraki nagykövettel találkozott. Az amerikai arabok kérték a Bagdad elleni szankciók enyhítését, az iraki diplomata pedig az élelmiszerellátás problémáiról adott tájékoztatást. SZENÁTUS KONTRA BUSH Az amerikai szenátus kedden jóváhagyta azt a törvényjavaslatot, amely megszabja, milyen feltételek mellett kaphatja meg Kína 1992-ben a legnagyobb kereskedelmi kedvezményeket. E feltételek az emberi jogokat és a fegyverexportot érintik. A szenátusban a szavazás aránya 55:44-hez volt, tehát a javaslat nem kapta meg a kétharmados többséget, márpedig ennyi kellett volna ahhoz, hogy megakadályozhassák Bush elnök vétóját. Megfigyelők szerint ugyanis egészen bizonyos, hogy az elnök élni fog vétójogával. Bush, aki valamikor nagykövet volt Pekingben, azt szeretné, ha feltételek nélkül újítanák meg Kína számára a kedvezményeket. A törvényjavaslat hívei ezzel szemben azt hangsúlyozzák, hogy a két évvel ezelőtti Tienanmen téri véres beavatkozás óta Kínában nem javult az emberi jogok tiszteletben tartásának ügye. Ezen túlmenően Peking önkényes kereskedelmi praktikái következtében a kétoldalú kereskedelemben az Egyesült Államok 10 milliárd dolláros deficitet kénytelen elkönyvelni. Washingtonban bírálják azt is, hogy Peking rakétákat adott el a konfliktusveszélyes térségekben. A másik tábor, Bush elnökkel az élen, pedig azzal érvelt, hogy bármilyen korlátozás a kínai reformistákat károsítaná és a konzervatívok malmára hajtaná a vizet. Ezen túlmenően az USA 5 milliárd dolláros exporttól esne el, s így 100 ezer amerikai veszítené el munkáját. NÉPIRTÁS HORVÁTORSZÁGBAN... (Folytatás az 1. oldalról) terjesszék ki Horvátországra is. Azt kérte holland kollégájától, hogy az EK hétfői brüsszeli külügyminiszteri ülésére ne csak Ante Markovic szövetségi kormányfőt és Budimir Loncsar külügyminisztert hívja meg, hanem az egyes jugoszláv tagköztársaságok képviselőit is. Szerinte csak ezen az úton lehet megoldani a konfliktust és párbeszédet folytatni az érdekelt felekkel. Genscher azt mondotta, a konfliktus kiéleződésének esetén még az összeurópai folyamat válságmechanizmusának a mozgásba lendítése is szükségessé vált. Richard Boucher amerikai külügyi szóvivő kedden este közölte: Washington mély aggodalmának adott hangot amiatt, hogy Jugoszláviában fokozódik az erőszak s ismét figyelmeztetett: a politikai nézeteltérések rendezésénél ne nyúljanak fegyverhez. Az Egyesült Államok felszólította az összes jugoszláv köztársaságot, vessenek véget a provokációknak. Kijelentette, az USA támogatja azt, hogy az EK járuljon hozzá az erőszak beszüntetéséhez Horvátországban, ahonnan tegnap is súlyos harcokról érkeztek Horvát milicista (Telefoto: ČSTK/Ap) jelentések. A horvátországi krajinai tartomány szerb milíciái és a horvát rendőrök Plastovo község közelében csaptak össze, mintegy 20 kmnyire Sibenik tengerparti kisvárostól. Az ottani szerbek azt jelentették, hogy négy horvát rendőr súlyosan megsérült, amikor a szerbek géppisztolyból tüzet nyitottak a rendőrök gépkocsijára. A délutáni hírek nagyon ellentmondóak voltak, a horvát rendőrség lezárta a környéket. A krajinai szerb milicisták állítólag visszahúzódtak Plastovo községbe, ahol a szemtanúk szerint csupán sűrű füstöt lehetett látni. Egyébként ez is vegyes lakosságú terület, viszont itt a hadsereg nem állomásoztat csapatokat. A zágrábi parlament kedd esti határozatában azzal vádolta Szerbiát, hogy hadüzenet nélküli háborút folytat Horvátország ellen. A parlament emberjogi bizottságának véleménye szerint e háborúval Szerbia területet akar szerezni. Neven Jurica keményen bírálta Belgrádot, mondván, hogy a horvátok ellen valóságos népirtás folyik. Rámutatott, hogy nagyon rossz a Szerbiához tartozó Vajdaságban élő horvátok helyzete. Azt állította, a jugoszláv néphadsereg mindinkább szerb hadsereggé válik. A belgrádi Politika című napilap tegnap azt írta, a legdélibb jugoszláv kikötőbe, Barba 16 olyan hajó érkezett, amelyek összesen 35 ezer tonna fegyvert szállítottak Libanonból. A hajó papírjai Ciprusról származnak és a rakományt tranzitként jelölik meg, de a végső cél feltüntetése nélkül. A Politika szerint lehetséges, hogy végül valamelyik szlovén vagy horvát kikötőbe kerülnek. Ezt a jugoszláv vámszervek sem tartották kizártnak, de semmi konkrétumot nem közöltek erről a minden eddiginél nagyobb fegyverszállítmányról. Ennek ellenére az újságíróknak bemutatták azt, hogy az idén és a múlt év folyamán legális és illegális úton milyen fegyverek kerültek Horvátországba és Szlovéniába. A TELEFONVONAL VÉGÉN: ÚJVIDÉK HELYI INCIDENS VAGY HÁBORÚ? A folytatódó horvátországi összecsapásokról, újabb áldozatokról érkezett legfrissebb hírek csak felerősítik azt a hiányérzetet, amely az államelnökség üléséről keddre virradóra közzétett dokumentum olvasásakor fogta el az embert. Személy szerint többet vártam a i Ohridi nyilatkozat a békéről Jugoszláviában című határozattól. A súlyos helyzet konkrét, világos, minden fél számára elfogadható és főleg teljesíthető döntéseket követel meg. De a nyilatkozat túl általános, s ezért a hatásához sem fűzhetők túlzott remények. Felhívtam telefonon az újvidéki Magyar Szó kommentátorát, FEHÉR ISTVÁNT, mi erről az ö véleménye? - így igaz, a nyilatkozat általános, ennél többet most nem tudott produkálni a jugoszláv államvezetés. • Mindig csalódom, amikor egyetlen szó sem esik a kulcskérdésről, a szerbek és horvátok közötti viszonyról. - Az államelnökség ez ügyben nem tud határozni, legalábbis mérvadó módon. • Tudjman horvát elnöknek igaza volt, amikor idő előtt kivonult az ohridi tanácskozásról? - Nem kivonult, hanem hazautazott, mert úgy alakult a. horvátországi helyzet, hogy szükségessé vált az elnök jelenléte. Részéről ez nem valamiféle demonstráció vagy tiltakozás volt. • Meg tudja erősíteni azt a véleményt, hogy a második világháború óta nem voltak olyan súlyos összecsapások, mint hétfőn Horvátországban? - Igen, elsősorban Szlavóniában nagyon heves csatározások folytak. • Jól látom, elsősorban Szerbia nem akarja, hogy Horvátországban a katonák térjenek vissza a laktanyákba? - Erre nagyon könnyű lenne igent vagy nemet mondani, de nem lehet, mert az ügy jóval bonyolultabb. Sok mindenki benne van, például a hadsereg is. A lényeg az, szerb-horvát konfliktusról van szó, amelyet rendezni kell, s vagy békés úton, vagy fegyverrel fogják. De azt nem könnyű a mai helyzetben egyértelműen kijelenteni, hogy ki mit akar és mit nem. • Horvátország azért sürgeti a katonák visszavonását, majd pedig kivonását, mert akkor könnyebben elbánna a szerb fegyveresekkel, a csetnikekkel? - A csetnik kifejezéssel is csínján kellene bánni. Igaz, vannak csetnikek, de még a horvát állam is ritkán használja ezt a kifejezést, inkább terroristákról beszél. A különbség: a horvát állammal szembenálló horvátországi szerb fegyveres csoportokat nevezik terroristáknak. Valószínű, hogy ezeknek egy kis töredéke csetnik, de a túlnyomó többség csak egyszerűen szerb. • Mekkora lehet a horvátországi szerbek ereje, és milyen erőket dobtak át Szerbiából? - Erről semmilyen adatok nincsenek, még találgatni is alig lehet. • A hatszázezres horvátországi szerb közösség önállóan képes komoly fegyveres erőt kiállítani? - Már kiállított. • Szerbia segítsége nélkül? - Segítség nélkül semmi nem megy. Mindenki mindenkivel szövetkezik vagy ha úgy akarja, mindenki mindenki ellen szövetkezik. Úgyhogy ha a hadsereg kivonulna Horvátországból, szerintem csak annyit érnének el, hogy ott hatalmas vérfürdő lenne. De az sem biztos, hogy a hadsereg jelenléte meg tudja akadályozni a vérfürdőt. • Igaz az az állítás, hogy a hadsereg inkább a szerbeket pártolja, ellátja őket fegyverrel? - Ezt tényleg nem

vtudom. Bizonyíték nincs rá, mindkét fél mást állít és mindenki annak hisz, aki neki szimpatikusabb. • Ha az államelnökség a kulcsprobléma megoldására képtelen, akkor van-e arra esély, hogy a horvát és a szerb vezetés üljön le tárgyalni? - Nagyon kicsi a valószínűsége, hogy ez belátható időn belül megtörténjen. • Akkor mi a garancia arra, hogy Horvátországban befejezik a háborút? - Szerintem garancia semmire sincs, de Horvátországbán még el sem kezdődött a háború. • Az nem háború, ha hetek óta naponta lőnek le embereket, s például csak hétfőn több mint húszan haltak meg? - Ezek helyi csatározások, incidensek. Tényleg komoly dolgok, de még mindig nem egy frontális összecsapás. • De ha így folytatják, akkor egyenesen haladnak a legrosszabb felé. - Én csak remélem, hogy nem. • ön igazán nem optimista. - Pedig nem akartam pesszimistának látszani (malinák) NÉHÁNY SORBAN H

elmut Kohl német kancellár és Francois Mitterrand francia államfő Bad Wiesseében megtartott keddi találkozójukon hangsúlyozták: Szlovénia és Horvátország nemzetközi elismerése még túl korai lenne. Kohl sajtóértekezleten adta értésre: nem hiszi, hogy a jelenlegi helyzetben dönteni lehet Szlovénia és Horvátország elismeréséről. Mindkét politikus egyúttal leszögezte, hogy elfogadhatatlan számukra a jugoszláv föderáció erőszak útján való összetartása. V

ladimír Dlouhý csehszlovák gazdasági miniszter tegnap fejezte be egynapos moszkvai villámlátogatását. Kedden megbeszéléseket folytatott az Oroszországi Föderáció gazdasági és pénzügyminiszterével, tegnapra virradó éjszaka pedig Vladimir Scserbakov szovjet miniszterelnök-helyettessel, gazdasági miniszterrel tárgyalt. Dlouhý elmondta, moszkvai útjának az volt a legfőbb célja, hogy tárgyaljon a problémákról, és információkat szerezzen arról, milyen együttműködésre és milyen konkrét szállításokra számíthat Csehszlovákia 1992ben. B

onnban tegnap fejeződött be a német és a szovjet szakértők tanácskozása a második világháború alatt a nácik által üldözött szovjet polgárok kártérítéséről. A TASZSZ hírügynökség szerint a német fél hajlandóságot mutatott arra, hogy olyan dokumentumot dolgoz ki amely tartalmában megfelelne a Franciaországgal, Görögországgal, Luxemburggal és más államokkal kötött megállapodásoknak. Eddig nem tudni, hány szovjet állampolgárt érint a kártérítés. W

ashington kedden közölte, nyolcvan F 16-os típusú vadászbombázót szándékozik eladni Törökországnak 2,8 milliárd dollár értékben. Ez abból a jelentésből derült ki, amelyet a védelmi minisztérium kedden terjesztett a Kongreszszus elé. A Fehér Ház még pénteken tájékoztatta a Kongresszust, hogy Marokkónak 20 használt vadászbombázót, Ománnak pedig 119 páncélozott járművet kíván eladni. Amennyiben a Kongresszus 30 napon belül nem vétózza meg a döntést, akkor nyélbe ütik az üzletet. I

ndia az erő bevetésével válaszol Pakisztánnak, ha Iszlámábád továbbra is támogatni fogja a kasmíri fegyveres szeparatistákat. Ezt Sarad Pavar indiai védelmi miniszter jelentette ki keddi sajtóértekezletén. A PTI hírügynökség szerint Pavar ezzel reagált a pakisztáni hadsereg parancsnokának nyilatkozatára, amelyben hangsúlyozta: a térségben fennáll a háború veszélye, szerinte India Kasmír miatt megtámadhatná Pakisztánt. ROCKEFELLER ELNÖKJELÖLT? John D. „Jay" Rockefeller, a Demokrata Párt tagja, Virgínia állam szenátora az utóbbi napokban nagy népszerűségnek örvend, neve egyre gyakrabban szerepel az amerikai sajtóban. Öt tartják ugyanis a Demokrata Párt potenciális elnökjelöltjének az 1992-es választásokon A Washington Times azt hangsúlyozta, hogy Jay Rockefeller a leggazdagabb amerikai politikus, aki az utóbbi hónapokban többször is bírálta George Bush elnök belpolitikáját. Lehetséges, kísérletet tesz arra, hogy a megosztott demokraták élére álljon, egyesítse őket a Fehér Ház elleni harcban. Az 54. éves Jay Rockefellernek van anyagi háttere a jelöléshez, ám az is közismert, hogy az amerikaiak nem kedvelik túlságosan a gazdag politikusokat. Gazdagságukra a múltban már többször is „ráfizettek" a Rockefeller család tagjai.