Új Szó, 1991. június (44. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-24 / 146. szám, hétfő

PEDAGÓGIÁNK MÚLTJA ÉS JÖVŐJE Egyszer egy értekezleten azt mondtam, iskolahálózatunk amatőr szinten működik. Sokan meglepődtek, s bizonyára még többen vannak, akik nem értenek egyet a megállapítással,; talán még tiltakoznak is, mert az amatőr szót sértőnek vélik. FÜGG ET LEN NAPILAP (4. oldal) Hétfő, 1991. június 24. Ára 2,80 korona XLIV. évfolyam, 146. szám HOGYAN ÉS MIRŐL GYŐZKÖDIK A KÖZVÉLEMÉNYT - A gyakran emlegetett, 3,5 méteres hajózási mélységet a 6 volt kommunista ország által uralt Duna-bizottság határozta meg, teljesen nyilvánvalóan szovjet érdekek következtében. A csatornát csak 2,7 méter merülésű hajók használhatják. (5. oldal) MOZGALOMBÓL-PÁRTOT A NYILVÁNOSSÁG AZ ERŐSZAK ELLEN ORSZÁGOS KONFERENCIÁJÁRÓL (Munkatársunktól) - Rég nem uralkodott ilyen nézetazonosság és békés hangulat a Nyilvánosság az Erőszak Ellen országos értekezle­tén, mint a hét végén a liptószentmik­lósi konferencián, amely a Mečiar­számy leválása óta a mozgalom első szlovákiai találkozója volt. A ta­nácskozás résztvevői felszólalásaik­ban is többször kifejtették: végre nem személyeskedésekkel kell fog­lalkozniuk, hanem a lakosságot és az országot leginkább érintő kérdé­sekkel. Abból pedig van egynéhány. A konferencia alaphangját Jozef Kučerák, a mozgalom elnöke adta meg, aki vitaindítójában értékelte a NYEE tevékenységét a választá­sok óta eltelt időszakban. Rámuta­tott arra, hogy nem tértek el a prog­ramjukban kitűzöttektől. Továbbra is az a meggyőződésük, hogy a parla­mentáris demokrácia, a jogállam, a radikális gazdasági reform, a piac­gazdaság megteremtése, valamint a személyiségi és szabadságjogok erősítése az egyetlen kiút a zsákut­cából, ahová az előző rendszer jut­tatta az országot. A mozgalom to­vábbra is a működőképes föderációt tartja az egyetlen elfogadható állam­formának. Bízik abban, hogy Szlo­vákia, illetve Csehország lakossága népszavazás esetén elveti az elsza­kadás gondolatát. A konföderáció vagy más, lazább államszövetség létrehozásának hangoztatása nem jelent mást, mint az ország kettésza­kadására való törekvést. A mozga­lom céljaival, elképzeléseivel kap­csolatban a rendszerváltás követke­zetes végrehajtására helyezte a hangsúlyt. A konferencia résztvevői a több órás vitában amellett szólaltak fel, hogy a mozgalom alakuljon át párt­tá. Ebben a kérdésben a végső szót a soron következő közgyűlésnek kell kimondania. Szükség van továbbá az alapszabályok és a szervezeti felépítés változtatására is. A vitában felszólalók főleg gazdasági jellegű kérdésekkel foglalkoztak, de többen kitértek a kultúra, a környezetvéde­lem, az oktatásügy, a helyi önkor­mányzatok és államigazgatási szer­vek kérdésére is. Bírálóan szóltak egyes sajtószervekről, amelyek haj­lamosak a tendenciózus tájékozta­tásra és a hangulatkeltésre. Elítélték a populizmust, s figyelmeztettek ar­ra, milyen társadalmi következmé­nye lehet annak, ha egyesek vissza­élnek a nemzeti érzelmekkel. A szombati konferencia határoza­tot fogadott el, melyet a NYEE Szlo­vákiai Tanácsa tegnap megvitatott és elfogadott. Döntött arról is, hogy Juraj Flamík tölti be ezentúl a NYEE Szlovákiai Tanácsa alelnöki tisztségét. A koordinációs központ elnöke személyéről később határoz­nak. A NYEE közgyűlésére szep­temberben kerül sor. G. A. KÖZLEMÉNY »KfflíSKI WU SZERVEZETEK TJUÚCSKOZÁSÁBÓL A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének kezdeményezé­sére a kisebbségi magyar szervezetek képviselői 1991. június 20-21 -én tanácskozást tartottak. A tanácskozáson részt vettek a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaságból: az Együttélés Politikai Mozgalom, a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom, a Csemadok; Romániából: a Romániai Magyar Demokrata Szövetség; Észtországból: a Munkácsy Mihály Kulturá­lis Egyesület; Jugoszláviából: a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közös­sége. A résztvevők elhatározták, hogy legkésőbb 1991. július 31-éig létre­hoznak egy nemzetközileg bejegyzett szervezetet (szövetséget vagy ligát), amely jogi keretet biztosíthat az érdekelteknek a kisebbségi magyarság létével kapcsolatos kérdések megoldásához. A szervezet célja a kisebbségben élő őshonos magyarság és diaszpórái - a helyi igényeknek megfelelő kisebbségi önkormányzat elvein alapuló - kollektív jogainak nemzetközi elismertetése és intéz­ményes szavatolása, felvállalva a következő közvetlen feladatokat: (Folytatás a 2. oldalon) VLADIMÍR MEČ1AR ERŐS TÖMEGMOZGALMAT SZERETNE ÉPÍTENI IRÁNY: A GYŐZTES VÁLASHÁSOK? (Munkatársunktól) - Felajzott légkörben, eufóriás hangulatban zajlott a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom szombati, első közgyűlése Besztercebányán. Alakuló közgyűlés lévén az alapszabályt, a progra­mot és a szervezeti szabályzatot tárgyalták, és megválasztották a moz­galom vezetését. A közgyűlést Milan Kňažko nyi­totta meg. A szlovák himnuszt el­énekelve, az ügyrendi kérdések megvitatása utár., Vladimír Mečiar, a DSZM elnöke elemezte az eddig megtett utat, és vázolta a mozgalom további tevékenységének alappillé­reit. „Ismereteim szerint - mondotta - közel 350 ezren támogatják moz­galmunkat. Reális esélyünk van arra, hogy tagbázisunk meghaladja a százezret, mi képviseljük ma Szlová­kiában a legnagyobb tömeget. Köz­gyűlésünk iránt óriási az érdeklődés (csak az újságírók nyolcvanan voltak - szerk, megj.), mert tudják, hogy számottevő politikai erő va­gyunk, és a belpolitikai helyzet ala­kulása sok mindenben tőlünk függ majd. Akármennyire nehéz feladat­nak tűnik, szeptemberig ki kell alakí­tanunk a DSZM szervezeti struktúrá­ját, és el kell érnünk, hogy Szlovákia minden községében alapsejtünk, klubunk legyen." Mečiar a továb­(Folytatás a 2. oldalon) Vivat Domina et Rex Noster! Szebb, mint az eredeti... A Mária Teréziát megtestesítő, mai pozsonyi hölgy. (Méry Gábor felvételei) „... Mária Terézia hercegnő koro­názása kissé eltolódott. A királynő­jelölt ugyanis éppen áldott állapot­ban volt, s orvosai ellenezték, hogy kitegye magát a koronázással járó szokatlan izgalmaknak... 1741 má­jusában aztán összehívták a koroná­zási országgyűlést, június 25-én pedig már meg is koronázták. Az új magyar királynő hivatalos neve II. Mária (Terézia) lett" - olvasom Šte­fan Holčík Pozsonyi koronázási ün­nepségek 1563-1830 című könyvé­ben, miközben Pozsonyban - a haj­dani koronázóvárosban - a kései utódok Mária Terézia megkoronázá­sának 250. évfordulójára készü­lődnek. Vajon mit tud a ma embere a pár­ját ritkító ünnepségről? - tettem fel a kérdést a szombat délutáni rekke­nő hőségben a Szent Márton-székes­egyház előtt várakozó fiataloknak. - Nem túl sokat - vallották be, s hozzáfűzték, sajnos a királynőről is csak keveset tanultak. - Azt tudom - közölte csendesen ä Szencről ér­kező János -, hogy nem volt egy szépség, hogy volt egy csomó gyere­ke (5 fia és 11 lánya - a szerk. megj.), szerette az italt és a mulato­zást, és háromszáz éves férfiuralom után magyar királynővé koronázták. Olvastam, hogy a korona, amelyet a fejére helyeztek és a palást, ame­lyet a dómban a vállára borítottak, Szent Istváné volt. Míg beszélgettünk, a több ezres tömeg a papírmaséból felállított Vödric-kapun a dóm előtti térre özönlött, hogy részese legyen az egyedülálló eseménynek. 1741. június 25-én, akárcsak ap­ját és valamennyi elődjét, Mária Te­réziát is az ország határán - Ham­burg és Köpcsény között - fogadták a magyar rendek. „Az ünnepélyes fogadtatás helyén pazar díszsátrat állítottak föl. Ebben hangzott el az esztergomi érseknek, az ország prímásának, Esterházy Im­re hercegnek a köszöntő beszéde... Aztán a menet harsonaszó és dob­pergés kíséretében elindult a koro­názóvárosba... A városba a dóm melletti Vödric-kapun jutott be. Itt már várták királynőjüket az ünnep­lőbe öltözött városi polgárok. Vivat Maria Terezia - kiáltozták... A te­mető bejáratánál és a templom ka­puinál magyar nemesek álltak dísz­őrséget. A királynő harsonaszó és dobpergés közepette vonult be a déli kapun... A trónusra ültették, amely a csodálatos új főoltár előtt állt, a szentély közepén emelt pódiu­mon ... Mise közben Mária Teréziára borították Szent István palástját, a kardját derekára csatolták. Ezután Esterházy Imre hercegprímás meg­koronázta. Jobb kezébe adta a jo­gart, bal kezébe pedig az országal­mát. Felzúgott az éljenzés: Vivat Domina et Rex Noster!" (Éljen úr­nőnk és királyunk!). -Jönnek már! - zúgott a tömeg, s mintegy vezényszóra a szülők nya­kukba emelték a legkisebbeket. Ám a királyi menet helyett móká­zó bohócok érkeztek, majd óriási - a méltóságokat és a királynőt ábrá­zoló - bábuk imbolyogtak a tapsoló tömeg között. Aztán felzengtek a harsonák, felerősödött a dobper­gés, megkondultak a székesegyház harangjai, majd ä zászlóvivők után, lóháton, megérkezett Mária Terézia is. Vitézei utat törtek neki a sokada­lomban, hogy udvarhölgyeivel és az egyházi méltóságokkal felvonulhas­son a díszes emelvényre, ahol „alatt­valóinak" üdvrivalgása közepette megkoronázták. Ezt követően a ki­rályi menet Pozsony ódon utcáin haladva, eljutott a Fő térre, ahol a királynő az aranysarkantyús rend vitézévé ütött néhány nemest. A korhű öltözékben izzadó, ám vi­dám társaság eljutott a hajdani koro­názási dombra (ma Štúr tér), s ott a királynő ígéretet tett, hogy kész megvédeni az országot bárki, bármi ellen. Hogyan emlékezik az eseményre a krónikás? (Folytatás a 2. oldalon) ' -JV * X K K<- 4 ľ'--' ^„Ž^zJvv* -f Milyen érzés a trónusban ülni? - A gyerkőc arcáról leolvasható a válasz. EK-CSEHSZLOVAKIA VÁRUNK A BELÉPŐRE Csehszlovákia társult tagként kíván csatlakozni az Európai Közösségekhez. Az erről folytatott tárgyalások ötödik for­dulója pénteken este fejeződött be Brüsz­szelben, s a Csehszlovák Sajtóiroda tu­dósítója szombaton készített interjút kül­döttségünk vezetőjével, Zdenko Pírek külügyminiszter-helyettessel. A diplomata értékelése szerint több területen is sikerült jelentős előrehaladást elérni, így például a gazdasági és pénzügyi együttműködés kérdéseiben. Ugyancsak elkészült már a társulási szerződés egész előszava. A csehszlovák delegációban helyet kaptak a szövetségi gazdasági minisztéri­umok, valamint a Cseh és a Szlovák Köztársaság államigazgatási szerveinek több képviselője. Ők tolmácsolták a másik félnek konkrét elképzeléseiket arról,'mi­ként képzelik el a csehszlovák termékek bejutását a tizenkettek piacaira. Ezzel kapcsolatban nagy súlyt fektettek az ún. érzékeny tételekre - vagyis a kohóipari termékekre, a textíliára és néhány mező­gazdasági cikkre. Delegációnk új javaslatokat is előter­jesztett a gazdasági együttműködés fel­lendítésére. E javaslatok célja támogatást szerezni reformjainkhoz, gazdaságunk korszerűsítéséhez és a hadiipar konverzi­ójához. Javaslataink leglényegesebb ré­szét az EK elfogadta. Ami a pénzügyi szférát illeti, a csehszlovák szakértők kér­ték, a tizenkettek 1992 után is segítsék a csehszlovák reformot, vagyis azt köve­tően, hogy a feltételezések szerint befeje­ződik a Phare program keretében a ha­zánknak nyújtott támogatás. Előnyös gaz­dasági hiteleket is szeretnénk kapni a lu­xemburgi székhelyű Európai Beruházási Banktól. Zdenko Pírek végezetül elmondotta, Csehszlovákia meg szeretné gyorsítani a szerződés kidolgozását oly módon, hogy a dokumentumot még ez év őszén parafálhassák. JUGOSZLÁVIA CSALÓDÁSOK ÉS REMÉNYEK Baker tiranai tárgyalásai James Baker amerikai külügymi­niszter szombaton reggel fejezte be jugoszláviai látogatását és tovább­utazott Albániába. Az első értékelé­sek szerint Baker csalódottan távo­zott Belgrádból, nem sikerült lebe­szélnie sem Horvátország sem Szlovénia vezetőjét a függetlenség kikiáltásáról. Maga Baker is azt mondta, egyáltalán nem csökkent Jugoszlávia szétesésének a veszé­lye. A két említett köztársaság elnö­kei pedig kijelentették, hogy dönté­sük végleges, elszakadásukat Ju­goszláviától nem lehet megakadá­lyozni. Tegnap viszont már egész más hangnemű nyilatkozatokról kaptunk híreket. Franjo Tudjman horvát és Milan Kucsan szlovén elnök szombaton este Zágrábban tárgyalt, s ezt követően felszólítottak a szuverén köztársaságok szövet­ségének a megalakítására. Ezt úgy harangozták be, mint hozzájárulásu­kat a jugoszláv válság megoldásá­hoz. Tudjman a horvát televízióban mondott beszédet, s felhívta az összes jugoszláv tagköztársaságot, „amelyek tiszteletben tartják az alapvető emberi jogokat, az állam­polgári jogokat, a nemzetek önren­delkezési jogát, a kisebbségek jo­gait és a demokratikus elveket, amelyekre a modern európai társa­dalom épül", hogy csatlakozzanak a szuverén köztársaságok olyan szövetségéhez, amelynek alapja az egyenjogúság, egyenlőség lesz. (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom