Új Szó, 1991. június (44. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-07 / 132. szám, péntek

MASSZÁZSSZALON Most már érted a politikai eufémizmus lényegét? Mellébeszél. Érzi, hogy politikájában valami nem stimmel, így hát ír egy imát. Szerinted mi ilyenkor a teendő? (4. oldal) FÜGGETLEN NAPILAP Péntek, 1991. június 7. Ára 2,80 korona XLIV. évfolyam, 132. szám IGAZGATÓVÁLASZTÁS „ELVTÁRS MÓDRA" Az iskolatanács elnöke, funkciójával visszaélve, mind a pedagógusok, mind a szülők körében azzal a saját elképzeléssel jött elő, hogy jelölhető a jelenlegi igazgató is. (5. oldal) VARAKOZASI LAZ Tegnap még nem sok történt Bártfán. Várakozási lázban élt a fürdőváros. Reggeltől, de főleg délután egymás után érkeztek a Kelet-Nyugat Biztonsági Kutatóintézet X. évzáró konferenciá­jának résztvevői. Déltől hangyabolyra hasonlított a Minerál Szállóban elhelyezett saj­tóközpont is. Kora délutánig közel másfél száz kolléga akkreditáltatta magát, nagy részük külföldi. Min­denki kíváncsi volt valamire, csak éppen alig lehetett információt sze­rezni. Biztos választ senki sem adott. Csak vártunk a végtelenségig: a vendégekre, az eseményekre... A fürdő szokásos hétköznapi dél­utánját élte. Sétáló emberek, cso­magokkal cipekedő vendégek, híre­ket hajszoló újságírók. Az esemény színhelyén, az Ozón és az Astróa fürdőházak környékén, nyugalom honolt, csak a fellépésére készülő zenekar hangszerpróbája hallatszott a közelből. Rátaláltunk a Melánia villára is. Itt székel a szervezőbizottság. Vasil Hudak, az intézet tavaly ősszel Prá­ga mellett létesített csehszlovákiai központjának szóvivője meglehető­sen nyugodtan beszélt a készülődés utolsó óráiról. „Semmi rendkívüli nem történt, minden a forgatókönyv szerint zaj­lik" - avat be a vezérkar teendőibe. Gyorsan sorolja, kinek mikor kellene érkeznie, délután háromig senki sem mondta le részvételét, így este a már korábban jelzett állam- és kormányfők jelenlétében kezdődhet az esemény ünnepi megnyitója. (Er­ről lapunk 2. oldalán írunk). J. Mészáros Károly, Bártfa DAN QUAYLE PRÁGÁBAN Dan Quayle amerikai alelnök tegnap délelőtt még a Lengyelországi Krakkóban tartózkodott. Az európai kulturális örökséggel foglalkozó tanácskozás résztvevői előtt ígéretet tett arra, az USA a lehető legna­gyobb mértékben megnyitja piacát a közép- és kelet-európai termékek előtt. Quayle hasonló eljárásra szólította fel az Európai Közösségeket is. Václav Havel köztársasági elnök meghívására tegnap hivatalos láto­gatásra hazánkba érkezett az Ame­rikai Egyesült Államok alelnöke és neje. A két ország történetében amerikai alelnök először látogat el Csehszlovákiába. A magas rangú vendéget és kísé­retét a Ruzynéi repülőtéren Karel Schwarzenberg, az elnöki iroda ve­zetője, és Shirley Temple-Black az USA csehszlovákiai nagykövete fo­gadta. Dan Quaylét és nejét, Marilynt a prágai várban ünnepélyes keretek közt Václav Havel és felesége, Olga asszony üdvözölte. Ezek után köz­társasági elnökünk húszperces megbeszélést tartott az amerikai vendéggel. Ezt köv^ően tárgyaló­asztalhoz ültek a két ország küldött­ségei. Ahogy Michael Žantovský szóvi­vő rövid sajtótájékoztatón elmondot­ta, Václav Havel hangsúlyozta, hogy Csehszlovákia és az USA kö­zötti kapcsolatok sosem voltak olyan jók és kiegyensúlyozottak, mint most. Reményét fejezte ki, hogy ha­zánk és az Egyesült Államok közti, a beruházások kölcsönös védelmé­(Folytatás a 2. oldalon) EURÓPAI JOGRENDET ZÁSZLÓS GÁBOR A LEGISZLATÍV TANÁCS MUNKÁJÁRÓL A csehszlovákiai rendszerváltás kétségkívül az „utcán" kezdődött el. A következő lépést - a kommunista párt vezető szerepéről szóló alkotmányos rendelkezés hatályon kívül helyezését - azonban már a parlamentben kellett megtenni. A jogállamban ugyanis minden lépés törvényt, törvényes utat igényel, ezért a jogszabályok megfogalmazóira a jövőben is fontos feladat hárul, hiszen a kommunista párt vezető szerepének érvényesítését, céljaink elérését mintegy 70 000 jogszabály biztosította. Mindezeket a piacgazdálkodás, a pluralista demokrácia elveit érvényesítő jogszabályokkal kell helyettesíteni a rendszerváltás következetes befejezése érdekében. Erről és egyéb teendőkről beszél­gettünk dr. Zászlós Gáborral, a szlovák kormány alelnökével, illetve Legiszlatív Tanácsának elnökével. • A közelmúltban egyes politiku­sok nem nyilatkoztak éppen kedve­zően a Legiszlatív Tanács tevékeny­ségéről. .. - Ehhez talán csak-annyit, hogy a tanács a parlamenti választások óta 156 jogszabálytervezetet vitatott meg. Ebből 97 tervezetet az elmúlt évben, ötvenkilencet pedig az idén. Tennivalónk tehát bőséggel akadt, de el kell mondani azt is, hogy ez egy viszonylag csekély létszámú szerv, amelynek meghatározott jog­köre van. • Kifogások merültek fel egyes konkrét tervezetekkel kapcsolatban is, amelyeket a parlamentben vitat­tak meg. - A törvénytervezetek minőségé­ért elsősorban az előterjesztők felel­nek, azaz a törvénytervezetet meg­fogalmazó központi szervek. Ezért többek között kötelességük vélemé­nyeztetni, megvitatni a tervezetet minden érintett központi szervvel. A Legiszlatív Tanács tehát nem elő­terjesztője a jogszabálytervezetek­nek, hanem a szlovák kormány ta­nácsadó szerve, amely inkább köz­vetít az előterjesztő és a kormány között. A feladata elsősorban az, hogy a kormány elé terjesztett jog­szabálytervezeteket szakmai, jogi szempontból megszűrje, optimali­záljon egyes jogi megoldásokat, ja­vaslatokat tegyen. Lényegesebb módosításokat például csak az elő­(Folytatás az 5. oldalon) Augustín Jámbor (balra), az erdő- és vízgazdálkodási miniszter helyet­tese, a felvízcsatornát mutatja a Bősre látogatott diplomatáknak (Ján Greš felvétele) MÁR A BEFEJEZÉS ELŐTT? DIPLOMATÁK A BÖSI ERŐMŰNÉL (Munkatársunktól) - Bizonyára nem tartják kielégítőnek a bősi vízi erőmű építésében érdekelt < cseh­szlovák körök a vízművel kapcsola­tos magyarországi tájékoztatást, ezért szervezte meg a Szlovák Köz­társaság Erdő és Vízgazdálkodási Minisztériuma azt a szakmai tájé­koztatót, amelyre néhány ország Budapesten akkreditált nagykövetét EDDIGI IGAZGATÓK - BE A KISKAPUN? (Munkatársunktól) - Ján Pišút­nak, az SZK oktatási miniszterének a tárca időszerű problémáiról szóló többórás beszámolójával kezdődött tegnap Pozsonyban a Szlovák Nem­zeti Tanács művelődési, tudomá­nyos, kulturális és sportbizottságá­nak kétnapos, 25. ülése. A miniszter egyebek mellett el­mondta: az oktatásügyünk állam­igazgatásáról és az iskolák önigaz­gatásáról szóló, még az elmúlt év őszén elfogadott törvény csupán nemrégiben lépett hatályba, szinte lehetetlen tehát átfogóan vélemé­nyezni, annyi azonban már minden­esetre nyilvánvalónak tűnik, hogy az iskolák - bár anyagi nehézségeik így is vannak - sokkal jobban jártak általa, mintha a helyi önkormányza­tok hatáskörébe tartoznának, az idei igazgatóválasztásokat kísérő prob­lémák tetemes része abból fakad, hogy az iskolatanácsok javasolják és nem csupán véleményezik - ahogy azt a minisztérium eredeti­leg akarta - a kinevezendő igazgató személyét; a jövőben várhatóan egyre szorosabbá válik a kapcsolat az iskolák és a helyi önkormányza­tok között; az állami költségvetés (Folytatás a 2. oldalon) SZABOTÁLJAK A FÖLDTÖRVÉNYT A. NAGY LÁSZLÓ A HAZUD0ZÁS0KRÓL (Munkatársunktól) - A szlovák alkotmánynak a kisebbségekkel fog­lalkozó cikkelyei bővítésére a Füg­getlen Magyar Kezdeményezés (FMK) terjesztett elő javaslatot. Gyurovszky Lászlónak, az FMK ügyvivőjének nézete szerint a ki­sebbségek helyzetét eleve a szlovák alkotmánynak kell rendeznie. Érve­lése alapvetően arra támaszkodik, hogy a mérvadó becslések szerint Szlovákia lakosságának legalább egyötöde nemzetiségi, esetleg etni­kai állampolgár. A Független Ma­gyar Kezdeményezés (FMK) terve­zete tartalmazza a nemzeti kisebb­ségek önrendelkezési jogának sza­vatolását, továbbá a nemzetiségi kérdések megoldásában való rész­vételhez érvényesíthető jog szava­tolását, valamint az egyéni és a nemzetiségi kollektív jogok bizto­sítását. A hatáskörű viszályokkal kapcso­latban a Független Magyar Kezde­ményezés ügyvivője kifejtette: a gazdasági hatáskörök megosztá­sa szempontjából a célszerűséget tartja meghatározónak, s nem sza­bad ideológiai kérdést csinálni álta­lánosságban a hatáskörök megosz­tásából. Ugyanakkor viszonylag ter­jedelmesen szólt arról, hogy a ha­táskörök megosztása nem korláto­zódhat csupán a csehszlovák állam­szövetség (föderáció) és a tagköz­(Folytatás a 2. oldalon) GORBACSOV A G 7-EN LONDONBAN Helmut Kohl német kancellár tegnap kijelentette, hogy Mihail Gorbacsov szovjet államfő részt vesz a hét legfejlettebb ország júliusi londoni csúcsértekezletén. „Üdvöz­löm azt a tényt, hogy Gorbacsov ott lesz a világgazdasági csúcson" - je­lentette ki Kohl a bonni parlament­ben anélkül, hogy egyéb részleteket is közölt volna. JOGI MEGOLDÁS HÍJÁN: IMPROVIZÁLÁS TILTOTTAK A MAGYAR NEVEK? Mire megszületik a kisbaba, minden anyuka nevek tucatjait áttanul­mányozva felkészül, hogy az öröm pillanatában az egész életét végigkí­sérő névvel láthassa el. Igenám, de mi van akkor, ha valamilyen okból nem írhatják be a gyermek nevét az anyakönyvbe? Nemrég az Új Szóba is eljutott a hír: a Dunaszerdahelyi és Galántai járás néhány anyakönyvi hivatalában nem akarják beírni a magyar neveket. Mégpedig olyan neveket, amelyekkel eddig nem volt gond. S hogy. könnyebb legyen a dolgunk, nevezzük el a kis jövevényt Csabának és kérdezzük meg, vajon miért nem írható be a neve. A nyomozás Tetszik, nem tetszik, a névadást is törvény szabályozza. Nem írja elő ugyan, ki milyen utónevet válasszon gyermekének, szabályozza viszont, hogy milyen név nem írható be az anyakönyvbe. Az utolsó szabályo­zás 1977-ben látott napvilágot, a 22/77 Tt. számú rendelet formájá­ban, ahol a névadást a 40. § korlá­tozza. Ennek alapján 1979-ben a belügyminisztérium elkészített egy névjegyzéket, amelyet az akkori nemzeti bizottságok VVS/3-161/79 szám alatt kaptak kézhez. A név­jegyzék II. számú függeléke 83 magyar utónevet sorol fel, melyek beíratásakor nem kell az SZTA Nyelvtudományi Intézetéhez taná­csért fordulni. Olyan nevek szerepel­nek a névjegyzékben, amelyek csak a magyar nyelvterületen fordulnak elő, és azon keresztény nevek, ame­lyeknek magyar és szlovák megfele­lője is van. Olyan nevek szerepelnek a jegyzékben, mint Béla, Attila, Zsolt, Ildikó, Réka stb. Ennek ellenére az elmúlt néhány hétben előfordult, hogy a jegyzék­ben feltüntetett és eddig gond nélkül használható neveket nem fogadták el. Néhány anyakönyvi hivatalba is elindultam s nagy meglepetésemre nem szívesen válaszoltak a kérdé­seimre. Rá kellett jönnöm, hogy az anyakönyvvezetők dilemma előtt áll­nak. Amennyiben a hivatkozási alapként felhozott 1990. november 22­i eligazítás értelmében járnak el, a szülők haragszanak meg - s han­got is adnak haragjuknak. Ha a léte­ző névjegyzéket veszik alapul, akkor munkajogi problémáik támadhatnak. Egyébként eme ominózus eligazítá­son közölték, hogy az 1979-ben ki­adott névjegyzéket csak útmutató­nak használhatják. Útmutatóként, vagy inkább fogódzkodóként hasz­nálni lehetne dr. M. Považaj: Meno pre naše dieťa című könyvét - ha kapható lenne. Egyébként is, az em­lített publikáció tudományos isme­retterjesztő mű és nem jelenthet jogi alapot egy anyakönyvi hivatal mun­kájához. Amennyiben problémák lennének az utónév használata kö­rül, a Szlovák Tudományos Akadé­mia Ľudovít Štúr Nyelvtudományi In­tézetének véleményét kell kikérni. Mennyit ér a vélemény Jóformán semmit. A nyelvtudomá­nyi intézetben megtudtam, hogy véle­ményezésük nem tekinthető jogi normának, a döntést a városi és községi hivatalok anyakönyvveze­tőire bízzák. A már említett Csaba gyermek esetében az intézetnek semmi kifogása nincs a névhaszná­lat ellen, de ezt csak javasolhatja. Megnéztem legalább ötven hasonló véjeményezést. Az összes a követ­(Folytatás a 4. oldalon) hívták meg. Igy aztán Franz Schmíd Ausztria, Veszelin Filev Bulgária, Rudolf Chmel Csehszlo­vákia, Rudi Szova Jugoszlávia, Macziej Kozminski Lengyelország, Simeon Pop Románia és Ivan Pav­lovics Aboimov, a Szovjetunió ma­gyarországi nagykövetei, valamint dr. Helmut Strasser, a Nemzetközi (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom