Új Szó, 1991. július (44. évfolyam, 152-177. szám)

1991-07-24 / 171. szám, szerda

CSAK KANÁSZNAK TERMETT...? Ha teljesen átmenet nélkül számolják fel a tandíjmentességet, nem előre lépünk az oktatásügyben, hanem visszafelé. Valamit megszüntetnek, és nem teremtenek helyette újat. FÜGGETLEN NAPILAP (4. oidai) Szerda, 1991. július 24. * Ára 2,80 korona XLIV. évfolyam, 171. szám NEYBE ZART IDEOLÓGIA ... utcákat neveztek el az elcsatolt területek városairól, faluiról, tájegységeiről, hegységeiről, folyóiról; Pozsonytól Brassóig, a Csallóköztől a Hargitáig, a Vágtól az Öltig szinte nem volt olyan fontosabb földrajzi név, amely ne került volna be valamelyik város utcájának nevébe, (5. oldal) DÖNTÖTT A SZLOVÁK KORMÁNY: (ÍZEMBE HELYEZIK A BŐSI VÍZLÉPCSŐT CSAK CSEHSZLOVÁK TERÜLETEN • Ml LESZ, HA NEM A C VARIÁNS? (Munkatársunktól) - A szlovák kormány tegnapi ülésén többek között megtárgyalta a bősi vízlépcsővel kapcsolatos pozsonyi tárgyalások eredményeit, illetve a további lépéseket érintő javaslatokat. Az ülés szünetében Ján Čarnogurský miniszterelnök az újságíróknak elmondta, hogy a kormány döntött a bősi vízi erőműnek a kizárólag hazai területen történő üzembe helyezését célzó ún. „ideiglenes-átmeneti megoldás" építési munkáinak megkezdéséről. Szerinte a kabinetet az vezette erre a döntésre, hogy továbbra is érvényes az 1977ben kötött szerződés, és mivel ezt a magyar fél nem tartja be, sót a legutóbbi kormányközi tárgyalások sem hoztak lényeges fordulatot, ilyen úton kénytelenek csökkenteni a fellépő károkat. A döntés viszont még nem teljes, hiszen még nem végleges, hogy a tározóval vagy a felvízcsatorna Pozsonyig történő meghosszabbításával számoló műszaki megoldás valósul-e meg. Ez csak október, november táján dől el. Ennek ellenére a munkák a vízjogi engedély kiadása után, előreláthatólag szeptember folyamán elkezdődnek. Munkatársunk kérdésére Ján čarnogurský elmondta, hogy nem ért egyet a Szlovák Tudományos Akadémia munkatársainak panaszaival, hogy a bősi vízlépcső káros hatásaival kapcsolatos aggályaikat nem veszik figyelembe, illetve hogy erősen manipulált formában kerülnek a kormány elé. Szerinte a kormány foglalkozik a más véleményt képviselő intézmények érvelésével is. A csallóközieknek a vízlépcsőn (Folytatás a 2. oldalon) Ján Čarnogurský a kormányülés szünetében rezzenéstelen arccal bejelenti a bősi vízlépcső befejezéséről szóló döntést (Móry Gábor felvétele) HOGYAN TOVÁBB A HÁROMOLDALÚ TÁRGYALÁSOKON? ŐSSZEL ÚJRA A MINIMÁLBÉRRŐL „Ami a minimálbért illeti, nem tudtunk egyezségre jutni. A tárgyalások folytatódni fognak" - tájékoztatta az újságírókat Marián Čalfa szövetségi miniszterelnök a Roman Kováčcsal, a Szakszervezeti Szövetségek Cseh és Szlovák Konföderációjának elnökével folytatott tegnapi megbeszélései után. Kifejtette továbbá, hogy a háromoldalú tárgyalások hatékonyságának kérdésével is foglalkoztak. Hangsúlyozta, hogy a Gazdasági és Szociális Egyezség Tanácsa szükséges szerv, mert tárgyalásai alapján a kormány hatékonyabb intézkedéseket tud hozni. A minimálbér kérdése továbbra is bonyolult és nyitott. Megoldása a bérpolitika szabályozásának általános megítélésétől és a vállalatok pénzforrásaitól, valamint a csődtörvény hatékony működésétől függ. Arról van szó, hogy a vállalatok sok esetben nem teljesítik fizetési kötelezettségeiket, hanem pénzeszközeiket a béralapba viszik át - hangsúlyozta Marián čalfa. Arról is tájékoztatott, hogy a kormány szeptemberben az egész kérdéskört aprólékosan elemzi, amely azután újból tárgya lesz a háromoldalú tanácskozásoknak októberben. Roman Kováč arra a kérdésre, hogy a szakszervezetek megváltoztatják-e azon döntésüket, hogy felfüggesztik részvételüket a háromoldalú tanácskozásokon, azt válaszolta, hogy mindenekelőtt a szövetségek elnökeit kell tájékoztatnia. „Úgy gondolom, a mai megbeszélés eredményei arra biztatnak bennünket, hogy újból tárgyalóasztalhoz ülhetünk." Azt is elmondta, hogy a szakszervezeteket a körülmények kényszerítették ilyen lépésre. Mindenekelőtt a háromoldalú tanácskozások mechanizmusában tapasztalt problémák váltották ki. OHRIDBAN BÉKENYILATKOZAT SZÜLETETT DE: VÉRES ÖSSZECSAPÁSOK SZERBEK ÉS HORVÁTOK KÖZÖTT Tegnap hajnalban órt véget a macedóniai Ohridban a jugoszláv államelnökség kibóvftett ülése. ,A tanácskozásra meghívták a hat tagköztársaság elnökeit és a szövetségi vezetőket. A résztvevők - az államelnökség elnökének, Stipe Mesicnek ós Franjo Tudjman horvát elnöknek kivételével - elfogadták a úgynevezett ohridi nyilatkozatot a bókóról. A dokumentum aláírói síkraszállnak a békéért és az erő alkalmazása ellen. Megállapították, az összes köztársaság számára elfogadható megoldások keresése közben a reális érdekekből, az ország intézményrendszere működésének szükségéből, a brioni nyilatkozatból, a helsinki Záróokmányból ós a Párizsi Chartából kell kiindulni. Kötelezték magukat arra, hogy ezeket az elveket tiszteletben fogják tartani. A vitás kérdések békés rendezése felé tett első lépésként el kellene fogadni a kormány tervezetét, amely az intézményrendszer működésének a szavatolására vonatkozik a moraGYENGÜLÜNK VAGY ERŐSÖDÜNK? LAPUNKNAK NYILATKOZIK POPÉLY GYULA, A MAGYAR NÉPPÁRT SZERVEZŐBIZOTTSÁGÁNAK SZÓVIVŐJE Néhány napja A Szlovákia magyarságához címzett felhívás adta hírül, hogy szerveződik a Magyar Néppárt. Már a zászlóbontás előtt megkezdődött a belpolitikai hullámverés: olvashattuk a Független Magyar Kezdeményezésnek a tényeket regisztráló álláspontját, továbbá a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom sajtószolgálatának részben bíráló hangvételű közleményét, amelyet az egyik lapban Janics Kálmán jegyzett. Olvasóink minden bizonnyal elsősorban tájékozódni szeretnének a Magyar Néppárt céljairól, politikai orientációjáról. Erről kérdeztük dr. Popély Gyulát, a szervezőbizottság szóvivőjét. - Az első kérdés önmagától adódik. Arra kérlek, röviden ismertesd a szerveződő Magyar Néppárt programját. -A Magyar Néppárt szervezőbizottságának felhívását és Programnyilatkozatát a Szabad Újságnak adtuk át, s a lap július 11-én közölte e két alapvető dokumentumot. Programnyilatkozatunkból itt és most elsősorban azt a célkitűzésünket szeretném kihangsúlyozni, hogy minden rendelkezésünkre álló demokratikus és törvényes eszközzel küzdünk a jogállamiságért, s ezen belül a csehszlovákiai magyar nemzetrész politikai, gazdasági, kulturális, nyelvhasználati, valamint minden egyéb általános emberi jogaiért. E cél érdekében szándékunkban áll megszervezni a csehszlovákiai magyarság minél szélesebb tömegeit, elkötelezett képviselőjévé kívánunk válni a magyar nemzeti kisebbség érdekeinek. A Magyar Néppárt küzdeni fog minden nemzeti diszkrimináció és elnemzetlenítés ellen, a lehető leghatározottabban elítéli a-faji, nemzeti, nyelvi és vallási sovinizmust, híve a szociális igazságosság érvényesítésének és a demokráciának. A Magyar Néppárt programja a következő négy alappilléren nyugszik: 1/ a keresztény erkölcsi értékek, 2/ a nemzeti megbékélés eszméje, 3/ környezetkímélő szociális piacgazdaság, 4/ a demokrácia. - Sokunkban fölvetődik a kérdés: szerinted szükség van újabb szlovákiai magyar politikai tömörülésre? - Szeretném mindjárt beszélgetésünk kezdetén tisztázni, hogy ebben az esetben nem „egy" újabb szlovákiai magyar politikai tömörülésről van szó, ahogy ezt sokan gondolják. Mi a csehszlovákiai magyarság pártjának, a Magyar Néppártnak a létrehozásáért fáradozunk. - Akkor hadd tegyem föl ugyanazt a kérdést hangsúlyosabban: a szerveződő Magyar Néppárt nem jelent újabb széthúzást, nem forgácsolja még inkább szét a szlovákiai magyarság politikai erejét? -A felületes szemlélőnek talán úgy tűnhet, hogy a Magyar Néppárt megalakításával tovább gyengül "a csehszlovákiai magyarság politikai ereje. Egy kissé alaposabb elemzéssel azonban rádöbbenünk arra, hogy szlovákiai magyarságunk politikai élete jelenleg is túlontúl megosztott, politikai mozgalmaink belső kohéziós ereje olyan csekély, hogy napjainkban, hosszabb távon pedig különösképpen súlyosan veszélyezteti az eredményes politizálást, a hatékony érdekképviseletet. Éppen ezért van szükség kötöttebb szerkezetű politikai párt, a Magyar Néppárt létrehozására, amely a csehszlovákiai magyarság politikai életének összehangolója és összetartó ereje lehetne. Persze, arról szó sincs, hogy ez a párt a már létező magyar politikai mozgalmak fölé (Folytatás a 4. oldalon) AMIT A TÖRVÉNY NEM TILT... ČABA VAGY CSABA Május óta folyamatosan érdeklödnek olvasóink: beírhatók-e az anyakönyvbe magyar helyesírással a magyar nevek, mert sok helyen nem hajlandóak gyermekük nevét magyarul bevezetni. Júniusban arról írtunk, hogy a helyzet jogilag tisztázatlan, és a megoldás érdekében tárgyalások folynak a Belügyminisztérium illetékes osztályán. Hogy milyen eredménnyel, azt dr. Cižniarová, az anyakönyvekért felelős szakelőadó mondta el: - Az 1979-ben kiadott névjegyzék, amelyre olvasóik is hivatkoznak, kibocsátása pillanatától érvénytelen. Ezt a jegyzéket annak idején segédanyagnak szántuk a nemzeti bizottságok részére. 1983 óta Martin Považaj Meno pre naše dieťa című könyvét tekintjük megfelelő segédanyagnak, ós ennek használatát kérjük az anyakönywezetőktől. A jelenlegi jogállás is tisztázatlan, az anyakönyvekről készülő törvény tervezetéhez külföldi szakemberek segítségét is kértük, de a megbeszélések ós tárgyalások eredményeként jelenleg azt javasoljuk, hogy szlovák helyesírással írják be az összes idegen nevet, kivéve azokat az eseteket, amikor ez lehetetlen. Pontosabb információt ma sem tudok adni, mert bármilyen átmeneti megoldás az anyakönyvi törvény elfogadása után komoly komplikációkat jelentene számunkra. Olvasóink kérdésére csak a következő választ tudjuk adni: a kérdés jogilag tisztázatlan, ám a jelenlegi jogértelmezés szerint amit a törvény nem tilt, az megengedett. Nem tudunk hivatkozási alapot nyújtani azon szülőknek, akik gyermekük nevét magyarul akarják beíratni, viszont felhívjuk a szülők figyelmét, hogy a magyar nevek beírását akadályozó hivatalnokok sem tudnak semmilyen jogi normára hivatkozni, amely szerint a magyar nevek használata tilos volna. Amennyiben bélügyminisztériumi rendeletekkel érvelnének, nyugodtan hivatkozzanak arra, hogy egy-egy tárca belső intézkedései a polgár számára nem kötelező érvényű jogi normák. így tehát az anyakönyvi törvény elfogadásáig az önök „keményfejűségén" múlik, hogy gyermekük az önök által választott nevet használhatja-e. LOVÁSZ ATTILA ČALFA KÖSZÖNI... „Čarnogurský úr kezdettői fogva hangoztatja, hogy csak addig támogatja a közös államot, amíg Szlovákia beléphet az Európai Közösségekbe, s ott külön széken akar ülni". Ezt válaszolta Marián čalfa szövetségi kormányfő arra a kérdésre, hogy mi a véleménye Jón Čarnogurský szlovák miniszterelnöknek a Libération című napilapban kifejtett véleményéről. Marián Čalfa szerint Čarnogurský kijelentése nem meglepő. Köszönet illeti azért, hogy nézetét őszintén kifejti, nem kertel, ami ma a politikában értékes jelenség. „Ami Csehszlovákia jövőjét illeti, én merőben más nézetet vallok. Úgy vélem, hogy az olyan állami formáció, mint amilyen a Szlovák Köztársaság és a Cseh Köztársaság, nem számíthat túlélésre, ilyen környezetben és ilyen szomszédokkal s ebben az időszakban" - mutatott rá Marián Čalfa. tórium időszakában, s hozzá kellene látni a jövendőbeli kapcsolatok tisztázásához. Az államelnöksóg olyan állami bizottságot hoz létre, amelynek feladata a horvátországi helyzet felmérése ós az elfogadott határozatok teljesítésének az ellenőrzése lesz. A testület kérni fogja, hogy az említett döntések feletti ellenőrzést az Európai Közösségek megfigyelői csoportja is vállalja magára. Az ohridi nyilatkozat jelentőségét csökkenti az a tény, hogy azt nem támogatta Mesic elnök és Tudjman horvát vezető. Az ő magatartásuk (Folytatás a 2. oldalon)