Új Szó, 1991. július (44. évfolyam, 152-177. szám)

1991-07-02 / 153. szám, kedd

1991. JULIUS 2. SPORTEXTRA lÚJSZÓi 8 FUTBALLVILÁG '91 • ÁLL A BÁL a Bayern Mün­chennél. Klaus Augenthaler, a csapat veterán kapitánya a bajor televízióban, miközben a Bayern gyengébb szereplésének okait fej­tegette, Effenberggel kapcsolat­ban azt nyilatkozta: a szőke kö­zéppályás viszályt szított a csa­patban. Példának a nürnbergi mérkőzést hozta fel, amely előtt Effenberg azt mondta volna Jupp Heynckes edzőnek, hogy ameny­nyiben nem tetszik a mesternek az ő viselkedése és véleménye, szívesen megtárgyalja vele a dol­gokat az öltözőn kívül. Augentha­ler úgy találta ezt a „kihívást", mintha Effenberg ökölpárbajra in­vitálta volna az edzőjét, ez pedig rágalom, jelentette ki a fiatal játé­kos jogi képviselője, aki egyben személyes menedzsere is, 8 ha Augenthaler nem vonja vissza ki­jelentését, méghozzá ugyancsak a bajor televízió kamerái előtt, akkor beperelik. Az újságírók tudni vé­lik, Effenberg menedzsere főleg azért „szívós kod i k", mert a játé­kos szeretné felmondani az 1994­ig tartó szerződését, ugyanis Olaszországból igen kedvező ajánlatokat kapott. Újság még a Bayern háza táján, hogy a klub vezetői nem akarták elengedni Jürgen Kohlért a Juventushoz. Ki­adatását néhány héttel ezelőtt még attól tették függővé, mennyit hajlandó fizetni érte a torinói klub. A Juventus most 10 millió márkával jelentkezett, ami — védő­ről van szól — csúcsösszeget je­lent. Hönessék erre már nem tud­tak nemet mondani... • BERNARD TAPIE. az Olympi­que Marseille klubelnöke Luca di Mon­tezemolóval, a Juventus vezér­igazgatójával frontáttörést akar megva­lósítani az Egyesült Államok labdarúgá­sában. Terveik szerint európai élcsapa­tok. illetve csupán azok játékosai, a nyári szünidőben bekapcsolódnának a tengerentúli ország bajnoki küzdelmei­be, s ettől a „vérátömlesztéstől" színvo­nal-emelkedést remélnek, no, meg az érdeklődés fokozódását. Elképzeléseik megvalósításába a két futballvezér sze­retné bevonni a Milánt és a Barcelonát is. A nemzetközi sajtó, bár annyit hoz zátesz, hogy hasonló próbálkozások már korábban is voltak, örömmel üdvö­zölte a kezdeményezést, amely már túl­jutott az ötlet és az álmodozás szintjén. • EURÓPÁBAN már véget értek a labdarúgó-bajnokságok, de már­is kezdődnek az előkészületek az új idényre. Csillagászati összegek szerepelnek a tárgyalások során, új nevek bukkannak fel, régiek tűnnek el, újabb és újabb kombi­nációk születnek: ki, hol, mikor, mennyiért...? Hogy legyen némi összehasonlítási alapunk, és hogy hanyatt ne dőljünk rongyos né­hány millió hallatán meglepeté­sünkben — a nürnbergi Kicker Sportmagazin összeállítását idéz­zük, minden idők legdrágább lab­darúgó-átigazolásairól: 1. Baggio (olasz, 1990-ben a Fiorentinától került a torinói Juventushoz) 25,3 millió márka, 2. Gascoigne (an­gol, a Tottenham Hotspurtól távo­zik a római Lazióhoz, ha igaz...) 21,5 millió, 3. Maradona (argen­tin, 1984-ben az FC Barcelonától vette meg a Napoli) 21 millió, 4. Maradona (1982-ben a Boca Juni­orstól került az FC Barcelonához) 19,2 millió, 5. Détári (magyar, 1988-ban az Eintracht Frankfurt kasszírozott ennyit érte a görög Olympiakosz Pireusztól) 15,5 millió, 6. Hássler (német, 1990­ben az FC Köln adta át a torinói Juventusnak) 15 millió, 7. Sztoj­kovics (jugoszláv, az Olympique Marseille 1990-ben vette meg a Crvena Zvezda Beogradtól) 15 millió, 8. G u I lit (holland, 1987-ben a PSV Eindhoventől vásárolta meg az olasz AC Milan) 15 millió. • Az EURÓPAI Labdarúgó Szö­vetség (UEFA) megtiltotta a Feröer-szi­getek csapatának, hogy három hátrale­vő Eb-selejtező mérkőzését saját pályá­ján rendezze meg. Az intézkedés oka, hogy a verseny kiírásakor a szigetor­szág vállalta, hogy pályaválasztói jogát feladja, és semleges országban játszik, így hiába készült el Toftirban az első „valódi" játéktér, az egyenlő esélyek miatt a Feröre-szigetek válogatottjának most már semleges országban kell pá­lyára tépnie Észak Írország. Dánia és Jugoszlávia ellen. Az UEFA ugyancsak rendelkezett arról: a holland és a belga szövetségnek ősszel újra be kell nyújta­nia az Eb-döntő rendezésére vonatko­zó pályázatát. A két Benelux-állam ugyanis a kiírásnál, azaz a legkorábbi határidőnél előbb jelentette be, megpá­lyázza az 1996. évi Eb-finálé rendezését. (SZ) TRIATLON: A JÖVŐ SPORTJA Az utóbbi időben egyre gyakrabban hallunk új sportágak szü­letéséről. Ezek közé tartozik a tríatlon, amely napról napra egyre népszerűbb. Mi is az a triatlon? Ha röviden értelmezzük, így hang­zik: az úszó-, a kerékpár- és a futótávok gyors egymás utáni teljesítése. A fő hangsúly a folyamatosságon van. De mielőtt be­lemélyednék a sportág rejtelmeibe, nézzük meg a triatlon kialaku­lásának történetét. A világ egyik, ha nem a leggyor­sabban fejlődő sportágáról van szó. Az első versenyt, mindössze tizenkét évvel ezelőtt, 1978 februárjában ren­dezték az egyesült államokbeli Wa­ikiki tengerpart Oahu szigetén. An­nak ellenére, hogy fiatal sportágról van szó, már legendák keringenek kialakulásáról. Három sportember külön-külön teljesítette az úszó (3,8 km)—, a kerékpár (180 km)— és a futótávot (42,195 km). S ahogy az lenni szokott, mindhárman saját eredményükkel dicsekedtek. Egy negyedik viszont kihívta őket, csinál­ják végig mindhárom távot egymás után. A legendából valóság lett. És ez a bizonyos negyedik, John Col­lins, a fent említett helyszínen meg­rendezte az első „lronman"-t (Vas­ember) az említett távokon. Az első viadalon még csak tizenöten álltak rajthoz, tizenketten célba is értek. A győztes a honolului taxisofőr, Gordon Halier lett, 11 óra 46 per­ces idővel. Ma már jóval 9 órán be­lül teljesítik a távokat. A következő évben a 2. Vasember-versenyen a viharos tenger miatt ugyancsak 15­en álltak rajthoz. Köztük az első nő, Lyn Lemaiere (Egyesült Államok), aki a 14 férfi között — nem kis meg­lepetésre — ötödikként ért célba. A sajtó is megjelent a versenyen, és a győztes Thom Warrenből (Egyesült Államok) hőst „faragott"; ennek köszönhetően a kővetkező esztendőben már jóval száz fölött volt a résztvevők száma. A 3. Iron­manen jelentkezett az a 27 éves ka­liforniai úszóedző, aki közel két órá­val megjavította az előző évi győztes idejét. Megkezdte fantasztikus soro­zatát, sorra nyerte a rangosabbnál rangosabb viadalokat A neve: Da­ve Scott (Egyesült Államok). A te­levízió jóvoltából már a sportrajon­gók milliói nézhették a Vasember­verseny látványos seregszemléit. A 4. Vasembert már a Hawai-szige­teken rendezték, s ettől kezdve a versenyt triatlon-világbajnokságnak nevezik. A férfiaknál újra Thom Warren diadalmaskodott. Figyelem­re méltó: Walt Stach 73 évesen két rekorddal ért célba, ő volt a leg­idősebb induló és a legtöbbet is versenyzett (26 óra 20 perc). Az 5. Vasembernek is voltak ki­emelkedő egyéniségei. Scott Tin­ley (Egyesült Államok), Dave Scot­tot legyőzve futott át elsőként a cé­lon. Még ugyanebben az évben, 1982 októberében megrendezték a 6. Ironmant, ezzel lehetőséget adva a hidegebb éghajlatú országokból érkező versenyzőknek, hogy nyári melegben felkészülhessenek a kö­vetkező viadalokra. Ezen a verse­nyen tűnt fel Mark Allen (Egyesült Államok), aki bár kiesett, de ke­mény küzdelemre késztette Dave Scottot. A 7. Vasemberre több mint 2000-en jelentkeztek, s az 1984-ben megrendezett 8.-ra már több mint tízezren. A 10. Vasember volt az első a versenyek történetében, ahol pénz­díjat ajánlottak fel a legjobbaknak: 100 000 dollárt (megosztva) az első tizenöt versenyzőnek. Az eddig megrendezett 14 Ironman-versenyen a legtöbbször Dave Scott diadal­maskodott — hatszor győződ. Ug­rásszerűen javultak a versenyzők eredményei is, hiszen az első győz­tes, Gordon Halier ideje 11 óra 46 perc volt, míg az 1989-ben első he­lyen végzett Mark Allen már 8 óra 9 perc alatt ért célba. Ma már korosztályos vb-t és Eb-t rendeznek a klasszikus (3,8 km úszás, 180 km kerékpározás, 42,195 km futás), közép- (2 km úszás, 90 km kerékpározás, 21 km futás) és rövidtávon (1,5 km úszás, 40 km ke­rékpározás, 10 km futás) egyaránt. Ez utóbbi táv várhatóan felkerül az olimpia műsorába is. Európában a triatlon úttörői a franciák, a hol­landok és a csehszlovákok vol­tak a nyolcvanas évek elején. Gyakorlatilag kontinensünk minden országában rendeznek már verse­nyeket. Jelenleg az angolok, a hol­landok, a franciák és a németek az öreg kontinens legjobbjai. Most pedig vizsgáljuk meg rövi­den, milyen pozitív hatásai vannak ennek a sportágnak az emberi szer­vezetre, vagyis milyen mértékben já­rul hozzá a fizikai és szellemi ké­pességek növeléséhez. Egy triatlo­nista találó megfogalmazása sze­rint: a triatlon az a sport, ami­kor verseny közben mindenki megfogadja, soha többet nem csinál ilyen őrültséget! Majd boldogan ér célba, és utána alig várja, hogy indulhasson a követke­ző viadalon. Valóban őrültség a tri­atlon? Az orvosi vizsgálatok időközben kiderítették: a triatlon mégsem az az őrültség, mint aminek kez­detben sokan hitték. Az eddig le­írottakból világosan kitűnik, ez a sportolási forma nagy kitartást igényel, és áz állóképesség fej­lesztésén alapszik. Mindenki szá­mára világos: az állóképességet fej­lesztő edzésekkel elkerülhetőek a ci­vilizációs betegségek. A triatlon nagyszerűen fejleszti az ember személyiségét is, hiszen az állóké­pesség mellett fejlődik az önura­lom, a kitartás, a terhek elviselésé­nek a képessége. A három sport egyidejű gyakorlása pedig változa­tosságot ad. Az állóképességet, el­lentétben a gyorsasággal és az erővel, idősebb korban is nagyon jól lehet fejleszteni. A triatlont űzve tehát azoknak a sportolóknak is le­hetővé válik az aktív testmozgás, akik valamilyen oknál fogva kény­telenek voltak távozni az élsport­ból. A másik csoportot képezik azok a sportolók, akik most vannak teljesítőképességük csúcsán. S vé­gül a harmadik csoportba soroljuk azokat, akik csupán kedvelésből, egészségük megőrzéséért válasz­tották ezt a sportágat. Nem szabad megfeledkez­nünk arról, hogy egy-egy ver­senyen való részvételt rend­szeres edzéseknek és orvosi vizsgálatnak kell megelőznie. Ugyanis a triatlon eredeti for­májában nagy megterhelés az emberi szervezetre, főleg a mozgás- és légzőszervekre, valamint az érrendszerre, s nem kevésbé az idegrendszer­re is. Legjobban az alsó végtagok vannak megterhelve, hiszen a megerőltető kerékpározás után még a maratoni táv (42,192 km) teljesítése vár a versenyzőkre. E több órán át tartó megterhelés alatt bonyolult kémiai folyamatok zajlanak le az emberi szervezetben, mivel a verseny folyamán sok ener­giát kell kifejtenünk. Néha 2-4 kilo­grammot is veszít a triatlonista az eredeti testsúlyából. Ezért tehát szükséges a verseny folyamán az ásványi anyagokkal és vitaminokkal dúsított folyadék felvétele. Végezetül tehát leszögezhetjük: egy egészséges ember, aki a ver­seny előtt becsületesen és rend­szeresen edzett, minden nehézség nélkül teljesítheti a követelményeket. Most már csak az illetékeseken a sor, hogy helyes irányítással és szervezéssel minél több sportolni vágyót vonjanak be ebbe a sporto­lási formába. MÉHES TIBOR Hol van még a vége? — gondolhatja a kerékpár nyergében ülő versenyző, akire még a harmadik „tusa", a futás is vár... (A szerző felvételei) Közvetlenül a verseny előtti pillanatok... KOMMUNISTA STÍLUSÚ MEGOLDÁS LENNE... KIÉ LESZ A HUNGARORING KÖZEPE? Folyik a Hungaroring-háború. Sajnos, a pálya körül zajló újabb ós újabb botrányok lármája még a futamok motorzúgásának zaját is elnyomja. Kezdetben az építkezési költségek minden képzeletet fölülmúló nagysága okozott gondot, majd az egyes futamok után mutatkozó deficit jelenteti fejtörést, s most? camion bejelentette: az idén nem rendezi meg hagyo­mányos kamionos viadalát. Maradt tehát az egyedüli rendezvény, a Forma-1-es világbajnoki futam, augusztusban. De ahogy a mondás tartja: egy, ami biztos, hogy semmi sem biztos. Ugyanis kitört az ádáz csata a C. C. Čo cég, élén Feldmájer Annával, és a Hungarian Formule One Kft. között. A Hungaroring közepének hasznosítása a tét. Mint is­meretes, Feldmajerék megkezdték a terület értékesíté­sét, viszont az állam részéről nem kis ellenállásba üt­köztek. Egy ideig lehetett találgatni, hogy a Közlekedési, Hírközlési és Építésügyi Minisztérium miért nem rendezi a hatáskörébe tartozó ügyet Kálnoky Kiss Sándor, az ügyben illetékes mi­nisztérium helyettes államtitkára így látja a hely­zetet: „Végső esetben sokféle megoldás lehető­sége fölmerülhet. A Hungaroring közepe azon­ban erdőgazdasági terület, és ahhoz, amit a C. C. Co akar itt csinálni, szükséges a területnek a művelési ágból való kivonása," építési tervek bemutatása, valamint építési engedély a helyi önkormányzattól. A tulajdonosi jogokat a Hunga­roring Rt. gyakorolja, amelynek Feldmájer Anna ügyvezető a mai napig nem mutatta meg azt a szerződést, ami biztosítaná szolgalmi jogát, va­gyis bejutását a területre. Ez az egész üzleti tranzakció egyébként egy veszélyes ügy, figye­lembe véve azt a tényt, hogy Bernie Ecclestone úrnak kizárólagos joga van a Hungaroring ver­senypályáján felállítható reklám összes haszná­ra. Amennyiben az érdekeit megcsorbltanák, megtalálná a módját annak, hogy a még négy évig érvényben lévő szerződést, annak megsze­gése elmén, főimondja". A helyettes államtitkár nem cáfolta a kisajátítás lehe­tőségét, ami — finoman szólva — kommunista stílusú megoldás lenne. Arról pedig, hogy a pályán a tulajdo­nosi jogokat a Hungaroring Rt. gyakorolja, csak annyit: ez igaz, de éppen az inkriminált területre ez nem vo­natkozik Ott Feldmájer Anna a tulajdonos, akinek eb­béli minőségében jár a szolgalmi jog, s ha ezért Bernie Ecclestone fölmondja a szerződést, az nem a C. C. Co hibája lesz, hanem azoké, akik olyan szerződést kötöt­tek a Forma-1 teljhatalmú urával, mely nem tartalmazott minden részletet. A nemzetgazdasági érdek különben is túlzottan elvont fogalom. A közelmúltig szokás volt hivatkozni a népgazdasági érvre. Abból azonban, hogy népiből nemzetivé váltak az érdekek, még nem kellene újra annak következnie; a tulajdonos kisemmizhető (só) Tavaly Siklós Csaba közlekedési, hírközlési és vízü gyi miniszter örömmel jelentette be, hogy többhónapos tárgyalás után aláírták a Hungaroring hasznosítására vonatkozó szerződést Bernie Ecclestone nal. Az aláírás­ra alig néhány órával a Forma-1-es versenynaptár pá­rizsi véglegesítése előtt került sor. A megállapodás ér­telmében az angol üzletember, a Forma-1-es Konstruk­tőrök és Gyártók Szövetségének elnöke vállalkozást ho­zott létre a mogyoródi pálya kizárólagos hasznosítására. A szerződésből kiviláglik: újabb öt évig megrendezik a Forma-1-es futamokat Magyarországon. Ecclestone-ék vállalták azt is. hogy már 1991-ben sor kerül sportkocsi­és túrakocsi-világbajnoki futamra. Aztán nem sokkal ké­sőbb kiderült, a beígért két autós világbajnoki verseny­ből semmi sem lesz. Már csak azért sem, mert az egyik­ben már évek óta nem rendeztek világbajnokságot! A másikról meg állítólag azért csúszott le Magyaror­szág, mert a szerződést olyan későn írták alá, hogy a verseny megszervezéséhez szükséges adminisztratív te­endőkre már kevés volt az idő. Ráadásul a Hungaro-

Next

/
Oldalképek
Tartalom