Új Szó, 1991. június (44. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-24 / 146. szám, hétfő

5 KÖRNYEZETVÉDELEM ÚJ SZÓ* 1991. JÚNIUS 24. HOGYAN ÉS MIRŐL GYŐZKÖDIK A KÖZVÉLEMÉNYT Lapunk annak idején közölte a csallóközi polgármesterek és elöljárók petícióját, amelyben követelték a bösi vízi erőmű építésének leállítását és a veszélyek objektív kivizsgálását. Ezzel kapcsolatban a sajtóban, de másutt is különböző reakciók jelentek meg, ezekről Ján Babej somorjai polgármester-helyettessel, az akció egyik kezdeményezőjével beszélgettünk. - Az illetékesek egyelőre csak tudomásul vették a petíciót, viszont a tervezőgárda egyik tagjától a sajtó hasábjain is érkezett válasz. -A Národná obroda közölte Martinický úr levelét, melyben felhívta a csallóközi lakosság figyelmét, hogy az 1965-ös árvíz után az egész ország segített az újjáépítésben, noha itt főképp magyarok laknak. Felsorolja azonkívül, hogy az erőmű üzembe helyezésének késleltetése évente 3 milliárdnyi veszteséget okoz, figyelmeztet a hajózási feltételek biztosításának szükségességére és a Duna -Majna-Rajna csatornát is említi. Ezzel kapcsolatban a Csallóközi Régió elnöke és az Eurolánc nyílt levélben válaszolt, amit nyolc szlovák napilapnak küldtünk meg, de közülük egyetlenegy sem közölte. Ebben kiigazítottuk Martinický úr állítását, hiszen az árvíz elsősorban azért következett be, mert az akkori kormány elhanyagolta a meder kotrását és a védőtöltéseket. Az árvizet tehát nem a csallóközi lakosság okozta. Ezenkívül, bár itt valóban főleg magyarok laknak, ök is csehszlovák állampolgárok, így természetes volt, hogy az egész ország segített a károk felszámolásában. Ilyen összefüggésben ezt nem illendő tálalni. Az energiatermeléshez csak annyit, hogy a költséges erőművek építése helyett inkább takarékossági programokba kellene beruházni a rendelkezésünkre álló pénzt. A költségekkel kapcsolatban a legkülönbözőbb számok röpdösnek, viszont a tervezők általában mélyen hallgatnak a feltételezhető káros hatások finanszírozásának mikéntjéről. Többen azt állítják, hogy egyáltalán nem lépnek fel káros hatások. Pedig annak idején már az egykori kormánybiztos, Lokvenc „elvtárs" is arról beszélt, hogy kezdjük meg a termelést, és majd később megoldjuk a káros jelenségeket. Ezeket a járulékos költségeket ma senki sem tudja reálisan felmérni. Eközben az érintett területen nincs pénz a csatornázásra, víztisztító művekre és a háztartási hulladékok feldolgozására. -A tervezők gyakran hivatkoznak a Duna-Majna-Rajna csatornára is. -A gyakran emlegetett 3,5 méteres hajózási mélységet a 6 volt kommunista ország által uralt Duna-bizottság határozta meg, teljesen nyilvánvalóan szovjet érdekek következtében. A csatornát csak a 2,7 méter merülésű hajók használhatják. A pozsonyi Bartolčič mérnök már többször is hangoztatta, hogy a meder szabályozásával lehetséges 3 méteres hajózási mélység biztosítása. Különben is hiába alakítunk ki Bős környékén nagyobb mélységet, ha Komárom és Nagy^ maros között ezek a hajók használhatatlanok lesznek. Az áprilisi budapesti tárgyalások előtt aztán intenzívebbé vált a hazai közvélemény megdolgozása. Ekkor újabb felhívást adtunk ki, amelyben tiltakoztunk az egyoldalú kampány ellen, melyet a KDM védnöksége alatt a Hydroconsult főmunkatársa, Binder mérnök úr folytat a vízi erőmű befejezése mellett. A Szlovák Televízió egyszerűen nem adott le két rövid bősi témájú anyagot, amelyet március és április folyamán vettek fel. Ezzel szemben Binder úrnak lehetővé tették, hogy az F1 es csatornán szerepelhessen, ahol ráadásul bizonyíthatatlan tényeket állított. Idézem: Szlovákia a bősi vízi erőmű befe' jezése által évi 4 milliárd kWó elektromos energiát nyer, 8 milliárd korona értékben." Hogy is van ez, Binder úr? Ennyi energiát csak a teljes vízlépcsőrendszer termelne, ebben az esetben viszont a termelés fele-fele arányban megoszlana a két fél között. A C-variáns megvalósítása esetén a termelés legfeljebb évi 2,494 milliárd kWó lehetne, és nem 4 milliárd, ahogy ezt ön nemcsak a szlovákiai, hanem az egész szövetségi állam közvéleménye előtt állította. Hasonló logikai bukfencek fordulnak elő a tervezőknek a mű gazdaságosságát illető kijelentéseiben is. Korábban arról beszéltek, hogy az eredeti elképzelések alapján megvalósított erőmű 60 éves üzemeltetése során 19,8 milliárd korona hasznot hoz (mindezt ráadásul a régi meder újszerű megoldása és az okozott károk által .szükségessé váló járulékos beruházások nélkül). Az utóbbi időben viszont már az is elhangzott, hogy a C-variáns 5 milliárdos többletköltsége 3-4 éven belül megtérülne. Ráadásul ismert, hogy 1975-ben, a Duna magas vízállásánál szennyeződést észleltek a szemeti vízműben. Márpedig a körtvélyesi víztárolóban állandóan ilyen magas vízszint lenne. A parti szűrésű kutak tönkretételével viszont akár 20 milliárd koronányi kár is keletkezhetne. Felhívásunk végén kértük a kormányt, hogy biztosítsa a televízió és a rádió pártatlanságát. Az is érdekes, hogy felhívásunkat a Csehszlovák Sajtóiroda pozsonyi részlege már az emlékezetes budapesti tárgyalások előtt bizonyíthatóan megkapta, de érdekes módon azóta is elfelejtette kiadni. Ugyanez alkalomból több környezetvédelmi szervezet által fizetett hirdetésként n hozzájuk beadott nyílt levéllel ugyan ezt nem tehették meg, de gondoskodtak róla, hogy csak napokkal a leadást követően, a tárgyalások napjának délutánján jelenjen meg. - Érik Önöket övön aluli ütések is. - A tervezők számára kellemetlen tényeket hangoztatókkal együtt bennünket is különböző fórumokon, sót a nyomtatott sajtóban is rendszeresen valamiféle árulóknak igyekeznek feltüntetni. Olyanoknak, akik eladták hazájukat idegen érdekeknek, akik a szlovák nép ellenségei, igyekeznek megmérgezni a szlovák és a magyar nép, sót a szlovák és a cseh nép békés egymás mellett élését stb. A technokrata tervezőket tömörítő „Fórum" nemrég nyilvánosan göbbelsi módszerek alkalmazásával vádolt meg bennünket csak azért, mert a csallóközi polgármesterek petíciója kétszer jelent meg a sajtóban. Azt persze elfelejtik, hogy ők hányszor, hány helyen hozták nyilvánosságra ugyanazokat az állításokat, amelyek ráadásul gyakran cáfolhatóak is. BUZGÁROK. TALAJVÍZSZINT. SZIVÁRGÁS A falusi kutakat, illetve legújabban például az erőmű töltése menti szivárgócsatornát figyelve könnyen meggyőződhetünk róla, hogy a talajvíz mozgása híven követi a Duna vizszintváltozásait. Az erőmű üzembe helyezése után ezek a viszonyok teljességgel megváltoznak. Dr. Hlavatý Zoltán, a pozsonyi Mérnök- és Hidrogeológiai Kutatóvállalat geológusa már 1965-tól foglalkozik az erőművel kapcsolatos hidrogeológiai problémákkal, így tőle érdeklődtünk, mire is számíthat az érintett területen élő lakosság. • Gyakran hallhatjuk, hogy még üzembe sem helyezték az erőművet, de a talajvízszint már sok helyütt lecsökkent. Van a kettő között valamilyen összefüggés? - Az utolsó tíz évben az egész Csallóköz területén a talajvízszint folyamatos csökkenését figyelhetjük meg. Ennek oka elsősorban az évek óta tartó szárazság, hiszen tíz év alatt egyévi csapadékmenynyiségnek megfelelő hiány gyűlt össze. A másik fő kiváltó ok az, hogy a Dunán nincsenek hosszan tartó magas vízállások. Ez egyértelműen az osztrák szakaszon létesült vízlépcsőknek tudható be, hiszen ők csak annyi vizet engednek el, amennyi az erőművek optimális működéséhez szükséges. A szabályozás következtében a hozzánk érkező vízhozam nem változott lényegesen, csak éppen hiányoznak a nagy vízszintingadozások. Márpedig a talajvízutánpótlás épp a magas vízállások esetén a legintenzívebb. A bösi erőmüvei kapcsolatos konkrét összefüggés napjainkig mindössze bős környékén figyelhető meg, ahol a 16 méter mélységű alvízcsatorna leszívja a környező talajvizet, így ennek szintje 70-80 centiméterrel csökkent. 0 Az előbb említett általános süllyedés mennyit tesz ki számszerűen? -Tudomásom szerint ezzel ennyire behatóan még senki sem foglalkozott. Most dolgozunk egy megfigyelőrendszer kiépítésén, melynek kiindulópontja épp a jelenlegi helyzet rögzítése, illetve a rendelkezésre álló adatok feldolgozása lesz. Ennek keretében megszerkesztünk egy térképet, melyen feltüntetjük a Duna közvetlen befolyása alatt levő terület változásait. Általánosságban elmondhatjuk, hogy Pozsony és Szap közt történik a legintenzívebb beszivárgás. A beszivárgó vizet dinamikus vízkészletnek nevezzük, és mennyiségét 20 ezer literre becsüljük másodpercenként. • Nézzük meg a vízlépcső egyes részeinek a talajvízszint alakulására gyakorolt hatását. Kezdjük a körtvélyesi tárolónál. -A körtvélyesi tároló feltöltése után a kavicsösszletben az eddiginél sokkal intenzívebb beszivárgás indul meg. Noha a töltések két oldalán kiépített szivárgócsatornák elvezetik az így átjutó víz nagy részét, az első időszakban Felső-Csallóközben a talajvízszint emelkedésével számolunk. Ennek számszerű kifejezésére különféle modellek léteznek, amelyek főképp a kiindulási értékek mássága miatt különböznek. A legelterjedtebb nézetek szerint a talajvíz átlagszintje mintegy 1-1,2 méterrel emelkedne. Ez az emelkedés a tároló környékén kívül a felvízcsatorna feléig fog kiterjedni. 0 Ez tehát tulajdonképpen üdvös hatásként fogható fel. - Itt, a Felső-Csallóközben jó lenne, ha a talajvíz szintje emelkedne, bár ez esetben sem szabad megfeledkezni a jelenlegi rendszeres talajvízszint-ingadozás jótékony hatásáról. • És ha az az elképzelés valósulna meg, amely a tároló helyett kissé kiszélesített mederrel számol? -Ez a hatás szintén bekövetkezne, csak kisebb mértékben. Például nem terjedne ki a felvízcsatorna feléig, csupán a harmadáig. • Ismert tény, hogy ezen a környéken a talajvízszint a Duna tartósan alacsony vízállása esetén akár nyolc méterre is lesüllyed. Az előbb hallottak alapján viszont az ingadozás lényegesen lecsökken. Kifejezhető ez konkrét értékekkel? • - Ez a helytől függ. Általánosságban a mai átlag 4-5 méter, így ez 3-4 méter körül alakulna. 0 Menjünk át a szigetelt felvízcsatorna környékére, ahol a beszivárgás a tizedére csökkenne. - Az így jelentkező káros hatásokat a már meglévő csatornarendszer kihasználásával lehetne megoldani. A szivárgócsatornából táplált vízzel és zsilipekkel kellene a rendszert úgy szabályozni, hogy meglegyen a talaj vízutánpótlása. Épp most indul egy vizsgálat a csatornarendszer fölújításának és ésszerű kihasználásának a lehetőségeiről. Vizsgálni fogjuk a csatornák esését, a szivárgás várható nagyságát stb. 0 Az öntözőcsatornák egy része viszont betonnal szigetelt. - Ezeknek is csak az alja, de ha vízszint efölött lenne, számolhatunk a beszivárgással. • Erre az eljárásra eddig nem volt forgatókönyv? - Nem. • A tervezők tehát megelégedtek azzal, hogy a felvízcsatorna egy része mentén lecsökken a talajvízszint. - Ha megnézzük ezeket a csatornákat, láthatjuk, mennyire elhanyagoltak, gyakran feltöltődtek, benőttek. A hollandok például példásan karbantartott csatornákkal a kívánt szinten szabályozzák a talajvíz szintjét. Szerintem nálunk is kidolgozható lenne egy ilyen rendszer. Ezzel az öntözés káros hatásait kiküszöbölhetnénk. 0 Mikorra várható a megfigyelőrendszer kiépítése? - A Csallóköz hidrológiai viszonyait értékelő rész, vagyis az eddigi megfigyelések kiértékelése és a jelenlegi helyzet leírása szeptember végéig készül el. 0 A Duna menti emberek nagyon jól emlékeznek az 1965-ös tartósan magas vízállás idején megállíthatatlanul feltörő buzgárokra. Sokan ma is felteszik a kérdést: vajon nem fenyeget hasonló az erőmű gátjai mentén? - Nem alaptalan ez a félelem. A buzgárok ugyanis úgy alakultak ki, hogy a víz először a gát valamilyen sérülésén keresztül kezdett el kifolyni, kitörni. Ezek növények gyökerei vagy állatok járatai is lehettek. A víz azután a gát anyagából kimosta a finomabb szemcséket, és így állandóan növekedett az átfolyás. Csicsónál ez a töltés átszakadásához vezetett. Ennek kiküszöbölésére az egész felvízcsatornát és a tároló töltéseit geotextíliával szigetelték. A geotextília alatt döngölt kavics és homokrétegek között több agyagréteg található, szintén szigetelés céljából. így tehát rendkívül kicsi az esélye valamiféle átfolyásnak. Ha esetleg valahol mégis megjelenne egy-egy ilyen jelenség, a töltés koronájában és lábánál kiépült megfigyelőkutak azonnal jeleznék ennek veszélyét, és megvan a mód a megszüntetésére. Hazai és külföldi környezetvédők a San Franciskó-i székhelyű Nemzetközi Folyamhálózat gátellenes plakátjával a bősi vízi erőmű gátja előtti irdatlan mélység szélén (Tuba Lajos felvétele) KI VÁGJA ÁT A BŐSI SZALAGOT? Az nagyjából látható, hogy ki szeretne, de mégsem teljesen világos, végül is ki jogosult dönteni a bősi erőmű sorsáról. Az „illetékességről" kérdeztük Pavel Šremert, a Szövetségi Környezetvédelmi Hivatal elnökhelyettesét, a pozsonyi környezetvédők „atyját". - Napjainkban a bősi vízi erőművei kapcsolatban gyakran felmerül a kérdés, kinek a kezében van tulajdonképpen a döntés joga? - Az erőmű kapcsán nemzetközi szerződés van érvényben, ezt napjainkig nem érvénytelenítették. Nemzetközi viszonylatban pedig az ügyeket a szövetségi kormány, illetve , a külügyminisztérium koordinálja. Ugyanakkor a Szövetségi Környezetvédelmi Hivatal feladata lenne az ezzel kapcsolatos problémákat tisztázó nemzetközi együttműködés megszervezése. Az is igaz viszont, hogy a tárgyalások vezetésével az akkori szlovák miniszterelnököt, Vladimír Mečiart bízták meg. - A szlovák kormány viszont intenzíven dolgozik egy úgynevezett átmeneti pótmegoldás előkészítésén. Ön szerint joga van végleges határozatot hozni ebben az ügyben? - Ez komoly probléma. Mint már mondtam, az eredeti nemzetközi szerződés még mindig érvényben van, így ebből kell kiindulni. A szlovák kormánynak természetesen joga van bármilyen létesítmény megvalósítására a saját területén. Fontosak viszont a nemzetközi összefüggések is. - Eléggé nyilvánvaló, hogy a nemzetközi jog szempontjából ez az eset nem teljesen egyértelmű. A dacvariáns esetleges megvalósítása azonban mindenképpen komoly nemzetközi botránnyal fenyeget. És ez az egész országot érinti, így a szövetségi kormány ügye is. - Ezzel kapcsolatban többféle vélemény létezik. Az egyik az Ön által említett, a másik szerint az egész a szlovák kormány kizárólagos hatáskörébe tartozik. Szerintem ez annyira komoly ügy, hogy erről a szövetségi és a szlovák kormány együtt fog dönteni. Amennyire tudom, ez egyelőre nem történt meg. - A szlovák kormány azonban nemrég újra határozottan letette a garast a ,,pótmegoldás" mellett, és ezt az elhatározást gyakorlatilag mindenki a C-variáns elfogadásaként értelmezte. Konzultáltak Önökkel a döntés meghozatala előtt? - A szlovák kormány elképzeléseit nyilvánvalóan a Szlovák Környezetvédelmi Hivatallal konzultálja. Feltételezem, ha ezt a szövetségi kormány elé terjesztik, hasonlóképpen kikérik hivatalunk véleményét is. - A végső döntés előtt tehát ki kellene kérni a szövetségi szervek véleményét is? - Szerintem igen, hiszen ezt az ügyet nemzetközi szerződés rögzíti. - Ön a múlt rendszerben is, amikor a mai nagyhangú szónokok nagy része a lojalitását bizonygatta, azon kevesek közé tartozott, akik kitartóan harcoltak az erőmű építése ellen. Ezért kíváncsi lennék a személyes véleményére is. - A véleményem továbbra is változatlan. Szerintem a vízi erőmű eredeti formájában nagy csapást jelent az ottani természet számára, ezért az Európai Közösség szakértői segítségét kellene kérnünk a jelenlegi helyzetből található legjobb kiút megtalálásához. A szerk. megj.: Azóta a szövetségi kormány is állást foglalt a magyar kormánnyal való újabb tárgyalás mellett, és a küldöttség vezetőjévé Vladimír Mečiar utódját, Ján Čarnogurskýt nevezte ki. A* oldal anyagát írta é$ összeállította: í