Új Szó, 1991. június (44. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-08 / 133. szám, szombat

HÍREK - VÉLEMÉNYEK IÚJSZÓI 1991. JÚNIUS 8. havel: VARGABETŰ UTAN VISSZA EURÓPÁBA A Kelet-Nyugat Biztonságkutató Intézet X. évzáró konferenciáján mondott beszédében Václav Havel bevezetőben hangsúlyozta: jelképes, hogy a konferencia épp Bártfán zajlik. Ez is egy kis lépés afelé, hogy Európa tudatosítsa: Csehszlovákia két államból, Csehországból éš Szlovákiából áll, és hogy Európa térképén politikai értelemben is jelen van Szlovákia. - Szeretnénk, ha Szlovákia ezután is helyet adna hasonló nemzetközi konferenciáknak, rendezvényeknek. Köztársasági elnökünk megemlítette, hogy a konferencia középpontjában három ország - Lengyelország, Csehszlovákia és Magyarország - megsegítése áll. Ezek az államok nemcsak kölcsönösen összefüggenek, nem csupán számos történelmi kapcsolat fűzi egybe őket, hanem hasonló jellegű problémák megoldásán is fáradoznak. - Már most elmondhatjuk, hogy bizonyos regionális kapcsolat alakult ki e három ország között, amelyek együttesen igyekeznek a fejlett európai országok közé lépni. Csehszlovákia is az európai kultúra részének érzi magát, az európai civilizációhoz tartozónak. Évszázadokon keresztül mi is hozzájárultunk az európai értékek létrehozásához. Több évtizedes vargabetű után, amelyet a kommunizmus időszaka jelentett, ismét vissza szeretnénk térni az európai demokratikus országok családjába. Ennek érdekében építjük demokratikus társadalmi rendszerünket, keressük országunk új államjogi elrendezésének legmegfelelőbb formáját. Szeretnénk az egyenjogúság elve alapján kiépíteni szövetségi rendszerünket. Fel akarjuk újítani polgári kultúránkat, tovább szeretnénk fejleszteni politikai kultúránkat, és meg akarjuk teremteni a piacgazdaság feltételeit. Václav Havel biztonsági kérdéseket érintve kifejtette, hogy hazánk Európa biztonságát a helsinki folyamattal kapcsolja össze, amelyből létrejöhet az európai biztonság új rendszerre, megfelelő garanciákkal. Országunk eddig megtett gazdasági reformintézkedéseinek elemzése kapcsán Havel elnök hangsúlyozta, hogy a feladat valóban gigantikus: a központi direktív irányítási módról áttérni a jól működő piacgazdaságra. Nehéz és összetett feladat ez. Annak ellenére, hogy egy sor konkrét lépés van már mögöttünk. Elkezdődött a nagy- és kisprivatizáció. Liberalizálódik a külkereskedelem, az inflációt megfékeztük, és az árliberalizáció után elmondhatjuk, hogy az árak szintje is megállapodott. Ez célszerű pénzügyi politikánknak is köszönhető. Václav Havel beszédének zárórészében köszönetet mondott a Nyugatnak a hazánknak nyújtott segítségéért s azért a politikai bizalomért, amelyet éledő demokráciánknak kölcsönzött. VILÁGOS VÁLASZT VÁRUNK A NYUGATTÓL Göncz Árpád a konferencia megnyitóján megállapította, Kelet-Európa világos választ vár a Nyugattól: miben és hogyan számíthat a támogatásra? -Az egyértelmű válasz halogatása, a további hitegetés számunkra elviselhetetlen és megalázó. 1956, 1968 és 1981 tanulságával indokolva kifejtette: - Amikor Magyarország, majd Csehszlovákia és Lengyelország kísérletet tett rá, hogy szakítson a sztálinista gyakorlattal, akkor a Nyugat, amely korábban sajnálkozott és áldozatkésznek mutatkozott, megrettent, talán mert a gyakorlatban kellett volna bizonyítania áldozatvállalását. - Magyarország nem segélyt kér, hanem segítséget - hangsúlyozta a magyar államfő. - Üzletet ajánlunk önöknek, az évtized talán legjövedelmezőbb és legbiztosabb üzletét. Meggyőződésem, hogy a tökekihelyezésnek napjainkban térségünk a legmegnyugtatóbb és legígéretesebb területe. Magyarország és a térség többi országa a Nyugaton emelt exportakadályok lebontását reméli. Nem előjogokat, kedvezményeket kérünk, csak viszonosságot, elvégre Magyarország már 92 százalékban liberalizálta importját. Göncz Árpád rámutatott: Kelet-Európa nem várja ölbe tett kézzel a külső segítséget, de rászorul, mert jelen helyzete vészes csapdát rejteget. A demokrácia ugyanis egyelőre sokak számára az életkörülmények romlását hozta térségünkben. A Nyugatnak is érdeke, hogy ez a kép megváltozzék. Végül a köztársasági elnök - vélhetőleg főként a Szovjetunióra célozva - hangsúlyozta, hogy a jövő Európájából senkit sem szabad kirekeszteni. Hasonlata szerint ugyanis ,,a kívülmaradók kétségbeesésükben felboríthatják a megmenekültekkel teli csónakot". (n) SAMIR NEMET MONDOTT BUSHNAK Jicchak Samir izraeli kormányfő elutasító választ adott George Bush levelére. Az amerikai elnök megpróbálta kiküszöbölni a közel-keleti békediplomáciával kapcsolatos véleménykülönbségeket Izrael és az arab államok között. Az izraeli rádió szerint Jeruzsálem továbbra sem hajlandó beleegyezni abba, hogy az ENSZ szerepet játsszon a tervezett békekonferencián. A zsidó állam ragaszkodik ahhoz, hogy ez az akció csak részét képezze az Izrael és az egyes arab országok közötti béketárgyalásoknak. Simon Peresz, az Izraeli Munkapárt vezetője csütörtökön Brüsszelben üdvözölte Husszein jordán király javaslatát, hogy tartsanak közvetlen tárgyalásokat Izraellel. Ugyanakkor visszafogottabban reagált az Egyesült Államok fegyverkorlátozási felhívására. Megállapította, hogy a leszerelési megállapodások ellenőrzéséhez szükségesek a békés feltételek. ČARNOGURSKÝ TUDJA NAGYON NEHEZ MEGMAGYARAZNI Ha elérkezik az ideje Csehszlovákia csatlakozásának az Európai Közösségekhez, Szlovákia önálló helyet fog kérni magának ebben a szervezetben, mondta Ján Čarnoguský kormányfő a Der Tapesspiegel berlini napilapnak adott interjújában. Szerinte lehetséges, hogy ezt a szándékot nagyon nehéz megmagyarázni a nyugat-európai országoknak, de Szlovákia szuverenitásának ugyanolyan részét akarja átruházni a szervezetre, mint más nemzetek és államok. Hangsúlyozta, hogy Szlovákia köztársaság a föderatív Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság keretében. A Morvaország helyzetét érintő kérdésre Ján Čarnogurský azt válaszolta, hogy elsősorban a Cseh Köztársaságot érintő ügyről van szó, amelybe Szlovákia nem akar túlságosan beavatkozni. A kormányfő személyes véleménye szerint Morvaországnak a CSSZSZK-n belül el kellene nyernie az önállóságot, s ilyen esetben Szlovákiának alkotmányos, vagy államszerződésben rögzített garanciákat kellene kapnia arra, hogy bizonyos fontos kérdésekben nem fogják leszavazni. „Morvaország ilyen státusától személy szerint a keresztény orientációjú pártok pozícióinak erősödését várom. Például - nevezzük így - ideológiai jellegű kérdésekben Morvaország és Szlovákia egy politikai blokkot alkothatna" - fűzte hozzá. NYUGTALAN ÉJSZAKA ALGÍRBAN HAT HÓNAP MÚLVA VÁLASZTÁSOK Algériában tegnapra virradó éjszaka öt rendőr megsebesült a muzulmán fundamentalisták és a biztonsági erők közötti összecsapásokban. Algíri források szerint a konfliktusra az Iszlám Megmentés! Front (FIS), a zavargások szervezője által ellenőrzött negyedekben került sor. A biztonsági erők letartóztattak mintegy 30 embert, akik megpróbálták felgyújtani a déli elővárosban levő óriási élelmiszerraktárt. Csütörtökön este a FIS felszólította híveit, hogy tiltakozzanak az éjszakai kijárási tilalom ellen. Felhívására algír lakosai mintegy fél óráig kolompoltak a házak erkélyein, a teraszokon, miközben azt kiabálták, hogy Allah Akbar! (Allah hatalmas). A tiltakozó akciók során a városközpontból és az elővárosból lövéseket lehetett hallani. Abaszi Madani, a FIS vezetője tegnap délután közölte, megállapodásra jutottak a kormányzó Nemzeti Felszabadítási Fronttal, hat hónap múlva tartanak elnökválasztást és parlamenti választásokat. A MAGYAR KORMÁNY BOS-NAGYMAROSRÓL A magyar kormány megbízta Sámsondi-Kiss György kormánybiztost azzal, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket a dunai vízlépcsőrendszer kormányzati beruházásának lezárásához. A testület meghallgatta Mádl Ferenc illetékes tárcanélküli minisztert és a kormánybiztost az április 22-i magyar -csehszlovák megbeszélésről, és a további tárgyalás előkészítése érdekében a következőket rendelte el: A kormány felkéri a Magyar Tudományos Akadémiát, hogy folytasson további vizsgálatokat a bős -nagymarosi vízlépcsőrendszerrel kapcsolatban és készítsen alapos, tudományos igényű elemzést a vízlépcsőrendszer ökológiai kockázatairól. SZOVJET CSAPATKIVONÁS LENGYELORSZÁG ENGEDÉLYEZI A TRANZITOT Lengyelország csütörtökön bejelentette, nincs akadálya annak, hogy a Németországból hazatérő szovjet egységek lengyel területen haladjanak át. A varsói külügyminisztérium erről szóló nyilatkozata jelzi, hogy a lengyel vezetés álláspontja megváltozott, hiszen korábban a hazatérő szovjet katonák tranzitját több feltételhez kötötték. Ez év április óta - Moszkva akkor kezdte meg jelképesen, egy kisebb rakétaegység kivonásával a Lengyelországban állomásozó erőinek hazaszállítását - csak nagyon korlátozott tranzitot engedélyezett. Lengyelországban jelenleg több mint 50 ezer szovjet katona állomásozik, s ráadásul a keletnémet területeken levő 380 ezernyi szovjet katonának a nagy része is Lengyelországon keresztül tér majd haza. A külügyminisztériumi nyilatkozat leszögezi, ezt a dokumentumot azért adták ki, hogy véget vessenek a valótlan állítások terjesztésének. A német és a szovjet tömegtájékoztatás állította azt, hogy Lengyelország aránytalanul sok pénzt követel a szovjet csapatok átengedése fejében. A varsói külügyminisztérium figyelmeztetett arra is, hogy a pénzügyi feltételeket illetően Lengyelország és a Szovjetunió már februárban megegyezett. Ami a Lengyelországban állomásozó szovjet csapatok kivonását illeti: Varsó ragaszkodik ahhoz, hogy az 1992 feléig megtörténjen, ezzel szemben Moszkva 1993 végét javasolja. H

étfőn áttörésről beszéltek, kedden pedig már az eredménytelenséget hangsúlyozták ki a megfigyelők az indonéz fővárosban, Dzsakartában megrendezett háromnapos kambodzsai béketárgyalásokat értékelve. Mi az igazság? Azt hiszem, mindkettő, s ez nem ellentmondás, csupán jelzi, mennyire bonyolult a béke megteremtése, a tizenkét éve tartó polgárháború lezárása. A kambodzsai kormány és a vele szemben álló három ellenzéki frakció tárgyalt, s ez utóbbi koalíció feje, Szihanuk herceg megállapodott Hun Sen kormányfővel a legfelsőbb nemzeti tanács összetételéről. Ez volt az említett áttörés, amelynek lényege: e testület - az ENSZ béketervének értelmében - irányítaná az országot a választásokig. Elnöke Szihanuk, alelnöke Hun Sen lenne. A 7+7-es formulát fogadták el, vagyis, hogy fele-fele arányban képviselteti magát benne a hatalmon levő rendszer és az ellenzéki hármasszövetség. Ez utóbbi legerősebb tagja, a népirtás miatt hírhedté vált vörös khmer azonban nem fogadta el a megállapodást, csakúgy, mint a phnompenhi kormánynak az ENSZ-béketervhez fűzött kiegészítő javaslatait. Nem ért egyet azzal, hogy Hun Sen alelnök legyen, illetve magának is ilyen posztot követel. A felezés sem tetszik neki, a tanácsban a képviseletet négy egyenlő arányban osztaná el: három a kormánynak és három minden ellenzéki csoportnak. Ezzel a kabinetet KUDARC IS, MEG NEM IS kigumizná a hatalomból, ami azért irreális, mert a kormány van nyeregben, ráadásul még a koalíciós partnerek is tartanak a polpotisták hatalmának visszatérésétől. Hun Sen viszont az ENSZ-tervnek azzal a pontjával nem ért egyet, hogy mind a négy fél fegyverezze le csapatait, mondván: a vörös khmereknek nem lehet hinni, ki tudná a dzsungelben ellenőrizni, hogy végrehajtották-e a rendeletet. Most Dzsakartában azt is javasolta, hogy az 1975-1979 közötti népirtás felelőseit állítsák nemzetközi bíróság elé. A reagálás nem maradt el: a vörös khmerek felmondták a május elseje óta érvényes tűzszünetet és a háború folytatása mellett döntöttek. Ennek ellenére Szihanuk és Hun Sen további különmegállapodást kötött: meghosszabbítják a tűzszünetet, leállítják a fegyverkezést, s ennek érdekében felszólították a külföldi fegyverszállítókat, hogy ne juttassanak több hadianyagot Kambodzsába. Hun Sen szerint a tűzszünet jövőjéért a vörös khmereké a felelősség. (Thaiföldi források a hét második felétől ismét harcokat jelentettek.) Nem lehet azt mondani, hogy a béketárgyalások teljes kudarccal jártak, mert az említett különmegállapodások nagyon lényegesek. A vörös khmer szándéka nyilvánvaló: fegyverrel kicsikarni a tárgyalóasztal melletti engedményeket. Időhúzásról van szó, hiszen például a párizsi Le Monde helyszíni tudósítója is azt írta, hogy az utóbbi húsz hónapban a vörös khmerek nem tudtak előrenyomulni, sőt: érzékeny veszteségeket szenvedtek. A kormánycsapatok viszont teljesen ellenőrzik az ország lakott területeit. Úgy tűnik, a vörös khmereknek nagyobb hadműveletre már nincs erejük, csupán a partizánháború folytatására képesek. A katonai helyzetet illetően a kormány optimista, úgy véli, az idő neki dolgozik. Semmi sem készteti tehát arra, hogy olyan megállapodást írjon alá, amellyel lehetővé teszi a vörös khmerek visszatérését a politikai színpadra. N

em mellékes, Washington sem akarja, hogy a levitézlett polpotisták esetleg ismét magukhoz ragadják a hatalmat, ezt a múlt év közepén Baker külügyminiszter egyértelművé tette. Moszkva álláspontja természetesen ugyanez. Egyelőre az nem világos, hogy mit fog tenni Kína, a vörös khmerek legnagyobb patrónusa. És az sem mellékes, hogy a hidegháború végeztével és az öböl-háború tapasztalatai után a nemzetközi közvélemény már hajlana arra, hogy népirtás miatt elítélje a polpotistákat. MALINÁK ISTVÁN NÉHÁNY SORBAN M

asszud Barzani, a kurd felkelők vezetője tegnapra virradó éjszaka Bagdadban közölte az újságírókkal, hogy a kurd autonómiáról az iraki kormánnyal folytatott tárgyalásokon közel állnak a megállapodáshoz. Várhatóan június 15-ig, de legkésőbb 20-ig döntés születik - mondotta Barzani. T

egnap az Amerikai Nemzetközi Fejlesztési Ügynökség (USAID) kinevezte csehszlovákiai, magyarországi és romániai képviselőit. Az ügynökség csehszlovákiai képviselője Lee Dennison Roussel. Az idei költségvetési évre az ügynökség 370 millió dollárt szavazott meg az említett három országnak, valamint Bulgáriának és Jugoszláviának. George Bush elnök kéréssel fordult a Kongresszushoz, hogy a jövő évben hagyja jóvá a 400 millió dolláros kölcsönt. iitörtökön a német parlament bivb zottságot alakított, amely kivizsgálja Alexander Schalck-Golodkowski egykori keletnémet külügyi államtitkár tevékenységét. A vizsgálatot az ellenzéki szociáldemokraták kezdeményezték. A dokumentumok feldolgozása után szeptembertől vizsgálatot indítanak a keletnémet kommunista rezsim prominensei, Willi Stoph, Egon Krenz, Erich Mielke ellen is. A kormánykoalíció kérésére a bizottság elé állítják az 1983 előtt, a szociáldemokraták kormányzása alatt tevékenykedő nyugatnémet tisztségviselőket is. Ez egyfajta válaszlépés, az SPD ugyanis korábban azt kérte, hogy a bizottság elé hívhassák akár Kohl kancellárt is, akinek munkatársai kapcsolatban álltak Schalck-Golodkowskival. E

tiópiában Tamrat Lainét, az Etióp Nép Forradalmi Demokratikus Frontjának (EPRDF) volt alelnökét nevezték ki új kormányfőnek - közölte csütörtökön az ENA hírügynökség. A jelentés szerint a közeljövőben megalakul az ideiglenes kormány, amelynek az EPRDF vezetősége átadja az ország irányítását. A front egységei, amelyek a múlt héten elfoglalták Addisz Abebát, kiterjesztették ellenőrzésüket az éhínséggel sújtott keleti országrészre is. Etiópiában egyre inkább érezhető az élelmiszer- és az üzemanyaghiány. A fővárosban az emberek hosszú sorokban várakoznak kenyéradagjukra. L

assan befejeződnek a lengyel-német barátsági és együttműködési szerződésről szóló diplomáciai tárgyalások és az egyezmény körüli belpolitikai viták. Csütörtökön Varsóban a lengyel és a német küldöttség képviselői parafálták a dokumentumot, amely már csak teoretikusan módosulhat június 17-ig, amikor a szerződést aláírja Helmuth Kohl kancellár és Jan Krzysztof Bielecki kormányfő. W

ashingtonból érkezett a hír: az amerikai védelmi minisztérium megkezdte az új, radarral nem észlelhető robotrepülőgépek kifejlesztését. A hagyományos robbanótöltetű rakéta földről és levegőből egyaránt indítható. Pete Williams, a Pentagon szóvivője arról is tájékoztatott, hogy több mint 15 milliárd dollárba fog kerülni az 8650 rakéta kifejlesztése, kipróbálása és gyártása. F

idel Castro legfelsőbb kubai vezető a Siempre című mexikói folyóiratnak adott interjújában azt hangsúlyozta, Kubának nincs szüksége szovjet mintájú peresztrojkára, mert sohasem követett el olyan hibákat, amilyeneket a szovjet történelemből ismerünk. Kubában soha nem volt sztálinizmus, Kuba sosem ismerte a személyi kultuszt, a hatalommal való visszaélést. Castro leszögezte: Kuba nem szándékozik a szovjet típusú reformok útjára lépni, mert ,,a kubai vezetésnek nem kell idegen hibákat helyrehoznia". E

lőször ismerte be a líbiai kormány, hogy diplomatája 1984-ben lelőtt egy brit rendőrnőt. Tripoli ezért bocsánatot kért. Yvonne Fletchert Londonban, a líbiai nagykövetség előtt gyilkolták meg, de Tripoli eddig nem volt hajlandó beismerni, hogy a lövést egy diplomata adta le a líbiai képviseleti hivatalból. A titkos líbiai látogatásról hazatérő Teddy Taylor, a Konzervatív Párt képviselője tolmácsolta a bocsánatkérést a londoni illetékeseknek, s ezzel együtt átadott egy 150 ezer fontos csekket is. A londoni külügyminisztérium kijelentette, a gyilkosság beismerése nem elég ahhoz, hogy javuljanak a kapcsolatok. Erre csak azután kerülhet sor, ha Líbia lemond a terrorizmus támogatásáról. Nagy-Britannia a fent említett incidens után megszakította diplomáciai kapcsolatait Líbiával.