Új Szó, 1991. június (44. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-10 / 134. szám, hétfő

HÍREK-VÉLEMÉNYEK I ÚJ SZÓ A 1991. JUNIUS 10. BÁRTFAI JEGYZETSOROK Közeledés és nyelvtudás Néma gyermeknek anyja sem érti szavát - állítja a közmondás, míg egy másik szerint: annyit ér az ember, ahány nyelvet beszél. Megerősítette ezt a vitathatatlan tényt a Kelet-Nyugat Biztonságkutató Intézet évzáró konferenciája is. S nemcsak a tanácskozási nyelvvel (angol), hanem az előadásokon, hozzászólásokban elhangzott megállapításokkal is. A tanácskozás közép-kelet-európai résztvevői ugyanis néhányszor felvetették, hogy régiónk a pénzsegélyek, műszaki-technológiai „adományok" és más jellegű gazdasági segítség, valamint a piacgazdaság rendszerének kialakításával kapcsolatos szakmai tanácsok mellett, a nyelvoktatásban is szívesen veszi a nyugati szakemberek közreműködését. Beigazolódott, hogy a konferencia keleti, vagy keleti származású résztvevőinek már nem kell angol nyelvtanfolyamrajárniuk. Václav Havel, Ján Čarnogurský, Pavol Demeš, Vladimír Dlouhý, Tomáš Batá, Göncz Árpád, Jeszenszky Géza, Bogár László, Németh Miklós a nyelvtudás dolgában tökéletesen megértik egymást a nyugati világ politikusaival, üzletembereivel, újságíróival. Kétségtelen, hogy rajtuk kívül nagyon sokan, egyre többen vannak Európának ebben a térségében, akik a legelterjedtebb világnyelvet kiválóan ismerik, beszélik. Hogy az angol anyanyelvűek nem igyekeznek megtanulni a közép-európai kis nemzetek nyelvét? Bizonyára ez is igaz, ám az ő helyzetük más. Más, mert nem ők akarnak felzárkózni hozzánk, hanem mi hozzájuk. S számos példa bizonyítja már, hogy ők hajlandók a nyelvoktatásban is segíteni. Ezt egyébként James Potts úr, a Brit Tanács Közép-Kelet-Európái Intézetének igazgatója a bártfai konferencián is megerősítette. A többi elsősorban rajtunk múlik... Elmélet és gyakorlat Bártfa hangulatos parkjaiban, valamint a tanácskozásra alkalmas szállóiban, villáiban arról tárgyaltak a legtöbbet, hogy Csehszlovákiában, Magyarországon és Lengyelországban - és távlatilag KözépKelet-Európa többi országaiban is - hogyan lehetne minél ügyesebben valódi piacgazdasággá alakítani a korábban politikai eszközökkel, szabályozott gazdasági termelést és kereskedelmet. Számos javaslat hangzott el ezzel kapcsolatban, s órák hosszat elmélkedtek a Kelet és Nyugat szakemberei a privatizációs folyamat meggyorsításának lehetőségeiről, feltételeiről is. Jól beillett a rangos tanácskozás keretébe a bártfai Tomáš Bohinský magánvállalkozó „gyakorlati bemutatkozása". A kristály vázák és -tányérok csiszolásával, valamint forgalmazásával foglalkozó négyszemélyes Glassexport nevű cége a konferencia időtartama alatt a Minerál Szálló előcsarnokában kínálta termékeit. Portékája kínálása közben megmutatta azt a 42 cm átmérőjű kristálytálat, amelynek „testvérét" Dan Quayle, amerikai alelnöknek ajándékozta Bártfa polgármestere. (gazdag) lllllllllllllllllllllllllllllll KOMÁROMBAN ÉRTENEK SZLOVÁKUL Egy héttel ezelőtt hírt adtunk a Szlovák Nemzeti Párt viharos sajtótájékoztatójáról, melyen a dél-szlovákiai szlovákok állítólagos elnyomása volt a téma. Lapunk akkor arra invitálta a szlovák újságírókat, hogy maguk győződjenek meg arról, mennyiben igazak a komáromiak ellen felhozott vádak. A felkérésnek (eddig) csupán a Hlas ľudu munkatársa tett eleget, akivel közös riportútra kerekedtünk. Első utunk a Prior áruház élelmiszerosztályára vezetett, ahol - legalábbis Zdenka Anettová, a Matica slovenská komáromi székházának igazgatónője szerint - ,,a szlovákul beszélő vevő nem ért szót az elárusítókkal". Közülünk senki sem jelezte előre a látogatást, és senki sem árulta el, hogy újságírók vagyunk. Ennek ellenére udvarias kiszolgálásban volt részünk, s talán nem kell külön hangsúlyoznom, mindenütt, szlovákul válaszoltak szlovákul feltett kérdéseinkre. Ezt követően Pásztor Istvánt, Komárom polgármesterét kerestük fel, akitől elsősorban azokra a kérdésekre kértünk választ, melyeket egyesek előszeretettel magyaráznak saját szájízük szerint. A polgármester elmondta: az egyik és a másik oldalon is van egynéhány hangoskodó, aki személyes ambícióktól vezérelve úgy kíván kitűnni, hogy szándékosan téves, illetve félinformációkat terjeszt. A tömegtájékoztató eszközök pedig azzal járulnak hozzá az indulatok szításához, hogy nem győződnek meg az információk megalapozottságáról, hanem egy az egyben továbbadják azokat. Egy kis utánajárással például kideríthető lett volna: egyáltalán nem törvényellenes, hogy az önkormányzat székházán nincs ott az állami címer. A címert csak ott kell kitenni - mondta a polgármester -, ahol államjogi eljárás folyik. így például a házasságkötő teremben vagy a tanácsteremben, ahol küldöttségeket, vendégeket szoktak fogadni. Az épülő szlovák alapiskolával kapcsolatban pedig azt tudtuk meg, hogy befejezésére több mint 20 millió korona kellene, ám a pénzügyi tárca csak 100 ezer koronát adott az építkezésre ebben az évben. Szlovák újságíró kollégám választ kapott arra is, hogy milyen forrásból fedezte a város a városháza előtti tér és Klapka György szobrának rekonstrukcióját, vagy hogy miért tették ki a szoboravatási ünnepségen a csehszlovák és a szlovák lobogó mellé a magyart is. (Ezt a protokoll kívánta meg, hiszen az ünnepségen jelen volt a pozsonyi magyar főkonzul és a prágai magyar nagykövetség tanácsosa.) Kiderült, nagyobb a füstje, mint a lángja az utcanevek átkeresztelésével kapcsolatos ügynek is, amely ellen hevesen tiltakozott - főleg a sajtó hasábjain - a Matica slovenská helyi szervezete, a Szlovákok Független Szervezete, valamint a Szlovák Fiatalok Asszociációja. (Apropó! Az utóbbi szervezettel kapcsolatban megtudtuk, hogy mindössze három tagja van.) Pásztor István elmagyarázta: mindössze a történelmi városközpontban lévő utcák átkeresztelését vették fontolóra, s egyelőre csak tervezetről van szó, melyet a lakosság és a politikai, illetve társadalmi szervezetek is véleményezhetik. A Határőr útcai szlovák tanítási nyelvű iskolában arra kerestünk választ, vajon mennyiben áll helyt az az állítás, hogy Dél-Szlovákiában, illetve Komáromban kevés a szlovák alapiskola, s így a szülők kénytelenek magyarba íratni gyermekeiket. Rudolf Zvoda, az iskola igazgatója által említett számok önmagukért beszélnek: a szóban forgó alapiskolában a magyar anyanyelvű gyermekek aránya 20 százalék körül mozog. Komáromban mindössze 8 szlovák család adta gyermekét magyar tanítási nyelvű iskolába. Tudom, hogy néhány óra alatt nem lehet hiteies képet kapni a szlovákok és a magyarok viszonyáról egy 38 ezer lakosú városban. Az azonban ennyi idő alatt is kideríthető, hogy a képviselőtestület üléseit két nyelven tartják, a jegyzőkönyveket szlovákul írják, vagy hogy a hivatalokban általában olyan nyelven tárgyalnak az ügyféllel, amilyen nyelven az kérdez. Tisztelt szlovák kollégák: A békés egymás mellett élés megér ennyi fáradozást! GÁGYOR ALÍZ ÜLÉSEZETT AZ FMK POLITIKAI TESTÜLETE Pénteken ülésezett a Független Magyar Kezdeményezés Politikai Testülete. Áttekintette a hét eseményeit, különös tekintettel a Szövetségi Gyűlésben létrehozott Emberjogi és Kisebbségjogi Bizottságra. Mint ismeretes, a bizottság élére Daniel Kroupa (Polgári Demokratikus Szövetség) javaslatára Gémesi Károlyt, az FMK parlamenti képviselőjét választották. Gémesi Károly beszámolt a bizottság terveiről és elképzeléseiről. A politikai testület megállapította, hogy a bizottság létrejötte fontos előrelépést jelent az emberi és a nemzeti kisebbségi jogok érvényesítésében. E jogok intézményes védelmének létrejöttével az FMK egyik fontos célkitűzése teljesült. Gémesi Károly beszámolt a külügyminisztériumban és Bolognában a Pentagonálé keretében folytatott tárgyalásairól. A politikai testület a továbbiakban az alkotmánytervezet egyes részeivel foglalkozott. Megállapította, hogy bár az FMK csak pár napja tette közzé az alkotmányok kisebbségekre vonatkozó tervezetének első részét, máris nagyon sok konstruktív észrevétel érkezett az FMK titkárságához. Ezeket egy külön bizottság értékeli majd. A politikai testüiet áttekintette az FMK-javaslat másik részének előkészületeit is, amely a régiók önigazgatási és önkormányzati keretét hivatott körvonalazni. A PT megállapította, hogy csak széles körű társadalmi vita és a különböző politikai, társadalmi érdekvédelmi szervezetekkel való konzultáció után szabad lépni a kisebbségek jogait érintő kérdésekben. A PT Mezőgazdasági Fórum létrehozását kezdeményezi, melynek fő feladata a dél-szlovákiai érdekek megjelenítése lesz a mezőgazdasági politika alakításában. A Mezőgazdasági Fórum pénteken tartaná első alakuló ülését. A PT foglalkozott a földtörvény kapcsán elvégzendő fölvilágosító munkával is. Nagyon fontos, hogy mindenki tudja, hogyan kaphatja vissza földtulajdonát. Tóth Károly, az FMK főtitkára, Gyurovszky László választmányi tag és Ratimorsky Piroska, az FMK komáromi városi szervezetének megbízott elnöke szombaton Komáromban megbeszéléseket folytatott négy csehszlovákiai magyar ifjúsági és diákszervezettel (MISZ, MIÉSZ, Diákhálózat, Magyar Cserkészszövetség). A találkozón, melyre a MISZ kezdeményezésére került sor, szó volt az együttműködés és érdekegyeztetés formáiról. Egy információs központ (hálózat) kialakításáról, az oktatási tanács munkájának folytatásáról, és a nyugat-európai ösztöndíjak kérdéséről. (FS) A TÖRTÉNELEM TERHEI (Munkatársunktól) - Háromnapos összejövetel fejeződött be szombaton a Szlovákiai Újságírók Szindikátusának modor-harmóniai üdülőjében, ahol hazai szlovák és magyar újságírók találkoztak magyarországi magyar és szlovák kollégáikkal. Lapunkat két munkatársunk képviselte. A szeminárium problémafelvető előadásai közben azokról a kérdésekről, ellentétekről folyt a vita, amelyek ott feszülnek a két nép között, ám amelyeket gyakran éppen a sajtótermékek és a történészek különböző megközelítései gerjesztenek. E gondoknak többsége az „internacionalista testvériség" mélyhűtött állapotából került a felszínre a sajtó és szólásszabadság eufóriájában. Pénteken délelőtt Mária Folrichová, a Komenský Egyetem újságírói tanszékének tanára tartott előadást a nemzetiségi sajtó problémáiról, délután pedig Juraj Fabian történésznek, a Szlovák Tudományos Akadémia Politológiai Kabinetje munkatársának referátuma hangzott el a szlovák-magyar kapcsolatok történelmi gyökereiről. Különösen ez utóbbit követte élénk, őszinte vita, a különböző hőfokú, felkészültségű, tárgyilagos és felületes nézőpontok ütközése. A jelenlevők többsége végül is egyetértett abban, hogy az ilyen találkozók kétségtelenül hasznosak, hisz segítenek egymás alapállását, szándékait megismerni, A szeminárium végén, szombaton délelőtt, megjelent az újságírók között A. Nagy László, a Szlovák Nemzeti Tanács alelnöke is. (k-y) G

orbacsov már nemegyszer megjárta Londont, mindent látott, amit itt látni érdemes, mindenkivel találkozott, aki csak egy kicsit is számít a brit politikában. Ám most mégis nagyon izgult, hogy újra meghívják őt ide, méghozzá július derekára, a hét legfejlettebb tőkés ország csúcsértekezletére. Csütörtök óta már emiatt sem kell aggódnia, mivel Kohl kancellár a Bundestagban a „meghívni vagy nem meghívni" vitát lezárandó bővebb magyarázkodás nélkül közölte: Gorbacsov ott lesz Londonban. Segíteni kell a szovjet politikuson - ez egy pillanatig sem volt vitás, mégis több napon át folyó telefonálgatások, konzultációk után bólintott rá végül George Bush is a Moszkvának szóló meghívóra. Miért volt akkor mégis vita arról, ami vitán felüli? Nem minden nyugati fővárosban találták ugyanis úgy, hogy Gorbacsov jelenléte kifejezetten kívánatos lenne a londoni csúcson, hiszen-ezeken a fórumokon évről-évre a „hetek" ügyes-bajos gazdasági problémáit szokták megvitatni, s most sem volt szükség arra, hogy mindez idegen fülek hallatára történjen. Egyesek átkozták azt, aki ezt a kezdetben lehetetlennek tűnő ötletet bedobta. Csakhogy valójában kit is kellene szidni? Van, aki azt mondja, hogy magát Gorbacsovot, mert ő ajánlkozott fel egy sajtóértekezleten, hogy menne, ha hívnák. Sokan viszont a csúcs vendéglátóját, John Major brit kormányfőt okolják, mert állítólag ő szellőztette először ezt a szándékot. A leginkább gyanúsítható viszont Jacques Attali, a londoni székhelyű BERD pénzintézet francia igazgatója, aki meghívta Gorbacsovot a bank központjába, s merő véletlen, épp a hetek csúcsának időpontjában. Ez a meghívás indította el a találgatások lavináját. Ha Gorbacsov úgyis Londonban lesz július 15-17. között, akkor hogy nézne ki, ha nem találkozna Bushsal, Kohllal és a többiekkel? Kár is az ötletadó után nyomozni, a lényeg most már úgyis az, hogy Mihail Gorbacsov elmehet a brit fővárosba. A „hetek" közt tehát ott lesz MEGHÍVÓ MOSZKVÁNAK AVAGY: VILÁG TŐKÉSEI, SEGÍTSETEK! nyolcadiknak, igaz, csak a tanácskozás bizonyos szakaszában. Egyfajta ötödik keréknek, ám Keletnek, Nyugatnak egyaránt haszna lesz ottlétéből. Ő maga váltig hiszi, hogy mindkét oldal jól járna, ha a Kreml megkapná az elkövetkező öt évre azt, amit kér a szétzilált gazdaság talpraállításához, nem kevesebb mint 250 milliárd dollárt. A moszkvai vendéget már most intik, fogja vissza magát, mert a Nyugatnak sincs feneketlen pénzeszsákja, jó, ha ennek az egytizedét fel tudja kínálni. S ha ad is, nem pocsékolásra szánja, hanem a sokszor emlegetett piacgazdaság létrehozására. A Gorbacsov meghívásától leginkább vonakodott Tokió, Ottawa, Washington és London azzal adta be végül is a derekát, hogy rendben van, legyen hát ott Gorbacsov, kérjen, ha akar, de csak akkor kap érdemlegeset, ha a többiek garanciákat kapnak arra vonatkozóan, hogy értelmes célokra fogy el majd a temérdek pénz. Váltig fogadkozott a múlt héten Primakov, Gorbacsov tanácsadója, hogy így lesz, s ő is ragaszkodott az említett lélegzetelállító összeghez. Bush megértőnek látszott, s maga is mondta, Primakov meggyőzte őt: Moszkva most már törvényeket is hoz annak érdekében, hogy a nyugati tőke otthon érezze magát, de képtelenségnek minősítette a szovjet elvárások maradéktalan teljesítését. Moszkva közben igyekszik úgy beállítani a dolgot, mintha nem a templom szegény egerének számító Szovjetunió könyörögne segítségért a hét gazdag nagybácsinál. Besszmertnih külügyminiszter diplomatikusan ezt úgy fogalmazta meg, hogy „érdekeltek vagyunk a még tartalmasabb kapcsolatok kialakításában a „hetekkel" a peresztrojkának ebben a különösen nehéz szakaszában". Ez így szépen hangzik, de valójában ugyanazt jelenti - pepitában. A nagybácsik, igenis, léteznek, s adnak is pénzt, mégha kevesebbet is, de nem azért, hogy Moszkva ezen fegyverkezzen, Kubát támogassa, vagy fenntartsa az ismét elburjánzó pártapparátust. London előtt bő egy hónappal a képlet tehát világosnak látszik. Gorbacsov is tudja, miért megy oda, s a Nyugat sem rejti véka alá, mit vár el tőle. Ki hitte volna még pár éve is, hogy a Nyugat tőkései fognak majd egykor össze a csőd szélére sodródott Szovjetunió felkarolása és megmentése érdekében! (plk) ROMANIA SZEMEK, SZÁLKÁK ÉS GERENDÁK Ion Iliescu román elnök szerint nem lehetséges, hogy még az idén ősszel új parlamenti választásokat tartsanak Romániában. Pénteken késő este Bukarestben megtartott sajtóértekezleten kijelentette, tanácskozott ez ügyben az új román alkotmányt előkészítő parlamenti bizottsággal, s egyértelműen kitűnt: a dokumentum befejezése, valamint az elfogadásához szükséges országos népszavazás lebonyolítása még több hónapot vesz igénybe, ezért az új parlamenti választásokra csak a tavasszal lehet számítani. Másrészt viszont reális, mondta Iliescu, hogy még az idén ősszel helyhatósági választások legyenek. A megfelelő törvény a jelek szerint szeptemberre elkészül, tehát november végéig nyugodtan le lehetne bonyolítani a voksolást. Iliescu nemzeti közmegegyezésre szólította fel a romániai politikai erőket és a lakosságot. A tömegtájékoztató eszközöket is arra kérte, támogassák a közmegegyezést, folytassanak építő párbeszédet és ne szítsák a gyűlöletet, ne gerjesszék az indulatokat. Ez alkalommal sem mulasztotta el azonban, hogy bírálja az ellenzéki sajtót. Iliescu szerint a tavalyi bukaresti súlyos zavargások közelgő első évfordulója jó alkalom a kéznyújtásra, a közmegegyezésre. Az elnök részben önbírálatot is gyakorolt: beismerte, ha tavaly hajlandóbb lett volna a hatalom és ő maga is a párbeszédre az ellenzékkel és a tüntetőkkel akkor talán nem került volna sor az emberáldozatokat is követelő súlyos zavargásokra, ami még ma is megosztja a román társadalmat. Figyelemre méltó, hogy az elnök nyíltan állást foglalt Ion Antonescu marsall rehabilitálása ellen. Antonescu a második világháború éveiben állt Románia élén. Rehabilitálását a szélsőséges nacionalista körök követelik egyre vehemensebben. Iliescu nyíltan megmondta, hogy a marsall háborús bűnös, tevékenységével, politikai döntéseivel nem hozott jót az országnak. Ugyanakkor hangsúlyozta, ha Romániának nem sikerült volna 1944 augusztusában kiugrania a Hitler-párti koalícióból, akkor ma Erdély nem lenne Románia része. Szóba kerültek a román-magyar államközi kapcsolatok is. Iliescu leszögezte, Bukarestnek érdeke a kapcsolatok rendezése, fejlesztése, s részéről nincs akadálya a legmagasabb szintű találkozónak. A napokban levelet is kapott Antall József miniszterelnöktől, aki a dialógus folytatását javasolja a két fél között, s ezért e héten magyar diplomaták érkeznek Bukerestbe. Végezetül még egy, minket érintő hír. Az elnök- és kormánypárti, a magyarokat naponta élesen támadó bukaresti Dimineatsa (Reggel) című napilap szombaton cikket közölt arról, hogy a* Klapka szobor újrafelállításakor a komáromi városháza előtti ünnepség végén eljátszott magyar himnusz állítólag súlyos zavart okozott a dél-szlovákiai nemzetiségi kapcsolatokban. Ezek a kapcsolatok a cikk szerint korábban jók voltak, de az utóbbi időben egyre gyakrabbak az incidensek. Az egész cikkből nyilvánvaló, hogy a renitensek a szlovákiai magyarok... KOKES JÁNOS, Bukarest NÉHÁNY SORBAN A

lexander Dubček, a Szövetségi Gyűlés elnöke pénteken Barcelonában átvette az Alfonso Comin Nemzetközi Díjat, melyet a prágai tavasz értékeinek védelméért adományoztak neki. A díjat a spanyol íróról, a Keresztények a szocializmusért mozgalom alapítójáról nevezték el. V

alentyin Pavlov szovjet kormányfő szombaton befejezte jugoszláviai hivatalos látogatását. Sajtóértekezletén kijelentette, Jugoszláviának egységes, szabad országnak kell maradnia, amely egyedül oldja meg belső problémáit, külső beavatkozás és nem helyénvaló tanácsok nélkül. Pavlov beszámolt róla, partnerével, Ante Markoviccsal és más jugoszláv vezetőkkel elsősorban a gazdasági és kereskedelmi együttműködésről tárgyalt. K

uvaitban szombaton meghozták az első halálos ítéletet: az irakiakkal való együttműködésért a megszállás idején kötél általi halálra ítéltek egy Kuvaitban élő irakit, aki a megszállás előtt radartechnikusként dolgozott. A rendkívüli törvényszék ítélete ellen nem lehet fellebbezni, mivel az emírség felszabadítása óta rendkívüli állapot van érvényben. Minden ítéletet meg kell azonban erősítenie a trónörökösnek.